Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

fILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP JA XXIX. évfolyam 156. szám 1973. július 6., péntek Kádár János a jövő héten Jugoszláviába látogat Joszip Broz Titónak, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége el­nökének meghívására Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára jutóus 10—13-a között baráti látoga­tást tesz Jugoszláviában. (MTI) Veszprém meséiébe látogatott Kádár János Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkaira szer­dáin és csütörtökön, látogatást tett Veszprém megyében. A látogatásra elkísérte Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB agi- toációs és propaganda osztályá­nak vezetője és Nagy Tibor, a KB pánt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője. A Veszprém megyei pártbi­zottság székhazánál Papp Já­nos, a megyei pártbizottság első titkára. Horváth János, Kovács Gyula és Tóth István, a megyei pártbizottság titkárai fogadták. Bzit követően Kádár János eszmecseréit folytatott a pártbizottság titkáraival, majd rész vett és felszólalt a me­gyei pádbizottság kibővített ülésén. A tanácskozáson a IV. ötéves terv eddigi végrehajtá­sának megyei tapasztalatai! tárgyalták m^g. A pártbizottság kibővített 1 Jelentés a Finlandia palotából Küliigyiiiiniszteriink beszédet mondott az európai biztonsági konferencián A Finlandia házban csütörtökön, néhány perccel tíz óra után folytatta munkáját az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet. Az Andersen dán külügyminiszter elnök­letével megnyílt 4. plenáris ülés eiső szónoka André Saint- Mleux állam miniszter, a monacói küldöttség vezetője volt. Rajta kívül a délelőtt folyamán még öten szólaltak fel: Sir A léc Douglas-Home angol külügyminiszter, Einar Agustsson izlandi külügyminiszter; Milos Minies jugoszláv j külügyminiszter; Rudolf Kirchschläger osztrák külügymi­niszter és William Rogers, az Egyesült Államok külügymi­nisztere. Kádár János, a,z MSZMP KB első titkára szerdán Veszprém megyébe látogatott. Részt vett és felszólalt a megyei párt­bizottság ülésén (képünk) és telepét. ülése megállapította, hogy a ’ IV. öteves terv megvalósításán eredményesen dolgoznak megtekintette a város új lakó­Ülést tartott a Minisztertanács Jelentés az MSZMP KB novemberi határozataiból adódó feladatok végrehajtásáról A kormány Tájékoztatási1 elnöke előterjesztése alapján a Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az MS&MP Központi Bizottsá­ga 1972. november 14—15-i ülése határozataiból adódó ál­lami feladatok végrehajtásáról szóló jelentést. Megvalósításra kerültek többek között a köz­kormány megvitatta a statisz tikáról szóló törvény terveze­tét, és úgy liatározott, hogy a törvényjavaslatot az ország­gyűlés elé terjeszti. A nehézipari miniszter je­lentést tett a földgáz-felhasz­nálás központi fejlesztési programja végrehajtásáról. Az alapenergia-hordozók között a ponti bérlntézkedés-ek. rendez- . szénhidrogének részaránya to- ték a kórházak, szociális ott- vább növekedett, elsősorban a honok, oktatási és gyermekin- lakossági és kommunális fel- tézmenvek étkezesi normáit.: használásban, és minden lehe­Sor került egyes fo- i gyasztói termékek árának le- J szállítására, korlátozták a; reprezentációs költségeket, differenciáltan növelték a gép- járműadót. Számos egyéb in-1 tézkedés született az állam j igazgatás működésével, a gazdasági szabályozással. a termeléssel és a beruházások­kal kapcsolatos területeken. A Minisztertanács megtár­gyalta az 1968-as káderpoliti­kai irányelvek végrehajtásá­nak tapasztalatait az állami szervek és vállalatok terüle­tén. Megállapította, hogy a vezető állomány nagy többsé­ge megfelel a káderekkel szemben támasztott követel­ményeknek. A jelenlegi veze­tőknek mintegy 50 százaléka nincs öt évnél régebben je­lenlegi beosztásában. Többsé­gük szakmai gyakorlatát al­sóbb szintű vezetőként szerez­te. Nőtt a pártiskolát, főiskolát és egyetemet végzett vezetők száma, de az elmúlt öt év so­rán nem javult számottevően a fiatalok és a nők aránya a vezetői beosztásokban. Az utóbbi két-három évben a ká­dercsere folyamata lelassult. Továbbra is alapelv, hogy a munkásosztályból a legjobba­kat és legalkalmasabbakat kell vezetői beosztásba emelni. A szocialista brigádvezetők, ki­váló dolgozók, a termelést köz­vetlenül irányítók közül kell a legjobbakat fokozatosan veze­tőkké nevelni. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette, és a káderpoliti­kai irányelvek hatékonyabb érvényre juttatása érdekében meghatározta a szükséges ten­nivalókat. Az igazságügyminiszter és a | Központi Statisztikai Hivatal, tőség megvan a lakásállomány vezetékes és palackos gázellá­(Folytatás a 2. oldalon) Veszprém megyében. Az ipar, a mezőgazdaság egyaránt i egészségesen, fejlődik. Jelen- - tösen meggyorsult a megye | fejlődése, kát és fél év alatt lényegében annyi beruházást i valósítottak meg, minit a meg- j előző ötéves terv idején; je- ' lentős mértékben emelkedett a dolgozók életszínvonala. Az eddig végzett munka éntékelé- j sén túl a pártbizottság • foglal - ; koizott a megoldásra váró to­vábbi feladatokkal, valamint I azokkal a teendőkkel, amelyek j a tenv végrehajtásának előse­gítésében a pártszervezetekre . várnak. Az ülést követően Káda," Já- j nos - Szabó Lásglóné, a vá~ i rósi pártbizottság eiső titkára és dr. Bodogán János, városi j. tanácselnök társaságában — megtekintette a Cserháti és a J Felszabadulás úti lakótelepe­ket. Kádár János csütörtökön Pápán ellátogatott a Veszprém megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalathoz. Részt vett a látogatáson Telekesi Miklós, a Pápai Járási Pártbizottság első titkára, Jellinek Géza, a Pápai városi Pártbizottság titkára, dr. Radnóti István, a megyei tanács elnöke, Gyenese László. (Folytatás a 2. oldalon.) Douglas-Home angol kül­ügyminiszter bevezetőjében hangsúlyozta annak jelentősé­gét, hogy az Egyesült Államok és Kanada részt vesz a kon­ferencián. Hasonlóképpen fon­tosnak mondta, hogy a konfe­rencia részt vevőinek köre egész Európáira kiterjed, nem­csak azokra, akik az egyik vagy a másik katonai szövet­séghez tartoznak. Beszéde további részében részletesen, kitért az értekezlet egyes napirendi pontjaira. Ezek közül különösen a 3. na­pirendi pontra helyezett nagy súlyt, azt nevezte a legfonto­sabb kérdéscsoportnak. Alig burkoltan utalva a határok sérthetetlenségének elvére, ki­jelentette: « Az elveknek nincs semmi értékük a gyakorlat nélkül. Er helsinki, nyelvezeté­re (lefordítva ígv hangzik: az első számú kosár üres marad, ha nem lesz sok tojás a har­madik kosárban«. Einar Agustsson izlandi kül­ügyminiszter beszédében ki­tért a halászati vitára, és örömmel üdvözölte, hogy a helsinki ajánlások tartalmaz­zák az Európát környező ten­gerek vízéinek a szennyeződés­től való megvédésének kérdé­sét. Milos Minies jugoszláv külügyimimiszter felszólal ásó­ban a konferenciához elvezető európai enyhülési folyamattal a világ más részeiben — a Közel-Keleten, Kambodzsá­ban és Dél-Afirikában — még Penna1 ló súlyos feszültséget állította szembe. Évi egymillió tonna acél A dunaújvárosi martinászok 1972-ben első ízben érték el éves termelésükben az egymil­lió tonnás acéltermelést. Az idén nemcsak tartották, de az első félévben valamivel fo­kozták termelésüket. A kemencéik napi átlagtermelését a múlt évi 745,6 tonnáról ez év elsó' felében kb. 790 tonnával zárják. Ugyanakkor a selejtet az 1972. évi 1,91 százalékról 1,3 százalékra szorították. Féléves acélgyártási eredményük azt jelenti, hogy az évi egy­millió tonna felett termelnek a dunaújvárosi martinászok. Képünkön: Csapolás után azonnal kokülákba öntik a folyékony aeétt. A jugoszláv külügyminiszter közölte, hogy küldöttsége ha­tározat-tervezetet nyújt be ar­ról, hogy az elfogadásra kerü­lő dokumentum fejlessze to­vább az ENSZ alapokmányá­ban foglalt elveket. Rudolf Kirchschläger oszt­rák külügyminiszter többek között kijelentette: .kormányá­nak meggyőződése, hogy a ko- ferencia második szakaszában ki lehet és ki kell majd dol­gozni valamilyen mechaniz­must a döntőibíráskodásra ál­lamok közötti vitás kérdések esetére. William Rogers azzal kezdte beszédét, hogy a konferencia eddig beváltotta a hozzáfűzött reményeket, majd — angol kollégájához hasonlóan — ugyancsak a gyakorlati lépé­sek jelentőségét hangsúlyozta, és óva intette az értekezletet az »nindokolatlan sietségtől«. Az Egyesült Államok és Európa kapcsolatairól szólva Rogers megerősítette kormá­nyának »euróoai elkötelezett­ségét«, hozzátéve, hogy Wa­shington erősíteni akarja kap­csolatait a konferenciám rész­vevő valamennyi ország kor­mányával. Az amerikai külügyminisz­ter ezután sorraviette a mapi­[ rend fontosabb pontjait. Le­szögezte, hogy a meglévő ha­tárokat nem szabad erőszakkal vagy az erőszak alkalmazásá­val való fenyegetőzéssel meg­sérteni. Ez az elv azor ban — mint ezt Rogers különös nyo­matékkai hangsúlyozta — -nem zárja ki a határok bé­kés megváltoztatásának leh 9- tőségét, ha az ilyen változta­tás népakaraton és államok közötti kölcsönös megállapo­dáson nyugszik.«. Utalva Leonyid Brez&ny ev legutóbbi látogatására. Rogers külön foglalkozott a szovjet— amerikai kapcsolatokkal. Ki­jelentette: -Az Egyesült Álla­moknak és a Szovjetuniónak jelentősen hozzá kéül járulnia a biztonság és az együttmű­ködés kialakulásához Európá­ban ... Ugyanakkor elismer­jük, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió egymaga nem oldhatja meg az európai biz­tonság és együttműködés prob­lémait, s ezért mindketten po­zitív módon részt vesznek a Helsinki knmíerenciam.« A konferencia délután ple­náris ülésen folytatta munká­ját. Néhány perccel fél hét előtt (helyi idő) véget ért délutáni ülésen — amelyen Joannisz Hrisztofidesz ciprusi külügy­miniszter elnökölt — elsőnek Giuseppe Medici olasz, majd Haltuk Bayiiiken török és Pierre Gräber svájci külügy­miniszter felszólalására került sor. Ezután rövid szünetet tar­tottak, s a szünet után első­nek Péter János külügyminisz­ter, a magyar küldöttség ve­zetője mondta el beszédét. Péter János beszéde Külügyminiszterünk beve­zetőjében hangsúlyozta: — Mi Budapesten örülünk annak, hogy az európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia első szakaszát Helsin­kiben tartják. Finnország rá­szolgált arra, hogy ez a törté- | nelamben páratlan jellegű ér- j tekezlet éppen Helsinkiben legyen. Utalt Finnország és Magyar- ország elmélyülő, jó kapcsola­tára, majd így folytatta: — A biztonsági értekezlet első szakaszának megkezdése kifejező jele annak, hogy mi­lyen nagy változásokat éltünk át a legutóbbi két-három év­ben. Különböző történelmi és társadalmi hátterű országok nyugodt és nyílt szellemű lég­körben tudnak egymással tár­gyalni nagyon kényes és bo­nyolult kérdésekről. A tapasz­talatok alapján jogosan mond­hatom, hogy ezen a konferen­cián a különböző társadalmi rendszerű országok kormány­közi értekezletein soha nem tapasztalt kölcsönös megértés­re irányuló törekvés számta­lan jele vesz bennünket kö­rül. Mindez a nemzetközi hely­zet jelentős változását tükrö­zi. Ha emlékezetünkben össze­hasonlítjuk, milyen volt a nemzetközi helyzet a budapes­ti felhívás kibocsátásakor 1969 tavaszán, akkor nehéz szavakat találni a különbség felmérésiére. Azóta a nemzet­közi helyzet nagyon jelentősen megjavult. A nemzetközi helyzet javu­lásának általában több ténye­zőjét és jelét szokás említeni. A tényezők közül egyet eme­lek ki: a nemzetközi erőviszo- ..nyok megváltozásat. A jeiaket-i is csak utalásszerűén sorolom fel: a Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok kétol­dalú kapcsolatainak javulása, számos megállapodás aláírása, amely más országok kapcsola­taira is kihat, a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság szerződései, a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás, a kétoldalú kapcsolatok jelentős fejlődése az európai országok között. A Magyar Népköztársaság, külpolitikai elveihez híven, mindig is küzdött azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban érvényre jusson a békés egy­más mellett élés elve. Ennek az elvnek alapján gyümölcsö­ző kapcsolatokat építettünk ki egész sor nyugat-európai or­szággal; Ausztriával, Francia- országgal. Olaszországgal, de az Egyesült Államokkal és Kanadával is. Diplomáciai kapcsolatok nélkül széles kö­rű gazdasági és kulturális kap­csolatok létesültek országunk és a Német Szövetségi Köztár­saság között. Megelégedéssel vesszük tu­domásul, hogy a békéért küz­dő kormányoknak a háború és a nemzetközi feszültség ellen harcoló európai tömegekkel együtt sikerült jelentősen megjavítaniok az európai vi­szonyokat és ennek köszönhe­tően eljutottunk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mostani tárgyalásai­hoz. Természetesen nem akarom azt mondani, hogy most már minden rendben van. (Goíyáattm a. 2. etembe**)

Next

/
Thumbnails
Contents