Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-07 / 131. szám
B efejeződtek a párt- és tömegszerve" éti altatások. A vakáció azonban a partoktatásban sem jelenthet teljes »kapuzárást-«, így a szünidő az erőgyűjtés, az új feladatokra való készülődés időszaka lesz. A X. kongresszus általános célkitűzéséit a párt es a társadalom előtt álló feladatokhoz és a napi politikai kérdésekhez kapcsolva dolgozták fél az 1972/73-as oktatási évben a tanfolyamokon. A propagandisták ezzel homájárultak a lakosság világnézetének formálásához, a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének, a párt tömegkapcsolatának erősítéséhez. A hallgatók a tanultakat igyekeztek a gyakorlatban alkalmazni, és a sokasodó információkban eligazodni. A szocializmus építésének kérdései tanfolyamán részt vevő hallgatók többsége jól megértette gazdasági és társadalmi fejlődésünk összefüggéseit Kiderült azonban, hogy az eUeritmomdásoík megoldását némelyek »fentről« várják. Gyakran nem jutnak él addig, , hogy a helyi szervek, vezetők a sajat felelőssegüket hangsúlyozzák. A továbbképző és káderfcép- zö tanfolyamokon a hallgatók egy részé jól értelmezte azt, hogy az érdekek a szükségletek és az igények kielégítésévé! függnek össze. Többségük éná, hogy a párt politikája kifejezi társadalmunk osztályainak, rétegeinek alapvető érdekeit, és ez biztosítja harmonikus fejlődésünket. A kaposvári hallgatóknál a •■Tegyünk többet Somagyért«, a »100 éves Kaposvár« és az óvodáik építésére szervezett akció például szolgáit az eredményes közösségi tevékenységhez. A tanfolyam hallgatói a politikai és kulturális érdekeket alig említették. A partirártyítás és pártélet, a társadalmi és állami élet kérdéséi tanfolyamokon élénk vita alakult ki a munkásosztály es a párt .vezető szerepének értelmezéséről és érvényesüléseiről. Arról például, hogy ki tartozik a munkásosztályba, milyen a munkások aránya a választott testületekben. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalásának megiargya- lása után a hallgatok többségé megértette, hogy ma a párt osztálypol iákájanak következetesebb, hataroaottabb végrehajtásán, a párt vezető szerepének ellenőrző tevékenységének magasabb színvonalra emelésén van a sor. A felszólalók kiemelték a kommunistává nevelés folyamatának fontosságát, s azt. hogy a pártfegyelem megszilárdítására és az erkölcsi normák betartására kell törekedni. A' szocialista állammal és demokráciavál kapcsolatos kérdések közül .azok a témák kerültek előtérbe, amelyek összefüggésben voltak a hallgatóik napi életével. HelyeselII propagandamunka tapasztalatai MAI KOMMENTÁRUNK tefc az államélet fejlesztését és I Élénk vita alakult ki a sao- a tanácsok önállóságát saolgá- j cialista tudatról és közigondol- ló intézkedéseket. Őszintén I fásról az oktataspolittkaról , ,,, , ,, , , , es a kultúrpolitika gyakorlati beszeltek arról, bogy némelyik kérdéseir51, A hallgatók többtanácsi vezetőnek meg »tanul- . sége szerint a párt vezető sze- nia« kell az irányítást és a la- repének érvényesülése fontos kosságért végzett felelős intéz- I követelmény a kultúra területen is. A kulturális tevékenység irányítását azonban alsóbb szinten is következetesebben kedéseket. A közélet tisztása- 1 gáért, az igazságszolgáltatás szigorúbb föllépéséért többen szpt emeltek. A hallgatók I hangsúlyozták, hogy erősíteni , kéll az emberekben a közmo- ! rált és a társadalmi tulajdon j védelmét. A propagandisták arra tore- ikedtek, hogy a hallgatók világosan lássák a szocialista de- . mokracia lényégét, a kötelességek és a jogok egységének kett végezni. Több helyen leszűkítették a kultúrpolitika fő területeit a rádió- és a televízióadások kritizálására, A párttagok elmondták, hogy a művelődési intézmények a lakosság nevelése érdekeljen többet tehetnének. Adjanak javaslatokat, ötleteket az üzemek és a termelőszövetkezetek vezetőinek a munkáskultúra hatékonyságának a növeelválaszthatatlanságát, a köz- j lősere; A szocialista tudat és életben való aktív részvétei ^gondolkodás téma kapcsán egyesek bíráltak a part celkifontosságát. A munkások las- \ súnak tartják az üzemi demokrácia fejlődését. Szerintük a gyakorlatban még sok a formális elem. Helyenként ezt az egyes gazdasági vezetők magatartásával hozták összefüggésbe, máshol a dolgozókat hibáztatták, hogy »nem használják ki a beleszólás lehetősé get-«: Az érdeklődés középpontjában álltak a gazdasagpolitikai kérdések. A hallgatók többsége szerint szükség van. arra, hogy fejlesszük a gazdaság; irányítási rendszerünket, és a szabályozókon változtassunk a tervszerűség és a vállalati önállóság érdekében. A műszaki értelmiség a szabályozás és a vállalati önállóság összhangját ■emelte ki A propagandisták az összefoglalókban elmondták, hogy gazdaságirányítási rendszerünk jó hatékony eszközként szolgaija a szocialista tervgazdálkodást, c szocializmus építését. V ita bontakozott Id a Központi Bizottságnak az üzem- és munkaszerve- zés korszerűsítésére hozott határozatáról, Általános volt a ; vélemény, hogy lassú az előrehaladás a határozat megvalósításában. Hosszú időt vesz igénybe az előkészítő munka, több helyen csak a tervek születtek meg. A par tiszervezetek - ; nek rendszeresebben ellen- j őrizniük kell a határozat idő- j arányos végrehajtását. Többen joggal bírálták a gazdasági életünkben tapasz- ] falható fogyatékosságokat;' a tervezés es kivitelezés elhúzódását; a beruhazáspolitikai problémákat és a munkaiegyelem lazaságai. Ebben az okta- I tási évben hosszabb időt szenteltek a propagandisták a párt életszmvonal-politikájá- I nak, az ár- és bérkérdéseknek, a termelői. magatartás es a fogyasztói szemlelet tudatosíts- í sának. nak, akik a túlterhelés, a sok tisztség miatt nem tudnak tel-- jes értékű munkát végezni. Másoknál továbbképzés szükséges. Sokoldalúan képzett, politikai és szakmai szempontból jól felkészült propagandistákra van szükség, hogy még hatékonyabban segítsék a tömegek szocialista tudatának formálását. Sokat javult a propagandisták tájékoztatása a pártpolitika időszerű feladatairól, a párthatározatokról és a pártmunka módszereiről tavaly a járási és városi pártbizottságok szintjén. Az év eleji egyhetes propagandistotanfolya- mok színvonala nőtt, tematikája gazdagodott, jobban segítette a helyi politikai , célok elérését Ne számítsunk csak a természetes csapadékra I tűzéseivel ellentétes tendenciákat;. A vitáikban találkoztunk olyan téves nézetekkel is, hogy többen leszűkítve értelmezték a kispolgáriságot. Például: minden negatív jelenség kispolgári-, a becsületes munkával szerzett villa és autó tulajdonosát is kispolgá- risággal vádoltak. A nemzetközi politikai kérdések iránt egyes tanfolyamokon csökkent az érdeklődés. A propagandisták az alapelvek ázására. törekedtek, s ■arra, hogy a részvevők megértsék a két világrendszer lényegét Az egyes nemzetközi politikai események mégis megzavartak a hallgatók tisztánlátását így például az erő- ■vrsaotnyók érzékelése, értekeié- ■se nem volt egységes. Abban egyetértettek valamennyi tanfolyamon, hogy pártunk helyes külpolitikát folytat, és eredményesen tevékenykedik a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, az európai béke és biztonság megteremtéséért, a haladó erők • összefogásáért az imperializmus ellen folyó harcban. Előfordul azonban, hogy a hallgatók megtanulják az egyes tételeket, törvényszerűségeket, de nem látják a marxizmus—lenmizmus egészének ‘belső összefüggéseit, az ■ egyes tetelek közötti kapcsolatokat. A jövőben azt a folyamatot kell ■ erősíteni, amely i meggyőződéssé, cselekvési ve- zerfonallá alakítja a hallgatókban a megismert eszméket. A marxista—leninista propaganda növekvő szerepe, a képzés és a nevelés fokozó: feladatai magasabb követelményt állítanak a propagan- i disták elé. Többségük megfelel a követelményeknek, kis j részük azonban csak egysíkú feladatat tud megoldani. VanA törekvések és a kezdeményezések ellenére a képzés hatékonysága még nem megfelelő a gyakorlati propagandamunkában. Ezért a politikai munka haté konyságának növelésére a következő oktatási évben megkezdjük a propagandisták rendszeres politikai-pedagógiai és módszertani képzését. A párt-, a KISZ- és a szakszervezeti oktatást vezető propagandistáik köszönetét érde- ] melnek az egész évi nevelő és 1 oktatómunkáért Eredményes munkát ki vájtunk a hallgatök- í nak, a propagandistáknak és a 1 pártszervezeteknek az új oktatási év szervezésében és sikeres megvalósításában. Varga Teréz Mindig elismeréssel adóztam a közösségért, az embertömegekért felelősséget érző, az ő érdekükben munkálkodó vezetőknek. Azoknak, akik sürgetik a jobbat, tanácsokat adnak, módszereket javasolnak. így Volt ez hétfőn is, a megyei tanácson, amikor egy megbeszélésen az öntözésről esett szó. Somogybán nagyobb víztározó a tsz-ek megalakulása óta, sem állami főműként, sem pedig üzemi kooperációban nem épült. Pedig az «öntözés, az általános melioráción belül külön is érdekes, sürgős fejlesztést követel. Az állam jelentős támogatást nyújt az öntözés megvalósításához. Helytelen volt az a szemlélet, amely sok somogyi mezőgazdasági üzem vezetőjében szinte »meghonosodott« az elmúlt években, miszerint Somogy »jó csapadékos terület.«, általában elegendő a természetes csapadék, mi szükség hát az öntözés fejlesztésére. Az ezzel kapcsolatos elképzelések olykor egy • évtizedig is »el fekszenek«, majd költséges áttervezések után kútba esnek. Ugyanakkor mit lát a más megyékben jaró ember? Öntözik nemcsak a nagy kiterjedésű kertészeteket, hanem a kukoricát, a lucernát, a cukorrépát is. Somogy pedig öntözés tekintetében az utolsók kötött cammog. Holott a hozamok a mesterséges eső »bevetésével« jóval magasabbak lennének. Szemléletváltozásra van szükség. Miközben a tanácskozáson jegyzeteltem, eszembe jutott, amit évekkel ezelőtt Bulgáriában láttam: jókora kiterjedésű és mélységű mesterséges tó látott el négy-öt közeli és távoli települést öntözővízzel, ebből a víztározóból kapott csapadékot a szomjazó szántóföld, sőt a szőlő is. Nem véletlen, hogy a külföldi piacon előbb ott vannak a jó minőségű termelvényeik- kel, mint mi, s ebben nemcsak a délebbi fekvés játszik szerepet. Arra is gondoltam, hogy miért kell nálunk — somogyi tapasztalatokat sorolhatnék — megvárni egy-egy tetemes veszteséget, amikor megelőzhettük volna? Itt vannak például a terményszárító berendezések, Kellett egy-két olyan év, amikor a gabonát meg a kukoricát csak magas víztartalommal lehetett betakarítani, s ahol rendelkeztek szárítóval, az bizony aranyat ért. Erre azután több gazdaság is nekivágott ennek a beruhá- ■ zásnak. De vajon hány aszályos évnek kell következnie, — és keli-e következnie még többnek? —, hogy az öntözés szükségességét is elismerjék? Már lehet hallani, hogy néhol öntözőberendezés vásárlását tervezik, vagy előveszik az »elfekvőt«. De szavakkal nem lehet öntözni, csak vízjel, viz pedig máris jócskán elkelne a földeknek. És ez kimondottan üzemi feladat! Inkább megelőzni kellene a kárt, mint utólag a tanulságokat levonni. És hasznos volna megszívlelni a megyei szakvezetők javaslatait, segíteni azok megvalósulását. H. F. Hagymakapálás a tahi szövetkezetben Aprólékos, derékfájdítő munka a hagymakapálás, de az itt dolgozók azt vallják: megéri. A tahi szövetkezet ennek az egy holdnak a termését nem zölden, hanem majd ösz- szel vöröshagymaként értékesíti Két színes szermz Somogybán Megyei központot kapott a GELKA Egy évszázad érdekes adatai a szarvasmarha-állományról A SZOLGÁLTATÁS fejlesztéséről szóló kormanyhatarozat rendelkezett arról, hogy decentralizálják a különböző szolgáltatóegységeket. E határozat végrehajtásaként hozta létre a GELKA megyei kirendeltségeit. Eddig a négy somogyi szerviz munkáját Budapestről irányították. — Mit jelent a gyakorlatban a szervezeti változás? — kérdeztük Nagy Gábortól, a Somogy megyei kirendeitseg vezetőjétől. — Mindenekelőtt azt kell elmondani, hogy jelentősen nőtt az önállóságunk. Az anyagellátást és a fejlesztést kivéve szinte valamennyi kérdésben önállóan döntünk. A lakosság ebből azt is eázreveheia, hogy kívánságaihoz jobban alkalmazkodik, rugalmasabb a szerviz. A panaszokkal — esetleges kifogásokkal — eddig job- oára a központ foglalkozott: nemegyszer nehézkes volt az ügyintézés. Máris érezhetően megváltozott ez. Fontosnak tartam azt is, hogy a lakosság altatásáért felelős helyi tanácsok az eddiginél jobban befolyásolhatják ennék az országos szolgáltató vállalatnak a tevékenységet. A GELKÁN belül alapvető szemléletváltozás következett be. Eddig kevésbé vették tudomásul azt, hogy szolgáltatást végeznek. Most egyre mkabb erősödik az a helyes felfogás, hogy a GELKA szolgáltató cég. S e feladatának ellátásara sokkal közvetlenebb (kapcsolatokra 1*8*1 szüksége megrendelőivel. A Somogy megyei kirendeltség négy szervizében hetvenötén dolgoznak. Évente 8,5 millió forint árbevétellel számolnák. Ennek az összegnek a legnagyobb részét — a munka jellegéből adódóan — az emberek teljesítménye teszi ki. A fiatal szerelőgarda biztosítéka teljét a jó munkának. A GELKA fennállása először felkészülésben megelőzte az új feladatokat. A megyében még csak a boltokban van színes tv, de Siófokon és Kaposváron már e készülékek javítására is felkészült szakemberek vannak. A két színes i szerviz fölszerelésé mellett újak is épülnék Somogybán. Nagyatád még ebben az évben önálló GELKA-szervizt kap, s hamarosan elkészül a 250 negyaetmeter alapterületű javítóműhely. Fonyódon es Ta- bon a negyedik öteves terv vegéig létesítenek szervizt A kaposvári Kalinym városrészben jelenleg cím- és készülékfelvevőhely van, hamarosan javítani is fognak itt. A GÉLKA ÜJ —sokat reklámozott — saolgaltatasara, az atalanydijas javításra egy hónapra teltek at Kaposváron, s eddig 230 tv-re es hűtőgépre kötött szerződést. Nagy Gá- i bortól azt kérdeztük, miért jó j ez a vállalatnak ? — Mert a jobb minőségű munkára sarkaiba a műszerészt: ha ugyanis gyakran kell javítani egy készüléket, akkor sem kapnak az átalánydíj alapján többet, mint amennyi a megállapodásban szerepel. Ezért, ha meghibásodik, igyekeznek kifogástalanul megjavítani. A mezőgazdasagi statisztikai adatgyűjtemény 1870— 1970 című sorozat részeként a közelmúltban jelentette meg a Statisztikai Kiadó Vállalat az Állattenyésztés II. megyei adatok első köteteként a Szarvasmarha-tenyésztés című kiadványt. A kiadvány egy évszázad adatait öleld fel, es a megyék 1970. évi területére vonatkoztatva ismerteti a szarvasmarha-állomány alakulását, az állomány összetételében történt változásokat. A számtalan adait közül hadd emeljünk ki néhány érdekes. Somagyra vonatkozó tényt. 1870-ben megyénkben 119 930 szarvasmarhát tartottak számon, egy évszazaddal kesébb 116130-at. A mélypont — mint mindenütt az országban — 1945- ben es 1946-ibain vélt; a legnagyobb, több mimt százhat- vanezres állományt viszont 1911-íben vették számba Somogybán. (Nem tartozik a száz év történetéhez, de érdemes megaegyezni, hogy a háborút követő mélypont irtán 1972-t jegyzik majd hasonló jelzővel, amikor, megyénkben mindössze 111100 szarvasmarhát tartottak számon; az idén a márciusi állatszámlá- laskor már 113 500-at.) Érdekesség, de egyben utal az agazat hasznosítási céljaira is, hogy 1911-(ben még 24 608 ígásokröt számoltak a megyében — 1966-ban csak négyet. Ez az év volt a ‘búcsú éve — azóta ez a hasznosítás teljesein megszűnt. Somogybán a tenyésztett fajtákban is nagy változást hozott száz év. A századfor- j duäö előtt, 1890-toem az összes | állománynak csaknem hatvanöt százaléka magyar szürke | marha volt, 1935-re már alig több mint hét százalékra csókként ez az arány. Ezzél párhuzamosán huszonhatról több minit kálemoven százalékra emelkedett a magyar tarka és a sm mentái! fajta. Jól nyomon lehet követni a statisztikai kiadványból, hogyan alakult a megyékben a | törzskönyvezett állomány ará- ! nya, valamint a tejtermelés, i Az országban elsőként 1920ban Fejéi- megyéiben alakult meg a Szarvasmarha tenyésztő, Tejelést Ellenőrző 'és Torzskönyiielő Egyesület. A megyék többségében, így nálunk Somogy,ban is, hat évvel később jött létre ez az egyesület, és az alakulás évében 717 tehenet törzskönyveztek. Ezt követően, éviről évre nőtt ez az arány, és 1970-ben meghaladta a tizenmégyezer- négyszáaait. Az említetteken kívül rendkívül sok figyelemre méltó és következtetések levonására alkalmas adatot lehetne kiragadni ebből a statisztikai gyűjteményből, mely az utóbbi húsz év adatait szektoronkénti részletezésben is ismerteti. Ez a kiadvány egyaránt nélkülözhetetlen segítséget jelent az állattenyésztéssel foglalkozó gyakorlati szakembereknek, a tudomány művelőinek, valamint a kutatással foglalkozóknak is. Somogyi Néplap
