Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-29 / 228. szám
Bővítették a böhönyei iskolát '* • ♦ Í k Bűnismétiok, visszaesők n ‘ ■ :; í.....MM * V,oÍk A^>*M '■ f* ■ Két műhelyterenunel és konyhával bővítették a Bőhömyef Altalanos Iskolát. A gyakorlati foglalkozásokhoz emelt épületszárny 600 ezer forintba került. Megdolgozott” cipők Évente f élmillió panasz SOK PANASZ hangzik el napjainkban is a cipók minőségére. Ezeknek csak egy bizonyos százaléka jogos és megalapozott. Fölkerestem Dömötör Józsefet, ’a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat osztályvezetőjét a kérdéssel: vannak-e ál- panaszkodók. — Vannak., Természetesen sokszor nehéz megkülönböztetni a »műhibát« és a hibát. ! Nemegyszer azonban még a sty-fck lefeszegetesére . szolgáló -segédeszköz« nyomai is lát- i hatók a kifogásolt lábbelin. Néhányan igyekeznek biztosra menni, és cipész szakembert kérnek föl a -munkára«. Ez persze egv-két esettől eltekintve nem bizonyítható. A reklamáció elbírálása az üzletvezető feladata, aki — ha a panaszt jogosnak találja — köteles azonnal intézkedni. Ennek egyik módja, hogy a cipőt ugyanolyan hibátlan típusra cseréli, vagy ha ilyen nincs, a vevő választhat, hogy pénzt vagy egy másik fajta cipőt kér. Kisebb hibák esetében a bolt megjavíttatja a hibás árut. Ha az üzletvezető a vásárló panaszával nem ért egyet, akkor köteles a cipőt felülvizsgálatra a KERMI-hez küldeni. A Minőségvizsgáló Intézet 15 napon belül dönt a reklamáció jogosságáról. A minőség- j vizsgálatért a vevőnek akkor j ■em kell fizetnie, ha panasza alaptalannak bizonyul. Az Iparcikk-kiskereskedelmi Válla’at országos központ- I iának kiadványa szerint évente mintegy félmillió pár cipó minősége miatt tesznek panaszt a vásárlók — ez nem kevés: az összes eladott árunak körülbelül két százaléka. Bár a reklamációk java jogos, sokan — nem ismervén az előírásokat — hiába panaszkodnak. Az a tévhit él ugyanis széles körben, hogy a cipőre garancia van. Erről szó sincs: az 1 1964-es belkereskedelmi miniszteri rendelet szerint a vásárló panaszát hat hónapon belül jogosult . bejelentem. Ez a fél év nem garanciális, hanem szavatossági idő. Hogy mi a különbség? Például az, hogy ha a cipő egyszerűen elkopik, elhasználódik, akkor a vevőt nem illeti kártérítés. Hat hónapon belül azonban reklamálhatunk olyan rejtett hibát — például talpleválást —. amelyet vásárláskor nem vettünk észre. Ilyen esetben szükségünk van a blokkra, mert enélkül a vásárlás helyét és idejét nem lehet megállapítaná. A vásárlók közül sokan felháborítónak találják, ha egy drága luxuscipő hamar elhasználódik. Márpedig ez gyakran megesik, hiszen a finom, vékony bőrből készült pehelykönnyű, jól szellőző, kényelmes cipő sokkal drágább, mint például a vulkanizált eljárással készült, mely a legtartósabb, vízálló, 4 ugyanakkor a felébe, negyedébe kerül, mint a finom, könnyű lábbeli. Ez egyúttal nemi magyarázatot is ad arra, miért csökken a cipők tartóssága. A divatos cipők kevésbé strapabírók, rövidebb életűek, mint régi, vastag talpú, nehéz elődeik. Talán a legtöbb kifogás a gyermekcipők minősége ellen van. »Csak az óvodába járt benne a gyerek. Egyhónapos cipő. és már szétaent. Hogy. lehet ez?« — panaszolják a szülők a boltban,, nem gondolva arra, hogy egy elevenebb gyerek »nagyobb megerőltetés« nélkül elnyű egy hónap alatt egy könnyű, kis cipőt. Ilyen esetben az is sok vitára ad okot, hogy' a cipőt nemegyszer lucskosan, sárosán hozza vissza a vevő. — Üzleteink valamennyi dolgozójától megköveteljük, hogy a jogos panaszokat azonnal orvosolják, hiszen aki ma panaszos, holnap ismét vevő lesz, és szívesebben megy be egy olyan üzletbe, ahol panaszát készségesen orvosolták. AZ ELMONDOTTAKBÓL levonható következtetés: kevesebb lenne a panasz, ha a cipőket rendeltetésüknek megfelelően viselnék, tehát »gálacipőben nem járnánk dolgozni vagy kirándulni. A másik: az »ügyeskedők« nemcsak a kereskedelemnek okoznak többletmunkát és kárt, hanem jogos panaszaik hiteiét is megkérdőjelezik, B. F. Vádlottak, alperesek, felperesek, tanúk járkálnak a folyosókon az ódon épülethez illő komolysággal és némi szorongással. Az egyik büntetőtanács tárgyalóterme előtt középkorú, nyugodt arcú férfi szívja cigarettáját az örök között. — Hányadszor áll bíróság előtt? — Ne is kérdezze, szerencsétlen szám! Most vagyok itt tizenharmadszor. de — teszi hozzá némi büszkeséggel — minden alkalommal intellek- táulis jellegű bűncselekményért ... Róluk van szó, a bűnismétlőkről és a visszaesőkről. A kérdés hazánkban is igen'időszerű, hiszen minden harmadik bűnelkövető egyszer már volt büntetve, és minden hatodik többszörösen visszaeső, konok bűnöző. Ez olyan jelenség, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül, különösen akkor, ha figyelembe vesszük. hogy évekkel ezelőtt a visszaesők zöme a 25—29 éves korosztályúak közül került ki. az utóbbi években a 12—24 éves korosztály jelentősen »aktivizálódott«, sőt néha még a vezetést is átvette. A visszaeső bűnözés tehát a fiatalkorúak közül szedi az utánpótlást. Vajon melyek a visszaesés társadalmi okai, milyen tényezők határozzák meg a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembe- helyezkedők életvitelét? A bűnözés okait kutató tudomány — a kriminológia — már évtizedek óla foglalkozik ezzel a kérdéssel. A tudományos igényű vizsgálódás azért szükséges, mert az okok felderítése egyben megjelöli a megelőzés legfontosabb területeit és módszereit. Sajnos, a kriminológiai ok! kutatás még nem jutott túl a jelenség statisztikai rögzítésén. I Egyes kriminológusok szerint ! a visszaesők azért követnek el újabb bűncselekményeket, I mert a bíróság által kiszabott | büntetés nem érte el a célját, a büntetés nem volt alkalmas arra. hogy az elkövetőt megnevelje. i Ezen elmélet követői a meg- j oldást a határozatin időtartamú szabadságvesztések kiszabásában látják. A bíróság riem ! határozott idejű szabadság- I vesztést szabna ki — például j 2 évi börtönt —. hanem az elítélt addig maradna a büntetésvégrehajtási intézetben/ amíg erre »szükség van«, az- I az amíg meg nem javul. A | megoldást már sok országban bevezették, de mindenütt kiderült, hogy ez a módszer igen I sok veszélyt hordoz. A megfelelő megoiást nem itt keli keresnünk! A hiba nem büntetési re. dszerünk- ben van, hanem ott, hogy az elítélt — büntetése letöltése után — az esetek zömében visszakerül régi, bűnre csábító környezetébe. A rossz társaság, a veszélyeztetelt környezet, a munkakerülő életmód, az alkohol bűnözésre gyakorolt hatása közismert. arról nem is beszélve, hogy a visszaesők körülbelül harminc százalékánál a börtönben szerzett tapasztalatok játszanak szerepet az újabb bűncselekmények elkövetésében ... A visszaesés megelőzésének egyetlen módja a fentiekből adódik: az olyan sokat emlegetett utógondozás. Ha az utógondozásról beszélünk — amelyet egy meglehetősen régi, 1960-as kormányrendelet szabályoz —, mindig felvetődik a kérdés: a feladatot, a módszert meghaiároztuk. azonban a területnek nincs igazi gazdája! Miről is van szó tulajdonképpen ? A börtönparancsnok- ság a szabadulás előtt néhány héttel- tájékoztatja az illetékes tanácsot a szabaduló személyéről és szakképzettségéről. A végrehajtó bizottság a munkaerőt igénylő szervhez irányítja a szabadulót. Ezzel azonban a-gond nem mindig oldódik meg. A szabaduló elítéltek ugyanis a közvélemény szemében — és ez alól nem mentesek a munkahelyi vezetők sem — bűnözők maradnak, akiktől óvakodni kell, és lehetőleg el kell őket kerülni. Ez az előítélet sokszor igen káros lehet, elsősorban akkor. ha a szabadulóra a büntetés jó hatással volt, s valóban szeretne beilleszkedni a társadalomba. A munkaadók számtalanszor nem veszik föl a szabadult elítéltet, vagy ha föl is veszik, 1 éreztetik velük a múltjukat. A szabadult ilyen körülmények között hamarosan otthagyja a munkát, újra régi barátai között keres . társadalmi kapcsolatokat, a rossz környezet. az alkohol vagy a kínálkozó alkalom újra a bűn útjára csábíthatja. JÓ példával is találkozhatunk, s erre föl kell figyelnünk. A Székesfehérvári Könnyűfémmű példája mindenhol követésre méltó. A nagy termelőüzem a szabadult elítélteket olyan munkakörülmények között fogadja, amelyek már csekély szándék esetén is lehetővé teszik a zökkenőmentes beilleszkedést. A fehérváriak nem munkaerő- hiány miatt teszik ezt. amit az is bizonyít, hogy a társadalmi szervek és a munkások figyelemmel kísérik a szabadultak egyéni boldogulását is. Nem kétséges, hogy ez az egyetlen járható út! T. B. Egy évvel előbb hoznak termést Eredményesebb az őszi gyümöicstelepítés SOMOGY GÉZA Jégkoporsó 62. Mikor az első emberek feltünedezt k a kukoricásban, íregsok.v.orozlúk a tuzgyorsan<, .ett Pillanatnyi habozás után fölhangzott az »utánam, emberek!« kiáltás, és Zsiday zászlós, egy tartalékos fiatal tiszt, példát mutatva rohant előre. A legénység — nem is annyira lelkesedéstől vagy kötél esség érzés tő! áthatva, mint inkább a hátsó alakzatok nyomására, valamint, hogy a mélyebben fekvő sűrű napraforgótábla biztonságosabb védelmet nyújt — utána lendült. — Mi van a zászlós úrral? — hangzott a sötét szoba melyéről egy éles. kíváncsi hang. — Szili, te tudod? — Éppen ezt akarom mesélni — mondta Szili egy kissé ingerülten, ami nem a közbeszólás miatt uralkodott el rajta, hanem mert a szeme kegyetlenül égett. Egy mozdulattal bemártotta a kulacsalj vizébe a rongyot. — Mindjárt! Várjatok egy kicsit — szólt a többiekhez. Tempósan, egy marokszorítással kicsavarta a fölösleges vizet, és láthatóan megköny- nyebbült, mikor a nedves ruhát a szemére tette. A két szobát átkötő ajtó félfájának támaszkodva, hogy a ruha le ne essen, mesélte tovább a fejét hátra hajtva. — Mikor a zászlós úr kiugrott, sokan követték. Én már nem tudom pontosan, hogy kik, én csak azt tudom, hogy valaki mögülem kiugorva a rohamsisakomat előrebillentette, s ahogy elrohant mellettem, • következő pülanatHazánkban kitűnő lehetőségek vannak a gyümölcstermesztésre és annak fejlesztésére. A kedvező hazai viszonyok lehetővé teszi/, hogy gyümölcstermelésünk nemcsak az ország lakóinak évről évre fokozódó szükségletét elégítik ki, hanem jelentős az export is. Mivel a gyümölcslak évtizedekig megmaradnak kiültetési helyükön, éppen ezért az új gyümölcsösök telepítése nagy gondosságot igényel. A szakszerű telepítéstől függ a gyümölcsfa későbbi termőképessége. Elsősorban az éghajlatot kell' figyelembe venni. A hosszan tartó meleg időjárás lehetővé teszi, hogy a hosszabb tenyészidejű fajták gyümölcsei is beérjenek. Fekvés tekintetében a déli, délkeleti, napos lejtők a legalkalmasabbak. es a tápdús vályog meg a mély rétegű homokos talajok a legmegfelelőbbek. Ezekből a talajokból Somogy megyében szinte mindban nem láttam semmit. Szidtam is az anyja istenit. Akkor! Most már nem. mert nem tu-J dóm melyik volt. él-e. meg-5 halt-e, de azt hiszem, az éle-] temet mentette meg. — Na jó, jó! De hogy esett' el a zászlós úr? — kérdezte' ismét az éles hang a sötétből. '< — Ne ordíts! — egy mély basszus, másokat aludni! — hallatszott) •— Hagyj ■) förmedt rá ) egyik típus — nagy területen «- megtalálható. Ezek a talajok elegendő tápanyagot tartalmaznak. és a csapadékot is jól megkötik. A gyümölcsfák telepítésének legfontosabb időszaka az ősz. Nagyobb, összefüggő területen feltétlenül még a fagyok beállta elölt telepítsünk. Az ősszel ültetett fák gyökerein már az ültetés után — a melegebb időjárás következtében — megindul a »hegképződés«. Az őszi és a téli csapadék alaposan a gyökerekhez tömíti a földet, és tavasz- szal már könnyebben és korábban megindul a fa fejlődése. Az ős ,i telepítésnek ebből fakad a másik- nagy előnye is, hogy az ilyenkor ültetett fák egy évvel hamarabb hoznak termést, mint a tavaszi telepí- tésűek. A tavaszi telepítés sokkal költségesebb. Nagy gondot kell ilyenkor fordítani a fiatal fák öntözésére. A megeredt fák az első évben gyengén fejlődnek. Mindig az adott lehetőségek határazzák meg, hogy fáinkat m;"'ren kötésben ültessük el. Te áb tünket a »hármas kötéssel« tudjuk a legjobban kih r.í’ni. A »négyes kötés1 " < viszont a gépesített ta'ajrr " re’ést gyorsabban tudjuk rí végezni. Míg az első telepít' 1 forma inkább a kisüzemben 's a háztáji gazdaságokban ’■ asználatos, nagyüzemeink m már legiukáb': a négyes lp’H 's szerint telepítenek. »ötös ’ "b'-t« abban az esetben a!1 nagyobb n" • 'ok, ha a - 'gy fa közé — Te meg ne mesélj annyit. Holnap vagy holnapután úgy is fölfordulunk mi is. A többiek némán, elgondolkezdett. — Ne törődj vele, majd ki alussza a rosszkedvét. Meséld csak! Szili nem zavartatta magát a közbeszólástól. Üjból átélte az, eseményeket, lecsukott, égő szemeivel mindent úgy látva, amint történt. ? még egy r '■> növekectéi sű, de gyo” ■ 'őre forduJ ló »köztes1" lok. 5 A gvüm:r i egyéb fai csemeték v" c faiskola \ ból való r ' 'ősük után a azonnal kemeg. Az el1 vermelt cs^' - ’ "■et folyam •>1 tosan térm"1 kk egys—r '•"ovit r" lel is ü’tet'" Ka a te:-"1 1 ' 1 teljes egészé' 1 nem forg»t 1 tűk fel, akkor gödöráséss'1 1 készítsük elő a talajt az ülteiFolytatjuk.) téshez. A gödör nagysága és ( mélysége a talaj minőségétől Á függ. Könovű válvog és homo- b kos jellegű talajokon 60—80 centi mély. 100—120 centi széles, négyzet alakú gödröt ássunk. A gödörásás során a feltalajt a gödör egyik, az altalajt a gödör másik oldalára rakjuk. A kiásás után még ajánlatos a gödör alját fellazítani, hogy a gyökerek mélyebbre tudjanak lehatolni a talajba. Mikor ezekkel a munkákkal végeztünk, az oltványok megsérült gyökérzetét éles késsel vagy ollóval megmet- szük, és híg, agyagos pépbe mártjuk, hogy a gyökerek ne tudjanak olyan hamar kiszáradni. Erre főleg a tavaszi telepítések során van nagy szükség. Az ültetést mindig »ültetőléc« mellett végezzük, mert így biztosan és egyenesen marad vissza a csemete. A gödör aljára helyezett oltvány vagy facsemete gyökérzetéhez először azt a földet húzzuk, amely ásáskor a talaj felszínén volt. A fa állandó rázogatása közben szórjuk a földet a gödörbe, és közben a fát gyengén felfelé húzzuk, fgy elérhetjük azt, hogy a levegő teljesen kiszorul a gyökerek közül. Ha a gödör már félig megtelt, akkor a földet oldalról a gyökérzethez tapossuk. Ezután a gödröt színültig megtöltjük földdel, és ismét megnyomkodjuk. A ngegmaradt földből pár ujjnyit rakjunk lazán a földhátv'ás mert így a laza réteg megvédi az alaí lévő földet a kiszáradástól. Most ősszel ajánlatos, ha 40— 50 centi magasra felkupacol- juk a fák tövét, mert az így felhalmozott földréteg védi a gyökérzetet a téli fagyok ellen. A telepített gyümölcsösről részletes helyszínrajzot kell készíteni, amelyen minden fa hetyét számok jelzik. A számok felhaszoáhícdval törzs- könyvet !s ki’ ?! Cnk, amely1 : p fa falfáját, korát, szún-i . :á~’t, i',v'tés'i. áoolási rhu lkait és a későbbi években a termés nagyságát és minőségét. Csak így tudjuk figyelemmel kísérni a nagy gonddal telepített gvümölcsö- sünk további fejlődését. Dr. László László
