Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-16 / 217. szám
'TjüzJbdt ! Saját példám alapján szeretném elpanaszolni, hogy Kaposváron nem nagyon törődnek a munkaképtelen özvegyekkel. Tessék elképzelni, hogy özvegyen neveltem föl három árvát, és közben nagyon sok verítékkel szereztem meg Kaposváron egy 1822 négyszögöles földet. Sorsom úgy hozta, hogy Drávatamásiba mentünk lakni. Olyan rnesz- sziről képtelen vagyok megművelni a földemet, de eladni és bérbe adni sem tudom. Ott fekszik évek óta parlagon, de az adóját követelik tőlem, s én ezt a csekély nyugdíjból fizetni nem tudom. Földe cskémet fölajánlottam a kaposvári Latinca Termelőszövetkezetnek, de még a mai napig sem kaptam választ. Pedig a föld mindkét szomszédja tsz-dolgozó tulajdonában van. Reménykedtem: nem tudják elviselni, hogy parlagon hever a föld. Kérem, segítsenek rajtam. Tisztelettel: Özn. (Beféngi <J)álni Drávatamási, Fő a. *1. Tisztelt Szerkesztőség! Augusztus 20-án Major Béla kőröshegyi tanácselnök panaszolta a Somogyi Néplapban, hogy xmsárnapi napokon nem érkezik meg rendszeresen a napi sajtó. Bejelentését kivizsgáltam és megállapítottam, hogy Kőröshegyre augusztus 5-én és 12-én valóban késve érkezett meg az újság. A mulasztást a Siófoki 1. sz. Postahivatalhoz kirendelt dolgozók tapasztalatlansága és figyelmetlensége okozta. A siófoki postahivatalnak utasítást adtam az érdekelt dolgozók kioktatására, munkajuk fokozottabb ellenőrzésére és az újság pontos, maradéktalan további tására. A hibáért az olrmsók szives elnézését kérem. Tisztelettel: 0/irarrwötgip JHikJái, e pécsi Postaigazgatóság vezetője XXIX. évfolyam, 217. szám. Vasárnap, 1973. szeptember 16. tjabb intézkedések a bevonuló és leszerelő sorkatonák érdekében Néphadseregünkben sokoldalúan igyekeznek gondoskodni a nős, családos sorkatonákról, és ez lényegében már a bevonulás előtt megkezdődik. A többiektől eltérően már a behívás előtt három hónappal értesítést kapnak a bevonulás várható időpontjáról, hogy családi problémáikat idejében rendezhessék. A behívó parancsot is egy hónappal előbb kézbesítik számukra, (azért, hogy ha családjuk segélyre jogosult, azt a tanácsnál még a bevonulás előtt kérhessék). Így lehetővé válik, hogy a családi segély folyósítását már az eseVezetőképző tanfolyam Fonyódon A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat fonyódi üdülőjében négynapos vezetőképző tanfolyamot rendezett a | KISZ-bizottság. Kiss Béla, a vállalati KISZ-bizottság titkára elmondta: — A tanfolyam céja, hogy sikeres legyen a soron következő vezetőségválasztás. A tanfolyam hallgatói ezekben a napokban elsősorban a párt ifjúságpolitikai intézkedéseinek eddigi eredményeit foglalják össze és megbeszélik a további feladatokat. A tanfolyam fontos célkitűzése volt az is, hogy a fiatalok megismerkedjenek a vállalati feladatokkal, s meghatározzák: mit tehetnek a KISZ-esek azok végrehajtása érdekében. A tanfolyam harminchárom részvevője pénteken délután Gyulavári Tamás igazgatóval találkozott. A fórumon számtalan kérdés hangzott el a vállalat jövőjét illetően. Kiss Béla: — A tanfolyam eredményessége a választások alkalmával derül ki. Megítélésem szerint érdemes volt megrendeznünk, KlSZ-szerveze- teinkben és a munkában fellendülést, pezsgést várunk ennek hatására. [ NOTESZLAP Hallgatni a tagság szavára Több éve már, hogy arról írtam: Berki József, a homokszentgyörgyi tsz elnöke érdekes módszert alka1 mázott, miszerint írásos elképzeléseket kért a szakvezetőktől egy-egy részfeladat megoldására, aztán közösen megbeszélték, hogy mi valósítható meg ezekből. Arra is van példa megyénk termelő- szövetkezeteiben, hogy sokszorosított kérdőíveket adnak ki, s ezeken véleményt kérnek a tagságtól a gazdálkodásról, a munkaszervezésről és egyéb — a közösség ügyét érintő — dolgokról. Jó ez a módszer, több helyütt kéne alkalmazni. Jegyzetfüzetemben lapozgatva akadtam rá a zalavári tsz elnökének ezzel kapcsolatos véleményére. Arról beszélt a televízió egyik műsorában, hogy alapvető feladat a gazdaságban a vezetés és a tagság jó, közvetlen és mindennapi kapcsolata. Nálunk, Somogybán is tapasztalható igazságot mondott, amikor megemlítette: a közgyűléseken, de még a vezetőségi üléseken sem jut mindenki szóhoz, s így néha megszorul az emberekben a közérdekű javaslat. Épp ezért alkalmazzák már több mint egy évtizede az írásbeli véleménykutatást. Évenként kiadják egy alkalommal a kérdőíveket a tagság ötven százalékának, a különböző munkahelyeken dolgozó embereknek. A papírt nem kötelező visszajuttatni az irodára, s nem kell aláírni sem. Amint az elnök elmondta: tizenegy év alatt sok hasznos javaslat, megszívlelésre érdemes észrevétel és jogos bírált érkezett a gazdáktól. Ebben a bizonyos tv-mű- sorban megszólaltak tsz- tagok is, és tanúsították a módszer helyességét: vázolták, hogyan valósította meg a vezetőség ezt vagy azt a javaslatot. Ahogyan növekszenek — az egyesülések folytán — a közös gazdaságok, gyarapszik földterületük és tagságuk, egyre inkább szükség van az ilyen és hasonló, a gazdákkal való rendszeres kapcsolattartást elősegítő módszerre. Jó szolgálatot tesz e célból az üzemi híradó. A kölcsönös tájékoztatás végett azonban módot kell találni arra is, hogy ne csak a vezetők szava jusson el a tagsághoz, hanem fordítva: a tagság részéről is szabad folyást kell biztosítani a véleményeknek. A közérdekű javaslatok közügyét szolgálnak. Egyik gyűléstől a másikig jó szolgálatot tesz ennek az ügynek az ilyen véleménykutatás. H. F. dékesség hónapjában megkezdjék. A nős, családos sorköteleseket — a katonai érdek figyelembevételével — a családi kapcsolatok fenntartásának könnyítése céljából elsősorban 100 kilométeres körzeten belüli alakulatokhoz hívják be, illetőleg olyanokhoz, ahol a népgazdaságban végzett munkájukért pénzjutalmat is kapnak. Egy másik figyelemre méltó intézkedés alapján jelenleg a kétgyermekes sorkatonák egyéves szolgálat után — kérelmezés nélkül — leszerelnek. A hivatalos formaság csupán annyi, hogy a második gyermek születését, valamint indokolt esetben az eltartási kötelezettséget a tanács által kiállított igazolással kell bizonyítani. Az egyéves sorkatonai szolgálat teljesítését — a katonai érdek mellett — indokolja, hogy a leszerelés után mentesít a honvédelmi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól. A napokban jelent meg a munkaügyi miniszter rendeleté, amely kiterjeszti a sorkatonai szolgálatból leszerelteknek nyújtott kedvezményeket, s biztosítja, hogy a fegyveres erőknél eltöltött évek ne jelenthessenek hátrányt az újbóli munkába állásnál. A pénzügyminiszter — más illetékes tárcák vezetőivel együttesen kiadott rendeletében — arról intézkedett, hogy a leszerelést követő két éven belül a sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozókat is előnyben kell részesíteni a lakásépítkezések támogatásakor. Amint a Honvédelmi Minisztériumban közölték: a rendelkezések végrehajtásának részletes szabályai hamarosan elkészülnek, és azokat a közeljövőben kiadják. Elvek és gyakorlat, sokoldalú elemzések a Társadalmi Szemle augusztus—szeptemberi számában Népesedéspolitikánk időszerű kérdéseiről szól a most megjelent kettős szám vezető cikke, amelyet Huszár István írt. Görög Tibor az úgynevezett »szov j etológi a« és a kon- vergenciaelméiet összefüggéseit elemzi, Hermann István pedig »Modernizálás vagy társadalmi haladás« című cikkében száll vitába a polgári szociológia divatos kategóriájával. A folyóirat megemlékezik a lenini párt születésének 70. évfordulójáról. Nemzetközi szemléjében heonyid Brezs- nyev washingtoni, bonni és párizsi látogatásának nemzetközi sajtóvisszhangjából ad összeállítást, dr. Berecz János pedig a különböző társadalmi erőknek az európai biztonságért folytatott harcát méltatja cikkében. Három megyei pártbizottság első titkára — Gergely István, Herczeg Károly és Kovács Antal — arról nyilatkozott a párt elméleti és politikai folyóiratában, hogyan valósulnak meg a párt káderpolitikai elvei a gyakorlatban. Rékai Gábor arról beszélgetett szakemberekkel, hogyan érvényesülnek az emlberi szempontok az államigazgatásban, dr. Rácz Albert pedig nagy ívű áttekintést ad sok adattal alátámasztott tanulmányában a bérek és jövedelmek alakulásáról. Kulturális életünk két jelentős eseményéről — a veszprémi tv-találkozóról és az egri kommunikációs tanácskozásról tudósítást olvashatunk. Kamarás István tanulmánya a munkásolvasók irodalmi ízléséről nyújt érdekes, tanulságos adatokat és elemzést. A Társadalmi Szemle válogatást közöl azokból a pályaművekből is, amelyekben mozi- és tv-nézők vallanak bensőségesen legkedvesebb szovjet filmjükről. Új postásüdülő Balatonfenyvesen Magukra hagyott épületekből alkotóházak Olyan kis falvakban, mint Somodor vagy Kisberény, gyakran kerül egy-egy ház ablakába az a girbe-gurba kézírással írt papír, mely tudatja, hogy a gazda eladásra kínálja az épületet. Költöznek az emberek a nagyobb községekbe. Ha a gazda meghal, az örökösök is kiteszik a papírt: »Ez a ház eladó.«. Van olyan épület, mely gazdátlanul roskadozni kezd, udvarát fölveri a gaz. Nem kell senkinek. Van olyan is — nem egy falucskában —, amit még csak most hagytak el. Milyen falvak is ezek? Többnyire »eldugottak«. Somogyi méretekkel:. »hegyek« közöttiek, erdők környezetében. Az idegenben rögtön ez fogalmazódik meg: »festőiek«. Ettől már csak egy lépés az, hogy. »meg kellene menteni ezeket a Házakat«. Sok helyütt ezt is teszik. A kultúra magasabb fokára vágyó cigányoknak kölcsönt adnak, hogy beköltözhessenek az elhagyott épületekbe. Marad azonban sorsára hagyott épület így is. A festői környezet miért ne vonzaná a festőket, művészeket? Nem tűi nagy összegekért hozzá lehetne férni ezekhez a házakhoz. A művészet bázisai lennének! A csönd, a nyugalom adott. Megújulásra, elmélyülésre alkalmas helyek ezek. De maguk a falvak is profitálhatnának az alkotói jelenlétből. Egy-egy ismeretterjesztő előadás, egy-egy kis »tárlat« a kulturálódásukat segíthetné. A tehetséges falusi gyerekek tanácsokat kaphatnának, s irányt a továbbiakra nézve. Közös erőfeszítésekre lenne szükség természetesen. Három —négy alkotó meg a helyi tanácsok összefogására, hogy az épületek ne a szelek, esők prédái legyenek. Példa még nincs. Azazhogy: csak egy »fél« van. Egyik neves színházi rendezőnk családi örökségként jutott egy kis- berényi házhoz. Oda jár visz- sza energiát gyűjteni, pihenni. Talán, ha az első »igazi« példa is megszületne, könnyebben lehetne folytatni a sort. L L. Elkészült az a 40 szobás üdülő, amelyet a posta-vezérigazyatósáynak — a baranyai tervező vállalat tervei alapján — a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat készített. A munkálatok 1972 áprilisában ’ ezdődtek, s ez év augusztusában fejezteik be az építkezést Az üdülő érdekessége, hogy a tetőn napozót alakítottak ki. Hétfőn mar birtokba veszik a postások; egy tanfolyam hallgatói avatjak föl az új létesítménye Nincs kivétel A turbán még vallási okokból sem helyettesítheti a bukósisakot. Erre a megállapodásra jutott egy angol rendőrség, amikor a minap 14 fontra megbírságolt egy turbánban motorozó férfit. Az illető arra hivatkozott, hogy ő a hindu vallás egyik . szektájának, a szikhnek a tagja, s hite állandó turbánviseletre kötelezi őt. A rendőrök viszont arra hivatkoztak, hogy közlekedési szabályok is vannak a világon: például a sziget- ország útjain csakis bukósisakos motorosok közlekedhetnek. A rendőrség közölte, hogy ezentúl sem tesznek senkivel kivételt, még a szikhekkel sem, pedig ez a szekta ugyancsak ■felháborodottan tiltakozott, amikor két hónappal ezelőtt kihirdették az űj szabályt. Ügy látszik, a brit Hatóságok ma már kevésbé tisztelik a hagyományokat. mint 25—30 évvel ezelőtt. A második világháború idején ugyama a szikh felekezetből behívott katonáknak még megengedték, hogy acélsisak helyett turbánban induljanak rohamra... Szundi verseny közben Glenda Oberdorf aszszony nyerte az amerikai hintaszék-bajnokságot. Egyfolytában 17 órán keresztül ringatta magát. Tavaly a hatvanéves asz- szonynak — súlyának megfelelően — negyvenegy órán át kellett hin- táztatnia magát a bajnoki cím elnyeréséért, azóta azonban lefogyott, és alacsonyabb súlycsoportba került. Vetélytársa verseny közben elszenderült. Ne szólj szám ... A dél-olaszországi Cro- tone városkában Elisabet- ta Rossario bevallotta férjének, hogy harminc évvel ezelőtt megcsalta. A hetvenéves asszony vesztére volt őszinte, mert a 75 esztendős férfi leszúrta hűtlenségéért. Az idős olasz paraszt azt mondta a rendőröknek: — Azért végeztem vele, mert meg kellett mentenem a becsületemet. Veszélyes üllő Egy anconal gazda egy 150 milliméteres lövedéket használt üllőnek. Még a háborúból maradt ott a földecskéjén. Az üllőről 30 év után derült ki, hogy még aktív, bármely pillanatban felrobbanhat. A tűzszerész jó párszor elesápadt, amíg hatástalanította. A gazda idegeit alvókúrával próbálják helyreállítani. SmoggiNépk Az MSZMP Somogy? megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő s JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár. Latiné Sándor u. 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: il-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogv megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinra Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Domjáo Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési di.t * eg.v hónapra 20 Ft, Index: 25 967 i Készült a Somogy megyei Nyomda* íjJS'r Vállalat kaposvári üzemebeo Kaposvár. Latinca Sándor u. 6. Felelős vezető: Farkas Séla igazgató*
