Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-23 / 196. szám
Friss mandátum — új gondok Beszélg< t 's két tanácstaggal tálból-« is ezt csinálja? — A MAI KOMMENTÁRUNK Üzemek tanácsi segítséggel Országos zöldségiermesztési tanácskozás Kecskeméten Hat napiig tartó országos zöidségtermesztési tanácskozás kezdődött szerdán Kecskeméten. A Kaitona József Színházban lezajlott megnyitón. dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei tanácselnöke köszöntötte a részvevőket, majd dr. Modus András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes értékelte a kertészeti termelés jelenét, s vázolta a továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A vitaindító előadást dr. Kovács Imre, a MÉM főosztályvezetője tartotta. Elmondotta, hogy megfelelően alakult a zöldségtermesztési program végrehajtása, de a növekvő igények gyorsabb ütemű fejlesztést igényelnének. Az eddigi eredmények bizonyít- jáfk, hogy jó úton haladnak a kertgazdaságoik. A termelés szakosításával, gépesítésével javult a termelékenység, ma- gasabbaJc a hozamok. Az anyagi erőhöz mért fejlesztéssel 1975-ig az ország zöldség- termő területének 35 százalékán. megteremtődnek a valóban nagyüzemi termelési feltételek. A mechanizálás nem teszi olcsóbbá, sőt növeli a termelés költségeit. Ezzel szemben biztonságosabb, egyenletesebb lesz a kertészeti áruk kínálata; A gépek alkalmazása fokozza a termelékenységet, csökkenti az áru- etőáJlításra fordított időt. Jelenleg egy mázsa paradicsom termeléséhez 10 munkaórára van szükség, gépesítéssel mindössze 35 perc kell. napirendre került a zöldségesek fajtaváltása. A korszerűbb tecmeléstechnológia, a gépesítés új fajtáikat igényel. Ezért 130 külföldi zöldségfajta termesztését tanulmányozzák az «pszáigban. Az import azonban, csak részben oldja meg az igényeket A továbbiakban nagyobb feladat vár a hazai kutatókra, s időszerű a kertimag termelő gazdaságok ki- alaikítása isi Az első nap programjaként nyalllt meg a kertészeti egyetem kecskeméti főiskoláján az országos zöldségtermesztési kiállítás. 28 kertészeti gazdaság, számos kutató intézet mutatja be termékeit. Este az Aranyhomok szállóban szakember-találkozót tartottak. Ma folytatja munkáját a tanácskozás, ezt követően pedig üzemi bemutatók lesznek. Néhány hónap telt él azóta, hogy az új tanácstagok — elnyerve a választók bizalmát — megkapták megbízólevelüket. Ez a bizalom az első időben természetesen várakozásban nyilvánult meg. A választók a jelölő gyűléseken elmondták, hogy mi mindent várnak a tanácstagoktól. Persze nem néhány hét alatt. De vajon mit vár magától az új tanácstag? Milyenek a közéleti tevékenység első hónapjainak tapasztalatai? — Két »friss« kaposvári tanácstagot kerestünk meg a kérdéssel. Egy ház egy választókerület Lossos Józsefné a kalinyini városzrész sávházának tanácstagja. Egész Kaposváron egyedülálló, hogy az egész választókerület egy házban lakik. Sajátos helyzet, sajátos gondok. A huszonhárom éves fiatalasszony ezer ember gondját vette a vállára, amikor a tanácstagi megbízatást vállalta. — Hogy tetszik a közéleti munka? — Először nagyon meglepődtem, amikor engem jelöltek. Féltem is tőle, hiszen itt a házban nem ismertem senkit. Ide a város körülböző részeiből költöztek az emberek. A jelölő gyűlésen úgy érez| tem, tulajdonképpen mindegy, hogy közülünk kit jelölnének, annyira nem ismerjük egymást. Akkor még nem tudtam, hogy mi az, ami később mint tanácstagnak munkát ad. Voltak elképzeléseim, de azok inkább a »hagyományos« választókerületek tanácstagi teendői. Itt nincs járda- és út- gond. Aztán később kiderült, hogy a mi problémáink speciálisak. — Például? — Amíg csak a ház egyik harmadában laktak, a másik két részben a kőművesek dol4,3 milliárd forintos költséggel Dunaújvárosban épül fél a könnyűipar jelenleg egyik legnagyobb beruházása, a hullámpapírgyár. Építése öt évig tart, s 1977-től kezdve nagy mennyiségű réteges hullámpapírt, illetve különböző méretűre szabott hullámpapír dobozit ad a hazai termékek csomagolásához Évente 100 ezer tonna hullámpapírt kégoztak, a lakott folyosókat egy deszkafai választotta el a többi résztől. Miután elmentek a munkások, a falat kibontották, és szabaddá vált az út az elzárt lakások előtt is. Azok. akik hozzászoktak ahhoz, hogy a hosszú folyosó ösz- szes lakója nem előttük megy el, azoknak egyszerre furcsa lett a nagy zaj. Ezt fokozta az a körülmény, hogy elromlott az egyik lépcsőházban a lift, s mindenki a másikat használta, és a »szomszéd lépcsőháziak« is ezen a folyosón közlekedtek. A következmény: néhányon kezdték elbariká- dozni ajtajuk előtt a folyosót. Ez a többi lakó nemtetszését váltotta ki. Nekem kellett igazságot tennem. Először a tanács illetékeseit kerestem meg, akik azt a felvilágosításit adták, hogy bizony egy ekkora bérházban nem lehet az »én folyosómon az én váram« elve alapján élni. Egyelőre tehát nem lesznek válaszfalak. — Milyen a kapcsolata a ház lakóival? — Az eddig' eltelt idő kevés volt ahhoz, hogy megismerjük egymást. Azt szeretném, hogy akinek valami kér- nivalója van, hozzám jöjjön. — Mit tart a legsürgősebb feladatnak? — A városrészben nagy gond a játszótér hiánya. Itt ugrálnak, másznak, rohangálnak a gyerekek az épület előtt az úton, a járművek között. A másik ismét »sávházi« gond: itt van ez a nagy ház telefon nélkül. Ha valami baj van, rohanhatunk a nyilvános telefonhoz. A bizottság „rákérdez” — Melyik az a téma, amelyik így vagy úgy, de szinte minden fórumon elhangzik? Az építkezés. Mit jelent közéleti embernek lenni, tanácstagként és végrehajtó bizottsági tagként válaszolni a kérszít majd a nagyüzem, s az anyag felét maga dolgozza féL Finn, olasz és lengyel gyárak szállítják a legkorszerűbb gépeket a KISZ védnökséggel épülő gyárhoz. öt nagyobb egységből áll majd a gyáróriás, amelynek körvonalai a 6-os út közelében, a kehely alakú víztorony mellett bontakoznak ki. kérdést Embersics Sándornak, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat igazgatójának tettem föl. — Attól függ, hogy milyen helyzetben van az ember. Most a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen például könnyű helyzetben voltam, mert semmi olyan, nem hangzott el, amiért magyarázkodni kellett volna. Tartjuk a határidőket. Embersics Sándor a Bajcsy- Zsilinszky utca tanácstagja ugyan, de tagja a végrehajtó bizottságnak is. — Két nagyon fontos beruházásunk van — mondja —, s mindkettő az egész város fejlődésére kihat. Az egyik a Klapka utcai általános iskola építése. Ez tizenhét milliós építkezés. Az idén kezdtük, és jövőre már át akarjuk adni az épületet. Meglehetősen szoros a határidő. — Igen, de egyelőre tartjuk a részhatáridőket, és bízom benne, hogy nem keli módosítani később sem. A másik beruházás a kenyérgyár; ez a város ellátásában fontos. — így hat tehát a vállalati igazgató gondja a vto-tagéra. És fordítva? — Fordítva is áll ez a tétel. A vállalat például az én tanács- és vb-tagságom óta patronál egy óvodát. — Milyen a kapcsolata az emberekkel? — Elég sok embert ismerek itt a Bajcsy-Zsilinszky utcában, régebbről is. Amióta tanácstag vagyok, még többet. E néhány hónap alatt nem sok problémával kerestek meg Simon Márta Üj ipari üzemek telepítéséről két tudósítás is megjelent a napokban e hasábokon. Barcson a Fővárosi Kézműipari Vállalat, Marcaliban pedig a jó hírű Május 1. Ruhagyár létesít telepet. A szerződés, amelyet a megyei tanács és a vállalatok vezetői írtak alá, 1980-ig határozza meg a fejlesztést: megszabva, hogy a következő ötéves terv végére hány ember foglalkoztatását kell biztosítani. E két szerződésnek — s a megállapodás révén megvalósuló beruházásnak — közös sajátossága, hogy a megyei tanács iparfejlesztási alapjából anyagilag is támogatja az üzemek Somogyba telepítését. A két új könnyűipari üzem telepítéséről létrejött megállapodás is bizonyítja, hogy egyre jobban fejlődik az együttműködés a terület »gazdája« — a tanács — és az ipari üzemek között. A két friss keletű példa mellett régebbieket is lehet idézni. A negyedik ötéves terv időszakában meghatározott ösz- szeg áll — iparfejlesztési támogatásra — a megyei tanács rendelkezésére. Az, hogy egy új üzem telepítéséhez menynyit ad ebből, a vállalattal kötött szerződés határozza meg. E pénz felhasználásáról intézkedő jogszabály csupán egyetlen megszorítást tartalmaz: a támogatás összege nem haladhatja meg a beruházási költségek 40 százalékát. Rendeltetéséből viszont az következik, hogy ezeknek az iparfejlesztési beruházásoknak elő kell segíteniük a terület és a település fejlődését, a kívánatos iparszerkezet kialakítását, a foglalkoztatás növelését. Ebből a szempontból figyelmet érdemel a tanácsi támogatással Somogyba települő új üzemek területi elhelyezkedése is. Míg a harmadik ötéves tervben elsősorban Kaposvár és környékének foglalkoztatási gondjain könnyítettek, jelenleg a járási székhelyek fejlődését gyorsítja ez az összeg. A korszerű termékeket készítő, modern technológiát alkalmazó üzemek oda települnek elsősorban, ahol még foglalkoztatási gondjai vannak a megyének. A negyedik ötéves terv célkitűzéseivel összhangban a megyeszékhelyen elsősorban az ipar intenzív fejlesztése valósul meg — az elavult géppark felújítása, a munka termelékenységének növelése révén. A megye más területén viszont — az intenzív fejlesztés mellett — szükség van az extenzív fejlesztésre is: ez eddig új üzemek telepítését jelenti. Érdemes az iparfejlesztési alap felhasználásával megvalósuló új beruházások szerződéseit vizsgálni abból a szempontból is, hogy milyen határidőket állapítanak meg. A terület érdekeivel összhangban a gazdaságossági követelményeknek megfelelően a tanács arra törekszik, hogy minél előbb megkezdődjön a termelés. A Május 1. Ruhagyár marcali üzemében — igaz, nem nagy létszámmal — már a jövő hónapban — az építkezéssel párhuzamosan megkezdik a munkát. S a 13 ezer embert foglalkoztató Fővárosi Kézműipari Vállalat legfiatalabb barcsi üzemében is — egyelőre kölcsön kapott helyiségben — hamarosan tanítják már a munkásokat. Fehérje biztosítása hazai szójababból désekre. amikor valaki »hiva4,3 milliárdos költséggel hullámpapírgyár épül Dunaújvárosban K. I. Egymás felé tartó utak — »Zsebző« vagyok. „ — Az apám is a szövetkezetben dolgozik. A szójabab termesztése nem ismeretlen mezőgazdasági tevékenység hazánkban, hosszú időn át azonban, mégsem foglalkoztak vele.a mezőgazdasági üzemek olyan mértékben, ahogyan azt a takarmányozási igények indokolták volna.. A közelmúltban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban dr. Kovács Imre, a MÉM termelési és műszaki fejlesztési főosztályának vezetője sajtótájékoztatót tartott a fehérjetakarmány-gazdálkodás helyzetéről és jövőjéről. S itt különösen erősen hangsúlyozta: a fehérjehiány világjelenség, és széles körű intézkedésekre van szükség a jövőben a hazai takarmányfehérje-termelés fokozására. Az intézkedések között első helyen szerepel »a szálastakarmányok termesztésének, feldolgozásának és tárolásának komplex teohnológiai rendszere; a biztonságos szó- jatermesztés termesztési, fel- dolgozási és alkalmazási technológiája; a kukorica fehérje- tartalmának növelése.« A figyelem reflektorfényébe kerül tehát többek között a szójababtermesztés, /szerte az országban. Részeként annak a feladatnak, amely azt célozza, hogy »minél jobban törekedjünk a már most is meglevő hazai fehérjeforrások kihasználására«. Somogybán ugyancsak történtek lépések — igaz, ez idő szerint jobbára csak próbálkozás jelleggel — ebben az irányban. Tavasszal beszámoltunk róla, hogy az Regszemcséi Kutató Intézet bicsérdi telepén tanácskozást rendeztek, kapcsolatban a szójater- mesztéssel, és ismertették a kutatók eredményeit, javaslatait. Somogyi termelőszövetkezetek képviselői is voltak Bicsérden, s ahogyan most tájékozódtunk: az összejövetel nem maradt eredmény nélkül. Herner Endre, a Közép -somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének munkatársa — ő is részvevője volt annak idején a bicsérdi tanácskozásnak — a minap elmondta, hogy a szövetség területén eredményesek a szója- termesztési próbálkozások. A kutatóintézet kezdeményezésére még a tavasszal ösz- széhívták a szövetségnél a szójatenmesztés iránt érdeklődő közép-somogyi termelőszövetkezetek vezetőit, s itt a kutatók vázolták a lehetőségeket és feltételeket. Három termelőszövetkezet vállalkozott ekkor arra, hogy három-négy fajtával megkísérli a termesztést: a göllei Béke Tsz és a toponári-zimányi Egyesült Erő Tsz egyelőre 5—5 holdas parcellán, a kisgyaláni egyesült szövetkezet pedig 30 holdon foglalkozik ezzel a növénynyel. Elvetették a szóját, szép az állomány, s a közeljövőben — ismét a Bicsérden megrendezésre kerülő tanácskozáson és bemutatón — minden bizonnyal már a fajtapróbák jó tapasztalatairól is beszámolnak a mezőgazdasági üzemek képviselői. Ha a 'betakarítás is azt bizonyítja, hogy a kísérlet bevált, akkor valamelyik somogyi szójatermesztő gazdaságban is bemutatót tartanak majd, s valószínű, hogy jövőre már 50—100 holdas területeken termelik — immár nem próbaképpen, hanem nagyüzemi termesztésben — a szóját a somogyi gazdaságok. E folyamat elősegíti — már menet közben is. de különösen végeredményében — a hazai takarmányfehérje- termelés helyzetének javítását, a jelenlegi állapot megváltozását. Ez idő szerint ugyanis még ez a megállapítás érvényes: »A hiányunk mind növényi, mind állati eredetű fehérjéből visz- szatérően jelentkezik, és ez a hiány az éves igényeknek mintegy a 20 százalékát teszi ki.« ■. F. Egyre közelebb kerül egymáshoz napjainkban az ipar és a mezőgazdaság. Falvaimkban szaporodik az olyan családoknak a száma, amelyek a szövetkezeteknek és az üzemeknek egyaránt adnak dolgozókat. Ez azt is jelenti, hogy egymás munkáját is megismerik ezen a közvetlen, úton. Társadalmi szinten: a szövetséges osztályok egészen közel kerülnek egymáshoz, s egy idő múlva eltűnnek a megkülönböztető jegyek. Annál is inkább igaz ez, mivel a mezőgazdaság ma már egyre jobban az iparszerű termelés felé halad. Erre az átalakulásra egyik legjellemzőbb községünk Kadarkút. Sok olyan ember él itt, aki maga a tsz-ben, felesége vagy lánya ipari létesítményben — például a Kaposvári Ruhaüzem kadankúti telepén — dolgozik.'Egyre több szakemberre lesz szükség a szövetkezetben is. Olyan családot választottunk ki, amelyben van a tsz-ben s van a ruhaüzemben dolgozó tag is. Varrógépek monoton kattogása. Vida Sándomé betanított munkás a ikadarkúti ipari üzemben. Szőkésbarna, kék szemű fiatalasszony. Az arcán ott az aprógyermekes anyák derűje. Február 17-én jött vissza a hároméves »anya- szabadságról«. Az üziemben 1988. december 21-étől dolgozik. — Hét éve költöztem Kadarkáira Visnyeszéplakról. Ott az erdészetnél dolgoztam. Házat vettünk itt. Végre villanykörte ontja a ferfyt esténként. Vehettünk televíziót, rádiót lemezjátszóval — mindent! A munkájáról 'beszél. »Zse- ibező« — így hívják ezt a munkakört. A mostani fazonú zsebből ötvenkettőt kell elkészítenie egy műszak alatt. Ez »nehéz« zseb, mert selyemmel bélelt, s ezen olykor megcsúszik még a varrógép tűje is. Milyen a második műszakja? Nem könnyű. De segít a munkában a mosógép meg a többi gépi háztartási eszköz. Sok hasonló korú íiatalasz- szonyhoz hasonlatos Vida Sán- dorné. Azonosak a gondjaik, örömeik. S ha esténként — a napi munka után — megpihennek, szóba kerülnek a munkahelyen történtek is. Férje jól ismeri a varrógép mellett dolgozók gondjait. Tudja, hányán dolgoznak a szalagon, s kérdezi: nem lenne-e jobb brigádot alakítani. Még közelebb kerülnének egymáshoz. Úgy, mint a Rinyakovácsdiböl bejáró Cze- bei Irénnel. A feleség is ismeri a férj munkahelyét, munkahelyi problémáit. A tsz kovácsműhelye biztosít keresetet Vida Sándornak. Erős, barna férfi — Nemcsak én, az apám is a szövetkezetben dolgozik, ö ácsként. Volt úgy, hogy én csináltam neki az épületvasakat. Környezetében természetszerűleg sok a vasszerszám. Pánt- fogó, tasnifogó, görbeszájú fogó s még vagy nyolc fajta van itt ebből a szerszámból. Miként a kalapácsból is. Ezek a kovács »műszerei«. A fújtató? Villany hajtja. A rugós kalapácsot is. A nyelves vágó és a szögfejező viszont tenyérbe való munkaeszköz. — Nem könnyű munka ez ma sem. Még a százszor csinált keréksínhúzás sem. Hárman vagyunk, de van munkánk mindannyiunknak. Huszonnyolc éves. 1959-ben lett ipari tanuló. Mezőgazdaságban, de szakképzett dolgozóként akarta megkeresni a kenyerét. — S a fia? — Ö majd könnyebb munkát választ. Tsz-ben vagy ipari üzemiben, mindegy. Két ember. Az egyik tsz-iben dolgozik,a másik a ruhaüzem telepén. Egy család. A céljuk közös. Miként azé a nagy családé is... . T Somogyi Nép/opl 3