Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-25 / 172. szám
Ragaszkodnak községeikhez pedagógusaink Szentendrei hangulatok Száznegyvenhatan kaptak törzsgár daj el vény t Csacsifogat, s gépkocsi - szimbólum Interjú dr. Szőke György osztályvezetővel ötven általános iskola van j a siófoki járásban. Az ezekben tanuló fiatalokat 353 általános iskolai pedagógus ok- j tatta, nevelte a múlt tanévben. A járás kiterjedt, noha a közlekedés az autóbuszhálózat bővítésével jelentősen ! javult az utóbbi években, a járási székhely messze esik. Ez nehezíti a pedagógusok szak- j mai továbbképzését, az iskolák közötti tapasztalatcserét, no meg művelődésüket, szórakozásukat is. — Vajon nem készteti ez \ a járásban levő pedagógusokat arra, hogy másutt, talán megfelelőbb körülmények között folytassák hivatásukat? — kérdeztük dr. Szőke Györgyöt, a Siófoki Járási Hivatal művelődésügyi osztályvezetőjét. — Azt mondhatom, hogy járásunkban igen alacsony a pedagógusok fluktuációja, A Balaton menti községekből és a belső településekről alig távoztak el az utóbbi években. |- Szeretik hivatásukat, ragaszkodnak községeikhez. Sokan 20—30 éve tanítanak, s pedagógusaink 70 százaléka több mint tíz esztendeje ' van jelenlegi helyén. Főként a térj- , hez menő, nősülő fiatalok távoznak. elsősorban a lakás- | hiány miatt. Néhány tanács j igyekszik ezen változtatni, s pedagógusaink is arra törekszenek, hogy ne legyenek ki- I téve az albérleti uzsorának. A kötcsei tanács például két nagyon s-zép szolgálati lakást épített részükre, s a régi, elavult pedagóguslakásokat felújítják, korszerűsítik, örvendetes, hogy eddig ötven peda- góguslakás épült járásunkban kölcsönnel. Elsősorban a par- ' ti sávban: Zamárdiban, Baia- . toníöldváron, Balatonszárszón és Balatonszemesen, azután Tabon, Nagvberényben, Nágocson és Karádon is. Sajnos, egy kezdő pedagógus 500 forinton alul nem kap albérletet, s ahol nincs napközi, a kiadásokat jelentősen növeli az étkezés is. — Milyen a képesítés nélküli nevelők aránya? — Ha néhány évvel ezelőtt nem alkalmazunk képesítés nélküli nevelőket, akkor oktatási, népművelési feladatainkat nem tudjuk megvalósítani, Az elmúlt több mint egy évtized alatt száz képesítés nélküli nevelő végezte el a tanítóképzőt, illetve a tanárképző főiskolát. Most mint szaktanárok igen eredményesen dolgoznak.' Különösen a Nágocson és a Törökkoppány- ban alkalmazott képesítés nci- küli nevelők vették igen komolyan a tanulást, de más községeket is megemlíthetvén százalékuknak nincs meg a megfelelő képesítése. Hiaba hirdettünk háromszor is pályázatot Balatonszárszóra, nincs jelentkező, nincs elegendő utánpótlás. Legalább is járásunkban. — Miben látja ennek okát? — Talán abban lehetne keresni, hogy az óvónői, egyébkent nagyon fontos műn Hát tanácsaink nem tekintik pedagógusi feladatnak, s nem törődnek eléggé velük. Kevés az óvodai szolgálati lakás, az utóbbi tíz esztendőben mindössze kettő épült. Az óvónők többsége albérletben lakik, vagy családjánál, hozzátartozóinál él. Ez nem vonzza a járásba a szakképzett óvónőket. Egy kicsit többet kellene velük törődni. Jelenleg is hiányzik négy óvónő, állásuk nincs betöltve. — A siófoki járásban az elsők között vezették be, hogy törzsgárdajelvényt, s mellé oklevelet, jutalmat adnak a pedagógusoknak. nék. Jelenleg harminchétén tanulnak olyanok, akik már j — Igen, 1968 óta minden elvégezték a tanítóképző vagy évben arany, ezüst, illetve a főiskola második, harmadik j bronz törzsgárdajelvénnyel ju- osztályát is. Ennek erednie- I talmazzuk. azokat, akik 15—30 nye, hogy van elegendő matematika—fizika. magyar— történelem., biológia és földrajz szakos tanárunk, kevés viszont még ma is a testnevelő, kémia és ének—zene szakos tanár. A siófoki járás községeiben 19 óvoda működik. — Van óvónő? elegendő képzett —c Sajnos, ezen a területen nagyon kedvezőtlen a helyzet. Óvónői beosztásban hat- vanan dolgoznak, de négyévé tanítanak. Eddig 146 pedagógus érdemelte ki ezt a megbecsülést. Például Czene József zicsi és Zákonyi János balatonszabadi pedagógus arany, Horváth Károly nagy- berénvi pedagógus és felesége ezüst jelvényt kapott. Ugyancsak ezüst jelvényt adtak át a tengődi György Pál Jánosnak, a balatonszárszói Azsóth Gyulának, a tabi Benedek Lajosnak és a törökkoppányi Erős Lénártnak — fejezte be nyilatkozatát dr. Szőke György osztályvezető. Sz. L. ,Az érdeklődő vendéget szeretem' A táj ház gazdasszonya A régi parasztházak gazd- ! asszonyait — többek között — arról ítélték meg, hogy milyen j szabályosan öntöztek föl a szobában a döngölt agyagot. A szépen íölsepert földre vékony vízsugárral mintákat rajzoltak. Köröket, félköröket sorban. Ma már csak elvétve látni egy- egy nagyon régi házban hasonlót, a fiatalabbak nem is ismerik a módját még falun sem. A balatonszentgyörgyi táj házba látogatókat a »szépre öntözött« pitvarban fogadja a takaros ház »gazdasszonya«, Vjesencz- ki Józsefné. Ha a balatoni nyaraló a szentgyörgyi tájházba látogat, sok minden érdekli. Többek között az is, hogy a ház vezetője honnan ismeri a régi gaz- dasszonyok »műhelytitkait«. — Az öntözést falusi öregasszonyoktól ■ láttam. Vörsön lakom, ott még elég nagy hagyományai vannak a régi szokásoknak. Sok mindent »lestem ei« tőlük, és sok régi tárgyat »mentettem« át ide a táj házba. A ház a régi parasztházak mi« tájára van berendezve, szinte semmi sem hiányzik belőle. Néhány vörsi darab, a tőiülközötarté, a tiloló, a köcsögök teszik teljessé. Van valami, mai barátságossá és otthonossá varázsolja. 1 mondhassa, itt is járt. ök azok, Itt nem választja el lánc a bú- akik kevésnek találják az torokat, a tárgyakat a látoga- ' anyagot, szegényesnek a belőtök A kiállítási darabokhoz j rendezést... Azért persze ne- hozzá lehet nyúlni, a székekre , kik sem mutat az ember roszráüln.i. szóval az alatt a kis idő alatt, amit itt tölt az utazó, »lakni« lehet a házat. Besenczkiné jó gazd asszony módjára várja a látogatókat. Az idén kevesebbet, mint más években. Pedig akkor örül igazán. ha sok embernek mutathatja meg a tálast, a szőtteseket, a régi bútorokat. — Tavaly háromezren fordultak meg a házban, hazaiak, külföldiek, főleg németek. Az idén kevesebben jönnek, talán azért, mert a Balaton-partnak is kevesebb a látogatója — mondja. — A háziasszonynak minden vendég egyformán kedves? — Amikor megérkeznek, j igen. De ha körbejárjuk a há- | zat, kiderül, hogy ki az, akit I igazán érdekel, amit itt lát. . Azokat a vendégeket szeretem. 1 akik sokat kérdeznek, érdek- j lödnek minden iránt, a búto- j rok eredete, az építkezés mód- ! ja, a faragások, a szőttesek ko- j ra. régi gazdái felől. Nagyon szívesen elmondok mindent. Van egy másfajta típus is: aki csak végigrohan, látszik rajta, csupán azért jött, hogy elA városközpont. Ebéd előtti idő. Pontosan az.' amely Ferenczy Károly 1905- ben festett vásznán, a Napos | délelőttön »fogható meg«. A megszűrt fény a terített asztalra hull azon a képen. Az asztalon egy tálban gyümölcs, kék korsó, megint gyümölcs. Sátrat alkotó zöld falevelek alatt — nekünk háttal — egy férfi könyvet olvas. A fején szalmakalap. Egy korabeli ru- . hába öltözött nő. Bóbiskol. Nyáridő. E városban — a Duna kék * szalagja mellé épültben — talált megnyugvásra a festő egy időre. Szentendre központjában, a Marx téren áll ma a múzeum, mely az ő nevét viseli. Festők városa ez azóta is... Szentendre. Az »ulk" eva- rlszkusz szó nyomán a rómaiak Ulcisia Castra (Farkasvár) néven emlegették. Mert lakott vidék volt ez már akkor, sói jóvaL régebben is. Már az ú.j- kökorban élét volt itt'. Számos emléket őriznek a réz-, illetve a bronzkor akkor még számo- latlan éveiből. Egy evariszkusz sírkő a II. századból arról árulkodik, hogy a jómódot is megteremte ez a vidék. Szemlátomást gazdag »polgár« és felesége sírját díszíthette. A két dombormű alak ruházata, puttói vaskossága erről tanúskodik. Furcsa. A ma élő órányi idő alatt megismerkedhetik egy város sok évszázadnyi históriájával. Egvszer majd rólunk A honfoglalók. Kurszán kün- dü haláláig nerfizetségé.nek tagjai szabtak itt törvényt. A Szentendre név 1146-ban fordul elő egy okiraton először Sanctits Andreas formában. Hogy a Sanctus Andreasból hogyan lett Szentendre? Hallgassuk meg dr. Vas Józsefnek, a gimnázium tanárának magyarázatát: » ... szláv közvetítéssel származott a Szent Endre alak, s ennek közvetítő: szerbek voltak ...« Igen. Nincs ezen csodálkoznivaló. Szerbek. Aztán, hogy 1690-ben Belg- rád is elesett, Csernijevics Arzén pátriárka vezetésével 36 000 család menekült Magyarországra. Szerb, magyar, horvát mindig testvérnek számított, amíg csak mesterségesen nem kezdték egymás ellen uszítani őket Uralkodói körök. Az »Oszdd meg és uralkodj!« elvéhez hűen. Akkoriban — Belgrad éleste után — nyolcszáz család került Szentendrére. A város Az a bizonyos csacsi. szállást. Besenczkiné nem néprajzos, ahogy a látogató gondolná. Egészségügyi pályán indult, j — a jelen időben élőkről — is i Itt, ebben a Budapesttől macs- azután a tájháznál kötött ki. ilyen expresszgvorsasággal ’ kaugrásnyina épült települé- — Hogy pontos felvilágosi- j emlékeznek meg a jövő száza- j sen. No. de hogy kerültek ide dók visszapillantói. Állomás j és a környező falvakba? A leszünk csak. Pár mondatnyi * gyászos emlékű rigómezei csa- megálló ... j ta után kezdtek észak felé húMert lám: amikor római lé- j zódni a török elől. A XV. szátást tudjon adni. foglalkoznia ; kellett a népi hagyományokkal. — Igen. Sok mindennek utá- ! nanéztem, könyvekben, folyóiratokban és a vörsi emberek ’ emlékeiben, meg padlásán,1 pincéjében. — Nem szeretne mindezzel j komolyabban foglalkozni? — De, már gondoltam arra. ; hogy tovább kellene tanulnom, j A munka mellett maradna is I időm, és nagyon szívesen csi! nálom. Simon Márta giók masíroztak Pannóniában. | zad elején pedig Brankovics ez az Ulcisia Castra aránylag jelentős végvár volt. S most e megállapításon kívül nincs is időnk, helyünk időzni abban a korban. Azután: hunok, longo- bárdok, avarok letelepedése, vonulása. Sok emberöltőnyi idő, s nekünk — évszázadok évezred távolából — valamiféle örökmozaásnak tűnik még a letelepedésük is. György vajda kapta meg Szentendrét. így lett Sanctus Andreas-ból Sveti Ondrej. S a betelepülési hullámok újra és újra felújultak. De kellett is a dolgos kéz, az ember a Duna mentére! A török időkben vőlt olyan portaösszeírás, -amikor mindössze néhány házat tudtak itt megszámolni. Több mint félezer magyar színész A szinkron szolgálatában Kevesen tudják, hogy ha- ] stábjával, s négy műteremben zánkban már. csaknem négy j éjjel-nappal folyik a munka. évtú»id«l ezelőtt, 1835—36- : Méreteire jellemző, hogy eb- ban komoly kísérletek folytak I ben az évben a Pannónia »ter- a szinkronizálásra. Balogh Bé- | mése« előreláthatólag eléri a tv-nézők bizonyíthatta ét Karla Béla irányította a muiíkát, amelyek azonban nem hozták meg a kívánt eredményeket, s így a szinkron- filmgyártás megszületésének időpontja 12—13 évvel későbbre tolódott. A rendszeres — s most már eredményes — munka kereken negyedszázada. 1948-ban kezdődött meg, s elsőként a szovjet Viktor Ej sz-. mont Varjag cirkáló című Mozi látogatók, százezrei, milliói ják a magyar szinkron magas színvonalát. Pedig a »hangát- hetven mozi- és a 250—300 tv- í ültetés« kezdeti ellenzői kö- filmet. 1970-ben már mintegy j zött a szaíkma olyan nagyságai kétszázötven volt a közremü- j is voltak, mint Balázs Béla. ködő színészek száma, 1973- ! Szerencsére a fenntartások ban azonban már jóval meg- [ nem igazolódtak be. Az eredehaladja a félezret, sőt feltehe tőén ez évben eléri a hatszózat. A szinkronrendezők érdekes tapasztalata, hogy az esetek nagy részében a megközelí tóén azonos életkorú, hasonló testalkatú színészek hangja filmjét látták el magyar hang- közelít leginkább a »magyarosai. Az elmúlt 25 évben azután mérföldes léptekkel fejlődött a hazai szinkronfilmgyártás, amelynek igazi fellegvára a Pannónia Filmstúdió. Tizenkét sításra váró« külföldi színész hangjához. Jól bevált gyakorlat az, hogy ugyanazt a művészt rendszerint azonos magyar müvésztársa szinkroniszinkiranrendező dolgozik itt 1 zálja. tivel vetélkedő színészi hangtel jesímé nyék jellemzik a Pannónia Filmstúdióban most elkészült, illetve készülő szinkronprodukciókat, így az Erzsébet királynőről szóló ötrészes angol tv-filmet, a iVc.cö-regényből, a Szürke fényből készült dán filmet, továbbá Rossellini: Rómában éjszaka volt című filmjét. A folyamatos, hosszú távú szinkronmunkák közül természetesen nem hiányzik a népszerű krimisorozat, a Maigret felügyelő sem. | mai arculatának kialakulásában döntő volt a letelepedést j követő évszázad. Nemcsak templomok tornyai emelked- I lek. de jólétről, kényelemről j tanúskodó családi házaik, me- ! lyek közül ma is látható sok. Talán egyetlen városunk sincs, amely így megőrizte volna a régi építészeti formákat. Iparosok, kereskedők vitték a prímet. Utazó, ne lepődj meg. ha idősebb embereket még ma is »rácul« hallasz itt szólni. Az egykori oltalmat keiesők leszármazottad ők. Hanyatlás csak a XIX. században következett be. Járványok. időjárási viszontagságok. a szerb családok többségének délre települése is közrejátszott ebben. De 1877-bei újabb lehetőség az élettérhez jutáshoz! Stn köti a várost Budapesthez. Talán akkor kezdődött a divat. »Szentendrét lá - ni«. Vagyis: kirándulóhely lett az a település. Milyen m.a az eg”kori Ult‘- sia Castra? Fankasvárnak csak az merné nevezni, aki még sohasem fordult meg itt. De <i szavak helyett egyelőre beszéljen. ez a kép, melyen csacsi fogat látható egy autó mellett. »Nevezzük ki« szimbólumnak. Mert igen jól jelképezi azt, hogy míg a hagyományos formákat, a múltat őrzik itt. addig a korral, a mával is lépést tartanak a szentendreiek. (Folytatjuk.) I.eskó László Somogyi Néplap
