Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

Aláírták a szovjet - francia együttműködési programot Michel Jobert francia külügyminiszter Moszkvába érkezé­sekor Gromiko (jobboldalt) szovjet külügyminiszterrel. (Képtávírón érk. — TASZSZ—MTI—KS) Moszkvában pénteken alá­írták a szovjet—francia tudo­mányos és műszaki együttmű­ködés kiszélesítésének tízéves programját. A dokumentumot a szovjet kormány megbízásából Vla­gyimir Kirillin, a miniszterta­nács elnökhelyettese, a tudo­mányos és műszaki állami bi­zottság elnöke, a francia kor­mány részéről pedig Michel Jobert külügyminiszter írta alá. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken Moszkvában megbeszélést folytatott Michel Jobert, fran­cia külügyminiszterrel, aki a szovjeit kormány meghívására érkezett a szovjet fővárosba. Az amerikai vétó után Kairóban fölháborodás, Tel Aviv elégedett A pénteki kairói lapok a Biztonsági Tanácsban előter­jesztett közel-keleti vonatko­zású határozati javaslat ame­rikai részről történt megvétó- zásával kapcsolatban rámutat­nak: e vétó ellentmond annak az amerikai kötelezettségnek, amelyet Nixon* a szovjet— ■’xnerilkai tárgyalások után alá­irt közleményben vállalt a tszbinai nép jogaival kap- • áatbáru »Furcsa, hogy a világ egyik 'gnagyobb hatalmának elnö- e ennyire nem tartja tiszte­letiben a saját aláírását« — hangoztatja az A1 Ahramn. « Izraelben elégedetten nyug­tázták az amerikai vétót, amely gyakorlatilag szentesíti az arab területek megszállá­sát. Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár pénteken El-Zajjat egyip­tomi külügyminiszterrel tár­gyalt. A megbeszélés napi­rendjén Waldheim tervbe vett közel-keleti útja szerepel, kü­lönös tekintettel arra a kér­désre, hogy mennyiben befo­lyásolja az amerikai vétó Waldheim erőfeszítéseinek si­kerét Az egyiptomi külügyminisz­ter szombaton hazautazott Kairóba. Pénteken este út­nak indult Waldheim ENSZ- főtitkár is — kelet-európai kőrútjára. FÜLÖP-SZIGETEK Huszonkét millió választó szavaz Tegnap 22 millió Fülöp-szi- geteki polgár járult az urnák elé, hogy szavazzon Ferdinand Marcos elnök »sorsáról«. A szavazócédulákon, ez a kérdés szerepel: »Akarja-e ön, hogy Marcos elnök 1973 után is hi­vatalban maradjon és befejez­ze azokat a reformokat, ame­lyeket a rendkívüli állapot vi­szonyai között kezdett el?«. Bhutto beszéde Hazaérkezett kéthetes nyu­gat-európai körútjáról Bhutto pakisztáni elnök. A rawalpin- di repülőtéren mondott beszé­dében közölte, hogy tárgyalá­sai készségének bizonyítéka- :ént hajlandó találkozni az 971 -es indiai—pakisztáni há- •■ú okozta humanitárius RawalpindSben [ problémák rendezéséről tár­gyaló indiai küldöttség vezető­jével. Az indiai delegáció egyéb­ként ‘jelen volt Bhutto elnök repülőtéri fogadtatásánál, no­ha a két ország között 1971 decembere óta nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat. Olcsóbbnál is olcsóbb! ■íöuö Heti ajánlatunk: férfi karcsúsított fehér nylon póló 312 Ft helyett 82.50 Ft női trcvira pulóver 375 Ft helyett 215 Ft •vájd csíkos kamasz* pizj ma 85 Ft helyett (18 Ft •tői műszál szövet, pepita, 115 cm széles 196 Ft helyett 98 Ft frottí rszoknya 56 Ft helyett 35 Ft bakfisotthonka 90 Ft helyett 45 Ft női ruha. műszálas 210 Ft helyett 140 Ft férfipantalló 320 Ft helyett 230 Ft férfi bánion dzseki 740 Ft helyett 490 Ft lánykaszandál (31—38-ig) 80 Ft helyett 10 Ft Ady Endre u. 13. sz. alatt Ady Endre u. 1. szám alatt j KajJSVM, AZ fllCS) ÁM BOLTJAIBAN! Kissinger elhalasztóite pekingi átlát (Folytatás az 1. oldalról) köröket idézne — meg akarja várni, hogy mi történik au­gusztus 15. — az amerikai lé­gitámadások megszüntetésére megszabott kongresszusi ha­táridő — lejárta után. Kam­bodzsában. Kissinger pekingi látogatásá­nak pontos idejét sohasem je­lentették be, de mind Was­hingtonban, mind Pekingben sejteni engedték, hogy augusz­tus elejére tervezik. A pekingi látogatás célja a kínai vezs tökkel folytatandó tárgyaláso­kon kívül valószínűleg az, hogy Kissinger tanácskozzék Norodom Szihanukltal, a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront elnökével. Szihanukot ugyan 1970 márciusában amerikai se­gédlettel buktatták meg ál­lamfői tisztségében, de azóta Washington kénytelen volt rá­jönni — küLönösen a Szdhamuk nevében harcoló kambodzsai partizánok átütő sikerei nyo­mán —, hogy a kambodzsai helyzet csak az ottani lakosság törvényes és tényleges képvi­selőjével (ez esetben Norodom Szihanuikikal) folytatott tárgya­lások útján rendezhető. A felismerés azonban túl .ké­sőn következett, azután, hogy Washington többször is vissza­utasította Szihanuk tárgyalási ajánlatát. Most, amikor végül is az amerikai kormány már nem látott más megoldjást, Szihanuk volt az, aki vissza­utasította a javaslatot, és Kis­singer eredetileg jelzett pekin­gi látogatásának időpontjára a KNDK-ba utazott. Feltehető ezenkívül, hogy Kíiminger pekingi útjának el- ha’asztásában szerepet játsza­nak az amerikai belpolitikai élet fejleményei is. A képviselöház jóváhagyta az Egyesül! Államok küllőiül segélyprogramját Az amerikai képviselőház rendkívül kis szavazattöbbség­gel — több módosító indít­vány elutasítása után — jó­váhagyta az Egyesült Államok idei 2,8 milliárd dolláros kül­földi segélyprogramját. A tör­vényjavaslat mellett 188-an, ellene 183-an szavaztak. A külföldi segélyprogram előirányzott összege — mint rendesen — most is két na­gyobb tételre oszlik. Az egyik­nek, az úgynevezett gazdasági segítségnek összege egJtmil- liárd dollár, a másik a beval­lottan katonai segély pedig ez alkalommal 1,8 milliárd dol­lárt tesz ki. A képviselőház elé terjesz­tett módosító indítványok kö­zül az egyik javasolta: az ame­rikai kongresszus szögezze le világosan, hogy' az Egyesült Államoknak nincs sem jogi, sem erkölcsi alapja a kam­bodzsai rendszer további ka­tonai támogatásához. Ezt az indítványt azonban a képvi­selőház külügyi bizottsága el­nökének személyes beavatko­zására Végül is elutasították. Bizonytalanság a valutapiacon Az angol bank a font ster­ling árfolyama további csök­kenésének megakadályozására pénteken 9 százalékról 11,5 százalékra emelte a kamatlá­bat. Ez a kamatláb a m-újt hé­ten változott 7,5 százalékról 9 százalékra, de ez az intézke­dés kevés hatást gyakorolt a font sterling árfolyamának alakulására. Utoljára az első világháború kitörésének másnapján érte el Nagy-Britanniában a ka­matláb a 10 százalékot. * * * A nemzetközi valutapiacot pénteken is a bizonytalanság jellemezte. A dollár árfolya­ma a frankfurti valutatőzsdén nyitáskor egy kissé emelke­dett. A hivatalos középárfo­lyamot a csütörtöki 2,2860 nyugatnémet márkával szem­ben 2,3032 márkán állapították meg. Az európai tőkés országok közösen »lebegő« valutái kö­zül a nyugatnémet márka volt pénteken a »legerősebb«. Az összes többi — »együtt lebe­gő« — valuta árfolyama vagy az alsó intervenciós szinten, vagy valamivel fölötte moz­gott. Indulás élőt! a Skylab új legénysége Ma reggel indul útjára az amerikai Skylab Föld körül ke­ringő űrlaboratérium második űrhajós csoportja. Az ameri­j kai asztronauták 59 napig akarnak a Skylabban Föld körüli { pályán tartózkodni. Képünk (balról jobbra): Owen K. Garriott, Jack R. Lousma és Alan L. Bean. (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat FÖLVESZ BÁDOGOS, SZIGETELŐ, LAKATOS, FESTŐ szakmunkásokat és segédmunkásokat Bérezés a vállalati kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: Kaposvár, 48*as ifjúság útja 5., munkaügyi osztály. (103675) Kurt Wald­heim, az Egye­sült Nemze­tek Szerveze­tének főtit­kára szemé­lyében magas rangú vendé­glet üdvözöl­hetünk hazánk fővárosaiban.' Waldheim a világszervezet főtitkáraként megerősítette azokat az el­veket, amelye­ket osztrák di plomataként és külügymi­niszterként ki­fejtett: a pozi­tív nemzetközi fejlődés előse­gítésének szük­ségességét, a tárgyalások és eszmecserék előtérbe állí­tását a . vitás kérdések meg­oldása érdeké­ben. Amióta ő az ENSZ »el­ső embere«, több ilyen célú kezdeményezést ezek nem minden esetben jártaik pozitív következmé­nyekkel; kétségtelen viszont, hogy főtitkári működése szé­les körű, kedvező visszhangot váltott ki mind az ENSZ-ben, mint a nemzetközi közvéle­ményben. Amikor Kurt Waldheim a múlt év nyárutóján megfo­galmazta első beszámolóját az esztendő eseményeiről, rend­kívül biztató fejleménynek nevezte a nagyhatalmaiknak azt a törekvését, hogy »meg­teremtik a bölcsesség egyen­súlyát, csökkentik a konfron­táció veszélyét, egymás kö­zötti kapcsolataikban háttér­be szorítják a 'katonai szem­léletet«. Waldheim kijelentet­te, hogy a nemzetek közössé­ge — tapasztalata szerint — általános megkönnyebbülés­sel fogadta a tárgyalások, a párbeszéd és a kontaktusok korszakának kezdetét. Hozzá­fűzte: az ENSZ tagállamainak aligha van más választásuk, mint hogy a jövőben még fokozottabban folytassák a nemzetközi együttműködést. Az együttműködésnek ebben az új korszakában az ENSZ jelentős szerepet játszhat. A magyar diplomáciának szintén ez a véleménye. Ezzel függ össze szerepünk a világ- szervezet fórumán,: megbe- csüliüik az ENSZ hasznos munkáját. Ezzel kapcsolatos kormányunknak az a meghí­vása is. amelynek most áz ENSZ főtitkára eleget tesz. Tudjuk, hogy az ENSZ te­vékenységének korlátái van­nak. hiszen olyan kormánv- közi szervezetről van szó, amely nem egyszer hev^s né­zeteltérések színtere. De a nemzetközi enyhülés új sza­kaszában — amely mindin­kább érezteti hatását a világ­politikában — különösen je­lentős szerepet tölthet be a világszervezet mint politikai fórum. A többi szocialista or­szággal együtt Magyarország is azon a véleményen van, hogy a világszervezet hasznos munkát végezhet a vitás kér­dések megoldása, a nemzetkö­zi kapcsolatok szélesítése, a feszültség enyhítése, a békés egymás mellett élés irányza­tának megszilárdítása érdeké­ben. Az ENSZ-főtitkár magyar­országi látogatása természete­sen fölhívja a ügyeimet arra a szerepre, amelyet a világ - szervezetben betöitünk. Ma­gyarország jelenleg az ENSZ 27 különféle bizottságainak tagja. A világszervezet appa­rátusában 16 magyar tiszt­ségviselő dolgozik; az ENSZ különböző szakosított szervei­ben — 30 országban —. 38 magyar szakértő tevékenyke­dik. Magyarország ENSZ-tagsá- gát mindig is igyekezett fel­használni arra, hogy elősegít­se a fontos nemzetközi kér­dések megoldását. Küldötte­ink a közös szocialista állás­pontot képviselték és válságos helyzetekben, a legégetőbb nemzetközi problémák meg­tárgyalásakor nem egy eset­ben javaslatokkal, különböző kezdeményezésekkel szolgál­ták a béke és a haladás ügyét, A kétoldailú tárgyalások, a konzultációk, a regionális és nemzetközi konferenciák mel­lett az ENSZ-nek jelentős szerepe lehet a nemzetközi enyhülés1' folyamatok elősegí­tésében. Fóruma lehet azok­nak. akik kölcsönösen elfo­gadható megoldásokat körvo- nataizmaik. Elősegítheti olyan nemzetközi légkör kialaiku’á- sát. amelyben előre lehet lép­ni az együttműködés útián. el lehet mélyíteni a pozitív fo­lyama tokait. Mhé’z mind kedvezőbb helyzetet teremt számunkra is az ENSZ iköz- gyűlénetn és bizottságainak tanácskozásaim. Reméljük, hogy Kurt Wald­heim maigvaro-szá'gi látoga­tása evümölosöző lpsz- Azzal a meogvőzőcléssel üdvözöljük hazáinkban az ENSZ főtitká­rát. hogy budapesti megbe­szélései mezszilá-dítiák azo­kat a kapcso’atokat. amelyek a Mai-rvar Népköztársaságot az Egyesült Nemzetek Szer­vezetéhez fűzik. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. tett. , Igaz, Kurt Waldheim életrajza Kurt Waldheim 1918. de­cember 21-én született. Egye­temi tanulmányait a jogi doktori cím megszerzésével 1944-ben fejezte be a bécsi egyetemen. Elvégezte az oszt­rák fővárosban a konzuli akadémiát. 1948-tól 1951-ig Ausztria párizsi követségén teljesítet4 szolgálatot első titkári rang­ban. Ezt követően — 1951-töl 1955-ig — a külügyminiszté­rium személyzeti osztályát vezette Bécsben. 1955-ben ne­vezték ki országa állandó ENSZ-megfigyelőjévé, majd Ausztriának a világszerve­zetbe történt fölvételekor az osztrák ENSZ-képviselet ve­zetőjének. Kurt Waldheim 1956-tól 1960-ig Kanadában képviselte hazáját. 1960-tól 1964-ig az osztrák külügyminisztérium­ban dolgozott. 1964 és 1968 között Ausztria állandó kép­viselője volt az ENSZ mel­lett. Ausztria külügyminiszteré­vé 1968-ban nevezték ki Waldhei'.net. s e tisztséget 1970 áprilisáig töltötte be. 1970 júniusában a Nemzetkö­zi Atomenergia-ügynökség­ben egyhangúlag megválasz­tották a biztosítéki eygez- ményt kii ' :?-tts lg el­nökévé. 1971 áprilisában egyi­ke voH az Osztrák Köztársa­ság elnökének megválasztá­sán induló két jelöltnek. Kurt Waldheim 1972. ja­nuár 1. óta az ENSZ főtit­kára.

Next

/
Thumbnails
Contents