Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

Fontos határozat nyomán — —- ■" - ------------- - ­r E LETKOZELBEN Négyszázötven méter lelkesedés Közhelynek tűnik, pe­dig mélységesen igaz: az élet nem áü meg. Az általános fej- lődés, változás fokozódó köve­telményei láttán egy évvel ez­előtt fontos elhatározásra ju­tott a megyei pártbizottság. Megállapította ugyanis, hogy a testület Irányító és ellenőrző tevékenységét tovább kell fej­leszteni. Gondoskodni akart arról, hogy a választott em­esett itt természetesen a lakos­ság ivóvízellátásáról, az utak korszerűsítéséről, a gázprog­ramról, az egészségügyről és a művelődési élet örömeiről, gondjairól is. A megyei párt- bizottság tagjai nagy érdeklő-, i eléssel figyeltek mindenre, és | kérdéseket tettek föl. A tájékoztató összegezése­ként Németh Ferenc, a Köz­ttLdUt, UW&r - ----- -------- , b erek közéleti pártmunkája ; ponti Bizottság tagja, a megyei« __ r I i t t 1 _' Ll- .1 —■ —.1 lí— g *mil — rí »«-, O I _ h atásosabb és szervezettebb le­gyen a korábbinál; hogy a me­gyei pártbizottság tagjai job­ban vegyenek részt a döntések előkészítésében és a végrehaj­tás ellenőrzésében. S hogy ez az igény megvan bennük, azt jeliri batíatlan információéhsé­gük s a tapasztalatszerzés lan­kadatlan ambíciója. Kézenfek­vőnek tűnt tehát a határozat minden pontja, amely útmu­pártbízottság első titkára mondta: — Gazdag információkat ka­pott a megyei pártbizottság . r Nagyatádról, legifjabb váró-1 sunkról. Köszönetünket fejez- ; zük ki ezért, és szívből gratu- i tálunk eredményeikhez. A j nagyatádiak biztosak lehetnek abban, hogy a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács mint eddig, ezután is támogatja vá­A látogatók három ■ csoport­ban három irányba, három üzembe indultak. Látni, halla­ni, tapasztalni, kérdezni és vé­leményt alkotni, amely nélkül nincs érdemi vita, és nem le­hetséges megalapozott döntés sem. A Danuvia 4. sz. gyám­ban a jelent nézték, de a jövőt is látták a kibontakozó ter­veiéből. A nagycsarnok építé­sével bajlódnak még, de már ! látszik: korszerű szerszám- ; gyárrá fejlesztik ezt az üze- I i met. Közel ötven milliós be- j ruházást kezdtek el, s a dol­Ez az út, amelyet a mos- dósiak közös elhatározásból, közös összefo­gással tíz nap alatt megépí­tettek, valódi alkotás. S azok nézik a legna­gyobb örömmel a rajta suhanó gépkocsikat, akik tettek va­lamit azért,, hogy a sárten­ger helyén jó út vezessen a Kossuth Lajos gozók számát háromszázzal ... *-» rrkl i L- 7\/T 11 r-il.- o rvn rí í i ilr i ' tatásokat, módszereket adott a ^ rosfejiesztósi elképzeléseiket, testület számára. A döntést természetesen tet­minden konstruktív és reális helyi tervet, amit a városi tok követték, s ezek haszna | pártbizottság képvisel. máris érezhető a munka szín­vonalában. Az egyik fontos el­határozás az volt, hogy a párt- bizottság tagjainak jobban, életközeiből kell megismerniük a megye gazdasági, társadal­mi, politikai életét. Lehet, hogy a kívülálló szamara fur­csa ez a megfogalmazás. De az az igazság, hogy a testület tagjainak nagy része bizonyos témáikat csak papírról, jelen­tésekből ismerhet hiszen más Több észrevételt tett Nemeth elvtárs — mint emlí­tettem — a lakásprogram megvalósításával kapcsolat­ban. Elmondta, hogy a megyei pártvezetés már kifejtette vé­leményét ez ügyben az egész megyére vonatkozóan. Ezért meg’kell vizsgálni a helyzetet, s ha mulasztást, szervezetlen­séget tapasztalnak valahol, ha huzavona jellemzi az építést, munkaterületen dolgozik, és szigorúan utasítani kell a ve- saját hivatása névén mozgásá­ban is viszonylag korlátozott. Meg kellett tehát szervezni , a heiyszÉm látogatások es ta- pasztafetsaeraés lehetőségét. Boriak együk igen fontos — .jóllehet nem az eüső — állo­mására, vettünk részt a héten. Autóbuszba ültek a testület tagjai, s legifjabb varosunkba, Nagyatádra látogattak, ahol a városfejlesztés sikereivel, gondjaival, munkásokkal és üzemekkel ismerkedtek. És ez a véüeményalíkotás szempontjá­ból «mdkttül nagy jelentöse­gű. I Gémes» Sándor, a városi pártbizottság első titkára volt a házigazda. A környezetből -- hisz a vadonatúj művelődési ház termeiben íogádták a tes­tület tagjait — és a tájékozta­tóból is kiderült: N ogyatád méltó a városi rangra. Vezetői előrelátóan terveznek, harcol­nak,: alkotnak a legfőbb bizto­síték: a lakosság támogatású zetőket o tervek teljesítésére, s ha szükséges, a felelősségre- voraas sem maradhat el. Utalt a kórházépítés gondjaira is, s elmondta: nem megalapozat­lan az a terv, hogy 1974 de- •cemlberének végére elkészüljön a kórház. Mint mondta: — Ne adjuk át magunkat a kényelmességnek. Küzdenünk kell a mindent »megmagya­rázok*, a »mesemondók* fel­fogása, a mélázók módszerei ellen. Állandóan újítani és kezdeményezni kell, támogat- , ni a jó elképzeléseket Nem törvényszerű, hogy megismét­lődjék a siófoki kórház építé­sének elhúzódása. Ehhez azon- ! ban éberebben, határozotlab- I ban kell dolgozni, és nagyobb ! követelményeket állítani ön- ; magunk, a kommunisták és j mindenki elé. j / Ezután útra indultak a me- j gyei pártbizottság tagjai, hogy ; a tájékoztatót követően sze­mélyesen hövelik. Munkaerőgondjuk nincs, jóllehet elég nagy a fluktuáció. Dolgozóik többsége *nő, s a róluk, családjukról való gondoskodást is jelzi, hogy a központ 1974-től egymillió fo­rintos lakáskölcsönketetet biztosit a dolgozók szántára. Az Újpesti Cérnagyár nagy­atádi telepén termékkiállítás várta a vendégeket, és tájé­koztató előzte meg a gyárlá­togatást. E nagy múltra visz- szatekintő üzem is! fejlődéssel, új gépekkel, kiváló termékek­kel dicsekedhet. De igaz az is, hogy 1913-ból származó gépe­ken is doligozrMí még, s hogy jóllehet Nagyatádon állítják elő a nagyvállalat exportter­mékeinek 80 százalékát, a munkások keresete a béreme­lés után is 15—17 százalékkal alacsonyabb a pestiekénél. Ezen sürgősen változtatni kell. A harmadik csoport a kon­zervgyárba látogatott, ahol ta­valy 760 vagon gyümölcsöt és AZ INDÍTÁS. Sokan kérték különféle fó­rumokon, hogy szűnjön meg az az áldatlan állapot, amely elsősorban a Kossuth Lajos utcaiakat sújt­ja. A községi népfrontbizoít- a noteszban ság a múlt év teljesítménye májusában aztán úgy dön­tött, hogy felkarolja az építés ügyét, szervezője lesz a lakosság megmozdulásának, serkentője a vállalatok, intéz menyek összefogásának. Minél kevesebb pénzből — ez volt a jelszó. Amit lehetett, magára vállalt a tsz, aztán a szanatórium, amely a koráb­ban elkészített tervet adta. A nagyberki közös tanács min­den pénzt összeszedett — amit lehetett —, e nemes cél­ra, aztán tárgyalt, intézkedett, Magas­és Mélyépítő Vállalat mély­építő részlegének a támogatá­minden társadalmi megtalálható. munkás 2500 vagon zöldségfélét dolgoz­tak fel. Termékeik nyolcvan megnyerte a Tanácsi százalékát exportálják. A tá­jékoztatóban és a kérdések kapcsán is sok szó hangzott el a munkások életkörülményei­ről. A megyei pártbizottság tagjai a szocialista brigádok munkájával, a dolgozok véle­ményével, a munikásnök hely­zetével ismerkedtek, s értékel­ték többek között a gyár rend-" j meg a szeres képzésre és továbbkép­zésre tett erőfeszítésért út- | napra is. Dicsértek a termelő- szövetkezet traktorosait, akik az esti órákban, a rendes mű­szak után szorgoskodtak gé­pükkel az építkezésen. A NÉGY EDÉÉRT. A közös tanács energikus, fiatal elnö­kével együtt számolgattuk, mennyibe is került körülbelül j *3a ** a három méter hatvan centi­méter széles, négyszázötven méter hosszú út. Nagyon ke­rekítve — ebben benne vara az anyag árától a szállításig, a társadalmi munkától a hen- gerezésig minden — kétszáz­ezer forintra rúg a költség. sát. Az itatásos makadámút j Stágl József tréfásan azt lelkét ők adták a szakértei- ' mondta, hogy ha máshol elol­A három csoport a dél­utáni órákban összegezte ta­pasztalatait, és mindenki hasz­nosnak, igen tartalmas mun- kaprogrammák minősítette a nagyatádi látogatást. Etelkö­zeiből látni, haliam; megis­merkedni az emberek gondjai­Ahogy kiléptek a talán Du- I zelségbe kerülni a munkások- náratúkai is egyedülálló mű- ; kai és figyelni minden észre­velödési ház épületéből, az új városközpont nagyszerű léte­sítményei tűntek a szemükbe. Mögöttük magasba nyúló la­kóépületek sora. Es minden­felé a »rombolás-*, azaz az új születésének képe bontakozott ki előttük. vételükre, megnyilvánulásaik-; í na — azt hiszem, nélkülözhe- \ teilen követélmény ez a vá- t lasztott testületek tagjai és j mindéin vezető szamara. X B. A iia«-y erőpróba előtt — „ ------esen is meggyőződjenek , _ , __, ,, , .. n ak birtokában. Gemesi San- , ^ }{jú ^táros*elÖrehala<fásáról.1 val, szemSyes kapcsolatba, ko- dor először a pártéletről tá­jékoztatott, azután nagyon jel- j lemző és kifejező módon a j társadalmi összefogás éredmé- j nyeit taglalta. Fiatal városunk [ fiataljaira csakúgy számítani I lehet, minit a munkásokra, aki- : két ugyancsak ifjúnak, á mun- í kásosztály fiataljainak lehet j nevezni, hisz kétharmad részük j öt éVeh 'belül kezdte el az ipari munkát. S hogy Nagyatád ipa- j ri varos? Az üzemek évi ter­melési értéke meghaladja már a hétszáz milliót, s a» foglal­koztatottak 63 százaléka az iparban, dolgozik. Ezek a sza­mok nemcsak örömtelik, ha­nem gondot is okoznak a vá­ros vezetőinek. Kevés a szak­munkás. kevés a jól képzett ember. Ezért fokozott gondot fordítanak arra, hogy a hiá- , nyos felkészültségű emberek is elvégezzék az általános iskola nyolc osztályát. S amióta szak­munkásképző iskolájuk van. több mint ezer fiatal szerzett szakmunkás-bizonyítványt. A folyamat nem állt' meg, s a felnőtteket is arra késztetik, hogy mielőbb tegyenek szak­munkásvizsgát. Jól látják te­hát: képzett munkaerő nélkül elképzelhetetlen a további fej­lődés. .r.y '. cr; műkkel, a többi munkát a j mosdósi emberek vállalták > magukra. Nem számított, } hogy este hívták őket vagy \ Hajnalban, szombaton vagy | vasárnap, szívesen fogtak ' szerszámot. Most is 1 akad önkéntes társadalmi munkás bőven; az utolsó si- 1 mításokhoz. A pontos nyilván­tartás szerint hetvenen dol­goztak az útépítésen: volt aki hat napot, mások ötöt, ki mennyit tudott vállalni. A társadalmi munka — összesít­ve — kétszáz napot tesz ki, s ezenkívül húszezer forint folyt be aaoktól, akik nem a két kezük munkáját, hanem pénzt ajánlottak fel. Amikor meg kellett fogni a csá­kányt, az ásót, a la­pátot, akkor nemcsak a fia­talokra számífh attak a szer­vezők, hanem a nyugdíjasokra is. Kész örömest jelentkeztek munkára három, sőt négy vassák ezt, s kedvük támad a tényleges költség negyedéért építeni utat, ők bizony nem vállalják. Az igaz ugyanis, | Mosdóson. hogy tíz nap alatt készült el, az előkészítés azonban ta­valy óta folyt; s azért sike­rült kis pénzből ennyit épí­teni, mert tésre talált a Hazafias Nép front kezdeményezése. Dr. Al- bept ^Áron, a szanatórium or­vosa, a Hazafias Népfront megyei bizottságának tágja, ugyancsak ezt emelte lei, hogy még azok is, akiknek vég­eredményben nem volt köz­vetlenül érdekük a jó út, szintén messzemenő segítsé­get nyújtottak. Például a komlói kőbánya kedvezmé­nyesen adta a követ, a hatéi TÖVÁL átengedte az állomá­son a rakodóterületét, nehogy ez is növelje a mósdósiak ki­adásait. S még arra is volt gondja, hogy a kővel megra­kott vagonokat azonnal kira­kassa, mert tetemes összeget elvihetett volna a vagonállás díja. EMLÉKTÁBLA HIRDETI MAJD, hogy a Hazafias Nép­front kezdeményezésére tár­sadalmi mpunkában út épült Mosdóson. Sokan járnak a szanatóriumba — itt kezdődik az új út —. s biztosan öröm­mel olvassák majd ezeket a sorokat. Akivel beszéltem, mind azt mondta, hogy még nem volt ilyen nagy méretű társadalmi megmozdulás a fa­luban. Akár a szanatórium, a termelőszövetkezet, a ta­nács vezetőit1 soroljuk, akár a népfront tisztségviselőit, egyformán szívvel-lélekkel szerveztek, intézkedtek, moz­gósítottak. Gál Sándor, a sza­natórium mezőgazdásza a vá­lasztáskor került be a tanács- a végrehajtó bizottság­ba. Nagy igyekezettel szervez- I te a társadalmi munkát, s pontosan jegyzett mindent. El­mondta, hogy mindenki Csak aranyit tett, amennyi a köte­lessége. Viszont ügy fogtak hozza, hogy ennek sikerülnie kell. Evés közben jön meg az ét­vágy. Most már újabb terve­ket szőnek. Nagyberkiben és Virágokat ültet­nek a Kossuth Lajos utcai há­zak elé, sőt hulladékanyagból szeméttartókat készítenek ide. , Ha minden sikerül, akkor a mindenhol meger- |. Vörösmarty utcában ugyan­csak megépítik az utat. Lajos Géza fi: A megyei tanács mező gazdasági és élelmezésügyi osztálya levélben fordult valamennyi termelőszövetkezet elnökéhez, felhívta a figyelmet az aratást megelőző és a gabonabetakarítással kapcsolatos legfontosabb tennivalók­ra. Aratásra keszüiünk. Me­gyénk mezőgazdasága felelös- ségteijes, nagy munka előtt áll. Felideződik emlékezetben a tavalyi, nfegy termést ígérő év. majd az egyre aggasztóbbá váló esőzés, aztán az alföldi termelőszövetkezetek örökös péLdát adó önzetlen segítsége. — Különlegesen nehéz aratás — így marad meg emlékeze­tünkben 1972 nyara. Igen kö­zeli a példa. És most, amikor ismét , elérkeztünk ehhez a munkálioz, mindenképpen sor­ra kell venni a jó és rossz Nagyatádon a lakásprogram tapasztalatot, s amíg nem ke- megvalósításáért is. A negye- j so- a legfontosabb teendőkre Erőfeszítéseket tesznek dik ötéves terv célkitűzése 900 új lakás, s ebből 1973 már­ciusának végéig 316-ba költöz­hettek be a lakók. Huzavona, vita, megnemértés tapasztalha­tó — a kivitelezőkkel, az OTP- vei, — s ez nehezíti a tovább­jutást. Később a megyei párt­bizottság első titkára is utalt arra, hogy energikusan és ha­tározottan kell fellépni — iránt mondta: a »mesemondókkal* szemben —, és biztosítani a íórdítani a figyelmeit. I Nem véletlenül hangsúlyoz­zuk ezt, hiszen a legiddsze- I rühb munkával, a szálas ta­karmányok betakarításával maris késesben vagyunk. Ez meghatározza a feladatot is: nagyon fontos, hogy az állat­állomány teli takarmányszük­ségletét jórészt biztosító szálas takarmányokat és pillangóso­kat a legrövidebb időn belül biztonságba helyezzék a szö­vetkezetek. Ezzel legalább «yertrangú napi fiadat a növényápolás '•’két hónap meglehetősen ked­vezőtlen időjárása az átlagos­nál nehezebb helyzetet terem­tett szövetkezeteink többségé­nél ebben az ágazatban. A csapadékos hideg április kö­vetkezteben hiányosán keit ki a vetés, ezért újra kellett vet­ni mintegy háromezer hektá­ron a kukoricát, a cukorrépát és a borsót. A májusi aszály következtében viszont nem hatottak a vegyszerek, elgyo­mosodtak a táblák, szükségessé vált a kapálás. A június ele­jén, »a huszonnegyedik órá­ban« megérkezett, várva várt eső most sokat javít a helyze­ten; segíti a gabona szemkép- ződését, jótékonyam befolyá­solja az eddig meglehetősen sanyargo növények fejlődését. Az említett két feladat nap­jaink sürgető munkája. De ah­hoz, hogy a varható 225 ezer tonna gabona időben s jó mi­nőségben raktárba kerülhes­sem, igen körülteknrtóen es gondosam fel kell készülni az aratás valamennyi részfelada­tára. Alapvető, hogy a me­gyében levő 750 kombájn, a nyolcvanöt üzemi szántó, a szállítás, a tárolás valamemv­bam tegyen az aratás kezdeté­re. s ellátva megfelelő tárta- lékalkaitrésszed. A tavalyi ta­pasztalat arra int, hogy vala­mennyi tárolót idejében fel­töltsek üzemanyaggal. Az elő­készületekhez tartozik a mun­kaszervezet részletes kidolgo­zása, a versenyszellem fellen­dítése, a dolgozókról való to­kozott gondoskodás is. Mindez feltétele annak, hogy ne álljon majd egyetlen gép sem szer­vezetlenség miatt! Ugyancsak a múlt év tanulsága, hogy ez a nagy munka pem nélkülözheti I az üzemek közötti együttmű­ködést, s az egymás segítésé­nek mód jában is mindenkep­pen most célszerű megálla­podni. Most készül a padka. Interjú Kádár Jánossal a Társadalmi Szemle júniusi számában tervszerű előrehaladást. Szó* mielőbbi elvégzése. Az trtótobf kast eszköze úzesmsé&z meny- i lapot-« Lehetne sorolni . tovább a gazdaságokra, es a velük kap­csolatban levő ipari vállala­tokra váró sokrétű feladatot. Annyi bizonyos, hogy igen nagy erőpróba, igen felelős­ségteljes heteik előtt á& mező­gazdaságunk. Es szerveaettefő- készútettél igen sok későbbi gondnak lehet elejét venni. Mmdaranyiunk erdeke, hogy minél kevesebb nehézség za­varja szövetkezeteink áldoza­tos, nehéz, nagy munkáját. Mániát A folyóirat vezető helyen foglalkozik a két munkáspárt egyesülésének negyedszázados i évfordulójával. Közli azt az interjút, amelyet Kádár János adott az -Interjúk a munkás­egységről (1945/1948)« címmel most megjelent visszaemléke- •‘zés-kötet szántára. A Központi Bizottság első ti tkára munkás - osztályunk nagy történelmi győzelmeként értékeli a 25 év előtti egyesülési, s a mát te­kintve is egyik legfőbb erőfor­rásunknak jelöli meg a mun­kásosztály egységét, a párt egységét. Az MKP és az SZDP egyesülésének történelmi kö­rülményeiről és jelentőségéről ad részletes elemzést Dezső tarauimányta. A békés egymás meSett őSés- és az- deoiogias függéseit világítja meg bakos Sándor cikke. Drecm József és Hetényi István a népgazda­sági tervezés jövőjéről, a ter­vezési módszerek fejlesztésé­ről vet fel néhány gondolatot. Egy Békés megyében végzett szociológiai felmérés alapján H. Sas Judit a családi életmód változásait adalizalja tanul­mányában. Dr. Bihari Mihály arról ír. hogyan próbál osztályhazist szerezni magának a -balolda- fiság«. Galicza János a Rad­nóti Miklós Gimnáziumban folyó fakultatív rendszerű ok­tatási kísérlet tapasztalatairól nyújt részletes áttekintést.

Next

/
Thumbnails
Contents