Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-14 / 163. szám
Kisiparosok, kiskereskedők Siófokon Nagyüzem a gabonaforgalmi vállalat marcali telepén Az egeiket elismerik, Kétszázötvenöt vagonnal naponta a másikat mesrlmilletik SIÓFOKON aligha lenne megfelelő a szolgáltatás munkájuk. nélkül. Számítanak is rájuk. támogatást kapnak, amíg a közérdekért fáradoznak. Háromszázharminchát önálló kisiparosról. ötvennyolc kiskereskedőről, harminckét vendéglátósról — ki- főzdésről. lángossütőről, pecsenyesütőről stb. — van szó. Nem kicsi a számuk, de a feladatuk sem kevés. Forgalmuk növekedése az igények és a városban megfordulók számának emelkedését is jelzi. Magyarán: több a munkájuk, ám / ezzel arányosan — esetenként aránytalanul — magasabb a jövedelmük is. Ez az. amit sokan közülük nem ismernek el. legalábbis az adóbevallásoknál »szemér- mesen« hallgatnak egy-egy nagy tételről, több tízezer forintos hasznot hozó üzletről. Mielőtt részletesebben szólnánk a gondokról: eszünk ágában sincs általánosítani, minden siófoki kisiparost, kiskereskedőt ügyeskedőnek kikiáltani. Dr. Németh Istvántól, a Siófoki Városi Tanács elnök- helyettesétől megtudtuk, hogy nem ritka az az iparcikk-kiskereskedő vagy bazáros. aki minden felszólítást megelőz, és tisztességes beszámolót ad a jövedelméről. A hivatalos szerveknél törvénytiszteletük, az üzletfeleiknél előzékenységük és szorgalmuk miatt élveznek elismerést. Nem mondanánk igazat, ha példáinkat általánosítanánk. Tavaly Siófokon a pótlólag földerített félmillió forintos eltitkolt jövedelem mám. harminchat adózóra több mint százezer forintos jövedelem- adót vetettek ki. Lapunkban is szó esett Gyürke Pálné kifőző ügyéről; nemcsak a majdnem hatvanezer forintos adót kellett utólag befizetnie, hanem a törvény előtt is felelnie kell a csalásért. Györkéné esete nem az egyedüli, most is folytatnak adó- vizsgálatokat. s szomorú eredményük bizonyára a büntető- eljárás lesz. A közelmúltban a Siófoki Városi Tanács jelentést készített a városi párt-végrehaj- tóbizottsúgának. amelyben szó volt az árrendszerről is. A szabad árakat egyesek semmiféle korlátok közé sem szorították, s így elképesztő aránytalanságok születtek. Munka nélkül szerzett jövedelmekről beszélhetünk, , mert a felszámított ellenértéket a kisiparosok nem hozták arányba az elvégzett munkával. A GÁTLÁSTALAN szerencselovagok természetesen megfizettek pénzéhségükért. 1971-ben ötször, tavaly pedig hétszer indult eljárás az árképzési szabályokat megsértők ellen. A rendszeres árellenőrzés a becsületes kisiparosoknak, kiskereskedőknek sem jön rosszul, hiszen az ellenőrök tanácsokat adnak egy- egy vitás árkérdés eldöntésében. Az árak csökkenését és a minőség javulását is várhatjuk Siófokon néhány ki vél kisiparos konkurenciájától Elsősorban az autójavítók jöhetnek smba. közülük kerülnek ki a messze földön híres karosszérialakatosok. fényezők és ezzel még nincs vége a sornak. Újabb kisiparosoknak is helyük lenne a városban, de csak azoknak, akik a szolgáltatások színvonalát javítanák. Elkelne néhány jó cipész — veszélyben az utánpótlás! —, kellene gumijavító és gáztűzhelyjavító is. A város peremtelepülésein igen sok munka lenne. (A kisiparosok többsége csak a belvárost tekinti »aranybányának-«, pedig hol vannak már azok az idők, amikor az üdülők meg az itt lakók ;s csupán a Főtéren akarták minden ügyüket elintézni?) Élelmes iparosok máris fölfedeztek néhány jól kihasználható lehetőséget, nemrégen például olajkályha-javító látott munkához a városban. A tanács nem is titkolja: Siófokon csak a zöldség-gyü- mölcskereskedéssel foglalkozók kaphatnak árusítói engedélyt. Újabb önálló vendéglátósokra, kifőzdésekre most nincs szükség. AKADNAK, AKIK meg sem próbálnak kilincselni az engedélyekért, hanem munkához látnak mindenféle képzettség és kötelező feltétel nélkül. Sajnálatosan megnőtt a kontárok száma, különösen az építőiparosok — kőművesek tetőfedők — között. Szövetkezeteknél, állami vállalatoknál dolgozók titokban jó pénzért munkához kezdenek. Sem a rengeteg építkezéshez, sem a karbantartáshoz nem elég a jelenlegi legális kapacitás, a nagy kereslet így állandóan munkát ad a kontároknak is. A tanács és a KIOSZ rendszeres ellenőrzésekkel próbál gátat vetni a meg nem engedett tevékenységeknek, elfogadható eredményt azonban — legalábbis egyelőre — nem sikerült elérni. Tavaly több mint két tucat bírságot szabtak ki kontárkodás miatt, ám ez nem bizonyult eléggé visszatartó hatásúnak. P. D. Az aratás nemcsak a gazdaságokban eredményez csúcsidőszakot, nemcsak itt . mit az egyik legjelentősebb eseménynek. A learatott termény útja a gabonaföldekről a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat telephelyeire vezet, -ti szárítják, tárolják. A beérkező nagy mennyiségű termény elhelyezése gyakran okoz gondot a telepek vezetőinek. Az aratás idején itt is csúcsidő- szak van. A vállalat 2. számú marcali üzemegységébe is egymás után érkeznek az árpával, búzával megrakott teherautók, traktorok vontatta pótkocsik. Először a mérlegház elé gördülnek, majd innen irányítják •őket a tárolószínekhez, ahol .leborítják az érett gabonát. — Két járásból, a marcaliból és a fonyódiból szállítják ide a gabonát — mondja Ernszt István, a körzeti üzem vezetője. — Huszonkét termelőszövetkezettel kötöttünk szerződést gabonaátvételre. Az árpa aratása a végéhez közeledik, ebből egyre kisebb mennyiségek érkeznek, búzából viszont egyre többet szállítanak a gazdaságok. Az átlagtermések nagyon jók. Ennek következtében a gazdaságok most pótszerződéseket kötnek a többlet gabona értékesítésére. A kóthelyi tsz pélMegkezdődött a búza őrlése dául a szerződésben lekötött mennyiségen kívül már újabb harmincöt vagon gabona szállításét kezdte meg. — Milyen a gabonák víztartalma, szükség van-e szárításra? — A víztartalom tizennyolc- huszonnégy százalék körüli, így 4—8 százalékos vízelvonásra van szükség. A szárítást Sirokkó típusú szárítóval végezzük. Ez a gép műszakonként 6—700 mázsa terménybői vonja el a fölösleges vízmeny- nyiséget. — Hány műszakban üzemel a szárító? — Jelenleg két műszakban dolgozunk, de ha szükség van rá, akkor három műszakban. Ez attól függ. hogy milyen nagy a beérkezett mennyiség, és mekkora annak víztartalma. — Mikor érkezett az első kenyérgabona-szállítmány? — A marcali és a somogy- szentpáli termelőszövetkezet ma szállította be az első kenyérgabonát, ennek nedvességtartalma 15 százalék körüli, hektolitei'súlya pedig 78 kilogramm. A most beérkező gabonák minőségét a tavalyiakéhoz szinte nem is lehet hasonlítani. Hektolitersúlyúk megfelel a szabványnak, de sok esetben jobb annál. — Tárolási gondjai nincsenek az üzemnek? — Az elég nagy mennyiségű tavalyi készlet ellenére sincs tárolási problémánk. Ez részben annak is köszönhető, hogy a gazdaságok megértették: a tárolás, szállítás csak úgy lehet zavartalan, ha a tulajdonukban levő, gabonatárolásra alkalmas épületeket a rendelkezésünkre bocsátják. Mivel a vállalatnak nincs elég tárolóhelye, így a két járásban több mint nyolcszáz vagon kenyérgabona elhelyezését vállalták a tsz-ek. A tárolás ellenértékét a vállalat természetesen kifizeti. — Naponta mennyi gabonát tudnak zavartalanul átvenni? — A két járásban összesen nyolc átvevőhelyünk van. Hogy ha a gépjárművek folyamatosan érkeznek, akkor napi 255 vagon búzát tudunk átvenni, összesen kétszáztizenöt emberrel dolgozunk. Ebbe beletartoznak a molnárok és a keverők is. A marcali malom a beérkezett új búzából már megkezdte az őrlést. Az üzem munkáját az időjárás még nem akadályozta, az átvétel teljes lendülettel, zavartalanul folyt. A zsákokban pedig szaporodik az új liszt, es hamarosan már az ebből készült kenyér kerül az asztalunkra. D. T. Mit ér a jó üzletvezető? A vendégben ne forintot lásson Gondolnak as idei gabonatermés elhelyezésére A Gabona-tröszt vállalatai a tsz-ekkel és az állami gazdaságokkal bértárolásra kötnek szerződést, hogy elhelyezhessék az idei gabonatermést. A vállalatnak ugyanis nincsen elegendő raktára. Sokat javít viszont a helyzeten, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek — egy újabb rendelkezés előUborkaszedés Berzencén nyeit kihasználva — soron kívül állami támogatással építhetnek raktárakat. A gazdaságok részéről máris nagy az érdeklődés a 30 vagonnál kisebb, nem ideiglenes megoldású szemesterménytárolók beruházása iránt. Ehhez ugyanis 30 százalékos ártámogatást igényelhetnek, ha az építést augusztus 15-ig megkezdik, és legkésőbb december 31-ig be is fejezik. A benyújtott kérelmeket az illetékes pénzügyi szervek soron kívül elintézik. A tárolókat előregyártott elemekből lehet fölépíteni. A gazdaságok egész sor típustervből válogathatnak. Újszerű megoldás, a zárt gumifóliából álló szemestermény-tá- roló, az úgynevezett gumisíló (felállítását a Taurus gumiipari vállalat rövid határidőre vállalja). Korszerű, gyorsan kivitelezhető építményeket kíMeglepő reklámszöveget olvastam a közelmúltban lapunk hirdetési oldalán. Az egyik balatonboglári vendéglő a következő érvekkel támasztotta alá vendégcsalogató felhívását: kitűnő konyha, népi zenekar és új vezetés. Sok függhet az üzletvezetőtől, ha már a hirdetésszövegben is szerepel mint egyik vonzerő... Hogy mennyire így van, az ifj. Gaál Jánosnak, a kaposvári Park étterem üzletvezetőjének a szavaiból is kiderül. — Jó vezető nem létezik igazságos szigor nélkül. Ennek szükségességét a dolgozók többsége el is ismeri. Ha mégsem, annak oka az, hogy néhány ember több hasznot remél ott, ahol laza a fegyelem. Az ilyen' gondolkodású ember talán észre sem veszi azt. hogy lassan még a törzsvendégek is elmaradoznak. Ha belépek egy vendéglőbe, azonnal meg tudom állapítani, milyen az üzletvezető; a tisztaságból. abból, hogy a pincérek keveset nyüzsögnek, mégis minden olajozottan megy; nem nál az Agrober tervdokumen- j kiabálnak át öt asztal felett tációja is. I hogy »ötös fizet«; nem legyezik a törlőrongyot a vendég orra alatt. Sok függ a konyhától is. Sok vendéget vonz a jóízű étel, de az se mindegy, hogyan szervírozzák azt. Végül is az egész üzlet hangulata az üzletvezetőtől függ, hiszen ő állít követelményeket a személyzet elé. Hogy e^ek teljesíthetők-e, az attól függ, kepes-e a vezető a beosztottjai helyébe képzelni magát. Éppen ezért szerintem jó az. ha mielőtt valaki vezető beosztásba kerül, végigjárja a -szamárlétra« valamennyi fokát. Egy üzletvezető tekintélyét nagyon ronthatja, ha csak eyetlen dolgozó is úgy érzi: az ő munkakörében a főnök nem állná meg a helyét. Az egyik legnépszerűbb Ba- laton-parti vendéglő üzletvezetője Nemes Pál. • Szerinte nem feltétlenül fontos a »szamárlétra« végigjárása. Életpályája bizonyítja állítását. Huszonkét éve van a vendéglátószakmában. Tanulóideje leteltével azonnal üzletvezető lett. — Tizenhárom évvel ezelőtt, amikor ide kerültem Balatonszárszóra, a Diófa afféle »fuvarospihenő« volt, két füsSzedik az uborkát a berzencei Jobb Élet Termelőszövetkezet fóliasátrai alól. Eddig tizenöt mázsa termést takarítottak be, melyet Nagykanizsára szállítottak. SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 1941. október 13. Egy bakancs, egy nadrág, egy zubbony, gatya stíb. Az újoncok fölszerelése a legnagyobb rendben folyt, legalábbis a raktámapló szerint. Valóságban a legnagyobb káosz uralkodott. Egy kissé még civil hangulatban, érdeklődve nézték egymást az újoncok, és komikus mozdulatokkal túlozták el a túlméretezett sapkák, zubbonyok esetlenségeit, amit a szolgálatos tisztesek és tiszt- .helyettesek is jól láttak, de f egyelőre nem szóltak érte. í Amolyan »hadd viháncoljanak, 'majd mi úgyis leszoktatjuk őket az ilyesmiről« hangulatban voltaik. Óriási cserebere folyt. Mindenki a saját méretét kereste. Az uborkaszedéssel egyidejűleg megkezdték a másik fóliasátor alatti növények kapálását. ^•Részletekéi kö*M»mk a \nos című regen^aebdl. seerző aaoAz egyik ablaikmélyedésbe húzódva egy sovány arcú, barna fiú, értelmes mandulaszemeivel egy bakancsot méregetett. Egy lábon állva tapogatta a lábbeli belsejét, majd fejcsóválva felhúzta. — Ez olyan hepehupás, mint a megyeri dombok szemléltető illusztrációja, és legalább hat számmal nagyobb — mondta nevetne társának, egy nyúlánk, fekete fiúnak, akinek csak a füle tartotta a sajkát. Bő zubbonya nevetségesen nagy volt, combközépig lógott, a nadrágja viszont szűk és még derékig sem ért fel. — Az enyém is. de igazodom hozzá — válaszolt humorosan komolykodó arccal. — Valami istentelen bütykös láb tapos - haitta ki ilyenre, és ha ezt a kémény bőrt egy láb így el tudja torzítani, akikor fordítva is lehet. Nem? — nézett derűsen a másikra, aki jókedvűén hallgatta fejtegetéseit. — Hogyhogy? — kérdezte csodálkozó mosolygással. — Úgy, öregem, hogy ahol a bakancsban hepe van, ott az1 én lábamon hupa lesz... és fordítva. Egyszerű, nem? Jóízűen nevettek. A mandulaszemű levette a sapkáját, mert szorította a halán tákét. — Sajnos, ezt a sapkával nem lehet. Mutasd csak a tiedet! Az meg nagy volt. Nem annyira, mint a másiké, de nagy volt. Letette .az ablafk- párkán.vra. Amint kipillantott az udvarra, ahol a sárgáspiszkos épületek húzódtak a lehullott levelű, kopasz fák között, a kora délutáni őszi verőfényben, leveleket söprőI tös helyiséggel. Elképzelésemen, hogy a kocsma mögötti rogyadozó mozihelyiségből egyszer jó nevű vendéglő lesz, mindenki csak mosolygott. Az eltelt tizenhárom év Nemes Pál vezetői rátermettségét bizonyította. — Nincs szabadság, de még szabadnap sem. Néha pedig úgy elmennék én is pihenni. Ezt azonban nem tehetem meg. Nem azért mintha attól tartanék, hogy nem menne az üzlet. Biztosan menne. De az emberek egy-k£t hét múlva talán könnyelműbbek lennének. Egyre több lenne a kija- vítatlan hiba. A vendég pedig csak egyetlenegyszer ne kapja azt, amit megszokott, s nem jön többet . A vendégben vendéget kell látni, nem forintot. Aki nem ezt tekinti alapszabálynak, az vagy csak az orra hegyéig lát, vagy nem ebbe a szakmába való. — Gombamódjára szaporodnak a Balaton párján a vendéglők. Nő a konkurencia is ... — A most. induló vendéglőnek a maximumot kell nyújtania. ha versenyezni akar. így tehát «a versengés mindenképpen a vendég javát szolgálja, márpedig ez a cél. A már nevet szerzett helyek közül csak azok vannak előnyben, amelyekben az évek során kialakult egy mintaszerűen dolgozó törzsgárda. S a szó legvalódibb értelmében vendéglátó szakemberekből áll. — Kire bízná szívesebben egy most nyíló üzlet vezetését: egy húszéves gyakorlattal rendelkező, de alacsonyabb végzettségű, vagy egy, a főiskoláról most kikerült, még tapasztalatlan emberre? Nemes Pál válasza diplomatikus; — Mindkettőt fölvenném kétheti própaidőre. Hamarosan elválna, melyikük a rátermettebb. Gyakran hallani mendemondákat néhány pincér »egetverően magas«. keresetéről. Nekem az a tapasztalatom, ha egy pincérgárda kifogástalanul dolgozik, senki sem tippelgeti, »vajon menynyit keres«. gető katonákat látott, aíkik]) Tény, hogy a vendéglátó- mintegy parancsszóra, feszes \ szakmában vannak csak a bor- vigyázzban tisztelegtek vala- J ravalct hajszoló, mindent csak kinek. — »Hülye dolog« — Ja pénzzel mérő emberek. Ep- gondolita. — »Ezután így lesz?« J pen ezért az az üzletvezető, De sok töprengeni való ideje ^ aki képes rá, hogy túllásson a nem volt, mert egy ragyás- f napi hasznon, az meg tudja ér- képű szakaszivezető éktelenül J tetni beosztottjaival is, hogy kellemetlen hangja süvített Ja borravalónál van nagyobb — végig a folyosón. j) és hosszú távon anyagilag is — Vigyázz! é kifizetődőbb — elismerés: a j) vendég elégedettsége. (Folytatjuk.) | Bíró Ferenc
