Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
Levendula és kaporaratás Darány-pusztán Tizennégyezer kiln illő nlaj évente — Naponta 12—24 vagon zöld növényt dolgozunk fel — mondja Lakatos Jenő, a gazdaság igazgatója. — Természetesen az időjárás erősen befolyásolja a munkát. Esőben nem lehet aratni. Vendégmunkások is érkeznek hozzánk Nógrád- ból, így jó idő esetén több növényt takaríthatunk be. 150 ember vágja majd a levendulát, amelyet hétszáz holdon termelünk. Az összes termőterületünk 1700 hold, s az elmúlt évek gyakorlatához híven most is több termelőszövetkezettel kooperálunk. Ez tulajdonképpen egy »laza« társulásos viszony. Gazdaságunk ellátja a szövetkezeteket szaporítóanyaggal. szaktanáccsal; technológiákat adunk az illóolajat tartalmazó növények termesztéséhez, a tsz-ek pedig ide szállítják a learatott termést, ós mi dolgozzuk föl. A növény az idén előreláthat&lag jól fizet majd, az olajhozam kitűnő. Ezt • A szecskázott kaprot futószalag szállítja az üstökhöz. nak szállítjuk, onnan , pedig al MEDIMPEX exportálja. Az olajnak körülbelül 90 százaléka kerül nyugati exportra. E gazdaságban a »főddény« július és augusztus. Ilyenkor folyamatosan üzemelnek a leüzem laboratóriumában vizsgálják, de az átvevő fél, a KHV is elemzi. A párolás után a kilúgozott növény visszakerül a szántóföldre, annak szerkezetét javítja, növeli szervesanyag- tartalma t. A munkaidő itt most tizenkét óra naponta. A munkások teljesítménybérben dolgoznak, s havi keresetük általában 4500—5000 forint. Az üzemiben most van a munka dandárja. De ezen a két hónapon túl is sok feladat vár a vezetőkre s dolgozókra egyaránt. Ha elfogy a kapor, a levendula, a muskotályzsálya és a többi illő olajat tartalmazó növény, akkor kezdődik a gyökerek, magvak, a komló és a gesztenye szárítása, feldolgozása. A gazdaság hírneve külföldön is egyre nő. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az igazgatót meghívták egy, San Franciscóban tartandó tudományos kongresszusra. Néhány napja irtózatos zápor vonult végig ezen a tájon. Fél óra alatt csaknem 40 milliméter csapadék esett, s a lezúduló víz mély barázdákat vágott a domboldalakba, átnedvesítette a talajt. A gépek néha még megsüllyednek, ám ennek ellenére jó ütemben érkezik a szecskázott kapor a Darány-pusztai Állami Gazdaság olajlepárló üzemébe. Hazánkban, sőt egész Közép- Európában ez az egyetlen olyan gazdaság, amely ilyen nagy mértékben szakosodott az illő olaj előállítására. A növények aratása nagyon sok kézi munkát igénylő feladat. Igaz, a kaprot gép vágja, de például a francia levendulát — amelynek lepárlását szintén elkezdték — csak kézi erővel lehet betakarítani. bizonyítják a laboratóriumi vizsgálatok. — Mennyi a gazdaság éves terve? — Körülbelül tizennégyezer kilogramm olajat állítunk elő. Ez ebben az ágazatban nagy mennyiségnek számit, hiszen 480 vagon zöld növényt kell feldolgozni ahhoz, hogy ennyi olajat nyerjünk. Gazdaságunk eddig nyereséges volt, az általunk előállított illő olajok nagyon keresettek. Fontos kozmetikai, gyógyszer- és élelmi- szeripari alapanyagok ezek. Termékeinket a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalatpárló berendezések. Havonta egy vasárnap áll csak a munka, amikor a kazánokat tisztítják. Az üzem területén Fehér Kálmán üzemvezető kalauzol. Mindent betölt a kapor illata. Az üst elé most kanyarodik egy traktor. Gyorsan leborítja az‘illatos szállítmányt; a munkások a futószalagra vüázzák a szecskázott kaprot, amely rövidesen eltűnik az üst gyomrában. Itt történik a lepárlás. A gőzzel kilúgozott olaj, a víztől könnyen elválasztható. Ezután szűrik, majd hordókba rakják. A hordók tartalmát az Kaporaratás. Dán Tibor ifjabb egészségügyi létesítménnyel gazdagodott Somogy. Tegnap dr. Szabó Zoltán, egészségügyi miniszter avatta föl az új, fonyódi járási rendelőintézetet. Az építőkön, a járás orvosain és vezetőin kívült részt vett az ünnepségen Böhm József, a megyei tanács elnöke s Mákos Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa is. A külsőre is tetszetős épületre elég sokáig vÍrtak a fonyó- diak, pedig közös összefogás eredményeként született meg. Az ünnepi pillanatok azonban feledtették- a kezdeti nehézségeket, az építés, a szervezés gondjait. Most már arra kell figyelni, hogy a fonyódi járás negyvenötezer lakója és nyáron a mintegy száztízezer üdülővendég színvonalas orvosi ellátást kaphat ebben a korszerű rendelőintézetben. Világosak, derűsek, kényelmesek a váróhelyiségek, folyosók; virág díszíti az asztalokat, és bármily furcsa: ennek itt nagyobb jelentősége van, mint bárhol másutt. Beteg, kezelésre, orvosra váró emberek járnak majd ide, s a várakozás perceit, a fájdalmat is könnyebb elviselni ilyen kulturált környezetben. A rendelőintézetben három belgyó' gyász, két se- I bész, két nőgyógyász, egy gyetmekgyó- gyász, két fogorvos kapott rendelőt, és rajtuk kívül két körzeti orvosi rendelő is itt működik majd. Röntgennel, laboratóriummal, fizikoterápiával is dicsekedhet ez az intézmény, amely tizenegymilliós költséggel épült. Érdemes fölidézni: Fonyódon eddiig négy rendelőben kilenc orvos dolgozott, s mindössze tíz órás szakrendelés volt naponta. Most kényelmes körül- j menyek között, jól fölszerelt — és bővülő »műszerparkkal« — százöt órás szakrendelést vehetnek igénybe naponta a betegek. Az ünnepséget dr. LBerdán László, a járási hivatal elnök- helyettese nyitotta meg, majd Kocsis László, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Röviden és sokatrnondóan adott áttekintést Somogy egészségügyi múltjáról, s a két évtizedes, szinte felmérhetetlen értékű fejlődéséről. Hozzátette azt is: e mennyiségi és minőségi fejlesztés biztosítja, hogy — át- kos örökségünket végképp leküzdve — 1975 végére Somogy az egészségügyi ellátásban elérje, illetve megközelítse az országos vidéki szintet. Elmondta a szónok: a járás párt- és állami vezetői tíz éve kezdeményezték, hoev vaiaTíz óra helyett száz Rendelőintézet Fonyódon »Színház az egész világ* — mondja Shakespeare, de az egész világszínház felmerhető múltbeli és jelenlegi adataiban, a Magyar Színházi Intézet termeiben, a budapesti Krisztina körúti épületben. Mint a neve is mutatja, elsősorban természetesen a magyar színházi élet egyik fontos központja, ahova nem a nézők járnak; a nézők tájékoztatása, a mind jobb felkészülés érdekében maguk a színházak a vendégek; rendezők, dramaturgok kutatnak, készülnek fel itt. M agyar Színházi Intézet igazgatójávaí, dr. Székely Györggyel, az irodalomtudományok kandidátusával beszélgetünk, először az intézmény létrejöttéről. — Már a Tanácsköztársaság idején felmerült az igény egy színháztörténeti múzeum létrehozására, a két világháború között azonban nem történt semmi ennek érdekében. Végül is 1952-ben hoztak létre izínháztörténeti múzeumot. A nostani intézet összevonások, szétválások, rendezések »sorozatából« alakult ki, 1957-ben. Felépítéséiben helyet kap a magyar színháztörténet emlékeinek, múltjának feldolgozása, a kezdetektől. Ezen dolgoznak most a részleg kutatói, bizonyára születnek résgpubliká- ciók is, s majdan összefoglaló mű is készül. Az intézet tartja fenn a Bajor Gizi Emlékmúzeumot is. Az intézet munkatársai tevékenyen részt vesznek más jellegű színháztörténeti feldolgozások, összefoglaló művek munkálataiban is. mint a nemrégiben megjelent A színház világtörténete című mű készítésében. A »múltfeldolgozás« csak az egyik munkaterületük. Évszázados babérok és a királyi páholy iéliéeti íróasztalánál könyvtárunk van — mondotta az igazgató —, s ennek a fele — mintegy húszezer kötet — drámát, idegen és magyar ^lyelvű művet tartalmaz. Rendszeresen szerezzük be nemcsak a megjelent színpadi műveket, drámaköteteket, hanem a dramaturgiai. színházesztétikai, színháztörténeti műveket is. A kutatók valamennyi jelentős szakirodalomhoz hozzájuthatnak könyvtárunkban. A harmadik — de sorrendben az egyik legfontosabb — munkaterületünk az adatfeldolgozás, az elemzés és tájékoztatás. Harminc—negyven féle idegen nyelvű színházi folyóirat érkezik hozzánk, nyelvterületenként más-más munkatársiunk dolgozza fel pontosan, részletesen a színházi élet eseményeit. így természetesen a hazait is, a legutolsó bemutatóig, színházi eseményekig. A csoportosítás ennek megfelelően természetesen többféle. Van topográfiai is: egy város színházi életének vagy egy ország színházi életének adatai. Ennek alapján készítjük el a tájékoztatókat is — mondta dr. Székely György. — A kaposvári dunántúli színházi találkozón tartott referátumából kiderült, hogy az intézet másfajta elemző munkákból is kiveszi a részét, például a színház és közművelődés kapcsolatának analízise. — Ilyen elemző munkát i rendszeresen végzünk felügyeleti szervünk, a Művelődés-1 ügyi Minisztérium megbízásé- | bál. Hozzátartozik ez a kuitu- ! ralis élet teljességének tudo-1 mányos elemzéséhez. Említet- í te a színház és a közművelődés viszonyát, ezt is a kuitu- j ralis élet egészében kell szemlélnünk. A közönségigényeket, a réteg ez ödest összevetve a mai színházi struktúrával. Az lesz az analízis célja, hogy a j mai — lényegében már a századelő első évtizedének végére [ kialakult — színháza struktúra, az új közönség: igények, lehetőségek szempontjából milyen változtatást igényel. A színházi intézet nemcsak a kutatók felkérésére »vár«, hanem téjákoztatóival felkeresi a színházakat és mindazokat a közművelődési intézményeket, lapokat, folyóiratokat, ahol a mindennapi tevékenység színházzal kapcsolatos. Szerkesztőségi postánkkal mi is rendszeresen kapjuk az intézet legfontosabb tájékoztatóját, a Dramaturgiai Híradót, valamint a Színházi Esemény- naptárt. Színházi Mozaik címmel megjelenő cikkeink alapját is az ezekben foglalt darab ismertetések, kritikai montázsok, hírek alkotják. S nemcsak a világeseményekről tájékoztatja a hazai szakembereket, hanem a magyar színházi életről is készít — világnyelveken megjelenő — Dramaturgiai Híradót. A legfrissebb — spanyol nyelvű — számban például a legutóbbi évad magyar bemutatóiból láttam ismertetést. A Magyar Távirati Irodával közösen reprezentatív albumsor készül, amely rövid információkkal es gazdag képanyaggal egy-egy jelentős színész vagy rendező munkádról ad — szó szerinti — képet. Major Tamás, Kállai Ferenc, Vámos László albumát láttam többek között. Ezeket a kis példányszámú, drága tájékoztatókat a nagy külföldi színházak kapják, de odakerül egy-egy neves egyéniség, például Peter Brook, Tovsztono- gov és Olivier asztalára is. Hasonló képes tájékoztató készül a közeljövőben a vidéki színházakról is. A mikor először jártam a színházi intézetben, egy máig is emlékezetesen szép élményt vittem magammal. Körülbelül öt éve lehet annak, hogy az intézet termeiben színháztörténeti kiállítást rendeztek: látványos bemutatót, kicsinyített színpadképekkel, írásos dokumentumokkal, relikviákkal, sxínla- pokkal, diodrámákkal. Az anyag azóta is itt van. de nem kiállítás már. A szűk hely miatt néhány relikvia ma is »használati tárgy«, így engem, a vendéget is az a megtiszteltetés ért, hogy a királyi páholy aranyrojtos székében jegyzetelhettem, és dr. Czenner Mihály ismert színháztörténész kéziratait láthattam Szigligeti íróasztalán. A vitrinben babérkoszorú. Óriási mappába kötve színházi plakátok, s ugyanezek kisebb változatban fotókópián a kutatók részére. Fotókópiák őrzik a más levéltárak színháztörténeti anva- 'gát is. Hangulatos ez a séta most is az emlékek között, és hangyaszorgalmú gyűjtő-feldolgozó munkára tekint a látogató. Az adatrengetegben más nem segíthet, csak a gépi feldolgozás. Lvukkártyaszalagot emel magasra dr. Székely György. Az egyszerű, okos találmány olyan, akár egy ösz- szeragas-ztott autóbuszjegysor — de lám, mennyi segítséget ad! A szalag felső végén egy évszám, mondjuk: 1930. A másik szalagon: János vitéz. Az egymásraesés alapján gyorsan ■kiderül, hogy abban az évben hol mutatták be a daljátékot. V askos, még dossziékba kötött iratcsomó: a nemrég ünnepelt Hevesi Sándor hagyatékának új része. Annyit elárult már dr. Székely György és dr. Czenner Mihály, hogy néhány jelentős, új dokumentum került birtokukba. És azt is megtudtam, hogy a Népművelési Intézettel közösen kiadványt készítenek Hevesiről, előreláthatólag még az ősszel megjelenik. A másik szobában a napi postával érkezett küldeményt tar élénk Czenner doktor: egy olajfestményt, a Vígszínház egyik régi színésznőjéről. Az Egyesült Államokiból került haza. »Ifi lesz a legjobb helye« — írta levélében az adományozó. Pontosan eltalálta: ez az intézet múlt és jelenbeli színházi életünk megőrzésének, a színházi élmények esté- nyi rövidségét örökéletűvé tevő. fényét újra felragyogtat ’ helye. Tröszt Tibor mennyi község összefogásával megépüljön a rendelőintézet. S hogy e »felhívást« tettek követték. azt bizonyítja ez a szép, új létesítmény. Köszönet érte mindazoknak, akik munkájukkal, pénzükkel, szervezőkészségükkel hozzájárultak létrejöttéhez. Ér. Szobó Zoltán egészségügyi miniszter avatóbeszédében felsorakoztatta mindazokat, akiknek öröm egy ilyen korszerű rendelőintézet. Öröm az építőknek, az új intézmény dolgozóinak, a megye, a járás és az egészségügy vezetőinek, és öröm azok számára is. akik kezelésre járnak maid ide. — Alig eev esztendeje lépett életbe az új egészségügyi törvény — mondta a miniszter. — s elképzeléseink megvalósulásának feltétele az is, hogy ilyen létesítmények sorával gazdagodjunk. — Arra kérte az intézet dolgozóit, hogy éljenek jól a lehetőségekkel; s hivatástudattól vezérelve, a szocialista egészségügy szellemében, az egészségügyi törvény megvalósítása érdekében tevékenykedjenek, s őrizzék meg a lakosság, a betegek bizalmát, megbecsülését. Dr. Szabó Zoltán ezután átvágta a szalagot, az intézményt átadta dr. Hosszú Józsefnek, a Rendelőintézet Igazgatójának, majd valamennyien megteldn- tették a fonyódi járás és megyénk új egészségügyi büszkeségét. Somogyi Nép/afl 5
