Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-03 / 180. szám

fMal kommentárunk Berlin, a fesztiválváros Igazságos rendepést Amiig Berlin parkjai, utcái, temen helyiéit adríak a hajnali órákig dobokat, memzetiszmű zászlókat felvonultató szolida- Tótiási meneteknek, nagygyűlé­seknek, addig a Humboldt Egyetem tenmeihesn csöndesebb összejövetelekre kerül sor. Ezek a találkozások azonban éppen olyan fontosak, mint a százezres menet, amely napon­ta ■végig-végig hömpölyög az NDK fővárosainak. sugárút jam. Kollégiumokban, politikai szemináriumokon. nyilvános vitákon csernek, ki az ifjúság sokszor nagyon különböző vé­leményét. A legtöbben az arab es a Palesztinái szolidaritási nap alkalmából várták, hogy ezek a vélemények élesen el­határolódjanak egymástól. A világ ifjúságának Berlinben tartózkodó "diplomatái-* azon­ban kiváló példát nyújtottak a Politika felnőtt képviselőinek is. Az mér önmagában véve is sokatmondó tény, hogy iz­raeli küldöttség képviseli ha­zájának haladó gondolkodású erőit a saemáinárt urnákon. A Palesztinád kérdésről folyó nyilvános vitán fel is szólalt az izraeli küldöttség vezetője. Elmondta, hogy a józan gon­dolkodású fiataloknak egyetlen lehetséges álláspontja lehet: igazságosan és végire megnyug­tatóan rendezni kiéli a iközel- kelett kérdésit! A fesztiváilon részt vevő pa­lesztin és arab ifjúsági szerve­zetek fegyelmezettsege, Jász- szer Arafat jelenléte a VIT ér­deklődésének egyik legfonto­sabb mozzanatává tette az arab saoldar.iitási napot. Ez a szolidaritás abban is kifejeződik hogy a kendőbe bunkóit palesztin lányok és fiúk mellé beálltak a sorba a Spartacus nyugatnémet kom­munista ifjúsági szervezet tag­jai, a Német Demokratikus Közrtánsaság Rostockból érke­zett matrózai. Így, együtt emelték a békét, a barátságot, szolidaritásit visszhangzó tö­meg felé az airab népek zász­laját. A szolidaritás jegyében hajnalokig folyt a párbeszéd a Stadt Berlin felhőkarcolója tö­vében, a Spree hídjaim. A házigazdák iSbMíj Somogy 26 ipari szövetkeze - lének 'termékeiből nyiit tegnap kiállítás Kaposvárom a Mun­kácsy Mihály Gimnáziumban. A hatezernél itöbb munkást foglalkoztató szövetkezeti ipar termelési érteke megha­ladja a 615 millió forintot. Késztermékeik egy részét Európa számos országában is­merik. A megye építőipari szö­vetkezetei mind nagyobb részt vállalnák a lakásépítési terv megvalósításából. így került a kiállii'tásira a 'kaposvári KISZ- lakótelepet ábrázoló fénykép­sor is. Jelentős a szolgáltató tevékenységük: a lakosság megrendelésére végzett javítá­sok. értéke egy év alatt meg­haladja az 50 millió forintot. A kiállítás megnyitóján részt vett Somogyi József, a me­gyei pánt-vb tagja, a Kapos­vári Városi Pártbizottság első titkára és Rostás Károly, a vá­rosi tanács elnöke. dió. a külkereskedelmi szer­vek közbeiktatásával kialakí­tott integráció számos jó pél- ! dáváL szolgált eddig országo­san is, a megyében is. — A magyar szövetkezetek együk legfontosabb feladata — a szolgáltatások megszervezé­se — meUett úgy végzik áru­termelésüket, hogy az ex port- igények kielégítésével együtt megfelelő minőségű és meny- myásegű termék jusson . a ha­zai piacra is. A somogyi szö­vetkezetek között is számos olyan üzem van, amelynek új termékei alkalmasak akár az export növelésére, akár a kooperáció bővítésére. Példaként a barcsi Dráva Szövetkezertet, a kaposvári HTSZ-,t a Delta Sportáru és Bőrkonfekció Szövetkezetei, valamint a Csurgói Napsugár! említette. E két utóbbi ered-1 menyes gazdálkodósáért kivá­ló címet is kapott. A keddig nyitva tartó, jól si­került kiállítás igazdag áruvá­lasztéka aiz első napon ás sok látogatót csalogatott. A Ka­posvári Lakberendező Kitsz bú­torai az iskola zsibongójában kaptak helyet. A főbejárat mellett hétvégi «mini« faház fogadja a látogatókat. Hátul az udvarban összeszerelhető garázsokat állítottak ki. A be­járatnál pedig valóságos kis galvánuzem működik: a Csur­gói Napsugár Ipari Szövetke­zet terméke. A legnagyobb hélyet a textilipari kiállítás fogHal-ja el. A kiállítatit termé­kek itt már az oszt, a telet idézik: meglehetősen sok a műszőrméből készült ruha. (A kiállításról képes riport­ban még beszámolunk.) K. L Köszönet az aratóknak Augusztus elsején délután elcsendesedtek a gabonakom­bájnok. a tösbárapáti egyesült termelőszövetkezetben. Teg­nap érkezett Lukács Lajos­nak a pártszervezet csúcsve- zetősege titkárának a levele, melyben hvriil adja, hogy üzemük túljutott az igen nagy feladatot jelentő 876 hektár kalászos betakarítá­sán. Szerkesztőségünkben gyak­ran szól a telefon, sorra ér­keznek az ehhez hasonló be­jelentések. Ahogy tegnap a megyei tanácson tájékoztat­tak: most már valóban csak néhány napi munka van hát­ra, a szükséges gépátcsopor­tosításokat mindenütt elvé­gezték, előreláthatóan vasár­napra elcsendesednek a kom­bájnok. összehasonlíthatatlanul más, kedvezőbb, eredménye­sebb volt az idei aratás, mint a tavalyi. Részben talán ez a tény magyarázza, hogy a most érkező jelzésekben van egy általános, szép, nemes vonás: a hírt adók szinte mindegyike nemcsak a tényt, nemcsak az eredményt közli, hanem köszönetét is mond. A tegnap kapott levélben Lukács Lajos így ír: »Elisme­réssel kell szólnunk kombaj- nosainkról, az őket kiszolgá­ló szemszállítók hatalmas erőfeszítéseiről, elismerés jár a műszaki dolgozóknak, akik a gépek üzembiztonságáról gondoskodtak, köszönetét kell mondani a szorgalmas asszo­nyoknak, akik sokszor erejü­ket meghaladó munkát vé­geztek.« Az elismerő szavak sorából nem marad ki a ga­bonaforgalmi vállalat, az AG- ROKÉR, és az ÄFOR. ame­lyek »odaadó munkájukkal hozzájárulták a szép és ne­héz feladat eredményes el- végzéséhez«. De említhetnék szövetkezeti elnököt, aki a telefonbeszélgetést azzal kezdte: »Nem szoktunk mi így telefonálni, de olyan helytállásról adtak bizonysa got dolgozóink, hogy kikivan- kozik az elismerés az ember­ből.« A köszönet kifejezi azt. hogy nemcsak szervezett, eredményes volt a mezőgaz­daság nagy nyári munkája, hanem fokozott figyelem, tö­rődés es megbecsülés övezte mindazokat, akik részt vál­laltak belőle. Közös az örömünk. V. M. Száznyolcvan ezer tonna timföld Ajkáról Az év első felében mór tel­jesítette tervét az ajkai tim­földgyár, amely a magyar— szovjet timföld—alumínium- egyezmény egyik kiulcsüzeme. Évi 240 ezer tonnás kapacitá­sával, kapcsolódva a már meglevőhöz, az ajkai timföld- gyár a hazai timföldtermelés legnagyobb üzemévé fejlődik. Az új ajkai timföldgyár, a kezdeti nehézségek ellenére, az idén már 180 ezer tonna timföldet állít elő. Jövőre el­érik az eredeti programot, a 220 ezer tonnás teljesítményt, és 1975-ban már teljes kapa­citással évi 240 ezer tonna timföldet gyártanak. Az új gyár terveit az ALUTERV ké­szítette, s a berendezések zö. mét is itthon gyártották. A technológiában számos új él­járás és tíz új szabadalom vizsgázik. Az ajkai tapaszta­latok nagymértékben hozzájá­rulnák a külföldön épülő ma­gyar tervezésű timföldgyárak zavartalan üzemeltetéséhez. Mintha minden NOK-beli fiatal a berlini utcákon lenne. Pedig a hivatalos NDK-dele- gáció nem nagyobb, mint a VIT-en részt vevő nagyobb országoké. Ünnepelnek, sod­ródnak az eseményekkel a vá - nos FDJ-fiataijai is, s az or­szág más részéből érkező 300 ezer .ifjú vendég, akikéit a fesz­tivál idejére iát vendégül Berlin. Mint házigazdák, kedvesek, udvariasak, készségesek a né­met fiatalok. Mindig, minden­re van idejük, kedvük. Hirte­len a földre tesznek egy ken­dőt, .vagy halomiba rakják tás­káikat, pillanatok alatt kört formálnak, s máris kezdődik a tapssal, énekkel kísért játék. A város valamelyik színpadán mindig szerepel német együt­tes, legyen délelőtt, délután vagy este. Olyan magabiztosan lépnek a színpadira, a mikrofo­nokhoz, mint a hivatásos elő­adók. Van gyakorlatuk, hiszen évente 140 ezren, vesznek részt művészeti vetélkedőkön, s 32 ezer aktivistája van a dalos- kluboknak. Szeretnek és tudnak énekei­nk A Trepto parkban, az Alexen, a Friedirichstnaissen sokszor hangzik fel a soknyel­vű hangversenyből, németül a daiL Persze nemcsak a dial, a tánc, a jókedv városa most Berlin. Mindennap rengeteg a szeminárium. Zsúfoltak a kon­ferencia-termiek. De kinn a te­reiken, .utcáikon is megszokott látvány a földön, fűben ülő vagy álló beszélgető csoport. A tűző napon fegyelmezetten, okosan, türelemmel vitaitkoz- raaik az FDJ-s fiatalok. Kiváló házigazdák, érett vitapartne­rek, akik viiselkiedésükkél na­pomta mutatják meg, hogy he­lyesen értelmezik a fesztivál jel&saaréL Biczó Péter, a Kisipari Szö­vetkezetek Somogy megyei Szövetségének elnöke köszön­tötte a vendégeket. Elmondta, hogy az utóbbi tíz év dinami­kus fejlődése megváltoztatta a megye gazdasági szerkezetét. E nagyfokú fejlődés részesei a megalakulásuk 25. évforduló­ját ünneplő ipart szövetkezetek is: hasznosan egészítik ki az állami ipar termelésiét, s je­lentős szerepét vállalnak a szolgáltatások fejlesztésében. A termékkiállítás — a teljes­ség igénye nélkül — ízelítőt ad abból a sokféle munkából, me­lyet az ipáira szövetkezetek vé­geznek. Dr. Horvai Ervin, az ORISZ ágazati főosztályvezető-he­lyettese nyitotta meg a kiállí­tást. Elmondta, hogy negyed­századdal ezelőtt összesen két szövetkezet dolgozott haltvan taggal a megyében, s a közös vagyon népi érte el a nyolc­százezer forintot. A megye 26 ipara szövetkezetéből tíz ma végleges telephelyen dolgozik. A mostani tervidőszak végére újabb tíz fctsz részére készül él a végleges telephely. Fej­lesztésükre a negyedik ötéves tervben 160 millió forintot irá­nyozták elő: ebből 71 milliót az áttelepítésre, nyolcmilliót a relkomstoukoiára fordítanak. A szövetkezeti építőipar fejlesz­tésére 22 millió forintot költe­nek, a szolgáltatási tevékeny­ség növelésére pedig 50 milliót. Ahogy nőttek a feladatok, úgy gyarapodott az ipart szö­vetkezetek tagságának szak­mai ismerete is. És jelentősen nőtt a létszámuk: jelenleg a 25 évvel ezelőttinek a harmiim- saorosa a szövetkezetekben dolgozó tagok szarna. Az üze­mek többségében korszerű gé­peken olyan termékeket állí­tanak elő, amelyek nemcsak a hazai piacon keresettek, ha­nem versenyképesek külföl­dön ás. A föosztályvezetiő-helyeifct’es uefcgnyítójábam beszélt a szö­vetkezeti ipar fejlesztésének mé^ik lehetőségéről: az allarm kvaJjiaw«Gktoaá-áűrteno-koapera--xisein8L. w m Összehangoltakban, korszerűbben Tapasztalatok és kezdeményezések a községi tanácstagok tájékoztatásában Minden tisztségviselő csak akkor tud megfelelni hivatása követelményeinek, ha alapo­san, tájékozódott a feladatkö­rét érintő eseményekről, fo­lyamatokról, pontosan dsm^ri az összefüggéseket, és tisztá­ban van a törekvéseit, további munkáját befolyásoló ténye­zőkkel és lehetőségekkel. Ér­vényes ez a megállapítás azokra is, akik napi munká­juk meUett egy-egy közösség, terület képviseletére vállal­koznak: a tanácstagokra. Ök azonban — a fő hivatásukból eredő elfoglaltság miatt — nem képesek naponta tájéko­zódni a körzetüket, települé­süket érintő körülmények vál­tozásairól, hiszen nem tanul­mányozhatják az ügyiratokat, nem tudják figyelemmel kí­sérni a tanács különböző osz­tályain folyó munkát. Ugyan­akkor nagy felelősségük van az elhatározások kialakításá­ban, a döntésekben ás a ter­vek megvalósításában. E fele­lősségük azonban csak akkor lehet megalapozott, ha men­nél tájékozottabban vesznek részt a testületi munkában, a tanács különböző bizottságai­ban, vagy járnak el egyedi ügyekben. A tanácsi szervek az el­múlt években különböző mód­szereket, formákat dolgoztak ki és honosítottak meg a ta­nácstagok jobb tájékoztatásá­ra, felkészítésére. Az ennek során szerzett tapasztalatok alapján adta ki a közelmúlt­ban a Hazafias Népfront Or­szágos Titkársága és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala együttes irányelveit a tanács­tagok összehangolt, korszerű tájékoztatásának megszwrve­Milyen tapasztalatokat és törekvéseket lehet nyomon kö­vetni megyénkben a községi tanácsok és népfrontbizottsá­gok ez irányú munkájában? A tanácstagok azt tartják, hogy a legfontosabb tájékoztatást a testületi beszámolók, jelenté­sek szolgáltatják. A most már általában írásos formában megküldött elemző összefogla­lók. határozati javaslatok, egyéb információk egy-egy té­mát részletesen kifejtenek. A vélemények és ta­pasztalatok azonban arra in­tenek, hogy a vitaanyagok, tá­jékoztatók megküldésével a tanács még nem tett meg min­dent. Ahcgyain például a ta­nácsi vezetők Böhönyén ta­pasztalják, néhányan meg­ijednek a vaskos anyag­itól, es — különösen az olvasáshoz nem szokott idősebb emberek — már­is félreteszik; másokat nem­egyszer elriaszt a végigolva- sástól a szakmai kifejezések tömege, a nyakatekert fogal­mazás. Arira kell tehát ügyel­ni, hogy tartalomban, terjede­lemben és formáiban egyaránt a tanácstagok többségének képzettségi szintjéhez igazod­jon a testületi beszámoló, mert egyébként e nagy mun­kát jelentő és alapjában hasz­nos kezdeményezés nem érd el teljesen a célját. Továbbra is fontos követel­mény, hogy a tanácstagok kapjanak részletes és átfogó tájékoztatást arról, mi történt a két tanácsülés között. Ezt ma már mindenütt nagy gond­dal készítik elő. Különösen széles körű érdeklődésre tar­tanak számot a nem tanácsi szervekkel folytatott tárgyalá- **oröl, megállapodásokról, községekben van hagyománya e gyakorlatnak — erről győ­ződhettünk meg Csurgón, Ta bon és Marcaliban —, de el­maradhatatlan része a ta. nácsü léseknek .kisebb közsé­gekben, például Kétlhelyen. Nemcsak hivatalos formá­ban kívánnak azonban kérdé­seikre választ kapni a ta­nácstagok. Lehetőséget kell te­hát adni arra — legjobb taná­csainknál ez már rendszeressé is vált —, hogy kötetlenül, fe- szélyezettség nélkül beszélget­hessenek a tanácstagok vá­lasztott vezetőikkel és az ap­parátus szakirányítóival olyan kérdésekről, amelyéket nem akartak sem a vita során, sem az inteirpellációk között féttermi. Erre alkalmasak a tanácsülés Utáni rövid együtt- maradasok az érdeklődőkkel, de a külön, valamely téma megtárgyalására szervezett be­szélgetések is. Sávolyon és Somogveámsón­ban elmondták: annak ellené­re, hogy ritkán kerülhet erre sor, hasznosnak tartják a tá­jékoztatás szempontjából a megyei tanácstagok járási cso­portjának a választókörzet egy-egy községében tartott üléseit. Ezeken ugyanis többek között a népfront helyi bi­zottságának elnöke is részt vesz, a'kd a megyei, országos helyzetbe ágyazva ismeri meg községe fejlődésének lehetősé; geit. Valóban, a tanácstagok munkájához nélkülözhetetlen a folyamatos kitekintés más testületék, területek tapaszta­latainak tanulmányozása, és az újonnan megjelent jogsza­bályok megismerése. Ehhez nyújtanak segítséget a külön­böző kiadványok, újságok mindenekelőtt a Tanácsok Lapja, amely ma mar minden. zésére es önképzésük_ segítő- tervezett intézkedésekről el- j Banacstagihor. eljut. Helyes Ciűivia * tTVl- ___ _____ ___ n___ | tag bizottsági tagoknak is megrendelni, ezzeL is segítem a tanácsi munka megalapo­zottságát. A tanácstagok egye® cso­portjait a felsorolt működési keretekben szerzett tájékozó­dásnál részletesebben is érde­kelnek bizonyos kérdések, így az új tanácstagokat föl kell készíteni munkájukra. Az első tanácsülésen ez részlete­sen meg is történt a megye minden községében. Ezen túl sajátos -gondjaik vannak pél­dául a fiatal tanácstagoknak. A marcali járásban a KISZ- bizottság és a népfront elnök­sége külön beszélgetést szer­vez velük. Hasonló találkozá­sokat tervez a nőd tanácsta­gokkal a marcaäd nőbizottság. A tájékoztatás mód­szereiről és formáiról említett néhány tapasztalat és kezde­ményezés természetesen nem tartalmazza a lehetőségek tel­jes skáláját. Újabbak és má­sok is elképzelhetők. Arra azonban mindenképpen föl kell hívni a figyelmet, hogy bármilyen legyen is az infor­máció eszköze és módja, ezek­nek minidig a helyi sajátossá­gokra kell épülniük. Arra is ügyelve, hogy elkerüljék a párhuzamosság és a túlterhe­lés veszélyét. És még valamit A tanácstagok tájékozottsága iránti igény a közeljövőben nem csökken, hanem fokozó­dót. A fentiéken kívül tehát mindig szem előtt kell tartani e munka folyamatosságának és a módszerek áVlandó töké­letesítésének követelményét. Paál László Somogyi Néplcpl 3

Next

/
Thumbnails
Contents