Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

\ Színházi levél az NDK-hól fFegyvergyűjtemény Rinyatamásiban Brecht-vallomás a függönyön Múlt és jelen kutatása A magyar turisták által is kedvelt a Német De­mokratikus Köztársa­ság két nagyvárosa, Lipcse és Drezda. Lipcse nem szorul bemuta­tásra, hisz alig van olyan em­ber, aki ne hallott volna a könyvek, az áruházak, a vásá­rok városáról, a Tamás-temp­lomról, Goethéről vagy Schil­lerről. A második világháború után Lipcse gyorsan felépült romjaiból. Ma új utcák, lakó­negyedek fogadják a látoga­tót. A kereskedelmi hagyomá­nyokkal rendelkező város fel­sőoktatási intézményeivel az NDK kulturális életének egyik fellegvára lett. A városnak je­lenleg öt színháza van, közü­lük a leghíresebb az Operhaus. az Operaház, amely Európa egyik legmodernebb ilyen épü­lete. Műsorán most a Nabucco, a Xerxes, a Traviata szerepel. Az opera épületében működik az egyik legnépszerűbb próza: I színház, a Keller theater, a pin­ceszínház. Nagy látogatottsága miatt hétköznap sem lehet je- I gyet kapni előadásaira. Ha valakitől megkérdeznénk, hogy mi jut eszébe a német színházról, bizonyára önkénte- ! lenül is Brechtre gondolna, j Brecht ma is él a színpadon. | Az előadások rendezése, a sze- j replők játéka követi a nagy ! mester tanítását. Az előadások szünetében Lipcsében is talál­kozunk a reklámlüggönnyel, csupán annyi a különbség, hogy itt Brecht vallomásait ol­vashatjuk a függönyön. Lip­cse prózai színháza, a Schaus­pielhaus is méltó emléket áiii! Brechtnek. műsorán szinte ál­landóan szerepelnek művei. A színház másik »-házi szerző.je«- Shaw, akinek éppen a napok­ban mutatták be Ceasar és Kleopátra című művét. A da­rab főszereplője Günter Grab- bért, akivel a magyar nézők már találkozhattak a tv-kép­ernyőjén a »Három nyomozó naplója•< című filmben. H 0 S É Q A buss reggel hat óra előtt öt perccel indul Keszthelyről. Kétórás az út Kaposvárig. Minden második szomba­ton egy fehér hajú. sűrű szemöldökű, fürge mozgású férfi is felszáll a járatra. Nem anyagi vagy családi, esetleg hivatali okok kény­szerítik a napi kétszáz kilo­méternyi utazásra az eszten­dő minden szakában. Mégis mindig megteszi az utat a hónap két szombatján. Gyakran más napokon is, amikor a kórus szerepel. Mert énekkari próbákra és féllépésekre jár be példás rendszerességgel Strausz La­jos nyugalmazott tanár, a megyei pedagógus férfikórus­nak megalakulása óta hűsé­ges tagya. Ha nem tudnám, hogy négy évvel ezelőtt ment nyugdíj­ba. és már akkor is »rászol­gált«, aligha hinném el, hogy hatvanhat éves. A kórus leg­idősebb tagja. De korelnöki tisztét nem valami fenkölt komolysággal viseli, hanem tréfálkozásra, élcelődésre, sőt kamaszos csínytevésekre is mindig készen. Vidám termé­szete, kiegyensúlyozottsága, szép családi élete egy tar­talmas munkásélet tudata tartja fiatalon. És persze a muzsika, az éneklés szeretele. Negyven évig tanított So­mogybán. a böhönyei iskolá­ban. Alsó tagozatosokat, majd felsősöket nevelt, tanított sok tárgyra, de legszii'esebben énekre, zenére. Felnőtt fejjel szerzett tanári oklevelet, és szaktanárként nagy-nagy sze­retettel és lelkesedéssel is­mertette meg tanítványaival a muzsikát, a zenélést, az együtt éneklés tiszta örömet, szépségét. Úttörő kamarakó­rusainak, nagy iskolai ének­karának fellépése mindig él­ményt jelentett a községi műsorokban es a művészeti szemléken. Szervezett és évekig vezetett felnőttekből álló énekkart is. Keszthelyre ment nyugdíj­ba, családi házába. De jó erő­ben érezte magát, makk- egészségesnek, és a nyugdíj mellé továbbra is vállalt tamtast Keszthely környé­ken. Fölötlesei megértették szándékát, azt, hogy innen is vissza akar járni énekelni, és igyekeztek ennek megfe­lelő munkabeosztást biztosí­tani számára. Somogybái tehát elköltö­zött, de nem szakadt el e tájtól. A több mint évtized­nyi együtt éneklés, a regi kollégák, ismerősök, meg­annyi közös élmény erős szá­lakkal kötik a megyéhez. Azt mondja, nem is akar hűtlen lenni a megkezdett munká­hoz, a csoporthoz, amíg jó?- ni és énekelni tud. Márpedig sem a lábára, sem a hang­szalagjaira nincs panasza, így aztán szorgalmasan el­jár a kórus próbáira, nem­rég részt vett a fonyódi »ed­zőtáborban« is, és nagy vá­rakozással készül a közeli külföldi szereplésekre. Azt mondja, örömet, fel­üdülést jelent számára min­den próba. A szereplés pe­dig ünnep. P. L. Az idei évad legnagyobb sí kere a Schauspielhausban Kleist Homburg hercege volt. Drezda legnagyobb tere a Theaterplatz nevet viseli. Itt áll az egykor oly világhírű drezdai Opera épülete. 1871— 78 között építették fel Gottfri­ed Semper bécsi építész teivei alapján. A második világhábo­rú végéig a drezdai Operát a I világ öt legjelentősebb opera- i háza között tartották számon. [ 1945. február 13-án, a drezdai- ! ak »borzalmas hajnalán« a város nyolcvan százalékával az Opera is elpusztult. Ma csak a felületesen rendbe hozott romjai láthatók, nem messze a Zwinger bejáratától. Drezdá­ban úgy beszélik, hogy rövide­sen újjáépítik, külsőleg az ere­deti formáját kapja vissza, de belseje korszerű lesz. A z Állami Színház Drezda egyetlen működő ál­landó színháza, ahol opera és prózai előadásokat is tartanak. A Zwinger díszudvarán sé­tálóknak bizonyáré feltűnik a nagy szabadtéri színpad, ahol a nyári estéken balettelőadáso­kat rendeznek. Drezdától nem messze, a Szász-Svájc fsziklái között hú­zódik meg az NDK egyik leg­érdekesebb színháza, a Szikla Színház. Ez évi nyári műsorán néhány vérbeli vadnyugati történet, és Strauss Cigánybá­rója szerepel. A díszletékét maga a természet alkotja. Az előadások felejthetetlen él­ményt nyújtanak. Hisz eredeti lovasjeleneteket, robogó mo­torokat láthatunk a színpadon A kétórás előadás alatt szinte észre sem vesszük, hogy előt­tünk színpad es színház van. Csak a forró siker ugyanaz itt is. Nagy Jenő Látogatás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Moszkvai filmfesztivál Ezüstdíjat kapott a Fotográfia Tegnap Moszkvában a Rósz- J szija-szálló 2800 személyes, 1 zsúfolásig megtelt koncertter­mében kihirdették a 8. moszk­vai nemzetközi filmfesztivál | eredményeit. A nagyfilmek versenyének zsűrije a fesztivál ezüstdijával jutalmazta a ma­gyal' versenyfilmet, Zolnay Pál Fotográfiáját. A játékfilmek versenyében , I három arany- és három ezüst- I díjat osztottak a hivatalos ki.- ' írásnak megfelelően. Az l aranydíjat a Szabadság. — de | édes ez a szó című kétrészes 1 szovjet film, Vytautas Zalak- javycus litván rendező mun­kája, a bolgár Szeretet é6 az amerikai rendező, Stanley Kramer kapta. A zsűri három különdíjat is kiadott: a legjobb antifasiszta film díját a jugoszláv Szu- tyeska nyerte, a legjobb poli­tikai filméit az olasz Matteotti meggyilkolása, a legjobb anti- imperialista film címet ezen a fesztiválon a mexikói Azok­ban az években című verseny- film kaprta meg. Fák lombfiátra mögött, szin­te rejtőzködve áll a tó partján a monumentális épületcsoport, a városligeti Vajdahunyadvar. A sok stílust összefogó — a magyarországi építészeti tör­ténetet reprezentáló — »együt­tes« Alpar Ignác tervei alap­ján .készült a millenniumi időkben. A Magyar Mezőgaz­dasági Múzeumban jártunk. De ezúttal ne az itt látható gaz- . dag anyagról beszéljünk! Is­merjük meg a látvány mögötti sokszínű munkát, a harmóniát kívánó alkotó tevékenységet. Látogatásunknak az volt a cél­ja. hogy bemutassunk egy or­szágos hatókörű intézményt ; úgy. ahogy ezt a kiállításokat rendszeresen látogató vendég sem ismeri. Szerencsénk volt. Ahogy ott mondták: »tetten i értük« azt a pillanatot, ami­kor az agronómiái régiségek tára »életre kel-, kapcsolatot teremt a jelennel. Kotlár Károly vadászati-er­j dészeti osztályvezetővel és Im- \ re Gyulával, a népművelési tevékenység összefogójával elősrzör a fő tevékenységi for­mákról beszélgetünk. — Két világos irányvonal i bontakozik ki. Külön kell vá­lasztanunk beszélgetésünk so­rán az agrár történeti osztály munkáját az egyéb szakosztá­1 lyok tevékenységétőL — Hallhatnánk valahait Mr I agrártörtrneti osztályról? — Azzal kezdjük, hogy eb­ben az épületcsoportban mű­ködik a Magyar Tudományos Akadémia agrártörténeti bi­zottsága. Ez meghatározója a múzeum tudományos tevé­kenységének. Az ENSZ kultu­rális tagozatához tartozó szer­4P vének tagja az osztály. Itt tartották a III. kongresszusa kát is. Komoly nemzetközi agrártörténeti kutatás folyik e falakon belül. Külföldi kap­csolataink egyre bővülmek. Most készül Magyarország történelmének új feldolgozása Az osztály munkatársai a ; XVIII. századot dolgozzák fel agrárhistóriai szempontból. Elkészült egy nemzetközi bito- I liografia is. mely a világon megjelent összes mezőgazda- sági könyv, folyóirat, szaklap címét tartalmazza. Megszer­vezték a termelőszövetkezetek történetének feldolgozását. A í MÉM-tól félmillió forintot Százak a Hangárbárban Szombat este Siófokon BALATON, Fogas, Bofhara- po: telt ház. A kerthelyiségek közönségét elmosta a záporral, sűrű vil­lámlással kiseri vihar, kevesen váltották jegyet a zenés séta­hajóra is. Ezrek voltak viszont a belvárosban, mozdulni is alig lehetett a főtéren, s az itteni szórakozóhelyeken. »Hüll az elsárgult levél« — énekli a kedvelt táncdalt a Balaton presszó zenkara, és a közönség táncol, illetve csak lépked, mert táncolni nem na­gyon lehet. Ez azonban nem zavarja a fiatalokat. A presszó előtt százak hallgatják a ze­nét. sokan a korláton. másoK a földön üldögélnek, s lesik, mikor szabadul fel egy aszta1, vagy legalább egy szék. Erre azonban semmi remény. Mire a zenekar bevonul a belső he­lyiségbe, már ott sincs talpa­latnyi hely sem. A Fogas presszó közönségé | szintén fiatalokból áll. A meg- | megújuló eső sem zavarja ; őket. ülnek a kerthelyiseg’ben. ] hallgatják a zenét, táncolnak. | A kis teremben elhelyezett te- j lezívió műsora kevés embert I vonz. Néhány középkorú há­zaspár nézi a műsort. A Boi- | harapó belső termeiben hazai és külföldi vendégek foglalnak ‘ el minden helyet. Német és i magyar nóta csendül fel, fogy i a vörös es a fehér bor. A : szórakozó szülők társaságában négy-, hat- nyolcéves gyarrne- 1 keket is látni, sajnos, még a késő éjszakai órákiban is. Siófok, a Balaton-part leg- í nagyobb és legtöbb vitát ki- j váltó ifjúsági szórakozóhelye a hajós ifjúsági klub, melyet a köznyelv csak Hangárbárnak nevez. A bejárat előtt tucat­nyi fiatal. Nincs annyi pénzük, i hogy megváltsák a 15 forintos belépőjegyet. Néhányan úgy segítenek ezen, hogy átmász­nak a kei itésen. A hatalmas | teremben hét-nyalcszáz 15— 20 év közötti fiatal táncol a Gemini együttes zenéjére. Eredics Károllyal, a városi KISZ-bizottság titkárával, akivel ide látogattunk, azt ál­lapíthattuk meg, hogy a fiatal­ság fegyelmezetten szórakozik. Igaz, a tisztásé gra jobban ügyelhetnének. Elsősorban a büfé környéke és az asztalok állapota figyelmeztet. Kevés az ülőhely, akik elfáradtak, azok a földön foglalnak he- j ivet, hátukat a hangár falá­nak támasztva. , Olcsó eleit, hűtött üdítő italt, sört — csak ez a szeszes ital van — még záróra előtt is kapni. Dicséret illeti a MA­HART balatoni üzemigazgató­ságának vezetőit, amiért ele- I gendő hűtőpultot es szekrényt ' vásárolták, s a számszentmihá- i lyi Gonswjim a fesz-1, mely a gyorskiszolgáló éttermiét, es­témként pedig a büfét üzemel­teti. Rendbontót, ittast csupán egyet láttunk közöttük, akit társai figyelmeztettek — no meg az ügyeletes tűzoltó is —, hogy ne hangoskodjon. Érdemes lemne a kiránduló fiatalok csoportjait itt étkez­tetni, hiszem az etelék ára 6— 11 forint. Arra is lehetne gon­dolni, hogy műsort, divatbe­mutatókat és más rendezvé­nyeket szervezzenek. Kevés ugyanis nappal az étkező, hét- k-öznap esténként meg a tán­coló, szórakozó fiatal. A HANGARBÁRBÓL a leg­több fiatal még a város köz­pontjába veszi az útját. A he­pehupás, elhanyagolt út, a sö­tétség sem zavarja őket. Szó­rakozna, táncolni akarnak, mert a Hangárbár zenekará­nak műsora 10 órakor véget ér. Elözonlenék a Fogast, a Balatont, mások pedig a Bor- harapót, ha lenne hely, azon­ban minden asztal és szék foglalt, s az is marad a késő éjszakáig, csaknem a záróra előtti utolsó percig. Megértet­tem azt a két verejtékező fel­szolgálót, aki ezt mondta: — Még egy hónapi rohamot kell kibírnunk, azután talán kónyébb lesz ... S*. I* kaptunk erre a óéira,' ebből szerkői jogdíjaikat is tudunk folyósítani azoknak, akik ér­tékes munkákkal janiinak hozzá a feladat sikeres meg­valósításához. Az dsó kötet már meg is jelent. Fontos do­kumentuma a taz-moczgalom- nak. (nagyban eeket folytattunk * LábocH Állami Gazdasággá!. A riny®~ tamási kastélyban léáesftünfá állandó bemutatót a fegyver rekbőL Az év végére rendezz? zük meg ezt » kiállítást. agy kiállítás? — Forgatókönyv tósBÜÍ, akár egy film készítése dőtL Ezt alaposan megtárgyalják, s jóváhagyásra terjesztik a mú­zeum főigazgatója elé. Ezután megkezdődik a részletekre ki­terjedő munka. Saját műhe­lyeink vannak, saját gárdánk. Egy-egy kiállítás egyre inkább a mai valósággal kapcsolja össze a muzeológusok, szak­emberek tevékenységét. Elég, ha arra utalóik, hogy több tsz jelentkezett: ismertessük meg az országgal tevékenységét, történetét. Mos* az orosházi Űj Élet kap majd helyet itt. A nagy munkában tizenkettőn vettek részt Igazi munkakö­zösséget alkottunk & szövetke- j zet szakembereivel, s mind- j azokkal, akik segítettek az | anyag gyűjtésében. Modell gaz­daságról van szó — új mua- kabér-gazdálkodási. elosztási rendszert valósítanak meg —, tehát fontos a bemutatásuk. Minden éviben meghirdetjük a Hazánk mezőgazdasaga — diákszemmel cámű pályázatun­kat. Az idén 999 munka érke­zett be. Száztízezer forinttal tudjuk díjazni, jutalmazni ezeket. Azoknak a pedagógu- 1 soknak is juttatunk az összeg- j bői, akik a legalaposabban készítették fel a diákokat. E! pályázat azt is szoglálja, hogy az »élő mezőgazdaságnak« na- j gyobb utánpótlása legyen. — Vannak -e fiókintézményei | a Magyar Mezőgazdasági Mú- | sewmnak? — A legszámottevőbbeket soroljuk. A keszthelyi Georgi- kom Majonmúzeuimot, a szil­vásváráéit, a sümegit, a tolcs- vai bormúzeumot. Csatlako­zunk az országos múaeumi munkához is: Nagycenken a Szóohenyi-kiállítás anyagá nak gyűjtésében, rendezeseben veszünk részt. — A tervek? — Még az idén szeretnénk megnyitni a restaurálás után [ ■ egv vadászati kiállítást Szé- esény községben, a Forgách- kastélyban. Beszámolhatunk egy somogyi vonatkozású tér- i vünkről is. A kaposvári Gosz- tartgi Géza fegyvergyűjtemé- ' , evet megvásároljuk. Már lel- j ír áo afltjiRE Se-í Fabzan Gyatávat, a Mezőgazdaság Múzeum bará­ti körének titkárával folytat­tuk » beszélgetést, áki szen­vedélyes szavakkal beszélt ár­ral, hogy a saövekezeti múlt főidői gotzánasjégetó. feladat, — alatt te bwsaanSt év atollt riywn nagyot változóét a mezőgazdaság, mint előtte évszázadok alatt sem. Köte­lességünk megörökíteni ezt az időszakot! Nem egy termelé­si eszközt, nem egy dokumen­tumot már csak Jroiitt-amott őriznek a faftvákfban. Meg kell mentenünk az értekeket. Cé­lunk az, hogy •vidéken is ba­ráti köröket hozzunk létre. Egyelőre ott, ahoi mezőgazda­sági iskolák műkődnek. Ä ta­nulók, főiskolai és egyetemi hallgatók sokat tehetnek azért, hogy ez a huszonöt év­nyi agrá ntöríé nelem megörö- kífcődjön. Jóleső érzés arról beszélni, hogy nemrégiben a sárréti Szűcs Sándor — aki néprajztudós — felajánlotta a házát azért, bogy a sárréti vi­lágát ott kiállítás formájában megőrizhessük, bemutathas­suk. Sok helyütt eflkótyavetyé- iiilk a gyönyörű régi házakat! Ezeket meg kell mentenünk. Fontos feladata lesz ez is muri den megalakuló múzeumi ba­ráti körnek. Föltétlenül iot- retóénk megkeresni dr. Guba Sándort, a Kaposvári Mezőr gazdasági Főiskola főigazgató­ját, és a segítségét kérjük az ottani baráti kör létrehozásá­hoz. Tudunk arról, hogy Szen­nában meg akarják őrizni a múlt eszközeit; viseletét. Ez újabb győzelem lenne. Kilé­pünk tehát a falaink köziül, s a régi és az új egységét igyek­szünk megvalósítani nemcsak kiállításainkkal, hanem min­dennapi tevékenységünkkel K. — A legnagyobb gomK — Á helyhiány. 1938-bar* több négyzetméteren tudtunk kiállítaná, mint most _i_ —Tavaly csaknem kétszfo- ezer látogatója veit a múzeum­nak, s vidéki intézményeinek. A baráti körök vidéki csoport­jainak megalakulásával az »éló kapcsodat« egyre széte­ső bb körű lesz. £. Sí Somogyi Néplap m

Next

/
Thumbnails
Contents