Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-27 / 226. szám

Visszatekintés három év munkájára Urbanisztikai tanácskozás Kaposváron „íme az ember’ Molnár Lajos fotói Mosdóson Három éve már, hogy Zalaegerszegen először ültek össze Kaposvár, Nagykanizsa és Zalaegerszeg felelős vezetői a városfejlesztési feladatok, módok megvitatására. A teg­nap reggel kilenc órakor kez­dődött urbanisztikai ankét célja szintén ez. A Kaposvári Városi Tanács nagytermében azonban nemcsak ezekről, ha­nem az eltelt három év alatt « gyakoriéiban megvalósított zalaegerszegi gondolatokról is szó esett. Az elnökségben helyet fog­lalt Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának első titkára, és Böhm József, a Somogy me­gyei Tanács elnöke. A megje­lenteket Sarlós István, a Ma­gyar Urbanisztikai Társaság elnöke köszöntötte. Megnyitó­jában utalt a városfejles»' legfontosabb feladatára: min­den tervnek, minden beruhá­zásnak az embert kell szolgál­nia. Várossá egy települést nem várossá nyilvánítás tesz, hanem a valós értékek. Kul­turáltság, közművesítés, jó közlekedési viszonyok. Dr. Ormosy Viktor, Kapos­vár város általános tanácsel­nökhelyettese előadásában az 1970 óta végbement városfej­lődés tapasztalatairól szólt. Megállapította, hogy növeke­dett a fejlesztés tervezettsége. Az objektív valóság alapo­sabb megismerése természete­sen egyes, korábban megfogal­mazott tételek megváltoztatá­sát is eredményezte. A 70-es években a városfejlesztés új szakaszához ért. Befejeződött az extenzív periódus, és — ha­sonlóan az ország gazdasági életének egészéhez — meg­kezdődött a nagyfokú fejlesz­tés időszaka. Fejlesztési célkitűzés volt a IV. ötéves tervben, hogy a város és az itt működő ipari létesítmények anyagi erejét összefogva az igényeket job­ban kielégítő ellátó hálózat alakuljon ki. A tervidőszak közepén megállapítható, hogy érvényre jutott ez az elhatá­rozás. Dr. Ormosy Viktor ki­emelte azt a tényt, hogy az ipari munkásság a szocialista brigádok kezdeményezésére összefogott, és ez év szeptem­berére fölépített egy százsze­mélyes óvodát, amelyet kis la­kói nemsokára birtokukba is vesznek. A várostudat fejlődé­se szempontjából nagy jelen- 1 töségű, spontán megmozdulá» I eredményeket hoz. Kialakult az »Egy üzem. egy iskola« és az »Egy brigád, egy ovóda - mozgalom. A város infrastruktúrájának ; egyik döntő eleme a lakás, ennek hely iségösszet étele I ivóvízellátása, komfort-ténye­zői. fgy tehát egyik legnagyobb gond a tömeges lakásépíti I megoldása. Lakáspolitikai bi- ! zottságot hoztak létre, mely felszínen tartja a legégetőbb I feladatokat. Több dokumentá- i ció, tanulmány is született eb- I ben a problémakörben. A nem 1 megfelelő ütemnek főképp a j kivitelezői kapacitás hiánya I volt az oka. Dr. Ormosy Viktor részlete- | I sen elemezte a szennyezettség csökkentésének teendőit, a j zöldövezetek kialakításának feladatait. Ezután Kustos Lajos, a Za­laegerszegi Városi Tanács el­nöke megnyitotta a Kaposvár, ! Nagykanizsa és Zalaegerszeg fejlődését bemutató kiállítást. | Ö tartott előadást a város kör- [ nyéki települések urbanizáló- dásának kérdéseiről is. Utalt arra, ho<*v az °Tnl;+ett városo­kat körülvevő települése' rűkben él jeienleg a munkás- osztály jelentékeny része. A róluk való gondoskodás első­rangú politikai érdek. A pe­remközségek régebben általá­ban aprócska települések vol­tak, ma már egyre nagyobbak. A cél Zalában az, hogy há­rom-ötezer lakosú, jól ellátott lakótelepekké fejlesszék. A vá­rosiasodás hosszú időt igénylő, szorgalmas, szakmailag ala- oos mir' '* ' ‘",!ő felada­tot ró a tervezőkre, kivit» zőkre. tanácsi »eztoKre egy­aránt. A vendégek délután a Latinca Emlékmúzeum város- i történeti kiállítását tekintet- í ték meg, majd Kaposvárral is­merkedtek. A megyei műve­lődési központban filmvetíté­sen vettek részt. Este a ren­dező szervek fogadást adtak a részvevők tiszteletére. Ma : újabb gazdag program vár a i vendégekre. A barna téboly Antológia a fasizmus hajszálgyökereiről Minden évszázadnak megvol­tak a maga szörnyűségei, gyöt­relmei, ám a felső fokot, a leg­szörnyűbbet, a leggyötrelme- sebbet a huszadik század mondhatja magáénak: a fasiz­must Betemette volna a tör­ténelem, kár emlékezni, emlé­keztetni rá? A művészet újra meg'újra szembetalálkozik ez­zel -a témával, nemcsak azért, mert százmilliók idegein — s testén! — hagyott kitörölhe­tetlen nyomot, hanem azért is, mert új alakokat, álarcokat öltve, hol itt, hol ott bukkan fel. Ezért hasznos vállalkozás a Zrínyi Katonai Kiadóé, hogy — Kajetán Endre szerkeszté­sében — kötetbe gyűjtve ti­zennyolc írást nyújt át, tizen­nyolc művet, amely elsősorban nem a fasizmus egészét, ha­lálgyárait, gyilkoló mechaniz­musait ábrázolják, hanem a barna inget öltő embert, a hajszálgyökereket vizsgálják. Hajszálgyökerek? Igen. Mert »nem-akarásból, úgy látszik, lelkileg élni nem lehet; vala­mit nem akarni megtenni, tar­tósan nem jelenthet élettartal- fnat. ..« — olvashatjuk a kö­tet kétségtelenül legrangosabb remekében, Thomas Mann »Mario és a varázsló«-jában. Ezek a »nem akarók«, tehát a parancsnak örvendezők — az akarás lelki erőfeszítését az engedelmeskedés kényelmes­ségéért könnyen átengedők — alkották és alkotják a barna I téboly táptalaját. S hogy itt típusról kell beszélnünk — fé­lelmetesen gyakori típusról —, azt Heinrich Mann »Lemon- dás«-ából épp úgy kiolvashat­juk, mint Ranko Marinkovics »Kezek«-jéből. Hasznos vállalkozás, írtuk föntebb, de ez önmagában még nem minősíti a kötetet. Bát­ran állíthatjuk, hogy rangos vállalkozás is, mert a szerzők, a müvek nagy hitelességgel, j meggyőző erővel, az igazi hu­mánum melletti elkötelezett - J séggel fogják vallatóra az em­bert: ki miként kerül a jók 1 vagy a gonoszak oldalára. A SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 60. Így a három gépkocsi­zó lövész zászlóalj — ösz- sziesen egy ezred — a kiképzéstől eltérő alkal­mazásban, valamint a nagy fokú lőszerhiány miatt nem volt elég ütőképes. A gépko­csizó lövészezrednek, a gyors felvonulásban rejlő átütő ere­jét — melyet a terepjáró gép­kocsik jóvoltából a mozgé­konyság biztosít — nem tud­ták kiaknázni, és az ezred egységei gyalogosan kerültek alkalmazásra. A veszteségek a támadó erőknél meghaladták a 25 szá­zalékot sőt egyes kisebb egy­ségeknél — pl. a zászlóaljon belül némely századnál — 75 százalékos veszteségek is vol­tak. A fárasztó menet után közvetlenül bevetett katonákat egyénileg 40 élestölténnyel — ami a menetfelszereléshez tar­tozott — dobták harcba, és a kétségbeesett katonák lősrer nélkül pusztultak el a gyilkos ellentüzben. A második támadást a hídfő ellen augusztus 10-én vezet­ték. Ebben a 20. könnyű had­osztály és az 1. páncélos had­osztály vettek részt. A tüzérségi előkészítés reg­gel 5 órakor kezdődött. A gya­logság. mivel nem voltak előt­te szovjet csapatok, parancsra előre húzódott, úgy. hogy a 20. hadosztály élén levő 23/11. zászlóaljnak súlyos vesztese­geket okozott a saját tüzérsé­gi tűz. A parancs szerint az előkészítő tűz után sorrendben a 23/11., 53/III. és a 23/1. zász­lóaljnak kellett a támadást megkezdeni. A saját tűz által megtizedelt 23/11. zászlóalj egységeit a Usx­] szerzők — akik sorában a már j említetteken túl ott találhat­juk egyebek között Sánta Fe­rencet. Romain Garyt, Mihail j Solohovot, Marcello Venturit, Louis Goytisolo-Gay-t — ér- j telmi és érzelmi indítékok I láncát vetik alá. megmutatva, i a fasizmus kórokozója milyen I könnyedén legyűri a gondol­kodni resteket, a torz lelkűe- I két, a mindenbe belenyugvó- kat. Ám elénk állítják azokat j is — s nemcsak Solohov az | »Emberi sors«-ban, hanem | például Sánta Ferenc is a -Nácik«-ban —, akik nem a hatalmasok, hanem az ember- I ség parancsainak engedelmes- | kednek, akiknek egyéni sorsa Iragikusan végződhetett. de | akiknek közös sorsa, harca győzelmet hozott. Szép írások kerültek ebbe a 1 kötetbe, s eppen szépségük, művészi hitelük az. ami meg­fogja. gondolkodásra kénysze­ríti az olvasót. Arra. hogy iro­dalmi élményét a valóságra vetítve őrizze e valóságot a barna tébolytól, e téboly mai megszállottáitól. tek fegyverrel hajtották táma­dásba, és az így harcba kény- szerített. erősen demoralizált emberekből álló egység 200 méterre megközelítette az uri- vi erdőt. Eddig a páncélosok is követték a zászlóaljat, hat­hatós támogatást nyújtva, de a közben kiadott parancs értel­mében a harckocsik visszafor­dultak, Szeljavnoje község el­foglalására. Ennek a parancsnak súlyos következményei lettek. Az 53/111. zászlóalj ugyanis, mely­nek szorosan kellett volna kö­vetni az élzászlóaljat, lema­radt. Az őket követő 23/1. zászlóalj pedig mór a készen­léti hely elfoglalásakor egy hatalmas napraforgótáblában elvesztette szem elöl az előre­húzódó 53/111. zászlóaljat, ugyanakkor az egyik század — téves parancs folytán — majd­nem két kilométerre szakadt el, és irányt tévesztve, észa­kabbra került. Tetézte a felfordulást az is, hogy az erős szovjet tűz mel­lett meg nyolc óra felé a szov­jet légierő meglepően nagy egységei is sűrűn hajtottak végre mélytamadasokat. Egy ilyen alacsony támadás szétszórta a 23/1. zászlóalj egyik századát és a gyalogez­red parancsnokságát. A veszte­ségek súlyosak voltak. Az irá­nyítás nemcsak a parancanok­VIVALDI, Bach, Schubert, Händel, Corelli bensőséges lí- rájú dallamai csendülték fel kedden este a mosd ősi szana­tórium Házimuzsika című so­rozatában. Ezen az estén nyi­totta meg dr. Torma Ákos, a Somogyi Fotó- és Filmklub tagja a fiatal kaposvári fotó­amatőr, Molnár Lajos képei­ből rendezett kiállítást is. »Ecce homo« — ezt az ösz- szefogialó címet adta Molnár Lajos Mosdóson látható fotói­nak. Az Embert akarja meg­mutatni, ahogy ő látja. Esen- dőségében, nagyságában, bájá­ban, csúnyaságán, cselekvései­ben, hangulataiban, elhagya» tottságában és társas kapcso­lataiban. Nem kis feladat ez. Húsz kép, számra nem sok. De húsz képből egy világot le­het építeni. Miközben optikán keresztül mutatja a világot, saját magáról is vall a fotós. Molnár Lajos azt, hogy külö­nös érdeklődéssel keresi az abszurd helyzeteket, amelyek­ben megmutatkozik egy-egy egyéniség a maga teljes való­jában. Ehhez jó helyszínre ta­lált a zsibvásáron és egy szűk szobácskábán. Képeinek jelentős részé e környezetben készült. A Vásárfia című fotón bok- rétás kalapos cigányember visz a vállán egy par frissi­ben vásárolt csizmát. Mozdu­latában benne van az új szer­zemény feletti öröm, a dédel­getni vágyás, a büszkeség. Ki­emelkedik a zsibvásár hely­színű »kollekcióból« az Ez nem valódi? című képe. Tere­bélyes asszonyság áll a rög­tönzött pult mögött, melyen bakancsok sorakoznak katonás rendben. Egyetlen érzelem uralkodik az asszonyság ar­cán: a tettetett felháborodás. Jellemet tár föl ez a jól »tet­ten ért« pillanat. * II. Ez nem valódi? A másik sorozat egy fiatal házaspár mindennapjaiba en­ged bepillantást. Kevésbé jel­legzetes pillanatok ezek, mo­notóniát árasztanak. Sokkal izgalmasabb a már más kiál­lításon is szerepelt Portré, mely dinamizmusával most is megkapja a nézőt. Egy szomo­rú világot tár fel a Bezártak című fotó, mely a »zsibvásár- sorozat« darabjaival együtt I szinte kijelöli a további ki­1 bontakozás lehetőségét Molnár Lajos előtt. S ez nem más, mint a még mélyebbre hatolás I útja: kis tragédiák, fonák ! helyzetek ábrázolása. Ez a ki- ; állítás azt bizonyítja: jó ala- I pókról indult. A MOSDÖ.SI szanetó um il- ; letékeselnek kezd .;r.í nyezű szellemét dicséret i'.'eli. Bi- | zunk benne, hogy más fiatal amatőrök is kiállítanak majd itt. L. L. A nemzetközi régészeti konferencia kirándulása Somogyvárra Októberben: múzeumi hónap Ismeretterjesztő előadások, kiállítások Ünnepélyes külsőségek kö­zött október 7-én megnyílik az 1973. évi múzeumi hónap so­mogyi rendezvénysorozata. A kaposszentjakabi monostor­nál szabadtéri hangversenyt rendeznek a kaposvári zene­iskola közreműködésével. A j múzeumi hónap prograir ;a i felvilágosítást, tájékoztatást nyújt a közönségnek a So- I mogyban folyó ásatásokról. I sák, hanem főleg az ezred táv­beszélőinek kiesése miatt is le­hetetlenné vált. Mivel a 23. gyalogezred tá­madott az első hullámban. így a támadás sikere kétségessé vált. Az élen levő 23/11. zászlóal­jat a harckocsik visszafordu­lása után az erdőből erős szov­jet ellenlökés érte. és az 53/III. zászlóaljjal együtt vissza­dobta. Ugyancsak ellenlökés érte a Szeljovnoje ellen tá­madásba küldött magyar pán­célosokat is, és az őket bizto­sító 14. gyalogezredhez tartozó II. és I. zászlóaljakat, melyek megkezdték a menekülésü­ket. »A páncélos hadosztály pa­rancsnoksága, látván, hogy a támadás meghiúsul, tartalékait is bevetette: egy lovas száza­dot (!), melyet — úgy vélte — egy géppuskás századdal meg­erősítve ütőképessé tesz. A közvetlen parancsnokság irányítása nélkül maradt 23/1. zaszlóalj kénytelen volt vissza­húzódni a 14 I. zászlóalj kör­letébe, de az üldöző szovjet egységek ide is betörtek, és teljesen visszaszorították az eredeti védőálláatoa. Az egész támadás súlyos veszteségekkel kudarcba ful­ladt, úgy hogy a hadosztály pa­rancsnoka déli 12 órakor a támadást minden alakulatnál Barcson a bödönhajó régészeti november 5-én a Ripnl-Rónai feltárásáról 15-én tart elő­adást dr. Magyar Kálmán. Ka­posváron, a FÜSZÉRT-köz­Múzeum előadótermében. Somogysámsonban Somogy népi építészete címmel tart pontban 19-én, dr. Bakay Kor- előadást Knézy Judit. Érdé­nél a somogyvári feltárásokat Ismerteti. 29-én ' Ötvöskónyi- ban a községben folyó rene­szánsz várkastély feltárásáról tart beszámolót dr. Magyar Kálmán, s erről a témáról hallhatnak a kaposva». .ak is késnék ígérkezik az a beszá­moló is, melyet dr. Bakay Kornél és Egyiid Árpád a Rippl-Runai Múzeumban tart népünk temetkezési hagyo­mányairól. Marcaliban a Hely- történeti és Munkásmozgalmi Múzeumban Andrássy Antal a ? község múltjából idéz. So- beszüntette. Délután 16 óra-? mogyváron és Balatonszárszón kor pedig parancsot adóit.? a mesterségek kialakulásáról hogy a sötétség beállta utanf , ... „ minden alakulat foglalja el? tart előadást Knezy Judit. Po- eredeti helyét.« (Horváth: A? gányszentpéteren Együd Ar- 2. Magyar Hadsereg pusztuló-? pád a helyt hagyományok ápo- sa a Donnál.) J lásáról beszél.------- ? A múzeumbaráti kör ta» A z elgyötört, a portól és ve-? és az érdeklődök — előzetes rejtőktől sáros, piszkos kato-. bejelentés alapján — kirándu- nák rendezetlenül vonultak',,', , , , ... vissza a sötétség leple alatt a* lasl tesznek október 21-en a letarolt búza-. kukorica és? somogyvári ásatásokhoz, majd napraforgótáblákban. A sebe-? meglátogatják a marcali mú- sültek és a halóttak még min-? zeumot dig tömegben hevertek úton-? útfélen. Az egészségügyiek, be-* A nemzetközi régészeti kon- tegszállítók szünet- nélkülz ferenda részvevői október hordták hátra a sebesülteket,J 24-én látogatnak a somogyva- gyorssegelyben részesítetteké ...... , , , őket. majd küldték még hát A n ásatásokhoz, ahol szakmai rább, a tábori kórházakba. Azf előadást is tartanak. átélt harcok borzalmai és iz-J végül két kiállításról: Az gaimai kiültek az arcokra, es . , , .. akik megúszták sebesülés nél-?*ranyrudtol a bankóigcim- kül. rémült irigységgel nézték? mel éremtörténeti kiállítás a könnyebben sebesült bajtárs? nyílik a marcali múzeumban szenvedését. »Nekik már nem{október i3-án, s a múzeumi kell tovább csinálni. Mehetnek*. , , ,. , . hátra vagy haza« — gondol-, llonaP záróakkordjaként meg- ták. nyílik november 7-én a So­De mi lesz velünk? — ötlött? Képtárban az I. dunan­fel a kérdés legtöbbjükben.? túli tárlat is, ahol a képzőmű- Zavaros fejjel, kusza, ezerfélét* vészek alkotásaival ismerked­ágazó gondolatokkal nem tud-J hetünk, tak a jövőbe látni. Az »én élek«-tudat azonban lassan föltisztította a kábult agyakat. (Folytatjuk.) Somogyi Néplap H. B. B

Next

/
Thumbnails
Contents