Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

Tanácsok autósoknak, motorosoknak A benzin „vándor útja“ szépírás képességével, de elég lassan is megy a szabványos betűkkel való írás. A benzin hosszú utat tesz | meg az üzemanyagtartálytól a porlasztóig, a kontstruk 1 (>rök ugyanis jóval biztonságosabb­nak tartják a motortól távol | levő benzintankot, mint a mo- , tárházban helyet foglaló ún. [ ejtőtertálvt (amilyen például a Trabant gépkocsikban, van). Ez ugyan azzal a hátránnyal jár, hogy egy kis szivattyút — az ún. AC-pumipát — kell beik­tatni a benzineséibe, a folya­matos üzemanya gáramlás biz­tosítására, de megéri. Az AC- pumnpa egyszerű és megbízható kis szerkezet, meghibásodása ritka. Ha mégis bekövetkezik, a gumimembrán, a tömítés vagy a mozgatórugó cseréjével ei lehet hárítani az üzemza­vart. A benzinszivattyúban rendszerint egy kis szűrő is ta­lálható, amelyet időnként ajánlatos kitisztítani. Evenként egyszar-kétszer ajánlatos a benzin tankot is ki­tisztítani, ami abból áll, hogy a tartály alján található záró­csavart kinyitjuk, és leereszt­jük a benzint. Erre azért van szükség, mivel a tank alján finom iszap és kondenzálódott víz gyűlhet öesne. mely a le­eresztéskor nyomban el is tá­vozik. A tartály kimosására nincs különösebb szükség. A „rendetlenkedő’* porlasztó Az AC-pumpa a porlasztó-1 ba. a gépkocsinak talán a leg­bonyolultabb és legkényesebb szerkezeti egységébe továbbít­ja a benzint. A beömlő üzem­anyag az úszóházba jut (rend- j szerint ugyancsak egy szűrőn keresztül), ahol a fémlemezből készült kis »labda-« tartja ál­landó szinten a benzint úgy, hogy a kelleténél több üzem- j anyag beáramlása esetén meg- j emeli, lezárja a kúpos káképzé-1 sű tűszelepet. Kellemetlen, ha a porlasztó­ból — az úszóházból — túlfo- j lyik a benzin. Ilyenkor a kel­leténél több üzemanyag kerül j a hengerekbe, s a motor a ben- zindús keverék következtében nem húz megfelelően, vagy akár le is fullad. A túlfolyást az úszó, vagy a tűszelep alá I a meddőség egyik okát Vannak házaspárok, akiknek akkor sem lesz gyermekük, ha az orvosi Vizsgálatok során ki­zártnak minősült a meddőség valamennyi oka. Két svéd or­vos azt állítja, hogy a sterili­tást egyfajta mikroorganizmus, a míkoplazma által előidézett fertőzés is okozhatja. A míkoplazma a legkisebb ismert organizmus, amely ké­pes az anyasejttől függetlenül, arról leszakadva önállóan élni. Makan Gnarpe és Jan Fri- berg doktor, az Uppsalai Egye­tem munkatársa arra igyeke­zett feleletet találni, vajon a míkoplazma megakadályozhat­ja-e a fogamzást, ötvenkét párból álló kísérteti! alanyokat vizsgáltak meg, akik vala­mennyien normál fogamzóké- pességgel rendelkeztek. Ennek ellenére azt tapasztalták, hogy egyik párnál sem történt fo­gamzás ötéves vagy annál is hosszabb periódus alatt. A kísérleti alanyoktól vett méh nyálkahártya- és sperma­mintákat laboratóriumban vizsgálták. T-típusú mikoplaz- mát találtak 45 férjtől, illetve 47 feleségtől vett laborató­riumi mintában, összehasonlí­tásképpen mintát vettek olyan kísérleti alanyoktól is, akik nemrégiben minősültek vagy mostanában várnak gyerme­ket. Azt tapasztalták, hogy harmincegy nő közül 9-nél es 18 férfi közül 6-nál jelentkezik a T-típusú míkoplazma. A két svéd orvos gyógyke­zelésnek vetette alá a meddő házaspárokat. Va­lamennyien hasonló keze­lésben részesültek, mégis csu­pán 21 párnál sikerült teljes egészében kiirtani a T-miko- plazmát. Ennek következtében megállapították, hogy a keze­lésnél alkalmazott doxdcillin nem minden esetben bizonyul eredményesnek. | Ql Somogyi Néplap került szennyeződés okozhatja. A fennakadást megszüntethet­jük, ha a porlasztóházat, pon­tosabban az úszó körüli részt egy villáskulccsal vagy vala­milyen fémtárggyal óvatosan megkopogtatjuk. A fennakadt úszó az ütés rezgéseitől kisza­badul, s a szelep alá került ki­sebb szennyeződés is kimoz­dulhat. Ha ez a módszer nem segít, szét kell szerelni az úszóházat, és úgy kell meg­szüntetni a hibát. A karburátorfedél leszerelé­sénél, a csavarok kihajtásánál óvatosan kell eljárni, mert a könnyűfém-öntvény könnyen megsérülhet, elpattanhat. A fel nyitott úszó-házban vizsgáljuk meg az úszódobot, hogy aka­dálytalanul müködik-e? Ez­után emeljük ki magát az úszódobot, s rázzuk meg, nem kotyog-e benne benzin? Elő­fordulhat ugyanis, hogy kilyu­kadt, az úszóba benzin került, és emiatt nem zár a tűszelep. Ilyen esetben óvatosan tágít­suk ki a repedést vagy a lyu­kat. és rázzuk ki a benzint. Ha útközben fedezzük fel ezt a hi­bát, ideiglenesen műanyag ra- gasztóvaj vagy gertyaviasszal tömhetjük be a nyílást. Később természetesen meg kell for­rasztani vagy ki kell cserélni a hibás, úszódobot. Vizsgáljuk meg a tűszelepet is. hogy megfelelően zár-e? E célból fújjunk bele a benzin- csőbe. s egyúttal ujjunkkal nyomjuk le a tűszelepet. Ha nem zár megfelelően, csavar­juk ki a tűszelepet, és tisztít­suk meg az oda került szennye­ződéstől. Előfordulhat, hogy a tűszelep azért nem zár tökéle­tesen, mert már »vállasra“ ko­pott. Becs iszol á ssa 1 ugyan meg lehet javítani az ilyen szelepet, de tanácsosabb kicserélni. Fúvókadugulások A karburátor megbontásánál arra is ügyeljünk, nehogy a porlasztó légtorkába valamit — például osavart vagy anyát — beleejtsünk. Ha ez mégis megtörténne, szereljük le az egész porlasztót, és így távo­lítsuk el a »betolakodót«, ne­hogy a motor beindításánál a légáramlás a hengerbe sodorja, és súlyos törést okozzon. Ez­után már csak arra kell figyel­ni, hogy visszaszereléskor a tömítés a helyén legyen, és jól felfeküdjön a szívócsonk és a karburátornyak közé. A rossz tömítés mellett beáramló »fals« levegő ugyanis elront­hatja az előírt benzingőz-leve­gő keverési arányt. A porlasztón semmiféle »barkácsolást« nem szabad vé­gezni. Még azt sem javasol­juk, hogy a fúvókákat kisebb vagy nagyobb méretűre cserél­gessük. Ha a motor egyenet­len járása vagy leállása esetén a fúvókadugulás gyanúja me­rül fel, óvatosan ki kell sze­relni a fúvókát, és sürített le­vegővel (pl. pumpával) ki kell fúvatni, vagy vékony rézhu­zallal megtisztítani. Acéldró­tot, gombostűt nem szabad használni ehhez a művelethez! A fúvókadugulás megszünte­tésére rendszerint beválik a következő módszer: a kocsi ál­ló helyzetében túráztassuk fel a motort, és hirtelen húzzuk ki teljesen a szívató gombját. Ha ez a »fogás« többször megis­mételve sem jér eredménnyel, csak akkor lássunk neki a fú- vókák kitisztításához. Igazodás az évszakokhoz Ha az autómotor üresjárat­ban egyenlőtlenül jár, nem kell mindjárt fúvókadugulásra gondolnunk. Sokkal valószí­nűbb, hogy az üresjárati keve­rék vagy nagyon ritka, vagy nagyon dús. Mindkét esetben a levegőszabályozó csavarral kell korrigálni a hibát. A nyár beálltával és a tél köze­ledtével mindenképpen változ­tatni kell valamelyest a sza­bályozócsavar állásán, de van úgy. hogy nagyon párás idő esetén is. A külföldi túrán ma­gas hegyeket megmászó autó­sok figyelmét külön is felhív­juk erre az utánállítási lehe- j tőségre; szükségük lehet rá a ritkább levegő okozta kelle- j metlen »tünetek« kiküszöbölé- j sekor. Ügyeljünk továbbá a tüzelő- j anyag-vezeték és a porlasztó- j csatlakozások tömítettségére i is. A szivárgó, csöpögő ben­zin nemegyszer okozott már tüzet a motorházban. A tokos- huzalokat a könnyű járás biz­tosítása végett néhány csepp olajjal kenjük meg. Vigyázzunk rá, hogy a tüzelőanyagcsö ne kerüljön túl közel a motorhoz, de az átforrósodó kipufogócső­höz sem. B. I. Minden ipari művelet alapja a nagy gonddal és felelősség­gel készített műszaki rajz, mely csak akkor kifogástalan, Egy nyugatnémet cég olyan kis méretű Írógépet hoz for­galomba, amely egy, a rajzgép vízszintes vonalzója helyére erősíthető, fogasléces sínen mozoghat. Segítségével gyorsan és jól olvashatóan feliratozha­tok a műszaki rajzok.A 30 bil­lentyűvel rendelkező, 1 kg-nál kisebb súlyú írógép nyolcféle változatban készül. Minden betükarjával — emelés segít­ségével — két betűt, számot vagy jelet lehet leírni, tehát egy géppel összesen hatvanat. Az egyik változat a nagy és kis betűket, a számjegyeket és a legszükségesebb írásjeleket tartalmazza. Egy másik vál­tozat csupán nagy betűket ír és a gépészeti rajzok legfonto­sabb jelöléseit (átmérő-, felü­leti finomság jel stb.). Van még görög vagy cirillbetűket, az elektromos és az építészeti rajzok jelkészletét tartalmazó billentyűzetű változat is. Munka közben az egyes gép­változatok cserélhetők a fogas­léc sínén, ha olyan jelek írá­sára van szükség, amelyek nem szerepelnek az egyik vagy j ha minden jel és adat ponto- ] másik gép billentyűzetén. Füg- san leolvasható róla. Ám a ter- j gőleges vagy ferde írás esetén vezők, szerkesztők és rajzolók a rajzgép elfordításával lehet i nem mindig rendelkeznek a i beállítani a szükséges irányt. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet főkönyvelőjét, mi­vel az illetékes pénzügyi ható­ság a munkájában számos hi­bát talált, a szövetkezet köz­gyűlése kártérítésre kötelezte. A főkönyvelő a döntés ellen bírósághoz fordult. A járásbí­róság a panasznak helyt adott. Az ítélet ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelső Bí­róság a következőket mondta ki: — 1973. január elseje óta a területi munkaügyi döntőbi­zottságok már nem működnek, mert hatáskörüket a munka­ügyi bíróságok vették át. A korábbi jogszabályok értelmé­ben az ügyben a területi mun­kaügyi bizottságnak és nem a járásbíróságnak kellett volna döntenie, tehát az ügy most a „Befáslizotí“ csővezeték Nem mindegy, hogy a nagy költséggel épülő föld alatti csővezeték-rendszerek élet­tartama mennyi, s ez elsősor­ban a csövek fémanyagának korróziójától függ. A kémiai és elektrokémiai jellegű kor­rózió a cső anyagának és az azt körülvevő talajnak, illetve a szállított közegnek a köl­csönhatásaiként jön létre. En­nek megakadályozására ák­I tív és passzív korrózióvédel­met alkalmaznak. A passzív I korrózióvédelemnél a fémfe­lületet a korróziót okozó kör­nyezettől egy vagy több összé- . függő védőréteggel választják öl. A passzív védelem felújí­tása a legritkább esetben le- j hetséges, ezért élettartamának [ meg kell egyeznie a csőveze- : ték tervezett használati élet­tartamával, vagy felül kell azt i múlnia. ! A képen gép tekercseli föl az i 1420 mm átmérőjű távvezeté- I ki csőre a szigetelőanyagot. Űjabban e réteget olyan fekete színű speciális pvc-fóliából ké- i szikiik, amelynek felületén egy i külön kialakított műanyag | film van. Ez az átfedéseknél j kémiailag kötődik a fölötte le­vő réteghez, és ezzel tökéletes 4 záródást eredményez. munkaügyi bíróságra tartozik. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az ügyet áttette az illetékes munkaügyi bíró­sághoz azzal, hogy folytasson le új eljárást és hozzon új íté­letet. Lopás — „tréfából“ — Csak megtréfálni akar­tam Margitkát— jelentette ki zavarban egy vállalati alkal­mazott, amikor tetten érték, hogy kolléganője fiókjából egy nagyobb összeget tartalmazó borítékot kiemelt. Védekezését nem fogadták el, s fegyelmileg elbocsátották. A határozat el­len a vállalati döntőbizottság­hoz fordult, amely elutasította, mire a munkaügyi bíróságnál élt panasszal. Hangoztatta, hogy délelőtt nagyobb meny- nyiségű italt fogyasztott, és kapatos állapotban követte el a meggondolatlan »viccet«. Szavainak a munkaügyi bíró­ság hitelt adott, ntunikakörébe visszahelyezte, de fegyelmi büntetésül egy év tartamára fizetését csökkentette. Az íté­let ellen a legfőbb ügvész tör­vényességi óvással élt, amely­nek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. —: Ebben az esetben — hangzik a határozat — a bíró­ságnak tisztáznia kellett vol­na a cselekmény belső indíté­kát. A bizonyításnak koncent­ráltan erre kellett volna irá­nyulnia. Ezzel szemben a mun­kaügyi bíróság csak a beszer­zett iratok alapján hozta meg döntését, és ezzel megsértette a közvetlenség elvét. — A fegyelmi eljárásban az egyik tanú vallotta, hogy fel­peres a boríték eltűnésének folfedeze.se után ismételt kér­désekre is tagadta a pénz el­tulajdonítását. s csak akkor adta elő. amikor inge alatt megtalálták. Ezt a tényt fel­peres sem a fegyelmi eljárás­ban, sem a döntőbizottság előtt nem tagadta. A munka­ügyi bíróság azonban ezt a lényeges körülményt a tény­állás megállapításánál figyel­men kívül hagyta. Ezenkívül elmulasztotta a cselekmény sértettjének, valamint az ügy­ről közvetlen tudomással bíró tanúknak a kihallgatását, a nyomozati iratok beszerzését. Csak e részletes bizonyítás le­folytatása után lehet a kérdés­ben megalapozottan dönteni. Amenyiben a bizonyítási el­járás során kiderül, hogy az el tulajdonítási szándék fenn­állott. a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása az elköve­tett cselekménnyel arányban álL A tisztviselő bűnhődése Egy vállalatnál különböző visszaéléseket, a bizonylati fe­gyelem megsértését és a tár­sadalmi tulajdon megkárosí­tását állapították meg. A sza­bálytalanságok elkövetésében részt vett az egyik tisztviselő is, aki kolégáit rábírta, hogy engedély nélkül, más vállalat részére dolgozzanak, és a ka­pott honorárium leplezésére hamis bizonylatokat írjanak alá. Az illetőt az igazgató fe­gyelmileg elbocsátotta, és ezt a büntetést a vállalati mun­kaügyi döntőbizottság helyben hagyta. A tisztviselő a munka­ügyi bírósághoz fordult, mely a fegyelmi elbocsátás büntetés kiszabását túl súlyosnak ta­lálta, az igazgatói határozatot megváltoztatva, a tisztviselőt kisebb fizetéssel, alacsonyabb beosztásba helyezte. A legfőbb ügyész törvényeségi óvására a Legfelsőbb Bíróság a munka­ügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elbocsá­tást kimondó fegyelmi bünte­tést helyben hagyta. A határozat indoklása sze­rint a fegyelmi jogkör gyakor­lójának a büntetésit az összes körülmények gondos mérlege­lésével kell kiszabnia, az el­járó bíróságnak pedig a bün­tetés arányosságát kell vizsgál­nia. Amenyiben a kötelezettség megszegése súlyos, az a válla­lat dolgozóinak munkafegyel­mére is erősen kihat, tehát a viszonylag enyhébb büntetés kiszabása nem tartja őket vissza hasonló cselekmény el­követésétől. A felperes több munkatársát bírta rá sza- balytalanságra. noha eljá­rásának jogellenességével tisztában volt. Éppen ezért, cselekményének leplezé­se érdekében, állított ki hamis bizonylatokat, és ebbe több munkatársét is bevonta. Cselekményeit hosszú ideig folytatta, lényegében addig, ameddig rájöttek. Ezért sem az egyéni, sem az általános ne­velési célok nem indokolják a vállalat igazgatója által kisza­bott fegyelmi büntetés enyhíté­sét. Ellenkezőleg, ebben az esetben a célok elérését az el­bocsátás segíti elő, ez áll arányban az elkövetett fegyel­mi vétséggel. A munkaügyi bí­róságnak ezzel ellentétes ál­láspontja jogszabályt aértáj írógép a rajztáblán \

Next

/
Thumbnails
Contents