Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-18 / 218. szám
fl holt folyó kincse C sikorogva csattan a vízbe a több mázsás markoló, megremeg a hajótest, s a hullámzó Dráva elnyeli a vassodrony tizennyolc méterét. Amikor megroggyan, az automata kikapcsol, összerázódnak a félelmetes vasfogak. Néhány pillanat múlva idegtépő robbajjal emelkedik a robusztus szerkezet, s rakományát a tartályba üríti. Csendes a víz a Kavicsbánya Vállalat gyékényesi üzemegységének telepén. Évszázadokkal ezelőtt a folyó nagy értékű hordaléka megtelepedett a mederben, s több méter vastagságú kavicsréteg képződött. Ki- bányászását az 1920-as években kezdték meg. A világháború alatt szünetelt a munka. Néhány év múlva modern gépek, nagy teljesítményű kotrók emelték a felszínre az építkezések egyik alapanyagát. Nyáron, amikor a víz fölött megül a levegő, szinte elviselhetetlen a hőség a kotrómester fülkéjében. Nagy József az alig négy négyzetméteres helyiségben dolgozik. Ö mondja: — Nem ritkaság a negyven fok. Az emberről dől a veríték, a homlokáról a szemébe csurog. Az automata berendezésekre nagyon oda kell figyelni, mert elég egy rossz mozdulat, s milliós értékek mennek tönkre. A »-botkormány-« alázatosan közvetíti a parancsot. A markoló fogai között csurog a- víz, iszaprögök csobbannak a vízbe. Az időjárás most kedvez a kitermelésnek. — No, nem, bekötött szemmel még nem megy átvezetés. Nem is merném megcsinálni, hiszen veszélyes. Azt azonban elmondhatom, hogy szinte méPártaaékháxat építenek Nagybajomi bázis--------— Két értelme él bennem en- j vezik: »cserébe« mit várnak t érré pontosan ugyanott for- / nek a kifejezésnek: »nagyba- az intézménytől. Kovács 1stN jem háborog a víz, hűvösebb a levegő. A tartályhajó könnyen kiköt mellettünk. — Április elején hajnalban nagy vihar volt._ Akkor vettem át a munkát. Látni szinte alig lehetett, és amitől féltünk, bekövetkezett: elszakadt a villamos vezeték, melyen hatezer volt feszültség érkezik a partról. Csak hosszan tartó manőverezés után tudtuk helyreállítani a hibát — mondja, miközben a csörlő mozgását figyeli. — Néha megdöbbent a nyílt víz. Ha köd van, nem látni a partot, az ember egyedül marad. A hajó dudája riasztja fel újra, azután a munka feledteti a perc múlását. Lassan simul az úszósziget dokkjához a tartályhajó. Másodpercek múltán erős kötelek rögzítik testét az olajos fémparthoz. Gumiszalagok továbbítják tankjába a kavicsot. Az örökmozgó vibrátor osztályoz- . za a kitermelt anyagot, s a homok visszakerül a vízbe. Fél óra múlva a kétszáz tonnától egy, métert süllyedve indul vissza a hajó a kirakóhelyhez. Egy óra alatt két és fél száz köbméter kavics kerül a felszínre. A kétszáz tonna önsúlyú hajó dohogva fordul el a dokktól. “Néhány méterre siklik el a parttól, de nem kell attól, tartani, hogy zátonyra futunk. A víz mélysége néhol a húsz métert is eléri. A »kapitány« fülkéjének legrangosabb tartozéka a kormány. Átmérője csaknem két méter, így köny- nyebben lehet változtatni a hajó irányán. Fülöp Lajossal munkahelyén, a hajóvezetői fülkében beszélgettem. dúlok meg a hajóval. Naponta a tizenkét óra alatt körülbelül hússzor. Számítsa ki: négy éve dolgozom a vállalatnál... — Nem megerőltető a napi tizenkét órás szolgálat? — Egyáltalán nem. Négy évvel ezelőtt az egyik balatoni hajón teljesítettem szolgálatot. Nagykanizsán lakom, és ritkán láttam a családot. Most pedig motorral járok be, harminc kilométerre van. Ha reggel hattól dolgozunk, utána negyven- nyolc óra szabad idő jár. Éji szakai szolgálat után huszonnégy. Télen nehéz. Hideg van. Közeledünk a parthoz. A másik teherhajó még a dokkban áll, várnunk kell. Minimálisra csökkentjük a sebességet, ezzel is időt nyerünk. M egpörgeti a kormányt, küllői a gyorsaságtól nem látszanak. Kilencven fokkal fordul el a hatalmas test. — Órabérben dolgozunk. Háromezernél többet is lehet keresni, ha az ember nekifekszik a munkának. Persze ez nemcsak tőlünk függ — mondja, és kikönyököl a kabin ablakán. Messze repül a cigarettacsikk, és surrogva huny ki a parázs. — Ha a vasúti kocsiknál nincs fennakadás, akkor folyamatos a munka. A parthoz állok, és a szalag továbbítja a kavicsot egy betontárolóba. Ha az megtelik, várni kell egy kicsit. — Gondolom, az éjszaka nehezebb. — Nem gond sötétben hajózni. Az ember a szemét állandóan rajt tartja a parti lámpán, tudja az irányt. Ha nagy a köd, akkor leállunk. A vihar kellemetlen, nehezíti a kikötést. Markos, kezek csavarják a kötelet a farönkhöz, és húsz perc alatt kiürül a hajó. Huszonnégy óra alatt hatezer tonna kavicsot termelnek ki a gépek. A szalagokról svéd gyártmányú osztályozóba kerül a holt folyó kincse, ahol a nagyobb darabokat összetörik. Víz választja ki a fölösleges hordalékot belőle, azután a több rétegű vibrátoron keresztül halad át a kavics. Hatalmas hegy tornyosodik belőle az üzem közepén, .ahonnan ügyes szalagok továbbítják az első osztályú építőanyagot a vasúti kocsikba Rőhrig Gábor jomi bázis«. Az egyik azt az energiát jelöli, mellyel ennek a nagyközségnek a lakói rendelkeznek, s melyet gyakran bizonyítanak is, ha településükért tenniük kell. Önzetlenül, de mégis saját érdekükben. A másik értelmezés valódi, megfogható bázist jelent, melyet most alakítanak ki Nagybajomban. írhatnánk azt is: teremtenek. A művelődési ház és a pártszékház alkot majd valóságos szellemi bázist ebben a nagyközségben. Talán nem véletlen az sem, hogy ott állnak majd egymás mellett, ha teljesen elkészül az új épület. A tavasz elején, a fagyok szűntével kezdtek hozzá Nagybajomban az új pártszékház építéséhez. Hatszázezer forint megvolt, a többit társadalmi erőforrásokból pótolják. S már állnak a falak. Már kész a hajó karcsúságú tető »bordája«, palázni kell csak. Nem lesz egyszerű munka, mert úgynevezett »műemlék pala« kerül majd oda a lécekre, s ilyen formájú és finomságú anyaggal még nem bántak a bajomi költségvetési üzem ácsai. Az összefogás emeli azt azt épületet... Az erdészet jutányos áron fát adott, a tsz fűrészüzemében plusz munkát vállaltak a feldolgozáskor, és a sok fuvarért sem kértek pénzt' a szövetkezet tagjai. Sokan jöttek el dolgozni ide, eddig mintegy százhúszezer forint értékű munkát végezve. Szükség van még a további munkára is. Decemberre — úgy tervezik — elkészül a székház. Két irodahelyiség lesz benne, s egy nagyterem, melyet három részre tagolnak. Ezekben ülésezik majd a végrehajtó bizottság, s tárgyalásokra is lesz hely. Ha szükséges, egybenyitják az elválasztó ajtókat, hogy sokan beférjenek. Szép lesz ez a »szellemi bázis«. A gyomot kiirtják, arcot adnak a parknak. Százötven párttag él Nagybajomban, nagy szükség van erre a száznegyven négyzetméter alapterületű új székházra. A tagok száma — a tervszerű pártépítésnek megfelelően — egyre nő. A művelődési ház is még inkább reflektorfénybe kerül majd. Tervezik, hogy Pálóczi Horváth Ádám nevét veszi fel, s ezzel egy időben a jeles férfiú szobrát is elhelyezik az épület előtt. Még nagyobb jelentőségű lépés lesz azonban, amit az egészen közeli jövőre terveznek a nagyközség ipari létesítményeinek, tsz-ének vezetői. Közös fenntartásba veszik a művelődési házat. Ez nem lesz csupán formalitás, erre biztosíték az, hogy már térSZÉNATORONY Kereskedelmi küldöttség utazott Zürichbe Kallós Ödön, a magyar kereskedelmi kamara elnöke egy delegáció élén vasárnap Zürichbe utazott a svájci kereskedelemfejlesztő központ'meghívására. Ott tárgyalásokat folytat majd svájci kollégájával a két intézmény szorosabb együttműködésének szervezeti formáiról. vánnal, a Lenin Tsz párttitkárával beszélgettünk erről, ö mondta el, hogy ismeretterjesztő sorozatok, tanfolyamok rendezését igénylik. E hónapban a tsz-tagoknak budapesti előadó tart már előadást a Szovjetunió népgazdaságának legjellemzőibbről. Mivel a gazdaság tagja a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak, vetélkedőt is rendeznek majd »Ki tud többet a Szovjetunióról?« címmel. Bakó László, a nagyközségi pártbizottsság titkára különösen a szakköri és a klubmunkában vár előrelépést. Tőle kaptuk az információkat az épülő pártszékházról. Musz- tács Gyula tanácstitkár viszont a kizárólag társadalmi munkával készülő Ifjúsági Parkról beszélt. A KISZ-fia- talok már sok órát töltöttek el itt — a művelődési ház és a pártszékház mögötti árnyas fák alatt — keményen dolgozva. Ennek eredményét láttuk. Cement virágtartókat, a leendő szökőkút alapját, a sima aszfaltot, melyen beatzenére táncolnak majd. Majd, ha teljesen készen lesz az a régóta áhított létesítmény. Nagy munka vár még rájuk. Sok köbméter földet kell még megmozgatniuk, hogy feltöltsék a mélyebb részeket. Pezsgés — ezt érzi minden idegen, aki megfordul manapság Nagybajomban. A teremtő erő nagyon is emberi csodákat produkál. L. L. MAI KOMMENTÁRUNK Megemlékezés a traktorosokról »Gépállomások jubileuma« — olvasom mezőgazdasági hetilapunkban az egyik fényképes tudósítás elmét. A cikk így kezdődik: »Az állami gépállomások és gépjavító hálózat megalakulásának 25. évfordulója alkalmából nagyszabású munkás—paraszt találkozót rendeztek ...« Az esemény Törökszentmiklóson. volt abból az alkalomból, hogy az ország első gépállomásai Szolnok megyében alakultak 1948-ban. Negyedszázad ... Hogyan is volt? Segít emlékezni a tv képernyőjén éppen most műsoron levő NDK filmsorozat (Országutak) utolsó előtti, a múlt héten közvetített negyedik része. Sok rokonvonást fedezhettünk föl ebben az epizódban. Ugyancsak a múlt héten hallhattuk Losonczi Mihálynak, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnökének a szavait a tv-böl: »Amikor a termelőszövetkezetek megalakultak, a kézi munka dominált a termelésben. Azután jöttek a gépek, kezdetben gépállomási tulajdonban, majd a közös gazdaságok tulajdonában levő traktorok...« Érdéi Ferenc 1959-ben ezt írta a Mezőgazdaság és szövetkezet című könyvében: »1948-tól kezdve minden európai népi demokratikus országban megkezdődött az állami gépállomások hálózatának a kiépítése ... A gépállomások szervezésével egyidejűleg nagy arányban megkezdődött a mezőgazdaság gépesítése is, elsősorban a szántás és a gabonabetakarítás, javarészt a gépállomásokon keresztül•« Ezekben az országokban »mindenütt már az átszervezés időszakában is, de később a termelőszövetkezeti gazdálkodás továbbfejlődése útján is alapvető szerep jutott a gépállomásoknak ...« A hajdani gépállomások helyén gépjavító állomások működtek tovább, a traktorokat, kombájnokat és a munkagépeket eladták a gazdaságoknak — néhány állomás, mint például Somogybán a darányi, a nagybajomi stb. új tulajdonba került —, s ma a MEZŐGÉP gyáregységeiként, üzemegységeiként dolgoznak. Emlékszünk még a körmös- traktorokra, az éjszakai műszakban dolgozó brigádokra, s arra is, hogy a dübörgő gépek nyergében nem egy lány, asz- szony is ült — ez volt a kezdeti időszak. A traktorosok, szerelők egy része ma is ugyanott dolgozik, csak más feladatot lát el. Sokan a ter- melőszövetkezetkeben, az állami gazdaságokban helyezkedtek el — hűek maradtak a traktorhoz. Együtt dolgoznak fiatalokkal, olyan korúakkal, akik talán nem is éltek még, amikor ők már házaltak esténként a falvakban, hogy munkát, szántanivalót szerezzenek másnapra, vagy a kormost csinosították a május elsejei fölvonulásra ... Tisztelettel és megbecsüléssel illik emlékezni rájuk. Jelen voltak szocialista mezőgazdaságunk születésénél, segítették fejlődését. H. F. Az ifjúságot képviseli a békekongresszuson LEGSZEBB emlékei között tartja számon a segesdi szolidaritási rendezvényt. Nagyon látványos fáklyás felvonulással fejeződött be. Teljesen besötétedett, villany sem égett a közelben, mire neki el kellett mondania a beszédét. Két fiatal állt mellette fáklyával, annak a fénye azonban kevés volt. A váratlan helyzet szárnyakat adott neki, s anélkül, hogy belenézett volna a gépelt lapokba, lelkesen, szenvedélyesen beszélt a békéről, a szolidaritásról azoknak a fiataloknak és idősebbeknek, akik összegyűltek. Fülöp Magdolna, 'a tanítóképző harmadikos hallgatója, a legfiatalabb somogyi küldött lesz a csütörtökön kezdődő országos békekongresszuson. A bevezetőben elmondott élmény is jelzi, hogy nem méltatlanul esett rá a választás. Szombaton, az utolsó óra után sikerült találkoznunk. Kiürült a tanterem, s ott beszélgettünk. Nagy megbecsülésnek és megtiszteltetésnek tartotta azt is, hogy részt vehetett a megyei békekonferencián, hát még azt, hogy megválasztották küldöttnek a kongresszusra. találkozhatok majd a Parlamentben, akik e fogalmat jól ismerik. Nagy szükség van rá, hogy e tapasztalatokat átadják a fiataloknak. A kongresz- szusra készülve sokat gondolkodtam azon. milyen nagy dolog a békéért harcolni, A mi hazánkban akkor tehetjük érte a legtöbbet, ha a legjobb tudásunk szerint dolgozunk. — Felszólal a kongresszuson? — A ott? fiatalokat képviseli \ kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz három hideglevev szénaszárító tornyot épített. Az első torony már megtelt sz nával. A többi a jövő évben készül el. A fűszénát gépi erő vél juttatják a toronyba és az adagolást is gép végzi— Igen. A megyei konferencián értettem meg, hogy mennyire fontos ezért az ügyért harcolni, különösen nekünk, fiataloknak. Az idősebbek átélték az első meg a második világháborút, így tudják, mit jelent a béke. A fiatalok csak akkor érzehetik lazán a béke fontosságát, ha megismerik ezeket a személyes tapasztalatokat. Többek között — A plenáris ülésen nem. Most értesítettek azohban, hogy én a fiatalok, hazafiasságra, internacionalizmusra való nevelésével foglalkozó szekcióülésen veszek részt. Készülök rá, jól szeretném képviselni a somogyi fiatalokat. SZINTE al sieun lehetne sorolni, hány béke- és barátsági rendezvényen vett részt.. KISZ-tagként. A kaposvári Táncsics Gimnáziumban érettségizett, már középiskolás korában rendszeresen ott volt a szolidaritási fáklyás felvonulásokon. Tanítóképzős kora óta még többet szerepel, hiszen tagja a megyei KISZ vb-nek is, nem egyszer kap fontos — A mi hallgatóink rengeteget leveleznek szovjet fiatalokkal. Amikor jön a postás, alig győzzük szétválogatni a szovjet leveleket. Három évvel ezelőtt, meg tavaly is jártam a Szovjetunióban. Sok barátot szereztem, aki nagyon szereti a magyar embereket. Nagy élményt jelentett, amikor elmehettem egy pionírtáborba, s közelről tanulmányozhattam, mint készítik föl a szovjet pajtásokat, milyen fe» gyelmezett állampolgárokat nevelnek belőlük. Ez természetes egy jövendő pedagógus esetében. Fülöp Magdi kiskora óta erre a pályára készült, el sem tudott volna képzelni más élethivatást. S ez az érzés nem változott,' nagyon szeret tanítani. — Az a fő, hogy gyerekek között lehessek... NAGYON SOKAN gratuláltak neki, amikor megtudták, hogy kongresszusi küldött lesz. A tanárai, diáktársai, ismerősei, barátai, rokonai. S mindjárt hozzátették: kíváncsiak a beszámolójára is, amikor hazajön. Legérdeklődőbb társa a nagypapája, aki harcolt a Tanácsköztársaság idején, tagja volt a Vági-pártnak. Töviről hegyire kikérdezi, milyen értekezleten. gyűlésen volt, miről tárgyaltak, mit határoztak el, s nem fukarkodik tapasztalatainak átadásában, a tanácsosztásban. — Sokat mesél nekem nagypapa arról, milyen nehéz volt az ő idejében kiállni az eszméért, amikor kutattak utánuk, s el kellett rejtőzni. Ez erpt ad nekem a munkához. A tanítóképző hallgatói felháborodással hallgatják a chilei fehérterror tombolásáról érkező újabb és újabb híreket. Szombaton a KISZ-titkár felolvasta annak a táviratnak a szövegét, melyet a békekongresszusnak küldenek el. Fülöp Magdi az érzéseivel is kiegészíti majd a szavakat. Lajos Géza 1 azart örülök, hogy olyanokkal1 megbízatást. Somogyi Néplap
