Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-04 / 206. szám

Vállalják a kockázatot Béremelés terven felül Legtöbbet a fizikaiak, a nők és a fiatalok kaptak Jól zárta az első félévét a Nyugat-dunántúli MÉH Nyensanyaghasznosító Válla­lat A tröszt összesítéséből ki­derül, hogy a vállalati ered­mény a tavalyához viszonyítva 125 százalékos, ez a legjobb eredmény az országban. A má­sodik helyen az észak-magyar- arszáigi váMaflat áM. 108,9 szá­zalékkal, márpedig ' Miskolc, Ózd körzetében igen sok az ócskavas és az egyéb hulladék. Hencz Pál igazgató elmond­ta, hogy éppen az elért ered­mények ösztönözték arra a yéllMat vezetőit, párt-, KISZ- es szakszervezetét, hogy a ter­vezettnél jóval többet fordít­sanak béremelésire. Már az elő­zetes megbeszéléseken azt ál­lították a középpontba, hogy elsősorban a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok fizetését emeljék. A telepvezetők tájé­koztatták a vállalat vezetőit, kit tartanak érdemesnek a bór- emeiésine. 1 — A vállalat csakugyan él- memlt a végső határig, miniden kockázatot vállait a béreme­léssel, huszonötezer forint eret jéig még a »büntetosávba« is betótóptüiník, azonban ezt is vállaltuk. Az igazgató összesítést tesz éleim. Ez pontosan tükrözi, hogy a tervezett 3 százalék he­lyett 3,9 százalékos az idei bér­emelés. A dolgozók 18 050 fó­tié: a nőket megbecsülik, érté- fielik munkájukat. A telep, női dolgozói elégedettek. Nagy figyelmet fordítottak a KlSZ-korosztályú fiatalokra is. rintot kaptak 13 820 forint he- ^ törvény végrehaj­lyett, s ez lényeges előrelépés. Tavaly például összesen 14 400 forintot fordítottak erre a cél­ra. A nőpolitikái elvek gyakor- laiti' alkalmazására, kiváló al­kalom volt az idei két béreme­lés, a márciusi és az: augusztu­si. Nagy gondot fordítottak rá, hogy a nők képességük, kép­zettségük szerint részesüljenek a béremelésből. Amikor a fi­zikai dolgozók kerültek szóiba, a nőiket vették előre, hiszen, ők nem kapnak úgynevezett má- zsadíjat, s ezt is figyelembe vették az emeléskor. A hat­vanöt nödolgozó közül negy­venhat bérét emelték, összesen 6 100 forinttal. A százharminc- hét fizikai dolgozó közül száz- hétodk emelkedett a fizetése, I mégpedig csaknem tizenkét és fél ezer forinttal. Jól kifejezi a hangulatot, hogy Gyökér Györgyné, a barcsi talap se­gédmunkása a termelési ta­nácskozáson külön megkösizön­tását meghatározó intézkedési terv szenemében bevonták a KISZ-szerveze tet a béreme­lésibe. A hetven fiatal közül huszonnyolc bére emelkedett, összesen 3 300 forinttal. ■ A telepvezetők munkája a művezetőkével hasonlítható össze. Sok. függ attól, hogyan irányítják a hulladék begyűj­tését, elszállítását, éppen ezért róluk sem feledkeztek meg a mostani béremelésnél. Az idén sokkal nagyobb erőt fordít a vállalat az iizeim- és munkaszervezésre. Az eddi­gi intézkedésiek szép eredmé­nyeket hoztak, azonban sok miég a rejtett tartalék. Erre hívták fel a fjgyelmet a közel­múltban megtartott termelési tanácskozások hozzászólói is. Akik fizetéskor megkapják a vastagabb borítékot, bizonyá­ra úgy nyugtázzák: érdemes többet és jobbat adni. L. G. A tanulás lesz a pártmunkájuk Tanévnyitó a megyei oktatási igazgatóságon Tegnap ünnepélyes tanév­nyitót tartottak az MSZMP Somogy megyei Bizottságá­nak Oktatási Igazgatóságán — ezzel megkezdődött a megyé­ben az 1973 74-es pártoktatási év. A tanévnyitón dr. Nayy Lajos, az oktatási • igazgatóság veztője köszöntötte az egy­éves és az öthónapos iskola, illetőleg a tizhetes továbbkép­ző tanfolyam összesen csak­nem nyolcvan hallgatóját, be­mutatta az igazgatóság mun­katársait. Az egyéves iskolán huszon- hatan, az öthónaposon huszon­nyolcán, a tizhetes tanfolya­mon huszonnégyen kezdték meg tanulmányaikat. Az okta­tási igazgatóság vezetője el­mondta a délelőtti tanévnyi­tón, a hallgatók úgy vegyék, hogy ez idő alatt pártmunkát végeznek, tanulnak, s ezzel a szervezeti szabályzatban elő­írt, a párttagokra, vonatkozó egyik kötelességet teljesítik: a marxizmus—lenihizmus elsa­játításán túl rendszeresen fej- 1 lesztik politikai tudásukat. Ösztönzi támogatás a juhászatok fejlesztésére Tegriap délelőtt a Somogy megyei Állattenyésztési Fe­lügyelőség az érdekelt üzemek, vállalatok, intézmények rész­vételével a juhtenyésztés idő­szerű feladatairól tanácskozott Tubákos Károlynak, az ál­lattenyésztési felügyelőség igazgatóhelyettesének köszön­tője után Tolnai Gyula, a fe­lügyelőség munkatársa mon­dott vitaindítót. Hazánkban több helyen fo­lyik keresztezés, jelenleg 17 fajtával kísérleteznek. Ennek a munkának az a célja, hogy az állomány szaporodóképes­ségét a hús- és a gyapjúminő- ség megtartása mellett nö­veljék. Megyénkben elsősor­ban a Finn-Landras és a Ro­manov fajtákkal . folytatnak kísérleteket. A tapasztalatok szerint a Finn-Landras a mi viszonyain^ tófcött nem produ­kál olyan eredményt, mint azt a szakembere^ várták. Ez a fajta hazájában, Finnor­szágban tipikus »-kisüzemi juh«, évente egyszer fial, igaz, akkor a 3-as, 4-es ikerellés a gyakori. A mi viszonyaink kö­zött a szaporulat nyolcvanöt százaléka elhullott. Ezen túl­menően a hústermelés sem volt megfelelő, s ráadásul a súly­gyarapodáshoz több abrakot igényeltek. A másik »divatos« fajta a Szovjetunióból hozott Roma­nov. Az ezzel , folytatott kísér­letek során a szaporasüg nőtt ugyan — 100 anyajuhtól 130 bárány született — ám az egyes ©gyedekről nyírt mint­egy 1,5 Kilogramm rossz minő­ségű gyapjú értékesítése egyre nagyobb gondot okoz. Annak ellenére, hogy a Romanov a Finn-Landrasnál jobban ho­nosodik, á sürített éltetést — mely a kprszerű juhtenyésztés egyik módszere — nem bírja, így tartása kevésbé gazdasá­gos, mint a merinóé. — Jelenlegi célunk a jó gyapjúminőseg megőrzése | mellett— mondta Tolnai Gyu- la.— a bárányszaporulat gyors I növelése, hiszen az előrejelzé- ] sek szerint Nyugat-Európában | még 1985-ben is 10—12 száza- j lékos hiány lesz húsból. A bárányszaporulatot leghaté- , konyábban a sűrített éltetés­sel növelhetjük. A cél eléré­séhez alkalmasak az NDK-tool és a NSZK-ból importált hús- merinó kosok, melyekkel a magyar íésüsmerinók ered­ményesen keresztezhetők. A továbbiakban az előadó is­mertette a tenyésztésre adott állami támogatás megszerzé­sének a módját. A gazdasagok tenyészállat pótlás és állo­mány fejleszt és címén kaphat­nak támogatást. Az ösztönző rendelet célja, hogy a gazda­ságok elöregedett állományu­kat fiatal, jobban termelő, ál­latokra cseréljék ki. A támo­gatás a nem saját tenyésztésű, tehát vásárolt' állatokra is vo­natkozik, ha azok a gazdaság­ban fialnak először. Különösen a tizhetes tanfolya­mon tanulnak sokan olyanok, akik már elvégezték a marxizmus—leniniamus esti egyetemet, s most a tovább­képzéssel mindennapi mun­kájukhoz kapnak segítséget. Az igazgatóság igyekszik a tehető legtöbbet adni. s támo­gatja a haliga lókat abban, hogy jó propagandistái le­gyenek a marxi—lenini esz­méknek, megértői és megérte- töi a politikai határozatoknak, és elősegitői az egyöntetű ér­telmezésnek, A leik* ismeretes tanulást, valamint a foglalko­zásokon, g vitákban az őszin­te véleménymondást — a köl­csönös és abszolút bizalom jegyében — nemcsak az iskola/ hanem a munkahely :s elvár­ja. A délelőtti tanévnyitót kö­vetően csoportos megbeszélés volt a tanszéken, majd délután az előadásokkal megkezdődött az új tanév a megyéi oktatási igazgatóságon. Egyszerű eszközökkel jó eredmény A vései Űj Étet Termelőszö­vetkezet szakosított 1 szarvas­marha-telepére gyakran érkez­nek látogatok. A jövő mező­gazdászai is eljönnek ide. hogy a gyakorlatban láthassák, mi- . ként lehet egyszerű eszközök­kel jó eredményeket elérni. A bélepi-ől, az ott folyó munkáról Balogh Andor tsz-elnökked be­szélgettünk. — Mikor kezdődött el itt a munka? — Az első állatot 1967-ben hoztuk a telepre, a betelepí­tésit 1971-ben fejeztük be. Négyszáz tehenet, három 108 férőhelyes fejőistállóban és egv 80 férőhelyes szárazom ál­ló istállóban helyeztünk el. A telephez tartozik még egy huszonhat férőhelyes eltetőis- tálló. A tehénállományt leköt­ve tartjuk, a fejest Volga tí­pusú fejőgéppel végezzük. A borjúnevelőnk kétszáz férőhe­lyes, hízómarhát pedig négy­százat tudunk elhelyezni. A telep zárt. A szociális lé­tesítmények és az úthálózat sem hiányzik, sőt a dolgozók a parkosítást is elvégezték. — Honnan származik az ál­lomány? —- A tehénállomány »mag­va« vásárolt. A végleges bete­lepítés ezek szaporulatával történt. A hízóalapanyag egy részét most,is úgy vásároljuk. Százkilós felső súlyhatárig vesszük meg a borjakat^ — Milyen tenyészanyaggal dolgoznak? — Állományunk tbc-negativ, fajtájára nézve magyar tarka. Három év óta azonban a hús- formák javítása, a jobb minő­ségű hús előállítása, valamint a magas súlygyarapodás eléré­se végett különböző hús típusú ! szarvasmarhákkal folytatunk kísérleteket. Az egyik kísértet — melynek során a magyar tarkát Hereford, Angus és Charola fajtákkal kereszteztük — 1972-ben fejeződött be. Az említett három húsfajtával A hízómarhák kötetlen tartásban, korszerű istállókban fej­lődnek. összesein 120 magyar tarka üszőt kereszteztünk, ugyanak­kor 80 üszőt magyar tarka bi­kákkal termékenyítettünk azért, hogy a kontrollvizsgálatot elvégezhessük. A kísérletekből azt a következtetést vontuk le, hogy a magyar tarkát sem Angusszal, sem Hereforddal nem - célszerű keresztezni. Az ebből származó hízóbikák sú­lya 325 napos korban 380 kiló volt (mindössze egy kiugró egyed érte el a 440 kilót), ugyanakkor a hasonló korú magyar tarka hízóbikák elér­ték az öt százötven - ö tszázn yol c - van kilót. — A Charöle fajtával már más a helyzet — folytatja az elnök. — A súlygyarapodás ugyan az ebből a keresztező­désből származó állatoknál sem érte el a magyar tarkáét, de megközelítette azt, a vágá­si eredmények lényegesen jobbak. i Nagyon gyakori volt a nehéz elles, különösein a%j üszőiméi., Összegezve azt mondhatjuk, hogy ez a-keresz­tezett állomány sem veszi föl a versenyt a tiszta vérű ma­gyar tarkával. ►Ebédidő« a bor.jűnevelöben. 99 Kontárok paradicsoma” Kontároknak nevezik azo-j ismerik a magánikisipartoan al­kat, akik engedély nélkül foly- J kialmazható' fuvarozási viteldi- tatnak kisipari tevékenységet, j jakat. Magyarul: a hazaszállí- Az emberek az ősz közeled- j tott »csillagászatit ész­tével egyre többen vásárolnak ! sze°-eKSt karinak, tüzelőanyagot. Ezt haza isi 1973-ban az ország egész te- akiarjáik szállíttatni. A város- | rületén, ellenőrzik az árakat, ban engedéllyel rendelkező j Cél a kontárok szamainak vísz- harmdnokiét fuvaros viszont1 szaszorítása, vagy tevékenysé- nem tudja a csúcsidőben ki- | §’ük legalizálása. E munka elégíteni az igényeket. Ebből ered a kontárak »paradicso­ma« : reggelente felajánlják szolgálatai kát a tüzelőanyagot vásárlóknak — nem kis pénzért! (Érdekes módon az utóbbi időben néggyel csök­kent gz engedéllyel rendelke­zők száujra. Nyilván rájöttek, hogy a közterhek vállalása nélkül jobbam keresnek.) A (kontárok »elszaporodása« indokolta azt a kétnapós el­lenőrzést,'melyet a niapQikiban hajtott .végire a városi tanács a rendőrséggel1 és a KIOSZ ka­posvári körzeti csoportjával közösen. Az ennék során ta­pasztaltakról beszélgettünk Vikidéi Gyulával, a körzeti csoport titkárával. A kontárok szama 1-egfel tű- nöbben az építőiparban és a fuvarozásban emelkedett. A mi gondunk — és a lakosságé is — abból ered. hogy az ipar- engedély nélkül dolgozók item eredményességét segíti a ka­posvári körzetben hetven tár­sadalmi ellenőr is. A most lefolytatott ellenőr­zés -csak a fuvarozókra terjedt ki. Ennek során tizenhárom jegyzőkönyvet vették föl. Azok ellen, akiknek nem volt ipar­engedélyük, szabálysértési el­járást indít a rendőrség. A reggel nyolc órakor kezdett el­lenőrzések a város minden ré­széire kiterjedtek. A Berzsenyi utcai TÜZÉP-tetepen négy kontárt fülelték le, de útköz­ben is megállították a fogatolt jármüveket. Ellenőrizték a hajtási engedélyeket és az it­tasságot is. A közelmúltban egy fuvaroz­tató panaszt tett a körzeti cso­port irodájában. Az etnigadiéiy- lyed rendelkező fuvaros 360 dlargb téglát háromszáz fo­rintért szállított el- — mind-' össze 500 méterre! — Hogyan tájékozódjanak a megbízók a dijak felől? i — Rendelkezésünkre áll eg> díjszabás. Ebben megnézhetik a fuvaros által kérhető legma­gasabb összeget. Alacsonyabb árakban azonban megállapod­hatnak. Meglehetősen éles az ellen­tét az engedéllyel rendelkező és a komtátr fuvarosok között. Ez a kétnapos ellenőrzés is az :alőbbxék bejelentései alapján indult. Ami természetes is, hi­szen ők fizetik az adót, s a ke­reseti lehetőségiét az ő orruk elől haJiáissizák el az utóbb iák. A tizenhárom jegyzőkönyv — Vikidál Gyula véleménye sze­rint — várható volt. Céljuk azonban nem a fuvarozók szú­rnának csökkentése — hiszen munkájukra igény van —, ha­nem az. hogy az iparengedély kiváltására szorítsák a vadfu- varozókat. Ennek érdekében a jövőben -gyakrabban és még kiterjedtebben ellenőrzik tevé­ken ységüket. Eredményesebb lehetne a körzeti csoport erőfeszítése, ha például kötelezné a fuvaroso­kat, hogy kérésire mutassák fel a megbízónak a - fuvarozási díjszabást, vagy gondoskodná­nak arról, hogy a TüZÉP-te- iepeken ezt mindenki megte­kinthesse,! M. A. ' A -szövetkezetben jelenleg Limusénnál, és Olaszországból hozott hús típusú szarvasmar­hával folynak fajtakereszte­ződések. Az első borjak hét­hónaposak, így még végered­ményről neim lehet beszélni. Mindenesetre az, már elmond­ható, hogy nehéz éltes nem fordult elő. A borjak fejlődé­si ereje kitűnő, héthónapos korban felülmúlja a tiszta vé­rű magyar tarkáét. — Hogyan elégítik ki a szarvasmarha-állomány takar­mányigényét? — Savanyú homoktalajon gazdálkodunk, tehát természe­ti adottságaink gyengék. A tö­meg takarmány biztosítása így némi gondot okoz. A takarmáV nyozásra minden ipari mellék- terméket felhasználunk. A te; heneket kizárólag sör- és kon­zervipari melléktermékeken tartjuk. A sor törkölyt Nagyka­nizsáról és Pécsiéi, a kon­zervgyári mellékterméket pe­dig a Nagyatádi Konzervgyár­ból kapjuk. Erről a takarmá­nyozási módról kedvező ta­pasztalatokat szereztünk, a tej önköltsége is jó, mindössze az a hátránya, hogy a szállí­tás nagy kapacitást köt le. — A tejtermelésben milyen eredményeket ért el a gazda­ság? > — Az állomány tejtermelése eddig elég alacsony völt. En­nek oka elsősorban az, hogy állományunk fiatal állatokból állt. 1972-ben az egy tehénre jutó kifejt tej 2200 liter volt. Az idén valószínűleg elérjük a háromezer litert, hiszen hét hónap átlagában 1830 liter volt az átlagos tejtermelés. — Milyen jellegű hizlalás fo­lyik a telepen? — Abrakos hizlalás. Válasz­tás után a hizlaldába kerülő állatokat a Kaposvári Gabo­náiéi vásárló és Feldolgozó Vállalattól, vásárolt cukros, karbamidos hizómarhatáppal takarmányozzuk. Ez a táp eredményeink egyik alapja. Négy éve használjuk és 900 hízómarha átlagában a napi súlygyarapodás 1,47 kiló. Vé­leményünk szerint állja a ver­senyt a hasonló rendeltetésű purina táppal. Hízómarháink 11—12 hónapos korra érik el az 550—600 kilós súlyt. Tavaly hétszáz hízóbikát értékesítet­tünk. Ezek 47,3 százalékát »AA«, a többit pedig »A« mi­nőségiben szállitótták el. Gaz­daságunkban 1971 májusa óta »B« minőségű állat nem volt. — Milyen a telepen dolgo­zók szakmai felkészültsége? — A telep szakmai vezetései fiatal üzemmérnökök végzik. Ezeket az eredményeket csak olyan emberekkel lehet elér­ni. mint amilyen állatszerető, precíz, tapasztalt, a közössé-, gért felelősséget vállaló dolgo­zóink vannak. Az igaz, hogy a gondozóknak nündösszé 5 százaléka szakmunkás, ez ma már rendkívül kedvezőtlen arány, ám az eredmények Ön­magukért beszélnek. Din Tibor Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents