Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
Kopogtatnak a kultúra ajtaján „SZOCIALISTA MÓDÓN TANULNI 55 SOKSZOR TALÄLKOZM manapság még olyan nézetekkel, ha a szocialista brigádok vagy a brigádmozgalom egésze kerülnek szóba: »Holt téma ez. Nincs tartalma.-« Van, aki tapasztalatok hiányában állítja ezt, van, aki rossz tapasztalatok birtokában. Mindenképpen felülről-keze- lést érzek ki ezekből a véleményekből. Nincs okom azokkal vitázni, akik ismertek vágókét brigádot, melynél a cím nem takart egyebet, mint a vállalt munka elvégzését, vagyis a tervteljesítést. Amit amúgy is el kellett volna végezniük. Szemet hunynánk az igazság fölött, miként azok az üzemvezetők is, akik az ilyen közösségeket a megtisztelő címhez juttatták. A többségről azonban egyre inkább az az érzésem, hogy kezdenek az elképzelt normáknak megfelelni. Olyan brigádokról lesz tehát szó, melyeknél valós értékeket talal az idegen is, és az üzem- vezetőség is. Akik, mint például az iharosberényi mező- gazdasági gépgyártó üzem bri- gádtagjai, valósággal megújították a környezetüket. És bátran hozza tehetem: önmagukat, Vagy említhetném a barcsi fűrészüzem brigádba tömörült dolgozóit, akik szintén -útban vannak« önmaguk felé. Beszélhetnénk az ilyen kis közösségek cseppet sem emberfölötti, de igen tiszteletreméltó vállalásairól. Ezek már nem egyszerűen a tervteljesítés vállalásai. Ez már a munkahely, s társaik vállalása. Érzéseik nemesbítését célzó vállalások, melyeikből nemcsak az egyénnek, hanem a köznek is haszna lesz. Az a ház, amelyet közösen építenek egyik társuknak, nemcsak egyéni tulajdon lesz, hanem barátságuk záloga is. Az a raktár, amelyet -csak j úgy«, minden ellenszolgáltatás nélkül emelnek a gyárnak vagy az üzemnek, és azok a fák, melyek néhány év múlva vastaggá, magassá nőnek; bizonyítékai az egységessé kovácsolod ásnak. Nemcsak épületekről, nemcsak fákról, nemcsak teljesítményjavulásról van itt szó. Az emberség kivirágoztatásáról önmagukban; erről. Mert abban a közösségben jó lesz teljes jogú szakmunkásként részt venni, ahol utánaérdeklődnek az ipari tanulóknak az iskolában. S a brigádvezető gondosan följegyzi. ki milyen osztályzatot kapott. Hogy a többiek jobban odafigyelhessenek a gyerekekre, segíthessenek abban, ami nem megy nekik. NEMRÉGIBEN az egyik írónk úgy nyilatkozott, ezekben a brigádokban lát témát, ezekről kell majd írni. Igaza volt Éppen ezért vetem föl szélesebb aspektusból a kérdést: törődünk-e ezekkel a brigádokkal úgy, ahogy ezek igyekeznek törődni az üzemmel? És én nemcsak az üzem vezetőiben kívánok visszhangot verni. A brígádmozgalom hármas jelszavának egyik tagja : a »-szocialista módon tanul- fti«. Töbhnyire az iskolai tanulást értjük ezen. Ök nem. Iharosbe r én y ben — sok környező faluból járnak oda az emberek — azt panaszolták: nincs közérdeklődésre számot tartható előadássorozat. Jobban mondva: semmilyen nincs. Még mondja valaki, hogy nincs igény! Ügy érzem: népművelői, ismeretterjesztői szinten még keveset gondoltak a szocialista brigádokkal. »Nem szabtak rájuk megfelelő ruhát.« Valahogy kevésszer hallani manapság, hogy az üzembe, gyárba, vagy akár a munkásszállásra meghívták X, vagy Y előadó- művészt, aki önálló estet tartott. Nemigen próbálnak »betömi« mostanában kamarazenével sem. Egy időben pedig kezdett »divat« lenni. Nagyon hasznos, jó »divat«. Kár, hogy egyre ritkábban hallani ezekről. S itt azt hiszem, nem a hírek lassúbbodásáról van szó, hanem arról, hogy ezek az élményt adó események kezdenek megszűnni. EGY-EGY VALÓBAN érdeklődésre számot tartó ismeretterjesztő előadás jobban »feldobhatná« a klubdélutánt, mint a pohár ital. Igen ám, de ahhoz, hogy tudják: mi az, ami érdekli a szocialista brigád tagjait, előbb föl kellene mérni, hol tartanak. Meg kellene ismerkedni velük a helybeli népművelőknek. Ez nem lenne önmaga hasznának ellenére sem. Ha csak az egyes szakmák jellegzetességeivel, céljával ismerkedne, már akkor is profitálna ezekből a látogatásokból. Meggyőződésem azonban, hogy sokkal többet kamatoztathatna ezekből az együttlétekből. Olyan bázisra tehetne szert, mely képes lenne arra, hogy szárnyakat adjon az alkotó gondolatoknak. Nem kis feladat egy-egy kis közösség közös kultúráját kifejleszteni, illetve teljessé tenni. Az emberek nem egyformák, érdeklődési körük is különböző. Közös pontokat azonban találhatunk. De ehhez kopogtatni kell a műhelyek ajtaján. Ne várjuk meg — mint az iharosberényi példánál —, hogy ök maguk jelezzenek az újság hasábjain: »Igényeljük a kultúrát! Segítsenek nekünk!« Leakó László A terv: hétezer bérlő A színházi évad előtt Akárcsak filmszínházak-! demnee utabu a múlt évadra, a ban, a színházak jegypénztára j két évvel ban is megtalálható a falon a ! korábbi nézőtér »térképe«, az első és ezelőttire, hogy a előadások miként szolgálták a nézők nevelését. második osztályú helyekkel, a | illetve hogyan alapozták meg székek pontos számával. A ka- a mostam évadot.) Színházunk posvári Caiky Gergely Színház i műsorpoütikájában fölfedez néizóterének térképe előtt ál- hető az igényességire tőlünk a jegypénztár dolgoséival, nekvő szemlelet, a szocialista a bér létezőkkel, szervezőkkel. — Az 1973/74-es évadra hétezer a bérlettarvunk, annyi, mint tavaly. Sok ez vagy kevés? Utánaszámolunk. Először is: a hét«ezmeisegú, humanista színház gondolata Tulajdonképpen »erről« kíván szólni évről évre színházunk. De amíg nem megy föl a függöny, a közönséggel ezer Kaposvár lakosságának Sy®*1 ta 1 álkooihaInak a színházi emberek? Bitekben a napok ban színházunk dolgozói föl- 1 karesik a várnaiatokat, intézményeket, hogy találkozzanak az ismerős és új nézőkkel csaknem tíz százaléka. Tehát a viszonyításban nem tűnik soknak. (Ehhez hozzá kell tennünk, hogy nemcsak kaposvári lakosok vásárolnak bérletet, hanem azok is, akiket munka- j juk, tanulásuk ideiglenesen a j városhoz köt.) A hétezer bérlő vajon hogyan oszlik meg előadásonként? Erre is felelet kapunk mindjárt: sajnos csak a fél nézőteret takarhatjuk le. Ha azt szeretnénk, hogy a szín Máiig van közös megbeszélni való. Nem fölösleges szólni még most sem a tavalyi évad tapasztalatairól, hiszen ezekből okulhat a színház, a néző egyaránt. Az új terv ismertetése' is fontos, hiszen a bemutatók | zöme ismeretlen darabot jeSokakiban talán úgy vetődhet fel a gondolat, hogy azért kell szervezni a közönséget, mert a színház »nem tudja eladni magát«. Nem erről van szó. Nem az anyagiakért folyik a szervezés, a bérletezés, a nezőtoborozás. Hanem azért, hogy minél több emberhez eljussanak azok a gondolatok, amelyek csak ezen a színpadon kelnek életre. Az új évadban fölvetődik egy nem egésren új gondolat is. Szükség, igény lenne Kaposváron is egy városi jegypénztárra, ahol a színházjegyen kívül megvásárolhatnánk a hangversenyre szóló jegyet, az egyéb rendezvényekre kiadott belépőket. Az idén a filharmónia rendezvényekre már árusít jegyet a színházi jegypénztár. még bővíteni lehetne szolgáltatásainak körét Herényi Az utolsó somogyi „végvár” Kilátás a Drávára Szentmáhályhegy Somogy megye legutolsó »végvára«. Nemcsak földrajzi értelemben az, noha beszorulva egy képzeletbeli háromszög két szára közé, melyet a a Dráva és a dombok között húzódó somogy—zalai határ alkot, nyilvánvaló, hogy a település megyénk lehető legszélsőbb pontja. A földrajzi fekvéséin túl is végvár Szentmihályhegy. A szomszédos kis falu neve kétszeres tiltást is tartalmaz, Örtilos. A környező dombokon legyező- szerűen elterülő külső területek : Asszony vár. Földvárhegy neve is megőrizte a hajdani ki- sebb-nagyobb erősségek emlékét. Ezenkívül a dombok lábálent pedig a Dráva kék szalagja buikkan elő széles homokpadjaival a haragoszöld parti bokrok közül. Szentmihályhegy kertes házakból álló. utcák nélküli település. Az másba érő dom- i bak és a rr hasiatok gyomrába metsző ho __tusok mentén, mind en szabad terület a természeté. A gyümölcsligetek, kertek mélyén lapul egy-egy ház. A település mintegy négv-öt kilométer szélesen terül el a dombhátakon. Elámulunk azon. amit itt a természet bujaságban. vitalitásban produkál. Nincs egy talpalatnyi föld. amely kopár lenne, mindent meghódított, s a maga tőrvélyet Fesztunig néven ismernek az itteniek. A környéknek gazdag hagyatéka van Zrínyi-mondákból: a szájhagyomány szerint a XVII. századiban élt költő és hadvezér a széntmihá 1 yhegyi templomiban imádkozott a győzelemért, amikor Kanizsa I megvételére indult. A kör- 1 nyék beli egyik forrásnak még ma is Zrínyi-kő t a neve: beHat éve tanít itt a pedagógus-házaspár nál rohanó Dráva egyben országhatár is. De nemcsak ezért neveztük a kis települést végvárnak. Az ódon csengésű főnév itt állapotot is jelöl. A keskeny út mentén — amely örtilos—Szentnnhályhegy felé vezet — komor méltósággal bókáinak a diófák, Alira bb akacok lomb korona ja bonul az út fölé; az erdei keskeny útiról lomhán, ballagó ök- rósíogat érkezik. Aztán feltűnnek" Szentmihályhegy első, szorosan a dombok lábához lapuló házai, ölnyd magas fű, gyümölccsé! roskadásig megrakott fák, szőlők, élősovények, szil- vaifHatú. darázsdomgással teli i ősó csend fogad. A kertekben . mindenütt emberek hajladoz- • nak — szedik a szilvát, itt van j a szezonja. A település központjában, ahal a vegyes- és az italbolt : épült, megállunk egy pillanat- j na. Az embert megragadja ai természet rendkívüli szépsége, i Túlna/n. Jugoszláviában a va- rasdi hegyek ködlő sziluettje, ház előadásait ennéL többen a nűzőnek. Erről beszélgettek a húskombinátban, az izzóban, a KISZÖV-ben, a legutóbb a pedagógusokkal, az iskola- és kollégiumigazgatókkal. Az új évadban a bérletterv nem a stagnálást, az egy helyben topoghat fejezi ki. A hétnézzék meg, kevés a hétezer bérlő. Még egyszer ennyi alkalmi nézőre van szüksége a színháznak. Mint látjuk, beindult a színházi gépezet, noha az első bemutatóig még három hét is el- ■ ezer bérlő — ha szabad így telik. Persze, közben folynak a j mondanom — ».minőségi« megpróbál. egyszerre két darab választása az új feladat. Pon- előadására is készülnek színe- tosabban: a bérlők el is jár- szeinlc ! janak a színháziba. Mint ismeHyenkor, évkezdés előtt ^ ^tes. tavaly a bérletesek se fontos feladata a színháznak.:™^**1 ™'"?en eióadHSra hogy gondoskodjon a közönség- A telthaz-akcio* az idén is rőL Előttünk a színház 1973/74-re szőlő új műsorterve. Ezt kell alapul vennünk, amikor a színházi évadról meditálunk. Müyen ez a műsorterv? Erre az egyetlen kérdésre máris megfelelhetünk. Jó. Sikerültebb, mint a tavalyi. Azt is mondhatjuk, hogy kiegyensúlyozottabb, jobban figyelembe veszi a közönség igényéi; színházi műveltségét. (Itt talán érA hetvenöt éves Kardos László ünneplése megszervezik színházunkban, de a tavalyi három helyett kétszer. Évad eleji beszélgetésünk alkalmával a jegypénztárban elmondták a szervezők azt is, hogy továbbra is gondnak látszik a pedagógusok, orvosok, ■műszaki értelmiségiek bevo- ' ná«?. Azúi évad feladata, hogy őket is megnyerjék a színház- . nak. annak a célnak, melyet a színház sajátos estzköseivel hir- i det. Széles körben ünnepük most a magyar irodalom kimagasló tudósának, a Nagyvilág szerkesztőjének, Kardos László egyetemi tanárnak a hetvenötödik születésnapját. Kardos László középiskolai tanárként egy negyed évszázadon keresztül tanította a fiatalságot a magyar irodalom és költészet szere- tetére. Még nem volt húszéves, amikor megjelent első tanulmánya »A huszonegy eves Ady Endre« címmel. Számos időálló, értékes tanulmánnyal gazdagította irodalmunkat és irodalomkritikánkat. Könyvet írt Karinthy Frigyesről, Tóth Árpádról, a vers és műfordítás elméletéről és több irodalmi problémáról. Minden törekvése az volt, hogy a magyar szellemi életet a humanizmus és az európai gondolat útjára vezesse. Az embertelenség korszakában a múlthoz fordult. Rimbaud költeményeit fordította magyarra és esszésorozatot írt régebbi írókról, költőkről. Háromnegyed évszázados jubileumán kívánjuk, hogy eszmevilága, gondolatai még sokáig sugározzanak világosságot. tanítást a magyar irodalom olvasóinak, kedvelőinek. Gr. 7nvei szerint alakított a zöld ólet. a legősibb természeti erő. 196B óta tanít itt Csertán János és felesege. az aránylag jó állapotban lévő. összevont iskolában. Amikor idekerültek, még nyolcvannál is. több gyerek járt az iskolába. Ma már hármán,chatan vannak, a létszám tehát több mint a felére csökkent. Különleges az ő helyzetük itt, Szentmihályhegyen. A falusi agrárértelnúség és az iparban. a szolgáltatásokban dolgozó nepesseg szinte teljes hiánya miatt igen elevenen élnek meg a hajdani »néptanító« korszak gyökerei, ök a település igazgatásénak, művelődésének teljeis felelősségű képviselői. Csertán János viselt funkcióit egyszerűen nem győztem Poljegvezru. ö az iskolavezető, ezenkívül tanácstag, a Hazafias Népfront helyi elnöke, könyvtár- és úttörőcsapat-vezető, Vöröskereszt vezetőségi tag. S ezenkívül természetesen tanít, összevont 5—8. osztályt. (Felesége az 1—4-et.) Azután félügyel, amikor az iskolában mozielőadás, búcsúmul«tséig és bál van. mert a településnek ez az egyetlen erre a célra alkalmas épülete. Igyekszik ösz- szegyűjtem mindazt, amit a lakosok Szentmiháilyhegy történelmi évtizedeiről tudnak. Szí- j vesen mesél Asszony vár. Föld- j várhegy megmaradt romjairól, s a később épült vámról, amié- I szélik, hogy Zrínyi Miklós kardját a földbe szúrta, s annak nyomán, buggyant fel a víz, népes serege szomjának oltására. Később pedig. 1848- ban a környéken keltek át Jellasics granicsárjai, itt, a dombok lábé,nál, a lógnád i kompon és följebb, a kakonyai átkelőnél. A dombtetőn épült szép templom — mindmáig Zrínyi- kápalmának hívják a szentmi- hályhegyíek — a környék egyik igen A-tékes műemléke. Több mint négyszáz ember él a szén,tmihályhegyi dombokon. Zömmel az idősebb generáció lakja az épületeket. Villany minden házban van. de ezzel meg is szűnik a komfort. Járható út csak a vegyesboltig vezet, vízvezetékről, járdáról . itt legföljebb csak hallottak. Az itt élők zöme egyéni gazdálkodó. A tsz-szervez-ések idején nem alakult itt szövetkezet : gyanítom, részint azért, mert a kertes, ligetes vidék aligha alkalmas nagyüzemi művelésre. Ezenkívül a helyzetet bonyolította az úgynevezett kettős birtok létezése is 1948-ig. Szentmihályhegy körül felgyorsult az élet. Mindössze ná- j hány kilométerrel arrább autóbuszok hozzák-v iszik a munkásokat Nagykanizsára, s a gyékényem hatarlállomáson ivről évre több áru érkezik és I hagyja el az országot. Zákány- telepen gomba módra nőnek az ú' házak, korszerűsödik a tsz. Eközben Szentmihálvhegv mi n tha est pkerózsiikaalm át aludna. A település vért’ár maradt. E1 öregedtek a gyümölcsfák, kivágták a szőlőket. • csökken az állatállomány, s a mérhetetlen mennyiségű szilva minö-ége és értéke na svon ! esekélv. Az öregek nem htr- í iák. Az itt lakók egv része ! ugyan eljár a MÁV-hoz és i Nagykanizsára dolgozni, de nem ez a jellemző. Mi hát a település jövője’ Ragdán Frigyesné. a zákányi ! közös tanács gazdálkodási csoportvezetőié a tg.i és a környezet szénsédét. vonzerejét kamatoztatná. Sürgeti, hogy minél előbb hozzák rendbe az itteni rnűemit% templomot, mely a kcr-nvék fölé ma^aso- d'ik. Horváth József tanácselnök viszont a teteoü1 és fejlesztési idényeiről beszél. — Új telep épült — mondia —. s ez már zártabb, amolvan településiéi?. D° Szentnvhály- b-egy ieazi jövőie nem ez. A táj. a kilátás miatt sokan kis Svájcnak nevezik Szentmi- hálvhegvet. Távolabbi tervünk az. hogy üdütóterü!?tté fejlesztjük. Ennek minden feltétellé megvan. Csupor Tibor : # t. ,, ,&<*♦ ■ Szekér nélkül...
