Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-21 / 169. szám
A munkák indulásának küszöbén az észak-somogyi tsz-szövetség elnöksége tanácskozást tartott a CPS iparszerü kukoricatermclés elvi és gyakorlati kérdéseiről. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Nyíri Béla, a TOT elnökhelyettese, és Szabadka Attila, a CPS vállalkozás képviselője. A közelmúltban az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a zárt termelési rendszerek szerepéről tanácskozott. Vancsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ott ezt mondta: »Nép- gazdasági vonatkozásban különösen nagy jelentőségűek azok a nemzetközi tapasztalatok, melyek a bábolnai kukoricatermesztési rendszer ma már több éves eredményei alapján realizálódtak. A nemzetközi tapasztalatok, a nemzetközi versenyeztetés olyan eredményeket hozott, hogy ma már az egy mázsa kukorica előállítására felhasznált 4 óra helyett a CPS rendszerben 0,5—0,6 órára van szükség. A munka termelékenységének ilyen nyolc-tízszeres növekedése alapvetően megszabja a fejlesztés irányát.-* Az. északsomogyi tsz-szovetség elnökségi ülésén pedig ez hangzott el: »A CPS kukoricatermelési Nagy várakozással MAI KOMMENTÁRUNK rendszerbe való bekapcsoló- J a megye tizenegy termelöszö-, jéhez, hogy mielőbb kezdjék dússal lényegében egy új kor- j vetkezete vesz részt jövö évtől j meg a területek kijelölését, a szak kezdődik a megye szövet- kezdve a vállalkozásban —kö- i talajvizsgálatokat. Rendkívül ‘ zülük nyolc az észak-somogyi J szükséges, hogy a már most szövetség területén van, és rö- ősszel érkező nagy értékű gé- videsen. döntenek ugyancsak kezeti mozgalmának történetében. Ha az érdekelt szövetkezetek vezetői szívvel-lélekkel, felelősséggel fognak ehhez a munkához, akkor egy barna- latraméltó, gyors fejlődés előtt tárul fel a kapu.« Az országos állásfoglalás Somogy mezőgazdaságának gyakorlatában. így tükröződik. Mindenképpen örvendetes, biztató ez a tény. a megye északi részén levő, további háiom -termelőszövetkezet csatlakozásáról. A számok önmagukért beszélnek; nem véletlen, hogy különös jelentősége volt az észak-somogyi szövetség elnökségi ülésének. Csak egyetlen gondolattal hadd utaljak a X. kongresszus határozatára: meg kell gyorsítani a mezőgazdaság intenzív fejlesztésének folyamatát. Ez az elvi állásfoglalás az alapja mindannak a törekvésnek, amelyet mezőgazdasági üzemeink tesznek a zárt, iparszert! termelési rendszerek kialakításáért. Megyénkben alig több mint fél évvel ezelőtt született meg a gondolat, hogy érdemes és szükséges lenne a kellő feltételekkel rendelkező termelőszövetkezeteknek csatlakozniuk a bábolnai CPS kukoricatermelési rendszerhez. Ma már eldöntött tény, hogy Annak idején, miikor a kezdeményezésről írtunk lapunkban, ügy fogalmaztunk, hogy 1973 a felkészülés éve. Ha, egy több órás tanácskozás igazolhat ©gy gondolatot, akkor erre az elnökségi ülésre messzemenően ráillik ez a megállapítás. Nem általánosságról, hanem nagyon is konkrét feladatokról volt itt szó, méghozzá körültekintő, alapos részletességgel. Mert tény és való, hogy a felkészülés olyan szakaszhoz érkezett, amikor már a gyakorlati tetteknek kell következniük. Nagy várakozással és érthető türelmetlenséggel fordultak például a szövetkezeti vezetők a CPS képviselőpek kezelőit a vállalkozás minél előbb kiképezze. Kérések és kérdések özöne záporozott — és itt hadd jegyezzünk meg valamit, amire utalt Nyíri Béla is hozzászólásában. A CPS vállalkozás — jól felfogott közös érdekből — követelményeket támaszt a partner gazdaságokkal szemben. Ám a partneri viszony csak úgy lehet harmonikus, teljes, ha a szövetkezetek kéréseit is meghallgatják. Apróságnak tűnő, de nagyon lényeges kívánság például, hogy a gépek alkat- részleírását ne csak német, hanem magyar nyelven is megkapják az üzemek; vagy hogy állítson össze a vállalkozás a gyorsan kopó alkatrészekről egy listát, hogy egy esetleges meghibásodás ne okozzon nagy zavart. És lehetne sorolni tovább. A SZÁZADFORDULÓT I adatként szabta megelőző évtizedektől az első világháború végéig Barcs nemcsak Somogy megye, hanem az ország gazdasági életének is jelentős települése volt. Több országos hajózási vállalatnak, pénzintézetnek volt Barcson kirendeltsége, fiókja. Fűrészgyárak, raktárak, tárházak, sertéshizlalda, szesz- és likőrgyár, gőzmalom stb. üzemeltek Barcson. A rohamos fejlődés, a lakosság számának emelkedése nyomán 1896-bam járási székhely lett. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentőségét (gaz- , ..........................., . T d aságpolitikai szerepét) is fo- bi döntőseket kell hozni. Igaz, kozta, fejlődését gyorsította, hogy az ÉVM Épitogepgyarto 1865—1890 között a lakosság Vállalat bar^1 gyaranak lete- száma több mint háromszoro- ! sítesevel, a Somogyi Erdő- es sara nőtt. A rohamos fejlődést Faíeldolgozo Gazdasag az első világháborút követő j üzemenek trianoni békekötés által kiala- i kitett határvonal lelassította, majd a második világháború meg az iparosítást, Sürgető a célkitűzés megvalósítása, mert Barcson és vonzáskörzetében számottevő a munkaerő-tartalék, a munkára várok és a távolabbra eljáró dolgozók száma. 'Ha megvizsgáljuk, hol tartunk Barcs iparosításában, az eddig elért eredmények mellett azt kell megállapítanunk, hogy a célkitűzés megvalósításának nagyobb része még | vissza van, és mielőbb továbés a későbbi evek politikai helyzetének alakulása a település visszafejlődését hozta magával, annak ellenére, hogy kedvező adottságai alapjában megmaradtak és ma is megvannak. A visszafejlődést mutatja, hogy Barcs lakosságának száma az 1940. évi 13 000- ről 7609-re csökkent. Véleményem szerint Barcs jelentősege kedvező adottságai miatt . (a Dráva vízkészlete, közlekedési adottságai, a babó- csai gázmező stb.) túlnő a megye határain. Bizonyítják ezt a különböző tanulmánytervek is, melyek úgyszólván kivétel nélkül alkalmasnak ítélik nagy vízigényű ipari nagyüzemek, bizonyos vegyipari vagy fa-, cellulózé- és papíripari nagyüzemek telepítésére. A határ- átkelőhelyre, valamint a Dráva közös rendezésére és komplex hasznosítására figyelemmel a magyar—jugoszláv érdekeltségű ipartelepi les is számításba jöhetne. Ä megyei párt- és tanácsi vezetés az 1960-as évek közepétől tudatosan törekedett arra, hogy Barcs iparosításával megállítsa a lakosság elvándorlását, elősegítse a megye településfejlesztési tervében Barcsra vonatkozó célkitűzébarcsi rekonstrukciójával, illetve az új — több mint 200 millió forint beruházással építés alatt álló — panelparketta üzemmel, az 1975-ig — remélhetőleg — megépülő mészhomok-téglagyárral, s a meglevő kisebb ipari egységek fejlesztésével vannak már eredményeink. De ezek — ismétlem — csak a kezdeti lépéseket jelenthetik a kitűzött cél elérése felé. BARCS FEJLŐDÉSE— már a kezdeti eredmények alapján is — az utóbbi években örvendetesen felgyorsult, ezt minden külső szemlélő is megállapíthatja (lakásépítés, üzletek, utak, víz, szennyvíz^ hamarosan vezetékes gázellátás stb.). Köszönet illeti ezért a helyi, valamint a járási párt- és tanácsi vezetést, Barcs lakosait, dolgozóit, társadalmi szerveit, akik nagy tettvágy- gyal, a településük iránti egészséges lokálpatriotizmussal tevékenykednek annak érdekében, hogy Barcs mielőbb betölthesse azt a szerepet, melyet a megyei párt- és tanácsi vezetés is célul tűzött ki, s amelyet anyagilag is támogat. Nem szabad ezt a fejlődési ütemet se megállítani, se csökkenteni. Ezért kell minél hamarabb további erőfeszítéseket tennünk az iparosítás meg- gyorsításara. Az iparosítás eddig elért eredményeiért köszönet illeti az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot. A miniszzói nagy megértést, segítőkészséget tanúsítottak és tanúsítanak, hogy korszerű — építőanyag-ipari jellegű — új, üzemek telepítésével Barcs ipari bázisa erősödjön. Nem rajtuk múlott, hogy a mintegy két év óta tartó tárgyalások után a minisztérium támogatása ellenére sem tudtuk véglegesíteni egy — a tanulmánytervekben is javasolt — nagy építőanyag- ipari üzem létesítését. Nem járt eddig eredménnyel a tanulmánytervekben megjelölt vegyi vagy más jellegű beruházás létesítése sem. A FOGLALKOZTATÁSI gondok megoldására — véleményem szerint — a megyei vezetésnek nincs más választása, mint az, hogy nem országos jelentőségű, és nem nagyipari üzem telepítésével enyhítsen a mai gondokon. Emellett természetesen továbbra is számolva országos jelentőségű ipari üzem Barcsra telepítésével is. Kelemen Ferenc, a megyei tanács ipari l osztályának vezetője A zárt termelési rendszerek kialakítása új korszakot nyit szövetkezeteink életében. Ez a gondolat újra és újra kifejezésre jutott. Akkor is, amikor a termelési technológia igen szigorú és pontos szervezése került szóba, ami létfontosságú alapja az egész módszernek. De akkor ás, amikor azt taglalták a szövetkezetek vezetői, hogy az iparszerű termelés milyen hatást gyakorol az egész üzemre, milyen Számottevő mértékben, segíti elő az egész üzemi szervezet korszerűsítését. A parlamenti bizottság ülésén a termelékenység nyolctízszeres emelkedéséről esett szó, ezen a tanácskozáson pedig részletes elemzés alapján készített gazdaságossági számításokról. A sok mutató helyett hadd jegyezzünk le egy önmagáért beszéLő tényt: öt év átlagában, igen óvatos számítás szerint, hektáronként háromezer forint tiszta jövedelmet kell elemiük a vállalkozásban részt vevő szövetkezeteknek. Mivel a rendszerben egy termelési egység 790 hektár, a gazdaságnak csak a kukorica megközelítőleg kétmillió négyszázezer forint tiszta jövedelmet hoz! A gyakorlati tettek küszöbén vagyunk. Érthető, hogy különleges várakozással, reményteljes bizakodással tekintünk az új korszakot nyitó, iparszerü termelés megkezdéssé élé. Vörös Márta Segítségre várnak Telefonon hívott a minap Kiinger Sándor, a Hazafias Népfront kastélyosdombói szervezetének elnöke. Segítséget kért, pontosabban tanácsot, hogy hova fordulhatna a probléma megoldásának reményében. Nem róla van szó, mondta, hanem a darányi Űj Élet Tsz egyik gépszerelőjéről (ennek a szövetkezetnek Kastélyosdombó az egyik üzemegysége), Nlohá- csi Györgyről. Ennek az embernek tíz gyermeke van, közülük hét iskoláskorú. Egyikmásik az apja körül táblából a tarlón, amikor az a műhelykocsival a határt járva kijavít egy-egy »megbetegedett.« kombájnt. Jó volna, ha ezek a gyerekek megláthatnák a Balatont, mondta a népfrontelnök, s mivel a termelőszövetkezetnek nincs üdülője, nagyon jólesne nekik, ha egy vállalat — esetleg a szocialista brigád kezdeményezésére — befogadná őket a gyermeküdülőjébe ... Nos, az újságíró ebben az esetben aligha adhat segítséget — hacsak ezekkel a sorokkal nem —, és a tanácsadás sem könnyű. Ez az eset és még jó néhány hasonló, egy sajátosan termelőszövetkezeti gondra — azt is lehetne mondani, mulasztásra — hívja föl a figyelmet. Köny- nyen megszámolhatnánk, hogy a több mint száz somogyi közös gazdaság közül hánynak van saját vagy társas alapon létrehozott üdülője. Gyermeküdülőről nem is szólva. Vállalatszerű gazdálkodás, iparszerü termetes, rendszeres munkával kiérdemelt évi fizetett szabadság — mindez élő valóság ma mar a tsz-ekben. Hogyan csúszhatott ennyire a figyelem látókörén kívülre az a kérdés, hogy hol töltse el megszolgált pihenését a tsz-tag es annak gyermeke? Mert ezt is «vállalatszerűén« kellene megszervezni. Nem az újságíró dolga, hogy eldöntse — vagy javasolja —, kinek a feladatául kellene megszabni ennek 02 egésznek az átfogását, A TOT-nak? A területi tsz-szö- vétségeknek? Mindenesetre hosszú évek mulasztásáról van szó, emberi problémák várnak megoldásra — vajon még meddig? Ezt kérdezhetik azok a szövetkezeti gazdák is, akik az országjáró autóbuszkirándulás során, a Bala- ton-parton gyári, vállalati, hivatali üdülök — és gyermeküdülök — sorát látják. Előttük nem nyílnak meg a SZOT-üdülők kapui, mivel a termelőszövetkezeti tag nem tagja semmilyen szakszervezetnek. Éppen ezért kellene nekik maguknak a szervezett üdültetésről — társulva, érdekszövetségi alapon — mielőbb gondoskodniuk. A saját érdekükről van szó! H. F. sek megvalósítását. A megyei | tórium vezetői, a minisztérium pártértekezlet is kiemelt fel-1 apparátusának illetékes dolgoMegnyílt a győri ipari kiállítás és vásár egmap dr. Bakos Zsigmond nyűipari miniszterhelyet- megnyította a győri ipari litást és vásárt. A meg- ón részt vettek a megye t-, állami- és társadalmi veinek vezetői, ott voltak iállító vállalatok, szövetetek képviselői. A győri ■i seregszemlén 82 vállalat Datja be termékeit a 2600 yzetméter fedett és 1300 yzetméter szabad terüte- A kiállítok kétharmada Győr-Sopron megyei vállalat, egyharmada pedig az ország más vidékeinek az iparat képviseli. Az idén három külföldi — két osztrák és egy csehszlovák — cég is részt vesz a vásáron. A hivatalos megnyitóm adták át a vásár 22 díjait. A tíz napig nyitvatartó győri ipari kiállításra és vásárra 33 százalékos utazási kedvezményt biztosít a MÁV és GYSEVAz új tanévre készülnek Képünkön: Az Elektrovaria I. elnevezésű bemutató eszköz, amelyből 700 darabot szállítanak az iskoláknak. Országos felmérés alapján 113 iskolai szemléltető eszköz használatát irányozta elő az iskolák részére a Művelődésügyi Minisztérium. Ezek egy része az általános iskolákból, vagy hiányzik, vagy csak hiá- layosan van meg. Az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat már az új tanévre gondol, hogy mire a diákok újra elfoglalják padjaikat, addigra már ott várja őket a tanulásukat megkönnyítő sokféle fizikai, kémiai szemléltető eszköz. A politikai vitakör A véleményalkotás korszerű Jár urna Az utóbbi évek politikai akciói során egyre többször hasznosítottuk eredményesen a réteg- és kiscsoportos beszélgetéseket. Ezeken az embereknek lehetőségük volt arra, hogy kérdezzenek, felszólaljanak, tehát véleményüket nyilvánítsák a hallottakról. Ezt meg is tették, mert kevesen, szinte maguk között voltak. A pártmunkások egyre gyakrabban hangoztatták, hogy többször kellene szervezni ilyen beszélgetéseket, mert az emberek igénylik, és a politikai fórumok közül ezek nagyon jól betöltik hivatásukat. A sajtóban megjelent felhívásokból a politikai munkások azonnal felismerték, hogy a politikai vitakörök rendszerbe szervezett beszélgetések. Párt- szerveink és -szervezeteink kezdeményezésére már a múlt év őszén létrejöttek az első vitakörök. A körvezetők már az első hónapok után kedvezően nyilatkoztak a tapasztalatokról. A novemberi határozat feldolgozásához nagy számban kaptak anyagot pártszervezeteink. Miután az anyagokat megismerték, és rájöttek hogy ezek az anyagok sokféle módon. jól hasznosíthatók, egyre többet rendeltek belőle. Jelenleg több mint 300 anyag érkezik megyénkbe. Egy részüket a politikai munkások használják tájékozottságuk növelésére, más részüket a párttitkárok a beszámolóik, tájékoztatóik, illetve a propagandisták a foglalkozásaik megtartására. Egyes alapszervezetekben a színes mellékleteket felhasználják szemléltetésre. Több mint száz helyen már beszélgetéseket szerveznek belőlük, ebből több mint ötven közösségben ezek a beszélgetések már rendszeres találkozások. Megvan a szervezett magja, minden vátaköri foglalkozás előre megjelölt, választott ideje, témája. A vitakörökben már az eddigi rövid idő alatt is nagyon sok hasznos információt kicseréltek. A múlt félév politikai feladatokban és akciókban gazdag időszak volt. Hasznosan megbeszélték, megvitatták a novemberi, az áprilisi határozatokat, az 1972. évi gazdálkodást, az 1973. évi gazdasági feladatokat, a tanácsválasztásokat és még sok, fel nem sorolható témát. Az aktivistáknak, a vitakörre látogatóknak szereplési lehetőséget jelentett, új fórumot véleményük nyilvánítására,, vitás kérdéseik tisztázására, politizáló kedvük növelésére, készségük javítására. Az elmúlt időszak kedvező tapasztalatai ösztönöztek arra pártszervezeteinket, hogy — a feltételeket megteremtve — folyamatosan gyarapítsák a politikai vi taköröket. Először gondoskodjanak jó felkészültségű körvezetőről, megfelelő helyiségről, ahol a találkozások kultúrált körülmények között megszervezhetők. Majd egy olyan kis kollektíva is szükséges, amelyik köré csoportosul az üzem, az intézmény, az iskola, a közösség dolgozóinak egy része. Nagyon fontos, hogy a körvezető törekedjen a fórumszerűségre. Mindig a téma ismerete után döntsön, tart-e bevezetőt, s az milyen időtartamú legyen. A vezető feladata, hogy a közösség életének ismeretében állítsa össze a téma- és időpontjavaslatait. A körvezetőnek tudnia kell beszélgetést indítani, a vitát irányítani és a közösség megelégedésére összefoglalni. A pártvezetőségek tagjai, a kommunisták, mint a politikai élet irányítói, legyenek állandó látogatói a vitaköröknek, és segítsék élő, hogy ez a korszerű forma és ezek a korszerű anyagok nagyon hasznos fórumaivá váljanak a politikai életnek. Balajcza János Gépbemutató Bolyon Tarlóégető gépet szerkesztett a bólyá állami gazdaság egyik kiváló újítója: Körösi Ádám gépésztechnikus. A traktorra fölszerelt berendezés révén, gyorsabbá és olcsóbbá, s főleg biztonságosabbá és egészségesebbé vált a gabonatarlók perzselése. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium itűzrendészeti szerveinek közös rendezésében tegnap be- jmuatot tartottak,, Egy nyolctagú brigád a hagyományos módszerekkel naponta körülbelül 70 hektárnyi tarlót képes felégetni, a bo- lyi gépnek ehhez mindössze fél órára van. szüksége, kezelését pedig egy traktorvezető látja éL Somogyi Néplapl 3
