Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-02 / 179. szám
i máit év augusztusának /£ utolsó napján 2 óra 40 perc alatt húzott át gépünk — égboltig nyúló felhőhavasok vakító fehér láncolatán keresztül — Ferihegytől a londoni Terminálig: a világ talán legnagyobb repülőteréig, amelyre félperenként érkeznek a repülőgépek a földkerekség minden tájáról. Szállásomat a British Council London egyik legszebb negyedében, a csodálatosan szép és világhírű Heyde park melletti Crofton szállóban biztosította. Lenyűgözően szép volt a szeptemberi napsugaras ősz a Heyde parkban. Kár, hogy a londoni ősznek nem akadt olyan »propagandistája«, mint a párizsinak Ady személyében. A park a gyerekek eldo- rádója, a kutyák paradicsoma, amelyben nagy népszerűségnek és szeretetnek örvendenek a vízimadarak is. A parkba autóval, motorral tilos bemenni, motorcsónakot sem vihet be senki. De nemcsak a Hyde parkban élnek békésen egymás mellett a vízi madarak a horgászokkal, hanem az egész szigeten: mindenütt az állatokat védik a zúgó motorokkal szemben. Csak a mi európai szemünknek jelentett derültséget az egyik juhlegelő szélén álló tábla szövege, arra kérve az autósokat és motorosokat, hogy ne zavarják a nyáj nyugalmát. E parkokban az angolok nagy része nem az aszfaltuta- kon jár, hanem a zöld pázsiton. Rengeteg pad és hordozható ágy áll a sétálók és a napozók rendelkezésére, fél penny bérletért. A park szélét másfél méter magas, narancssárga sápadt muskátli- | fák, piros gladiolusok, krizan- j Angliai útijegyzetek Londoni parkok témok, begóniák és szinte az arborétum rangjára emelt fü- vészkertek szegélyezik, A hatalmas városban viszonylag tisztaság uralkodik. Az építkezések és a tatarozások fedetten, piszokmentesen folynak. Az állványok még a fél járdát sem foglalhatják el. Az előrelátó angol urbanizáció ma sem ad fel e parkok területéből egyetlen négyszögölet sem, még az aszfaltokat is feltörik a park szélén, hogy a járdák közepére fákat ültessenek. Lényegében nem is tudom: Londonban vannak-e parkok, vagy a parkokban van London? Azt hiszem, elég csak a 330 holdas Regent, a 252 holdas Hyde és a 37 holdas Green parkot említenem. Az angolok nagyra becsülik e parkokat, s életeszményként hirdetik: a modern kőrengetegbe préselt ember szakítson azzal a magatartással, hogy drágán fizessen a különösebb erőkifejtés nélkül elébe tálalt javakért. Menj, sétálj, láss és hallj: adta ki a jelszót az új természetvédő és újrafelfedező mozgalom. Így olcsóbb és egészségesebb az élet. Ezért a természetvédelem világraszóló kampányában, úgy vélem, az angolokra feltétlen lehet számítani. Lám, még a hírhedt szmogot is kiűzték Londonból! E park- és erdővédelem már olyan méreteket öltött, hogy az országot keresztülhálózó utak részére egyetlen négyzetméter területet sem engednek elvenni az Fürdővárost nem találtak Még nem úticél Nagyatád idegenforgalmi jelentőségét az egyre nagyobb átutazó forgalom adja. Mintha magam is külföldi utas volnék, a- barcsi határállomásiról indultam a 68-as úton a Balaton-part felé. Arra voltam kíváncsi, mivel tud megállásra késztetni a fiatal város. Mikor az országút mellett már a harmadik táblát olvastam, mely a Park hotelbe és et terembe hívott, elhatároztam, itt megállók. — Milyen a szálló forgalma? — kérdeztem Szűcs Béláné igazgatót. — Egyre nagyobb. A szálló kihasználtsága több mint 80 százalékos. Az 1740-ben épült ferences ■ nendházat a Siotour 1968-ban alakíttatta át negyvenhat személyes, »C« kategóriájú szállodává. Amint a gázvezeték-építés eljut idáig —ez 1975-ben várható —, lehetőség lesz a központi fűtésre és a melegvíz-szolgáltatásra, akikor változni fog az osztályba sorolás is. Évről évié több külföldi vendégünk van. Főként jugaszlóvok, németek és osztrákok, de például a múlt héten egy ausztrál család szintén a vendégünk volt. Egy év óta valutát is beváltunk. A nagyatádi gyógyfürdő dolgozója, Hegedűs Lászlóné ezzel fogad: — Fürdőnk vendégei elsősorban a környező falvak ízületi betegségekben szenvedő Idősebb emberei. A gyógyfürdő 1969. évi megnyitása óta két MUföldi vendég volt összesen. Szerintem a kicsi és túlzsúfolt fürdő semmiféle idegenforgalmi vonzerőt nem jelent. A Siotour helyi irodájában Szabó Lászlóné ezeket mond- to: — Franfurtiak jöttek ide érdeklődni a nagyatádi »fürdő- vSnns* felől. Mikor mondtam nekik, hogy az egyelőre csak Vom. nagyon meglepődtek, ét: -••or általuk Nyugat-Németor•■’léb&ti látott kiadványra hivatkoztak, amely szerint itt -fii-d'városnak kell lennie«. — Véleménye szerint van-e Nagyatádnak idegenforgalma? — Ha i dogén forgalom alatt értjük a hazai vendégeket. sőt a salát megyénkből érkezeit vendégeket is, akkor igennel válaszolhatok. — Mi a sajátosság a* idegen forgalmi iroda munkájában? — Hamarjában nem jut eszembe jobb kifejezés, mint az, hogy »utazási népművelés«. Ez a legfontosabb feladatunk. Sok embernek van már autója, de közülük többen nem tudják, hogy hová érdemes elutazni. Ezért részletes felvilágosítást adunk a hozzánk fordulóknak. Természetesen a munkának ez a része nem növeli az iroda bevételét, mégis OHtk így lehet fölkelteni az utazási kedvet es az igényt. Csak így érhetjük el. hogy néhány év múlva többen keressenek föl bennünket. Végállomásom a válóéi tanács volt. — Mit terveztek a váróé idegenforgalmával kapcsolatban, és mi valósult meg a tervek - bői? — kérdeztem Hamvas János tanácselnöktől. | — Amit terveztünk —vagyis, hogy Nagyatádot a Barcs— J Sopron útvonal egyik pitaenő- | helyévé tesszük —, -megvaló- | sült. Az átutazók legnagyobb [ része megáll városunkban. A forgalom további növekedését fogja hozni, ha a 68-as út űj nyomvonalon. Ötvöskónyi érintésével halad. Öfcvösikónyiban a megyei múzeum régészetnek irányításával egy reneszánsz várrom feltárása kezdődik rövidesen. Nagy a lábodi vadgiaz- daság idegenforgalmi vonzereje is. A simon,gáti kastély parkját idővel pihenőterületté szeretnénk alak í tan i. A távolabbi elképzelés: Nagyatádot idegenforgalmi úticéllá tenni. A helység »fürdővárossá« válása a város idegenforgalmának égjük legnagyobb tartaléka. Ezzel kapcsolatban az első és legfonto- sabb feladat a gyógyvízzé i nyilvánítás föltételeinek megteremtése. Ezzel párhuzamosain szükséges a vendéglátó- ipar és a kereskedelem fejlesztése. a szállodái helyek növelése és korszerűsítése. »Nagyatád fürdőváros« ma még valóban csak egy túlbuzgó utazási iroda külföldi prospektusában létezik. A tanácsi intézkedési terv szerint azonban a néhány év múlva ide látogató frankfurti autós turistáknak már nem kell vissza- fordutúa. Bíró Ferenc erdők és a rétek hajlataiból, ami nem szükséges úttest kialakításához. London hatalmas utcáin monoton zúgással, folyamként közlekednek az autók, a motorok, az autóbuszok, a taxik. Az utca tarka sokaságát itt-ott megtörik a frontharcosok és az üdvhadsereg utcai zenekarainak a dobjai és kürtjei, majd a kosztümös, lófarkas, indiai csörgődobokkal fölszerelt harsány fiúzenekarok, miközben buddhista propaganda- füzeteket árulnak. De a föld alatti metrók kígyózó le- és feljáróiban is nemegyszer gitározó és fuvolázó fiúkkal találkozik a siető járókelő, mm egszokott hazai sorba/Hjf állásaink fajtáitól eltérően meglepetés volt számomra két hatalmas — több száz méter hosszú — sornak a látványa. Az egyik az ifjaké volt a szállodám közelében levő Royal Albert Hall 8900 nézőt befogadó épülete előtt. Koncertjegyre várakoztak. Már kora reggeltől sorba- álltak, de volt olyan közöttük, aki az éjszakát is az utcán töltötte, hálózsákban virraszt- va a járdán. Az ifjúságnak különösképp azok a népszerű koncertek a kedvencei, melyeket e hatalmas koncertterem fölszedett széksorai között tartanak a világhírű, modem tánczenekarok. A másik megdöbbentő tömeg a British Múzeum előtt kígyózott. Itt a Tutenkámen- kiállításra várakoztak ezrével az emberek. A tömegeknek külön bisztrókat és WC-ket kellett felállítani a múzeum udvarában. A félelmetes nagy tömegben alkalmi árusok és festők tevékenykedtek, valóságos zsibvásárt képezve a világhírű múzeum előtt. A nagy sikerű kiállítás jövedelmét az egyiptomiak — úgy hírlett — gátépítésre tervezték felhasználni. A kiállítás nagy sikerére való tekintettel elterjedt az a hír is az angol fővárosban, hogy az egyiptomiak után a kínaiak is készülnek valamiféle specifikus kiállítás megszervezésére Londonban. (Folytatjuk) Kanyar József Szeptemberben újra szépen olvasunk Gyakorló foglalkozások a megyei könyvtárban — Egy tanfelügyelő véleménye a gyerekek olvasási készségéről Egy UN ESCO - f öl m ér és megállapítása szerint gyenge készségfokon olvasnak a magyar gyerekek. Ennek okát vizsgálva látogattunk el a megyei könyvtárba ahol tegnap négyhetes kurzus kezdődött az általános iskola alsó tagozatosainak az olvasás gyakorlására. Megkértük Varga Gyula megyei tanfelügyelőt is, hogy vegyen részt a beszélgetésen. Varga Gyula: — A jelenleg egyeduralkodó hanigoztató- elemző-összetevő módszer nem válik be minden gyereknél. A legtöbbje ugyanis vizuális, látási típusú, s ehhez a hallásra alapozó módszerhez nincsenek meg a szükséges segédeszközök, diafilmek, képek. Az okok között említem azt is. hogy Somogybán minden harmadik gyerek kis településen él, ingerszegény környezetben. Általában ezeknek a gyerekeknek gyengébb a beszédkészsége is. A hangoztató-elemző-össze- tevő módszer nekik különösen nehéz. Tudjuk, amit az ember nehezen tanul meg, azt nem is szereti... — Az olvasás tanítása a második osztálytól túlságosan sablonos. Az olvasókönyvek »szárazak«. Nyilván ez is visszahat a gyerekek olvasási készségére. — A nevelők a hangos olvasásra fordítanak csak gondot, fölmérésük is erre a formára korlátozódik. A »néma-olvasási« készséget nem fejlesztik az iskolában. — Nyilván az iskolában keresik majd a megoldást, de mit tanácsol a szülőknek? — Iskoláskor előtt szerettessék meg a mesét a gyerekekkel. hogy amikor már tudnak olvasni, s megvan az eszközük az olvasáshoz, kívánják a könyvet, mely annyi élményt nyújtott addig ás életükben. — Megtanítsák-e a gyereket otthon, iskolába járás előtt olvasná ? — Semmi esetre sem! Ezt a saját fiam esetéből is tudom. És ne engedjük azt sem. hogy később a televízió »elvegye« a gyerek elől a könyvet. Négy(!) kisgyerek üli körül az asztalt a megyei könyvtár gyermekrészlegében. Figyelemmel hallgatják Leinberger Ágota részlegvezetőt, aki egy mesét olvas fői a foglalkozás elején. — A könyvtáros is észreveszi. hogy a gyerekek olvasási készsége milyen fokon áll? Egymásnak olvasnak mesét. — Természetesen, legelőször a gyerekek kifejezőképességén keresztül. — Tehát, amint belép a könyvtárba, már tudni, hogyan olvas a gyerek? — A választékos beszéd jó olvasási készségre, gyakorlatra vall. A könyvtárunkba beiratkozott gyérekek többsége sokat olvas, azonban az élmények egy-két mondatos visszaadásából tudunk következtetni arra is, hogy hadilábon állnak az olvasás technikájával. Éppen, mivel azt tapasztaljuk, hogy soknak szegényes a szókincse, foglalkozásainkon, a gyerekeket beszéltetjük. — A felnőttkölcsönzőben Óvári Zsuzsa tájékoztató 1 könyvtáros mit tapasztalt a [ középiskolás korúak olvasási rutinjáról? — Rendkívül változó a kép. Véleményem Szerint többségük közepesen olvas. A gyengébben olvasó fiatalok rendszertelenül is kölcsönöznek. Az olvasási készség hiánya különösen sok gondot okozhat a középiskolásoknak, majd az egyetemistáknak, hiszen a tananyag már száz és ezer oldatokra duzzad. Az olvasási készséget aiz általános iskola alsó tagozatában kell megalapozni — mondta Varga Gyula tanulmányi felügyelő. Egyetértve vele, »korrekciós« javaslatunk: a felső tagozatos és középiskolás tanulók olvasási készségét fejlesztő foglalkozásokat is szervezzen — a tanévben — a megyei könyvtár az iskolák, a KISZ-szervezetek segítségével. Horányi Barna Módosították a nemzetiségi gimnáziumok óratervét A nemzetiségi tanítási nyelvű gimnáziumok óratervét újonnan szabályozta a művelődésügyi miniszter. Az utasítás értelmében szeptember 1- től ezekben a gimnáziumokban osztályonként 34 a heti kötelező óraszám. Amennyiben 22-nél nagyobb az osztálytól szám. lehetőség van arra. hogy a nemzetiségi nyelv és iroda| lom óráit is két csoportban ia I nitsák. Az. utasítás tartalmazza azo- ! kai. a Tárgyakat is. amelyeket ezekben a gimnáziumokban a nemzetiségi anyanyelven kell .an.lám, közöttük az anytt- nvelvet és Iroda #*t. a világ nézetünk. alapjait, az orosz n; elvet, a földrajzot, a rajzot,- a testnevelést és az osztályfőnöki órát. 7-j rude és Liza 15—16 éves szőke hajú, német kislányok voltak, valahonnan az NDK-beli Magdeburg környékéről. Az édes- anyukkal együtt eljöttek a Balatonra két hétig nyaralni. Magyarul már tudtak valamit pötyögni, így azután vígan jöttek-mentek a strandon, vásároltak az ABC-ben. A lányok már a második napon megismerkedtek két magyar fiúval: Gézával és Edével, s egy napig négyesben együtt jártak, labdáztak a vízben, este elmentek táncolni. De minthogy a dolog természete szerint az ember páros lény, és vegyesben mégis csak kényelmetlen udvarolni, a két fiú másnap reggel elhatározta, hogy megegyeznek egymás közt: ki udvaroljon Lizának és ki Trudénak? Ez azonban nem volt köny- nyű. A lányok közül Trude volt a fiatalabb, Liza egy évvel idősebb. Liza karcsú volt, remek bikinije feszült rajta, s a fiúk mohó tekintettel bámulták. Trude viszont motett volt. minden nagy volt rajta: a lába, a melle, a keze, piros szájában egészséges, harapós fogak villogtak. Mit kerteljünk? Liza szép volt, Trude pedig csúnyácska. A természettel azonban nem könnyű elbánni. Tudvalevő, hogy ahol az érzékszerveknek valami hiánya van. ott a szervezel pótolni akarja, amit máshol elmulasztott. A csúnyácska lányokat úgy kárpótolja a hiányzó szépségért, hogy nagyobb bátorságot ad nekik, s^pz eszüket is jobban használják, mint a szépek. Mindezt azonban Gézái és Ede nem tudta. így hát reggel azon vitatkoztak, hogy ki kísérgesse ezentúl Trüdét és Lizát? Titokban persze mindketten a szép Lizára számítottak. — Én Lizával jobban megértem magamat — mondta ravasz közönyösséggel Ede, és szórakozottan rakosgatta a reggeli maradványait az asztalon. — Én is inkább Liza mellett kötök ki! — De értsd meg: ketten nem udvarolhatunk egynek — idegeskedett Ede. aki öt hónappal idősebb volt. — Különben is, te vagy a fiatalabb! Ez nyomós érv volt, de Géza nem hagyta ennyiben a dolgot. — Tudod mit? Dobjunk föl egy pénzdarabot. Fej vagy írás! Ha te nyersz, választhatsz. Ha én, aklwr neked Trude marad! — Erről szó sem lehet! — mondta csökönyösen Ede, s ezzel véget is ért a vita. A két fiú további két napig folyton Liza mellett forgolódott, aki büszkén feszített az udvarlók között. Trude sokat úsitozott mellettük. Az egyik estébe nyúló fürdés után Trude a derékig érő vízben megfogta Ede karját. — Harag vagy velem? — kérdezte fájdalmasan. — Dehogy! — mondta a fiú közönyösen. — Te tetszel nekem! Majd a végén kapsz tőlem valamit! Ede egész este azon törte a fejét, hogy mit akar adni neki a lány? Nem szólt a barátjának. de máris az ajkain érezte Trude nagy. egészséges szájának a csókjait. A következő nap alkonyán a ravasz Trude ugyanezt elmondta Gézának is, aki barna volt, és a lánynak jobban tetszett, mint Ede. Géza is sokat gondolkozott az ajándék mibenlétén, s hasonló megállapításokra jutott, mint a barátja. Itt okosnak kell lenni, mert úgy látszik, a szép Liza, hideg, mint a frizsiderbe tett aludttej, Trude pedig köny- nyen olvadó lány. s kár lenne könnyelműen elszalasztani a lehetőséget! így történt, hogy onnan kezdve mindketten egyszerre átpártoltak Trudéhoz. Fölváltva cipelték a strandtáskáját, fagylaltot vettek neki, s a szép Liza hiába domborított jobban, mint máskor, a fiúk szeme nem rajta függött. Este a fiúk szobájában újabb alku következett. — Tudod mit — kezdte ravaszul Ede —, most már átengedem neked Lizát. Légy vele boldog! — Tudja fene! Már megkedveltem Trudét. Nem érdekel Liza. Csak udvarolj neki nyugodtan! — Hülye vagy? Nem látod, hogy Liza a szebb? — Neked is látnod kellene! — Nekem .. . más az ízlésem! — Nekem is! A fiúk haraggal eV elve aludtak el. de másnap már kibékültek. Egy hét múlva elérkezett a búcsúzás napja. Délután kikísérték a két lányt ée az anyjukat a vonatra. A 1:1 -jók könyes szemmel integ . az ablakból a fiúknak. De stép volt ez a két héti A két fiií idegesen topogott a vonatnál. Először Ede volt az. aki szánon kérte rz ígéretet. Megfogta Trud: le yj- tott kezét. — Azt ígérted, adsz a végén valamit! — Nekem is megígérted! —- sóhajtott Géza. — Ja. ja, Verzeihung — kiáltott föl Ti üde. — JÓ. hogy mondjátok, majdnem elfelejtettem! Azzal hátrafordult, a kézitáskájából két színes porce- lantálan vett M, valami ha* mutartófélét, amelyen nagy vörös felírás díszelgett: Souvenir aus Magdeburg! — Ez az ajándék — mondta a lány meghatottan. A két fiú savanyú képpel vette át a hamutartót. Egyik sem dohányzott. Tori János Somogy/ NtplaJ 5
