Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-10 / 186. szám

Kalinyini képeslap

Kaposvár testvérvárosának ipara a Szovjetunió határain fcÍTÜl is jól ismert. L. Simanovicsnak, a Kalinyinszkaja Pravda fotóriporterének képei ebből adnak egy kis ízelítőt.

A kaJtnyifti exkaválorg.vár az ötéves terv végére teljesen átáll egy új gép, az EO—33JJZ hidraulikus exkavátor sorozat- gyártására. Az idén háromszáz készül az új gépből. Nemcsak a Szovjetunióban, hanem a világ ötvennégy országában ismertek a kalinyini exkavátorok. A termékek egy részét Magyarországnak szállítja az üzem. A képen a gyár tervezőrészlege látható.

Kalinyln város úgynevezett Proletár kerületében találhatók az ország legnagyobb nyomdaipari vállalatai. Ezekben készül az Orosz Szocialista Szovjet Köztársaság gyermekirodalmának a fele, a képeslapok 78 százaléka, a tankönyvek 99 százaléka. A kép a kalinyini nyomdaipari kombinát off- szetüzemében készült, ahol a mesekönyveket nyomják.

Állandó területi ipari kiállítás nyílt a városban. A kiállított termékek és tablók bemutatják, milyen ma a terület ipfra.

Üj buszállomást adtak át Kalinyinban. Naponta csaknem tízezer utas fordul meg a korszerű állomáson. A fénykép az informáclós-diszpécserfülke ablakain keresztül mutatja az állomást.

Rippl-Rónai embersége

Kiállításra készülődtek 1905- • az eladott képek árának tete- i ben. Kaposváron. Az 1902-ben mes százalékát is átengedi a hazatért naigv művész, Hippi- művész a két egyesületnek...-«

! Rónai József művei kerültek í Ennek a nehézkes stílusban

* Segítőkész brigádok

a Zójából

J falra. Azok, melyekről azt ír- i ta a mester: »Idehaza az in- \ tim élet adta meg az inspirá- j dókat«.

Ez a rövid írás a művész emberi arculatát akarja érzékeltetni. Miiyen ember volt Rippl-Rőnai József, a Párizsban ünnepiéit festő?

A Somogyvármegye című lap egykori példányát lapozgatom, mely beszámol az eseményről. Ma úgy mondanánk: ►•port vert« a kiállítás előtt. Idézünk a cikkből: »A szegény tanulókat fölruházó egyesület és a Mária Valéria árvaleány- ház, amelyeknek céljaira a művész szíves volt képgyűjteményét átengedni, tegnap délután ütést tartott, hogy a jótékony célú műkiáüítás sikerének előkészítésére a tagokat fölhívja. A buzgólkodá&nak eddig is megvolt az eredménye, amennyiben az állandó I jegyek és sorsjegyek meglehe- ! tősen kelnek ... a képiek vásárlásával a nagyközönség | nemcsak köteles háláját rója j le a művész iránt, hogy műveit a kiállítás céljára áten- í gedte, hanem a jótékonyság oltárára is áldozatot hoz, mert

megirt tudósításnak a veleje

! tehát az, hogy Ri-ppl-Rónai í József a kiállításon elkelt képiek árából bőven juttatott a nehéz körülmények között élők gyerekeinek, s az árva- 1 háznak. E nemes gesztus egyébként jellemző a művészre, aki úgy szerette városát, hogy Párizs csillogása helyett az akkori szürke kisvárost választotta.

De. hogy szerette őt a város? Megbecsülte. Az egykori

j cikkíró azonban jobbnak látta abban az 1905. december má- ' sodikai lapban a kaposvári te*- í hetősök figyelmét felhívni ar- : ra, hogy ezek a képiek mara- : dan-dó értékek. Tette ezt p>edig ilyen körmönfont, hízelgő 1 módon: -Azon,ban erre már nemigen kell közönségünk figyelmét felhívni, mert annak megvan fölfogó érzéke a művészi szép és igazán, becses dolgok iránt«

Vajon mit szólt volna hajdani kollégám, ha valaki visz- szakérdez: »Ha nem kell ösz- I tönözni képvásárlásra az erre tehetőseket, akkor ő miért teszi két gépjeit oldalon át?«

I* U

Az Utóbbi két-három évben egyre gyakrabban keresik | föl szocialista brigádok a Zó- ja nevelőotthon vezetőit. El- j mondják, hogy szívesen patronálnának az intézeti apró- ' ságok közül egyet, vagy akár egy kis csoportot. Szavaikból : érezni lelkes tenni akarásukat, segitókészségüket. j A Zója nevelőotthon igazgatóhelyettese, Borbély Jó- ] zsefné elmondta, hogy huszonkét vállalat huszonhat szocialista brigádja, illetve KISZ- szervezete vesz részt a patro- nálásban. A Kaposvári Ruhagyár és a budapesti Minta Ktsz az egész intézetet patronálja, a huszonhat brigád pedig egy-egy csoportot, illetve i kisgyereket.

Különösen az óvodás korú j í gyerekek igénylik nagyon az 1 egyéni érzelmi kapcsolatot, a | valakihez tartozást. Ösztönö- , sen kialakul bennük a vágy valaki után. aki csak értük, j csak velük és csak nekik van. ; ! Az intézet a legjobb szándék- , kai sem képes olyan ingergaz- J i dag környezetet teremteni, : I mint a család, ezért főként az ! óvodás korú gyerekek számá- j ra hasznos az egyéni patro- .

; nálás. Ilyenkor a brigád, vagy I annak egy tagja egy apróságot visz »haza« időnként.

Ennek a jó szándékú segítségnek azonban vannak nem kívánatos hatásai is.

Néhány család a gyermek iránt érzett szeretetét kényezi

i

//

SZÁRNYAS" SZAVAK

Szavak. A gyermekkorba naszairöpftők. Mindenkinek vannak ilyen szavai. Visszaröpítik oda. ahonnan származott. Ara-ól a világról áru fkodnak.

S a világ változik. Lassan, lassan kivesznek, elfelejtődnek : azok « szavak, melyek jeliem- | zők voltak rá. Csak bennünk pislákolnák még, gyenge fényt aidva. Néha-néiha lobbot vetnek ilyenkor valamit furcsa érzés vesz erőt rajtunk: szeretnénk hirtelen. Visazaröpülni. minit a mad arait. De olykor or- száigréseak/et kéne átutazni ehhez. S miire időnk engedné, mái- elillant a hangulat, mely egy-egy «zó féilködiésekor keletkezeti bennünk.

Szavak. Horgonyok, melyek hajónkat a talajhoz kötik. Ha megtagadjuk ókét, világunkat tagadjuk meg. Mostanában elkezdtem felírni ezeket, »megmentem« belőlük egy csokorra valót a faledes ellen. Lehet, hogy soha nem kerülnének be semmilyen szótárba. Lehet, hogy csak ott használták ezeket az emberek, ahonnan jöttem. Lehet, hogy a nyelvész fintorognia, ha hallaná egyikieit- másilkat. Mert nem mind magyar eredetű. Talán sváb, talán lengyel vagy szilovák. Európa .kevés országában lehetne számon tartani: ez a

család a gyökeréig lengyel, szerb vagy orosz. Minek is? Történelmi viharok sodortak össze családba különböző nációkból — innen-onnan — egy-egy embert.

Azt mondta a nagyanyám, ha szertelenül, sót fékeveszet- ten játszottam a pajtásaimmal- -Te bóoértos!« Nem elítélést tartalmaz számomra ez a másnak talán különös, vaigy más által nem is ismert szó, hanem elnézést, szeretetek

De már az, hogy duzmértos, egészen mast jelentett. Miből másból, minit a duzzog óból származhatott, s nálunk — talán másnál is — a neheztelő, a »nincs miért«-ért haragvó embert jelölte. Ha valaki kirúgott a háimból, s nagy jókedve támadt, azt mondták: ha- pacérozik. De a veszekedő! is evvel »bélyegezték«.

A kisgyerek ragmálódott, ha el akart érni valamit. Búcsúi ostort, papírtrombitát, vagy fillérekbe kerülő cukorsípot.1 Akkor aztán a kévés pénzű felnőtt elkezdte sinfölni, azaz szapulni, amiért olyan állhatatlan.

Ha sokáig olvastam, akkor azt mondták: »Minek verzsá- kulsz olyan késődig?« A szomszéd fölhándalta, hogy a saal- makazaliral nadrágfeken 1

? csúszkáltunk le a fiával, s mi ezért megáprehendátunk rá.

: Döntsék el, jogosan vagy jog- tálamul nehezteltünk-e rá, ami- ! kor veréssel fenyegetett. Du- | dogott is jó néhány napig. lp- ■ peg úgy viselkedett, mintha I idegien állattal etettük volna [ fel azt a kevés szalmát, mely i egy-egy csúszás alkalmával ; szétzilálódott. Haragja elől j messzire kalézultunk. At a bü- j rün — azaz az ói-ok fölötti | pallón — egészen a kiskertek aljáig. De bozgálódolt bennünk a harag. Gyümölcsöt ettünk. Tucatjával éretlen almát, körtét. Egyszóval: szodék voltunk. Mohosagunk nem ismert határt.

. A mosztra nem szép szó, f ; nem szerettem. Kedvetlen.

I visszautasító embert jelentett.

[ Az ilyen elől pitlikültünk, azaz . elinaltunk. Messziről pintyer- gettünk ra. különböző arcokat I vágva. A nagy réten gyimiszt- ráltuk egymást. Birkózásban sohasem voltam az első. De: ! gazdag voltam. Egy »éiő zsur- mával« sem lettem gazdagabb. Senki sem lehet gazdagabb felnőtt, mámt gyerek volt. A gyerekkor maga a gazdagság. Ezek a szavak pedig, melyek újra visszaröpítenek oda: valóságos »röpülő szőnyegek«.

Leskő László

i tetéssel igyekszik kifejezni, mondván: szegényke legalább vasárnap csináljon azt. amit akar. Ez a szemlélet tönkre- j teheti az intézet több hónapi ; nevelő munkájának eredmé- j nyét. A patronáló brigádok és | családok felelőssége igen : nagy. hiszen — szándékuk el- 1 lenére is — kialakíthatnak a j gyermekben a közösségi élet- í tel összeegyeztethetetlen tulajdonságokat. A nevelőott- - honban szervezett »szülői« értekezletek legtöbbször éppen e hibák elkerülésére figyelmeztetnek.

Idősebb korban, az öntudat kialakulásával, a gyermek fokozatosan ráébred, hogy ő tulajdonképpen csak »kölcsön- gyerek«. Míg a kisebbek akár hétről hétre képesek érzelmileg is kötődni a mindig változó »anyukához«, a nagyobbak bár -ekkor is úgy mondják: '»vasárnap megyek haza« — már csak a »más« élményét keresik a kinti dolgokban. Érdeklődésük, érzelmeik egyaránt megváltoznak. Nehezebben viselik el az olyan »igazságtalanságot«, hogy. egy társukért jöttek, értük nem. Ezért ebben a korban a csoportos patronálás a célravezetőbb. A húskombinát Tver es kova brigádja például kirándulni vitt egy zójás csoportot, valamennyi, kis védencének egyformán élményt adva.

Bár az intézet vezetőit megkereső brigádképviselők szavaiból legtöbbször lelkes ten- niakarást és tiszteletreméltó segítőkészséget érezni, az ígéreteket és vállalásokat nem mindig követik tettek. Sajnos, egy-két év múltán alábbhagy a lelkesedés, lassan elmaradoznak a patronálok. Ennek fő oka. hogy többen közülük nem mérik fel a feladat és az ezzel, járó felelősség nagyságát. Első felbuzdulásukban lehetőségeiket meghaladó feladatot vállalnak magukra. Egy-egy ilyen félbemaradt- segítség a gyerek számára súlyos csalódásokat okozhat.

A legtöbb szülő tudja az alapszabályt: a gyereket okosan kell szeretni, és hibáival együtt elfogadni. A patronálok egy kis része erről a törvényről is megfeledkezik, úgy gondolván, hogy a kisember -köteles« a rá áldozott apróságokért mintaszerűen viselkedni. Ez a szemlélet is oka néhány brigád »hűtlenségének«. Annak a brigádnak a segítsége értékes igaz.án. amelyik a legrászorulóbb gyereket veszi gondjaiba. Az otthon nevelőinek sok gondot okoznak a »ne ezt azt — cigány- gyerek nem kell« vélemények.

Szerencsére jellemzőbbek a dicsérendő példák. A szociális foglalkoztató, a FŰSZERT, a ruhagyár szocialista brigádjainak vagy a Delta Ktsz KISZ-eseinek segítsége elismerést érdemel. Ugyanúgy e munkában részt, vállaló többi munkás embersége is.

B. F.

SOMOGYI GÉZA

Jégkoporsó

21.

szóltak és valóságos tömegér4 4

4 — Tudják a »svábok«, hogy

^mit csinálnak. Tudod, mit ^nyertek, hogy a zsidóvasryont ^megkaparintottak? Hű apám! 4Csak nekem lenne a tized résszé! — egészítette ki az előb- jlbi véleményét egy magas, jó- éképü őrvezető. — Én is vizes- fnyolcas vagyok. Nálunk, a é Meinl cégnél annyi a pénz, f hogy nem is lehet belátni a (Horgaimat. A górék mind zsi- fdók. Ügy éltek, mint az istennek. Ezek a kisasszonyok is f— bökött az állával a rongy- 9csomók felé — bizonyára ki- t vették a részüket a jóból. i Hamarosan többen it beletekezlet alakult volna ki, ha nem jelenik meg a sorban két tábori csendőr. Mellükön félhold alakú fémtábla, láncra függesztve,, »Gendarmerie« felírással.

Éles, pattogó szavakkal oszlatták szét a tömeget.

A szerencsétlen nők hirtelen élénkebbek lettek, pedig velük nem is törődtekLassan oszlott szét a társaság. Tolnai Kozákot es a többieket kereste. Jobbra, balra nyújtogatta a fejét, hogy

meglássa valamelyiket. A sarkon Sánthába ütközött.

öt nappal a továbbindulás előtt Gömöry alezredes összehívta megbeszélésre az alakulat, a hozzá beosztott szálli- t óoszlop és forgalomszabályzó alakulat parancsnokait. Vázolta a kapott parancs szerinti útirányt, mint felvonulási útvonalat. Jelentéseket kért, az anyagi igényekről, üzemanyagról, élelemről, létszámról stb. Egészségügyi vizsgálatot, fürdést rendelt el. Közölte, hogy későbbi parancs alapján éleslövészet tartandó a helyi lőtéren, egyénenként legalább 10 lövés puskából és a német golyószóróból 30 lövés, egyes és sorozatlövéssel.

— Jelenleg kézigránát elegendő nincs, így a gránátdobó gyakorlat majd menetidő alatt pihenőben végzendő. Kijelölendő megfelelő számú golyószóróval felszerelhető gépkocsi, légvédelmi szempontokat figyelembe véve. Menetidőben pihenőnapokon harcászati gyakorlatokat kell tartani, különös tekintettel az esetleg később előforulható par- tizántamadásra.

Fölhívta a parancsnokok figyelmét az ellenséges légitámadás esetére is. Hogy mily fontos, ha a legénység tO 'a- korolja a fedezés és rejtőzés mozdulatait. Éppen ezért re- P'1’ "lép megjelenése esetén — akár sa'át. akár szövetséges gép — azonnal elrendelendő a riadó.

Beszélt még a tűzkészültsé-. gi. valamint a híradórészlegek mint távbeszélöszolgálat vonalépítés-bontás. áttelepítés és rádióösszeköttetés gyakorlásáról. végül pedig a menetrendről és a fegyelmező gyakorlatokról.

Mondanivalótét s-áraz. pattogó hangon Mikor

befejezte, néhtinv másodpercig hallgatott. Maga e'é meredt, mint aki gondolatait keresi.

Mire újra megszólalt. lá- gvsbfo lett a hangja. Kiesé kelletlenül beszélt, mint aki nem ért okvetlen egyet a mondanivalóval. és csak kötelességből teszi. .Lehajtotta fejét, s úgy beszélt. (Folytatjuk.)

m