Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-07 / 183. szám

Búcsú Walter Ulbrichttól A borzalmak 28 évfordulóián Tömeggyűlés Hirosimában Képünk a békeemlékmű előtti nagygyűlésről készült. A kép baloldalán a háttérben a hirosimai Kereskedelmi Kamara volt épülete, amelyet az atombomba pusztított el, s amit örök emlékeztetőül abban az állapotában meghagytak. (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) Ma búcsúzik hűséges fiától, államának egyik alapítójától, hosszú éveken át volt állam­főjétől a testvéri NDK népe. Osztozik gyászában az egész nemzetközi munkásmozga­lom, az antiimperialista erők, amelyek Walter Ulbrichtban a következetes és fáradhatat­lan harcost, a szilárd meg­győződésű kommunistát, a ta­pasztalt építőt, az internacio­nalistát tisztelték. Walter Ulbrichtot az utóbbi években, évtizedekben első­sorban mint az első munkás —paraszt hatalom egyik meg­teremtőjét tartották számon. S valóban: életének, sok-sok évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének ez volt a be­tetőzése, ezzel írta be nevét a német történelem arany­könyvébe. Példamutató volt az az élet, amely logikusan vezette el az asztalos gyalu- padjatól az NDK Államtaná­csa elnökének posztjáig. A munkásveaetőknek ahhoz a régi, sokat tapasztalt nemze­dékéhez tartozott, amely lát­ta, tevékeny tömeg munka közben élte át a nagy október győzelmét, a szovjet állam születését. Ez a világot átvál­toztató esemény formálta ki meggyőződését, ez az alapve­tő élmény kísérte végig éle­tét. Elsősorban október vezette el Liebknecht és Luxemburg majd a nácizmus uralomra jutásának megakadályozásá­ért folytatott. Mikor pedig Németországban uralomra ju­tott a fasizmus, Walter Ulb­richt előbb illegalitásban a hazai fronton, majd Párizs­ban, Prágában és Moszkvá­ban szervezte a német antifa­siszták és kommunisták har­cát, s igyekezett a kommunis­ta Internacionálé 7. kong­resszusának szellemében szé­les népfront-mozgalmat ki­bontakoztatni Hitlerek ellen. A háború, a fasizmus szét­zúzása után különösen nagy szükség volt Walter Ulbricht vasakaratára, * hajlíthatatlan kövekezetesség* re, amikor a fasizmus szellemi és anyagi romjain kellett egy új orszá­got, új társadalmat létrehozni az osztályellenség, a német reakció és a nemzetközi im­perializmus erőinek szüntelen rágalmazása, aknamunkája közepette. S ha ma az NDK nemzetközileg elismert, álta­lánosan tisztelt, fejlett gazda­sággal rendelkező, szocializ­must építő állam, akkor eb­ben Walter Ulbricht állhata­tossága, kitartása, kommunis­ta elvhűsége és szocialista ha- zafisága is megtestesült. Két évvel ezelőtt, — előre­haladott korára tekintettel — lemondott az NSZEP első­titkári megbízatásáról, de mint a politikai bizottság tag­ja, nagy tapasztalatait to­vábbra is a német és a nem­Húszezer ember gyűlt össze hétfőn a hirosimai Béke park­ban, hogy megemlékezzék a 28 évvel ezelőtti amerikai atom­bombatámadás áldozatairól. Az emlékünnepség során a város polgármestere leleplez­te azt a márvány emléktáblát, amelyen az első atombomba 1973-ban meghalt 2650 áldoza­tának neve szerepel, majd pe­dig állást foglalt az atomkí­sérletek folytatásával szem­ben. Felszólította a világ köz­véleményét is, hogy minden eszközzel harcoljon az atom­fegyverek teljes betiltásáért. spartakusai közé, így lett Né­metország Kommunista Pártja egyik alapítója, s olyan nagy­szerű, német kommunista har­cosok serény segítője, mint a felejthetetlen Emst Thäl­mann, Wilhelm Pick és a töb­bi óriások. Rendkívüliek az érdemei abban a harcban, amelyet az imperialista háborús politika, a német m-ilitarizmus ellen, zetközi mozgalom rendelkezé­sére bocsátotta. Német elvtársainkkal, ba­rátainkkal együtt megrendül­tén búcsúzunk Walter Ulb­richttól, harcostársunktól, elvtársunktól, barátunktól. Érdemei, műve elévülhetet­len, emlékét, példáját meg­őrizzük! Ötvenen haltak meg a tűzben Vizsgálatot indítanak a Maii-szigeti tömegkataszlrála ügyében Ha a riasztóberendezés négy | tették: az angol kormány »leg­perccel korábban szólalt volna meg. elkerülhették volna a tö- megkatasztrófát a Man-szigeti szállodatűzben — erre a követ­keztetésre jutott a douglasi tűzoltóparancsnok. A szállodát ugyanis olyan anyagból építet­ték, amelyen a tűz rendkívül gyorsan elharapódzik; a tűzol­tóparancsnok szerint a Man- szigeti katasztrófa kivizsgálá­sában központi helyen szerepel majd a riasztóberendezés ügye. Douglasban egyébként be jelen­felsőbb szintű . vizsgálatot rendelt eí a tűzvész okainak földerítésére. A legfrissebb jelentések sze­rint a tűzvész következtében ötvenen vesztették életüket, ds eddig mindössze 15 holttestet sikerült azonosítani. Huszon­nyolc személyt kórházban ápolnak. Harcok Phnom Penh mellett Szőnyegbombázásek, pánikhangulat William Douglasnak, az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága bírájának a bombatá­madásokat betiltó rövid életű döntése nem befolyásolta az amerikai bombázók akcióit. A hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint szombaton és a vasárnap hajnali órákban az Egyesült Államok légiereje a kambodzsai főváros közvet­len közelében folytatta a sző­nyegbombázást . A bombázásokon — a száz­ötvenegyedik egymást követő napon — részt vettek az ame­rikai légierő B—52-es nehéz­bombázói is. A Don Nol rezsim szomba­ton kiadott közleménye sze­rint a fővárostól mindössze öt kilométerre délkeletre is vol­tak összecsapások. A UPI amerikai hírügynök­ség Phnom Penhből keltezett tudósítása szerint a kambod­Gyilkos statisztika A New York Times vasárna pi számában elemzést közölt a városban elkövetett gyilkossá­gokról. Megállapítja, hogy a négereknek a fehéreknél nyolcszor nagyobb az »esé­lyük« arra, hogy gyilkosság ál­dozatai legyenek. Az 1971-es statisztikai adatokra támasz­kodó jelentés szerint a fekete- bőrűeknél 100 ezer lakos kö­zül 48 vesztette életét erősza­kos bűncselekmény következ­tében, szemben az ugyanennyi lakosra számított 28 színesbő­rűvel — elsősorban a Puerto Rico-ival — és 6 fehér bőrűvel. A gyilkosságokat a legtöbb esetben férfiak követték el (87 százalék) és az áldozatok nagy többsége is az »erősebb nem« soraiból került ki (81 száza­lék). A gyilkosság elkövetésé­nél leggyakrabban alkalmazott fegyverfajta a revolver (47 százalék!), ezt követi a kés (37 százalék). A bűntények 38 százalékát a nyílt utcán(!) követték el. New Yorkban a gyilkosságok száma 1968 és 1972 között 59 százalékkal növekedett, és 1971-ben 1466 volt. Somogyi Népláp Tűz és víz Kyushuban Kettős elemi csapás sújtotta Kyushuban a képünkön látha­tó japán vegyészeti gyárat. Előbb a sorozatos felhőszaka­dások következtében víz alá került, majd — miután a föl­halmozott nagyobb mennyisé­gű karbid a víztől gázt fej­lesztett — meggyulladt. A tűz kövtetkeztében több személy életét vesztette. zsai fővárosra a pánikhangu­lat jellemző, és mind nyilván­valóbbá válik, hogy elkerülhe­tetlen a város eleste. Az amerikai B—52-es ne­hézbombázók hétfőn hajnal­ban »téves repülésirányítás miatt« szétbombázták a kam­bodzsai Neak Luongot, a re­zsim hadseregének egyik leg- tontosbab légi és haditengeré­szeti támaszpontját. A Mekong folyó partján, a Phnom Penh- től 50 kilométerre fekvő vá­ros teljesen megsemmisült, és a támaszpontból sem sok ma­radt. Az első jelentések sze­rint a támadásnak 300 halo’t- ja van, katonák és polgári személyek vegyesen. A kambodzsai főváros tér­ségében hétfőn hajnalban is változatlan hevességgel foly­tatódtak a harcok. Vasárnap a repülőtér nem fogadott gépe­ket, de hétfőn újra megnyitot­ták a forgalom számára. A re­zsim egyik katonai szóvivője hétfőn közölte: csapataik 12 kilométeres szakaszon vissza­szerezték az ellenőrzést az 1. számú országút fölött. Az amerikai vadászbombá- zók hétfőn is támogatták a Phnom Penh-i haderő akcióit. Harcokat jelentettek ugyanak­kor a fővárostól 60 kilométer­re északra és 40 kilométerre délnyugatra is. Az amerikai szenátus had­ügyi bizottsága a héten újabb nyilvános kihallgatásokat ren­dez az 1969—70-ben titokban végrehajtott kambodzsai légi­támadások, valamint a Laosz- ban és Kambodzsában elköve­tett kémtevékenység ügyében. fíép távírón érk. — AP—MTI—KS) Peron felesége alelnökjelölt Az argentínai Juszticialista Párt szombati kongresszusán egyhangúlag úgy döntött, hogy Juan D. Peront, a sok évi száműzetés után nemrég visz- szatért pártvezetőt indítja je­löltjeként a szeptember 13-án megtartandó elnökválasztáso­kon. A kongresszus ugyanakkor Izabel Martinezt — Peron 42 esztendős feleségét — jeLölte az alelnöki posztra. Az asszony alelnöki jelölése — a hírügy- nöségek szerint — a Juszticia­lista Párt részéről. inkább ud­variassági, mintsem politikai gesztus. Kétségtelen viszont, hogy az elnökjelölt harmadik felesége az elmúlt időszakban fokozódó politikai aktivitást tanúsított. Tudósítás a X. VII városából, Berlinből Fesztiválok A világifjúsági találkozók történetének legsikeresebb fesztiválját zártuk vasárnap Berliniben. A X. VIT-ről azért lehet ezt máris elmon­dani, mart nemcsak folytat­ni tudta az eddigi tradíció­kat, hanem olyan újdonságo­kat hozott, amelyekkel gaz­dagabbá, időszerűbbé, tartal­masabbá tette az ifjúság nemzetközi demonstrációját. A berlini találkozó egyér­telmű választ adott azoknak a kételkedőknek is, akik két­ségbe vonták a világifjúsági találkozók létjogosultságát. Már a minden eddiginél nagyobb arányú részvétel is az érdeklődés világméretűvé válását mutatja. Huszonöt ezren érkeztek Berlinbe — 140 ország és 1700 Ifjúsági és diákszövetség képviseleté­ben. Tizenkilenc hónapig folytak a nemzetközi előké­születeik: 135 országban ala­kult nemzetközi előkészítő bizottság. S a fesztivál rangját emelte a 40 nemzet­közi szervezet, több száz ne­ves közéleti személy, a hala­dás és a béke erői mellett felsorakozó művészek, tudó­sok jelenléte is. S bár Berlin kilenc napon át a jókedv, a dal, a tánc vá­rosa volt, mégis az ifjúság politikai föllépése adta a fesztivál igazi értelmét. Az öt világrészből összesereglett fiatalok hitet tettek a X. VIT jelszavai mellett — közös harcot hirdetve az antiimpe­rialista szolidaritásért, a bé­kéért és a barátságért. A nemzetközi szolidaritási moz­galom jegyében 25 nagygyű­lést rendeztek, száz szeminá­riumon, konferencián vitatták meg a gondokat, s foglalkoz­tak a különböző világnézetű ifjúsági szervezetek együtt­működésének lehetőségeivel. A kommunista és nem: kommunista, ifjúsági szerve­zetek együttműködésével új fejezet nyílott, amely a fesz­tivál után is lehetővé teszi a közös fellépést a közös célo­kért. Hatékonyabb harcot vívhatnak az ifjúság helyze­tének javításáért, nagyobb súllyal szólhatnak a nemzet­közi kérdésekben. S ez azt is jelenti, hogy a világ ifjúsága cselekvőképesebb, mint vala­ha. A szocialista országok — köztük hazánk — küldöttsé­ge rendkívül eredményesen szerepelt a VIT-en. A magyar delegáció méltóan képviselte hazánk ifjúságát. Aktivitásu­kat jellemzi, hogy 15 konfe­rencián, 19 szemináriumon. 22 diákprogramban szólaltak föl magyar fiatalok, 9 ren­dezvény elnökségében vállal­tak részt. Kulturális delegá­ciónk 23 önálló estjét, 108 programját óriási érdeklődés, siker kísérte. Az NDK ifjúsága kedves vendéglátó, okos vitapartner, mindenről precízen gondos­kodó, figyelmes házigazda volt, s szombaton ünnepélyes külsőségekkel is köszöntötte vendégeit. Zászlókkal, úttörő- és ifjúsági zenekarokkal vo­nultak föl a szombat reggeli gálán az FDJ-s fiatalok. A szolidaritási alap A nemzetközi szolidaritási alap i céljaira árultak kora reggeltől késő estig az »Alex- treffen«-i szolidaritási bazár­sorban ajándéktárgyaka. emléknek valót. Brazília: öveket és fafaragásokat, viet­nami bambuszkosarakat. Karkötőket, vázákat, ame­lyeket a Vietnamban lelőtt amerikai repülőgépek anya­gából formáltak; kézimun­kát, amelyet a junta börtö­neiben raboskodó görög ha­zafiaik készítettek. És a nemzetközi szolidari­tási alap céljaira árveréseket is rendeztek. Képzőművésze­ti alkotások keltek el — ma­gas áron. A holland delegátusok a fesztivál utolsó napján elad­ták fapapucsaikat, hogy az érte kapott pénzt befizessék a szolidaritási alapra. Megemlékezett a VIT azok­ról a szovjet katonákról is, aki'k Berlin felszabadításáért áldozták életüket. 15 ezer de­legátus tisztelgett a Treptow parki szovjet hősi emlékmű­nél, S a park másik felében I már megfogant az az ötezer fesztiválja rozsatő, amelyet a béke és a barátság jegyében ültetett hétezer VIT-küldött a feszti­vál első napjaiban. Politikai új hullám Nemcsak a Humboldt Egyetemen tartott szeminári­umokba költözött be az a konstruktív szellem, ahogy a nyugat-európai szocialista szervezetek keresték egymást és keresték a közös egyseg lehetőségét. A X. világifju- sági találkozón kibontakozó politikai »új hullám« — amely a nyugati szociálde­mokraták és kommunistáK között új fejezet megnyitá­sát sürgeti — határozottan érezhető volt minden olyan megmozduláson, ahol a leg­különbözőbb elnevezésű szer­vezetek fiataljai emelték föl szavukat erőik mesterséges megosztása ellen. Luxemburg, Franciaország, Finnország, a Német Szövet­ségi Köztársaság küldöttei a szemináriumokon — több napos vita és előkészítő munka után — új jelszóval lépett elő: »Egyesítsük erőin­ket, fogjuk össze a demokra­tikus gondolkozást! embere­ket Nyugat-Európában a bé­kéért és a társadalmi haladá­sért/« Az USI — a Szociálde­mokraták Nemzetközi Ifjúsá­gi Szervezete — elismerte, hogy korábban nem egy. esetben foglalt el szélsőséges álláspontot a különböző kom­munista ifjúsági szervezetek­kel szemben. És az is kétség­telen, hogy a radikálisabb gondolkodású fiatalok, a ma­gukat marxistáknak valló diákszervezetek nem mindig könnyítették meg a józan gondolkodású, kommunista- barát szociáldemokraták helyzetét. Ezt az időszakot le kellene zárni — hangzott a közös ál­lásfoglalás az egyik szemi­náriumi helyiségében. Han­goztatták, hogy véleményük szerint a haladó erők egyesí­tésének legjobb biztosítékai Nyugat-Európában az erős kommunista pártok. S az if­júsági szervezetek, a diák- szövetségek küldöttei állva, hosszan tartó tapssal fejezték ki egyetértésüket. — Ne hagyjuk megosztani erőinket! — kiáltották a fia­talok. S hogy ezt a gondola­tot a szakszervezetek, a szo­ciáldemokraták, a kommunis­ták legújabb hada, a huszon­éves korosztály mondta ki a fesztivál alkalmából Berlin­ben, azt bizonyítja: az ifjú­ság mindennapos karneválja mellett ezek a fiatalok na­gyon komolyan gondolkod­nak — a saját jövőjükről. Kubaiakkal találkozva.., Lüktető ritmusú dalaival, fergeteges táncaival, színes népviseletével már a stadi­onéin a fesztivál kedvence lett a kubai delegáció. »Quan■ tana mer a ...« — hallatszott azóta is a da) a város min­den pontján. Itt is, ott is fel- •tűntek a fehér blézeras, mo­solygó arcú kubaiak, és for­ró, vidám lett körülöttük a hangulat, ahol csak megje­lentek. Márpedig sok helyütt ott voltak. A világ ifjúságá­nak számtalan ajándékát és jó kívánságát viszik maguk­kal Kubába, a jövő földré­szének ebbe a szocializmust sajátos fe1 tételek között épí­tő országába. A magyar fiúk kabátján, a lányok ruháján is ott voltak már a kubai jelvénye,-, tás­kájukban az ajándékok a ku­baiak poggyászában a ma­gyar ifjúság küldeményei. Kedves színfoltja volt a két küldöttség találkoznának, amikor néhány kuba’ fiatal megpróbálta magyarul éne­kelni a dalt: »Egyenes de­rékkal jöttem . . .«. s megha- ‘ottan vették ót - Magvar Kultúra Házában a székes­fehérvári Árpád c'-k.mun- kásképző Iskola kézimunka- szakkörének hímzését. Ma­gukkal v!tték a Komlón ké­szített 20 cent’méteres kis pécsi nvoar"*tet ’s. »Olyan erős a barátságunk, mint ez a tolt« — hallottuk, amikor próbálgatták a Video­tonban esztergált acéltollat, a Fejér megyeiek ajándékát. Kádár Márta Szigethy András Dénes tv»

Next

/
Thumbnails
Contents