Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
szemlek utak Lépésről lépésre Eredmények, hiányosságok a műkedvelő művészeti mozgalomban a Petőfi emlékét idéző össze- [Veszeti ág lehetőségei és kiíe- állitások többsége őszinte han- ! jezési formai rendkívül sok- gú, igényes volt. Rendkívül | színűek. A z amatőr mozgalom Somogy megyei számadatai figyelemre méltóak: négy száznyolcvanhét együttesünkben kilencezer ember talál alkalmat egy-egy művészeti ág aktív művelésére. Együtteseink műsorait 1972-ben kilencvenötezren tekintették meg, köztük több ezer külföldi, a Balaton-part nyári vámjában ugyanis több művészeti csoportunk bemutatkozhatott.. E számok meggyőzően érzékeltetik a mozgalom tömegjellegét és hatósugarát. 1960 és 1970 között tizenhét százalékkal nőtt a rádió, száznegyvenhárom százalékkal a tv heti műsorideje. A könyvtári kölcsönzéseknél százharminc százalékos az emelkedés, a tv-nézök száma pedig tizennyolcszorosára nőtt. A művelődés lehetőségeinek és alkalmainak növekedése megyénkben is csökkentette a műkedvelő művészeti együttesek számát. A visszaesés azonban az 1970-es évek elejére megszűnt, s a mozgalom mai helyzete élesen cáfolja azokat, akik tíz-tizenöt évvel ezelőtt a mükedvelés végzetes válságáról beszéltek. A műkedvelő mozgalom megyénk közművelődésének egyik legerősebb bázisa, amelyet két tényező befolyásol. Az egyik, hogy a megyei művelődésügyi osztály az országos kulturális szemlerendszer megszűnése után is évenként meghirdeti a művészeti szemlét, a másik pedig, hogy a megyei pártszervek és tanácsi testületek határozatot hoztak a SOMOGYI NAPOK 'művészeti rendezvénysorozat megszervezésére. E bemutatók sora ösztönzően hatott megyénk művészeti együtteseinek tevékenységére. A művészeti szemlék tapasztalatai évről évre kedvezőbbek. Az 1973. évi bemutatósorozat keretében csaknem félszáz községi, körzeti, járasd, illetve területi bemutatót rendeztek. Ezeken több mint háromezer szereplő vett rész, s a legöbb községben szép számú közönség'élőtt zajlott? le a műsor. Az egyes művészeti ágak arányát — néhány hiányosságtól eltekintve — megfelelőnek éreztük. A bemutatók meggyőztek bennünket arról, hogy megyénkben fejlődik a színjátszó és irodalmi színpadi mozgalom. A szemle során 71 irodalmi színpad, illetve színjátszó csoport 630 szereplővel vett részt. A műkedvelésnek ezt az ágát leginkább a közéleti szenvedély jellemzi, s ez elsősorban a szerkesztett irodalmi színpadi műsorokban érződött. A szabadságharc és örvendetesek azok az eredmé- I nyék is, amelyek a hagyományos színjátszás — különösen a diákszínjátszás — újjáélesztésében mutatkoztak meg. A DIÁKSZÍNJÁTSZÓ NAPOK megyeszerte kedvet ébresztettek színjátszó produkciók műsorra tűzéséhez. A szemléken szereplő több mint kétszáz versmondó műsorválasztása megfelelő volt. A ma élő költők műveivel azonban még mindig szűk- markúan bánnak a betanítók ás a versmondók. Középiskoláinkban tehát nagyobb gondot kell fordítani a mai magyar költészet — kiváltképp a somogyi származású és a megyénkben élő költők munkásságának — megismertetésére. N egyvenegy kórus, illetve népdaléneklő együttes lépett pódiumra a bemutatósorozat keretében. Öröm számunkra, hogy a háromnégy éve alakult Páva-körök többsége szívesen vállalkozik könnyű két- és háromszólamú kórusiművek, népdalfeldolgozások megszólaltatására. Sokat javult énekkaraink műsorpolitikája is: egyre nagyobb szerepet kannak a mai magyar szerzők művei, köztük a méltán népszerű politikai tömegdalok. Az irodalmi színpadoknál, színjátszó együtteséknél és a kórusoknál tehát színvonalemelkedés, a néptáncegyütteseknél azonban megrekedés tapasztalható. Többségük j megmaradt a hagyományos folklór színpad megjelenítésnél. A bemutatókon látott együttesek közül a balatonszentgyörgyi és a karádi táncosokat dicsérhetjük. A Somogy, a Balaton és a BM Tánc- együttes — e három legjobb csoportunk *— nem szerepelt a szemléken. A táncegyüttesek vezetőinek képzése és továbbképzése a színjátszókéhoz hasonló; megvei bemutató színpad létrehozása bizonyára kedvezően befolyásolja a somogyi néptáncmozgalom fejlődését. Több év óta nem láttunk művészeti szemlén felnőtteknek szóló bábprodukciót, pedig a népművelői továbbképzéseken sok bábjátékrendező vett részt. .Helytelen lenne a bábművészet szerepét csak az óvodai vagy iskolai bóbját- szásra szűkíteni, hiszen e műA népművészet, a folklór I ápolása Somogybán is megúj- ■ hodik. Néhány bemutatón túlsúlyban voltak a népzenei, néptáncos, énekes produkciók. Továbbra is mély szakadék tátong azonban a munkásság érdeklődése, részvétele és a műkedvelő mozgalom között. Ennek egyik oka az üzemi keretek közt folyó művészeti tevékenység hiánya. A megyei pártbizottság IV. ötéves tervre szóló közművelődési irányelvei világosan megjelölik azokat a feladatokat, amelveket ipari üzemeinknek és vállalatainknak a munkásdalkultúr? és a munkásszínjátszás érdekében teljesíteniük kellene. Az áfész-ek, az ipar* és mezőgazdaság] szövetkezetek jelentős hányada már magáénak érzi a műkedvelő mozgalmat: segíti a kórusok és táncegyüttesek tevékenységét. A nagyobb mari üzemek és vállalatok egy része viszont még mindig nem érez felelősséget a művészeti ízlésnevelés e fontom formájának támogatásáért. A műkedvelő mozgalom megyénk járásait tekintve se mutat egységes képet. A bemutatók szervezésében és lebonyolításában elsősorban a fonyódi és a kaposvári járás jeleskedett, itt láthattuk a legszínvonalasabb produkciókat. Elismerés illeti fiatal városunk, Siófok köz- művelődésének irányítóit, akik méltán büszkélkedhetnek három felnőtt kórusukkal, két irodalmi színpadukkal és táncegyüttesükkel. A kaposvári bemutatóról joggal hiányoltuk az üzemi munkásfiatalokból szervezett együtteseket. A város élvonalbeli művészeti csoportjai nyomában — néhány középiskolai kóruson kívül — nem találjuk az utánpótlást. Nem lehetünk elégedettek a siófoki járás Balaton- parti településein folyó művészeti munkával sem, és visszaesést tapasztalunk a nagyatádi és a marcali járásban is. Több nagyközség, Segesd, Lábod. Kutas, Böhönye, Kéthelv és más — főhivatású népművelővel rendelkező — település évek óta nem küldött művészeti csoportot a bemutatókra. A helyi tanácsoknak felül kell vizsgálniuk tehát a közművelődés e fontos területének helyzetét, s törekedniük kell a műkedvelő művészet hagyományainak újjáélesztésére. Gulyás József a Somogy megyei Tanács művészeti főelőadója balatonboglári és a siófoki középiskolások jó kedvű játé- prog- | kukkal a nézőknek sok-sok derűs percet szereztek. A már hagyománynak számító csurgói Rekonstrukció a megyei kórházban Megyénk, s megyei kórházunk nagy erőfeszítéseket tesz, hogy javuljon a beteg- ellátás és — általában — az egészségügyi helyzet. A megyei kórházban már 1965—70- ben megyei erőből harminchárom millió forintos korszerűsítési munkát végeztek el, régi épületeket újítottak fel, javították a műszeres ellátottságot. Ez a folyamat a megyei egészségügyi politika részét képezi; Siófokon új kórház kezdte meg működését, Nagyatádon új ötszázágyas kórház épül. — Ha lassú ütemű rekonstrukcióról beszélünk, akkor ezekre az erőfeszítésekre kell gondolnunk — mondta dr. Tarján László,, a megyei kórház igazgató főorvosa. Megemlítette. hogy nemcsak az egészségügyi politikához tartozik a megyei kórház rekonstrukciója, hiszen az eddigiektől eltérően messzemenően figyelembe veszik a városfejlesztést is. Éppen, mi-, vei eddig elhanyagolták ezt j a »kapcsolatot*-, a megyei ; kórház területe már túlságo- í san beépítettnek számít (31 százalékos!) A megyei kórházban folyó { rekonstrukció teljes áttekinté- j séhez röviden fölidézzük: mi j készült el a harmadik ötéves I tervben. Központi műszaki I épület és garázscsarnok, ■ nyolcvan személynek kelle- [ mes otthont nyújtó nővérszállás, központi sterilizáló, kor- J szerű szülészet és nőgyógyászat létesült. A régi mentőál- j lomás épületének egyik részét J KISZ-klubnak alakították át. j Közben hárommillió forintért j kisajátítást végeztek a Belő- j iannisz utcában. Az idegosztá- ] 'A korszerű épületben megkezdődtek a laboratóriumi vizsgálatok. A már kész korszerűsítési munkák mindegyikét nem láthatja a beteg, de a gyógyításhoz, a kórház életéhez fontosak, sőt nélkülözhetetlenek ezek a létesítmények. Csakúgy, mint azok a felújítások és beruházások, amelyekkel legutóbb elkészültek. A műszerállomány továbbfejlesztése és a közmű korszerűsítése mellett a legfontosabb az új kórbonctani épület, ahol részben már meg is kezdődött a munka. Ez tízmillió forintba került. Dr. Tarján László a többi osztály »motorjának« nevezte az új létesítményt, ahol a sejtek, a szövetek vizsgálata folyik. A halálesetek igazságügyi szakér| tőinek is helyet biztosítottak az épületben. A sebészeti és baleseti osztály egy új szárnnyal bővült, ahol a balesetet szenvedett járóbetegeket látják el. 1973 őszétől a Pécsi Orvos- j tudományi Egyetem oktatókórháza lesz a kaposvári me- j gyei kórház. Ez is jelzi, milyen nagy szükség van a I további rekonstrukcióra, eset- j leg ütemének gyorsabba tételére is. Ebben az évben kezdik meg a mosoda építését, s várhatóan jövőre befejezik. Fontos, az élelmezési részleg továbbfejlesztése, korszerűsítése, hiszen mintegy kétezer adag étel készül itt. Ennek a munkának a befejezése mar áthúzódik a következő ötéves terv idejére. Nem állnak le közben a közműfejlesztéssel sem, az elektromos hálózat korszerűsítésével és egy új kétszáz vonalas telefonközpont építését is hamarosan megkezdik. Varroda, az ügyvitelgépesítésnek iroda, új laboratórium, ötszáz személyes medikusotthon, húsz személyes terhespathológia, a bőrosztály külső tatarozása —- mindez a közeli időszak feladatai, illetve létesítményei közé tartozik. A következő években a rekonstrukció már a betegellátó osztályok bővülését, korszerűsítését eredményezi. így például az idegosztályt ideg- sebészeti részleggel bővítjük. Az új kórbonctani épület. H. B. lyon kijózanító működik. — — A nagyobb arányú kórházrekonstrukció előkészítésének ez a logikus sorrendje — mondta az igazgató főorvos. Csaknem hárommilliárd forint értékű munkát végeztek Olyan ez a napló, mint a többi: narancssárga fedelű és vastag. De a belseje titkokat rejt. Nem bakfislányok szerelmeiről, nem donjuani kalandokról. Ez a napló másmilyen napló. Az emberiesség naplója. A siófoki öregek Napközi Otthona vezetőjének, Kiss Kálmánnénak a naplója ez, s egyúttal a »megtakarított, becsben tartott« harminchét idős emberé is. Öt év titkai gyűltek össze benne. 1968-ban nyitotta meg ezt az épületet a községi tanács. S azóta a várossá nőtt Siófok tanácsa áldoz rá s az öregekre évi 161 ezer főri not. Két pihenő, ebédlő, tálaló, fürdőszoba: ennyi kell a mindennapi nyugodalomhoz. Már épül a klubszoba is, ahol tévénézéssel, rádiózással, társasjátékkal, könyvvel kötik le majd szabad idejüket. Ennyi kell a mindennapi nyugodalomhoz. Csak emnjd? A napló arról tanúskodik, hogy nem. Ez bármilyen sok is, mégis kevés. Csipetnyi emberiesség, gondoskodás, jó szavak... Ez az a többlet, amelyért nem lehet számokkal kifejezni. Az a plussz, amelyet csak a ml társadalmunk tud •dnl A napló szocialista szerződéseket is őriz. A Delta étterem, a Kőolajvezeték Vállalat, az 1-es postahivatal egy-egy szo- enbsta brigádjának tagjai fr- 1 A napló titkai Öregekről-mindannyi unknak I ták alá ezeket. Vállalták, hogy gyámolítják, látogatják, segí- | tik az idős embereket. Zenés teadélutánokat szerveznek, ismeretterjesztő előadásokat tartanak, nőnapot rendeznek, gázpalackot szereznek, postai levélszekrényt szerelnek föl, bútort javítanak, kirándulásra buszt bocsátanak rendelkezésükre. És vállalásaikat — dicséretükre nem elég a »rossz szolga«, a jó szó — teljesítették, sőt túlteljesítették. ' Az eredmény: kedélyes, derűs napok. Kandallónál nagyobb hő- jű emberi meleg. Ez a napló arról is tanúskodik, hogy a város felelős emberei is el-éljárnak ide. S nemcsak azért, hogy jelenlétükkel megtiszteljék a munkában megfáradtakat, hanem azért is, hogy meg- és feljegyezzék a kívánságokat, evidenciában tartsak a sok »jó lenné«-t meg a »ha ezt még megcsinálnátok«-«!. Fényképek őrizték meg a múló időt. A fekete és teher is kifejezhet boldogságot — ez a bizonyosság ereszt gyökeret saemlélőikben. »Az a farsangi i jelmezbál! Emléknél, Ferikém?« Ki tengerész volt, ki menyasszony újra, ki kanász, ki király. Nem lehet azt elfelejteni! Délután fél háromtól este kilencig ... Mindig megemlegetik. Gera Feri bácsi, a nyugdíjas fodrász — a jelmezben: csodadoktor — felkérte Klárikát, a nyolcvannyolc éves menyasszonyt Még Honthy Hanna-imitator is akadt Szólt a tangóharmonika, szállt az ének. A Vezetőnő —* támaszuk és mindannyi uk kedvence — írta a szövegét: »A napközi otthon lakói, kis- angyalom. Gombát ettek ebédre, kisangyalom. Az a gomba oly rossz volt, aki ette mérges volt, kisangyalom.« Kirándulások, együtt töltött szép órák. Hajóval a Balatonon. busszal a K^loska-völ gy- ben, délután a Deltában. Most Budapestre készülnek, orszag- házat látni. Alig várják, hogy indulhassanak. Közösen ünnepelt névnapok, születésnapok. Kijut az ünneplésből a legfiatalabb Tóth Fe- rencnének s a legidősebbnek, a nyolcvamnyoic éves Pereczes Ferenciének is. A betegség, a baj ködös saomorúsá-g. Olvasom a naplóban: »November 15. Sós néni rosszul lett, kórházba kellett szállítani.«. A kedvet csak a közös tevékenység szítja fel újra, mint lehelet a pislákoló tüzet. Locsolás, palántázás, pihentető foglalkozások. S ha néha-néha türelmetlen a szó, Kiss Kál- mánmé csendesíti le a magasabbra csapó hullámokat. A napló igazolja: külön foglalkozik a könnyebben. sértődők- kel, érzékenyebbekkel. Biztonságban vannak. Gera Feri bácsi szerint: »Lakásom mindig volt, otthonom meg nem. Most az is van.« Törődnék velük. Az ebéd a kórházból érkezik. Két menü között választhatnak. Orvos rendszeresen jár ide, az orvosságokat kiküldik. A kőolajvezetékes Zója brigád műanyagtetőt ígért az udvar fölé. A Vízügyi Kirendeltség uzsonná- ravalót adott, a tejüzem tejet, a sütőüzem napi száz péksüteményt, időnként sort az ünnepekre a kirendeltseg, halat a halászati vállalat, s az áfész is gyakran meglepi őket. Boldog öregkor. Van ilyen. Leafcó László a népgazdaság számára az építő katonák egy év alatt A Honvédelmi Minisztériumban most készült el az ösz- szesítés arról, hogyan segítették a Néphadsereg új kiképzési rendszerű, műszaki alakulatai a kiemelt népgazdasági beruházások megvalósítását a múlt évben. Az adatok szerint a katonák megközelítően 20 millió órát dolgoztak és csaknem hárommilliárd forint értékű munkát végeztek a kiemelt beruházásoknál, a nagy lakótelepi építkezéseken, közlekedési létesítményeknél, rekonstrukcióknál. Olyan létesítmények átadását segítették munkájukkal, mint a bere- mendi Cement és Mészművek, a kelet—nyugati Metró-vonal, a visontai Gagarin Hőerőmű. Részük van a katonafiafalok- nak abban is. hogy előreláthatólag hamarosan átadhatják a forgalomnak az M—7-es út Martonvásár és Székesfehérvár közötti második szakaszát. A műszaki alakulatok az idén is segítik a népgazdasági tervek megvalósítását. Egyebek között dolgoznak a Péti Nitrogénművek rekonstrukció jáná), Százhalombattán a Duna menti Hőerőmű építésénél, Dunaújvárosban a Hullámpapírgyár építkezésénél, Leninvárosban az olefin-program megvalósításához kapcsolódó munkáknál, a hejöcßa bai Cement- és Mészművek rekonstrukciójánál. A Honvédelmi Minisztérium illetékesei elmondották azt is, hogy a műszaki csapatoknál sok a szocialista brigád. Már eddig több száz munka- kollektíva nyerte el a megtisztelő szocialista címet. A Néphadseregben meghonosodott szocialista verseny mozgalomban a műszaki alakulatok tagjainak 65—70 százaléka kapcsolódott be. Megállapítható, hogy az újrendszerű kiképzés jól szolgálja a katonafiatalok felkészítését, s lehetővé teszi szakmai fejlődésüket is, hiszen munkájuk révén számosán tesznek szert szakképzettségre. Emellett azokat, akik nem végezték el az általános iskolát, a hadsereg hozzásegíti ennek pótlásához is. A műszaki csapatok nemcsak a term’.ési feladatok elvégzésében állnak helyt becsülettel, hanem az előírt katonai kiképzési program végrehajtásában is. A katonák as őket megillető ellátáson túl — egyéni teljesítményüktől függően — havonta többszáz forint jutalomban részesülnek. Somogyi Néplopl 5
