Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

Politikai felelősséggel a beruházásokért Három hónap telt el azóta, [ bős, mert elég nagy a párttag- j olyan, hogy nem tartották hogy a Kaposvári Városi Párt- j ság számának ingadozása a Jci- j megfelelőnek, s visszaadták bizottság meghatározta az épí- ; lépések miatt (ebben az évben i kiegészítésre. Ezzel elérték, tőipari pártszervek és -szerve- : például csaknem tíz). I hogy a taggyűlés színvonala 0! község, két puszta - együtt zetek főbb feladatait a gazda ságpolitikai munka továbbfej­lesztésében a megyei párt-vb intézkedési terve alapján. A helyzetet elemző jelentésben, a feladatok meghatározásában többször szerepelt a Dél-Du­nántúli Vízügyi és Közműépí­tő Vállalat pártszervezete, mégpedig azért, mert az útke­resés miatti kezdeti bizonyta­lanság legjobban őket jelle­mezte. A vállalat négy me­gyében dolgozik, létszáma gyorsan nőtt, egyre több párt­tag került a DELVIÉP-hez, s közben nem alakult ki a tar­talmi munka szervezeti kere­te sem. Szekeres Já­nos, a párt- szervezet szer­vező titkára a pártbizott­ság ülésén elmondta, hogy el­indultak a jó úton, éppen ezért türelmet kér. Az eltelt ne­gyedév eseményei igazolták ezt. A pártvezetőség követke­zetesen nekilátott a városi pártbizottság ülésén javasolt Határidőre, nagy gondot | ..................... | tordított arra j fl minőségben: a pártszerve­______________I zet, hogy m inden kommunista politikai felelősségét erezzen a beruhá­zásokért. A pártszervezet a gazdasági vezetők minden jó kezdeményezése, elhatározá­sa mellé állt. Holl Lajos igaz­gató szerint ennek nagy sze­repe van a DÉLVIÉP fejlődé­sében, a termelés, a létszám növekedésében. Kaposváron, Somogybán minden vízépítési munkát elvállalnak, semmi­lyen megrendelést nem utasí­tanak vissza, sőt még lakóház­alapozást is végeznek az épí­tés gyorsítása végett. A DÉL- VIÉP kommunistái mindent megtesznek azért, hogy a vá­ros, a megye szempontjából fontos beruházások időben el­készüljenek. így például a Sántos II. vízműprogram első ütemét jövő nyárra feltétlenül befejezik. A központban dol­gozó kommunisták a szervező- irányító munkában, a fizikaiak feladatok megoldásának. Elő- j az építkezésben mutatnak pél­Különösen í emelkedett, hasznos vita ala­kult ki például a személyzeti munkáról, az ifjúsági törvény végrehajtásáról, a gépészet, a termelés helyzetéről. Különösen jó visszhang- ja volt a vál- j lalatnál an­___________J nak a taggyű- | l ésnek, melyen a termelési osztályvezető beszámolója alapján ennek a területnek a Föllendült a munkaverseny szőr is a pártcsoportok meg­alakítását kezdték éL Egy olyan vállalatnál, amely Zala­egerszegtől Siklósig végez munkákat, létfontosságú a pártcsoport. Kaposváron hár­mat, Pécsen kettőt, Marcali­ban, Nagyatádon egyet-egyet alakítottak. A pártcsoportbi- zalmiak általában olyanok, akiknek megfelelő gyakorla­tuk van. a pártmunkában. Má­jus elején alakultak meg a pártcsoportok, utána a vezető­ség összehívta a hét bizalmit, s tö vár ől-hegyi re megbeszélte velük, milyen feladatok meg­oldásában vegyenek részt. A jövőben az ő vállukon nyug­szik az állandó pártmegbízatá­sok kiadása is. Eddig éppen azért nem tudott előbbre lépni a partszervezet, mert hiány­zott a tagok és a vezetőség között az a kapocs, melyet a oártcsoport jelent. •Tavult a tervszerűség Is. Ta­valy mindössze kétszer tartot­ok oárttaggyűlést, az idén már háromszor, pedig nagyon "•“héz a megjelenés, úgy hoz­zák a tagokat a szomszéd me- m-ökből gépkocsival. Ezen a Helyzeten hamarosan változ­tat. hogy most készítik elő Hőbb pártszervezet megalakí­tását. A ks.posvárin kívül egy már van Nagykanizsán, s Pé­csen is szeretnének alakítani; Kaposváron pedig . három alapszervezet alakulna. Ter­mészetesen csúcsvezetőség irá­nyítja majd őket, hogy megfe- 1 élőén érvényesüljön minden­hol a közös érdele­A vállalat mindössze két és fél éves. A kommunisták több­sége tíz évnél régebben tagja a pártnak, s máshonnan került a DÉLVlEP-hez, magával hoz­va gyakorlatát, tapasztalatát. A vezetőség a városi pártbi­zottság útmutatása szerint nagy gondot fordít a fizikai dolgozók nevelésére. A taggyű­lés éppen a közeljövőben há­rom munkás fölvételéről tár­gyal A pártépítés azért San­dát. A balatoni regionális víz­mű, a nagyatádi szennyvízte­lep építését ugyanígy figye­lemmel kísérik. A nagyatádi építkezés tervét háromnegyed éves késéssel, két hete kapták meg, mégis befejezik a szenny­víztelepet az eredeti, jövő de­cemberi határidőre. A pártvezetőség az idén ve­zette be azt a módszert, hogy az osztályvezetőket taggyűlé­sen beszámoltatja. Előtte veze­tőségi ülésen vitatták meg, alapos-e a párttagok elé kerü­lő beszámoló. Előfordult gondjait tárgyalták meg. Min­denki egyetértett azzal, hogy a munkálhat első osztályú mi­nőségben kell kivitelezni, nem engedhető meg, hogy a befe­jezési határidőket ne tartsák meg, mert ez nemcsak anyagi, hanem erkölcsi hátrányt is je­lent. Az 1973-ra tervezett 220 millió forintos termelési ter­vet csak úgy lehet elérni, ha a kommunisták példamutatá­sukkal magukkal ragadják a pártonkívülieket, s nem tűr­nek meg semmiféle lazaságot. Ebben sokat segíthet a föllen­dülőben lévő murikaverseny- és szocialistabrigád-mozgalom is. A pártvezetőség és a szak- szervezeti bizottság javaslatá­ra június 1-től függetlenített munkaversenyfelelős tevé­kenykedik a verseny tartalmá­nak. az értékelések rendsze­rességének javításén. A DÉLVIÉP pártszervezete sokat megoldott azokból a fel­adatokból, mélyeket a városi pártbizottság javasolt. Az év második felében taggyűlésen vitatják meg, mit kell még tenni a pártmunka tartalma­sabbá tétele végett. Lajos Géza A legfőbb feladatot most a takarmány betakarítása jelenti. Törökkoppányban példásan szép kazlak »épülnek«. — A szövetkezeti iroda ide | költözött már? — Nem. Még Döröcskén van, de már nem sokáig. A fiatalasszony továbbsiet a szoi'osadi utcán, még rámutat az irodaházra: ez lesz az. Fes­tők, asztalosok dolgoznak, sze­»•Nagybirtokosok« lettünk i Fél év után így mondja az — mondták a törökkoppányi J elnök: • kazalrakók —, a kezdeti ne-, — Mindenki a helyére ke­hézségek után szépen beindult) minden. Talán így jobb lesz. Ritka szép kazlak emelked­nek egymás mellett. Mondják, ,, , szinte teljesen gépesített a relesi munka folyik. Készül a J szálas betakarítása, csak hát nagy család »új otthona«. Nem egészen fél év telt el azóta, hogy a tabi dombvidék hét településének népe az együttes út mellett döntött: a különálló gazdálkodási egysé­gekből egy szövetkezetét ala­kítottak. Készülődés a gabona átvételére és szárítására Maholnap szürkébe, majd aranysárgába vált át a gabo­natáblák színe — közeledik az érés, az aratás ideje. Messzire távolodtunk attól az időtől, amikor még külön folyamatot jelentett az aratás, és megint más, befejező szakaszt a be- hordás, a cséplés, a raktáro­zás. Ezek a munkák most együtt zajlanak, s ebből kö­vetkezik, hogy milyen alapos fellcészülést igényel a nyár iegnagyofbb munkája, a gabo­na betakarítás. Kékesi Jenőtől, a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgató­jától hallottuk a tájékoztatást a közelmúltban az egyik me­gye tanácskozáson arról, hogy a negyedik öteves terv során 3000 vagon gabona elhelyezésére millió forintos költséggel megkezdődnek a mintegy 75—80 millió forintos beruhá­zás alapozási munkálatai. Készültek és készülnek a to­vábbiakban is fémsilók a me­gyében. A termények betakarításá­nak idejére 208 »átvevővona­lat« épített v; a vállalat, szá­mos berendezéssel, géppel. Száraz időben összesen 160— 200 vagon terményt képesek a kazalépítéshez kellenek a »mesteremberek«. — Kezdeti nehézségek? — Hát persze. Hiába volt a szomszédság, mindenütt meg­voltak a kialakult szokások, a másiktól eltérő gyakorlat. Egy szövetkezetben meg egységnek kell lennie. A vezetők bizto­san jobban meg tudják mon­dani, hogy ezt az egységet megteremteni talán a legnehe­zebb. Nekik is, és mondjuk meg őszintén, nekünk is. Ha együtt vagyunk, akkor egyfor­ma elvek szerint kell dolgoz­nunk, s ennyi ember között mindig akad — kivált eleinte —, akinek nem nagyon tetszik ez. Az öt község: Törökkoppány, Szorosad, Kára, Somogyacsa, Somogydöröcske, a két puszta: Gerézd- és Jutom-puszta. Az igali tetőtől Koppányszántóig, I a tizennyolc kilométeres »ten- Az elmondottakból kitűnik • l Sely« mellett meredek dombo- a vállalat és a tsz-ek közötti, I kat ás völgyeket ölel a 8300 valamint tsz-közi összefogás- j k°lű közös határ. A szövetke- ra van szükség ahhoz, hogy j ze* tagjából mintegy öt- a munkát minél kevesebb 6Zaza* tartanak úgy nyilván, zökkenő zavarja. (A szükség j munkaképes, szerinti 3700-ból csak 2300 va­mezésügyi osztályának cso­portvezetője tájékoztatott ezek a gazdaságok saját rendezéseikkel naponta össze­sen 500—600 vagon terményt száríthatnak. be­Jugoszláviából érkeznek a szerkezeti elemek az új Dráva-hidhoz ről« ezen a héten állapodik meg a vállalat a mezőgazda- sági üzemekkel. A kijelölt magtáraknál szabad szomba­tokon és vasárnap, valamint este is vesznek át árut alkalmas raktártér épül So- Folyik a szárítók karban- mogyban. Ebből a legnagyobb ' tartása, felkészítése. Ez an- — 2000 vagonos vasbeton ga- j nál inkább körültekintő miun- bonasiló — Marcaliban épül. j icát igényel, mert a múlt év Jelenleg az utat építik, smég j őszén az időjárás nem ked- ebben az évben mintegy hat- ) vezeti a betakarításnak, és több mint 4000 vagon kukori­cát kellett szárítani. A ter­mény elhelyezésére szükség- tárolókat létesítenek a megye különböző pontjain, s eddig 2300 vagon gabona raktározá­sára kötöttek átvenni óránként. Csapadékos j gonxa van bértárolási szerző-1 , időjárás esetén munkába lép | dósuk. De nemcsak úgy se- \ ,~~7 Az, ,Klos taSokrol a lehe­a vállalat 23 szárítója, s ezek | gíthet a gazdaság, hogy — ; toseSfinkhez kepest messze­együttvéve 10,6 vagon ter- | egyébként kihasználatlan — !menoen gondoskodni, azt hi- ményt száríthatnak meg órán- ! tárolóteret enged át bérbe a ként. 174 terményszállító gép I vállalatnak, hanem úgy is, és 32 mérleg áll* rendelkező- j hogy gépeivel — beleértve a síikre. Az átvétel, illetőleg j szárítókat is — támogatja a átadás pontos »menetrendje- rászorulókat, a rakodást pe­dig a lehetőséghez képest gyorsítja. Ilyenkor nagyon Látványos szakaszhoz érke­zett Drávaszabolcsnál a ma­gyar határközséget és a szom­szédos jugoszláv Donji-Mihol- j&cot összekötő új Dráva-híd építése, amelyet a magyar— jugoszláv megállapodás értel­mében ez év november 29-én kell megnyitni a forgalom előtt. A folyó mindkét partján serényen, az eddig kialakult kölcsönösen előnyös munka- megosztással dolgoznak. A 316,5 méter hosszú híd alépítményeit — a hídfőket és meerpillért — a Magyar Híd­építő Vállalat készítette mind­két oldalon. Már csak az utol­só simítások vannak hátra, jú­nius 20-ig mind a négy tartó­alapot átadják. A hídszerkezet készítése, szerelése a jugoszlá- vok feladata. A héten helyszín­tíz méter hosszú vesszerkezetek, Ezeket a gyártó cég, a horvát Büro Dakovic Vállalat dolgozói szerelik össze. A magyar híd­építők a folyó mindkét partján elkészítették a 40 méter magas kábeldaruk alapjait. Az emelő­gépek is a helyszínen vannak. Most feszítik ki a több mint 400 méter hosszú kőtelet, ame­lyen a jugoszlávok a hídszer­kezet elemeit mozgatják a Dráva felett. Ügy számítják, a jövő héten meglesz az ösz- szekötőlánc a két parttal, üzembehélyezik a légi szállító­pályát. Ha a háromnyílású hídszer­kezet a helyén áll, ismét a magyarok veszik birtokba a munkaterületet: a» útburkolat, a gyalogjárda, a korlát elké­szítése, a festés es világítás re érkezett az első szállítmány, 1 lösz a teendőjük. bértárolási szerződést a gazdaságokkal. A mérőmű­szereket ugyancsak előkészí­tették az átvételhez. A válla­lat a megye három területi tsz-szövetséggel egyetértés­ben idejében gondoskodik a termelőszövetkezeti áruát­adók és raktárosok oktatásá­ról. Most gyorsított ütemben ürítik ki a raktárakat — pél­dául exportra szállítanak ku­koricát —, hogy felszabadul­jon a hely. Nagyon sok függ attól, mekkora raktárteret sikerül üressé tenni. Ami a megye termelőiszö­vetkezeteit illeti — erről már Kersák Jenő, a megyei i tanács mezőgazdasági és élei- i jól jönnek az ötletek, a javaslatok a feladat köny- nyebb megoldására Az a fi­gyelmeztetés például, hogy az idén a repce jelentős részét is tárolni kell, nem mellőzhe­tő. Megszívlelendő az, amit Böbék József tanszékvezető (Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola) mondott: élni kelle­ne az új típusú, viszonylag ol­csó gabonaraktárak építési lehetőségével; nagyobb gon­dosságot igényel a fuzárium- mal fertőzött gabonák szárí­tása A jövőre vonatkozóan kínálkozik egy lehetőség: a Kaposvári Cukorgyárban jö­vőre elkészülő, nagy teljesít­ményű vízelvonó berendezés sokat segíthetne a megye ter­ményszárítási gondján. (Az országban másutt már van ilyen együttműködés.) Föl kell kutatni minden »elfekvő« lehetőséget, hogy a ! gabonabetakarítás minél gör­dülékenyebb legyen, akár kedvezőtlen időjárás esetén is. Ezt csak a felkészülés idő­szakában lehet elérni, mert a munkák kellős közepén az esetleges kapkodás megnehe­zítené a tennivalókat. Legyen tehát ez az időszak a gondos felkészülésé, hiszen nem ki­sebb célról, mint mindany- nyiunk kenyeréről van szó. fclernesz Ferenc ] szem, alapvető emberi köteles­ségünk — ezt a mondatot Schaffer Jakab elnök és veze­tő társai egypárszor elismétel­ték az év elején. — Megbe­csüléssel tartozunk nekik. Helytálltak a nehéz időkben. Most öregek, munkaképtele­nek. A fiatalok, amikor összeáll­tak a tervek, egy kicsit zúgo­lódtak, hogy főként az ő ér­dekeiket szolgáló kulturális alapra »csak« 180 ezer forint került. Viszont a nyugdíj és a családi pótlék kiegészítésére összesen egymillió’ forintot fordítanak, — Ezenkívül van még egyéb támogatás. Ennél többet pilla­natnyilag nem tudunk adni. A vita már a múlté. Az ér­telmes szó, a meggyőzés ered­ményre vezetett. Az álmatlan éjszakákkal, gondterhes na­pokkal járó kezdés problémái közül ez csak egy volt. Ki tudná felsorolni, hogy mi min­den vetődött fel, amiben egy­séget kellett teremteni? Hány­szor kellett beszélgetni, ta­nácskozni, érvelni, míg kiala­kult az üzemi szervezet, a há­rom, egyenként két-két ezer hold szántóval rendelkező üzemegység, a bérezési forma, a napi 90 forintos tervezett részesedés, a háztáji támoga­tásának minden településen j egységes rendszere. Es lehet- j ne tovább sorolni a megszám- j lálhatatlan sok, az újrakezdés- I sei járó részíeladatokat, | rült. Beindult a gépezet... Nem ellentmondás, csupán a való helyzet érzékeltetése, amikor azt írom le, hogy az elnök egy kicsit keserű. Mert korántsem oldódott meg min­den úgy, mint szerették vol­na, és egy kicsit úgy érzik, nem az a segítség »érkezett«, mely a korábbi ígéretekben benne volt. — Amikor indultunk, arról volt szó, hogy jelentős támo­gatást kapunk a legfőbb gond, a gépesítés megoldásához. A legutóbbi döntés az, hogy majd novemberben kerülhet ez szóba. Nehéz így az embe­rek elé állni, nehéz magyaráz­kodni. A gépesítés másutt is, de ki­vált itt a nehéz terep- és ta­lajviszonyok között, az egyre fogyó munkaerő mellett, kulcs- fontosságú. De azért is, mert ennek kell megőriznie a kö­vetkező lépést, a szarvasmar­ha-program beindítását. Amikor ezekről a gondokról beszélgettünk, szóba került egy másik is, ami viszont egyáltalán nem igényelne mil­liókat. Első hallásra apróság, de ha belegondol az ember, igen sok baj és nehézség bosz- szantó forrása lehet. A tizen­nyolc kilométer hosszú határ­ban egyetlen jármű sem áll a szakemberek rendelkezésére. A nagy munkaidőben ezt a körzetet átfogni, szervezni, irányítani, esetenként azonnal intézkedni, enélkül szinte le­hetetlen. Máris előfordult, hogy ha a szakembernek gyor­san kellett valahová eljutnia, akkor kénytelen volt hatton­nás teherautóval közlekedni. Igen, a gépezet beindult, de korántsem mentes a gondok­tól, problémáktól. Amikor ezeikről beszéltünk, joggal volt egy kissé keserű az elnök, vi­szont jogos örömmel adott szá­mot arról, hogy a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem se­gítségével rövidesen elkészül az üzem komplex távlati fej­lesztési terve, amelyben min­den ágazatra vonatkozóan 1980-ig kidolgozzak a feladato­kat. — Egy ekkora üzem nem nélkülözhet ilyen megalapozott tervet. A ml dolgunk pedig az, hogy nagyon következete­sen és pontosan valóra vált­suk ezeket a terveket. Alig fél év telt el az egye­sülés óta — talán a legnehe­zebb fél év. De ahogy mond­ják a törökkoppányi kazalra­kók, igen sok történt azért, hogy a hét település népe egy­ségben, eredményesen dolgoz­hasson ... Vörös Márta Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents