Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-25 / 224. szám

A béke alkotóműhelyében Villanások a Vili. magyar békekongresszusról A hozam nem itt dóit el rr Azt, hogy a magyar béke­kongresszus a béke alkotómű­helye volt, Sebestyén Nándor- né, az Országos Béketanács főtitkára állapította meg kong­resszusi zárszavában. Nagy esemény, hogy közvet­lenül részese lehettem a tör­ténteknek. Egy-egy megrázó hozzászólás; az észhez, az ér­telemhez szóló világos szavak. Ünnepélyesség és sok felszóla­lás a szekcióüléseken. A fő- titkárnő egy nagyon kedvező megállapítása: előretört az if­júság. Valóban jó volt látni a sok fiatal arcot a kongresszusi teremben, a szónoki emelvé­nyen, a Parlament folyosóin. A hozzászólók az egész világot a kongresszusi terembe hoz­ták. Emlékezetes mondatok Figyeltem a beszámolókat, a felszólalókat. Megannyi figye­lemreméltó gondolat született a kongresszusi teremben: »A béke ember- és történelemfor­máló erő«. Boldizsár Iván mondta: »-Az enyhülés vissza­fordíthatatlan«, egy dunaújvá­rosi vaskohász pedig: »Sze­rencsére a béke gondolatán:; utazásához nem szükséges ví­zum«. A felszólaló kohásznak csak néhány éve van a nyug­díjig. Reményének adott kife­jezést, hogy még mielőtt pi­henni tér, részt vehet a fegy­verek beolvasztásában. Dar­vas József író: »-A békés egy­más mellett élés együttműkö­dés és harc«. Kárpáti Rudolf olimpiai bajnok: »A sport bé­ke és politika. Á sport- és bé­kemunka elválaszthatatlan«. Néma csend lett a kong­resszusi teremben, amikor Ro­mes Chandra, a Béke-világta- nács főtitkára emelkedett szó­lásra. Egy szent ügy megszál­lottja ez a nagy tiszteletben álló ember. Szavaiból az ügy iránt érzett felelősség, a cél elérésének hite áradt. Szenve­dély fűtötte minden monda­tát: »A moszkvai béke-világ­kongresszus új légkörben ül össze, és ezért a béke győzel­mének kongresszusa lesz.« A békét egy nagy-nagy takaró­hoz hasonlította (emlékeztet­ve a magyar békemozgalom vietnami takaróakciójára), amely apró kockákból áll, és ez a takaró nő. Egyre nagyobb felületet takar, még akkor is, ha egyik-másik kocka színe eltér az eredetitől. »A Béke­világtanács első soraiban dol­goznak a magyar küldöttek.« Találkozás Losonczi Pállal Az első nap délelőtti plená­ris ülésén részt. vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, megyénk országgyűlési képvi­selője. Mikor a délelőtti ülés­szak véget ért, Losonczi Pál a Parlament folyosóján »vélet­lenül« találkozott a somogyi küldöttséggel. Szívélyesen üd­vözölte a hazaiakat, akiket Varga Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára mutatott be. Több jelenlevőt ismerősként üdvözölt. Így Kiss Irént, aki Barcsról érkezett. Kölcsönös kérdések Somogyról, Barcs­ról, a kongresszus munkájá­ról, s aztán a viszontlátásra. Az első nap délutánján a munkabizottságok ülésein folytatódott a hozzászólások sora. A magyar békemozga- lom 25 évét tárgyaló bizottság ülésén szólalt fel Varga Ká­roly, a Hazafias Népfront So­mogy megyei titkára. A cso­portos beszélgetések fontossá­gára hívta fel a figyelmet, s aláhúzta, hogy a nagy töme­geket mozgató rendezvények sem vesztettek hatásukból. El­mondta, hogy gyorsan kell reagálni az eseményekre. Ugyanebben a bizottságban szólt Sebestyén József kapos­vári apátplébános, általános püspöki helynök. A többi bi­zottságban kapott szót Róna Imre, az SZMT elnöke, a tex­tilművek igazgatója, Fiilöp Magdolna, a Tanítóképző In­tézet hallgatója, dr. Fülöp Mi­hály, a Növényvédő Állomás igazgatója. Mezei Ferenc írás­ban adta be hozzászólását. Küldöttségünk tagja a szónoki emelvényen Valamennyien szorítottunk Bíró Károlyné balatonfenyve- si iskolaigazgató-helyettes­nek, mikor a szónoki emel­vényre lépett. A somogyi bé­kemunka néhány jellemző eredményéről szólt, majd a saját munkaterületéhez kap­csolódóan a nevelés fontossá­gát hangsúlyozta a békemun­kában. Javasolta, hogy a hát­rányos helyzetben lévő did fióknak tegyék lehetővé a ta­nulmányi kirándulásokon va ­ló ingyenes részvételt. Ök is ismerjék meg az országban fo­lyó békés építőmunkát. A kongresszus a következő időszak tennivalóinak meg- határozása mellett sok új gon­dolatot adott a küldötteknek. Dévai Zoltán Orháló a vízben »Ez ponty, ez amur ...« Újítók tanácskozása Az országos konferencia előtt A Szakszervezetek megyei melést irányító gazdasági ve- Tanácsának az újítások hely- I zetők munkaköri kötelességé­“*** foglalkozó «» g.ÄSS! " már' a múlt év végén feltárt | a<iat végrehajtásában. er­fel­néhány akadályozó tényezőt, i Megállapították, hogy az újí- tómozgalomíban lényegesen több műszaki-gazdasági lehe­tőség rejlik, mint amennyit jelenleg hasznosítanak belőle a megyében. Az utóbbi évek­ben azonban visszaesett az újítói kedv, s ez több okra is visszavezethető. Az újítást szabályozó ren­delet különbséget tesz a mun­kások és a műszakiak által be­nyújtott javaslatok között, mindegyiket más szempontok alapján bírálják el. Ez nagy­mértékben visszaszorította a legértékesebb aLkotóréteg,' a műszakilag magasan képzett személyek által- benyújtott ja­vaslatok számát. A beruházási megtakarításokat szolgáló újí­tások benyújtásában nem tet­ték eléggé érdekeltté a szak­embereket. Sokszor emlegetett kifogás volt, hogy az újítási díjakat a részesedési alap ter­hére kell kifizetni. Az ezzel érvelők azonban nem vették figyelembe, hogy az egy-egy bevezetett javaslatért kifize­tett díj többszörösével növelte a vállalat nyereségét. Jogos kifogás viszont, hogy a mun­ka- és egészségvédelem javí­tására benyújtott újítást is ugyanebből az alapból díjaz­ták. Az újítói aktivitás csök­kenésére nagymértékben ha­tott az is, hogy a vállalatok elhanyagolták az újítók meg­felelő anyagi és erkölcsi meg­becsülését. Az a népgazdasági haszon, melyet az újítómozgalom je­lenthet, a jelenlegi elbírálási rendszer továbbfejlesztésére készteti az illetékeseket. 1973. április 29-én jelent meg a Minisztertanács rendelete az újítómozgalom továbbfejlesz­tésével kapcsolatos feladatok­ról. Ez hangsúlyozza, hogy a vállalatok, intézetek, szövetke­zetek az újítómozgalom fej­lesztését, a javaslatok haszno­sítását, az újítók erkölcsi és anyagi elismerését az eddigi­nél jobban tegyék a gazdasági munka szerves részévé, a ter­Ezért javaslat készül arra, hogy az eddigieknél jobban fe­jezzék ki az újítómozgalom társadalmi fontosságát, tömeg­mozgalmi jellegét, mint a gaz­dasági irányító munka szerves részét. Biztosítsák az újítás­ként elfogadott és hasznosí­tott javaslatok szerzőinek azo­nos' elvek szerinti anyagi elis­merését. A munkaköri feladat ellátása során kidolgozott mű­szaki, illetve üzemszervezés jellegű megoldás azonban csak akkor ismerhető el újításként, ha az a javaslattevőtől elvár­ható teljesítménynél több, és jelentős alkotó tevékenység­ként értékelhető. A Minisztertanács felkérésé­re a SZOT titkársága Országos Találmányi es az Hivatal Somogy megyében a vállalati újítási tanácskozásokat az év végéig megtartják. Ezekre meghívják a legkiválóbb újí­tókat, az érdekeit gazdasági és műszaki vezetőket, ügyintéző­ket, társadalmi aktivistákat. A tanácskozást a megye minden vállalatánál megren­dezik, melyen az igazgatónak vagy a főmérnöknek kell be­számolnia a vállalat újítási te­vékenységéről. Ebben részlete­sen ki kell térni arra, hogy kik vesznek részt a mozga­lomban. Elemezni kell, hogy milyen összefüggésben van az újítói tevékenység a szocialis­ta munka,versennyel, az üzem- és munkaszervezéssel, és mi­lyen célok állnak a mozgalom előtt a vállalatnál 1974-ben. A Már három napja megen­gedték a zsili­pet, s a tó vi­ze a szűk rés­nek rontott. Mire felvir­radt a nap, a »lehalászás« napja, a széles víztükör eltűnt, csak fekete, dágványos sár­padok, s két, csatornányi, mély árok ma­radt a tóból. Ä csatornákban még folyik a víz, de felszí­nét kövér ha­lak hátuszo­nya fodrozza. Fel-felcsap a mélyből, oly­kor métereset is ugorva né­hány vállalko­zóbb kedvű amur, harcsa, a nehéz testű pontyok in­kább csak az apadó vízben cikáznak. Visel­kedésük hamisítatlan halpáni­kot sejtet: az »érthetetlenül« összeszűkült tóban minden farkuszonymozdulattal pikke­lyes testek sokaságába ütköz­nek. Hátuk éles csíkot húz a víz felszínén, mintha fürge mozgású tengeralattjáró egy­ség tartana hadgyakorlatot a vízfelszín közelében. Lehalászás. A fogalom in­kább ellenkező műveletet sej­tetne: kihalászást, kiemelést a vízből. Hogyan lett akkor még­is ebből az ősi mesterségből, lényegét, értelmét megváltoz- taifcva: lehalászás? A választ maga a munka, s az elénk táruló kép adja meg. A vizet leengedik, s egysze­rűen nincs miből kiemelni a kövér pontyokat, a pettyes bu­sákat, a compókat, az amuro­kat és a falánk harcsákat. A halgazdaságban learatják, pon­tosabban lehalásszak az idei haltermést. Az egyik csatorna mentén húzzák a hálót a halgazdaság dolgozói. A nagy nyüzsgés gaz­dag zsákmányt ígér. Egyik­másik hal nagyot szökik, ki­ugrik a csapdából, a hálótartó kötél felett, s villámgyorsan eltűnik a vízben, élvezve fris­sen visszanyert szabadságát. Győzelme azonban tiszavirág­életű: estére már nem lesz a tóban víz, s néhány óra múl­va amúgy is »szákvégre« fog­ják a szökevényeket. Nézem a hálót markoló em­bereket. Biztos kézzel húzzák, neki-nekivese!kedve, a mester­ség íratlan, megszokott szabá­lyai szerint. Igen. ez mester­ség. a szó klasszikus értelme szerint. Vadász- vagy halász­szenvedélynek itt értelme ga az egész évi etetési, hizla- lási, s a megfelelő telepítési munkától függ. Egy, tapasztalt halgazgdasági szakember elő­re meg tudja mondani, meny­nyi halat emelnek ki a tóból. Bezárult a kör, és a csator­nában az iszapba szúrt karók­ra akasztják a hálót. Kör alak­ban, mint egy képzeletbeli krátert képezik ki az úgyneve­zett őrhálót. Innen már nincs menekvés. Ami a korön belül rekedt, az a zsákmány. Egy­más után merülnek a vízbe a szákok, s szinte rogyadoznak a jól megtermett halak súlya alatt. — Ennél a tónál korábban kezdtük az idén a lehalászást — mondja Peresztegi László kerületvezető. — Főként a piac folyamatos ellátása miatt. S mivel még enyhék a nappa­lok, a vizet csak fokozatosan engedhetjük le. Ha hidegebb az idő, a halnak kevesebb az oxigénigénye, s akkor nincs szükség erre az óvatosságra. De most vigy áznunk kell, ne­hogy a maradék vízben egy­szerre fogyjon ki az oxigén, mert a kihalászott döglött hal nem hal. A Nagyatádi Halgazdaság szentai kerületében nyolc tő húzódik egymás mellett, de a kerülethez más tavak is tar­toznak. Mintegy 85 holdnyi halastóra felügyel Peresztegi László. — Mennyi hozamra számíta­nak itt? — Az mindig attól függ, mi­lyen a halállomány. Ebben a tóban az úgynevezett kétnya- ras halak vannak. Egy évet már kiteleltek, az idén hizla­lásra kerültek a tóba. 'Ügy számítjuk, hogy a hizlalás eredményeképpen holdanként 5—6 mázsa súlygyarapodást tudtunk elérni. A tó hozamát mintegy 60 mázsára becsüljük. Estére elfogyott a tóból a víz, és speciális hűtővagonban Budapest felé utazott 60 má­zsa hal. Cs. T. Formálódik az őrháló. csa az újítók jobb erkölcsi és anyagi megbecsülése végett a megye legkiválóbb újítóinak munkáját plakettel és újítói tanúsítvánnyal ismeri el. ösz- elnöke intézkedett az újítok és szfen hatvannyolc javaslat feltalalok soron kővetkező or- : merlrLyien legalább két újítást szagos konferenciájának meg- nyújtottak be, s azt a vállala- tartására. Ezt vállalati és ága- toknál hasznosították, zati tanácskozások előzik meg. i M. A. Szakszervezetek Megyei Tana- j nincs, a hálót húzók biztosra mennek. Munkájuk csak egy év (vagy kettő) hosszú, ke­mény tevékenységének betető­zése. A tavi vagy folyami ha­lász életében mindig van va­lami bizonytalanság: sosem tudja pontosan, hogy a, vízbe merített háló mennyi hallal lesz súlyosabb. Sok függ az ügyességtől és a tapasztalattól De itt a zsákmány (jobban mondva a végtermék) nagysár Ilonvédelmi versenyek Kaposváron Több rendezvény volt a hét végén Kaposváron, a honvé­delmi hónap keretében. Szom­baton összetett honvédelmi versenyt rendezett a kaposvá­ri KISZ-alapszervezetéknek a városi KISZ-bizottság és a VBKM KlSZ-bázottsága a röl, valamint arról, milyen szerepet játszanak katonáink a haza védelmében és gaz­dasági életünkben. A versenyzőkön kívül részt vettek az ünnepségen azok a katonatisztek, rendőrtisztek, munkásőrök, akik nagy segít­villamossági gyárban. Az > séget nyújtanak a KISZ hon­JNémet nemzetiségi küldöttválasztó gyűlés Kercseligeten (Tudósítónktól.) Megyénkben is megkezdőd­tek az előkészületek a nemze­tiségi szövetségek soron kö­vetkező kongresszusaira, me­lyeket novemberben rendez­nek meg. Szombaton este tar­tották az első nemzetiségi kül­döttválasztó gyűlést Kercseli­geten. Több mint 150-en je­lentek meg este a művelődési otthonban* ahol a tanács és a népfrontbizottság nevében Stágl József, a Nagyberki Kö­zös Községi Tanács elnöke kö­szöntötte a megjelenteket. Ez­után Balogh Emil, a nagyber­ki községi pártbizottság titká­ra tartott ünnepi beszédet. Or­szágunk lakosságának 4,5 szá­zaléka nemzetiségi. Pártunk é" kormányunk különös gonddá' foglalkozik e kérdéssel. Be­szélt az alkotmányban és más i részére nyújtott- garanciákról, i gi kultúra megóvásának fon­melyek biztosítják számukra a nemzetiségi nyelv használatát, a nemzetiségi kultúra ápolá­sát, az egyenjogúságot a ma­gyar anyanyelvűekkel. Meg­említette, hogy Kercseligeten is élénk nemzetiségi kulturális élet van. évente nemzetiségi dalostalálkozókat Rendeznek. A községben élő nemzetiségi­ek és a magyar lakosság kö- I zött nincs semmilyen ellentét, j közösen dolgoznak a termelő- i szövetkezetben. Beszéde vé­gén jó munkát, további sike­reket kívánt a községben élő német ajkú lakosságnak. Ezután Schablauer Zoltán, a Hazafias Népfront megyei és járási bizottságának, valamint a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének ne tosságáról és a német nyelv tudásának értékéről. Majd be­jelentette, hogy Kercseliget község német nemzetiségű la­kosságát egy küldött képviseli az országos kongresszuson. Egyhangúlag Schuller Zol­tán helybeli pedagógust, a kultúrcsoport vezetőjét vá­lasztották meg küldöttnek. Schuller Zoltán köszönetéi mondott, a bizalomért, és el­mondta, hogy -kongresszusi felszólalásában a kercseligeti német ajkúak kulturális és gazdasági eredményeiről szán­dékozik beszélni. A gyűlés befejezése után " kaposvári M'rbz Zsíttt lező,gazdasági Szakközép i kola Zselic tánc soportja és ; /ében köszöntötte a meg,je- j helybeli ének- és citeraegyüt­i törvényekben a nemzetiségiek lenieket. Beszelt a nemzetise-1 te* adott nagy sikerű műsort. idén negyedszer megrendezett találkozón háromtagú csapa­tok indultak: tizenhét férfi és tizennyolc női. öt állomáson adtak számot tudásukról a versenyzők. Az elsőn lövészet­ből, a másodikon gránátdo­básból. a harmadikon húsz métert eveztek gumicsónakkal a Deseda patakon. A negyedik állomáson ügyességi feladatok végrehajtását kérték tőlük, az ötödiken pedig politikai, vá­rostörténeti és ifjúsági moz­galommal kapcsolatos kérdé­sekre válaszoltak. A nőknél és a férfiaknál egyaránt a villamossági gyár csapata került az élre. Az eiső három helyen végzett csapa­ton kívül megjutalmazták a versenyben részt vevő összes középiskolás és szalámink ás- tanulót. Beuts’ót kaptak a jövő nvárfa a verőcei nem­zetközi ifjúsági táborba. Egy- egy magnetofon tulaj.'jno- sai -ettek p vili amoss ági gyár és a fend ’tó vá’la'at fia­talja’ az ev. ' ■»••■*•; .•--/•Kelé­sért. Az ünnepélyes eredményhir­detésen Galamb László, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára beszélt az 1848—49-es sz-.’—cl- ságharc honvédseregérő:. s? \ 9-es vöröskatonákrói, a szocialista hadsereg megala- j kulásáról, az 1956 után létre- I jött munkásőrség jeientősegé­védelírni nevelő munkájában. Galamb László bemutatta őket a fiataloknak, majd fogadást adtak tiszteletükre a gyár tanácstermében. Az Ifjú Gárda szombati me­gyei honvédelmi szemléje szintén a honvédelmi hónap rendezvénysorozatának egyik eseménye volt. A Kilián György Ifjúsági és . Üttörő Művelődési Központban, . a Zalka lőtéren és környékén hajtotta végre a versenyfel­adatokat a harmincöt résztve­vő ifjúgárdista. A művelődési központban általános, ifjú­ság- és katonapolitikával, az MHSZ életével kapcsolatos kérdésekre adtak feleletet, majd kis- és légpuskalövésze­ten, kézigránátdobáson és te­repfutáson vettek részt. A legjobb kaposvári és a leg­jobb vidéki csapat vasárnap ismét versenyezhetett. Elju­tottak a megyei honvédelmi sokoldalúsági versenyre, ahol — százkilencvenhat versenyző képviselte az MHSZ - klubokat, a KISZ-.szervezeteket. a szo­cialista brigádokat. Hét -szín­helyen zajlottak a versenyek. Többek között a kaposújlaki repülőtéren, a kaposvári lőté­ren, a tókaü ha’nrfavon és kör n v­Sojpogyi Néplap m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents