Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

Nagybajomban 1967-ben kezdődött a mozgalom Három szocialista brigád a gépudvarban Szocialista módon dolgozni, élni, átsegíteni a másikat is az akadályon, ha azt egyedül nem tudja leküzdeni. Nemcsak azért dolgozni, hogy vastagabb legyen a pénztárca, hanem azért, hogy szebbé, kelleme­sebbé tegyük életünket. Meg­érteni és megértetni, hogy amit másnak csinálunk, azt magunkért is tesszük. Közös gondok és közös élmények. Ezek a szocialista brigádok jellemzői. A nagybajomi Lenin Tsz- ben 1967-ben kezdődött a szo­cialista brigádmozgalom. — Két brigáddal kezdtünk — mondja Horváth László tsz- élnök. — Az idén már kilenc küzd a szocialista címért. Párt­vezetőségünk figyelemmel kí­séri tevékenységüket. Támo­Horváth János. gátja őket. és jelentős rés^ vállal a brigádtagok tudatfor­málásában. A gazdaságokban egyre job­ban előtérbe kerül a műszaki fejlesztés. Mind nehezebb fel­adatok hárulnák a gépműhe­lyekben, a gépeken dolgozók­ra. Egy traktorosnak ma már értenie kell a gépszereléshez is, ismernie kell a modern kombájnokat, traktorokat, mert csak így végezhet ered­ményes munkát, A gépszere­lőktől nagy lelkiismeretességet követel a drága gépek kar­bantartása, javítása. — A szocialista címért küz­dő kilenc brigádból három műszaki münkát végez. Egy szerelő-, egy kombájnosbrigá- dunk van, egyet pedig a ko­vácsok, bognárok alkotnak. Ezekre a brigádokra a gépe­sítés és a műszaki fejlesztés miatt különös gondot fordí­tunk. Munkájukat eddig csak dicséret illeti. Fontos techno­Gyurka János munka közben. ki kell emelni a szárító szere­lését, melyet teljes egészében a szövetkezet szerelőbrigádja végzett, fgy a gazdaságnak lé­nyegesen kevesebbe került. Horváth János foglalkozása bognár. Csodálkozik, amikor arról kérdezzük, hogyan segí­tenek a brigádtagok egymás- i nak. Szerinte örömet okozni az embereknek: kötelesség. — Vállalásainkat eddig tel­jesítettük, szívesen végzünk társadalmi munkát is— mond­Zóka Dezső. ja csöndesen. — A szolgálati lakás építését is soron kívül végeztük el. Munkaidő után az öregek napközi otthonának barkácsolunk különböző hasz­nálati eszközöket. A brigádok között jó a kapcsolat, segítjük egymás munkáját. sérniük az újat, rendszeresen képezniük kell magukat. Ami­kor egy-egy új gép érkezik a szövetkezetbe, nekik már is­merniük kell annak minden alkatrészét, még akkor is, ha addig esetleg csak képen lát­ták. Hogyan oldja meg a bri­gád az önképzést, a továbbta­nulást? — Szakkönyveket vásáro­lunk, a tagok olvassák a kü­lönböző szaklapokat, elsősor­ban a Mezőgazdasági Techni­i kát. Az egyes szakcikkeket megbeszéljük, megvitatjuk. Az idén hárman jelentkeztek gép­ipari technikumba. Több brigádtaggal beszélget­tünk arról, hogy mit jelent számukra a szaklapok olvasá­sa. Valamennyien úgy véle­kedtek, hogy az a dolgozó, aki lépést akar tartani a mező- gazdaság fejlődésével, szakte­rületén nem akar lemaradni, nem nélkülözheti jezeket a la­pokat. Ezért forigádgyűléisiükcyi napirendi pontként szerepelt az olvasótábor kiszélesítése. Ennek eredményeképpen 16 új előfizető jelentkezett a brigá­dokból. A harmadik brigád a kom­ba jnosokból áll. Gyurka János is ennek a brigádnak a tagja. Ottjártunkkor éppen a kufco- ricaadaptert szerelték a kom­bájnokra. — 2569 holdat arattunk le az idén — meséli. — A szem­veszteséget sikerült ' 2 száza­lék alá szorítanunk, a tarló- magasság is 10 centiméter alatt volt. Vállaltuk, hogy az aratást augusztus 15-re befe­jezzük. Ezt sikerült előbb tel­jesíteni, már másodikéra vé­geztünk. Zóka Dezső, á gépműhely­ben dolgozik. Társaival együtt lógiai szereléseket, karbantar- j olyan munkát végez, hogy álr tásokat végeznek. Különösen i landóan figyelemmel kell kí­T ónsiadiaHmunfebam a poli­tikai döntéseik előkészí­tésének és vérehajtásá- naik lényeges mozzanatait és állomásait végigkíséri a veze­tésnek a tömiageklkel való ter­mékeny ganidolaitcsieréje. Attól függően, hogy aiz adott helyzet- bein ez a gondioilaibcsiene a dön­tés előkiásizatését vagy a végre­hajtását hivaitotit-e elsősorban segíteni, a vélemények mozgá­sának egyik vagy másik iránya kerül előtérbe. A döntésiek előkészítésének időszakába főként a »mit te­gyünk?« kérdése köré összpon­tosul a giondölaitcsere. A teen­dők fő áirányánalk és legfonto­sabb célkitűzéseinek kialakítá­sa közben egymáshoz közelíti a vezetés és a (tömegek síziemlé- letét, hogy, a döntés a »femt« és a»lanit« nézeteit egyaránt ma­gáiba foglaló, széiias körű tár­sadalmi tapasztalatra támasz­kodva fogalmazódjék meg. Ezzel kapcsolatban hadd em­lékeztessünk a Központi Bi­zottság 1972. novemberi ülése előtt lezajlott gondolatcserére. A vezetés és a tömegek aktkor határozottan és egybehangzóan igényelték a pánt politikai irá­nyító és ellenőriző, szervező fuinlkciiójáinaik erősítését, e tevé­kenység módsizeiraiineik towáibb- fejfliaaztásét. Helyeselték a pánt kezdisményiezte nagy hord­erejű intézkedéseket, amelyek ösiszesiS'Éignjikiban fej lődésünk szocialista irányának biztosítá­stót szolgálták. Közös igény­Gondolatcsere és döntés ként fogalmazódott meg az ] eszmecseréiben az ás, hogy a I társadalom miniden szférája- [ ban érvényesüljön következe- ! teseibben a marxista—leninista politika elsődlegességének el­ve. A vezetés és a tömegek egyaránt szorgalmazták a munkásosztály társadalmi ve­zető szerepének és szövetségi politikájának erősítését, a marxista—ileninista eszmék hegemóniájának biztosítását a társadalom szellemi folyama­taiban!. Együttesem szarigailimaz- tálk az anyagi és erkölcsi ösz­tönzés összhangjának,, a maga­sabb rendű érdakikaitegóriók elsődlegességének eilvszerűbb érvényesítését. Lent, és fent egyaránt sürgősen szükséges­nek ítélték a nagyüzemi mun­kások keresetében mutatkozó viszonylagos lemaradás érdem­leges korrekcióját. A végső következtetéseik a Központi Bizottság 1972. no­vemberi döntéseiben megfo­galmazódtak. Egyértelműen pozitív politikai visszhangjuk ismételtem ibizonyítj», hagy a tömegeik magúikénak érzik azt a politikai döntést, amelynek kidolgozásához önmaguk is hozzájárultak, A kedvező gaditabás nem c gcmdcOatcsieire megszakadásá ! jeleníti, hanem új szaikaszátnak | kezdetéit. A végrehajtás folya­matában ez főként arra irá­nyul, hogy aiz embereik meg­értsék és helyesen értelmezzék a döntés lényegiét, és pontosan tudják, hogyan cseliakedjeniék. A tájékoztatás, és a hozzá kap­csolódó meggyőzés igaiz infor­mációt ad azzal, hogy a döntést indokoló-kiváltÓHmagyarázó tényeket, adatokat és összefüg­géseiket célszerűen, csoportosít­ja. Így több, újabb és sokol­dalúbb információt nyújt, mint a puszta ttónyszerű tájékozta­tás. Uigyamaitokoir a meggyőzés úgy szól ikörJknétein az érdekel­tekhez és érintettekhez, hogy feltárja nemcsak objektív, ha­nem személyes érdskisitségü- feat, s uigyamiaMtioir kiváltja bel­ső készségüket és eilhiatáirozá- suikiait. A tájékoztatás és meg­győzés alakítja a .gondoliaito- kat, Irányítja és fejleszti a közgondolkodás szocialista ele­meit. kiofr'.ógiálja nem seooialis- ta vonásait, erősíti a tömegek tulajdanioisi isaeimiédieitét, és nem azonosítható ia »szájlhairá- gáistsiail«! A politilkaá döntések végire- hajtóísániak elkierülhatetlsm ve­lejárói a «menetközkeni« kor­rekciók. A politikai döntést enedeiá í> egyedi módon tehe* helyesen altoataazni aiz adott MAI KOMMENTÁRUNK Két felhívás — Milyen k5zős programjai vannak a brigádnak? — Gyakran ezsórakoesunk együtt. A tsz-vezetósége ked­vezményes áron biztosít je­gyeket különböző miisarokra. Fürdőjegyeket kapnak az ar­ra érdemesek. Továbbképzé­sekre is eljutunk, gyakran hallgatunk különböző előadá­sokat. A brigádmozgalomról pedig általában elmondhatom, hogy segített az emberi kap­csolatok elmélyítésében. Horváth László fcsz-éLnoik: — A brigádokkal való tö- ' rődés meghozza gyümölcsét. Az emberek hozzáállása a munkához jelentősen megvál­tozott. Csak egy példa erre. Vasárnap gépeink érkeztek az állomásra, ki kellett őket rak­ni. Máskor erre a feladatra nehéz volt embert találni, most pillanatok alatt ott volt mindenki és dolgozott. Más al­kalommal bál volt a község­ben, amikor erdőtűz keletke­zett. A hálózó fiatalok nem kérdezték, hogy kié az erdő, csak azt, hol a tűz. És már ro­hantak is, hogy megfékezzék a lángokat. Természetesen I vannak apróbb-nagyóbb prob­lémák. Ezeket azonban közös erővel mindig sikerül megol­dani. Dán Tibor l Az oktatáspolitikai határo­zat óta egyre nagyobb az ér­deklődés az iskolák iránt. Mind több üzem kapcsolódik be az Egy üzem — egy iskola mozgalomba, társadalmi mun­kát végez az óvodáknak, a bölcsődéknek, az iskolázlak. Több építőtábor csatlakozott a Somogybái indult kezdemé­nyezéshez, és munkaórákat ajánlott tanyai iskola vagy kollégium építéséhez, korsze­rűsítéséhez. Most a KISZ kb egyetemi és főiskolai tanácsa a felsőok­tatási intézmények hallgatóit hívja segítségül a szakmun­kásképzés fejlesztéséhez. Fel­hívást bocsátottak ki »Egye­temisták a szakmunkáskép­zésért« címmel. Eszerint a fő­iskolák, egyetemek adottsá­gaikhoz, lehetőségeikhez mér­ten segítséget nyújthatnak a közismereti vagy szakmai tár­gyak jobb elsajátításában fo­lyamatos évközi korrepetálás­sal, szakmai táborok létreho­zásával. Támogathatják a vi­takörök, a KISZ-szervezetek politikai nevelő munkáját. Hozzájárulhatnak a szakmun­kásképző intézetek tárgyi fel­tételeinek javításához, a sza­bad idős tevékenység tervezé­séhez, levezetéséhez. A Csongrad megyei egyete­mi és főiskolai tanács »Te­gyünk többet a falu közműve­lődéséért« címmel adott ki felhívást a felsőoktatási intéz­mények hallgatóihoz. Javasol­ja, hogy a különböző jellegű, egyetemek, főiskolák közösen is hozzanak létre »komplex« brigádokat, melyek az isme­retterjesztésben, a kulturális és sportköri munka támogatá­sában segíthetnek, illetve élemzésekkel, szociológiai fel­mérésekkel, népi emlékek gyűjtésével, kis monográfiák készítésével járulhatnak hoz­zá a falusi közművelődés fel­lendítéséhez. A falusi iskolák pedagógiai munkájában főleg a pályáválasztási lehetőségek megismertetését, vagy leg­alábbis segítését indítványoz­za a főiskolai hallgatóknak. A két felhívás hasznös mun­ka lehetőségeket kínál. Me­gyénkben két különböző jel­legű felsőoktatási intézmény van, közös diákklubjuk is mű­ködik. A napokban mindkét helyen megkezdődik a tanév, rövidesen elkészülnek a KISZ-munkatervek is. A programszervezésnél érdemes lenne gondolni erre a két do­kumentumra. H. É. Érdekvédelem—közhasznú céllal A növénytermesztés korszerűsítését segítik Az észak-somogyi tsz-szövetség munkájáról A területi tsz-szövetség ér­dekvédelmi tevékenysége nem­csak abból áll, hogy — mint sokan gondolják — a termelő- szövetkezetek konkrét anyagi érdekeit védje, illetőleg kép­viselje a különböző partne­rekkel való tárgyalásokon, vagy revizorai átnézzék a számlákat, nyilvántartásokat. Hasznos és a szövetség ren­deltetésének megfelelő munka ez, ám lényeges az érdekvéde­lemnek az a formája is, amely nem látszik ennyire közvet­lennek, mégis a szövetkezet, a tagság érdekeinek védelmét, az eredmények és a jövedelem fokozását szolgálja. Ez pedig a gazdaságszervező munkák­hoz, az yj termelési módsze­rekhez, a korszerű gazdálko­dáshoz adott segítséget. Tör­ténhet ez úgy is, hogy a szö­vetség tapasztalatcseréket, be­mutatókat szervez a tagszövet­kezetek részére, és úgy is, hogy a szövetség vezetői és munkatársai járnák utána egy-egy, az adott szövetség te­rületén megvalósítható jó módszernek, megismerés után ajánlják azt a tsz-eknék, majd bábáskodnak is a megvalósí­tás. fölött. helyi viszonyokra. Az adaptá­lás és értelmezés azonban egy­ben az eredeti döntés torzulá­sainak forrása .is .lehet Ezeket szükséges módosítani, hozzá­igazítva az alkalmazást a dön­tés eredeti értelméhez és lé­nyegéthez. Továbbá: a politikai döntés mindig az adott valóság mieigiváltoizíatását célozza. A jó döntés valóban formélja-ala- kítja-fejiasizítii .a sokrétű tóinsa- dailimi valóságot. Ezért, «menet­közben« kell a döntés lénye­gét hozzáigazítaná a társadalmi valóságban mutatkozó, általa előidézett változásokhoz. A politikai vezetés és a tö­megek tarmékeiny gon-i diotatceeréje az egymás iránt táplált kölcsönösen meg­újuló ibiziaiiiom egyik kiapadha­tatlan forgása. Bántunk ezért tartja elsőrendű jelenitőségű- nek, hogy nagy gonddal fej­lessze azokat a. tömegkommu­nikációs esáközöfcat, módszere­ket éis csatornákat, amelyek segítségével egyfelől .a vezetés naprakészén érzi-itiapintj a 8 közitetemeny-korban gúla' áramlásét, másfelől a tömegek megismerhetik, : figyelemmel kísérhetik a vezetés céljait, tö­rekvéseit. Döntés előtt érdem­ben hozzájóirullhiaitiniak annak kidolgozásához, döntés után pedig a tömisgossSekvés mun­kaprogramjának vógn ehiaji ' sálhoz. M. J., Tíz tsz nevében Az elmondották gyakorlati bemutatására álljon itt az észak-somogyiak példája. A közelmúltban, a megyei ta­nács mezőgazdasági fejlesz­tési albizottságának ülésén — a zárt növénytermesztési rend­szerek témája volt éppen terí­téken — Székely Elemér, az Észak-somogyi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gének titkára többször is szót kért. Érvelt, minden .vonat­kozásban »zöld utat« javasolt a kukoricatermesztés e mód­szerének, s ezzel kapcsolatban a még meglevő — főként pénz­ügyi — problémák megoldását sürgette. Példákat említett — köztük az agrokémiai állomás létrehozására NDK «beli és csehszlovákiai tapasztalato­kat —, egészében véve az ügy iránti lelkesedés tükröződött szavaiból. Tíz tsz névében, iEetőleg ér­dekében beszélt. A nagyig- mándi vállalat eddig 15 so­mogyi tsz-t számlál, ezek két­harmad^ — a programban részt vevő területegységek ugyanilyen arányban — az északi szövetség tagja. Hogy a CPS-program, a zárt rend­szerű kukoricatermesztésnek ez a formája elsősorban itt lett népszerű, ebben is része van a szövetségnek. Megalapozott bátorítás Fonyódon, a szövetség köz­pontjában beszélgettünk Szé­kely Elemér titkárral az indu­lásról, az elhatározásról. — A magot tulajdonképpen dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter múlt év végi somogyi lá­togatása hintette el, azután következtek a tanácskozások a megye párt- és állami veze­tői, valamint a MÉM között. Az első lépéseket — nagyon határozott lépések voltak ezek — újabbak követék, s a kuko­rica hozamának és jövedelme­zőségének növelésére, továb­bá a tsz-ek eszközellátottságá­nak a javítására javasolták, hogy a tsz-ek csatlakozzanak a CPS-programhoz. Serkentő­en hatott a megalapozott biz­tatás, a bátorítás. Mi a szövet­ség területén fölméréseket végeztünk a gazdaságokban, és ebben a munkában csakúgy, mint a későbbiekben élveztük a megyei vezetők, valamint a járási pártbizottságok és ta­nácsi hivatalok támogatását, segítségét. A vállalat szakem­berei megvizsgálták a kuko- ricatermasztés föltételeit arc'kban a. termelőrrö r ?*’-ezs- -n. amelyek .fe?4;' - te'-'ck esauakozási szándékukat. Köziben a megyei tanács el­nöke es a nagyigmándi válla­lat igazgatója az együttműkö­désre szocialista szerződést kötött. Csak teljes odaadással Gyors tempóban haladtak az úton, amelyet választottak. A balatonszabadi, a szőlős- györöki, a íonyódi, a buzsáki, a lengyeltóti, , a marcali, a mesztegnyői, a somogyvári .-és a sávolyi tsz egy«egy, a hét­helyi tsz két területegységgel (és ennek megfelelő gépsorral) vesz részt a CPS-programban, s kilátás van a soinogy sámso­niak belépésére is. — Ezt a munkát csak teljes odaadással érdemes végezni — folytatta a szövetségi tit­kár. — Először ismerkedtünk a programmal, mérlegeltük, hogy mit jelent ez anyagi, ag­rotechnikai szempontból a tsz-eknek, s milyen feltétele­ket kell biztosítaniuk. Azokba a gazdaságokba vittük aján­lásunkat, ahol az adottságok biztosítottnak látszottak. Ezek­nek a szövetkezeteknek a ve­zetőivel elmentünk megnézni a már »működő szerkezetet«. Jártunk a székesfehérvári Kossuth Tsz-ben. a seregélyes] tsz-ben, s többször is megfor­dultunk Nagyigmándon, a vál­lalat központjában. Amit lát­tunk: minden tényezőnek 'op­timálisnak kell lennie ahhoz, hogy ez az iparszerű kukori- catermesztési rendszer meg­hozza a várt eredményt — ez a legfontosabb követelmény. Az észak-somogyi tsz-ek jelenleg a közös szántóterület egynegyedén termelnek kuko­ricát, ez az arány a CPS-prog­ramban részt vevő gazdasá­gokban jelentősen megváltozik a kukorica javára. Eddig gyakori volt a kevésbé alkal­mas fajták termesztése, a ku­koricával kapcsolatos munká­latok hiányos gépesítettsége, a szükségesnél kevesebb műtrá­gya felhasználása, kevés szo­rító- és tárolókapacitás. A kö­zös állatállomány állandó vekedése pedig jó néhány ív ­ben okozott tartós abrakhiány Ezekkel a megállapításokká egyben arra is utalunk, mi zárt rendszerű kukoricáié mesztés lényege: a hozamra nagyarányú növelése és a jö­vedelmezőség javítása, még­pedig úgy, hogy a rendszer összefogja a termelés vala­mennyi »részvevőjét«, s a bio- 'i lógiai, agrokémiai, technikai igények maximális kielégíté­sére törekszik. Hemesz Ferenc (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents