Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-06 / 130. szám

Horgolt csipkeruliaIdőszerű teendők a hétvégi és a házikertben szintetikus fonalból ^ Vékony *ui- * ................................. l a, szintetikus vagy egyéb • ! ' ? »j- K fonálból. 2-es f horgolótűvel a fű­munkát a/ al­kezdjük. A vi- !| Jpg VIRÁG MIN- " , , í||í TA: 4 lánc- r t JIÉÍ|II| szemből gyű- y 4$>4<, ’ rút zárunk. ebbe 16 egvrá- . >^m hajtásos pálcát óltünk (az első ' ’ J palca 3 lánc- V« » , gű utolsó Pálcát kapcsoljuk a kezdő pálca ■ 3-i k láncsze- Ásű "',<«1, ^JheKj0 A.n2. ... -.f-tJM szem. egy ró- , '-Wt IBBSBBL vidpálca a 4. I/- 1 egyráhajtásos 7T- kw**» %. nalcara. után imtitMtUMH % A J» 2x8 láncsze- 2e#MMOSttlt& 4 \ ' i "i^ikVet hkr" ^ '•«kező 4. ^ ^ f 2 •* k Ä % pálcára. A 4. -,<V >«■* jó; ;:?||| nvolcláncsze- f V |,y..­mes ívet kao- , s > -0% csoljuk a kéz- i / íf^ * dö 2. lánc- ~... £ít , 1 szemhez. A 3. “ ------------------------T**,*'-:-------­s or: minden ívbe egy szar-1 hajtásos pálca a következő mot horgolunk, amely egy rö- | ívbe, egy láncszem, egy rövid- vidpálca, egy egyráhajtásos pálca, egy láncszem, egy két- pálca, 8 kétráhajtásos pálca, j ráhajtásos pálca a két szoros ©gy egyráhajtásos- és egy rö­vidpálcából áll. A 4. sor: Egy Gyümölcsös jgziroan fölé 4 ötláncszemes ívet horgolunk úgy, hogy min­den 3. pálca fölött egy rövid­pálcával elöltünk. A virágokat ezen a soron kapcsoljuk egy­máshoz 2—2 belső ívnél. Ha a szabásminta alapján kiszá­mított virágokat elkészítettük, akkor elkezdjük a csík felső szélét behorgolni, egy kétrá­hajtásos pálca két virágkap­csoláshoz, egy láncszem, egy egyráhajtásos pálca. egy láncszem és egy rövidpálca a következő ívbe, egy lánc­szem, egy egyráhajtásos pál­ca a következő ívbe, egy lánc­szem, egy kétráhajtásos pálca a szoros szembe, egy egyró­szem közé. Erre a sorra folytatólag hor­goljuk a • ruha1 alapmintáját, amely egy láncszem és egy egyráhajtásos pálcával hor­golt lyuksorból áll. Oda-vissza haladva horgo­lunk, és a fogyasztást két pál­ca egybehorgolásával eszkö­zöljük a következő virág­csíkig. Minden virágcsíkot így kapcsolunk a lyuksorhoz. A vi­rágcsíkok szabad részén az íve-, két behorgoljuk rövidpálcá­val. Ugyancsak behorgoljuk a nyakkivágást és a karöltőt is. A ruhát bársonyszalaggal vagy bőrövvel díszítjük. Sz. B.-né Kertünkben ilyenkor már jól mutatkoznak az őszibarack metszésének hibái. Kezdjük el tehát a hajtásválogatást, mert ezzel még sokat javíthatunk. Először is a sűrűn előtört víz­hajtásokat ritkítsuk ki, jó arasznyi távolságra, és amit meghagytunk, 4—5 levélre csípjük vissza. Távolítsuk el az előtörő tősarjakat és metsszük le a száraz, ki nem hajtott vesszőket is. Ezután vizsgáljuk I ót a fát, és ha az oldalvezér- vesszők végén — egy magas­ságban — több erőteljes vesz- j sző fejlődött, ezek közül csak I a legjobb helyzetűt és legerő- I sebb fejlődésűt hagyjuk meg, a többit távolítsuk el. így az oldalvezér-vessző erősebben fejlődhet majd. Ha az oldalve­zér-vessző rossz növekedésű, vagy a felső rügye nem haj­tott ki. akkor vágjuk vissza egy kedvező helyen — növő hajtásra. A termést nem hozó vessző­ket is metsszük vissza 2—3 hajtásra! Túl hosszú metszés­nél most még javíthatunk úgy, ha megrövidítjük a vesz- szőt. Egyúttal célszerű gyümölcs- ritkítást is végezni, ha túl sok termés mutatkozna. Mert ha ezeket meghagyjuk, sok és ki­csi őszibarackot kapunk. A szamócatövek • ostorindáit távolítsuk el, mert gyengítik a növekedést. Ha viszont sza­porítani akarunk, a legerősebb fejlődésű indákat hagyjuk meg és gondoskodjunk, hogy a kis növénykék mielőbb meg tudjanak gyökeresedni. A málna fölösleges, gyenge [ fejlődésű sarjait is tőből vág­j juk ki! Kísérjük figyelemmel ribiz- kebokraink növekedését, es ne hagyjuk elsűrűsödná. A bokrok közepéből előtörő hajtások kö­zül ezért csupán azokat hagy­juk meg. amelyekkel az elöre­gedett vesszőket szeretnénk leváltani. Nagy gonddal kell védekez­nünk az alma- és körtevara­OTTHON CSALÁD A nyár veszélyei Figyelmeztessük gyermekeinket! KÖZELEDIK A NYÁR, is­kolás gyermekeink várva várt vakációja. Tegyük számukra széppé, változatos programmal tartalmassá, gazdaggá a szün­idő napjait! Legyenek sokat a szabad levegőn, járjanak ki­rándulni; sportoljanak, szóra- , mzzanak, pihenjenek egészsé- : befejezes. portosan, sohasem egyedül. Óvjuk őket a gumimatracon ringatózással járó veszélyektől is. Sokan kapnak így napszú­rást, meg az elalvás is veszélyt jelenthet: hirtelen befordulnak a vízbe, ijedtég, görcs és sok esetben fulladás a szomorú ?n! V több szabad idő nagyobb- abadságot is jelent. A napi ' —2 óra helyett ezután már- inte egész nap a szabadban Illetnek — felügyelet nélkül. : Ízért szólnunk kell a nyár, a szünidő veszélyeiről. Mert ezek ott leselkednek gyerme­keinkre az úttesten, az úszó­medencében, a Balatonban, a kisebb tavakban, az erdő szé­lén, a sziklák ormán. Készítsük elő a vakációzó gyermekeket az önálló prog­ramokra. Ügy, hogy megtör­tént szomorú esetek elmesélé­sével ébresszük föl bennük a veszé.vérzetet, mert ez bizony elég későn alakul ki a fiata­lokban, es sokszor éppen a va­gánykodásukért fizetnek nagy árat. Legelőször is a közlekedési szabályok pontos betartására intsük a tanév befejezte után szabadabbá lett fiainkat, lá­nyainkat. Akár városban él­nek. akár falun, sokuknál elő­kerül a kerékpár, de ha gyalog járnak, akkor is fontos, hogy ügyeljenek a jelzésekre, a kö­telező közlekedési szabályokra. Sok gyermek üdül vízpar­ton. ?■ «a a Balaton is min­den <: szed áldozatot, és a serdü .ÉWül is! Hívjuk föl gyermekeink figyelmét arra, hogy felhevülten ne ugorjá­nak be a vízbe (se medencé­be, se tőba). Csak a nagyon gyakorlott úszók merészkedje­nek a mélybe, és mindig cso­l1-*> oki a5i ír- f Az erdő szépségé is vonzza a fiatalokat. Egészséges sport a kirándulás. Mind több és több iskolából indulnak már kora tavasztól — vasárnapon­ként — kis csoportok (őrsök) egy-egy felnőtt kísérővel ki sebb-nagyobb túrákra.. Sok helyen nyáron is folytatják kirándulási programot. Az er-, döben rejlő veszélyekre is fölf kell hívnunk gyermekeink fi-J gyeimét, mielőtt »fél önál ló-f kirándulásra engedjük őket.J Tanácsoljuk nekik, hogy ma-J radjon mindig együtt a cső-? port, ne kalandozzanak elf egyenként, mert könnyen el-? tévedhetnek. Figyeljék a tu-f ristajeizéseket, térképpel ésj iránytűvel induljanak útnak. ^ A tűzrakásból eredő erdőtü­zek nagy számáról is beszél­jünk! Gyermekeknek azt ta­nácsoljuk, hogy a tűzrakásra kijelölt helyen se gyújtsanak tüzet, mert szárazabb időben, szél esetén — éppen az idéni volt rá tpbb szomorú példa —f így is tűz keletkezett. sok J. GOLOVANOV A Jezsuita bukása 2. éket és addig toljuk be az alany hasítékába, amíg egy kis nedv nem folyik. Az oltás kötözésére oltó- gumit vagy egy centi széles fóliaszalagot, vagy vékony, 4— 5 cm-es különböző méretű í PVC-csövet alkalmazzunk. Óvatosan, de feszesen kötöz- ! zünk, mert a kötözés védi az oltást a külső káros hatások­,. „ „ „ . .., tói (kiszáradás, meleg stb.). sodas ellen 0,2 százalékos Or- | t-hociddal vagy Dithane M 45- ; A szőlő permetezését is nagy .tel; lisztharmat ellen 0,1 szá- j figyelemmel kell végezni. Eső zalékos Karathane-nal vagy 0,3 i után feltétlenül azonnal véde- százalékos Thiovittal. Az al- ! kezzünk a peronoszpóra ellen mamolyt többek között 0.1 százalékos Bi 58-cal vagy 0,2 százalékos Sevinnel is pusztít­hatjuk; az őszi- és kajsziba­rack molykártevői és a levél- tetvek ellen hatásos védelmet nyújt a 0,1 százalékos Bi 58-as vagy a 0,4 százalékos Nexion- nal végrehajtott permetezés. bzőlö Vizsgáljuk át alaposan a tőkéket, és ahol szükség van rá, végezzünk hajtásválogatást. Ezzel a munkával sokat javít­Orthocid vagy Ortho-Phaltan, vagy Dithane M—45, Zineb (stb.) 0,2 százalékos, liszthar­mat ellen Thiovit 0.3 százalé­kos vagy Karatha-ne ü.l száza­lékos oldatával. A szőlőfürt- molyokat Ditril’on 50 WP-vel, vagy Bi 58-cal is pusztíthatjuk. Zöldsegeskert A zöldségfélék' vízigényes növények, ezért termesztésük során fordítsunk nagy figyel­met az öntözésükre. Ritkábban, de akkor bőséges hatunk a metszéskor elköve- í mennyiségű vízzel öntözzük (1 négyzetméterre körülbelül 25 —30 1 vizet locsoljunk ki, s ez 10—12 napra is elég), mert ez | sugarakkal szemben, amelyek gyakran fejfájást okozhatnak (nem is beszélve a szem körül keletkező mély ráncokról). De ha már divatcikket csinál­tunk belőle, az OFOTÉRT v^,Tt&Vs».>,r4y > A kiránduló, természetjáró fiatalok szeretik a kalandos vállalkozásokat. Olvashatunk barlangba rekedt fiúkról, szik­láról lezuhantakról, akik éle­tükkel, vagy egész életükre szóló nyomorékságukkal fizet­nek vagánykodásukért. Fé­kezzük egy kissé a megfelelő tapasztalat nélkül elinduló, vakációzó fiúkat, leányokat, hogy minél kevesebb baleset forduljon elő! Dr. G. K. Az erdő nyáron Anatolij kirohant a lakta- . nyából. Három lovat pillan- f tott meg az istálló homályá- .. f ban. Nagy nehezen felmászott színes bogyót kínál a szomjas} meg a nyereet 8e vándornak. Ezek közül nemj e_® ° ' . • egy van, amelyik halálos mé-i e e ut°lel'le üteget, reg. mint például a nadragu-4 Kelet felé mentek. Ágyúk lya. Magyarázzuk meg a gyer->zu8asa követte őket. meknek, hogy ismeretlen bo-^ — Hová megyünk? — kér- gyót ne fagyasszon. Somogyi Néplap A GOMBASZEDÉS jó idő­töltés, kedves erdei szórakozás. De a szedett gombát csak ak­kor fogyasszuk, ha azt előzőleg I hivatásos gombaszakértő is^ messzebbre a ' megvizsgálta és ehetőnek ta-^ jobb. J Hásomszazan voltak az oez­dezte Anatolijt a második lö- veg irányzója, Vaszja Sztolja- rov. — Hallod-e, hova me­gyünk? — Ahová visznek — felelt dühösen Anatolij. — Minél fronttól, annál tett hibákon. Ilyenkor a med dő, a rossz helyen fejlődött, vagy gyenge hajtásokat tőből távolítsuk el, törjük ki. így tőkéink szellősebbé válva, szebb hajtásokat fejlesztenek, s ezek nem »nyomják« el egy­mást. Később pedig nagyob­bak lesznek, és szebben színe- ződnek a fürtök, s ami igen fontos: a vesszők is jobban beérnek, a téli fagy kevésbé károsítja majd ezeket. Mindez pedig hozzájárul, hogy több és jobb minőségű termést taka­ríthassunk be. Karós- és gyalogművelésű szőlőben haj tás válogatáskor törekedjünk arra, hogy a haj­tások a tőkefejen egyeletes el­osztásban és körkörösen he­lyezkedjenek el. Ekkor a szál­vesszőn fejlődött meddő haj­tásokat is törjük ki. A magas- és lugasművelésű tőkéknél a karókon tül sűrűn nőtt hajtásokat úgy ritkítsuk ki. hogy 10—20 cm-re legve- 1 nek egymástól. A törzsből elő­tört hajtásokat dörzsöljük le, törjük ki, mert nincs iájuk szükség, és csak a tőkét gyen­gítik. Ahol a tőkehiányok pótlá­sára alanyvesszőt ültettünk vagy direkttermő és rosszul termő tőkékeket szeretnénk leváltani, szélcsendes és me­leg időben fogjunk hozzá az á to Hashoz. Csak friss oltó­vesszőt használjunk föl. s ha kaptunk ilyeneket, a felhasz­nálásig tegyük vízbe. Az átoltás egyik leggyako­ribb módszere a zö’.doltás. ezt 1 ismertetjük most. Ilyenkor az alany hajtásáról távoütsuk el a hónaljhajtásokat, és az ol- \ tás magasságában vágjuk le a hajtás felső részét (úgy, hogy j az ízcsomó fölött körülbelül ■ 4—5 cm-es csonk maradjon), j A felső két levél és rügyek I eltávolítása után a csonkot középen hasítsuk be, a cso­móig. A nemes oltóhajtás (en­nek vastagsága egyezzen meg j az alany csomójáéval!) alsó j csonkján vágjunk kétoldalas I lopukban. Mögöttük négy tank géppuskák. Anatolij Vaszja gorgött. Az országút fölött kiáltását hallotta. Megfordult először hétfőn reggel tűntek fel a Messerschmidtek. Az útszéli árokban bújtak meg. A német gépek később újray és újra megjelentek. — Úristen — suttogta Ana­tolij, miközben ráborult az árok nyirkos földjére —, ments meg engem, úristen! Ne bün­tesd a te szolgádat, uram . . . Csak sötétedéskor mentek tovább. A tankok elmaradtak, Pro- horovot és az irányító tüzért a parancsnok visszaküldte, hogy megtudják, mi van a harckocsikkal. Egész éjszaka bolyongtak, de a tankokat nem találták meg. Reggelre visszamentek, am az üteg éjszaka elvonult. Az egyik fordulónál német motorkerékpárosokba botlot­tak. Négyen voltak, a motoron üTve falatoztak. Prohorov és Sztoljarov has­ra vágódott. A németek gép­puskát rántottak elő. — Hände hoch, Iván! mélyebben átnedvesíti a talajt és így jobban hasznosítja a növény. A melegigényes zöld­ségféléket — paprikát, ubor­kát, babot stb. — csak akkor öntözzük, ha legalább 20 C- iokos meleg van. A nagy víz­igényű növényeket — ubor­kát, káposztát, paprikát stb. — folyamatosan öntözzük, mert csak így fejlődnek egyenlete­sen. Túl hideg vízzel és déli na- nos időben sohase öntözzünk! Ez ugyanis szinte leperzseli, »leforrázz^« növényeinket. Mindig kora reggel és késő délután öntözzünk! Fokozza zöldségeink fejlődését és sok­kal ellenállóbbá teszi őket ' a betegségekkel szemben, ha Wuxal nyomelernes lombtrá- gvázószert is teszünk az öntö­zővízbe. A burgonyabogár ellen rend- szersen védekezzünk 0.2 szá­zalékos Sevinnel vagy Safidon 40 WP-vel. A levéltetveket 0,1 százalékos Bi 58-cal vagy No- i gos 50 EC-vel. vagy Vapona 48 EC-vel irtsuk. És szigorúan tartsuk be a várakozási időt! Csak ennek letelte után fo­gyaszthatunk a lepermetezett zöldségekből. Szcnt-Miklóssy Ferenc Napszem íí vcgdi va i A napszemüveg inkább di- j vállalat fölkészült az igények vatcikknek mondható, bár j kielégítésére. Több mint fél- fényszűrő, fénytompító hatása millió napszemüveget hozott sem lebecsülendő az erős nyá- [ forgalomba a legkülönbözőbb ri napsütésben a bántóan éles alapanyagokból, új formákban és színekben. (Ámde a válasz­ték még, hagy maga után né­mi kívánnivalót. — A szerk.) íme, az idei szezon slágerei­ből néhány darab! kiáltását hallotta. Megfordult és látta, hogy Sztoljarov úgy fekszik a földön, mintha a fű susogását hallgatná. »Most jövök én-- — gondol­ta Anatolij. — »De miért? Mit lettem? Mért kell meghal­nom? Nem akarom, nem aka­rom.­Mar nem is volt ember, az allat üvöltött benne. A gép­puskasorozatok nem a testét ölték meg, hanem a lelkét. Ekkor hirtelen agyába ötlött: föl kell emelnie a kezét. »Most lőnek agyon« — mondta magában, látva, hogy a németek nem eresztik le a fegyverüket. Nem lőtték agyon. Egy fészerbe kísérték. El­vették a derékszíját és a Kom- szomol- igazolványát. Aztán visszavitték Bresztbe. Az erőd még harcolt. Prohorov szíve­sebben vette volna, ha már mindenki fogságban lenne, az egész ország. Aztán sikerült megszöknie. Persze, az nem is ötlött az ' megvi “Tálta. * , X vl oov-j GZU ÍÍS kiáltott vidáman az egyik né- eszébe, hogy visszamegy az mjet" övéihez, a hadsereghez. Visz­— Nem olyan sürgős — szagondolt a Messerschmidtek- kiáltott vissza Vaszja Sztolja- re-, a géppuskásokra. Nem, roy és lőtt. A nemet a kor- most már világos, hogy Orosz- imanyra bukott. Kattogtak a országot meghódítják. Valaho­vá el kell rejtőznie, ki kell várnia, ez a lényeg. A városokat nem merte megközelíteni, de a falutól is félt. Nem szeretett és nem tudott dolgozni, harcolni se akart. A moszkvai titkys tár­saságra gondolt, az egyházra. Így hát templomtól templo­mig. egyik paptól a másikig vándorolt. Baranovicsinál be kérezkedett egy kolostorba, ahol Pantelejmon atya volt a metropolita. A metropolitát ismerte Moszkvából. Az is emlékezett, rá. Befogadta, még igazolványt is adott neki: »Anatolij Jakov- levics Prohorov, született 1922-ben, a kolostori konvent tagja.« Az igazolvánnyal elkerült Minszkbe. a zárdába. Itt enni­valót kapott. Csak kitartani — mondogat­ta magának. A front úgyis ke­let felé gördül, egyre mesz- szebb és messzebb. Minszkben megtudta, hogy Vilnába érkezik Szergij Voszkreszenszkij, Lettország, Litvánia és Észtország exar- ehaja. (Falytaljttk.)

Next

/
Thumbnails
Contents