Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-28 / 227. szám
Somogyi onosnapok Napirenden a daganatuk gyógyítása, az újszülöttek kezelése és az ideggyógyászat — Egyre jelentősebb szerepet töltenek be a somogyi orvosnapok a megye gyógyító j munkájában — állapította meg Honfi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője megnyitó beszédében azon az orvostanácskozáson, mely tegnap délelőtt kezdődött Siófokon, a Bányász Üdülőben, és három napig tart. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács V. B. nevében szóló Honfi István utalt az eddigi rendezvények sikerére, és hangoztatta, hogy a mostani, a XVI. somogyi orvosnapok programjával új fejezet nyílt az orvostovábbképzésben megyénkben. — A tanácskozásnak különös jelentőséget ad az a körülmény — mondta —, hogy ez évtől oktató kórházi feladató- I kát is ellát a megyei kórház, I tehát fokozódhat az összhang az elméleti tudományos kutatások és a gyakorlat között. A megnyitót követően emelkedett szólásra dr. Boros Béla pécsi szemészprofesszor, aki az egyetem rektora nevében üdvözölte a részvevőket. — A XVI. somogyi orvosnapok programját áttekintve ■ megállapíthatjuk, hogy élénk tudományos munka folyik Somogybán — mondta, — Hatékonyan szolgálja az orvosok j továbbképzését is ez a rendezvény. Rövid beszédében utalt arra, hogy az egyetemen is örülnek annak, ha az egykori tanítványok megismerkednek a tudományos munkával, feladatot vállalnák abban. A három nap alatt mintegy harminc előadás hangzik el. Tegnap a daganatos betegségek kezeléséről volt szó. ma az újszülöttek és csecsemők betegségei gyógyításának eredményeiről tartanak előadásokat. holnap az ideggyógyászati tevékenység kerül napirendre. A megnyitóban Honfi István utalt arra is. hogy a tanácskozáson megtiszteltetés részt' venni, azonkívül hasznos, tanulságos is. Két fiatal, egyben ezen a fórumon először előadó somogyi — siófoki és marcali —’ orvossal erről beszélgettünk. — Az egyetem elvégzése után mennyi idő kell ahhoz, hogy saját tudományos kutatásba kezdhessen egy fiatal orvos? Dr. Horváth Fedorina: — Az egyetem* elvégzése után négy évig a pécsi kórbonctani intézetben dolgoztam. Véleményem szerint a fiatal orvos elsődleges feladata, hogy a szakma rutinmunkáját elsajátítsa. Én a friss diplomám mellé maximális segítséget kaptam tapasztaltabb kollégáimtól. — Egyetemi intézet után -vidéken-« ? — Hiányzanak bizonyos feltételek, de itt is lehet tudományos kutatásokat folytatni. Ehhez pedig nagy-nagy lelkesedésre. a szakma széretetére is szükség van. ( * — Mit ért el öt év alatt? — Sikerélményt jelent, ha j egy szövettani vizsgálattal j eredményesen hozzájáfulha- | tok a beteg felgyógyulásához. Ha az ember tud örülni a beteg gyógyulásának, az a legnagyobb siker, azt hiszem. Dr. Vojkovics Imre a mar- I call, kórházban sebész. Kettőjük munkája eléggé egymásra I utalt is. — A siófoki kórház beindu- j lásával lehetőség nyílt arra, hogy szorosabban együttmű- I ködjek a kórbonctanosokkal. A marcali kórház és a siófoki : Irbonctan között sikerült legteremteni a kooperációt, | gyorsan — sokszor telefonon — kapjuk az eredményt, amelyet annyira várunk, hogy dönthessünk a beteg további gyógyítása felől. Hadd tegyem hozzá, hogy tulajdonképpen ennek a sikeres együttműködésnek az eredménye volt az az előadás is, amelyet tegnap ketten tartottak. H. B. Ma este a képernyőn Orsi Ferenc: Zrínyi (Részlet a háromrészes tv-drámából) Környezetünk védelme fontos feladat Befejeződött az urbanisztikai tanácskozás Tegnap délután befejeződött Kaposváron a kétnapos urbanisztikai tanácskozás, melyen három város — megyeszékhelyünk, valamint Nagykanizsa es Zalaegerszeg — jelenéről és jövőjéről esett szó. A vendégek reggel megtekintették a Vörös Csillag filmszínházban a Zalai szimfónia, a Kanizsa és a Tavasz jött újra című rö- vidfiimeket. A második napi tanácskozást dr. Ormosy Viktor, Kaposvár város általános tanácselnök-helyettese nyitotta meg. A város és környéke környezetvédelmével összefüggő kérdésekről beszelt Mózes Pál. a ! Nagykanizsai Városi Tanács; delemhez. »Haditervet« készí- | tenek ehhez. Nagykanizsán, ebben a So-! mogyhoz közeli városban, a* 1 fejlesztési tervek elkészítése-1 kor gondoltak a környezetvé- ] delmi feladatok felvázolására: is. A környéket vonzó kirándulóhellyé alakítják. Kedvező, helyzetben vannak, hiszen hu- j szonöt százalékban erdők ve- ! szik körül a várost. Zalakarost gyógyfürdővé nyilvánították: } rövid idő alatt keresett hely lett. S bar a tévétorony még 1 nincs kész. sokan látogatják : <fet. is. A várostól három kilométernyire csónakázótavat létesítenek, melynek mélysége másfél .méter lesz. Tizennégy elnöke, korunk és jövőnk • ezer köbméter földet keli majd egyik legfontosabb feladatai közé sorolva a témát. Küzdelem alakult ki minden fejlett országban a környezetért. A városiasodás ugyanis lakóhelyünk környékének leromlásával jár, ha nem előzik meg a lakótelepülések. kialakulását olyan komplex tervek, melyek a környező természetet is óvják. Különösen az utolsó fél évszázad alatt alakult ki veszélyes helyzet. Füst, korom, zaj, vízszennyeződés; ezek a legnagyobb ellenségek. A társadalmi és természettudományok segítséget adnak a küzmegmozgatni. nagy szükség j van tehát a lakosság társadalmi munkájára. Sokan itt. a tó környékén vásároltak telket, \ már a rendezési terv is kész. A levegő tisztasága Nagy ka- j nizsán jónak mondható, s ez j annak köszönhető, hogy a la- ! kőhazak, üzemek, vállalatok j földgázzal fűtöttek. A mozdo- ! nyok viszont a fölmérések sze- j rint évi tizenötezer köbméter I füstgázt és harminchárom ton- i na kormot »zúdítanak« a kör- I nyékre. Emiatt szorgalmazzák a villamosítást, dieselesítést a kanizsaiak. Levegő- és zajtérképet készítettek. s ezt a tervezésnél messzemenően figyelembe veszik. Nem rossz a nagykanizsaiak ivóvízellátása sem: a lakásoknak; majdnem nyolcvan százalékában vezetékes víz van. Százmillió forintért vízmű épült. Rosszabb a helyzet a szemét hulladék elszállításánál. Még 924 lakásból nem tudják központilag megoldani a szállítást. Gépesítésre, az úthálózat felújítására van szükség. Sok parkjuk, terük van a nagykanizsaiaknak, s ezeket megfelelően óvják is. de még nem rendelkeznek nagy ifjúsági kultúrparkkal, mely sportolási .célokat is szolgálna. Eredményeket értek el viszont a tanulók környezetszeretre növelésében. Húsz felszólaló vett részt a vitában, melyben elemezték a részterületeket is. A tanácskozás eredményessége majd a tettekben, a még tervszerűbb városfejlesztési munkában lesz lemérhető mindhárom városban. i Ma este kezdődik és még két este tart örsi Ferenc új televíziódrámájának a közvetítése. A mű középpontjában, ahogy címe is utal erre, Zrínyi áll. Nemcsak azért örülünk örsi új bemutatójának, mert megyénk szülötte — Barcson nevelkedett —, hanem hőse is e vidéki egy kicsit. örsi tizedik tv-drámáját fogjuk látni. Ezzel a szerző a hazai tévédráma-irodalom egyik doyenjének számít. Emlékezetes bemutatói: a Tenkes kapitánya, ez ma már világsikernek számít, a Prinz, a katona, a szocialista országok televízióiban is »győzött*«. Az Epeiosz-akcióval Monte Carló- ban Arany Nimfa-dijat nyert a 'szerző. A Zrínyi-trilógiát ma. szombaton és vasárnap közvetíti a televízió. . Megnyílt a sóstói nemzetközi művésztelep alkotóinak kiállítása A Nyíregyházi Városi Mű- elődési Központban tegnap* nnepélyes-en megnyitották at >stói nemzetközi művészié-1 p alkotóinák munkáiból ren-) szett kiállítást. A sóstói mű-f isztelep az idén már negyed-f er adott otthont egy hóna-J . • . >n át a külföldi és a hazai J , . . üvészeknek. Két-két szovjet? a veszélynek kevese kitett emf bereknek — akik hátrább tar61. többen verődtek össze, lengyel, egy-egy csehszlo- g, bolgár és NDK-beli, va-J nint öt magyar mijvesz volt] tábor vendége. A nemzetközi tárlaton a két| lföldi és az öt magyar fes-| , illetve szobrászművész 551 cotását mutatják be a nyír-i ■«házi közönségnek. Köztük] lkat a műveket is, amelye-J : a művészek a megyei ta-j ■s végrehajtó bizottságának] tanányoznak. tózkodtak — viszonylag derűsebb hangja, az újabb vezényszavak, a tűzszüneti csönd szinte» észrevétlenül oldottak szét a félelmet, a rémületet. A friss víz, a menázsi, eltüntették a rossz szájízt, a gyomrok, idegek remegését — amely néha hányingert okozott — jótevőén csillapították. Neveket hangoztattak, keresőn, érdek- » lődtek egy-egy eltűnt után. — A kis Kovács? — válaszolt az egyik a feltett kérdésre. — Egy ideig ott volt mellettem, de a nagy kavarodásban eltűnt-, azóta nem is láttam. A lőszerem elfogyott. Ügy dekkoltam ott töltény nélkül, mintha a kezem, lábam levágták volna. Mert ha tudok lőni, az más! Megvan az az érzésem, hogy ha mást nem is, de védekezni tudok. De így?! —legyintett egyet, és nagyot harapott a szikkadt kenyérbe, amely csikorogva vált ketté az éles fogak között. — Én magam sem tudom, hogy mi volt ott. Csak azt tuCsáktornyán, a ■ könyvtárban (Részlet a drámából.) Zrínyi: Ezredes úr! Minden bizonnyal elárasztotta a gyors és hosszú lovaglás. Inasom szállására vezeti, és rendelkezésére áll. (Az ezredes nem hagyja magát elbocsátani.) j Ezredes: Gróf úr. nem titkolom, hogy az elmondott súlyos veszély miatt őfelsége . és az udvari haditanács milyen aggódva várja mielőbbi vála- ! szát. (Zrínyi az ezredesre néz. ; Komoran mondja.) Zrínyi: Én is aggodalmak ! közepette írtam azokat a le- ; veleket az elmúlt esztendők során, amelyeket őfelsége és az udvari haditanács még csak válaszra -se méltatott. Persze, akkor úgy vélték odafönn a jó urak, hogy a török hadjáratnak a célpontja kizárólag én leszek. Hagyták, hogy a töI rö:< gázolja nemzetünket, mint vadkan a szépen plántált szőlőt... (Ingerültség vegyül a gúnyba.) Ügy véltek odafönn a dóm, hogy bármerre fordultam, mindenünnen lövések hangzottak. Torkolattüzeket láttam, és mind felém. Egy gödörben feküdtem, ahonnan irtó jó kilövésem lehetett volna, de tehetetlen voltam. — Azok az aknák . . . psz . . . — húzta el a szót a beszélőtől egy őrvezető —. hogy ezek a ruszkik hogy lőnek vele! Még egy emberre is ráeresztették! — És milyen jól! — kiáltotta közbe valaki tele szájjal. — A Zsidai zászlós úr ott bukfencezett föl, alig öt méterre tőlem . . . Az elhagyott parasztház egy erdő kiszögelésén állt. Bent az első szobában egy konzervdobozba öntött olajból kiálló égő szövetdarab világánál folyt a beszélgetés. Az imbolygó fény. amely a levegő mozgására jobbra-balra billent, homályosan világította meg az embereket és a tárgyakat. A belső szobában teljes sötétség volt. csak az ajtónyíláson csapódott be egy kis fénykocka, megvilágítva a földre szórt szalmán heverő- ket. A beszélő előrejött. Alacsony, tömzsi emberke jó urak, talán eltelik, mint a jóllakott kígyó; és a béke — a mi keserveinkkel, a mi vérünkön megváltott béke! — tartós marad. (Az ezredesen látszik, hogy bizonytalanná válik egy pillanatra. de behízelgő hangon folytatja.) Ezredes: Gróf úr, én katona vagyok. Nem szoktam meg a szép szavakat. Ne kívánja tőlem, hogy szavakba próbáljam önteni azt a mélységes tiszteletet, amelyet az oh előrelátása iránt érzek ... (Zrínyi félbeszakítja az ezredes szavát.) Zrínyi: Szükségtelen. Itt úgysem a szavak döntenek! A szükségszerűség! A fatális ne- cesszitás íratta ezeket a leveleket. (Kirobban.) A rabló itt van! Feszegeti az ajtót, az ablakot! Kénytelenek leoldani a láncon tartott ebet. De berozsdásodott a lakat. Erre a szerepre nem vállalkozom. Ezredes: Hajlandó lenne tétlenül nézni, hogy Bécs kapuját lövi a török?! Gondoljon Európa ítéletére! Gyávasággal vádolnák a magyarokat, akik, ha akarják, még mindig megakadályozhatják a hitnek ezt a veszedelmét. Zrínyi (fellobban): Európa?! ! (Majd megfékezi indulatát, csaknem tárgyilagosan mondja) Európa majd megmondja, gyáva-e az a Magyarország, amelynek egy napja se múlik el anélkül, hogy ne látná fiainak vére hullását; melyben i minden család siratja valakijét; mely kétszáz éve egyedül szállt szembe az ozmán erő- ! vei, és egy talpalatnyi földet ; sem engedett át vér nélkül a : töröknek. Legyen őszinte, ez- [ redes! Hátunk mögött, mint | Diomedész Ajax pajzsának ol- i (almáiban, rejtőzik az egész ! kereszténység, és nekünk kö- I szönheti életét! ... Képünkön a szereplők közül: Bessenyei Ferenc (Zrínyi), Somogyvári Rudolf (Hohenlohe) es Darvas Iván (Ezredes). Hetven párt segíti a munkát Tizenöt éves a Béke és Szocializmus A Béke és Szocializmus most ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Az esményről'* vezércikkben emlékezik meg a szerkesztőség. Egy másik írás a folyóirat eddig elért eredményeit összegezi. A cikk a többi között beszámol arról, hogy a lap munkájában már 70 párt vesz részt. Todor Zsivkov, az 1923. szeptemberi bolgár antifasiszta felkelés 50. évfordulója alkalmával válaszol a szerkesztőség kérdéseire. Megvilágítja a Bolgár Kommunista Párt álj volt. Gyulladt szemeivel pis-) lógva nézett körül. A kezében^ levő vizes vászondarabot íidőn-« ként a szeméhez nyomkodta.) hogy enyhítse azt az égető,« könnyeztető érzést, amit egy) aknavető gránát által fölvert) por okozott. A robbanás úgy) szórta rá a földet, mintha la-) páttal hintették volna sze-) mébe. Valami csodás véletlen) folytán nem sebesült meg.) Fedig csúnya szórásba került.) A dombos terepen nyolcva-) nad- vagy századrpagával egy) kukoricasávból kikerülve at) kellett futniuk egy 25—30 mé-) teres lejtős, kopár részen, hogy4 a szemben levő napraforgótáb-a Iában fedezékhez jussanak.) Bár a szovjet gyalogság akna-^ tűz alatt tartotta azt is. jobbf rejtőzési lehetőséget nyújtott.) mint a nyílt terep. Azonkívül' előrenyomultak az egész vonalon, s lemaradni nem lehetett. A homokos lejtő jó belövési lehetőséget adott, amit a kitűnő szovjet aknavetősök ki is használtak, és zárótűz alatt tartották a hosszú, világos sávot. tál szervezett felkelés tanulságait, és rövid áttekintést ad a párt 1945-ig megtett útjáról. A lap közli annak a Varsóban megrendezett nemzetközi elméleti konferenciának az anyagát, mely a munkásosztálynak és pártjának a mai szocialista társadalomban betöltött szerepét vitatta meg, s melyén a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, a mongol, a román és a szovjet testvérpúrtok küldöttségei vettek részt. Gus Hall cikkében a szovjet —amerikai csúcstalálkozó jelentőségét méltatja, s a találkozót olyan mérföldkőnek tekinti, amely új szakasz bekövetkeztét jélzj a nemzetközi kapcsolatokban. Nyikolaj Ino- zemcev: »Az ellentétele jellege korunkban« című írásában kifejti, hogy a mai világban az ellentétek sokfélesége és heterogén volta ellenére ezek igen szorosan összefonódnak, és együtt határozzák meg a feloldásukért vívott harc útjait és formáit. A »Politika« rovatban Alvaro Vasquez a kolumbiai választások előestéjén az ország belpolitikai helyzetét elemzi. Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter a júliusban lefolyt európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit összegezi, James Stewart pedig az immár öt éve tartó észak-írországi válságot és a kommunista pártra háruló feladatokat ismerteti. A folyóirat érdekes interjút közöl Valenlyin Nyikolajeva Tyereskovával »A világ első szocialista államának asszonyai« címmel. (Folytatjuk.) SomogyI Néplapl 5
