Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-02 / 179. szám

Szanálás után A mezőgazdasági termelés sajátosságaiból adódóan éven­te visszatérő jelen&eg, hogy néhány mezőgazdasági üzem résziben objektív, részben szubjektív tényezők következ­tében éves gazdálkodását veszteséggel zárja. Az eltérő természeti és ter­mőhelyi adottságok, az álló- és forgóeszköz-ellátottság külön­bözősége, a mezőgazdasági szabályozórendszer, a munka­erő-ellátottság, a munkafegye­lem, az üzem- és munkaszer­vezés, a szakember-ellátottság, a vezetés színvonala lényeges hatást gyakorol a gazdálkodás eredményességere. 1972-ben az említett tényezőkön túl a sze­szélyes időjárás is közreját­szott abban, hogy megyénk 139 termelőszövetkezetéből 12 gazdaság 24,4 millió forint jö- vedelemf elhasználás utáni veszteséggel zárta az évet, melyből a mérleg szerinti veszteség 16,1 millió forint vett. A veszteséges termelőszö­vetkezetek közül 7 üzem tarto­zott a kedvezőtlen adottságú tsz-ek kategóriájába, ezek vesztesége 16,5 millió forint. A . mezőgazdasági termelő­szövetkezeteken túl 2,2 millió forint j oivedeLemfelhasználás utálni veszteséggel zárt a ka­posvári Kaipos Kisáliattenyész- tő Szakszövetkezet, ahol a sza­nálás során megállapított sú­lyos szabálytalanságok és mu­lasztások miatt a városi tanács végrehajtó bizottsága a szak­szövetkezet felszámolását ren­delte eL A veszteség okai A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága határozaténak alapján a bizottságok minde­nütt befejezték a szanálást. Részletesen elemeztek a vesz­teséges üzemek hároméves gazdálkodását. Feltárták a ter­melés, a® özem- és munka- szervezés, a számviteli mun­ka, a vezetés és irányítás hiá­vetkezet — Bárdudvarnok, Szenna, Mennye, Ságvár — az elmúlt három év mindegyikét veszteséggel zárta. A vizsgálatok beigazolták, hogy szinte valamennyi sza­nált termelőszövetkezetre jel­lemző a vezetés, az üzem- és munkaszervezés, valamint a számviteli munka alacsony színvonala. Ez a tény szoro­san összefüggött a gazdálko­dásban tapasztalható nehézsé­gekkel, a veszteséges termelés­sel. Több termelőszövetkezet­nél a megalapozatlan fejlesz­tés- vezetett az alaphianyhoz, az érintett üzem eladósodásá­hoz. A közgazdaságilag meg­alapozott döntések helyett itt az ötletszerű vezetési elhatá­rozások uralkodtak. A veszte­séggel zárt termelőszövetke­zetek egy részénél nem alakí­tották ki az üzemi adottságok­nak mgefelelő termelésszerke­zetet, nem érvényesült kellően a személyi felelősség, és nem egyszer a pazarló gazdálkodás is közrejátszott a veszteség létrejöttében. Több termelőszövetkezetben — Bárdudvarnok, Kadarkút, Szenna, Ságvár, Memye — gyakori volt az első számú ve­zető cseréje, ami szintén hát­rányosan befolyásolta az üze­mek gazdálkodását. Természe­tesen a szubjektív okok mel­lett egyes termelőszövetkezet­ben hátrányosan hatottak a kedvezőtlen üzemi adottságok, a fejlesztési eszközök hiánya, az eszközellátottság alacsony színvonala. Például rendkívül kevés az épület és a gép a sza­nálási vizsgálat megállapítása szerint egyes zselicségi terme­lőszövetkezetekben, Mennyén, Kadarkúton és Szolösgy örö­kön. k égyelrnezettebb munkát A gazdaságirányítás rend­szere szükségszerűen megkí­vánja az üzemek vezetőitől a gazdasági események folyama­tos figyelemmel kísérését, elemzését, a szabályozó rend­szer változásaihoz való ai'kal­mazkodast. Ezt a munkát aka­dályozta a szanalt termelőszö­vetkezetek többségében a köz- gazdasági és számviteli munka alacsony színvonala. A veze­tők év közben nem tudták nyomon követni a gazdasági eseményeket, a ráfordítások és a hozamok alakulását. Megalapozatlan, elavult volt esetenként az üzemi bérsza­bályzat, ilyeneket tárt fel a vizsgálat többek között a sző- lősgyöröki, a bárdudvarnoka, a memyei, a ságvári, a hed- rehelyi termelőszövetkezetben. Ezen túl különböző pénzügyi és gazdasági szabálytalansá­gokra is fény derült a hedre- hélyi. a ságvári termelőszövet­kezetben és a Kapos Kisállat- tenyésztő Szakszövetkezetnél. A megyei tanács végrehajtó bizottsága széles körű vizsgá­lat, a szanálási bizottságok ja­vaslatai alapján hozott intéz­kedéseket a pénzügyi rende­zésre, egyben meghatározta a gazdálkodás megszilárdításá­ra teendő intézkedéseket is. A pénzügyi rendezés során a veszteség mintegy 60 százalé­kát vissza nem térítendő álla­mi támogatásból biztosították az üzemeknek, a fennmaradó külonbözetet állami juttatás­ból, szanálási hitelből rendez­ték, illetve saját forrásból kell kigazdálkodni. A veszteségren­dezésen tül három tsz-ben vissza nem térítendő fejlesz­tési támogatást is adtak a gaz­dálkodás megszilárdulása vé­gett. Következetesen A veszteséges termelőszö­vetkezetek gazdálkodásának megjavítása hosszabb távú fel­adat. Ennék előfeltétele, hogy az érintett termelőszövetke­zetek vezetői a szanálási bi­zottságok javaslatait, a végre­hajtó bizottság előírásait' kö­vetkezetesen végrehajtsák, te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket a gazdálkodás meg­szilárdítására. Ehhez a mun­káihoz nem nélkülözhető a me­gyei és a járási szakigazgatá­si szervek, a termelőszövet­kezetek területi szövetségei­nek következetes segítsége. Végű Tivadar, közgazdasági csoportvezető Sokat tettek a vidék ellátásának javításáért A fogyasztási szövetkezetek idei forgalma az élelmiszerek­ből alakult a legkedvezőbben — állapították meg a SZÖ- VOSZ-ban a most végzett föl­mérés során. Ezekből a cik­kekből ugyanis a szövetkeze­tek 14 százalékos forgalomnö­vekedést értek éL, az állami kereskedelem 9 százalékos nö­vekedésével szemben. Az ada­tok egyébként arról tanúskod­nak, hogy az év első felében a fogyasztási szövetkezetek sokat tették a vidék ellátásá­nak javításáért. ÚJ SZELETSZÁRÍTÓ A CUKORGYÁRBAN Nőtt a ruházati cikkek for­galma is. Ebben nem kis része van annak a céltudatos fej­lesztési politikának, amely az áruházi hálózat bővítésére, a választék gazdagítására irá­nyul. A szövetkezeti boltok, áruházak azonban a különféle vegyes iparcikkekből kevésbé tudták növelni forgalmukat, mint az állami szektor. Megállapították azt is, hogy lassan forog az árukészlet. A fogyasztási szövetkezetek ugyanis országosan mintegy 500—800 millió forint értékű készletet kezelnek» s ennek a munkának a költségei sók mil­lió forintot tesznek ki. Ha te­hát a készletek gyorsabban ke­rülnek forgalomba, az nem­csak a szövetkezeteiknek, ha­nem a tagságnak is hasznot hajit. A Kaposvári Cukorgyár régi szeletszárítóját januárban le­bontották, s újat építenek he- I lyette. Tamási Artúr, a beru- j házás műszaki ellenőre el­mondta, az új berendezés csaknem harmincmillió forint- [iba kerül. Huszonnégy óra alatt (százötven vagon répát tudnak Imajd itt feldolgozni. > A berendezés nagy része lengyel importból származik, a szerelését lengyel szakem­ber irányítja. Az új szeletszá­rítóból kikerülő készterméket takarmányként adja el a gyár. Az építés augusztusban be­fejeződik, utána megkezdődik a próbaüzem. Nemet hellett mondani Mi van a tagadó válaszok hátterében ? Nemeit mondani neon kany- nyű. Az ügyfél rendszerint ne­hezen törődik bele a »nem« válaszba. Az is előfordul, hogy máshol — ismerősei kömében — azt mondja: »Nem akarták nekem eün/tézni ezt meg ezt!« Pedig nem énről van szó. Ez volt a témánk, amelyről a Csurgói Nagyközségi Közös Tanácson Pápai Imre elnökkel és dr. Göldner Vilmos titkár-- mai beszélgettünk. — Mire kelt a leggyakrabban nemet mondani? befogadni, ügy bizony kényte- ien-kelletlen nemet mondtunk. Most megépült az új tároló, ez ötszáz köbméter vizet tartalé­kol. Így minden igény kielé­gíthető. Ahol új vezetékkel bő­vül a hálózat, társadalmi mun­kára is számítunk. Egyébként egy sor ikémelem, javaslat ügyé­ben igen vagy nemet mond a cj kiuspoTOgmam. Ez világosan kimondja: milyen fejlesztéssel számolhatunk, s miit nem tud­nánk megvalósítaná, a jelen időszakban. — Elnézést, hogy megkérdem: »kiskapu« nem létezik? hatósági bizonyítványt adni, mert nem ismerjük őke* abból a sizempomtból, mélyéit ne­künk kellene »kezességet« vál­lalnunk értük. Sok esetben fö­löslegesen küldik ide az embe­rieket. Olykor két napot is igényibe vesz, amíg az illető az ország másik végéből ide és visszautazik. Nevetséges, de ez is elfordult: igazoljuk — kér­te valaki —, hogy tavaly má­jus huszonkettediken esett az eső. Vagy árvíz volt öt évvel ezelőtt itt es itt. Ezekre ter­mészetesen nemet mondunk. — Az ügyek természetéből nyosságait Az elemzések alapján megállapítható, hogy a 12 veszteségrendezesa eljárás­ba bevont termelőszövetkezet közül a korábbi években csak a baiatonendrédá termelőszö­vetkezet nem volt veszteséges, ugyanakkor négy termelöszö­Magyar buszok négy új nemzetközi útvonalon Négy új nemzetközi útvona­lon indított az idén autóbu­szokat a 20. sz. autóközlekedé­si vállalat. A tizenkilenc kül­földi végállomás felé egyre több az utas, számuk az első félévben 90 ezerre emelkedett az 1972. első félévi 85 ezerről. Az Ikarusok és Ikarus Steyrek ebben az évben már 100 ezer kilométerrel többet futottak, mint a tavalyi és hasonló idő­szakban. A Volán buszjáratain kilenc országba lehet utazni. Az idén a marosvásárhelyi járattal Romániát, a velencei útvonal­lal Olaszországot, a München­be indított autóbuszokkal pe­dig az NSZK-t kapcsolta be hálózatába a vállalat. A 20-as AKÖV kedvezmé­nyéket és szolgálrtatásokai is nyújt a külföldre utazó turis­táknak. Egyes útvonalam cso­portos utazás esetén 10—40 százalékos kedvezményt ad, hosszabb útvonalak szálláshe­lyeim pedig forintért biztosit szállást. A , jugoszláv tengerpart já­rataira az idén minden jegy sióvételben elfogyott, ezért jö­vőre ezeken a vonalakon még •óbb autóbuszt szeretnének mditend. Nyári munkák az ötvőskónyi tsz-ben A hónap vegén, az új hónap elején különféle kimutatások készülnek a termelőszövetke­zetekben is. Ilyen munkák közben találtuk az otvosko- nyi tsz-ben Lőczi Janos elnö­köt és Roka László fóagronó- must. Míg az elnök a vízügyi szakemberekkel tárgyalt, ad­dig mi a föagronómustol az alábbiakat tudtuk meg. — Termelőszövetkezetünk­ben az 1700 hold szántóból 685 hold volt a buzavetes. Szer­dán befejezzük a buga aratá­sát, azután már csak 25 hold zab aratasa lesz vissza. Amint megérik,. azt is vágjuk. »Far­mer« rendszerű szárítónk van, de nem kellett használ­nunk, mert a magtárba kerülő gabonánk száraz volt. — Ügy hallottuk, kertésze­tük is van. Ott mit termeinek? — 34 holdon görögdinnyét, amelynek szedését és értékesí­tését mar megkezdtük. A MÉK-kel vagyunk szerződéses viszonyban. A MÉK szakem­berei szerint olyan a dinnyénk, hogy egy részé exportra megy. Ezenkívül uborkára szerződ­tünk a Nagyatádi Konzerv­gyárral. Az uborka szedése és szállítása most folyik. Káposz­tára szintén a MÉK-'kei szer­ződtünk. — Ezek eléggé munkaigé­nyes növények. Hogy birkózik meg velük a tagsáv? — Néha előfordul munka­torlódás. De hát most van a munka dandárja. Ezt látja es tudja tagságunk, ezért igyek­szik minden időt kihasználni. — Milyen a tsz ailatállo- manya? — Főleg szarvasmarhát te­nyésztünk. A 338-ból 132 fejős tehén. Esztendőről eszterjílóre javul a törzsáUományunk, jobb lesz a tejhozam Csak így lesz gazdaságos az állattartás. — Sertésnevelésisel is foglal­koznak? — Tagja vagyunk a Három­fai Sertéstenyésztő Közös Vál­lalkozásnak. Ezenkívül tele­pünkön van 54 anyakoca, 158 növendék- es 229 hízósertés. Takarmányunk nagy részét ál­latainkkal etetjük fel. — Az aratáson kívül milyen munkák folynak? — A földekről a szalma le- takarítása, kazalozasa, a vö- nöshere gyűjtése es hordása, a tarlók tárcsázása és szántása, másodvetésként repce vetése zőld/tragyának, napraforgó pe­dig silózásra. — Pihenés mikor lesz? — Ha néha esik az eső és majd télen. Addig bőven talá­lunk munkát szorgalmas tag­ságunkkal együtt — fejezte be tájékoztatóját a (sz íóagronó- musa. K. J. — Nálunk is úgy mint másutt: a lakáskérelmékne. Több jogos lakáskérelem van Csurgón, melyet nem tudunk kielégíteni. A célcsoportos ál­lami beruházások korlátozot­tak. — Maradjunk meg a sokszor elhangzó »nemeknél« ■ . ■ — Az óvodai hely ék száma körülbelül százhúsz. De ennél százzal több kisgyereket kelle­ne elhelyezni. A százhúsz he­lyett több mint százötven óvó­dással , vannak »megtomve« ezek az épületek. — Erkeznek-e kozmóvesitési kérelmek? — Igen. Sokan szerettek vol­na bekapcsolódni a vízhálózat­iba. A víztárolónk azonban het- í yenhárom köbmétert tudott — Nincs ilyen. De ahol a la­kosság társadalmi munkája in­dokolja, ott például az út tük­rét teglaszegedlyel, kaviccsal, sóderrel meg tudjuk csinálni. Vagy aszfaltjárda helyett sa­lak-, sóderjárdát. — Van-e olyan keretem, mely ^sorozatban-« érkezik? — Szinte jelenség már, hogy egyes vállalatok különböző ha­tásági engedélykérelmekkel a tanácsra küldik dolgozóikat. Az ügyiratok számát ez tekin­télyesen megnöveli Akinek nemet mondunk, annak ter­mészetesen ez rosszul esik. Pe­dig nem tehetünk másít Kor­mányrendelet korlátozza a ki­adható haitósagi bizonyítvá­nyok körét. Néha olyan kéré­sekkel érkeznek ügyfeleink, hogy nem is tudnánk nekik BARÁTKÉNT FOQADTÁK Ha valaki új munkahelyre kerül, az első napok, hetek élményei hágj’jak az ember­iben a legmélyebb nyomokat. Különösen így vannak a fia­talok, akik az iskolából, az egyetemekről kikerülve elő­ször ülnek az íróasztalok mö­gé, vagy először indítják el azt a gépet, amelyen a jövő­ben dolgozni fognak. Jártás Zoltán most fejezté­be egyetemi tanulmányait, július elsejétől a nágocsi Üj Élet Tsz üzemgazdásza. —. Gödöllőn végeztem, az államvizsgám kitűnőre sike­rült. A minősítésem ugyan »csak« jo rendű lett, mivel a szigorlataim afclaga alapján ez az eredmeny jött ki. — Hogyan került Nagocsra? — Tabán lakom, A járási tanács ösztöndíjasa voltam. Amikor állásügyben a ta­nácsnál jártam, találkoztam a nágocsi tsz vezetőivel, és sikerült megegyeznünk. — Mennyiben váltak vajé­ra azok a tervek, melyéket még egyetemista korában szö­vögetett? — Azt hiszem, ha azt mondom, hogy szeretnék itt »gyökeret verni«, ezzel min­dent megmagyaráztam. Ér­dekel a munkám. Olyan fel­adatokat bíznak rám, ame­lyekre felkészültem, csinálni akartam. Ügy érzem, szeren­csém volt. Beszéltem ugyanis sok olyan, most végzett fia­tallal, akire a szövetkezetük nem híz végzettségüknek megfelelő munkát, hanem statisztikákat készítenek, és egyéb olyan feladatokat olda­nak meg, amelyekhez nem kell főiskolai végzettség. — Milyen gyorsan ment a beilleszkedes az új környe­zetbe? — A környezet nem volt teljesen új, egy kicsit haza is jöttem. Rokonaim dolgoznak ebben a gazdaságban, és az­előtt is gyakran jártam ide, nagyon sok embert ismertem, akik most mar barátként fo­gadtak, — Means« dolgozik na­ponta,? — Általában reggel ötté délután négyig itt vágyói Busszal járok be Tabrólmin demnap. — Családja van? — Feleségem és öthónapo kisfiam vár otthon. Jelenjei az anyósamnál lakunk, di idővel átköltözünk Nágocsra, — A családja nem örül volna jobban, ha közelebb munkahelyet választ? — Délután igy is hazaérek tehat nem vagyunk keveseb bet együtt, mintha példáu Tabon dolgoznék. — Azt hiszem a legpró zaibb, de mégis a leglényege­sebb kérdés: mennyi a fize­tése? — Nem panaszkodhatom Háromezer-kétszáz forint a keresetem. Természetesen húsz százalékát az év végén kapom meg Az első élményék, benyo­mások tehát kedvezőek. A tsz barátként fogadta a fiatal üzemgazdászt, lehetőséget adott a bizonyításra. A többi csak häe függ. ÜL T. adódóan más hivatalokkal, nemegyszer vállalatokkal is fel kelj venniük a kapcsolatot. Eredményes-e ez a tevékenysé­gük, vagy itt Önöknek monda- nak nemet? — Jogos kereimék eseten fel­vesszük a kapcsolatot. El­mondunk egy példát. A Béke utcaiak panaszolták, hogy lég­szennyeződést akoz náluk a KPM boitumerikeverő telepe. Zaj, bűz, füst — ez ellen har­coltak. Leveleztünk, tárgyal­tunk az érdekükben. Sikerrel. A »nemek« egyébként legtöbb­ször nem tőlünk erednek. Nem nekünk ‘kell kedvezőtlen dön­tést hoznunk minden esetben. Olykor csak »tóLmácsoljuk«. — Fordítsunk most egyet a kérdésen. Mire mondtak igent? — Sok utca kapott új utat. Az alsóid utcába a MÁV kéré- sünikne háromezer-ötszáz köb­méter salakot szállít. Rövide­sen megkezdődik Felső-Csur­gón a viilianyoszlapolcra az ar­matúrák fölszerelése, A lakos­ság régi kívánsága volt, hogy kézi készítésű »gömbölyű" ke­nyeret is lehessen ikapni. Nagy harc után sikerült megoldani ezt is. Nem volt iskolaorvosi rendelő, most itt a tanács épü­letében létesítettünk egyet. A házasságkötő terem nem volt a célnak megfelelő. Mi is tud­tuk ezt. Most már van egy szép helyiségünk. De sorolhatnánk azokat a kérelmeiket is, me­lyek a községfejlesztési alap csökkentéséért vagy elengedé­séért íródtak. Környezettanul­mány után nemegyszer igent mondunk itt is. Ez az állam­polgár személyi körülményei­től függ. Rövid beszélgetésünk bizo­nyítja: az, hogy az ügyfél •nem« vagy »igen« választ kap a tanácson, nem egyéni, szub- jeifctív döntést takar. A lehető­ségék szabnak határt minden esetben. Les&ó László Somogyi Néplap I 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents