Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-07 / 183. szám

Angliai útijegyzetek Levéltári feljegyzések hazánkról! Béke és barátság Színes forgatag Leltén A z iratok között sokszor! találkozhattunk az an­gol külügyminisztérium rendkívül érdekes megjegyzé­seivel, amelyekkel a nemzet- j kézileg is jól ismert nagyjain- j kát jellemezte. Elismeréssel ír­tak — többek között — Illyés | Gyuláról, Veres Péterről, Szent-Györgyi Albertról, Szék- j fű Gyuláról, Bartók Béláról és Bölöni Györgyről. Az emig­ránsok közül különösképp ér­dekesnek tűnt a Bartók-jel- lemzés, melyben a nagy kom- j ponistát — Bölönihez hason­lóan — kommun istaként jel- lemezték. (»Bartók, the com­poser is sure to be commu­nist, as is Bölöni.«) Még két érdekesebb dolog­ról szeretnék beszámolni. Lon­donban egy újfajta intézményt alapítottak 1941-ben, a Törté­nelmi Kéziratok Bizottsága: a National Register of Archi- ves-et Az intézménynek az a célja, hogy feltűntesse azokat a helyeket Angliában, Skó­ciában, Walesben és Észak-Ír­országban, ahol történelmi ér­tékű kéziratokat, leveleket stb. őriznek. Ezek az iratok rendszerint a családok, a he­lyi hatóságok, a vallási egye­sületek, az issolák, az intéz-1 ményak, az üzleti cégek és különböző személyek magán­tulajdonában vannak. Az in­tézmény nyilvátartásából sze­reztünk tudomást többek kö­zött Kossuth 1850—1855. évi levelezéseiről, Palmerston, John Paget és Pulszky Ferenc iratairól. Itt jutott tudomá­sunkra egy 1911-ben írt levél is, amelyből arról értesülhet­tünk, hogy W. H. Dawson amerikai mérnök már a szá­zad elején tárgyalásokat akart | kezdeményezni Berlinben a magyarországi olaj lelőhelyek­ről. Jóleső érzéssel nyugtázhat­tuk, hogy a British Múzeum | világviszonylatban is igen je- I lentős, 5 milliós állományá­ban levéltárunknak öt kiad- 1 ványával is találkozhatott az olvaso. Itt olvastuk át az Egerton-gyüjteményben Si­mon Clements kéziratát is. A ' három részből álló kézirat cí­me: A yournal of travails into Lower Hungary, Sclavonia, , Croatia, etc. in the year 1715. Az utazás a XVIII. század elején Bécsiből jövet, a Dunán- , túlon, a Balaton mentén tör- í tént. Az angol utazó megfigye­lései különösképp azért érté­kesek a számunkra, mivel azo­kat a török hódoltság alóli fel- szabadulás utáni kezdeti idő­szakban örökítette meg, így a megfigyelt tájak és azok leírá­sai jellegzetes és korhű képet tükröznek vissza a Dunántúl akkori állapotáról. A kézirat­ról mikrofilmet is készítettem, melyet a világhírű múzeum már meg is küldött levéltá­runk címére. V égezetül még azt is meg- j jegyezném, hogy a Ion- | doni egyetem szláv és kelet-európai tanszékének a könyvtárában találhatók ívá- j nyi-Grünwald. Béla főképp an­gol nyelvű, Magyarországgal j kapcsolatos könyvei, nyomtat- ! ványai, térképei és periodikái. , Az 1130 műből álló »Hunga- rica« gyűjteményt tulajdono- I sa, a neves festő fia, az egye- j temnek adományozta. A fő-) képp művészeti, életrajzi, történeti, irodalmi és XVII— | XX. századi utazástörténeti j művekből álló gyűjtemény- j ben igen jelentős művek ta- j Láthatók hazánk agrártörtóne- tére vonatkozóan is­Kanyar József Fotókiállítás Balatonföldváron Különös viláigú fotóművész i kepeinek örülhettünk a Siotoui üdülőhelyi klubjában nyílt ka­marák i állításon. Az öröm na­gyon is indokolt, hiszen a ter­mészeti szépségekben kifogy­hatatlan Balatoniról mindig újat és újat látni, mondani, s ráadásul olyan színvonalon, ahogy ez a különleges érzé­kenységű fotóművész teszi, a legszebb örömök egyike. A , Balatonnal örökösen jegyben ' járó fotós ő. A látvány, amely itt minden kameraállásban I más és más, ragadta meg a képzeletét, vpzette figyelő te- j kintetét és mozgósította gon­dolatait. Főként balatoni ké- ' peit állította ki Cherbourgban, r Bordeaux-ban. Modenában. | Santosban. Párizsban, s nyert általuk több jelentős díjat is. J ebben az emberi csalódást, a keserűséget, egyszóval a mély érzelmeket. Amikor a szuszogó akarás, a fürkésző figyelem és az izmok harmonikus munkája mind. mind fölöslegessé válik, minden szétoszlik, darabokra i hull, s a kötél — az egyetlen kapocs, a »köldökzsinór«, mely j a társhoz köti — is enervál-: tan. karikára hullva kígyózik a víz fölött. Szabó József képeiben ott van letisztultán a fotóművész évtizedes ismeretanyaga a Ba­latonról (a mesterség tökéletes tudása), a látvány évtizedes is- í meretanyaga (a megismerés I hallatlan mélysége), a bravú­ros technika (a mesterség tö­kéletes tudása), s a látvány to­vábbélése, továbbgondolása. Kísérletező kedve továbbfej­leszti a képeit, a látványt, s kiterjeszti a valóságban létező — mert hisz a kamera objek­tív —. de emberszem nem lát­ta világra. Ennek az újító tö­rekvésnek a legszebb példája a »Balatoni pillangók«, amely kép teleobjektív nélkül nem születhetett volna meg. Br. Szabó József kiállítása a déli part egyik Legértékesebb rendezvénye. Csupor Tibor Fórum, akadémia szülőknek Legutóbb az idén tavasszal önállóan állított ki Budapes- í ten, a Fényes Adolf-'teremben. Könyv alakban is kiadták ba- | Feladatok az új tanévre latoni fotóit, s ő ebből válogat­ta a Balatonföldváron bemuta­tott képeket. A kiállítást járva szembeötlő volt az egyes témakörökön be­lül a megfigyelések gazdag­sága. Dr. Szabó József téma- választását általában a tó ter­mészeti változásai és a vízi sportok határozzák meg. De ezen belül lenyűgöző, amit a művész éles megfigyeléseiből a technika segítségével kibont. A »Száguldó vízcseppek« bra­vúros technikai megoldása. "A repülő hollandi« dinamikája, a »Halászok« erősen konfrasz- tos, folthatásában, lebilincselő (képei még »csak« a Balaton életének, ezerszínű világának egy-egy jól eltalált, kitűnően megkomponált darabkái. Ezek a kis életképek azonban foko­zatosan órtelmezhetőkké vál­nak. s gondolati tartalommal telítődnek. így nemesedik a vitorlásversenyt néző fehér ru­hás fiatalok képe a tisztaság és a hamisítatlan emberi öröm szimbólumává; a vizet lendü­letesen hasító vizisíző a mito­lógiabeli delfinen lovagló Ál­on, az elemek vak erején győ­zedelmeskedő, s baráttá váló emberi szimbólum jelképévé. A víz szélére vetett, napfény­től ragyogó, telt hasú bóják pedig az egészség, a harmoni­kus emberi környezet és sze­mélyiség eszközeivé nemesül­nek. Az ember — bár dolgoz­zék a Balatontól távol, vagy pihenjen e nagyszerű víz part­ján — élete azonban nem men­tes a kis bosszúságoktól, nagy keserűségektől, sőt tragédiák­tól. A vízisíző bukása egysze­rű, mindennapos esemény, nem nő túl a vízi sportok ese­ménykörén. Szabó József tele- objektívje azonban meglátja A család és az iskola jobb kapcsolatának már az MSZMP februári határozata előtt is voltak lelkes, önkéntes fejlesz­tői, ápolói. A párthatározat óta azonban ez a kapcsolat szervezett formát öltött, mivel a népfront feladatává tette, hogy működjön közre az isko­la és a család kapcsolatának fejlesztésében, vállaljon aktív pedagógiai propagandát a szü­lök körében. Ennek eredmé­nyeképpen alakultak meg me­gyénkben is a pedagógiai bi­zottságok. Az iskola és a népfront aktivistái mintegy kétszázan tevékenykednek. Munkájukat a közelmúltban értékelte a Hazafias Népfront megyed bizottsága. A pedagógiai bizottságok az iskolával és a szülői munka­közösségekkel együtt sok hasznos és jó formát találtak arra. hogy a szülőkkel megis­mertessék a pedagógia ered­ményeit, az iskola nevelési koncepcióját. Különféle ren­dezvényeket tartottak, szülők fórumát, akadémiáját, külön előadásra hívták meg a nagy­szülőket, és foglalkoztak pá­lyaválasztási tanácsadással is. Az állami gondozott gyerekek nevelőszüleinek szintén tar­tottak előadást. A pedagógiai bizottságok munkájának ered­ménye. hogy fokozódott a la­kóterületi ellenőrzés; felkutat­ják azokat a családokat, ame­lyeknél az átlagosnál nagyobb gondot jelent a gyereknevelés, az iskolával és az óvodával karöltve sokat tettek a veszé­lyeztetett gyerekek körülmé­nyeinek rendezéséért. A bi­zottsági ülésen szó esett a munka eredményeiről is. A megyében 184 előadást tartot­tak, melyeken a körzet isko­lás korú gyerekei szüleinek több mint fele jelent meg, de akadt 90 százalékos arány is. Nemcsak az általános iskolá­sok szüleit tájékoztatták azon [ ban az akció keretében, ha­nem az óvodákban is rendez- tek hasonló előadásokat, sőt a 1 következő tanévben a közép- iskolások szüleinek is szervez- ' nek ilyent. Az előadások mellett sok gyakorlati, mérhető eredmé­nye is van a pedagógiai bi­zottságok tevékenységének. Más szervekkel közösen sokat tettek az üzemek és isikolák kapcsolatának fejlesztéséért, aminek eredménye: a barcsi járásban három új játszótér, Siófokon az óvodák, bölcső­dék udvarára újabb játékok kerültek — több mint kétszáz­ezer forint értékben. Ez év egyik nagy jelentősé­gű eseménye a széles körű társadalmi akció, melynek célja a fizikai dolgozók gyere­keinek segítése. A többi tár- asdalmi szervvel közösen a pedagógiai bizottság is aktí­van kiveszi részét a munká­ból.. A következő tanév fel­adatainak zömét a program megvalósításának segítése te­szi ki. Ez pedig nem elégszik meg a társadalmi akciók szer­vezésével, hanem rendszeres kapcsolatot akar az iskola és a szülök között a feladatok közös végrehajtásáért. Ezért az eddig' elvégzett munka mellett fokozottabb figyelmet fordítanak például a középis­kolások szüleinek rendezett előadásokra, rendszeres kap­csolatot szeretnének kiépíteni az iskolák és az üzemek kö­zött. A legfontosabb feladat pedig a szülők felvilágosítása az oktatásügyi változásokról, a tananyag csökkentéséről, az új rendtartás bevezetéséről, az osztályozás és értékelés új rendjéről, valamint a szülőket i érintő rendelkezésekről, az is­kola és a szülők közös tenni­valóiról. S. M. I Görög néptánc a sétányon. Ostorpattogás, dobper­gés, zene és tánc a fák alatti sétányon; derű, hangulat az eső után. éledő Lellén — ez jellemezte az üdülőhely szom­bat délutánját. A találkozó most is esemény volt, amely­re figyelni kellett; s természe­tesnek tűnt, hogy a felvonuló együttesek, a szines forgatag magukkal ragadták az üdülők tömegét. Ahogy táncosaink, énekeseink végigvonultak az utcákon, ahogy tapsra kény­szerítették nézőiket, ahogy ve­lük vonult sok ezer ember, az már önmagában is VIT-hangu. latot fejezett ki. És ez volt az egyik alapgondolat. A Fogyasz­tási Szövetkezetek Somogy megyei Szövetsége és a KISZ Somogy megyei Bizottsága ugyanis az idén a VIT és a béke-világkongresszus tiszte­letére rendezte meg a hagyo­mányos leilei fesztivált. Este óriási tömeg gyűlt ösz- sze a művelődési ház park övezte szabadtéri színpadán. Nemcsak a nézőtér, az ülőhe­lyek teltek meg érdeklődő ha­zai és külföldi vendégekkel, hanem a környezet is. Nagy volt tehát a várakozás, és túl­ságosan az sem kedvetlenítet­te el az embereket, hogy a műsor színvonala — jóllehet hiteles képet adott tánckultú­ránk jelenlegi állapotáról — alulmaradt a várakozáson. A több száz szereplő beveze­tőként együtt énekelte a ismeretében — hozzáértéssel ] vitathatatlan és megérdemelt szei kesztett-rendezett. Ámbár J sikernél, öt táncegyüttes ka- merészebb válogatás nem ár- , pott szerepet a műsor máso- tott volna, hi­szen amúgy is túlságosan hosszúra nyúlt a program. De gondoskodtak arról, hogy fel­felé íveljen a műsor, ezért hát kezdeti le­hangol tságunk alábbhagyott. Nem okozott csalódást a So­mogy sámsom citerazenekar, az első részben mindössze, négy párral »dolgo­zó« Balaton együttes, és fő­ként zenéjével szerzett él­ményt a két vendégegyüt­tes: az átai délszláv és a pusztaszabol­csi görög együttes. Bár a cigány­táncokban még nem mutat­hatták meg igazi képessé­geiket, mégis az első rész ki­emelkedő prog­ramja volt a mesztegnyöie. ké. Azt a len- ,, ,, . , , dületet, a tánc Delszlav tanca. DlVSZ-indulót, majd dr. Kiss Józsefnek, a MÉSZÖV elnöké­nek megnyitója után kihirdet­ték a menettáncverseny ered­ményét. A Beloiannisz görög együttes tagjai lettek az elsők, őket követte a mesztegnyői Berzsenyi együttes, majd a vörsi menyecskekórus. ) Hangulatos indítással, a kis- bárapáti Tóth Imre bácsi nép­dalaival kezdődött a nagysza­bású műsor, amelyet Csikvár József és Dévai Zoltán — az együttesek felkészültségének i öröme keltette hangulatot senki sem tudta i követni ezen az estén. Cigány- ] táncuk egyébkent a fel dől go- i zás miatt töredezett, indoko­latlanul tűzdelték tele -nótá- zással«. Így is jobb lehetett j volna, ha zenekarvezetőjük he- j gedül inkább, s nem >>énekes­ként« működik közre. Jó elgondolás volt, hogy a táncok között menyecskekóru­sok szerepeltek felkészülten, a Röpülj, pávai sorozatra emlé­keztetőn. A vörsi, a holládi menyecsikekórus és a karádi női kar népdaLkultúránk sze- retetéröl, kincseinkről vallott dik részében, önömmel tapasz­taltuk, hogy Karádon és Mesz- tegnvon is előrelátóan bizto­sítják a tánckultúra folyama­tosságát. Gyermektáncosaik már-már a nagyok verseny­társai. A Beloiannisz tagjai látványos és megragadó, he­lyenként akrobatikus népi' táncukkal; a délszláv együttes most is főként népdalaival, káprázatosán szép viseletével aratott sikert. Régi önmagát adta Baross-Náifrádi Pántliká- zójában a siófoki Balaton együttes. A tánc feszessége, ki­dolgozottsága. fegyelmezett és hangulatos előadása méltó az együttes nevéhez, híréhez, év­tizedes múltjához. Velük együtt a mesztegnyöiek elő­adásmódja is — főként a le­ánytáncokban — hivatásos együtteseknek is dicséretére válna. A mesztegnyői táncosok olyan változatos, izgalmas ösz- szeáillítást hoztak színpadra, amely önálló műsorként iá megállná a helyét. Ok élték legjobban táncaikat ezen az estén. Lelkesedésük, fáradha­tatlanságuk és kitűnő produk­ciójuk láttán nem csoda, hogy az est legnagyobb sikerét mondhatták mamikénak. Demonstráció volt ez a fesztivál; végtére is egy tartal­mas. szép gondolat színes alá­festése. Hogy tanulságul is szolgált? Leginkább azzal, hogy ezután az áfész-ek rend­kívül tiszteletreméltó anyagi támogatásához, szervezőkész­ségéhez méltó szakmai irányí­tásra kell fordítani a fő . fi­gyelmet. , p A mesztegnyői együttes. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents