Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-26 / 225. szám

Szabálytalan színházi levél Vegyes étrenden: klasszikus és operett Csurgó Csokonai korában c Bármennyire szem bevezetésül a dráma fo­galmát meghatározni, nem ju­tok tovább ennél a közhely­nél: a dráma színjátszó sze­mélyek párbeszédeiben embe­ri sorsokat ábrázoló játék egy- begyűlt közönség szamára« — írja »maga mentségét« Bene­dek Marcell egyik népszerű könyve bevezetőjében. De jó visszatérni ehhez a vitatha­tatlan logikájú, kétpillérű közhelyhez. Hiszen itt hagy­tuk abba a múlt évadi értéke­lésünket, és ez lesz az alap a most induló évadban is. A két óriási pillér: a játék és közönsége. S a kettő között igazából alig jelentett lélegzet­vételnyi szünetet a nyár. Az iaytk-! jobb a színházra bízni. A lé­nyeg az, hogy találkozunk velük. előadáson tisztelni kezdi az ember a hagyományt, a hagyo­mány bölcsességet, hajlékony­ságát. ifjúságának klmerithe­És (■Ai ir az operettvitáról is: Akkor hát ki győzött ebben a vitában a magyar operett színpadán'.’ Maga a magyar operett győzött, zenei hagyo­mányaival . ..« És az operett? Körülötte - tetlen forrásatL úgy véljük — csitul a vihar. J Étrenden volt és étrenden ma­radt Kaposváron/is. A Cigány­báró egy korábbi kaposvári előadását gyerekkorom látvá­nyos színházi emlékeként őr­zöm — igaz, azóta nemegy­szer magam is hadakoztam az operett ellen. Volt, aki azt mondta, hogy csak a jó ope-' rett maradhat színen. Mások azt kérdezték: létezik'egyálta­lán jó operett? Igenis létezik, és a jó zene.belátásra, »fegy­verletételre« kényszerít. Az operett a fhagyar színházi »ét­rend« hagyományos fogása. igazan színházszeretőknek' Nem szabad túl sokat venni nem is volt, hiszen hűsölni vo­nult csak ki Thália a »kő­templomokból- szabad terekre (Kár. hogy Somogybán nem futotta Igazi »nyári színházi szertartásra«.) Jó kézbe fogni a kaposvári színház nyomdafestékszagu új műsorfüzetet, az évad eleji tartalomjegyzéket. Szerzőne­vekből, darabcímekből már sok mindenre következtet a bérletvásárló, s hogy a szín­ház mennyire nem akar zsák­bamacskát árulni, azt jól bizo­nyítják a műsorfüzetben olvas­ható éligazító szinopszisok (darabismertetések). Hogy az évad milyen lesz, azt kár len­ne jósolgatni, a műsorterv azt sejteti, hogy nem valamiféle »újrakezdő«, hanem az eddigi színvonalas munka jegyében indul. S a néző jogos várako­zását csak serkenti az a tény. hogy a színház társulata nem gyengült. hanem tehetséges belőle, mértéktartóan fogyaszt­va viszont kellemes. N. Zsegin a szovjet Tyeatr című színházi folyóirat hasáb­jain elemezte a múlt évadot. Irt az operettről is. » ... sehol sem szólnak úgy Kálmán melódiái, mint Buda­pesten — szabadon, nemesen. természetesen, affektálás nél­kül, ízléstelen ficamok nél­kül ... A budapesti operett Egyszóval: a színháztör­ténet része az operett is,, ha vékonyka fejezet is a klasszi­kusokról szóló tömör oldalak mögött. S befejezésül ugyan­csak Benedek Marcellt érde­mes idézni: »Vidám prózának es könnyű zenének népszerű keveréke az operett, amely né­ha szatirikus is tud > lenni (Offenbach) ...« S itt ne foly­tassuk tovább. Az idézett zá­rójel eltűnik majd a név mel­lől. ha fölmegy a függöny, és felhangzik Offenbach muzsi­kája A gerolsteíni nagyherceg­nő című operettben! “Csak tes­sék betartani az étkezés szabá­lyait. ha lakniarozásra szólít is az edes étel: a túl sok meg­fekszi az ember gyomrát, ha légiesen könnyed, akkor is. Tröszt Tibor Nyűgeiíjasok otthona A lengyel társadalombizto­sítás nagy gondot fordít az öre­gekre. különösen a magányos öregekre, a segítségre szoru­lókra. Az országban több mint 100 otthon működik nyugdíja­sok szamára, a legtöbbje vá­rosokban. E számban nincse- íiatal művészekkel erősödött. .|_nok benne azok az otthonok, amelyeket ágyban A sokszínű műsor olvasása­kor a neves kritikus, i Frank Liptive színházi levelének né­hány sora jut eszembe: ~A magyarok nagyon is gyakran emlékeztették rá, hogy országuk, melyen annyi­szor vonultak át, Éuropa egyik fontos útkereszteződésé­nél terül el. Szerencsére ezt a tényt ez idő szerint csak a • színházi műsor bizonyítja, amely egy Gogolból, Kata jeti­ből, Graham Greene-böl és Brechtből álló vegyes étren­den él.,.« Ez a jellemzés nagyjából Illik a Csiky Ger­gely Színház műsorára is. Ez a vegyesség persze a tág hori­zontok befogadását jelenti, a bekapcsolódás tényét az or­szághatárodon átlépő, nemzet­közi színházi életbe. S úgy érezzük, ennek a vegyes ét­rendnek is vannak hagyomá­nyos »fogasai« a magyar szín­lapokon. A klasszikusok és az operett. Néhány éve a vidéki színházak (s korábban még néhány fővárosi is) nyugodtan műsoron tartották az állandó kasszatöltő operettet, s »fáz­tak« a klasszikusoktól. Sokan kérdezik mostanában: nap­jainkban éppen fordítva len­ne? Erről majd később. Tény az - S a múlt évad } »zárásai« is azt mutatják —, hogy megnőtt az igény a klasz- szikusok iránt. A Moliére-év előadásai, a Royal Shakespea­re Campany turnéja és sok egyéb jel is azt mutatja, hogy a korábbi klasszikusmellőzést nem a szerzők, az örök értékű művek, hanem a közönség sínylette meg. Káprázatosán nagy sikerű Moliére-, Shakes- peare-előadásokról ad hírt a világsajtó, de még arról is olvashatunk, hogy egy francia rendező Racine Corneille-ren- dezései, mához szóló előadá­sai valóságos szenzációt jelen-^ tettek. A nézetek természete-J sen összecsaptuk: eredetiben# kell-e a klasszikust Játszani.^ avagy mai adaptációban? A# Royal Shakespeare Campanyi férfit alig lehetett látni igényes eoaűasa után nálunk J voltak. A nők * v,i"r landó orvosi felügyeletre és ápolásra szoruló öregek számá­ra létesítettek. A képen: öre­gek háza a Gdansk tartomány­beli Eiblagban. 28 egyágyas és 36 kétágyas szoba van az épületben, továbbá étkezőte­rem, társalgó, könyvtárhelyi­ség és orvosi rendelő. Az ott- fekvő, ál- * hont Elblag tanácsa építtette.-isokonai Vitéz születése 200. évfordu- I lójának megünneplé- ' sere készül Csurgó. Mint tud­juk. al költő itt tanárkodott 1799. máj,us 26-tól 1800. már­cius középéig. Az irodalom- történet elég kimerítően fel­kutatta csurgói munkásságát. ; Volt iskolájának épülete is áll. A korabeli Csurgó leírását sajnos kevésbé ismerjük. Két kiadatlan forrásmunka azon­ban rendelkezésünkre áll, amelyből képet alkothatunk magunknak arról, hogy mi­lyen volt a költő ittepi tar- j tózkodása idején. Bél Mátyás latin nyelvű notitiája, amelyet Gyurkovlts György másolt le, és valószí­nűleg saját kora állapotának megfelelően kibővített 1800 körül; a marcali járásban fek­vő Csurgóról a következőket írja: »Festetics György gróf mezővárosa. Területe síkságon helyezkedik el, ahol a földek és rétek jó minőségűek, sző­lőhegye pedig egy magas dombon vari. ahol jó minősé­gű fehér bor terem. Regi és | új városra osztandó. A régi város az uradalom székhelye, j 'számos csinos épülettel; az j uradalmi kert neme« gvümöl- 1 csőket’ hoz: és a katolikus templom is itt emelkedik. A plébános is ebben a régi vá­rosban székel. Az új városnak református gimnáziuma van, i amelyben humán tudomá- ' nyokra készítenek elő. Filo­zófiával is foglalkoznak . Eh- l-nez a gimnáziumhoz csatolva van egy kápolna vagy ima- haz. melyben a tanárok hiva­talból segéd lelkészé szolgála- ; tot teljesítenek. A lakosok ma- I gyarok. részben róm. katoli- i kusok, részben a református j vallást követik. Pallosjog ha­talmában van az uradalom: j ezen a helyen kereskedés folytatható, mert kiváltsággal | bír. Látható itt, bizonyára a t Zrínyiek várának rom marad- I ványai az ó- és újváros kö- ! | zott. Ezen az említett helyen í a templomosok rendháza is ; állt.« Csurgóról feltehetően a leg­régebbi részletes magyar nyel- I vű forrásmunka Németh plé- j bánostól származik, aki 1838 j körül Csurgó mezőváros tör­téneti vázlata című kéziratá­ban többek között ezeket ír- Csurgó régenten a Temp- j Mihály | nem tudni. Hallottam ugyan Becsben létemkor, 1838-ban Fesztetits Lászlótól, hogy lett légyen beépítve valami fara­gott kő, melybe, esztendő szám volt vésve. A gróf úr felbosz- szankodva panaszLá, hogy Fesztetits György idejében az uradalmi tisztség ezen tor- I nyot kijavíttatván, ezt a fa­ragott követ is bévakoltatta. A templom major felőli és déli oldalán is van­nak fundamentum ma­radványok, melyekre akkor yákadtak, „amikor a templom környékét Fesztetits László i parancsolatjára a rabok pla- j nérozták. Ebből arra lehet kö- ■ vetkeztetni, hogy a régi lovag­rendnek várkastélya ezen a t^jon állhatott, amelyen a mostani templom és az urasá­gi majori épületek. De .lehe­tett Valaha itt Csurgón más helyen is egy várkastély, t. i. azon a posványos völgyben, I mely Ócsurgó és az ú. n. Üj- I város között vagyon. A pos- í vány. és a még darabokban fennlévő várba vezető töltések j mutatják, nagy és mély lehe- ! tett. Ezen a most gazdag rét- seget formáló posvánv észak- nyugati részén látszik egy mesterségesen készített domb vagy emelkedés. melyen a kastélynak helyei kivehetők. Az én (időimben azonban a i földből kiálló falókat látni már nem lehetett. Az idevaló- i sí öi'egebb emberektől hallot- i tarn, hogy ők még ilyen da­rab faiakra emlékeznek. A I földből most is szed ki az a két birtokos polgár, igen jól kiégett téglákat, akiknek a ! várterület belső telkül esett. Ez a várkastély valaha Csit­kár várának neveztetett. K3 lelietett- régenten ez a Csit- kár, nem tudhatni. Hihető azonban, hogy a hatalmas Zrínyi családnak volt a vár­nagya. Fesztetits György alatt Csur­gó nagyon kiterjedett, mert ő Csurgó és tőle délnek eső Al­sók falu között lévő Vadas­kert nevű erdő 'egy dombos részét, kíirtatván, házhelynek kiosztotta. Arra törekedvén, hogy így Csurgó Alsókkal Ösk- szeszakadván, egy népes mc- zővárusocskát alapítson. Első tette az volt. hogy 1793-bah nagyszerű egyemeletes oskola épületet emelt, mindjárt az újvárost domb nyugati ré­szén. és azt a reformátusok­nak ajándékozta bizonyos ki­kötések mellett. Ezután létesíttetett ennek folytán le 'egy térés utca^ az után két nagy vásártér egy­más után. Az alső nagyobb vásártértül az utca kétfelé agazik, nyugatról 'az ú. n. Cseh utca, mivel csehországi jövevények szállották meg azt. A másik keletről Alsók: utca, mivel egyenes vonalban Al­sókkal olvad öazve. A húsvét keddi és pün­kösd keddi csurgói vá­sárokat valaha a temp­lom környékén, tartották, és mint búcsú vájárok a temp­lomnak jövedelmeztek. Az új­város alapítása után az új vá- ! sárterekre vitették áltól és i ezek már uradalmiakká let­tek ...« í Így vallansik a megfakult fóliánsok a Csokonai korabeli Csurgóról. Beléncssy Alajos Hetvenöt éve született George Gershwin NÉPSZERŰSÉGE a zenetör- (letező Paul Whiteman kéri fel SOMOGY' GÉZA jégkoporsó j ténet legnagyobb alkotóival | vetekszik: nincs olyan nap, hogy a rádióban ne csendülne I fel Gershwin-melódia, nincs I tánchelység, ahól ne ismernénk | fel valamelyik jellegzetes mo- I tívumát, és még az utcákon _is I mennyi Gershwin-zenét ha‘1- j lünk! Éneklik és fütyülik ope- j rajának elragadó altatódalát, ! a vidárrí pénzóriát. a Rhap- shody in Blue témáit, í A leírások és fényképek sze- j rint megnyerő külsejű férfi I volt, éles sasorral, magas hom- j lókkal, nyílt, élénk, jóindula- i tú szemmel és mindig mo- 5 solyra húzódó szájjal. Nem j volt különc, úgy élt és- dolgo­zott, mint bármely átlagem­ber: csendben, egyszerűén és I szorgalmasan.1 Orosz eredetű ősei között szolgál, j nincs muzsikustehetslg. tornyot, 1 George mar az uj hazában, •New Yorkban született, 1898. szeptember 26-án. Gyermek - f évéit a Manhattan szigeten látszólag »polgári« viszo-x töltötte. Szerette az utcát, a «11-1- f lármát, a nagyváros zajló fór­ja: láriusok. vagyis az ún. Vörös­■y barátok birtoka volt. Nekijc itt igen nevezetes' manserájuk (rendházuk), vagyis praecep- toratusuk (tanintézet) volt. A ház elöljárósága vérhatalom­mal bírt. Hol lehetett ezen ka­tonai szerzetes, rendnek zár­dája, vagyis várkastélya és minő fekvése, kiterjedése, ki­venni nem lehet. Ugyanis az ő korukból más nem maradott fenn épségben, csupán egy torony, mely most, miután templom _ építtetett hozzá, templomtorony ként Mikor építették ezt a ve. nyok között éltek. A beérkező csapatok egy ré-# szét Uriv község környékére# gatagát. Bátyjával, Irával együtt apja néhányszor elvit- a »Minstrel Show«-ba. a négerek műsoraira. Első zenei . élményeit itt kaphatta. Akko­59. Július vége felé már min­den épkézláb lakos -üzemel­tetve« volt. Általában nők, ben már nem a művek szemlélete, »jähem a# helyzethez, részben a parancs színészi mas a tar tus részben a C6alad élelmezé­tikusi körültekintés) volt Gének szükségessége miatt, szerei': . i . t.iu l.eS az, hogy # férfink ellenállás nél­tavaly K apói váron Is láttuk# gyorsan aránylag alkalmazkodtak a férfiak ellenállás néb «-.„Kalkül ugyan, de mogorván — s -ra-oan , • , nem is leplezve ellenszenvü­az io . v-rl an Shakespeare«^ _ kényszeredetten vé­és. uir^ Gw nt eíy H8ov knr i gezték a rájuk bízott munkát, kével találkozunk. Hogy kor-f *» hű jelmezben vagy mai kosz-# Az országutakon állandóan tűmben kell-e játszani, azt# vonultak az újabb alakulatok a Don felé. ellenére ... erőltetett menet­ben. Elcsigázott emberek, va­lami nyakas parancs folytán posztóruhában, teljes fölszere­léssel, gyalogmenetben. Nem egyszer irigykedve nézték a hatalmas, ideiglenes fogolytá­borok lakóit, akik ugyan szin­tén a tűző napon, a szabadban tartózkodtak, de látszólag nyu­godtan. mozgás hélkül, nem- kevésbé azokat a honfitársai­kat, akik kényelmesebb beosz­tásban, ún. »úri« alakulatoknál — híradós, élelmezési, kórház, forgalomszabályozó, üzem­anyag vagy szeroszlop stb. — szolgáltak, us könnyen öllóz­zeneautomaták. osztály részeivel együtt. A tá-i úezett fel. Szülei kereskedo- madús súlyos veszteségek árán# nek, szánták, de ő már igen területet nyert az urivi mocsa • # korán a zene mellett kötelezte egy »dzsesszkoncert« írására. Ebből született a Rhapsody in Blue, amelynek bemutatóján nem kisebb művészek lelke­sedtek. mint Rahmaninov, Stravinsky, Stokowski. Heifetz és mások. A közönség is lom­bolt; az új zenebén mlndany- nyian saját sodró életükre és a lükketö világvárosra ismertek. A Rapszódiát egy év múlva j követi a Zongoraverseny, majd az Egv amerikai Párizsban, ez a »szabadon komponált rapszo- j etikus balett«, és persze újabb í és újabb musicalek, slágerek sora ... 1930 őszén a Metropolitan operától határidő nélküli szer- ződést kap egy opera meglré- | sóra. Kifejezetten a jelenben ; játszódó amerikai történetet keresett. így talált rá DuBose Heyward Porgy c. novellájá- | ra. A Porgy és Bess-ben a j néger songok és spirituálék szellemét, a dzsessz és a Köny- i nyedebb műfajok hangvételét ötvözte egybe. A kissé »grand guignol« történetet káprázatos, | színes, kifejező, ragyogóan hangszerelt — és mindenek­előtt rendkívül eredeti és hatá­sos szimfonikus karakterű ze­ne eleveníti meg. Gershwin karrierje megle­petésszerűen. hirtelen -tört ket­té. Betegségét, az agytumort későn és rosszul diagnosztizál­irányították. Július 27-én indította meg a# német és a magyar hadveze-# riban már divatosak voltak tőség az első támadást az úri-# úönböző vi szovjet hídfő ellen. A téma-5 ez*kkel orakig is el-eljátsZo­dáshoz az akkor beérkezett l.i Hatott, mint ahogy egy ócska műtét sem seuít náncélos hadosztályt menetbőli zongorán is. melyet nagy örö- í, ,® n u j. senJ segü páncélos naaoíziaiyi nienemoi# * wáHUnúi betett. Hollywoodban halt meg vetették be a 9. es a 7. had-#mele u/- e8>ik barat.ianal te- o \ . c-uívI«.; L-^..„r,l»^^i;; I laol, JUH Uh U-c7!. A MÉLYBŐL INDULT, de a zene igazi magasságait hódi­A rekkeno hőség «v, részekig De ezt azonnal#el magát. Zongorázni ugyan 1 tóttá meg — mindezt sajat ere­'• — «--------------->— -•-' ' jével. hiszen csak páratlan te­k övette a szovjet ellentáma dós. amel» megakadályozta a hídfő elfoglalását. 4 taníttatták, de napirenden vol- t tak az. -álmodozó« tervek kö­f rüll családi csetepaték. Tizen- « hat eves. és már pénzt keres E támadás közben jelentke-#— zenélésével! Egy zenemű- zett először nagyobb méretek-# kiadó foglalkoztatja, mint dal­ben az utánpótlás szervezet-# elő játszót. Itt naponta 8—10 lensege. és az ebből adódó# órát zongorázik lés énekel — hiány. A páncélos hadosztály-# Jerome Kern, Irving Berlin és hetsége, akarata, kitartása se­gítette. Nem tartozott a misz­tikus alkotók közé. akikről még évtizedek múlva is sejtel­mes mondák „ keringenek. Mondák helyett zenéje él to­vább, az a zene, mely oly hí­ven vall korának napfényes és nak ellogyott a hátországból, mások népszerű dalait. Szabad , árnyas oldalairól. És ezen túl- üzem-J idejében gyakorol (Magyarország) hozott üzem-V idejében gyakorol __ kollégái j men6en vall az élményekről, a nyagkészlete. Mivel a hadse-J megrökönyödésére Bachot! Es érzésekről — az emberekről, reg főszállásmestere sem ren-i természetesen komponál, egy- mindannyiunkról. Ezért érez- delkezett elegendő készlettel, aj re rendszeresebben, egyre töb- | zíik Gershwint sajátunknak, menetből támadásba haj^zoltj bet. ' ! ’ J. E. hadosztály gépkocsi jainakj í nagv részét Sztarij Oszkoltólx Dalaira kezdenek felfigyel- keletre kellett hagyni. J ni, különösen az első nagy si- I " kér. a Swanee óta. 1924 elején iFolytatjuk.4 . a szimfonikus dzsesseel kísér- i Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents