Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-07 / 183. szám

Négylábú sztárok Országos CAC kutyakiáilítás .Kaposváron A Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesületének kapos­vári szervezete és az ÉDOSZ Művelődési Otthon kynológiai klubja vasárnap dr. polgár Kálmán em lékére országos CAC kutyakiáliítást rendezett. A tenyésztők az ország min­den részéből, sőt külföldről is elhoztál! kedvenceiket, hogy bemutathassak őket a kapos­vári közönségnek, és termé­szetesen azért, hogy újabb dí­jakat, kitüntetésedet szerez­zenek. A Dózsa sportpályán 49 fajta 487 képviselője vonult fel. A kiállítást dr. Sárkány Pál, a MEOE elnöke, az FCI ta­nácsnoka nyitotta meg. -A jó eredmények serkentsenek ben­nünket még jobbakra, a gyen­gébbek pedig arra, hogy utol­érjük a legjobbakat« — mond­ta. A kilenc bírói körben Kont­ra László, dr. Bíró Andor, dr. Pott György, dr. Bródy Tibor. Gyertyánffy Elemér. Szekeres Pál, Bősz József, dr. Oláh Imre és Liptay Wagner Tibor bírált. A jó idő nagyon sok látoga­tót csaLt a kiállításra. Most látszott csak igazán, menny' kutyabarát van városunkban Volt aki csak nézelődött, má­sok vásárlási szándékkal ér­keztek. Látnivaló bőven akadt. A kicsiknek természetesen a kölyökkutyák tetszettek, legszí­vesebben valamennyit megvá­sárolták volna, de azt hiszem j így voltak ezzel a felnőttek is. j A tribün mellett az öt ku- j vaszkölyök.nek óriási sikere1 Számos termelőszövetke­zetben — kísérletképpen — rátértek a pépesített lucerna etetésére. Magas fehérjetartal­mánál fogva nagy jelentőségű ez a sertések nyári takar­mányproblémájának megol­dásában. A nagyüzemek meg­felelő »MP« jelű pépesítőgép üzemeltetésével — melynek óránkénti teljesítménye 13—20 mázsa zöldlucerna feldolgozd- [ sa — elérhetik, hogy etetés j előtt egy óra alatt akár 1500 j —2000 hízósertés részére elké- J szítsék a maximális adagú ta- karmanvpépet. A takarmánypép készítésé­nél arra ügyeljünk, hogy a pepesitésre legjobban alkal­mas fiatal zöldlucernát akkor kaszáljuk, amikor a száraz­anyag-tartalma nem több 20 I volt. Látogatók gyűrűje vette őket körül. Előkerültek a törzs­könyvek. a szülők -diplomái«. De nem kisebb sikere volt a két fekete spán'elkölyöknak sem. Ők már a kamaszkorba léptek, és türelmesen viselték a si irogatásokat, a ' dicséretet, de természetesen a sztárok büszkeségével. A tacskók változatlanul nagy népszerűségnek örvendenek. Minden változat képviseltette 1 seknél a napi adag kétharmad részét pépes moslékba, egy- hai-mad részét önetetőkbe ad- j juk. Ezzel az eljárással javul az etrgndi hatás, és megszün­tethető a sertéstenyésztésben, va.amint a hizlalásban a pé- pesítés időszakában a növé­nyi fehérje hiánya. A szak­szerű etetéssel megrövidíthet- I jük a hizlalási időt, megaka­dályozzuk a korai elzsíroso- dást. és nagyban javítjuk a takarmány értékesítését. A lucernapép etetésének be­vezetésekor az átmeneti ta­karmányváltoztatásra érvé- | nyes szabályokat tartsuk meg. Helyes, ha az abrakadag egy j részét néhány napig vissza­tartjuk, és így kényszerítjük a sertéseket a pép egész mennyiségének a fölvételére. Azokban a termelőszövetkeze­magát. Tromontíni Elander Ónix — nyakában a kitűnő minősítést jelentő kék szalag­gal — az árnyékban pihent. Romulus Quik Unikum Hun­gária-győztesként hagyta el a ringet, érthető, hogy büszkén állt a fényképezőgépek lencsé­je elé. A kiállítás igazi sztárjai, úgy érzem, a német juhászok voltak. A legtöbb látogató kö­rülöttük csoportosult, megcso­dálta alakjukat, és ők szíve­den mutatták magukat. A hat osztályban induló kutyák huszonhárom dijat és kétszázötven plakettet vittek el. Az egyik legnagyobb érdek­lődéssel várt versenyszám a tenyésztési nagydíjért folyó küzdelem volt. melyre délután került sor. Ennek első foko­zatát Katona Viktor budapesti tenyésztő »Mocskos« pumite- nyészete nyerte el. A második fokozatot Liptay Wagner Ti- borné. von Schwarzenberg tacskótenyészeté kapta, harma­dik Magyarfi László kaposvári tenyésztő hannoveri vereb té­ny eszcsopori ja lett. A vendégek nagy elismerés­sel nyilatkoztak a kiállítás rendezéséről. Befejezésül áll­jon itt egy budapesti tenyész­tő véleménye, amely azt hi­szem rrundennél többet mond: — Nagyon sok kiállításon részt vettem már, de kevés volt az. ahonan ennyi jó be­nyomással távoztam. A ku­tyáknak állandóan volt friss ivóvizük, árnyékos, szép pihe­nőhelyük. és azt hiszem ennek köszönhető, hogy sportszerűen, idegeskedés nélkül, zökkenő­mentesen zajlott le ez a kiállí­tás. Máskor is szívesen jövünk Kaposvárra. Remélem lesz még rá alkalmunk. Dán Tibor Gazdaságos takarmányozás H pépesített lucerna etetésének jelentőségéről RÉQISÉQ A régiségkereskedő ki- j rakata múltba néző ablak. 1 Nem tagadhatom, önfeledten I bámultam .az öreg lámpákat, mozsarakat, kardokat és a sok más, kedves régiséget. Szinte éreztem a pefcróleumszagot, hallottam a mozsarak csöröm­pölését, régi filmek részletei elevenedtek föl bennem. Vajon miért ez a vonzalom a porlep­te. nemegyszer már dísznek sem jó ócskaságok iránit? Az idősebbek nosztalgiáját megértem. A rozsdásodó, öreg kávédaráló múltjuk egy da­rabja. A fiatalság emléke sok mindent megszépít. Kevésbé természetes, hogy a mai fiata­lok miért vonzódnak — talán még az idősebbeknél is jobban — a régiségekhez. Egyszerűen divat, néhány különc ötletének és néhány -élelmes- kiskeres­kedő munkájának temtéke? Nem hiszem. Ahhoz, hogy va­lami divattá váljon, találkoz­nia kell az emberek tetszésé­vel. Ez meg is történt Qlyany- nyira, hogy a valaha lehan­golóan topis -ócskás« napja­inkra jól kereső -régiségkeres­kedővé- vált. A hajdani kis­pénzűek szegényes üzletéből a nagypénzüek divatos butikjá­vá. Idősebbekkel és fiatalokkal beszélgettem arról, mit jelent számukra egy régi tárgy, vagy akár a legmodernebb formák­ból is gyakran érezhető -régies melegség-. Egyáltalán össze­kapcsolódnak-e gondolataik­ban a megnyugvás, a melegség és a régi fogalmai? A kis asztaltársaság vélemé­nyét leginkább két ember, egy I hatvannyolc és egy huszonegy 1 éves szavai tükrözték. Kimon- i dott gondolataik talán választ adnak a kérdésre: -Miért ez a vonzalom . . .?­AZ EQYETEMI HALLQATÓ — A ma iparművészei is szeretik a légi formákat, ezért érzünk néha meghökkentően új formájú használati eszkö­zökben is légii t. Ez a »régies­sé«" tesz például egy — az üzletekben nemiég kapható — műanyag villát természetes hatásúvá. Számomra a régi nem jelent megnyugvást. Nem tudnám elképzelni az életem egy lakásban, ahol csupa régi stílbútor van. Nem érezném bennük azt a már megszokott praktikus kényelmet, ami a ma bútoraira jellemző. Szíveseb­ben képzelem el majdani la­kásomat modern bútorokkal, melyek között csak egy-egy hangulatos és ízléses tárgy idézné a múltat. Szerintem van egy arány a régi és az ú.i között, mely a ma emberének környezetét nagyon barátsá­gossá tudja tenni. A modern adja a praktikus egyszerűséget, a régi pedig egyediségével a hangulatot. A GIMNÁZIUMI TANÁR — Mindenki mást keres a régi tárgyakban. Am,i közös. hogy idősebb és fiatalabb fan­táziáját egyaránt felgyújtja egy mozsár, vagy egy füstölve égő petróleumlámpa. Az em­ber nézi a lángokat nézi, és észre sem veszi, hogy már nem lángot lát, hanem egy ablak mögött nagy pelyhekben hull a hó. Kis házikóban van. és körülötte csupa olyan dolog, j amit szeret... Ez az érzés nem feltétlenül nosztalgia. A fiataloknak is vannak romantikus vágyai, még ha sokszor azt maguk előtt is tagadják. A -Gemenc« kályha üveg­ablakán átszürődő fény, vagy a grillsütőn forgó csirke egy­aránt a leendő vevő romanti­kus énjét ragadja meg. Legtöbbször végig sem gondoljuk, de minden régi tárgy elröpít valahová ... Hogy van-e benne különckö­dés vagy -flancolás-? Igen. Ez részben abból fakad, hogy a valódi értékkel bíró régiségek ára magas. Egy régi bútorda­rabot csak kevesen tudnak megvenni. Éppen ezért nehá- nyan minden ízlés nélkül -mú­zeummá" alakítják lakásukat csak azért, hogy megmutassák: -ők ezt is megengedhetik ma­guknak-. Megvásárolnak egy régi fürdőkádat csak azért, hogy más legyen, minit a szomszédaiké. Csak az a régiség lehet va­lóban értékes, amelyik »befelé ad valamit«. Amikor csak -ki­felé mutat", buta kérkedés, ér­téktelen kacat. Bíró Ferenc Három zöldségnövény, gazdaságos termelés lermelesi bemutató és tapasztalatcsere l elsamocsoládon A Somogy megyei Mezőgaz­dasági Termékértékesítő Szö­vetkezeti Közös Vállalat igaz­gatósága mellett működő ház­táji szakbizottság tegnap dél­előtt a szabadföldi paprika és a karós paradicsom termeszté­séből tartott bemutatót Felső- moosoládon. az Ady Termelő­szövetkezetben. A tanácskozáson megjelent termelőket, valamint a megyei szervek képviselőit Vancsura János, a szakbizottság elnöke üdvözölte, majd Bartalos Ti­vadar, a S2ÖVÉRT főelőadója a paprika és a karós paradi­csom korszerű nagyüzemi és háztáji termesztéséről, nö­vényvédelméről beszélt. A zöldségtermesztés a mezőgaz­daságinak olyan ágazata, ahol a nagyüzemben is kisüzemi módszerekkel termelnek. Bi­zonyos munkaműveletek gépe- síthetők ugyan, de a kézi mun­ka itt még nélkülözhetetlen. A paprika, az uborka szedését emberek végzik. Igaz ugyan, hogy a paradicsomot egyes helyeken gép takarítja be. de ez csak olyan fajtáknál lehet­séges. ahol a termes egyszerre érik be. es nem közfogyasz­tásra. hanem a konzervgyá­rakba kerül. Ezért új techno­lógiákkal. korszerűbb, intenzí­vebb fájták segítségével lehet nagyobb jövedelmet elérni. Ezek a fajták viszont kénye­sebbek, így nagyobb feladat hárul a növényvédelemre. A paprika vírusbetegsége sok­szor kedvét szegi a termelők­nek. Ahhoz, hogy a védekezés eredményes lehessen, meg kell ismerni a vírus terjedési mód- iát. A beteg-éget elsősorban a fertőzött vetőmag továbbítja, ezárt fontos a vetőmagvizsgá­lat és a csávázás. Az előadó ezutám A levéltetvek irtására hívta fel a figyelmet, hiszen ezek is a vírusbetegség ter­jesztői. Ezután Szita János, az Ady Termelőszövetkezet elnöke a gazdaság zöldségtermesztés ben elért eredményeiről be­szólt. A szövetkezet az idén háromféle zöldséget termesz!: paprikát, paradicsomot és ká­posztát, valamennyit szántó­földem. Ez az ágazat nemcsak jövedelmezősége miatt jelen­tős, hanem azért is. mert a tsz tagjainak csaknem kilenc hónapon keresztül munkát biz­tosít. A paprika termesztéséről szólva a tsz vezetői elmond­ták. hogy a fertőzésveszély el­kerülése végett a paprikát ve­tésforgóban kell termeszteni. Különösen a gabonafélék után vetve hoz szép termést. Az. előadók ezután a terme­lők kérdéseire válaszoltak, me­lyek elsősorban a különböző paradicsum.fa itákra. valamint j a növényvédő szerekre vonat- i koztak. I A tanácskozás befejezése­ként a részvevők megtekintet- : ték a termelőszövetkezet ker­tészetét. ahol megbizonyosod­tak a szabadföldi paprika- és I karós parad.ic'omtermesztés . eredményességéről. százaléknál. Ilyenkor a lucer­na magassága 20—30 centi kö­rül van. Tudjuk, hogy a növe­kedés előrehaladásával az arány a szárrészek. felé toló­dik el, tehát csak fiatalon vág­va kapunk zsenge szárú, nedv dús alapanyagot. A péíje- sítésre legkedvezőbb állapot­ban a fehérjetartalom kilón­ként 40 gramm, míg virágzás- j kor 30 gramm körül van. Te- j hát a fiatalon kaszált lucerna j adja egységnyi területről a j legtöbb fehérjét. Ha a lucerna egy kissé meg- j vénül, vagy a száraz időjárás j miatt kemény szárú lesz, ajánlatos a pépesítéskor a j gépbe vizet önteni a kívánt I mértéknek megfelelően. Ha | kora reggel kaszálunk — ilyenkor még harmatos a lu- 1 cema —, a növényben na- I gyobb a » turgor-, és jobban | pépesítihető. A levágott napi takarmánymennyiséget lehe­tőleg délelőtt pépesítjük, az etetőkádakban vízzel jól elke­verjük, és csak etetés előtt té­gy ü'' ’e a darát. A ,'a';ban legjobban bev a 60 kiló alatti súlyú sertés éknél, ha a napi abrak­adag egyharmad részével a lucernapépes moslékot készí­tünk, és az abrak kétharmad részét szárazon az etetőkbe tesszük. A 60 kg fölötti serre­aen, ahol már nagy ta- z falattal rendelkeznek a esített lucerna etetésében, ondták, hogy a sertések yon hamar megszeretik a srnapepet. és szinte hab- va eszik a moslékot, ajnos, a pépesítés bevezyté- teim terjed olyan gyorsan a korlatban, mint ahogyan a dasági érdek és az eljárás íye megkívánná. Az Ál- enyésztési Kutató Intézet nkatársai — több ezer hízó­végzett kísérletek során — ii egy kiló lucernapép ete­méi egy kiló élősúly előál- sára négy kiló körüli ab- mennyiséget használtak a szokásos öt kiló helyett, mos termelőszövetkezetben —3,50 kiló abrakfelhaszn-a- :al és egy kiló lucernapép ésével termelnek egy ki- ! lósúlyt. rdemets és gazdaságos a pé- itett zöldlucernat felha&z- ni a »bacon« sértés hizla­lnál Is. Az egy kiló körüli ii pépesített zöldlucemá- : az etetése a legmegfele- b, mert ezzel a mennyiség- a koncentrált takarmány contáp) egyötödét megta- íthatjuk, illetve helyette- letjük. Dr. László László SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 18. Amint Komora lenyúlt a ^lapért, tekintetük találkozott. Komora zavarba jött a fiú né­zésétől. Pedig az most már kö­zömbösen nézett föl rá. Arca sem árult el semmi érzelmet. ŰÉppen ez az indulat nélküli arc és tekintet volt az, ami {kellemetlenül hatott rá. Ha­mar elkapta szemét a fiúról. Gyorsan visszahúzódott, es ^úgy dobta oda a szavakat: f — Majd visszajuttatom. El- \ mehetsz! # Fölrántotta az ablakot, s egy pillanatig tanácstalanul állt az újsággal a kezében. Elvesztet­te a biztonságát. Arca lángolt a szégyentől. Egy hirtelen mozdulattal, szinte hisztériku­san gyűrte össze a halvány­ítóid színű újságot, s levágta a f padlóra. A papír nem enge- «delmeskedett. a tenyér nyoma­ssanak, és kirúgta magát. « »Az ifjúság és a sport a ha- #za védelmében! Vitéz Béidhy Alajos altábornagy nyilatko­zata« — olvasta. Lassan lehajolt, fölvette az újságot. Kisimította, és ledob­ta a pamlagra. — Ügy látszik ma semmi nem úgy megy. ahogy szeret­ném. Tolnai Gabi tudja, ’hogy nem rajongok a sportért. De kénytelen voltam abban a helyzetben elkérni tőle. Per­sze. ha valami más újság lett volna, akkor megugráltathat­tam volna, de úgy nem volt más mód — gondolta, amitől egy kissé lehiggadt. Még szerencse, hogy ez a cikk olyan, hogy hivatkozha- tam rá. Honnan tudná, hogy ón tudtam-e a cikkről vagy sem? — nyugtatta önmagát. — De különben is. mit érde­kel, hogy mit gondol. Elvégre ő a hon.véd, és azt teszi, amit mondok. * * * t Késő éjjel, jóval éjfél után ébresztőt kiáltottak. A vonat messze az állomásépülettől, kint a rakodónál állt. Álmo­san ugráltak az emberek, de hamar parancsok hangzottak föl. amit végre kellett hajtani. Ez kissé kinyitotta szemein­ket. Rövid időn belül megin­dult a kirakodás. A kavarodás csak avatatlan szemnek volt nagy. Valójában minden a legnagyobb rendben folyt. A vonatban kialakult -vendégségek« megszakadtak, most már mindenki — beosz­tása szerint — a helyén volt. Az állomás sötét volt. Né­hány tompított világítású lám­pa fénye imbolygott az enyhe szélben. Szokatlanul langyos volt a levegő már napok óta, amit még az éjszaka sem hű­tött le. Tolnai érdeklődve nézett körül. Az állomás mögött sö­tét körvonalakban rajzolódtak ki a váro6 épületei. — Hol vagyunk vajon ? — kérdezte önmagától. Majd szinte, mint­ha a gondolatait találta volna ki Kohári őrvezető, a' küldönc, miközben az egvik iroda’ádát letette Tolnai mellé, a cipe- léstől lihegve kérdezte: — Micsoda fészek lehet ez? — és csípőre tett kézzel, hogy kissé kifújta magát, körülné­zett. — Én is azt szeretném tudni — felelte Gábor, miközben rendezgette a rábízott holmi­kat. — Ezt az istentelen rajz­táblát ne kellene őriznem — mutatott a hatalmas, mindkét oldalán több mint egy méter széles deszkára. — Levette a válláról a hosszú, vízhatlan to­kot. amiben szépen, szabály­szerűen volt elhelyezve a rajz- állvány. és odaállította a lá­da mellé. Mosolyogva nézte a szét terpesztett lábbal álló Ko- hárit. — Mit bámulsz, Sanyikám? A sötétben - úgy sem látsz sem­mit. Majd holnap! — Azt nézem, illetve azon gondolkodom, hogy hány csi­nos nő fekszik ilyenkor egye­dül. és én nem lehetek mel­lettük. Hej, Gabikám! Mennyi­vel jobb volna valami puha ágvban egv kis szőkével, vagv akármilyennel, mint itt rakod­ni. Tolnai éppen lehajolt vala­miért. Fölnézett Kohárira. aki meglepetésére halálos komo­lyan, összeráncolt homlokkal, szinte beleélte magát valame­lyik ismeretlen ágyba. — Áh! Bolond vagy fiam — vetette oda. Közelebb húzó­dott és halkabban tette hoz­zá: — Nem volt elég izgal­mad. mikor az ales ágyában feküdtél a nővel? Kohári szeme fölvillant, mint aki újból átéli az esemé­nyeket egy pillanatra, és így szólt. — Nehogv elpofázd valaki­nek, mert mle'őtt felakaszta­nának, megfőjünk téged!— És cinkosan röhögött Tolnai sze­mébe. — Ne félj te ettől! — in­tett jelentősen a kezével. — Mint a sír. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents