Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

fl mikei dohányosok Gazdag dohányterméssel számolnák az idén a mikei Ra­li óc zi T ermelőszö v etkezet ben: mintegy 8—9 mázsás száraz termést várnak holdanként, melyet majd a nagyatádi be­váltóba visznek. De mennyi munka van még hátra ad­dig . . . A mákeiek ebben az évben 71 holdon termesztenek do­hány udvarban ott áll még a vanna fajtát. Ebben a község­ben hagyománya van — a burgonya mellett — a dohány­nak. s az ültetők, a levéltörők, majd később a simítok és a bálázók között bizony azok vannak legnagyobb számban, akik évtizedekkel ezelőtt ma­guk is dohányt termeltek. Né­hány udvarban ott állt még a régi dohanypajta. (Érdekes, hogy a dohánytermesztéssel kapcsolatos munkákban túl­nyomó többségben azok vesz­nek részt, akik a feldolgozott áruból semmit sem fogyaszta­nak : az asszonyok és a lá­nyok ...) A mezön gyereknagyságú donany lev eleket törnek ezt Angliai úti jegyzetek Bzonyok (első képünk). Beideg- ződött mozdulatok ezek csak­úgy, mint a pajtában a fűzés ritmusa: a hosszú tű pontosan ott fúródik a levélbe, ahol kell. s a zsinóron egyre sokasodik a zöld tömeg (második képünk). Más pajtafiókokban már szá­radnak, itt-ott bámulnák is a levelek. Igyekezni kell a fű­zéssel, mert a mezőről behor­dott, nedvességtől duzzadó ter­A vásárló véleménye ► Gond a kenyér szállítása — Nemcsak divatcikkek kellenek — Fürdőszoba felszerelést talura is A vásárlók fóruma kereté­ben Kaposváron, Nagyatádon, Lengyeltótiban, Göllén szer­vezett a népfront megyei nő­bizottsága — a kereskedelmi szervekkel közösen — eladók —vásárlók találkozóját. Az egyik oldalról tehát a vásár­lók — általában nők —vettek részt, kérdéseikkel, gyakran bírálataikkal, javaslataikkal. A másik oldalon pedig a me­gyei tanács, az áfész, a sütő­ipar, a MÉK szakemberei és a helyi vezetők adtak választ, jegyezték föl a kereskedelem­mel kapcsolatos észrevétele­ket. A legtöbb bíráló megjegyzés az áruellátásra és a választék­ra vonatkozott. Szinte minde­nütt — különösen a járási székhelyekhez tartozó közsé­gekben — továbbra is sokan kifogásolják a kenyér minősé­gét. Gyakran például a higié­nia alapkövetelményeit mel­lőző szállítási mód az oka. hogy a sütőüzemből kikerült kenyérre már a sütője sem ismerne rá. Ugyanígy nem megfelelő a zöldség-, gyü- mölcsellátás, még nyáron sem, télen pedig hiányzik a mély­hűtött zöldség, gyümölcs. Vannak »tipusgondok« a ru- ' házati ellátással kapcsolatban is. Például: egy időben rend­kívül divatos cikk volt az or­kánkabát. Amióta azonban ki­ment a divatból, eltűnt a bol­tokból is. Pedig a vásárlók, főleg az idősebb nők, szívesen viselnék, mert praktikus. Ugyancsak a középkorú nők megjelent képviselői adtak hangot korosztályuk jogos igényének, amikor azt kifogá­2U Tapasztalatcsere, kutatómunka solták, hogy az üzletekben nincs elegendő és megfelelő választékú kényelmes, olcsó cipő. Hiánycikk a nagymére­tű, de divatos férfi és női konfekcióruha. Jó lenne, ha az ipar és a kereskedelem ar­ra is gondolna, hogy vannak nők (és férfiak) ötven éven és hetven kilón felül, s ők is sze­retnének divatosan, olcsón öl­tözködni. örvendetes dolog, és a vi­dék kulturált életmódját na­gyon segíti az utóbbi időkben épített törpevízmű-hálózat. Az már azonban bosszúságot okoz, hogy a fürdőszobák be­rendezéséhez szükséges ele­meket, kádakat, csapokat stb. csak a megyei vagy a járási székhelyeken lehet beszerezni. Ugyancsak jó lenne — mond­ták a vásárlók —. ha mező- gazdasági kisgépeket is le­hetne venni, a nagyobb helyi boltokban. A fórum mindenütt hasznos volt — állapították meg a szervezők. Nemcsak azért, mert a vevők közvetlenül az illetékeseknek mondhatták el panaszaikat, hanem azért is, mert azok a találkozót kö­vető legrövidebb idő alatt in­tézkedtek. A Hazafias Nép­front megyei nöbizottsága már megkapta a sütőipartól, a MÉK-től a válaszlevelet, amelyben arról számolnak be. hogy megvizsgállak a pana­szokat, és intézkedtek. Ettől persze egyik napról a másik­ra nem lesz jobb a kenyér, nem kerül több zöldség, gyü­mölcs a boltokba, de hosszabb távon feltétlenül figyelembe veszik a vásárlók jogos pana­szait. Reméljük, hozzájuk ha­sonlóan a többi »illetékes« is. S. M. més egymásra rakva a nagy melegben gyorsan befülled. így az asszonyoknak még a ké­ső délutáni órákban is jócskán van dolguk. Sok lesz az idén a dohány, mondják az asszonyok, min­den megtelik vele. A mostani bőség azt is jelenti, hogy a té­li hónapokban ugyancsak hosz- szú ideig ad majd elfoglaltsá­got a simítás. De az még mesz- sze van, addig bé kiéli hordani valamennyi doh ányt a homok- földről, felfűzni zsinórra, majd felhúzni mind a gerendáikra, hadd száradjon... H. F. Tanulmányutam egyik ré­szét tapasztalatcsere, a má­sikat pedig a kutatómunka képezte. Az előbbi keretében tájékozódtam az angol levél­tárák helytörténeti publikációs tevékenységéről, melyet a közművelődésben, főképp az iskolai oktatásban végeznek. E tevékenységet elsősorban a londoni es a vidéki levéltá­rakban. a kutatómunkát pédig — e levéltárakon kívül — még a British Múzeumban és az oxfordi Bodley-könyvtarban, valamint a londoni tudomány- egyetem szláv és kelet-euró­pai tanszékének a könyvtárá­ban folytattam. Különösképp kedveltek azok a helytörténeti kutatások és publikációk Angliában, ame­lyek egy-egy falu vagy város történetével kapcsolatosak. Az ilyen kiadványokat nemcsak a falvak vagy a varosok lakói igénylik, hanem a városok és a községek tanácsainak azok a szakemberei is, akik a mo­dern urbanizáció problémáival foglalkoznak, keresvén a vá­rosépítés, a közlekedés, a vá­ros- és talurendezés új útjait. Elképzelhetetlen Angliában, hogy hasznos döntések előtt ne nézzenek utána a múlt le­véltári forrásainak. London tanácsa pl. minden újabb ren­deletének a megalkotása előtt átnézi a levéltárban vala­mennyi korábban megjelent szabályrendeletet, hogy az új jogforrás és jogalkotás minél körültekintőbb és jobb le­gyen. Most, hogy az angol önkormányzati reformok is napirenden szerepelnek a mo­dern közigazgatas bevezetése előtt, e tekintetben is körülte­kintő kutatásokat végeztek a levéltárakban. De a múltbeli termelési és történeti adatso­rok is nagy figyelemre tarthat­nak számot egy-egy döntés meghozatala előtt. Egyszóval az angol levéltárak a regioná­lis komplex kutatások meg­megújuló törekvéseinek is az otthonaivá váltak. De nagy gondot fordítanak az iskolákkal és a kollégiu- I mokkái kiépített gyümölcsöző kapcsolatokra is. Különöskép- ! pen sokat fáradoznak azon, hogy a tanárok az iskolai elő­adásokat és órákat — elsősor­ban a történelem- és földrajz­órákon — levéltári dokumen­tációkkal egészítsék ki. E kap­csolatok tekintetében a taná­rok és a diákok egymáshoz va­ló viszonya sem közömbös. Szernecsére nő az angol isko­lákban azoknak a tanároknak a száma, akik a múlt megele- venílése. a múlt élővé tétele érdekében is felhasználják a levéltári dokumentációt a ne­velés szolgálatában. E hely- történeti dokumentációkat Xe­roxmásolatok formájában bo­csátják az intézmények ren­delkezésére. A másolatok jegy­zékét és előállítási árát közlik az iskolákat fenntartó testüle­tekkel. amelyek ezekből — a tantervi követelményeknek megfelelően — rendeléseket adnak a levéltárnak. E gyümölcsöző kapcsolatok előfeltétele a tanárok és a ta­nítok megnyerése e célnak. A levéltárak időszakonként a történelemtanárokkal együtt­működve konzultációs megbe- szeleseket tartanak e cél érde­kében. amelyekbe az iskolai könyvtárak tanarait is bevon­ják. A tanárok közül a job­bak. az elmélyültebbek föl is keresik a levéltárat, sok eset­ben maguk végzik el a doku­mentáció feltárását. De előfor­dul az is — es szerintünk ez a helyes —, hogy a megadott témáh'oz a levéltárosok keresik ki az iratokat, majd a bő anyag láttán a tanárok és a levéltárosok együtt válogatják ki a legmegfelelőbbeket. Az ilyenfajta együttműkö­désnek kettős gyakorlata ala­kult ki már Angliában. Az egyik a hertfordi levéltár pél­dája. Itt a tanárok által java­solt témakörökben elkészítik a dokumentációt egy-egy íves bevezető tanulmánnyal, ame­lyet átlagban 11—18 shilingért árusítanak. A másik gyakorlat Londonban a Middlesex le­véltáré, ahol a többfajta doku­mentumról fotókópiákat készí­tenek. E fotókópiáknak össze­állítják a regesztaszerű listá­ját (amely tartalmazza az irat tárgyát, korát, s fontosabb mellékleteit stb.), majd fel­tüntetik a kópiák árát is. A kópiák mellé egy-egy témá kapcsán rövid történetet, sőt — figyelemreméltóan — biblio­gráfiai kiegészítéseket is ké­szítenek. A korai századok do­kumentumainak nehezen ol­vasható szövegeit átírják az élő angol nyelvre, a rövidítése­ket feloldják, a nehezen ért­hető szövegeket magyaráza­tokkal látják el a forrásközlés szabályainak megfelelően a címzéstől a jelzetelésig. A listát valamennyi érde­kelt iskolának és kollégiumnak megküldték, melyek a meg­adott jelzetek és a közölt árak álapján megrendelhetik azo­kat a levéltártól. Ezeket a xerox- vagy fotómásolatokat a levéltár ízléses dosszié formá­tumú irattáskákban helyezte el. A kiadványokat — sok eset­ben — még illusztrációkkal és képmellékletekkel is tarkítják. Az eredeti dokumentációs szolgálatot még akkor is el­végzik, ha azoknak a különfé­le olvasókönyveket vagy szö- veggyüjtemenyeket kell kiegé­szíteniük. Az érdekesség ked­véért megemlítjük, hogy a helytörténeti dokumentumok másolatait nemcsak az isko­láknak és a kollégiumoknak bocsátják rendelkezésükre a levéltárak, hanem a városi és a megyei könyvtáraknak is, amelyek ezeket a lokálpatrióta érzelmektől fűtött olvasóknak is bármikor kikölcsönözhetik. Kanyar József (Folytatjuk) Klasszikusok és szórakoztató művek líj filmek augusztusban a képernyőn Augusztus filmműsora kelle­mes szórakozásit ígér a tv-né­zőknek. Ebben a hónapban in­dul Országutak címmel egy új ötrészes NDK-íilmsorozat, amelynek eseményei a máso­dik világháború előtt kezdőd­SOMOGYI GÉZA Jégkop orso — Tud olvasni? Akkor ol- Jvassa el, hogy kinek a cso­♦ magját dézsmálták meg. Ha d tudom, kitől kapta az almát, ^kivágom magával együtt — ♦ tajtékzott. Az őrmester osto­rba képét látva nem tudott to­vább beszélni. Legyintett egyet. Bevágta a fülke ajtaját, otthagyta a rémült embert. Az nem mert elmozdulni. Csak állt a kocsi folyosóján, maga elé bámulva. Néhány pillanat múlva Ko- f mór a megfordult és ráordított: f — Menjen a . . . a fenébe. ♦ Intézze el. ahogy tudja. Csi­náljon velük amit akar! De ♦ jól vigyázzon, hogy az a két t ember ne kerüljön a szemem elé. Különben majd kint ’ a fronton gondom lesz rájuk. A posta túl nehéznek talál­ta a csomagot, amely ráadá­sul gyanúsan zörgött is. A pe­csét megvizsgálása után nyil­vánvaló volt, hogy a katonák \közül való a tolvaj. Mire a ♦ szerelvény Miskolcra ért, már ott volt az értesítés. Komor a az első pillanatban le akarta tartóztatni a tettest, de az­után észhez tért. Az illetéke­seket megnyugtatta, hogy ki­vizsgálja az ügyet, bár azt egy óra alatt, míg az állomá­son tartózkodnak, lehetetlen lebonyolítani. Ügy távozott, hogy majd ér­tesítést küld. A postahivatal vezetője presztízst és miegy­mást emlegetett, de nem te­hetett semmit. — A vonatot nem lehet egy rongyos csomag miatt feltar­tani — mondta ingerülten Komora, s örül#, hogy elsza­badulhat. Gyiás teljesen kifulladva, a dühtől és az átélt megalázta­tástól a végsőkig felajzva állt a két ember előtt. — Fogja a pofáját! Az iste­nit magának! — vágott Sala­mon szavába. — Ni humoresz- káljon, ha in beszilek, mert ketti vágom — ordította olyan vörös képpel, hogy félő volt: megüti a guta. — De őrmester úr — szólt Salamon, miközben kaszált egyet a kezével. — Álljon vigyázzba, ha ma­gahoz szólok. Szíjat hasítok a hátábul mind a kettejiknek — üvöltött. A két fiú érezte, hogy nem erdemes tovább feszíteni a hurt. Megadóan várták a to­vábbiakat. A vagonban abba­hagyták a kártyázást, és fi­gyelték az eseményeket. Az egyik kocsiból gramofon hangja szállt. Az »Alpoktól délre« szvit melódiái áradóan terjedtek szét a hirtelen tá­madt csöndben. Gyiásnak még ez hiányzott. — Állítsák le azt a kínai muzsikát! — kiáltott —, vagv felmegyek és szitverem a gaz­dijával együtt. A két kocsival odább levő műhelyautó mélyéből előbuk­kant Mogyorós főtörzsőrmes­ter. a gépkocsik atyja. — Majd megmondom, hogy mit vágsz szét — szólt, és már el is tűnt. Az őrmester, látva, hogy ne­vetségessé válik, pár pillana­tig hápogott, majd elindult hátra. — Gyűjjenek velem! Az imposztorok felvigyorog­tak a kocsikba, majd elindul­tak. A szerelvény végén meg­álltak. — Ha kiérünk a frontra, megnizhetik magikat — kezd­te Gyiás hosszú szünet után. A fiúk oly megbánó képpel, oly ártatlan tekintettel néztek az őrmesterre, mintha áldozatok lettek volna. — Egy szeren­cséjük van, hogy Rosta tizedes otthon maradt. In most nem bántom magikat. (Folytatjuk.) nek, a fasiszták által megszállt Lengyelországban folytatód- niaik, majd bemutatják egy NDK-bsh falu háború utáni első évtizedének fontosabb fe­jezeteit. A Kozineev-sorozat- bain a Hamlet és a Don Quijo­te után egy ugyancsak klasz- szikusszámba menő alkotást ♦ vetítenek, a Shakespeare-drá­♦ ma nyomán készült Lear ki- irályt. Magyarországon is meg­jelent és közkedvelt regény #Harper Lee műve, a Ne béní­tsátok a fekete rigót. Ennek a f filmvá'tozatsit ugyancsak a kö­S vetkező heteikben láthatjuk Gregory Peok-kel a főszerep­ben. i A könnyebb szórakozás hí- ” veinek szerez örömet a Papa, mama, ő meg én sorozat két újabb folytatása, a Papa, ma­ma, a feleségem meg én, vala- mtin.t a Feleségem, a fiam meg én című francia produkció. Ä Favorit című francia komédiá­dban ismét láthatjuk Fernand "Vavey-t és Jean Richard-ot. Üj epizóddal jelentkezik augusztusiban az Arsens Lupen, filmsorozat. Címe: A zöldsze­mű lány. NSZK-operafilm a Bajazzók. A gyerekeknek bi­zonyára örömet sízarsz az Adj pacsit pajti! című ' kalandos szovjet produkció. A kísérleti 2-es műsoron ve­títik a Gyilkoljuk meg Vival­dit! című angol tv-játékot, d amely négy emberről szól, ♦ akik megpróbálnak saját er- d kölcsi normáik szerint élni. # Azonban az így elnyert »sza- J bad súg- ellenére is sorsuk a boldogtalanság. A film fősze- ■epét a kitűnő angol s":~;sznó, Glenda Jackson alakítja. Ugyancsak itt kerül képernyő- ■e a Nápoly, a nap városa cí­mű olasz dokumentum film a ♦ festői olasz tájról. Az Exk-lu- izív című NSZK-beli bűnügyi dtörténet egy tökéletesnek lát­szó rablást terv csődjéről szóL

Next

/
Thumbnails
Contents