Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-24 / 171. szám
\ Színházi levél az NDK-hól fFegyvergyűjtemény Rinyatamásiban Brecht-vallomás a függönyön Múlt és jelen kutatása A magyar turisták által is kedvelt a Német Demokratikus Köztársaság két nagyvárosa, Lipcse és Drezda. Lipcse nem szorul bemutatásra, hisz alig van olyan ember, aki ne hallott volna a könyvek, az áruházak, a vásárok városáról, a Tamás-templomról, Goethéről vagy Schillerről. A második világháború után Lipcse gyorsan felépült romjaiból. Ma új utcák, lakónegyedek fogadják a látogatót. A kereskedelmi hagyományokkal rendelkező város felsőoktatási intézményeivel az NDK kulturális életének egyik fellegvára lett. A városnak jelenleg öt színháza van, közülük a leghíresebb az Operhaus. az Operaház, amely Európa egyik legmodernebb ilyen épülete. Műsorán most a Nabucco, a Xerxes, a Traviata szerepel. Az opera épületében működik az egyik legnépszerűbb próza: I színház, a Keller theater, a pinceszínház. Nagy látogatottsága miatt hétköznap sem lehet je- I gyet kapni előadásaira. Ha valakitől megkérdeznénk, hogy mi jut eszébe a német színházról, bizonyára önkénte- ! lenül is Brechtre gondolna, j Brecht ma is él a színpadon. | Az előadások rendezése, a sze- j replők játéka követi a nagy ! mester tanítását. Az előadások szünetében Lipcsében is találkozunk a reklámlüggönnyel, csupán annyi a különbség, hogy itt Brecht vallomásait olvashatjuk a függönyön. Lipcse prózai színháza, a Schauspielhaus is méltó emléket áiii! Brechtnek. műsorán szinte állandóan szerepelnek művei. A színház másik »-házi szerző.je«- Shaw, akinek éppen a napokban mutatták be Ceasar és Kleopátra című művét. A darab főszereplője Günter Grab- bért, akivel a magyar nézők már találkozhattak a tv-képernyőjén a »Három nyomozó naplója•< című filmben. H 0 S É Q A buss reggel hat óra előtt öt perccel indul Keszthelyről. Kétórás az út Kaposvárig. Minden második szombaton egy fehér hajú. sűrű szemöldökű, fürge mozgású férfi is felszáll a járatra. Nem anyagi vagy családi, esetleg hivatali okok kényszerítik a napi kétszáz kilométernyi utazásra az esztendő minden szakában. Mégis mindig megteszi az utat a hónap két szombatján. Gyakran más napokon is, amikor a kórus szerepel. Mert énekkari próbákra és féllépésekre jár be példás rendszerességgel Strausz Lajos nyugalmazott tanár, a megyei pedagógus férfikórusnak megalakulása óta hűséges tagya. Ha nem tudnám, hogy négy évvel ezelőtt ment nyugdíjba. és már akkor is »rászolgált«, aligha hinném el, hogy hatvanhat éves. A kórus legidősebb tagja. De korelnöki tisztét nem valami fenkölt komolysággal viseli, hanem tréfálkozásra, élcelődésre, sőt kamaszos csínytevésekre is mindig készen. Vidám természete, kiegyensúlyozottsága, szép családi élete egy tartalmas munkásélet tudata tartja fiatalon. És persze a muzsika, az éneklés szeretele. Negyven évig tanított Somogybán. a böhönyei iskolában. Alsó tagozatosokat, majd felsősöket nevelt, tanított sok tárgyra, de legszii'esebben énekre, zenére. Felnőtt fejjel szerzett tanári oklevelet, és szaktanárként nagy-nagy szeretettel és lelkesedéssel ismertette meg tanítványaival a muzsikát, a zenélést, az együtt éneklés tiszta örömet, szépségét. Úttörő kamarakórusainak, nagy iskolai énekkarának fellépése mindig élményt jelentett a községi műsorokban es a művészeti szemléken. Szervezett és évekig vezetett felnőttekből álló énekkart is. Keszthelyre ment nyugdíjba, családi házába. De jó erőben érezte magát, makk- egészségesnek, és a nyugdíj mellé továbbra is vállalt tamtast Keszthely környéken. Fölötlesei megértették szándékát, azt, hogy innen is vissza akar járni énekelni, és igyekeztek ennek megfelelő munkabeosztást biztosítani számára. Somogybái tehát elköltözött, de nem szakadt el e tájtól. A több mint évtizednyi együtt éneklés, a regi kollégák, ismerősök, megannyi közös élmény erős szálakkal kötik a megyéhez. Azt mondja, nem is akar hűtlen lenni a megkezdett munkához, a csoporthoz, amíg jó?- ni és énekelni tud. Márpedig sem a lábára, sem a hangszalagjaira nincs panasza, így aztán szorgalmasan eljár a kórus próbáira, nemrég részt vett a fonyódi »edzőtáborban« is, és nagy várakozással készül a közeli külföldi szereplésekre. Azt mondja, örömet, felüdülést jelent számára minden próba. A szereplés pedig ünnep. P. L. Az idei évad legnagyobb sí kere a Schauspielhausban Kleist Homburg hercege volt. Drezda legnagyobb tere a Theaterplatz nevet viseli. Itt áll az egykor oly világhírű drezdai Opera épülete. 1871— 78 között építették fel Gottfried Semper bécsi építész teivei alapján. A második világháború végéig a drezdai Operát a I világ öt legjelentősebb opera- i háza között tartották számon. [ 1945. február 13-án, a drezdai- ! ak »borzalmas hajnalán« a város nyolcvan százalékával az Opera is elpusztult. Ma csak a felületesen rendbe hozott romjai láthatók, nem messze a Zwinger bejáratától. Drezdában úgy beszélik, hogy rövidesen újjáépítik, külsőleg az eredeti formáját kapja vissza, de belseje korszerű lesz. A z Állami Színház Drezda egyetlen működő állandó színháza, ahol opera és prózai előadásokat is tartanak. A Zwinger díszudvarán sétálóknak bizonyáré feltűnik a nagy szabadtéri színpad, ahol a nyári estéken balettelőadásokat rendeznek. Drezdától nem messze, a Szász-Svájc fsziklái között húzódik meg az NDK egyik legérdekesebb színháza, a Szikla Színház. Ez évi nyári műsorán néhány vérbeli vadnyugati történet, és Strauss Cigánybárója szerepel. A díszletékét maga a természet alkotja. Az előadások felejthetetlen élményt nyújtanak. Hisz eredeti lovasjeleneteket, robogó motorokat láthatunk a színpadon A kétórás előadás alatt szinte észre sem vesszük, hogy előttünk színpad es színház van. Csak a forró siker ugyanaz itt is. Nagy Jenő Látogatás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Moszkvai filmfesztivál Ezüstdíjat kapott a Fotográfia Tegnap Moszkvában a Rósz- J szija-szálló 2800 személyes, 1 zsúfolásig megtelt koncerttermében kihirdették a 8. moszkvai nemzetközi filmfesztivál | eredményeit. A nagyfilmek versenyének zsűrije a fesztivál ezüstdijával jutalmazta a magyal' versenyfilmet, Zolnay Pál Fotográfiáját. A játékfilmek versenyében , I három arany- és három ezüst- I díjat osztottak a hivatalos ki.- ' írásnak megfelelően. Az l aranydíjat a Szabadság. — de | édes ez a szó című kétrészes 1 szovjet film, Vytautas Zalak- javycus litván rendező munkája, a bolgár Szeretet é6 az amerikai rendező, Stanley Kramer kapta. A zsűri három különdíjat is kiadott: a legjobb antifasiszta film díját a jugoszláv Szu- tyeska nyerte, a legjobb politikai filméit az olasz Matteotti meggyilkolása, a legjobb anti- imperialista film címet ezen a fesztiválon a mexikói Azokban az években című verseny- film kaprta meg. Fák lombfiátra mögött, szinte rejtőzködve áll a tó partján a monumentális épületcsoport, a városligeti Vajdahunyadvar. A sok stílust összefogó — a magyarországi építészeti történetet reprezentáló — »együttes« Alpar Ignác tervei alapján .készült a millenniumi időkben. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban jártunk. De ezúttal ne az itt látható gaz- . dag anyagról beszéljünk! Ismerjük meg a látvány mögötti sokszínű munkát, a harmóniát kívánó alkotó tevékenységet. Látogatásunknak az volt a célja. hogy bemutassunk egy országos hatókörű intézményt ; úgy. ahogy ezt a kiállításokat rendszeresen látogató vendég sem ismeri. Szerencsénk volt. Ahogy ott mondták: »tetten i értük« azt a pillanatot, amikor az agronómiái régiségek tára »életre kel-, kapcsolatot teremt a jelennel. Kotlár Károly vadászati-erj dészeti osztályvezetővel és Im- \ re Gyulával, a népművelési tevékenység összefogójával elősrzör a fő tevékenységi formákról beszélgetünk. — Két világos irányvonal i bontakozik ki. Külön kell választanunk beszélgetésünk során az agrár történeti osztály munkáját az egyéb szakosztá1 lyok tevékenységétőL — Hallhatnánk valahait Mr I agrártörtrneti osztályról? — Azzal kezdjük, hogy ebben az épületcsoportban működik a Magyar Tudományos Akadémia agrártörténeti bizottsága. Ez meghatározója a múzeum tudományos tevékenységének. Az ENSZ kulturális tagozatához tartozó szer4P vének tagja az osztály. Itt tartották a III. kongresszusa kát is. Komoly nemzetközi agrártörténeti kutatás folyik e falakon belül. Külföldi kapcsolataink egyre bővülmek. Most készül Magyarország történelmének új feldolgozása Az osztály munkatársai a ; XVIII. századot dolgozzák fel agrárhistóriai szempontból. Elkészült egy nemzetközi bito- I liografia is. mely a világon megjelent összes mezőgazda- sági könyv, folyóirat, szaklap címét tartalmazza. Megszervezték a termelőszövetkezetek történetének feldolgozását. A í MÉM-tól félmillió forintot Százak a Hangárbárban Szombat este Siófokon BALATON, Fogas, Bofhara- po: telt ház. A kerthelyiségek közönségét elmosta a záporral, sűrű villámlással kiseri vihar, kevesen váltották jegyet a zenés sétahajóra is. Ezrek voltak viszont a belvárosban, mozdulni is alig lehetett a főtéren, s az itteni szórakozóhelyeken. »Hüll az elsárgult levél« — énekli a kedvelt táncdalt a Balaton presszó zenkara, és a közönség táncol, illetve csak lépked, mert táncolni nem nagyon lehet. Ez azonban nem zavarja a fiatalokat. A presszó előtt százak hallgatják a zenét. sokan a korláton. másoK a földön üldögélnek, s lesik, mikor szabadul fel egy aszta1, vagy legalább egy szék. Erre azonban semmi remény. Mire a zenekar bevonul a belső helyiségbe, már ott sincs talpalatnyi hely sem. A Fogas presszó közönségé | szintén fiatalokból áll. A meg- | megújuló eső sem zavarja ; őket. ülnek a kerthelyiseg’ben. ] hallgatják a zenét, táncolnak. | A kis teremben elhelyezett te- j lezívió műsora kevés embert I vonz. Néhány középkorú házaspár nézi a műsort. A Boi- | harapó belső termeiben hazai és külföldi vendégek foglalnak ‘ el minden helyet. Német és i magyar nóta csendül fel, fogy i a vörös es a fehér bor. A : szórakozó szülők társaságában négy-, hat- nyolcéves gyarrne- 1 keket is látni, sajnos, még a késő éjszakai órákiban is. Siófok, a Balaton-part leg- í nagyobb és legtöbb vitát ki- j váltó ifjúsági szórakozóhelye a hajós ifjúsági klub, melyet a köznyelv csak Hangárbárnak nevez. A bejárat előtt tucatnyi fiatal. Nincs annyi pénzük, i hogy megváltsák a 15 forintos belépőjegyet. Néhányan úgy segítenek ezen, hogy átmásznak a kei itésen. A hatalmas | teremben hét-nyalcszáz 15— 20 év közötti fiatal táncol a Gemini együttes zenéjére. Eredics Károllyal, a városi KISZ-bizottság titkárával, akivel ide látogattunk, azt állapíthattuk meg, hogy a fiatalság fegyelmezetten szórakozik. Igaz, a tisztásé gra jobban ügyelhetnének. Elsősorban a büfé környéke és az asztalok állapota figyelmeztet. Kevés az ülőhely, akik elfáradtak, azok a földön foglalnak he- j ivet, hátukat a hangár falának támasztva. , Olcsó eleit, hűtött üdítő italt, sört — csak ez a szeszes ital van — még záróra előtt is kapni. Dicséret illeti a MAHART balatoni üzemigazgatóságának vezetőit, amiért ele- I gendő hűtőpultot es szekrényt ' vásárolták, s a számszentmihá- i lyi Gonswjim a fesz-1, mely a gyorskiszolgáló éttermiét, estémként pedig a büfét üzemelteti. Rendbontót, ittast csupán egyet láttunk közöttük, akit társai figyelmeztettek — no meg az ügyeletes tűzoltó is —, hogy ne hangoskodjon. Érdemes lemne a kiránduló fiatalok csoportjait itt étkeztetni, hiszem az etelék ára 6— 11 forint. Arra is lehetne gondolni, hogy műsort, divatbemutatókat és más rendezvényeket szervezzenek. Kevés ugyanis nappal az étkező, hét- k-öznap esténként meg a táncoló, szórakozó fiatal. A HANGARBÁRBÓL a legtöbb fiatal még a város központjába veszi az útját. A hepehupás, elhanyagolt út, a sötétség sem zavarja őket. Szórakozna, táncolni akarnak, mert a Hangárbár zenekarának műsora 10 órakor véget ér. Elözonlenék a Fogast, a Balatont, mások pedig a Bor- harapót, ha lenne hely, azonban minden asztal és szék foglalt, s az is marad a késő éjszakáig, csaknem a záróra előtti utolsó percig. Megértettem azt a két verejtékező felszolgálót, aki ezt mondta: — Még egy hónapi rohamot kell kibírnunk, azután talán kónyébb lesz ... S*. I* kaptunk erre a óéira,' ebből szerkői jogdíjaikat is tudunk folyósítani azoknak, akik értékes munkákkal janiinak hozzá a feladat sikeres megvalósításához. Az dsó kötet már meg is jelent. Fontos dokumentuma a taz-moczgalom- nak. (nagyban eeket folytattunk * LábocH Állami Gazdasággá!. A riny®~ tamási kastélyban léáesftünfá állandó bemutatót a fegyver rekbőL Az év végére rendezz? zük meg ezt » kiállítást. agy kiállítás? — Forgatókönyv tósBÜÍ, akár egy film készítése dőtL Ezt alaposan megtárgyalják, s jóváhagyásra terjesztik a múzeum főigazgatója elé. Ezután megkezdődik a részletekre kiterjedő munka. Saját műhelyeink vannak, saját gárdánk. Egy-egy kiállítás egyre inkább a mai valósággal kapcsolja össze a muzeológusok, szakemberek tevékenységét. Elég, ha arra utalóik, hogy több tsz jelentkezett: ismertessük meg az országgal tevékenységét, történetét. Mos* az orosházi Űj Élet kap majd helyet itt. A nagy munkában tizenkettőn vettek részt Igazi munkaközösséget alkottunk & szövetke- j zet szakembereivel, s mind- j azokkal, akik segítettek az | anyag gyűjtésében. Modell gazdaságról van szó — új mua- kabér-gazdálkodási. elosztási rendszert valósítanak meg —, tehát fontos a bemutatásuk. Minden éviben meghirdetjük a Hazánk mezőgazdasaga — diákszemmel cámű pályázatunkat. Az idén 999 munka érkezett be. Száztízezer forinttal tudjuk díjazni, jutalmazni ezeket. Azoknak a pedagógu- 1 soknak is juttatunk az összeg- j bői, akik a legalaposabban készítették fel a diákokat. E! pályázat azt is szoglálja, hogy az »élő mezőgazdaságnak« na- j gyobb utánpótlása legyen. — Vannak -e fiókintézményei | a Magyar Mezőgazdasági Mú- | sewmnak? — A legszámottevőbbeket soroljuk. A keszthelyi Georgi- kom Majonmúzeuimot, a szilvásváráéit, a sümegit, a tolcs- vai bormúzeumot. Csatlakozunk az országos múaeumi munkához is: Nagycenken a Szóohenyi-kiállítás anyagá nak gyűjtésében, rendezeseben veszünk részt. — A tervek? — Még az idén szeretnénk megnyitni a restaurálás után [ ■ egv vadászati kiállítást Szé- esény községben, a Forgách- kastélyban. Beszámolhatunk egy somogyi vonatkozású tér- i vünkről is. A kaposvári Gosz- tartgi Géza fegyvergyűjtemé- ' , evet megvásároljuk. Már lel- j ír áo afltjiRE Se-í Fabzan Gyatávat, a Mezőgazdaság Múzeum baráti körének titkárával folytattuk » beszélgetést, áki szenvedélyes szavakkal beszélt árral, hogy a saövekezeti múlt főidői gotzánasjégetó. feladat, — alatt te bwsaanSt év atollt riywn nagyot változóét a mezőgazdaság, mint előtte évszázadok alatt sem. Kötelességünk megörökíteni ezt az időszakot! Nem egy termelési eszközt, nem egy dokumentumot már csak Jroiitt-amott őriznek a faftvákfban. Meg kell mentenünk az értekeket. Célunk az, hogy •vidéken is baráti köröket hozzunk létre. Egyelőre ott, ahoi mezőgazdasági iskolák műkődnek. Ä tanulók, főiskolai és egyetemi hallgatók sokat tehetnek azért, hogy ez a huszonöt évnyi agrá ntöríé nelem megörö- kífcődjön. Jóleső érzés arról beszélni, hogy nemrégiben a sárréti Szűcs Sándor — aki néprajztudós — felajánlotta a házát azért, bogy a sárréti világát ott kiállítás formájában megőrizhessük, bemutathassuk. Sok helyütt eflkótyavetyé- iiilk a gyönyörű régi házakat! Ezeket meg kell mentenünk. Fontos feladata lesz ez is muri den megalakuló múzeumi baráti körnek. Föltétlenül iot- retóénk megkeresni dr. Guba Sándort, a Kaposvári Mezőr gazdasági Főiskola főigazgatóját, és a segítségét kérjük az ottani baráti kör létrehozásához. Tudunk arról, hogy Szennában meg akarják őrizni a múlt eszközeit; viseletét. Ez újabb győzelem lenne. Kilépünk tehát a falaink köziül, s a régi és az új egységét igyekszünk megvalósítani nemcsak kiállításainkkal, hanem mindennapi tevékenységünkkel K. — A legnagyobb gomK — Á helyhiány. 1938-bar* több négyzetméteren tudtunk kiállítaná, mint most _i_ —Tavaly csaknem kétszfo- ezer látogatója veit a múzeumnak, s vidéki intézményeinek. A baráti körök vidéki csoportjainak megalakulásával az »éló kapcsodat« egyre széteső bb körű lesz. £. Sí Somogyi Néplap m
