Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-24 / 197. szám
i Tízmilliós nyereség ' A biztonság érdekében Egy vállalat talpra áll Tízmillió forint nyereséget ért el az év első felében a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. A hírhez hozzá tartozik, hogy a korábbi évek első hat hónapja mindig veszteséges volt. A központban és a munka- helyeaj azt mondták 1973-ról, j hogy ez a stabilizálás éve. j Termelés és költségei Embersics Sándor igazgató számokat sorol. Azt, hogy az első hat hónapban a 220 millió forintos tervnek több mint a felét teljesítették, pedig az építőiparban — érthető okok miatt — a második hat hónapra jut több tennivaló. A teljesítés mögött termelékenyebb 'munka és önköltségcsökkenés. Három évvel ezelőtt az első hat hónapban 33 706 forint volt az egy munkásra jutó termelési érték. Az idén pedig 70 682 farint. A termelékenység tehát csaknem a duplájára emelkedett. Ebben része van az átfutási idő csökkenésének, az ütemesebb termelésnek, a határidők betartásának. A növekvő termelési érték ellenére — abszolút összegben is — csökkentek a rezsiköltségek. 1970-ben még 35 millió forintot tett ki ez, az idei első félévben pedig már csak 11,8 milliót. A bankkamat minimális: Ä miriőség javulását is jelzi, hogy a garanciális költségek jóval alatta maradtak a korábbi • évek átlagának, a határidők tartása miatt szinte egyáltalán nem volt kötbér. Mindez egy 1970-ben kezdődött kedvező folyamat eredménye; sok vita, számolás és rengeteg tanácskozás előzte meg. A Somogy, megyei Tanácsi Magas- , és Mélyépítő Vállalatnál nemcsak helyes döntéseket kellett hozni, hanem erről meg kellett győzni a munkásokat, és gyakran a vezetőket is. Az első félévet értékelő termelési tanácskozásokon most sem az, eredményekről esik a legtöbb szó: .azt keresik, hogy miként lehetne tartóssá tenni a mostani — jó munkáról tanúskodó — számokat Véleményt kérni Az eredményekhez folyamatos, jó munkaellátottság kell. Az, hogy legyenek jó tervek, megfelelő mennyiségű és minőségű anyag, illetve gép és hiunkaterület. Ez viszont már arra is választ; ad, hogy milyen a vállalaton belül az együttműködés. — Gyakorlat nálunk, hogy amikor szerkezetileg elkészül egy épület, a következő munkafolyamatokban részt vevő egységek vezetői asztalhoz ülnek: arról döntenek, hogy ki milyen sorrendben és mikor kezdi a munkát Ezt a megállapodást aztán tartani' kell. Befejezés előtt ismét számba veszik a tennivalókat Ezeken a megbeszéléseken — évek alatt értük el — az adott szónak hitele van. Aki vállalt valamit, azt tartja is. És amikor elkészült egy épület — akár lakás, akár iskola —, belső átadást tartunk: mi magunk vesszük át az épületet. Az a véleményünk, hogy a hibákat nem a beruházónak, hanem az építőnek kell ész- revennie. S ezeken az átadásokon sokszor szigorúbbak a feltételek, mint amilyeneket a beruházó támaszt A hibátlan mólért is ellenőrzik Rábólintás — és a kövefkezménye MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ, hogy a termelőszövetkezeti tag. — aki tulajdonosa egy- egy szövetkezet termelő eszi közeinek, javainak — a saját és a közösség érdekében óvja a közös vagyont. Sok példa azonban épp azt tanúsítja, hogy nagyon hézagos, felületes helyenként az a belső ellenőrzés, aminek a vagyonvédelem volna egyik célja. Közös gazdaságaink év végi zárszámadó közgyűlésein olykor olyan az ellenőrző bizottság elnökének a beszámolója, hogy azt akár el se kellene mondani. S az is előfordul, hogy a felolvasott beszámolóból kicseng: annak az elkészítésében alig — vagy egyálta- . Ián nem — vett részt a bizottság, vagy csajf felületesen végezte a munkáját egész éven át. S jóllehet a megyei összegezés szinte évről évre kitér az ellenőrző bizottságok tevékenységének fogyatékosságaira, a javulás mégsem kielégítő, Ezért pedig elsősorban az érintett termelőszövetkezetek hibáztathatok. Beszélni kell erről a témá- . ról. Azért is, mert előfordulnak még — szelíd szóval élve — hibák egynémely termelőszövetkezet gazdálkodásában, amikor is a végső ténymegállapításnál a belső ellenőrzés elmulasztását lényeges előidéző okként róják fél. Nem lehetne ezt megelőzni? Különösen most, a betakjjrítás folyamán, .amikor »öszeáHnak« az év végi mérleg egyes tételei. Aztán könnyen adódhat bonyodalom abból is, ha a termelőszövetkezetek által létrehozott különféle társulásoknál nem érvényesül a tagszövetkezetek rendszeres ellenőrzésié, a dolgok tulajdonosi számonkérése. A megyénkben ez idő szerint felszámolás alatt álló három, TÖVÁL példája figyelmeztet! A megyei tanács mezőgazdasági feljesztési albizottságának legutóbbi ülésén jegyeztem föl ezeket a sorokat: "A tagszövetkezetek semmiféle tevékeny ellenőrzést nem végeztek,, külső szakembereket sem kértek föl erre, s a rábólintás megbosszulta magát...« Egy bizonyos, a hibák semmiképpen sem egyszerre, az év végén keletkeznek, hanem csak akkor csúcsosodnak ki. Az évközi mulasztások, torzulások ugyanis egymásra halmozódnak, s végül a problémák már súlyos méreteket öltenek. El kellene jutni azonban végre odáig, hogy a termelőszövetkezeti 'tagok és a társulásokban, vállalkozásokban részt vevő tag sző vetkezetek ne csak joguknak, hanem feladatuknak is érezzék a belső ellenőrzést. Közös vagyonukat védik ezzel, és megelőzhetik az olyan zavarokat, amelyek hátravetik — vagy még ennél is súlyosabban érintik — az egész gazdálkodást, a közös érdeket. S valamiképpen lelkiismereti kérdéssé is kellene válnia ennek a tulajdonosi ellenőrzésnek. Márpedig úgy, hogy az adott közösségben föltárt hibák hallatáin a tagok megkérdezzék önmaguiktól:, vajon mit tettünk mi azért, hogy ez ne így legyen? Megnéztük-e menet közben, hogy jó vágányon mennek-e a dolgok? Ha láttunk, hallottunk valami rendelleneset, szól- tunk-e, hogy ezt ne így csináljátok, mert ebböL nektek is, nekünk is kárunk származhat? A FELELŐSSÉGTELJES ellenőrzés — a tulaj donos jogán és fontos feladatai közé sorolva — január 1-től december 31-ig tart. Most augusztus második felében járunk. S hasznára válna a bizottságoknak, ha megnéznék és összegeznék mindazt, amit az év folyamán eddig tettek,, és megjelölnék további feladataikat. H. F. Az eredmeny: nem töltenek meg oldalakat a kifogások, a kijavítandó hiányosságok az átadási jegyzőkönyvekben. A hi bál-e felsorolása helyett ezekbe egyre gyakrabban-írnak dicséretet. Mindennek hogyan látja hasznát a munkás? Mit vesz észre a határidők tartásából, a javuló munkából? Azt, hogy más körülményeket teremtett a vállalat S azt is, hogy ahol jobb a minőség, ütemesebb a termelés, ott vastagabb a boríték is. A bérekben az építésvezetőségek között is eltérések vannak. Oka: a munka minősége és termelékenysége közötti különbség. A bizalomért Ä Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat ebben az évben százzal növelte a munkáslétszámát. A ténynél többet mond, hogy nem okozott gondot nekik a kőművesek, festők keresése. — Én. úgy érzem .— mondta az igazgató —, hogy a munkások értik a vállalat célkitűzéseit, és szívesen dolgoznak érte. —Milyen időközönként találkozik, mondjuk: az igazgató egy munkással? — Az attól függ. Van, ahol évente tízszer is, mert több a gond, másutt viszont — a termelési tanácskozásokat nem számítva — egyszer, kétszer. Nálunk elv, hogy valamelyik vezető részt vesz egy-egy építésvezetőség minden tanácskozásán. Akkor is elmentünk, amikor munkát kértünk, s megmondtuk: ennek ellenértékét csak akkor tudjuk majd fizetni, ha talpra áll a vállalat. Az nehéz volt. Most sokkal könnyebb, hiszen ha kérünk valamit, meg tudjuk mondani, mit adunk érte. S a munkások véleményt mondanak. A véleményét döntés előtt mindenkitől kérik. Utána viszont azt vár ják, hogy ennek megfelelően cselekedjen. — Ha megkezdődik egy munka előkészítése, a tervtárgyaláson mindig részt vesz az is, aki irányítja majd az építkezést. Tíz napig keresheti a 'hibákat a tervben, de a tanácskozáson köteles véleményt mondani. Ha a kifogásai alaposak, elfogadjuk, ha nincsenek, később sem hivatkozhat arra, hogy rossz volt a terv, sok a módosítás, az előre nem látott munka. A recept tehát: megfelelő előkészítés, a munka feltételeinek biztosítása és szigorú határidők. Az eredmény: ke- | vesebb gond, jobb gazdálkodás, elégedettebb emberek. Kercza Imre Régen fűtóháznak nevezték. Közkeletű megjelölése most is ez, de szaknyelven már vontatási főnökségnek hívják. Korábban, amikor még csak gőzmozdonyok zakatoltak a síneken, a pihenőidő alatt sem oltották ki mindig a tüzet a kazánban. A fűtőházban időnként egy-egy lápát szenet dobták a parázsra. Innen szármozik az elnevezés, amit négy-öt évvel ezelőtt már túlhaladt az idő. A gőzösöket fokozatosan kiszorítják a más üzemanyaggal működő gépek. Jelenleg körülbelül 50—50 százalék az arány. Hetest József mérnök kalauzol a műhelyben. Ott, ahol korábban a gőzösök* szelepei sivítottak, most a kiszedett motorok sorakoznak — javításra vagy ellenőrzésre várva. — Gyakran utazom a sió- föld vonattal — mondta He- tesi József. — Időnként, amikor. a kötelező .vizsgálatra bevisszük a motort a műhelybe, hallom a megjegyzést az utasoktól: már megint lerobbantak! Pedig nem azért cseréltünk mozdonyt, mert valamilyen meghibásodás történt. A vontatási főnökségen ugyanis nagyon szigorúan veszik a motorok felülvizsgálatát. Típusok szerint változóan, a megtett kilométerek alapján minden gépet ellenőriznek, akár van hibája, akár nincs. Siófokra az MDa típusú hat részes motorvonat jár. Minden ötezer -kilométer után. ellenőrzik, és elvégzik az előírt alkatrészcserét. Ezeket a munkákat meghatározott jellel jelölik: M nulla ötezer, M 1 tízezer, M 2 negyvenezer kilométer után kötelező. A műhelyben hónapokra lebontott javítási terv alapján dolgoznak. Egy-egy motor vizsgálatára az idő meg van A műszaki leírás nélkülözhetetlen a javításoknál. határozva. Az M 31-es vontató D 2 jelű javítási ideje például négy nap. A Vörös Zászló szocialista brigád tagjai jelenleg egy kis motorvonat meghibásodott sebességváltóján dolgoznak. Ez a típus harminc t^vel ezelőtt készült, de most már új Diesel-motor van bennük. Két másik, ABY-jelzésű kismotor is várakozik a műhely előtt, ezek már délután' indulnak utasaikkal Siófokra. — Mi a vontatási főnökség feladata? — Röviden válaszolhatok rá: biztosítanunk kell, hogy a szerelvények hibátlan, biztonságos, kötelezően ellenőrzött motorokkal induljanak ki az állomásról. — Sikerült-e ezt eddig hiánytalanul elvégezni. — Időnként alkatrészhiány - j nyal küszködünk. Ez nehezíti a tervünk teljesítését. Ugyanakkor egyre több a korszerű, nagy teljesítményű gép is, amelyben egyre nagyobb szerepe van az elektromos alkatrészeknek. Egyetemista koromban még csak fél oldalon foglalkoztunk olyan berendezéssel, ami most már széles körben elterjedt. Itt, a műhelyünkben is gyakran találkozunk ezekkel. A szerelésük annyiban okoz gondot, hogy javításukhoz külön szakemberekre volna szükség. Ilyeneket a MÁV eddig nem képezett. Reméljük, hamarosan ez a gond is megoldódik. Ad-, dig saját magunk próbálunk tenni valamit. Tervezzük, hogy minden péntek délután összehívjuk a szakembereinket, és egy tanfolyamon megismertetjük őket az új berendezésekkel, javításuk módjával, M. A. llwiH Ellenőrzésre várnak az ABY jelzésű kismotorok. Brigádok az üdülőkért Váltás. Százak igyekeznek az ország legnagyobb üdülőjébe, a SZOT siófoki Csepel Üdülőjébe. Két gondtalan hetet akarnak eltölteni, zavartalanul élvezni a vizet, a napot, és felfrissülve visszatérni otthonukba, munkahelyükre. — Ennek biztosítósára törekszenek egymás munkáját is segítve a szocialista brigádok. Nyáron 1500 beutalt tölt nálunk két-két hetet. A nap minden órájában készenlétben kell lenni dolgozóinknak. — Zsombori József üdülő vezető több mint két évtizedes tapasztalat birtokában tájékoztatott erről. A Csepel Üdülőben két csoportban 1500 ember ül asztalhoz. A leves, a második fogós, a sütemény és a savanyúság tálalásához több mint 600 tányérra van szükség. Évekkel ezelőtt ölben, tálcán hordták ki a felszolgálók. Aztán az üdülő karbantartói ötletes kocsikat szerkesztettek. Egy-egy kocsin egyszerre 600 lányért, 1000 poharat tudnak kivinni. Gyorsabb és könnyebb lett a munka. A gépi mosógatAs után a tányérok a kocsikon száradhatnak. S most már kocsival hordják találáskor a poharakat és a levesestálakat is. Egy-egy csoport étkezési ideje már fél óráig sem tart. Az elismerés elsősorban a TMK Jankovics György vezette szocialista brigádját illeti. Ök más szakszer-* vezeti üdülőknek ás készítettek hasonló kocsikat. Júliusban bevezették a SZOT-üdülőkben is a szabad szombatot. A szocialista brigádok összefogtak, hogy a kiszolgálás színvonala, ne csökkenjen. A konyha és az étterem, a szállodák szocialista brigádjai vállalták a kölcsönös segítséget: a konyha, az étterem dolgozói váltáskor a takarításban, a szállodai személyzet pedig a felszolgálásban, a terítésben segít. Nyáron 260, télen mindössze 100 dolgozot foglalkoztatnak az üdülőben. — A törzsgárdára nagy szükség van. Nehezítené az ellátást, ha dolgozóink minden évben cserélődnének, ezért többségüket télen a cukorcso- t magolóban foglalkoztatjuk. Ezenkívül növeljük a téli üdülésben résztvevők számát is — mondja Zsombori József. A párt- és KISZ-szervezet arra serkenti a fiatalokat, hogy tanuljanak, képezzék magukat. Így lett például a konyhai segédmunkás Szűcs József- néből szakács, Papp Bétanéból, aki 14 éves korában pohármosogatóként kezdte a munkát, raktárvezető, Friss Gézáméból pedig könyvelő. Mindhárman kiválójelvényes dolgozók. Jelenleg is. sokan tanulnak. Szakmai tanfolyamokon, középiskolában és az üdülő vezetői által szervezett téli továbbképzésen, amelyet Péter József étterem- és Vízkeleti Dezső konyhavezető tart. Szorgalmasak és igyekvők a fiatalok, elsősorban a KISZ-esek, Szekeres "Margit, Dósa Anna és a többiek. Tavaly a Csepel Üdülő másodszor nyerte el a kiváló címet. Ezt olyan dolgozók segí- i tették elő, mint a konyhai szo- j cialista brigád vezetője, a ki- i válójelvényes Kocsis Józsefné, i aki 15 éve van már ebber a munkában, s itt érett párttaggá. Aztán az ugyj .ncsak kiváló Kubicza Gyula, aki régebben a mezőgazdaságban dolgozott, s ma az automata olajkazdnt kezeli. A takarítónők közül pedig Szabó Ilona érdemelte ki — aki legrégibb dolgozója az üdülőnek —. a kiválójelvényt munkájával, illetve Kátai Gyuláné, a konyhai szocialista brigád, Varga La- josné, a szállodai szocialista brigád vezetője. Gyermekek százai élvezték az idén is a nyaralást. S hogy napjaik még kellemesebben teljenek, a szocialista brigádok felajánlották: kívánságuk szerint kedvenc ételeiket főzik nekik. S amikor az egy csoportban nyaraló 150 csepeli munkásgyereknek letelt a két hete, kedves sorokat írtak az üdülő vendégkönyvébe. A Puskin, a Rózsa Ferenc, a Petőfi, a Kossuth szocialista brigádok naplójában az első lapon ez olvasható: »A munka minősége a brigád becsülete.« Szalai László Somogyi Néplap
