Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-17 / 192. szám
BALATONI FILMHETEK Egy srác fehér lovon Tíz öreg ház szigete Bizakodva kelhettünk fel helyünkről a siófoki terem- moziban Palásthy György Egy srác fehér lovon című filmjének ősbemutatója után. Nemcsak a filmnek köszönhettük ezt, hanem a vetítést megelőző beszélgetés is optimizmusra adott okot. A hétéves sobrigádversenyt, tanul, iskolába jár, kegyetlenül nehéz vasöntői munkahelyén példátlan tetteivel hívja. fel magára a figyelmet. Mi tartja fenn Szabó Gyurit? Kevés az öntudatra hivatkozni. Palásthy György »kitalálta“, hogy az élethez kell még egy kis bors (»Ha a környékbelieknek azt mondom, Ujhedréhelyen lakom, csak néznek ram. De ha úgy mondom, hogy nlx- bróti vagyok, mindjárt tudjak, honnan jöttem...“) Ezek az emberek itt huszonötén. tíz házban, olyan te- | lep ülésen laknak, mely a Nix- j brót ragadványnevet viseli. Ez ! a németből durva fordítással atitéve annyit tesz: nincs ke- ; nyér. Tulajdonképpen soha- ! sem volt ez az igazi neve, mert mér az 1935. évi anya- I könyvi bejegyzésiben ezt a ne- I vet olvashatjuk: Üjhedrehely. ! A tíz ház kisebb-nagyobb közzel húzódik Hencse és Sa- I roita-pusáta között, háttal a j kaposvár—tercsa vasútvonal- : nak. szemben a visnyei meg á hedrehelyi dombokkal. A házak etött szilárd burkolatú út vis«, villanyvezeték feszül az oszlopokon, tábla jelzi az gozik. Hogy Uá mindenki lakik itt? Nyugdíjasok, teesztagok, de van. aki az útfenntartónál vagy a« öregek szociális otthonéban dolgozik, Gyöngyös- pusztáin.. Perzsel az augusztusi nap. A Vénséges vén fák között tarka színű virágok hűsölnek az árnyékban. Csokonáék siaoimsaéd'ságából fiatal menyecske köszön ránk, mintegy végszóra, ugyanis az asszony éppen ezt mondja: — Az itteni emberek legtöbbje Tapaszáról és Gyöngyös-pusztáról jött ide, gyakran cserélnek gazdát a házaik. Mostanság is keresnek itt eladó házakat, vesznek is. Az autótousemegáLlot. Csokona Jó- \ alsó szomszéd háznak például Bodnár Erika és Palásthy György a siófoki ősbemutatón. is. de nevezhetjük ezt fantáziának, álomnak is. Ami az embert a hétköznapok fölé emeli. Szabó Gyuri —• Oszt er Sándor formálja meg alakját nagyon kedvesen — álma egy fehér ló. Csak képzeletében jelenik meg a pompás sörényes állat, de az álomló is elegendő, hogy ne úgy teljen egyik napja, mint a másik. Palásthy néha úgy belevesz a reális munkásábrázolásba ugyan csak stiláris probléma a filmben —, hogy néha a néző sem tudja, vígjátékot vagy egy realista történetet lát-e. Bár ezeknek a képeknek jó néhány sora érdekes is, izgalmas is, néhány ütötte meg a közepes színvo- I részében — talán az eredeti mogyi kezdeményezés — hogy minden év balatoni utószezonéban, augusztus 15-től szeptember 15-ig, fórumot biztosítsanak a vígjáték- és kalandfilmeknek a tóparti mozikban — egyik évben úgy látszott, mér tényleg megkapja méltó helyét a filmszakmában, a másik esztendő meg szétrombolta az illúziókat. .. Nagy nehezen sikerült bizonyítani a Somogy megyei Mo- ! _ melv ziüzemi Vállalatnak, hogy minden évben ősbemutatóval nyíljon az egyhónapos bemutató sorozat. A filmek nagy átlaga — összesen hétről van szó — alig , | zsefék hazáiban nemrég kapott ; helyei a nyilvános telefon: ősz-1 szököttet*» a világgal ilyen : ! módon is. A települést szántó- | földek öleink körül, mint ten- j ger a szigetet. . . Csokona Jóasefné ötvenhárom éves, negyvenegyben köl- j tűztek ide Pálosiéiról. | — Ahogyan én hallottam, az első világháború után parcel- j j láziták ki ezt a területet. Aki ! , cseléd itt házhelyhez jutott, j airvnak kiadta az útját Feste- í tich Kristóf, a gyöngyös-pusztai gróf. Mivel azonban ezek mind jó dolgos emberek voi- ; talk, többet visszavett közülük. Hogy miért mondták ezt a helyet Nixbrótnak? Került ide tudomásom sze-int a cseléd emberekkel együtt Németiedről egy bizonyos Fridii Endre nevezetű kovács is, akinek az ősei bizonyosam németek lehettek. Ö mondta akkor, hogy tesz ugyan kis házuk, de el- : vwMMt a kenyerüket azzal. ! hogy adósságot vesznek a nyakukba. és elküldte őket a I munkaadójuk. Mindezt németül fejezte kii és röviden. Szóval. itt élünk mi. Kénesére meg Kadarkútra járnunk vásárolni, a vonatra általában a diadli állomáson széliünk fel. A férjem tizenkét éviiig tanácstagja volt ennek a körzetnek, most a kadarkúti tsz-bén dolrnost már a harmadik gazdája van... Nemes Zoltánná — ő lakik az alsó szomszédiban, a férjével. aki traktoros a hediohelyi szövetkezetben, meg a két kis- gyerekikel — tízjenikílenc éves, két éve ment férjhez. — Amíg Gyöngyös-pusztán lalkta/m, gyakran jártam ide tejéit — mondja. — De tollasé mondtuk azt, hogy a tej Üj~ hedirehelyről való, hanem hogy nixbróti . .. Abu,tán Hédié helyen íb laktunk másfél évig, de én bizony nem mennék vissza. Jobb szenetek itt lakni. Ezt a házat harmincezerért vettük, a villanyt már mi szereltettük be a« idén.. Megvan mindenünk. A férjem jól keres, a két gyerek nekem bőven ad munkát, meg azután, itt van a háztáji jószág, a két malac os gäbe, a hízó, a nyolc malac, a baromfiak. S mit mond a feleó szóm* szód. Ök az »östelepesek“ köze tartoznak. A kiskapun tábla: »Ez a ház eladó“. Kutya sunyit ránk, csak a gazda feleségének szavára vonul.az udvar hátsó fé* szébe. Az asszony talán vevőt gyanít bennünk, biztat, hogy lépjünk beljebb. — Tavasztól, áruljuk a há- J zait, de még nem jött vevő. Hegedűsek a házukat árulják. Mariska néni: »Ez volt akkor itt a második há«“. Csokona Józsefné: »Szóval, Itt elünk mi... • Tudja, öregek vagyunk már. A kisebbik lányunk férje nem tudott elheiyezikedni a közelben, Szabásra mentek. Ha el- adóznánk, mi is oda mennénk. Neim kérünk sokat, huszon- nyolcezerért miár adnánk, és egy hold számító is van hozzá a kert végiében. Hegedűs Ferenc és a felesége lakja ezt a házát, a régi házszéimozás szerint — amelyiknek az egyese Hedréhelyen volt — a kétiszézhetvenkilen- cediilket. Szerény há«, hozzáépített gazdasági épülettel, villannyal. Dicsérjük a szép gyepet. a környezetet, közben megérkezik Héricséről a férj. — ötvenkilenc éves vagyok — mondja, miután megtudja, mi járatban vagyunk, s hogy az eladástól ezúttal el kell tekintenie. — Betegség miatt lészáza lé.kolitak. Ilyenkor már jó. há Valaki gondozza a« embert, Mi a legrégebbiek közül valók vágtunk itt. — És nem nehéz elhagyná ezt a helyet? Félté fordul. el csuklik a hangja, úgy válaszol: —- Hiába fáj a szívem ezért a kiis birtokért, mert mondja m^g, mi lesz velem, ha megint beteg leszek, és orvosért, gyógyszerért kell szaladgál ni ? Máriska néni hatvanéves, ö így mesél: — Tízéves kislány voltam, amikor a szüléimmel idejöttünk. és fölépítették ezt a házat. Azelőtt öle Hedrehelyen felesbérlők Voltak. Ez volt akkor itt a móksodik ház. Mi a férjemmel harminchétben keltünk egybe... Hogy ez a Nixbrót honnan került a település nevéhez? Azt hiszem úgy. ahogyan a Csökönömé elmondta. Amolyan csúfmiév ez. A gróf akkor aizt mondta, hogy Bozóta legyen, a neve, die nein az lett. Ha a környékbelieknek azt mondom, Üj hedrehelyen lakom, csak néznek rám. De ha úgy mondom, hogy niixbró- ti vagyok, mimdjóirt tudjak, honnan jöttem ... A kiskapu döcoenve csukódik mögöttünk, s még messziről iá látszik a kis pa.pírtábla: »Ez . a háiz eladó ...« Hedrehelyen a községi közös tanács épületebein Kincses József tanácselnökkel születési ainy.»könyvekben, ré- gesirégi térképeken böngészünk: azt nyomozzuk, földelhető-« valahol Nixibrót névé. Nem találjuk. Bgy 1935. évi bejegyzésnél viszont ráakadunk az Üjhedirehely névre. Akkor élte ifjúkorát ez a kis település... — Összesét! tizenkilenc!!!) település tartozik a tanács körzetébe. csak Visnye térségében tizenegy tállá, Iható. Üjhedre- hely a legjobban ellátottak közé tartozik. Nincs üres háza. Igaz. hogy nagy a mozgás, sok az adás-vétel, többen is szí vesén-választják letelepedésre . .. Ezt tapasztal tűik mi is. E« azt, hogy a níncs-kenyér elnevezés méltatlan ehhez a kistelepülésihez, ehhez a kis szigethez, ahol erősek az ösezkötő kapcsok a szárazftűiddel. Üj- hedirehely új lakókkal éli életéit- Hernesz Ferenc nalat. Keli-e ennél jobb bizonyíték, hogy igenis szükség van egy olyan fórumra, melyen a bemutatók mellett szakmai Viták is folyhatnak a magyar filmvígjáték- és ka- landíümtermésről. A szerdán megnyílt balatoni filmhetek szerencsésen találkozott a filmszakma törekvésével: éppen a szerda esti ősbemutató írója, rendezője, Palásthy György vezeti azt a csoportot, amelyiknek az a feladata, hogy számot adjon a hazái vígjátékokkal kapcsolatos tapasztalatairól. Velük együtt máris szőni kezdték a somogyi szakemberek a jövő évi terveket. Bízunk benne, hogy végre nem hiába. A film is jóleső érzéssel töltött el bennünket; az eddigi ősbemutatóknál jobb filmet láttunk. Bizonyára a siker Útjára indította el Palásthy Gyöfgy ÚJ filmjét, az Egy srác fehér lovon című vígjátékot a siófoki bemutató. A különböző mun kasarcok tükrének szánt vígjáték hő»e amolyan »nehéz ember-, akinek rögeszméje van. Bár súlyos indaként lehúzni igyekszik őt a szürke emberek vilá- gába családi környezete, mégis megmarad fenn; azaz — példákat véve a filmből — komolyan Veszi a szocialista vígjátéktbrmához való visz-J szatérés mozzanataiban —f unalmassá válik az Egy srác f fehér lovon. Oszter Sándor mellett egy( konok, buta testvért látunk, l Koitcz Gábor megformálása-* ban. Játékára érdemes figyel-1 ni, akárcsak Rajz János, Bod-f nár Erika, Goúr Nagy Máriát és Csákányi László jelenetei-J re. Harsányt Gábor villanás-^ nyi szerepe vonja még magá-é ra a néző figyelmét. J Visszatérve a íorgatókönyvfegyverekkel már bizonyítha- nők magatartásén lehetett tóan nagy sikereket értek el. észrevenni némi függőségi viSOMOGYI GÉZA Jégkoporsó yv-í ra:f alapjában véve egy sikeres alkotást sikerült készítenie Palásthy Györgynek, akinek elsősorban remek fantáziáját1 dicsérhetjük. Forgács Ottó 26. — Jelszó! — hangzott szabályosan a sötét bokor mögül. — Na, még ez is kezdi — gondolta elgyötörtén, és hirtelen nem tudta, mi a jelszó. — Ha rosszat mondok, úgyis lefektet. — Magától lefeküdt, és ancshokot! pa__,_____„ _______„ eket. t ői, az ő gondolatát valósitól- ^ ami útközben érte, az röhögve ta meg képeiben. fmegjegyezte: A bemutatónak megvolt átj ~ Ha en Äl tudom' ni01' " a varázsa is, hogy a vetítés után a közönség előtt bemutatkozott Bodnár Erika, Goór Nagy Mária, Csákányi László, Márton András és Palásthy György. hecc kedvéért is vagy negyed óráig hagvtam volna feküdni. Maga elmondhatja, liogy hason csúszva jött végig a varoson. Másnap megtudta. hogv minden éjszakai kellémetleh- ^séget a nem egységes eligazíA kijevi csöndes, szép napok hamar véget értek. Ott zavartalanul töltötték idejüket. Katonai foglalkozás álig- volt, Egy ízben ellátogattak egy lőtérre, ahol kipróbálták a kapott német golyószórókat és a néhány géppisztolyt. Szétszedése és összerakása mind a két fajta lőfegyvernek viszonylag egyszerű volt. de egyöntetűen azonosították magukat a légy ver mester .'véleményével, mely szerint eléggé igényes fegyverek. Kis porszem. kevés rozsda. ami harc közben elkerülhetetlen, már elég, hogy felmondják a szolgálatot. Komora, aki kiélte magát a lövöldözésben — olyannyira, hogy jóformán csak ö lövöldözött — kijelentette viszont, Minden egyéb ún. fegyver- mesteri szakvélemény csak okoskodás. A fejadagját senki sem lőtte ki, mert a tisztek minduntalan kiszedték a kézben levő fegyvereket, és oktató magyarázkodás közben látható élvezettel lőtték üresre a tárakat. A fiúk csak bólogattak, és igen szerettek volna lőni ők is, de a lőszer hamar fogytán volt. A maradék lőszert a tiszthelyettesek és a továbbszolgáló sZakaszvézetők lőtték el. valamint Komora al- osztályirnoka, égy magas, szőke tartalékos tizedes, aki valamikor együtt vonult be Koszonyt. Csodálni való volt még, ahogy közbenjárt parancsnokánál olyan ügyekben is. amit a kérő személyesen nehezen intézehetett volna el. Persze, nem akárkinek. Nagyon sokszor visszaélt a helyzeté adta előnyökkel, és személyes szimpátiája, vagy ant.i- pátiája. ahnt az illetővel szemben érzett, mát- eldöntette a kérdést. Hogy a kérelem indokolt vagy sem, az legtöbbször nem volt lényeges nála. A személyhez fűzött kapcsolat döntött. Egyébként a rendkívül értelmes, gyors észjárású fiú hamar fölismerte az emberek moréval, és nem tudni miért, osztályozásénak fontosságát, és élénken figyelte, hogy Komora kit és milyen kategóriába sorolt. Ennek alapján ítélte meg önmaga érdekében is parancsnoka előtt az embereket, mijntha azt önálló véle- méáye alapján alakította volna róluk. Így elérte, hogy Koroméval égy síkon gondolkodó, azonos ítélőkéoességű, nélkülözhetetlen segítővé - vált. (Folytatjuk.) Horányi Barn» tásnak köszönhette. igen jó viszonyban állt parancsnokával. Mintha lematricázták volna őket, úgy emlékeztetett egymásra külsőben, magatartásban és jellemben a két ember. Az Írnokot éppen úgy nem szerették, mint Kcrtnorátj de sokan éppen úgy dörgölőz- tek hozzá, mintha Komoréval tették volna, akihez mégis nehezebb volt rendfokozatánál fogva hozzáférni. »Csodák nincsenek« szokták mondani, de mégis csodálni Váló volt a két ember Viszonya. Mosolygósán társaloghogy a németek ezekkel a tak egymással, és csak áz ifSomogyi Néplap
