Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

DCejte$jd&Ltéj&$ taxitok Takaró, falikép és szőnyeg is készülhet ezzel a mintával \ tévé és a szakad idd Hogyan nézzünk televíziót. Sok csal ad napirendje vál­tozott meg az elmúlt tízegyné­hány év során a televízió meg­jelenésével. Ma már szinte el sem tudjuk képzelni a dél­Nemcsak azt, ami érdekes szá­munkra, hanem azt is, ami közömbös vagy éppen érdek­telen. Mert közben ki nem mond ottan arra gondolunk: utánjainkat és estéinket az I hátha egyszer csak érdekessé »ördöngős készülék« nélkül, válik .. . amely - így hirdették annak No meg azért mert nem idejen »otthonunkba hozza i akarun|í elmulasztani semmit, nagy'vdagot«. j neTn agarunk lemaradni sem­miről. A keresztölitéses munkák; naik egyes részeit — kiemel- | ló: ha szőnyeget vagy fal védőt alapanyaga az úgynevezett; hetiük. készítünk, azt feltétlenül alá kongré, amely egy-egy vasta­gabb szálú fonallal És még egy fontos tudniva- ! kell bélelni. Otthonunkban a nagyvilág De vajon van-e elegendő hely otthonunkban a nagyvi­lág számára? Alapos önvizsgálat kérdése csupán. hogy elismerjük: nincs. Tegyük hozzá, sajnos. Mégis, a legtöbben olyanok vagyunk, hogy a helyhiány el­lenére is ajtót nyitunk s be­engedünk rajta mindent, válo­gatás nélkül. Pedig az efféle — szelektálás nélküli — tele- ; víziónézés sok veszélyt rejt ; magában. Kezdjük az úgynevezett »té- j vékór«-ral! Ez az az állapot, amikor leülünk a képernyő elé, és nézzük az adást. Néz­zük, nézzük, megállás nélkül. vagy 2—3 egymás mellett húzott, j kocka alakira szőtt anyag. A ' fonalat a kockáik nagyságának megfelelően válasszuk ki, [ hogy ae pontosan kitöltse a I kockákat! j . , . , , . , , , I Az elelmezeshigienia az al­E kézimunka legfontosaob | taianos higiénia különleges tudnivalója, hogy a keresztek- ! ága. Célja az, hogy megelőzze nek mindig egy irányban kell j az élelmiszerek fertőződését, dőLni. Készíthetünk térítőt, he- romlását és az így keletkező verőtakarót, faliképet, sőt sző- becseket. Az élelmezéshi­giema mintegy íokmeroje az nyeget is ezzel a mintával. . orsxag civilizációjának, gazda­A MUNKA MENETE: előbb : sági-kulturális -és szociális az adaipmiinitát varrjuk ki és színvonalának is. azután töltjük ki a szabad né- | Melyek azok a kórokozók, székét sötétebb fonallal. Varr- ! amelyek ételfertőzést, étel- , .. , , , , i mérgezést okoznak ? hatjuk dupla kereszttel is. Így ; egész munkánkat — vagy an- í Az élelmiszerekben élősködő _ _______________________: baktériumoknak ugyanis nem j mindegyike kóros. Sőt, egyes ! csírák hasznosak! Ezek adják i bizonyos ételeik jellegzetes ízét I és szagát (mint például a tej- i savbaktériumok. élesztőgom- I bák). A baktériumok egy má- j sík csoportja közömbös, tehát j jelen lehet az élelmiszerben Az előírtnál kisebb légnyo- j anélkül, hogy abból akár eszélyt jelente- | előny, akár hátrány származ­nék. És ez a »tévékór« nemcsak azért veszélyes, mert fölösle­gesen töltjük képiernyő előtt a szabad időnket — jóllehet , ezt sem volna szabad figyel- ] men kívül hagyni. Mindany- - nyian jól tudjuk, mennyivel [ hasznosabb lenne, ha a fotel­ban üldögélést egy kis sétá­val vagy éppen »kocogással« cserélnénk föl. Az igazi veszély azonban az, hogy hozzászokunk a meg nem értett gondolatok kritika nélküli elfogadásához. Mert például ha egy könyvet olva­sunk és valamelyik részt za­varosnak. érthetetlennek érez­zük. akkor nyugodtan vissza­lapozhatunk — akár a könyv elejére is —. és nyiván min­den világossá válik. Nézzük vagy — ne nézzük'{ Ételfertozések, ételmérgezések Különösen nyáron kell vigyázni AUTÓSOKNAK Kisebb légnyomás: nagyobb balesetveszély mású gumik v nek, különösen a kanyarok­ban és fékezéskor. Sok közúti balesetet lehetett volna elke­Vannalk azonban olyanok is, amelyek az ételbe jutva su­bán a bacilusgazda a fertőzés ! gennyes bőrrészről kerül az forrása. ; ételbe (pl. fagylaltra, tésztára, disznósajtra stb.), s ott elsza­porodva különleges toxint ter­rülni, ha csak valamennyivel I lyos betegséget okozhatnak. E ,, több levegő lett volna a gumi- , kórokozókat — hatásuk es az f ban! Legalább havonta ellen- általuk okozott betegség sze- é őrizzük tehát a légnyomást. rint _ három csonortha mml. i 2. Ételmérgezést okozó bak­tériumok, amelyek nem ma­guk betegítik meg az embert, hanem az általuk termelt anyagcseremérgek, toxinok. Jellemző, hogy rendszerint nincs hosszabb lappangási idejük, hanem az étel elfo­gyasztása után 4—20 órán be­lül jelentkeznek súlyos tüne­tek (hányás, hasmenés, bél­görcs, láz). Ilyen toxin által okozott betegség például a bo- tulizimus,, illetve a hús-, kon­zerv- vagy kolbászmérgezés. Súlyos betegség, amelyet sa­játos idegrendszeri tünetek is kísérnek, szerencsére csak rit­kán fordul elő. Jóval gyakoribb ennél a staphylococcus okozta étel­mérgezés, amelyet e kórokozó­nak egy sajátos, toxintermelő változása idéz elő. A kórokozó rendszerint az ember orr-ga- ratüregéből vagy valamilyen mel. amely súlyos, koleraszerű állapotot okozhat. A paratyphus kórokozója ételfertőzést és ételmérgezést egyaránt okozhat. Tünetei: kínzó hányás, hasmenés, kóli- ka, kiszáradás, lábikragörcs stb. Sokszor úgynevezett nem specifikus kórokozók idéznek elő ét.eUnécg£3é$tfc airily. any-, rfyira enyhe 'lefolyású is lehet, hogy egyszerű gyomorrontás­nak tartjuk. Csupán abból le­het következtetni arra, hogy fertőzött étel okozta a megbe­tegedést. hogy tömegesen és eggszerre betegszenek meg azok, akik uvanazon konyhán étkeznek. S különösen nyáron gyakoriak az étel okozta meg­betegedések, mert a meleg kedvezően hat a kórokozók szaporodására. Televíziónézés közben vi­szont egészen más a helyzet. Ha olyankor tűnik valami za­varosnak. nincs lehetőségünk arra, hogy visszalapozzunk az előzményekhez, s így fenntar­tások nélkül el kell fogadnunk , a »képernyői logikát«. Ez tér- ' mészetesen nem mindig he­lyes, de ha helyes volna is. akkor sincs időnk arra. hogy i erről meggyőződjünk. Az ese- j menyek — megértésüktől füg- 1 getlenül — szünet nélkül to­vább folytatódnak. Le kell-e hát mondani a te­levíziózásról ? Nem., erről . rtei-mé.wetesen- szó sincs! A televízió óriási jelentőségét nem vonhatjuk kétségbe. De tudnunk kell: hasznunkra csak akkor válik, ha nem élünk vissza a lehető­ségekkel. Hogyan nézzünk tehát tele­víziót ? A legfontosabb, hogy még az adás előtt eldöntsük, mi is az, ami bennünket érdekel. A Rádió és Televízió újságja eb­ben is segítséget nyújt. A főbb műsorok címe mellett rövid ismertető található benne, s ebből megismerhetjük az adás jellegét, ezek alapján a műsor­ban megjelölhetjük a minket érdeklő adásokat. Aztán segít­ségünkre van a Televízió va­sárnaponkénti »Műsorainkat ajánljuk!« című programja, amely részleteket is mutat az egész heti adásból. Természetesen ezeknek a bejelöléseknek csak akkor vesszük hasznát, ha nem szeg­jük meg előzetes terveinket. Tehát: nem ülünk az érdekelt adás előtt órákkal a készülék elé, illetve rögtön utána ki­kapcsoljuk a tévét. Változatos elfoglaltság A televízió 2. (kísérleti) adá­sa — ahol vehető a program — megkönnyíti (bár néha ne­hezíti is) a válogatási lehető­séget. Ezzel az alkalommal sem szabad visszaélni! Ne feledjük el: szabad időnkben minél változatosabb elfoglaltságot kell találni, s nem feltétlenül szükséges, hogy minden este a tévét néz­zük. A két program még job­ban csábít az otthon maradás­ra. Tudjuk azonban, hogy gyak­ran az válik hasznunkra — az élet más területén is —, ha ellenállunk a csábításnak. Így kell tennünk, ha nehezünkre is esik. M. S. OTTHON CSALÁD Figyelemre méitó a Volkswa- gen-műveknek a gumik lég­nyomásával kapcsolatban vég­zett vizsgalatsorozata. Esze­rint ha huzamosabb ideig a szükségesnél 20 százalékkal kevesebb levegő van a gumi­ban, egy harmaddal csökken a gumi élettartama. A foko­zott balesetveszély, valamint a többletköltségek elkerülése végett érdemes többet törődni a négy kerék »rendes« leve­gőjével. három csoportba sorol hatjuk. i 1. Ételfertőzést okozó kór- J okozók, amelyek a szervezetbe í jutva bizonyos lappangási idő ! után jellemző kórképet idéz- i nek elő. Ilyen például a ti- J túsz, a vérhas, a kolera stb. í Sok esetben állatokról ter- A jednek át az emberekre, leg- i gyakrabban tej vagy hús köz- £ vetítésével ember is lehet a $ terjesztője élelmiszer útján. Ritkábban a beteg, gyakrab­SOMOGYI GÉZA Jégkop orsó A dolgozó ember sportja Frissítő tornapercek 14. Az emberi szervezetnek és környezetének összhangban kell leninié, ez az egészséges élet legfontosabb feltétele. Az összhang akikor bomlik meg. ha nem törődünk azzal, hogy milyen változások történnek környezetünkben vagy élet­körülmény einik ben, A modern és egyre jobban gópesedő termelő és közleke­dési viszonyok között az em­beri szervezetet új veszély fe­nyegeti: a megfelelő mennyi­ségű és minőségű mozgás hiá­nya. A mindennapos munka — különösen a monoton, azonos mozdulatokat igénylő — újabb és újabb megterheléseket ró a szervezetne. Lassúbbá, pontat- lanabbá váliik a művelet. Je­lentkezhetnek a káros hatások is: a fáradtság tünetei. A fáradtság megelőzésének célravezető eszközei a külön­féle testmozgások. Ezeknél­ES Somogyi Néplap — Nem. a világért sem szándékozom oktatni, csak az én privát nézetem, mint kato­náé, egész optimális — szólt, miközben leült vissza a helyére. Megvárta míg a pin­cér töltött. Rágyújtott és úgy folytatta. — Józanul igyekszem meg­ítélni a helyzetet. Németor­szág katonai helyzete1 igen előnyös, hiszen zseniálisán ol­dotta meg eddig is a feladatot. A megszállt területeken kis erővel és a helyi lakosság ve­lük szimpatizáló nagy töme­i gével le tudta kötni az ott Jesetleg nyugtalánkodó eieme­egyik formája á munkahelyi torna. Frissítő hatásával csök­kenti a fáradtságérzetet, meg­bontja a munka egyhangúsá­gát, a károsodások, balesetek megelőzését könnyíti meg. Fölfrissülünk ugyanis, ha időnként a megszokottal el­lentétes mozgásokat végzünk. A munkahelyi torna lényege épp az. hogy olyan mozgást, mozgáissorozatot végzünk. ikét, A keleti frontra így át sastól. Jtudta helyezni a harcászati Ezek/á mozgások lehetőleg «súlypontot. Ha az afrikai fron- olyanok legyenek, amelyeket J ton sikerül megbirkózniuk — szívesen csinálunk. Azokat azjés itt szabad megjegyeznem: izomcsoportokat foglalkoztas- \ az olaszok tapasztalati súllyal suk elsősorban, amelyeket a J bírnak, tehát sikerülni fog —, munkavégzés során nem hasz-fmar csak egy lépés a közel- nálunk. A monoton, gyakran \ keleti olajig. Az olaj birtoká- nagyon kevés testmozgást J ban kellőképpen tudják bizto- végzők, munkapad, futószalag. Jsítani az utánpótlást. így nem vagy éppen textilgyári gépek \ ütközik különösebb nehézség- melletit dolgozók — 5—10 per- Jbe a kaukázusi hadművelet, ces légzőgyakorlatok, néhány Jahol az alpesiek otthon érez- törzshajlítás és más egyszerű Jhetik magukat. Az orosz nem torn agy akoliatok után — föl- J fogja bírni a hatalmas n.vo­ír issüknek. Járást két oldalról, mert köz- G. L. >ben hátra is kell figyelnie, ott veszélyezteti a keleti terüle­teit Japán. — Arról nem is szólva — kottyantott közbe Juhos had­nagy tele szájjal, aki még min­dig evett, mióta itt voltak —. az orosz úgy fut előlünk, hogy könnyen lehet, ha nem vigyá­zunk, hatba támad minket. — Te csak egyél. Elek! Te meg mindig civil vagy — ve­tette oda foghegyről. »Sajnos nem« — gondolta Juhos, de kimondani nem merte. Inkább leöblítette torkát egy nagy pohár borral. — »Hogy ez milyen stréber« — morfondírozott míg ivott. — A légi fölény oly nagy — kezdte újból Komora. aki dü­hös volt a közbeszólásért, mert elvesztette a fonalat —, hogy már Lindberg ezredes is, az óceánrepülő, aki Amerika egyik legkiválóbb légügyi szakértője, kijelentette, hogy a Luftwaffe oly erős, hogy azt felülmúlni lehetetlen. Vissza­térve az orosz hadszíntérre, hol van az orosznak megfele­lő stratégája, olyan táborno­ka. aki ésszerűen tud vezetni. Csak össze kell hasonlítani a német és az orosz katonákat — és itt azonosítom magam Korándy százados úrral —, hogy meglássa bárki az erköl­csi alap és az intellektualitás eget verő különbségét! — Bravó! Jól van fiú! — kiáltott fel Korándy. — Bra­vó! Egészségünkre! — emelte fel poharát. Mindnyájan ittak. — Hogy igazad van. én ar­ra iszom — mondta a kis Pé­csi. aki a legalacsonyabb volt köztük, és kisebbrendűségi ér­zését mindig valami külön megjegyzéssel próbálta ellen­súlyozni. — Nem is lehet másképpen válaszolt boldog mosollyal Ko­mora, miközben száját törül- gette egy papírszalvétával. — És Amerika? — vetette be Gömöry az újabb adatot, mintegy vitaalapul. — Ame­rikára nem gondoltok? — kérdezte csendes mosollyal. Pillanatnyi csönd támadt. Most is Komora találta fel magat leghamarabb. 1— Amerikát eléggé leköti a japán front. Komoly gondot okoznak, sót fe'tájást az ame­rikaiaknak. a fanatikus japá­nok. Barátom — szólt, elgon­dolkodva —. hogy azok mire képesek?! Megáll az eszem. — Nem baj — nyugtatta meg Gömöry. aki szándékosan figyelmen kívül hagyta az utolsó mondat privát jellegét —. ha mindenkinek csak eny- nyire áll az esze. már nem le­het baj. Szóval a harci kedv teljes és így van jól. Most pe­dig, uraim — szólt az óráiéra pillantva — itt a búcsúzás ideje. Fél óra múlva indulás. A reggelit Füzesabonyban fogyasztották. Eléggé álmos volt a társaság. Asztalos, mi­közben osztották a reggelit, lapos pillantásokkal méregette az embereket. Nem is állta meg szó nélkül. — Micsoda álmos bagázs! Ügy látszik, hiányzik a esuk- lózás. Ha tőlem függne, én megmozgatnám magukat. — Ha tőlem függne, én ott­hon hagytam volna a tizedes urat — replikázott Recege, miközben majd összeesett az álmosságtól. — Van szivük tél hétkor fölkelteni minket? — Sunyin nézett á főszakács­ra. alulról felfelé, mert az több mint egy fejjel volt magasabb nála. Ő volt talán az egyetlen, aki bizalmaskodni mert Aszta­lossal. és a tizedes szó nélkül el is tűrte. Recegét soha nem intette le. Nem árulta el, hogy mit érzett a fiú iránt, de vala­hogy mindenki tudta, hogy Recege különös kegyet élvez nála. Ha valamit el akartak érni Asztalosnál, csak őt küld­ték hozzá. Amolyan sündörgő szemtelenséggel közeledett Asztaloshoz, mindenről beszél­ve, csak a lényeget kerülget­ve. A nagy darab ember szó nélkül hallgatta, végezve a munkáját. Mikor Recege vég­re kibökte, hogy mit akar. a szakács már puhára főtt. Rendszerint megkapta vagy elérte, amit akart. — Látja, én otthon is ma­radtam volna. De mivel nem magától függ — szólt és egy nagyot köpött —, így eljöttem.® Hogy az isten verte volna meg.. . — Hogv kit és mit. azt már elhallgatta. — Na. gye­rünk azzal a reggelizéssel. Nem érek rá várni. Nekem még ebédet is kell főznöm, amíg maguk a lábukat lóbál- ják. Az állomásépület felvirágoz­va. A katonavonatok egymás után futottak ki az országból, és minden nagyobb áHomáson zenekarok indulói, kíváncsis­kodók lármája, v’rágcsokrok, ételes csomagok tették vidá­mabbá a katonák hangulatát. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents