Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

Fontos tanácsi rendelet módosításán dolgoznak Beszélgetés dr. Gáti Istvánnal, a Siófoki Városi Tanács elnökével Ezekben a hónapokban fon­tos rendelet módosításán, dol­goznak városi és községi taná­csaink: a munkájukat megha­tározó, szervezeti és működési szabályzatukat vizsgálják fe­lül. E nagy körültekintést, tá­jékozódást és sok ötletet igény­lő munkáról beszélgettünk dr. Gáti Istvánnal, a Siófoki Vá­rosi Tanács elnökével. — Miért van szükség a szabály­lat fölülvizsgálatára? — Két év teltei az új tanács­törvény bevezetése óta. Végre­hajtása során e rövid idő alatt is gazdag tapasztalat halmozó­dott tó a helyi és a megyei tanácsoknál, s ennék alapján a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talánál is. Elemzések, nende- letonagyarázatok jelentek meg a szakfolyóiratokban, értekez­leteken, továbbképzéséken vi­tatták meg a gyakorlatban szerzett észrevételeket. Fontos szerepet játszott a hatásköri jegyzék kiadása is, amelyben többek között világosan meg­fogalmazták, hogy miben jár­hat él a tanács, mi a kizáróla­gos jogköre, és mit ruházhat át a vb-ne. Ez a jegyzék egyéb­ként a tanács élhatározó sze­repének növelését szolgálta, mivel apróbb, kevésbé jelentős ügyek intézése alól mentesítet­te a testületet. A kétéves ta­pasztalat továbbá választ adott a tanácsi és nem tanácsi szer­vek közötti együttműködés célszerű formáira, valamint a tanácstagok tájékoztatásában követendő módszereikre is. — Melyek a felülvizsgálat leg­fontosabb elvei? — Arra keli törekednünk, hogy mennél hatékonyabban érvényesítsük a tanácsi mun­kában a helyi sajátosságokat, vegyük figyelembe a községi, városi lehetőségeket, feladato­kat a fejlesztési tennivalók és módszerek meghatározásában ] csakúgy, mint példáid az i együttműködés formáinak ki- | alakításában vagy a tanácsta- | gok tájékoztatásában. — Néhány, már elkészült nagy­községi szabályzatot olvasva a I formalizmus veszélyére , figyel­tem föl. Mintha a fenti rendelet összeállítói szó szerint kimásol­ták volna az ott példaként sze­replő módszereket. — Lehet, hogy előfordul ilyen, is, de egy-két esetből semmiképpen sem szabad ál­talánosítani. A helyi tanácsi vezetők túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy e rendeletet nem másnak, mond­juk a fölötles szerveknek ké­szíti, hanem saját mimikája legfontosabb iránymutatója­ként állítja össze. — Siófokon például milyen he­lyi sajátosságok szerepelnek a készülő szabályzatban? — Kapcsolatban állunk az ország tizenöt, hasonló nagy­ságú és jellegű kisvárosával. Például megküldjük egymás­nak a fontosabb dokumentu­mokat. így a szabályzatot is. Ezekből számos ötletet merí­tünk, amelyet természetesen, a helyi körülményeknek megfe­lelően használunk fel. Ilyenek többek között a tanácstagok részvétele választókörzetük tájékoztatásában, mozgósításá­ban. továbbá a vállalati üdü- lőtulajdonosokkal való kapcso­lat formái a város fejlesztése | érdekében, valamint a tanácsi j munkáról kiadott írásos tájé­koztató, amelyben közöljük a legfontosabb határozatokat, magyarázzuk a megjelenít ren­deleteket. Üjabb törekvésünk az, hogy a közlés mellett fo­kozzuk időszakos kiadvá­nyunknak szervező, mozgósító szerepét is. — Kik vesznek részt a rendelet kidolgozásában? — Elsősorban az ügyrendi bizottság meg a Hazafias Nép­front városa bizottságának né­hány tagja. De megjegyzéseik­ké!, gazd>ag tapasztalataikkal természetesen hozzájárulnak ehhez a munkához a tanács osztályai, csoportjai, szakalkal­mazottal és a testület tagjai is. .' ; t p. l. Több mint ezer vagon gabona exportra Nagyüzem a Nostránál Minisztertanácsi rendelet a szesz előállításáról, forgalomba hozataláról Á Magyar Közlöny 57. szá­maiban megjelent a szesz elő­állításáról, forgalomba hoza­taláról, felhasználásáról, jöve­déki e&enőrzéséről ég adózta­tásáról kiadott minisztertaná­csi, valamint az ezzel kapcso­latos MÉM és PM végrehaj­tási rendelet A jogszabály szerint szesz előállítására és forgalomba hozatalára magánszemély nem kaphat engedélyt Régebben jogilag ugyan erre volt lehe­tőség, a gyakorlatban azonban engedélyt eddig sem adtak ki. A rendelkezés ezt most egy­értelműen kimondja; hason­lóiképpen intézkedik arról is, hogy a szesz előállítására al­kalmas berendezés készítésé­hez, megszerzéséhez és birtok­ban tartásához ezentúl min­denki köteles a pénzügyi szerv engedélyét megszerezni, amire eddig csak a magánszemélye­ket kötelezték. Űj rendelkezés a jogsza­bályban, hogy a szesz előál­lítója vagy forgalomba hozó­ja a szeszadót akkor is köte­les megfizetni, ha azt a bér­főzetőktől, illetőleg a vevők­től valamilyen oknál fogva nem szedte be. A mezőgaz­dasági szeszüzem, illetőleg szeszfőzde létesítése előtt ed­dig előzetes engedélyt kellett kérni az illetékes szervektől, ez alól korábban csak az ál­lami vállalatokat mentesítet­ték. Az előzetes engedélyszer­zési kötelezettséget most eltö­rölték, a mezőgazdasági üze­mek maguk dönthetik el, léte­sítenek-e szeszüzemet vagy szeszfőzdét, ellenben az üzem­ben tartási engedélyt — az Van elég vetőmag, jó a fajtaválaszték Bővült a vetőmagvak vá­lasztéka, egyre több a maga­sabb biológiai értékű fajta. Nagyon fontos lenne, hogy a termelőüzemek minél előbb jelentsék be az őszi kalászos vetőmagvakra vonatkozó igé­nyeiket. — így summázhatjuk annak a tájékoztatónak a lé­nyegét, amelyet tegnap tartot­tak Dombóváron, a Vetőmag vállalat. Dél-dunántúli Terü­leti Központjában. Dr. Katona János igazgató elsősorban a kalászos vetőmagvak biztosí­tásának, tárolásának és for­galmazásának jelenlegi hely­zetéről beszélt, de szóba ke­rült a hibridkukorica- és a vetőburgonya-ellátás is. A vetőmagellátás — külö­nösen a kalászosoknál — ál­talában jó. Jellemző például, hogy tavaszi kalászos vető­magvakból az idén 17 vagon­nal többet használtak fel a három megye, Somogy, Tolna, Baranya gazdaságai. Zabból átmeneti nehézségeket okozott, hogy a múlt évi időjárás ked­vezőtlenül befolyásolta a mag csirázóképességét. Ezért került forgalomba kereskedelmi mi­nőségű zabvetőmag is. Az idei kiváló termésátla­gok újból bebizonyították, hogy o magas szintű techno­lógia mellen fontos szerepe van a helyes fajtamegválasz­tásnak és a vetőmag minősé­gének is. (Például a Bezosz­nütt az üzemi feltételektől függ. A megfelelő fajták ki­választásával újabb vetőterü­leteket is meg lehet hódítani a búza számára. Jó példa er­re Szülök, ahol a rozsot foko­zatosan kiszorította a búza. Az idei terméseredmények azt is lehetővé teszik, hogy a ter­melőüzemek kicserélhessék a leromlott, nem kívánt fajtá­kat, mivel nemesített, fémzá­rolt vetőmagból országosan nagy készletek állnak rendel­kezésükre. Lassan itt az ideje az őszi kalászosok vetésének. A Vető­mag Vállalat becslése szerint Somogy mezőgazdasági üze­meinek mintegy 1900 vagon kalászos vetőmagra lesz szük­ségük. Ezzel szemben a gaz­daságok eddig e mennyiség­nek mindössze csak 16,2 szá­zalékát rendelték meg. Pedig ha a rendelések közvetlenül a vetés előtt érkeznek, akkor a szállítást nehéz lesz időben lebonyolítani. Fontos üzemi érdek tehát — figyelembe vé­ve a vetésidőt —, hogy a ren­delések szeptember 10-ig el­jussanak a vállalathoz. A kalászos vetőmagvakon kívül a vállalatnál jövőre — a megnövekedett kereslet ki­elégítésére — nagyobb meny- nyiségben lehet majd kapni jugoszláv hibrid vetőmagot is. A korábban több gondot okozó ve tőburgonya -ellátás is várhatóan számottevően javul: ide vonatkozó MÉM rendelke­zés szerint — még az indulás előtt meg kell szerezniük. Nincs szükségük ilyen' enge­délyre az ipari szeszt előállí­tó vagy forgalomba hozó ál­lami vállalatoknak. A rendelet szabályozza a raktárak és palackozók létesí­tésének feltételeit. A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy az egyes üzemekben milyen nyersanya­gokból mit szabad előállítani. Intézkedik a pálinka és bor­párlat kifőzési módjairól. Két­féle lehetőség van: a keres­kedelmi és a bérfőzés. Az előbbinél az üzem saját anya­gából állít elő pálinkát vagy borpárlatot. A bérfőzésnél más anyagát dolgozzák fel, és a pálinkát visszaadják annak, aki a főzésre megrendelést adott. (#?z adót természete­sen levonják.) A termelőszö­vetkezeteket ebből a szem­pontból kedvezmény illeti meg. A tiltott pálinkafőzést szi­gorúan büntetik; az így elő­állított pálinka után — azon túl, hogy a büntető jogszabá­lyok szankcióit érvényesítik — a rendelet olyan adót ál­lapított meg, amely a jogel­lenes cselekmény elkövetőjét anyagilag sújtja. A magtár előtt nem áa hosszú kocsisor, csak néhány vontató és tehergépkocsi bú­zával megrakodva. A Somogy megyei Gábonatóvásárló és Feldolgozó Vállalat 6. számú üzemegységében — vagy ahogy mindenki ismeri, a Nostránál — éppen a gigeí termelőszövetkezetből érke­zett búzát veszik át. A szállí­tás folyamaitos, a hatszáz var­gon termény befogadására al­kalmas üzemben mégis »mind­össze« száz vagon búzát tárol­nak. — Az egyik oldalon bejön a gabona, a másikán pedig hamarosan távozik — mondja Hegedűs János raktárvezető. — Alighogy beszállítják, már­is vagonokba rakjuk, külföld­re szállítjuk, elsősorban az NDKJba és Csehszlovákiába. Az üzem 971 vagon gabonát vett át az aratás megkezdése óta. Ebből 860 vagon ter­ményt exportáltak.­Milyen munkafolyamain- készültségünk nem a legjobb. Megérkezett a gabona GigébőL kon megy keresztül itt a ga­bona ? — Először mintát veszünk a terményből, utána egy fel­vonó a tisztítógéphez szállítja. Ez egy dobrosta, amely az idegen anyagot, a törött sze­meket eltávolítja. — Sok termelőszövetkezet ma már otthon megtisztítja a gabonát. — Mi ebben az esetben is megrostáljuk, csak azután tá­roljuk. A dóbrostaból a búzát egy másik felvonó viszi a tá­rolóba, vagy egyenesen a va­gonokba. Itt újra mintát ve­szünk, mert a malomiba és külföldre egyaránt csak kifo­gástalan minőségű terményt szállíthatunk. Eddig még nem jött vissza egyetlen vagon búza sem amiatt, hogy nem megfelelő a minősége. — Mekkora teljesítménnyel dolgozik a dobrosta? — Óránként 100—120 mázsa gabonát tisztítunk. A gabona egy részénél — pontosabban kétszázhetven vagonnál — szárításra is szükség volt, mi­vel a termény víztartalma magas, tizenhét százalék fö­lött volt. — Hány vagont töltenek meg búzával naponta? — Huszonöt-harmincat. Szeptemberben még kétszázöt­ven vagonnal exportálunk. A vagonokkal az idén nem volt problémánk. Mindig időben érkeztek és annyi, amennyit kértünk. Borsföléi Ferenc, a körzeti üzem műszaki vezetője, hu­szonöt éve dolgozik a válla­latnál. Több mint harminc bevezetett újítása van. — Az ember mindig az egyszerűbbet, olcsóbbat, job­bat keresi, és az élet is arra kényszerít, hoigy új megoldá­sokat keressünk. A mi üzem­részünk nagyon sok gonddal, bajjal küszködik. Műszaki fel­A Nostra 1931-ben épült, és a gépek hatvan százaléka egy­idős az épülettel. Ezért szükség van arra, hogy a változó vi­szonyoknak megfelelően ál­landóan alakítsunk rajta. Így a teljesítményünk már elfo­gadható. Van olyan gépünk, amelyet annyiszor átalakítot­tunk, hogy a gyártó cég ma már nem ismerne rá. A gabonaipar egyik legna­gyobb problémája a termény elhelyezése — folytatja Bors- földi Ferenc. — Sok új táro­ló épül, de a termény egy ré­szét így is a szabiidban, pony­va alatt tárolják. A minőség megóvására szellőzőcsöveket használunk. Most azzal kísér­letezünk, hogy a szellőzőcsö­veket, melyeknek métere két­száz forint, ne kelljen előre lefektetni azokon a helyeken, ahova gabona kerül, hanem utólag is elhelyezhetők legye­nek. így mindig oda tehetjük, ahol igazán nélkülözhetetle­nek, és a több kilométeres csőrendszert néhány száz mé­teressel' helyettesíthetjük. A gabona után naprafor­gó, majd kukorica érkezik a Nostrához, várhatóan jóval több, mint a koráhbi évek­ben. — És ennek legalább a ki­lencven, százaléka gépkocsin, traktoron. A Nostra viszont úgy épült annak idején, hogy a vasúton érkező szállítmányokat tudja fogadni. Ahhoz pedig, hogy — a meglevők mintájára — olyan terményátvevő helyet építsünk, mely a lerakodást, az átvételt meggyorsítja, nincs elegendő anyagi eszközünk. Ezért itt ás egyszerűbb, egyé­ni megoldást választunk, amelynek előnyeit a kukorica- szezonban a szállító vállalatok is élvezhetik majd. Dán Tibor Vágómban a termény, már csak egy ellenőrző vizsgálat van hátra, azután irány az NDK. Az I. félév eredménye alapján 609 ezer forint jutalomra tája és a Kavkaz holdanként! ^ét ■5ur20n.vaterme.szt0 társu­j. _____Q__________________________Q ma- . . . . i___________ t ermésátlaga között 8—9 má_ zsa különbség is van a Kav kaz javára.) A fajtamegvá lásban is termesztenek nagy hozamú NDK, holland és ma gyár fajtákat, s ezeket a jöv lasatás természetesen mindé- í ben már kapni is lehet * A Pamutfonó-ipari Vállalat gyárai között az első félév­ben a kaposvári érte el a leg­jobb eredményt. A termelési és termelékenységi feladatok teljesítése alapján 609 ezer forintot osztanak majd ki a gyár munkás állományú dol­gozói között, meghatározott feltételek teljesítése esetén a második félév befejezése után. — Hogyan osztják fel ezt az összeget? — kérdeztük Ko­tzian Rudolf munkaügyi osz­tályvezetőt. — Nem mindenki részese­dik belőle. Ügy alakítottuk ki a feltételeket, hogy differen­ciáljunk a jutalmazottak kö­zött is. Csak a mumkásáUo- mányú dolgozókat vettük fi­gyelembe, de minden munka“ körre előírtuk a célfeladato­kat. A második félévben el­ért eredmény alapján juta­lomban részesülhetnek nem­csak a fonónak, hanem pél­dául a tmk-lakatosok, a bálá­zók, a ládaszegezők, a segéd­művezetők is. — Hogyan érvényesül a differenciálás? — Aki az üzemrészének vagy műszakának eredményé­hez jelentős mértékben járul hozzá, nagyobb jutalmat kap. A munkakörök fontosságát is figyelembe vettük. Egy lesze­dő csoportvezető munkájától például nagyon sók függ: ők kétezer forint jutalmat kap­hatnak attól függően, hogy az átlagos leszedési súly sor­rendjében milyen helyezést érnék el. 1000—1000 forint ju­talomban részesül az az öt­vennyolc fonómé, aki a legma­gasabb teljesítményt éri eL — Csak a mennyiséget vet­ték figyelembe? — Az egyes üzemrészeknek szabott feltételek között pon­tosan meghatároztuk a minő­ségi követelményeket is. Is­mét egy fonónőt említek pél- j tűzték ki. minose­mérjük. második daként: munkájának gát öt fokozatban Legjobb az ötös. A félév eredménye alapján csak akkor részesülhet a kitűzött jutalomban, ha legalább né­gyes fokozatot ért eL Hozzá kell tennem, hogy ezt nem könnyű teljesíteni. Törzsök Gyuláné a fonó II. C műszakában munkamód­szer-átadó, szakszervezeti mű­helytitkár. Többek között az ő feladata is volt a munka­verseny feltételeit ismertetni a műszak dolgozóival. — Itt 80 embert érint a célkitűzés. A legjobb teljesít­ményt elérők között 95 ezer forintot osztanak fel. A ver­seny ilyen formájának örül­tek dolgozóink, már csak azért is, mert — legalábbis abban a 14 évben, amióta én itt dolgozom — ilyen magas összegű cél jutalmat még nem MerkUn Erzsébet teszedő csoportvezető, ö is azok közé tartozik, akik a feltételek tel­jesítése esetén a legmagasabb összegű jutalomban részesül­hetnék. — A leszedés során elért teljesítményt súlyban mérik. Az a jó csoportvezető, aki a fonómühely optimális kihasz­nálására figyel, ezzel mind a mennyiségi, mind a minőségi követelmények teljesítéséhez hozzásegíti a csoportjába tar­tozókat. Ék mindenekelőtt ar­ra kell figyelni, hogy saját hibájából eredő rontott lesze­dés ne legyen. — Mi a véleményük: sike­rül teljesíteni a feltételeket? — Biztosan. Már azt is el­határoztuk, hogy minden kö­rülmények között a C mű­szaknak kell a legjobb ered­ményt elérnie. Az üzemrészek munkáját havonta értékelik. A kitűzött jutalmakat élőreláthatalag 1974. január 20—30-a között fizetik ki. M. A. Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents