Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

Razziák Chilében Kínozzák a foglyokat Kegyetlen terrort vezettek be Chilében a puccsisták. Szerte az országban razziákat és házkutatásokat tartanak, letartóztatást hajtanak végre. A katona? diktatúra egyie újabb és újabb áldozatai ke­rülnek rács mögé. A Washington Post jelenté­se szerint kíméletlen hajtóva­dászatot folytatnak Allende hívei ellen. Nemcsak chileie­ket, hanem külföldieket is le­tartóztatnak. A fővárosban a katonák a körözöttek neveit tartalmazó listákkal járnak házról házra, és keresik a »fölforgató személyeket«. Mint a New Yonk Times je­lenti. az egyik santiagói sta­dionban 15 ezer embert tarta­nak fogva, embertelen körül • menyek között. A foglyokat megkínozzák. Santiagóban, péntekre virra­dóan ismét géppuskasorozatok voltak hallhatóak- A megtor­lás nem törte meg a chilei ha­zafiak harci szellemét. Mint közölték: a junta csapatainak mindig úiabb ellenállási fész­kekkel kell fölvenniük a har­cot. Az ország különböző ré­szein partizáncsoportok szer­veződnek. Befejezte munkáját a VIII. békekongresszus öt eue Tizenkét évvel Németország Kommunista Pártjának (KPD) betiltása után 1968 szeptemberében az NSZfí-be- li Majna-Frankfúriban meg­alakult a Német Kommunis­ta Párt (DKP). A nyugatné­met társadalmi fejlődés sür­gető parancsa volt, hogy a de­mokratikus és a szocialista erőket egy legálisan dolgozó kommunista párt megerősít­se. A Kurt Bachmann vezet­te új pártot törvényesen en­gedélyezték: a betiltott KPD azóta is illegálisan folytatja tevékenységét. A DKP megalakulásáról szóló közlemény aláírói hang­súlyoztákhogy a párt tiszte­letben tartja az alkotmányt, védelmezi a demokratikus alapjogokat és alapelveket. Belpolitikai céljaikban leszö-, gezték: »Célunk az állam és a társadalom szocialista átala­kítása.« A párt követelte a fennálló határok elismerését, Bonn egyedüli képviseleti igé­nyének feladását és az egyen­jogú kapcsolatok helyreállítá­sát az NDK-val. E követelé­sek jogosságát azóta a törté­nelmi események bizonyítot­ták. A párt első, Essenben meg­tartott kongresszusán hozott ha1urozat kinyilvánította: a baloldali erők egyesítése, az elképzelhető legszélesebb de­mokratikus szövetség az idő parancsa, mert az NSZK-ban a monopóliumok hatalma nö­vekszik, a dolgozó emberek demokratikus jogai szűkül­nek. A DKP egyik legfőbb fel­adatának tekinti az alkot­mány védelmét a nagytőke támadásaival szemben, hogy az alkotmányt a dolgozó em­berek érdekeinek megfelelően a törvényhozásban és politi­kai gyakorlatban megtartsák. Folytatják a küzdelmet a Né­metország Kommunista Párt­ját betiltó ítélet hatályon kí­vül helyezéséért is. A DKP harci programja leszögezte: minél jobban támogatja a dolgozó nép a kommunista pártot, annál nagyobb súlyt kapnak szociális, gazdasági és demokratikus követelései a vagy- és a hadiipari töke el­len. illetve a demokratikus haladásért, a békéért és a biztonságért folytatott akciók. A DKP ereje, tekintélye, befolyása nöttön nő. Soraiban a régi, harcedzett kommunis­ták ezrei mellett máris szá­mottevő fiatal erő található, főleg a dolgozó ifjúság és a fiatal értelmiség köréből. (Folytatás az 1. oldalról) István, az OBT alelnöke, szekcióvezető számolt be. El­mondta, hogy a színvonalas, sokrétű vitában a felszólalok jelentős része a válsággócok megszüntetéséért folyó küzde­lemmel kapcsolatos gyakorla­ti kérdésekről szólt. Hangot kapott az a véle­mény, hogy a nemzetközi kér­désekben és különösen egyes kérdésekben — mint például a közel-keleti problémák, a kí­nai nagyhatalmi törekvések — nem kielégítő, nem elég elem­ző és közérthető a tömegfel­világosító munka. Sokan szó­vá tették/ hogy a felvilágosító munka nem jut el elég széles- rétegekhez. A válsággócokkal foglalkozó bizottság ülésén számos gya korlati javaslat hangzott el Indítványozták például, hogv az Országos Béketanács ké szítsen tervet a tömegfélvilá- gositó munka szervezettebbé és elmélyültebbé tételére: for­dítson figyelmet a rasszizmus a megkülönböztetés minden formája — például az arabel- lenesség és antiszemitizmus — elleni harcra. Dolgozzon ki javaslatot, hogy ez az iskolai világnézeti oktatásban kellő helyet kapjon. Javaslat hangzott el arra vo­natkozóan iSj hogy a békemoz­galomban részvevő papok, egyházi személyek igyekezze­nek kapcsolatot teremteni a válságterületeken tevékeny­kedő egyházi személyekkel, a békemozgalom céljainak elő­mozdításában. A munkabizott­ság tanácskozása során arra az álláspontra jutottak, hogy legkésőbb jövő év tavaszán szükséges lenne a Közel-Ke­lettel foglalkozó tudományos konferencia megszervezése. Végezetül Terényi István bejelentette: a bizottsághoz az Országos Béketnnács részére távirati meghívás érkezett, hogy vegyen részt a finn bé­kebizottság kezdeményezésé­re Helsinkiben szeptember 29-én és 30-án megrendezendő nemzetközi chilei szolidaritási konferencián. A biztonság és leszerelés kérdéseivel foglalkozó mun­kabizottság ülésén dr. Pesta László tett jelentést. Elmond­ta: Egyetértettek — a többi kö­zött —- abban, hogy a nemzet­közi helyzet megváltozott; szóltak arról az új légkörről, amely előnyös számunkra, hi­szen a régebbinél kedvezőbb. Európában például sokkal kedvezőbb körülményeket te­remt a béke megszilárdításá­ra. a különböző társadalmi rendszerű prszágok békés egv- más mellett élésének kibonta­koztatásához. Ugyanakkor va­lamennyi felszólaláson érző­dött az a megfontolás, hogy józanul, reálisan kell megítél­ni a helyzetet. Hangot kapott az az — indokolt — véle­mény, hogy az atomháború ellen még nem vagyunk vég­legesen biztosítva, még nem tűntek el a nyugati világból a hidegháborús elemek, s he­lyenként tevékenységük meg is erősödött. Mindez azt jelzi, hogy a bi­zottság munkájában részt ve­vők dem ringatják magukat illúziókban, a nagy eredmé­nyek, a szocialista országok békepolitikájának nagy sike­rei nem takarják el előlük a veszélyeket. A felszólalók részletesen fog­lalkoztak a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének vonatkozásaival: az európai biztonsággal, az ázsiai bizton­sági rendszer megteremtésé­vel, a szovjet—amerikai vi­szonnyal, a leszerelés kérdé­seivel és a két társadalmi rendszer ideológiai küzdelmé- .Vel. Elhangzott az a javaslat, hogy rendszeresen szervez­zünk tudományos fórumokat, amelyek a nemzetközi politi­ka egy-egy fontos kérdésével foglalkoznának, a Nyugaton divatos kon.vergenciaelmélet- től a környezetvédelmen át a leszerelés lehetőségeinek és módszereinek tudományos vizsgálatáig. Egyetértéssel fogadták a küldöttek a bizottság elé ter­jesztett beszámolónak azokat a javaslatait, amelyek a ma­gyar békemozgalom jövendő feladatairól szóltak az európai biztonsági rendszer megte­remtésével és a leszereléssel kapcsolatiban. A bizottságiban lezajlott vi­ta lényege tehát az volt, hogy a küldöttek értik és helyeslik a Magyar Népköztársaság kormányának, a Varsói Szer­ződés államainak békepoliti­káját, és továbbra sem akar­nak passzív értők lenni. Mi­nél több tájékoztatást és se­gítséget kívánnak saját tudá­suk gyarapítására, de főleg a békemozgalom aprómunkájá­nak, mindennapi teendőinek elvégzéséhez, Szünet következett, majd az elnöklő Vass Istvánné beje- I lentette, hogy a kongresszus- j hoz újabb táviratok érkeztek, amelyekben főleg a testületek, ; tanácsok, népfrontbizottságok, j KISZ-vezetőségek fejezték ki jókívánságaikat. Ezután folytatódtak a téma­bizottságok' üléseiről beszámo­ló jelentések. Nemzeti függetlenség és a béke Dr. Matolcsy Károly újság­író a »Nemzeti függetlenség és béltemozgalom« témakörrel foglalkozó munkabizottságban elhangzott vélemény ékről, ja- I vasiatokról számolt be. A fel- j szólalok kiemelték a béke- mozgalom és a függetflenségi mozgalmak közötti szoros kap- j csolatot. Hangsúlyozták a tar- j tós, egyetemes világbéke, va-" lamint a gyarmati és a volt ! gyarmati országok helyzetének gyökeres megjavítása közötti történelmi összefüggést. A bizottságban több felszó- j laló foglalkozott a chilei ese- j ményekkel, A felszólalók kiemelték a szocialista országok szerepének és segítségének jelentőségét. ' Külön foglalkoztak Magyaror­szág és a fejlődő országok ! kapcsolatainak kérdéseivel, j A vitában elhangzottak alapján a bizottság javasolta: a magyar békemozgalom to­vábbra is tevékenyen vegyen részt a chilei népnek a kato­nai junta elnyomása elleni harcát támogató nemzetközi akciókban, szolidaritási meg­nyilvánulásokban: az OBT — más társadalmi és tömegszer­vezetekkel közösen — rendez­zen évente latin-amerikai és afrikai szolidaritási heteket az ott élő népek gazdasági füg­getlenségének, társadalmi ha­ladásának, antiimperialista küzdelmének népszerűsítésé­re és támogatására. Az ifjúság békére nevelésé­ről tárgyaló szekció eredmé­nyes munkáját Makoidi Mi- hályné ismertette. Elmondta, hogy a munkabizottság több mint százhúsz tagja közül 27-en fejtették ki nézeteiket. Valamennyien egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a bé­kére nevelés megannyi idősze­rű kérdésének további elem­zése és vizsgálata után 1974- ben hívjon össze e nagy jelen­tőségű témáról tudományos konferenciát az Országos Bé­ketanács és a KISZ, közösen a Nemzetközi Békeintézettel. — Az ifjúság békére nevelé­sével foglalkozó munkabizott­ság a beható véleménycsere során olyan »munkaközösség gé« formálódott hangoztat- ^jését az újjáválasztott Orszá­Fopadás az NDK ENSZ-k.épviseletén Otto Winzer, az NDK külügyminisztere (balról) ebédet adott a szocialista országok ENSZ-képviselői tiszteletére. Képünkön (balról jobbra): a házigazda Gromiko külügymi­niszter és Malik szovjet ENSZ-fődelegátus társaságában. (Xeáefoiéc AÜN/üB—MTI—EEü ta Makoidi Mihályné, — amelynek tagjai közösen vall­ják: a .béke megvédésekor, ugyanúgy, mint a békére neve­lésben. az értelemnek, az ér­zelemnek és a cselekvőkész- ségpek együtt kell jelen len­nie. A magyar békemozgal om feladatai Darvast István, a Magyar Hírlap főszerkesztője, az Or­szágos Béketanács alelnöke »A magyar békemozgalom felada­tai szocialista fejlődésünk je­lenlegi szakaszában« elneve­zésű témabizottság elnöke el­mondotta: a hozzászólók le­szögezték, hogy a béke-Világ- mozgalomnak és a magyar bé­kemozgalomnak jelentős sze­repe volt az imperialista ag­ressziók felszámolásáért, a hidegháború ellen, a feszültség enyhítéséért vívott harcban és a nemzetközi helyzet megjaví­tásában, az elmúlt esztendők- I ben született történelmi je- ■ lentőségű eredmények eléré- i sében Több felszólaló hangsúlyoz­ta. hogy a magyar békemoz- talomnak meg kell felelnie a | nagnörekedett követelmé­nyeknek, ez elmélyültebb munkát, fejlettebb módszere­ket, nagyobb tartalmi gazdag- j ságot kíván. Hangsúlyozták azt is: a bé­kés egymás mellett éléssel megnövekvő idegenforgalom azt kívánja, hogy szembe tud­junk szállni az illúziókkal, az ellenséges propagandával és megmutassuk szocialista építő­munkánk eredményeit. Igen nagy az igény a békemozgal­mi munka tudományosságának növelésére, A szekcióvezetők beszámo- i lójával vége? ért a plenáris vi- i ta. Ezután Sebestyén Nándor- \ né, az Országos Béketanács | főtitkára foglalta össze a két- ; napos kongresszus eredménye­it, tapasztalatait. Csaknem száz javaslat | Elöljáróban a főtitkár le- j szögezte: — A VIII. magyar béke- 1 kongresszus kétnapos elmé- 1 lyüt munkája során teljesítet­te feladatát, és elérte a maga 1 elé kitűzött célokat. Tárgyila­gosan értékelte a két kong­resszus között végzett hazai és | nemzetközi munkát, kimun­kálta a békemozgalom továb- j bi feladatait, felkészült a bé­keerők moszkvai világkong­resszusára, és a nemzetközi, valamint a magyar békemoz­galom 25 éves jubileumára. — A kongresszus munkája azt tükrözte — hangsúlyozta a továbbiakban —, hogy moz­galmunk egyre fontosabb sze- reoet tölt be a magyar nép békéért folytatott küzdelmé­nek megszervezésében. A munkabizottságok a mozga­lom programja kimunkálásá­nak alkotó műhelyeivé vál tak. A felszólalások rávilágítot­tak arra is, hogy mozgalmunk érti a mély összefüggést a szó cializmus minden olda'ú ak­tív építése és nemzetközi te­vékenységük hatékonysága között. Dr. Hars István, az Orszá­gos Béketanács alelnöke adó­hoz csaknem száz észrevétel, kiegészítő javaslat érkezett. Ezután került sor az Orszá­gos Béketanács megválasztá­sára. A 221 tagú testület tag­jaira vonatkozó javaslatot dr. Barna Lajos, a jelölőbizottság elnöke terjesztette elő. A kongresszus a javaslatot egy­hangúlag elfogadta. Hasonlóképpen egyhangú­lag jóváhagyta a kongresszus — ugyancsak dr. Barna La­jos javaslata alapján — a. bé­keerők moszkvai világkong­resszusán reszt vevő magyar küldöttség tagjaira vonatkozó javaslatot is. A 35 tagú küldöttség veze­tője Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke; a küldöttség helyettes vezetője dr. Pál Lénárd Kossuth-díjas akadémikus, a Központi Fi­zikai Kutatóintézet igazgatója. Ezután szünet következett A szünetben megtartotta első gos Béketanács, s megválasz­totta elnökségének tagjait és tisztségviselőit. A választás eredményét a plenáris ülésen dr. Barna Lajos ismertette. Elnöki zárszó Pethő Tibor zárszavában hangsúlyozta: — A további mozgalmi fel­adatok között most első he­lyen szerepelt az alapos fel­készülés a békeerők moszkvai világkongresszusára. Ez a kü­szöbön álló világesemény — csakúgy, mint a békemunka megannyi eddigi tapasztalata — bizonyos, hogy kifejezésre fogja juttatni: a békemozga- lom nemcsak korunk legna­gyobb történelemformáló ere­je, hanem legnagyobb ember­formáló iskolája is. A magyar békemozgalom képviselői, most megválasztott küldöttei a békeerők világkongresszu­sán hűséggel fogják képvisel­ni és szolgálni népünket, ha­zánk szocialista fejlődésének, felemelkedésének ügyét. a barátság és a béke eszméiét. Ezzel a Vili. magvar béke­kongresszus befejeződött. Az Országos Béketanács ti sztség viselői ELNÖK: Dr. Sík Endre, nemzetközi Lenin-Békedíjas, a Béke-vi- lágtanács elnökségéuek tagja, (Budapest). ELNÖKHELYETTES: Pethő Tibor, a Magyar Nem­zet főszerkesztője, a Béke-vi­lágtanács tagja, (Budapest). ALELNÖKÖK: Boldizsár Iván, József Atti­la díjas író, a PEN Klub elnö­ke; Darvast István, a Magyar Hírlap főszerkesztője; Fórizs Mihályné jogtanácsos, a bu­dapesti KISZ-bizottság tagja; Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, (Budapest); dr. Hárs István, a Magyar Rádió és Televízió el­ső'- elnökhelyettese; Háziinger György, a Danuvia központi szerszám- és készülékgyára munkása: Kiss Károly, a SZOT alelnöke, (Budapest): Kovács Dezsőné, Kossuth-dí­jas pedagógus, (Budapest): Lehoczky Mihály, a füzes- gyarmati tsz főagronómusa; dr. Mondok Pál. a Pest me­gvet Tanács alelnöke: dr. Si­mái Mihály egyetemi tanár, a magyar ENSZ-társaság főtit­kára. a RVT tagja; Szentist- ványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára: Terényi István, a r'sepel Vas- és Fémművek '■’ségváránn.'-: osztálvvezet'le' Vass Istvánná, az országgyűlés nvugalmazott elnöke: dr. Zse- bök Zoltán. Kossúth-dí’as egvetemi tanár a radiológiai klinika igazgatója. FŐTITKÁR: Sebestyén Nándorné, a Bé- ke-világtanács tagja. ELNÖKSÉGI TAGOK: kai Gyár elektroműszerésze, dr. Halász József, a Marx Ká­roly Közgazdaság Tudomány- egyetem tanszékvezető tana­ra; Halász Judit Jászay-díjas színművésznő, a Vígszínház tagja; Hantos János, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkára; dr. Haraszti György, az ELTE tanszékvezető tanára; Hubay Miklós József Attila-díjas iró, a PEN Klub alelnöke. a BVT tagja: dr. Ijjas József kalo­csai érsek, a katolikus püspö­ki kar elnöke, az OBT katoli­kus bizottságának elnöke; dr. Jermy Tibor, a Növényvédel­mi Kutatóintézet igazgatója; Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke; dr. Káldy Zoltán evan­gélikus püspök, a BVT tagja; dr. Kende István, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem docense; Kovács László, a KISZ kb nemzetközi osztályának vezetője; P. Ko­vács Tibor, a Mecseki Szénbá­nyák Vállalat villamosüzemé­nek vezetője; Lőrincze Péter közgazdász, a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottsága békeklubjának vezetője; Mó­kái György újságíró, az Or­szág-Világ szerkesztő bizottsá­gának tagja; dr. .Matolcsy Ká­roly újságíró, a Magyar Nem­zet szerkesztő bizottságának tagja; , dr. Menyhárt József mérnök, a Műszaki Egyetem docense; Mészöly Imréné, a Ganz-MÁVAG ifjúmunkása; Moharos József, a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának elnökhelyettese; Mu­zsik Miklós agrármérnök, a szentesi Puskin Tsz főállatte- nvésztője: dr. Nagy Gábor, a BVT titkára: Nagy Imre, az Április 4. Gépgyár munkása; Nagy István, a Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gép­Angyal Barnabás, a Salgó- I "yár villanyszerelője; Nagy tarjáni Kohászati Művek : Mária, az MSZBT főtitkára; munkása; Bállá Dezsőné, a \ Németh Emil kohómérnók, gombai tsz brigádvezetője: dr. j (Lenin-Kohászati Művek, Mis- Bartha Tibor református püs- : kolc); dr. Prandler Árpád, a pök. a BVT elnökségének tag- ; Magyar Jogász Szövetség fő~ ja, (Debrecen): dr. Berecz Ja- titkára: Ránkiné Németh An- nos. az MSZMP KB külügv: 1 Béla olimpiai bajnok, testoe- osztálya helyettes vezetője' ; velő tanár: Rudas Magdolna Bocskai Lászlóné. a Mavva'' szocialista brigádvezető. (Hun- Posztógyár állami díjas mun- j gária Műanyagfeldolgoz > Vál- kása: Bodonyi Pálné, a Haza- | lalat. Debrecen); Suszt Vil- fias Népfront Budapesti Bi- mosná, a Budapesti TTarisnva- zottsága titkára: Bugár Já- *vár állami dUas formázó^; nosne, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke a BVT-tasia: Búza Ilona, a mezöko'ricsbári Üi Alkotmány Tsz tagja; dr. Czirmer József. a Heves mcevei tanács kórhá kának osztályvezető főorvosa- Frdei Lás'lóvé. á Magyar Nő1 fórs-áíms Cqn ti-sáriak pin«1-» Farkas József. a Hazafias Népfront . Rá«s-T-z;«'-Mn rn00''0' r>i',nt*sá<zának ti*1-'á»a: JTphn*- rCainli-n a fhinoip Oy 'cvsr,pr- áru®vár rri-Vnis ■ F»rc»c»; Tibor, ez oTrT<=-* pi-s'-toivpi lose- rí- G R-In TZTngg ei«*ke: a Beloannisz wfcadáste-hni­Szabó Józsefné, a hiri Tán­csics Tsz tagia: Szabó Julian­na, a Székesfehérvári Pamut- texti’művek munkába: dr. Szamosközy István református püspök; Takács Péter, a Tata­bányai Szánbányék VáRnlat vili an'’szerelő le' T'í-h Zoltán. a Budapesti o szaki "—-«ten; vi'1 amosmárnöki karának hallgatnia: Újvári Miklós. a hévíz-györöki Dózsa elnö­ke: Va'da Józs-’f»'>. a ’'Tnspn­’> ni gvár magyarovari tg-hnikusa: dg ,r az Országgyű’ si igazgatója. ni. Gábor, Könyvtár A* OM/áy«»! ftólicfpjtihcs Somogy ntegyt i t»g|ai ^os Beketanacs alelnöke adó- Dévai Zoltán, a Somogy me- | kaposvári Aranykalász Tsz el- k’imentumszerkesztő bízott- gyei MÉSZÖV főelőadóid ~ ság elnöke beszámolójában el- I posvár). Fülöp Mihály, a Ka- no'e‘ omo3Vi Erzsébet (Ko- möndotta, hogy a Vili. béke- ■ posvári Növényvédő Állomás I vács Lászlóné) a VBKM mun- kongressaus dokumentumai-t igazgatója. Pergel István, a' kasa (Kaposvár).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents