Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

Van akinek két szakmája lesz

Q O YA

II szakmunkástanulók

év köztien »kétlakiak«, Az egyék napot az iskolában, a másikát a vállalatoknál töltik. Nyáron csak dolgozni járnak. Egy részük hajnalban kel, hogy hatkor a munkahelyen lehessen, s csak délután kettőkor szabadul. A többiek kettőtől este kilencig dolgoznak.

— Legtöbbször ez a váltott műszak okoz gondot, hiszen egyik csoport addigra kipihend magát, mikorra a másik hazaér. Haza, ide a kollégiumba — kezdte a beszélgetést Vermes Vilmos, az 503-as Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumának igazgatója.

— Váltott műszakban a hároméves képzésben részesülő fiúk dolgoznak. Akik érettségi után jöttek az iskolába, köny- nyebb beosztás szerint járnak munkába, húszén nyolctól négyig tort a munkaidejük. Nem csoda, hogy zavarják egymást a pihenésben. a szórakozásiban.. Nem tudtuk, s az az igazság, mem is akartuk megoldani, hogy külön szobában lakjanak az érettségizett és a nyolc általánost végzett tanulók. Nem, mert különben jó hatással vannak egymásra ezek a szöbaközössiégek. Az említett különbség azonban nagy gondot okoz — mondta az igazgató.

Soriban érkeznek a fiúk a munkából. Tíz-tizenöt fiúval, a kollégium igazgatójával és az iskolaigazgató helyettesével a folyosón beszélgetünk. Családi«« a hangulat. Jól ismerik egymást a fiúk. s látom. velük él az igazgató, a helyettes is.

— Hová mész? — kiált az egyik fiú után. Nem számonkérőén, csak szeretné, ha ő is leülne közénk.

Vasalni megy, mondja, s erre kitör a nevetés. Nem értem. de megmagyarázzák, A vasalótszobában van a hűtő- szekrény. a hűtőszekrényben a maradék reggeli vagy vacsora. Ha jó étel kerül a hűtőbe. az is vasal, akinek nincs rá szüksége.

Néhány apró epizód még. s utána komoly beszélgetés folyik arról, ki hogyan választott szakmát.

— Géplakatos leszek. Két évig szinte azt sem tudtam,

I hogy mit jelent valójában géplakatosnak lenni. A tanműhelyben hónapokig csak vasai reszeltünk. Két év kellett hozzá, hogy sejtsem, mi lesz majd 1 a feladatom, ha végzek — mondja Landencsics Zoltán, aki a kollégium diákbizottságának a titkára.

— Ö a szószóló — teszi hozzá az igazgató. — Pesten is felszólalt a kollégiumi konferencián.

— Édesapám villanyszerelő. Van egy kis műhelye otthon.

! Sokszor vállalt munkát termelőszövetkezetekben is. Nyáron I gyakran jártam vele. Mindig : körülnéztem a - műhelyekben. Az tetszett meg. amit a géplakatosok csináltak. így választottam ezt a szakmát én is. Pedig mondta édesapám, jó lenne nekem valamilyen elektronikai szakma, mert akkor menne az üzlet, hiszen ketten lennénk — meséli Szelechman Zoltán.

Két szakmája lesz Békési Ödönnek, ha végez. Érett- : ségi után jött a szakmunkás- ; képzőbe.

.— Kaposváron érettségiztem, a cukoripari szakközépiskolában. Mar a nyári gyakorlatokon elment a kedvem attól, hogy cukoripari szakmun- 1 kás legyek. Egyszerű segédmunkát végeztettek velünk, s úgy láttuk, ha végzünk, akkor i sem remélhetünk jobbat. Ott- ' hon kellett a pénz. A választásom egy másik szakmára esett. Szerettem volna erősáramú berendezésnél szerelő lenni, s ott maradni a cukorgyár műhelyében. Akkor tudtam volna hasznosítani a négy év alatt szerzett technológia: ismereteimet is. A gyárnak azonban nem kellettem. Most elektronikai műszerész leszek. Kapok ösztöndíjat, a kollégium meg alig kerül valamibe — hetven forint.

— Nem-ő az egyedüli, aki szakközépiskolából jött hozzánk — szól közbe Bíró Bálint igazgatóhelyettes.

Héjas Zoltán vas- és fém- szerkezet -szerelő lesz. Kutasról jött tanulni Kaposvárra.

Tv-közvetítések a VIT-ről

A X. világiíjúsági találkozóról bőséges közvetítést ad a Magyar Televízió. Átlag naponta két alkalommal kapcsolják majd a Német Demokratikus Köztársaság fővárosát, ahonnan beszámolót kapunk az előző nap legfontosabb eseményeiről, illetve az aznapi rendezvényekről. Július 28-án egyenes adásban láthatjuk a megnyitó ünnepséget — színesben is. Esténként pedig tanúi lehetünk a legizgalmasabb kulturális eseményeknek, illetve sportversenyeknek.

A nagyszabású közvetítési tervnek mintegy bevezetője lesz a magyar delegáció gálaestjének közvetítése július

20-án este. Ezen a magyar küldöttségben helyet foglaló énekesek, táncosok, előadóművészek — köztük a Pécsi Balett együttese, a KISZ Központi Művészegyüttese, a Rajkó-zenekar, a Lokomotiv GT beat- együttese, a legutóbbi Ki mit tud« jó néhány helyezettje — adnak ízelítőt tudásukból.

j — Autószerelő szerettem j volna lenni, de nem vettek , föl. Csak 2.5 volt a nyolcadi- I kos bizonyítványom.

— Gyakran kell atirányíta- j n.i másik szakmára a jelentkezőket. A B tagozaton, emelt szintű osztályokban, nem áll- j nák meg a helyüket az ala- j csony tanulmányi eredmény- j nyel. Zoli is csak 2,2-t tudott [ elérni az A tagozatú osztály- I

j ban is. Nehéz, felelősséggé! i járó munka az átirányítás. Legtöbbször belátják, hogy j jobb lesz az áltálunk ajánlott szakma. Nem lehet mindenki autószerelő, autókarasszéria- i lakatos, gépjármű-műszerész.

— Százki lene ven kollégiuma hely van és ötszáz a jelentkező. Egy rendelet szerint clső| sorban a kevésbé keresett szakmákra jelentkezőknek kell kollégiumot biztosítanunk. így azután, ha a család anyagi | helyzete nem engedi, hogy albérletet fizessen a gyerek, lemondanak a "zsúfoltabb« szakmáról — mondja Vermes Vilmos.

| Többen emelt szintű képzést kapnak. Szinte min'dannvian érettségiz™ akarnak a szak- mukásképző után. Harmadikban kezdhetnek. Amikor a tanulásról beszélünk, megélénkülnek. Még altinak is kedve lenne hozzá, aki most nem tartozik a legjobbak közé.

Mesélnek ©gv történetet, egymás szavába vágnak. Végül Bíró Bálint magyarázza el.

| hogy mi történt.

— Egy most végzett tanulót fölvettek dolgozni az egyik

| vállalathoz. Megegyeztek, hogy 1 munka mellett tanulhat az esti ,

] középiskolában. Ez pénteken történt, hétfőn, pedig kérte a munkakönyvét, hogy nem dolgozik ott tovább. A brigád ugyanis a következőképpen fogadta: itt nincs tanulás, nincs i sport, itt dolgozni kell. Egyszerűen arról volt szó, hogy a ve- | zetők elfelejtették közölni a | döntést a brigáddal. A messt ' végzőiknél gyakori volt: ha J hármassal végzett a gverek, kapott kiilenc-ötvenas órabért, ha négyessel vagv jobbal, akkor csak nyolc forintot, mert úgyis tanulni lőg. és addig kevesebb hasznát veszik.

n vakációra terelődik a

| szó. Július 20-a után ők is él- , I vezik a szünetet. Alig tudtom j ; följegyezni ki hová megy a nyáron. Addig azonban még munka lesz. Bár fárasztó a korai kelés, szinte ugyanúgy dolgoznak a gyárban, i | üzemiben, mint a végzett szak- ] munkások. Láttam azt Is. felragyog az arcuk, ha arról a munkadarabról beuzélnek. mely az ő kezükből kerül ki, s amelyik esetleg nemsoká, ra megjelenik majd a kereskedelemiben.

Az iskola segít, a kollégium is. A vállalatokról sem lehet 1 csak rosszat mondani. A fiata- I lók azonban még több figyel- ; j met érdemelnének.

Hosszú Éva |

V. Peszkov—B. Sztrelnyikov

Amerika útjain

6.

Először a fizetéséből fedezte a külön zeneórákat, majd hangszert vásárolt magának, ebből a pénzből vette a különböző repülő szaklapokat és re- pülőmodelleket is. Pedig a leendő űrhajós szülei mindezeket az eszközöket megvehettek volna a számára. Ok azonban úgy gondolták, hogy értékesebb lesz a gyermeknek, ha a saját pénzéből vásárolja mindezeket.

Még a legtehetősebb, a legnagyobb bőségben élő amerikai is rászorítja fiát vagy lányát, hogy fiatal korában győződjön meg a kenyérkereset nehézségeiről. Egy pennsylvaniai kisvárosban nagyon bájos kislány töltötte meg bezinnel kocsinkat. Beszélgetni kezdtünk. Kiderült, hogy egy magas rangú banktisztviselő gyermeke. A papa ráadásul még öt motel tulajdonosa. A kislány naponta négy órát dolgozik, hogy ebből a fizetéséből részben fedezze egyetemi tanulmányait. Fösvény lenne a kislány apja? Nem. Az évi 3000 dollár tanittatási költséget az apa a mellényzsebéből is kifizethetné, ö azonban csak a felét adja lányának, hadd keresse meg a másik felét ő maga! Az amerikai főiskolákon nagyon kevés munkás- vagy farmergyerek tanul. Általában a gazdag emberek és a középosztály gyermekei járnak egyetemre. És a szülők majdnem minden esetben el tudják érni, hogy gyermekük hozzájáruljon taníttatás! költségeihez, ami pedig igen magas. A washingtoni Georgetown; Egyetemen például évi 2500 dollár. Ehhez jön mgg a diákszálló költsége, a tankönyvek ára, valamint a különböző laboratóriumok és felszerelések használati díja. Bizony, a diák arca' verítékével szerzi meg a tanulási lehetőséget.

Vagy itt van például a nyaralás, az utazás.

— Az bizony nem rossz — mondja az apa ilyenkor —, no és a pénz? Gondoltál erre?

— Egy hónapot szeretnék kocsimosóként dolgozni, azt mondják, ott most szükség van emberre.

— Miért oda? Gyere az én irodámba! Én sem fizetek kevesebbet.

— Rendben.

Ez a párbeszéd természetesen képzelt, de jellemző. A legtöbb amerikai diák azzal tölti a nyári vakációt, hogy penziókban, strandokon, kávé- házakban, nemzeti parkokban vállal munkát. Egyik kollégánkat néhány évvel ezelőtt egv országúti motelben Észak- Dakota állam kormányzójának a lánya szolgálta ki. Senki sem csodálkozik azon, ha hasonló szerepkörben látja egy képviselő vagy egy szenátor lányát.

Igen, Amerikában így tanítanak úszni. Másként nem lehet. Az Amerikának nevezett tengerben meredek hullámok vannak. S ehhez még hozzájön az is, hogy a melletted úszó úgy kupán találhat, hogy beleszédülsz.

MIBE KERÜL EGY VAKBÉLMUTET

A vakbélgyulladás általában a »-legjobbkor« szokott jönni. Amerikába kellett volna repülnöm. Washingtonból azonban telefont kaptam barátomtól, hogy utazásomat egy hét»A tizennyolcadik század végere egész Nyugat-Európá- ban kiirtottak a középkort. De tovább folytatódott az Ibériai- félszigeten, melyet három oldalról tenger vesz körül, a negyediken hegység« — így kezdi könyvét, pontos hely és helyzetimeghatározáss.al Lion Feuchtwanger, Goyáról. Alcíme: A megismerés gy öt re lm es útja. A nemrég elkészült NDK —szovjet—bolgár kooproduk- ciós, monumentális film feltétlenül ráirányítja a figyelmet a szerzőre is, akinek regényét bizonyára sokan keresik mostanában.

»Én nagyon szeretem a »kis mestert«, ahogy nevezni szoktuk. Rendkívül müveit, tudós filológus és alapos történész, és mindenkinek tud valamit adni* — írta róla Thomas Mann 1954-ben hetvenedik születésnapjára. Egy bizonyos, Feucht- wan.ger elsősorban nagy átélőképességű író. aki annyira tiszteli a történelmet, hogy olyannak írja le, amilyennek valaki a dokumentumok alapján legjobb tehetsége szerint reprodukálni képes. Vagyis olyannak, amilyen az lehetett, múlt- imádó nosztalgiák, vagy a mindennapi aktualizálások szűrői nélkül. És mégis, nagyon mai módon, olyan szem- léletiigénnyel, ahogy egy világos látású író 1950-ben megelevenítette a nagy spanyol festőt, Goyát és koráit.

Tessék csak felnyitná egy Goya-albumot, máris a kérdéseik özöne támad az emberre; hogy férnek el egy életműben, az elegáns és lenyűgöző portrék. idilli zsanérok, udvari arcok, és a negyvenfokos láz állapotából támadó Caprichók. A választ az, író következteti, kutatja nagyon logikusan, s már az alcímben is tömören jelzi: a megismerés- gyötrelme» útja ez. Az udvari festő rózsapár- nás kényelmétől, a kitaszított pártosságig.

Itt már azonban találkoznunk kell a filmmel is, ezzel a nagy hatású koprodukcióval, amely pontosan. hűségesen ragaszkodik nemcsak a regény logikájához, szemléletéhez, hanem hangulatához is.

Miként Feuchtwanger is pontosan rajzolja le a helyszínt, úgy örökíti meg a kamera, reprodukálja Konrad Wolf, a 18. századi bigott, de álszent, hatalmasnak látszó, valójában roskatag, tennséges- n-ek tűnő, de nevetségesen infantilis, erényest játszó, igazaiból bujálkiodni vágyó világot. Ezek csak a felszíni ellentmondások, az alapvető a forradalmak tüaesíto, lázasító árnyékában, kí-zárhatatlan hatásai alatt vonagló spanyol feudalizmus ellentmondásai, a jezsuitizmus végletes erején fenntartott hatalmi rendszer, a felvilágosodás korában, Rousseau és Voltaire fényét tépázni akaró inkvizíció. A film színvilága: hatalmas színeüen- tétei korrektül jelzik ezeket a végleteket, s a kitűnő színészt.

A Caprichók egyik témája.

Donatasz Banioniszt választották u címszerepre.

Goya küzdelmének ábrázolása hatásos, tiszta realizmus.

öntudatos, biztos kezű festőt állítanak elénk, aki elsősorban — s lehet, hogy ez a nagyság titka? — a szemének hisz, s nem annak, amit szavakkal akarnak elhitetni vele. A látvány így árulkodó. A film hűsége«, látványt* ok- nvomozással igáját el berniünket ebben a megismerésiben, a gyötrelemben is. felemelő módon. És természetesen nemcsak a pompás életrajzi regényre irányítja figyelmünket, hanem a festő képein-e — nagyszerű színezéssel idézi föl ezeket a film, (Csupán a víziók világában marad a lehetőségek alatt.)

1964-ben jelenít meg Londonban az egyik legjobb Goyaal.bum.

Ha a filmre emlékezünk, a megismerés gyüuel m es útja azonnal kitánulkozik. Érdemes megkeresni a párhuzamokat, az udvari élet torz, megdöbbentően őszinte ábrázolású hü- lve-nagyjait, miiként térnek vissza a Caprichók torz sorozatában, ebben á beteges, de lényeglátó álomvilúgban, emberölő, véres szenvedélyektől hajtottan, a roskadozó rend valóságos betegségében. S aki a kórképről pontos, művészi vallomást tett: Francisco Goya volt. Tröszt Tibor

egyszer az olvasótáborról

OLVASÓINK már többször is találtak lapunkban az olvasótáborral foglalkozó írást. Mire ezek a sorok megjelennek. a tábor már bezárta kapuit. de ez az országosan is egyedülálló kezdeményezés megérdemli, hogy még egyszer foglalkozzunk vele. Ha- j sonló jellegű táborokat márszervezett az írószövetség, de ' a Balatoníenyves alsói különbözik ezektől. A fő cél azonos: a fiatalok olvasóvá nevelése.

E sokrétű munka egyik fontos részfeladata a könyvtárismeret és könyvtárhasználat. Nem volnánk igazságosak, ha hibául rónánk fel a pedagógu- hogy az iskolában részletesen

tel halasszam el, mert vakbél- gyulladása van. A repülőjegy kicserélése nem körülményes dolog, de vajon ml a helyzet ott Washingtonban egy vak- bélműtéttel?

Négy nap múlva mór a be- ásóknak, teg telefonált. A következő #nem foglalkoznak beszélgetés zajlott le közöt- (»ezzel a területtel. Nemcsak tünk: iazért, mert nem tartozik a

— Már otthon vagy?

— Itt gyorsan gyógyítanak.

— De mégis?

— A részleteket majd itt.

Amint megérkeztünk Washingtonba, első kérdéseink ( barátunk egészségi állapotára, vonatkoztak. (

— Minden rendben. De nézd i csak ezeket a papírokat...

A papírok arról szóltak,1 hogy Mr. Sztrelnyikov átfúró-1 dott vakbelét eltávolították. Egyikünk életében először látott effajta papírosokat. Rend-1 kívül érdekes volt számára.

tananyaghoz, hanem azért is, mert ez elsősorban a könyvtár és a szakemberek, a könyvtárosok feladata. Ez a felismerés vezette Leinbergev Ágotát, a megyei gyermekkönyvtár könyvtárosát, amikor Gondos Piroska tanítónővel együtt megszervezték ezt a tábort. Az ó baráti es mun- J katársi kapcsolatuk volt az | alap, amely talán már egy- j magában is biztosította volna a sikert. De sokat jelentett a Somogy megyei úttörőelnök- j ség s a Megyei Könyvtár anyagi és erkölcsi támogatása, í melyek az első pillanattól kezdve mellettük álltak. Eny-Vérvizsgálat — 25 dollár. r

, * nyit az előzményekről.

Vizeletvizsgálat — 22 dollár. Különféle vizsgálatok — 35 dollár.

A sebész honoráriuma — 200 j|

dollár.

Kórházi kezelési költségek^ naponta — 200 dollár.

Televíziohasználat — napi 3j

dollár.«

fFolyixUjuk..)

Milyen volt a tabor mun- t kaja? Pontosan megtervezeti f és szervezett. A táborvezelő- ségnek összetett feladatot kellett megoldania: bevezetni a gyerekeket a könyvtár tudományába. megszerettetni ezt velük, összekapcsolni a könyvtárhasználatot a jövő évi úttörő-expedíció előkészítésével, s végül, de nem utolsósorban,

nem volt szabad megfeledkezniük arról sem, hogy nyár van, a gyerekeknek játékra, pihenésre van szükségük.

A táborélet játékos és romantikus formaságain kívül minden nap hozott valami érdekességet. Ide látogatott Őrsi Ferenc író, Margittay Ági Vhay Ildikóval és Varga Ritával, és dr. Csaták Mihály, aki a Kincskereső című folyóiratról beszélt. Naponta másmás raj állította össze a táborrádió műsorát, s zászlófelvonáskor kiosztották a »Mos- soly érdemrendet«, az »Arany olvasójegyet« és az »Aranysöprű« díjat. (Nevük árulkodik funkciójukról is.) Egésznapos kirándulást szerveztek Keszthelyre, volt esti szalonnasütés, nyitó és záró tábortűz, na és természetesen dal, játék, sportmérkőzés, fürdés.

A MÓDSZERTANI előadások alkalmazkodtak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, jól előkészítették a könyvtárismereti vetélkedőt. A táborról, táboréletről készült g.ver- mekrajzok, fogalmazások, csatakiáltások és versek még a legádázzabb kételkedőt is meggyőznék a sikerről. Ezeket helyhiány miatt nem sorolom, de talán elég egy kislány véleménye is: »Ilyen jó táborban még nem voltam. Jó lenne még egy hétig itt lenni.«

Reméljük, a következő években még sok pajtás mondhatja el ugyanezt, s a pedagógusok és könyvtárosok összefogásával egyre több gyerek ismerkedik meg az általános műveltséghez szervesen kapcsolódó könyvtár használatával. P. G.