Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-30 / 151. szám
Tervszerűbb tagfelvételt A politikai erősödés a legfontosabb Képletes, mégis 'találó az a megfogalmazás, hogy Kaposvár a megye legnagyobb pártszervezete, hiszen a somogyi kommunisták csaknem harminc százaléka itt él. A város gyors iparosodása révén, a munkások száma elérte a tizenhatezret, s ez fele a somogyi munka sok létszámának. Éppen ezért a megyeszékhely száznyolcvan hét pártszervezetére nagy feladat vár abban, hogy a párttagság növekedéséről és szociális összetételének alakulásáról szóló határozatokat »aprópénzre- váltsa. Hat százalékkal nie. A novemberi állásfoglalás l párttagság erős átrétegeződékevesebb a munkás A Központi Bizottság novemberben elemezte a kongresszusi határozatok végrehajtását, s megállapította, hogy a párt politikailag egészségesen fejlődik, a tagfelvételi munkán azonban van igazítanivaló, ugyanis a kongresszus óta eltelt időben nem kívánatosán gyors volt a taglétszám növekedési üteme. A pártnak elsősorban nem számszerűleg, hanem politikailag kell erösödkimondta, hogy az új tagok felvételénél szigorítani kell a normákat. Az új párttagok száma országosan nem halad- | hatja meg az össztaglét&zám háiv>m százalékát évente. Ezen bélül főképpen az arra érdemes és alkalmas munkásokat, szövetkezeti parasztokat, műszaki értelmiségeieket és fiatalokat kel fölvenni a lo-gság soraiba. A Politikai Bizottság ezután állást foglalt az egész tagfelvételi munka céltudatosabbá tételére, a magasabb követ élmények érvényesítésére a párttagság növekedéséről és szo- i ciális összetételének alakulá- 1 sáról szóló novemberi határozatában. A városi pártbizottság e határozatok alapján elemezte, mi a helyzet a megye- székhelyen. s mi a feladat a pártépítés tervszerűbbé tételében. Az országos megállapítások érvényesek a városra is, a : pártértekezlet óta eltelt időben felgyorsult a tagfelvétel üteme. s az arány nem volt meg- í felelő. Sok tényező befolyásol- ! ta, hogy hat százalékkal csökkent a munkások aránya a vá- j ros párttagságán belül. Első l helyen lehet megemlíteni a sét. Sok alapszervezet alakult (mások a városhoz kerültek az egyesülések révén), s helytelenül a taglétszám mindenáron való emelésében látták a hatékonyabb munka forrását. Sajnos, a pántiből kikerültek kétharmada is éppen munkás volt. s ez ugyancsak rontott az összképen. Pedig a tartalmas munka eredményeként köziben több mint nyolc százalékkal nőtt a munkások aránya. Az idén fölvett negyvenöt párttag közül harminchárom munkás. A LAKÓTÉRV Vietnam újjáépítéséért A L.A KÖTER V-nél paneles lakóépület-terveket készítettek a VDK számára. Az ötszintes házakból Haiphong környékén épülnek lakótelepek. Minden lakáshoz loggia tartozik, mely beárnyékolja a homlokzati ajtókat és ablakokat. Képünkön: Az épület makettje. 19 kiemelt üzem A városi pártbizottság abban a szellemben tárgyalta a témát, hogy az összetétel és a létszám alakulása nem statisztikai probléma, hanem politikai tényező, amely befolyásolja a párt politikáját, a politika végrehajtásának milyenségét. A megyeszékhely sajátos helyzetének megfelelően határozták meg a tennivalókat. A tagfelvétel tudatosabb irányítása föltételezi a gyakoribb (konzultációkat az alapszervezetek és a pártbizottság között. A végrehajtó bizottság tagjaiból alakított háromtagú csoportok, amelyek élén a városi pártbizottság egy-egy titkára áll. meglátogatnak több ipari üzemet, s különösen nagy gonddal vizsgálják, hogy a pártépítést a határozatok szellemében vég,zik-e. A város egész párttagsága megismeri a határozatokat, az alapszervezetek augusztus végéig taggyűléseken foglalkoznak ezzel. A párttitkárokat a közeljövőben készítik fel a taggyűlések megtartásara. A vámosi pártbizottság meghatározta, hogy elsősorban a texitilmü vekre, a vasútra, a villamossági gyárra, a hús- ikomibinátra, a ruha-, a cukorgyárra, a Tanácsi Magas- ós Mélyépítő Vállalatra, a Volánra, a három tsz-re, az elektroncsőgyárra. a Tégla- és Cseré,pipatii Vállalatira, a Finom- mechanikai Vállalatira, a fővárosi Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárára, a Közúti Építő Vállalatra, a Tejipari Vállalatra, az élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalatra, az iparcikk -kiskeneskedetm i vá 1- lalatra támaszkodik a párt munkásutánpótlásában. Természetesen nem hagyják figyelmen kívül a kisebb üzemeket es ktsz-eket sem. Azok a pártbizottsáigi tagak, akik ezeket az alapszervezeteket pártfogolják, azt a megbízatást kapták, hogy legyenek tájékozottak a tagfelvétel minden kérdésében, adjanak meg minden elvi és gyakorlati segítséget a határozatok végrehajtásához. Alapos terveket A tagfelvételben különösen nagy a felelősségük és sajátos a feladatuk az alapszerveze- tekinek. Mindenhái tudatosab- bá és tervszerűbbé kell tenni a pártépitést. A pártbizottság ülésén szóba került, hogy némelyik pártszervezetet a kelleténél nagyobb óvatosság és bátortalanság jellemezte az utóbbi időben a határozat félreértése miatt. Még olyan üzemekben is, amelyekben sok a munkás, tévesen úgy értelmezték. hogy nem vehetnek föl több párttagot évente, mint /a taglétszám három százaléké, pedig ez nem helyi, hanem országos arány. A pártbizottsági tagok tapasztalata is azt bizonyította, hogy nem egy üzenni alapszervezet eddig a könnyebbik végét fogta meg a munkáinak, s ahelyett, hogy a munkatermekben, a műhelyekben nézett volna alaposan körül, sok esetben inkább a szomszéd irodáikban szemelte ki a jövendő párttagokat. A pártbizottság azt a feladatot adta az üzemi, szövetkezeti pártszervezeteknek, hogy- a laposan elemezzék a pártszerve- zettseg szempontjából fehér foltnak számító területeket, s ennek figyelembevételével készítsék el terveiket. A pártba belépni .szándékozóknak önként vállalniuk kell a politikai, világnézeti, ideológiai. magatai'tá'Sbeli kötelezettségeket .A pártszervezetek kötelessége, hogy a szocialista brigádokban, a KISZ-ben, a munkásőrségben, a szakszervezetben. a népfrontban kiemelkedően tevékenykedő fizikai dolgozókat, fiatalokat, nőket neveljék párttaggá, azokat, aikiiík a fön.tebbi 'kötelezettségeket vállalják, s még a felvétel előtt ismertessek meg velük — ahol lehet, esetleg tanfolyamon — a szei-vezeti szabályzatot. A pártbizottság tagjai. aktívád figyelemmel kísérik az alapszervezetek párt- építő munkáját. Állandó tájékozottságuk hozzájárul ahhoz, hogy a város minden pártszervezete a határozatok szellemében tevékenykedjen. A város párttagságának szociális összetétele csak következetes és jó politikai munka révén alakulhat úgy. ahogy a határozatok rögzítették. Éppen ezért a végrehajtó bizottság félévenként értékeld, a városi pártbizottság pedig minden évben megtárgyalja a tagfelvétel tapasztalatait. Lajos Géaa AUTÓTEMETÉS Borisz Sztrelnyikov, a Pravda washingtoni tudósítója és Vaszilij Peszkov, a Komszomolszkaja Pravda kiküldött tudósítója amerikai országjárásuk során 16 000 kilométert tettek meg autóval az atlanti partoktól a Csendes-óceánig és vissza. Ütközben találkoztak munkásokkal és farmerekkel, tudósokkal és diákokkal, cowboy okkal és indiánokkal. A két moszkvai lapban közölt útleírások — amely az APN sajtóügynökség közvetítésével jutott el hozzánk — az emberekről és a természetről, az amerikai társadalom néhány problémájáról szól. Talán két éve történt, hogy a kaliforniai egyetem diákjai temetést rendeztek egy autó tiszteletére. Az évfolyam ösz- szeadta a pénzt, vásároltak egy Ford kocsit, megásatták a sírt. a kocsit eltemették, és a sírdombra kereszt helyett karót tűztek. Szomorúságnak vagy fájdalomnak nyoma sem volt, a szertartás részvevői mintha ellenségüket temették volna el. Pedig a Ford kocsi teljesen ártatlan volt. Rövid élete alatt senkit sem ütött el, senkit sem tett nyomorékká. Erős volt, szép és engedelmes, s V. Peszkov—B. Sztrelnyikov Amerika utjain □ Somogyi Néplap amikor lekerült a futószalagról, mindenki gyönyörködött benne. És mégis? ... Első Henry Ford nem volt filozófus. Tehetséges, autodidakta technikus, élelmes és jó pszichológiai érzékkel rendelkező vállalkozó volt. Az angol nyelvben a férfira és az emberre egy szó van. Egy híres Ford-reklám azt kürtöite világgá, hogy nem is ember az, akinek nincs saját gépkocsija. Henry Still amerikai történész szerint már abban az időben olyan, mindent meghatározó szenvedély volt a gépkocsi birtoklása, amely születésétől haláláig minden amerikait hatalmában tartott. Teltek az évek. A gépkocsi- államány gyorsabban növekedett, mint Amerika lakossága. 1900-ban Amerikában 76 millió 995 ezer ember élt és 4192 gépkocsi futott az országúton. 1970-ben az ország lakossága már 204 millió 765 ezer főre növekedett, s az utakon 110 millió gépkocsi futott. A gépkocsi egyre nagyabb hatalomra tett szert az emberek fölött. Először is .új utakra volt szükség. 1921-ben az Egyesült Államokban az autóutak hossza 387 000 mérföld; busz évvel később az autópályák hosszúsága 1 400 000 mérföldre n/ívekedett. Ma pedig a kitevő autóutak Amerika büszkeségei. Az autóhoz benzin, gumi, tartalék alkatrészek és szerviz kellett. Az Egyesült Államokban több mint 300 000 benzintöltő állomás és az azokat kiegészítő szervizállomás működik. A kőolajipar évente 75 milliárd gallon benzinnel látja el ezt az autóparkot (1 gallon 3.78 liter). Az autógyártásra használják fel az Egyesült Államok acéltermelésének negyed részét, ólomtermelósének 51 százalékát, gumitermelésé- nek 75 százalékát és cmkter- melésének 35 százalékát. Majdnem 13 millió amerikai, lényegében minden hatodik munkaképes ember, vagy autógyárban dolgozik, vagy a javítóműhelyekben, a benzintöltő állomásokon keresi mindennapi kenyerét, esetleg a gépkocsireklámban vagy az autókereskedelemben foglalkoztatják. »Állítsátok le a gépkocsik gyártásának ütemét — írja 1970-ben a Life folyóirat —, tiltsátok meg, hogy óránként 70 mérföldes sebességgel szá- guldjanak az országutakon, és majd meglátjátok, hogy a mi fogyasztói társadalmunk, amelyet mi úgy elítélünk, és mégis annyira ragaszkodunk hozzá. esődbe jut, darabjaira hull, Apperson—8 — tömör gumijaival és csöpögő radiátorával.« Az autó utazó társadalommá változtatta az amerikaiakat. Megváltoztatta az amerikai városok és települések arculatát. Megváltoztatta magát az amerikai embert is. Vegyétek el tőle a gépkocsit, és többé nem lesz ember, nem lesz -szupenmen«. Elveszti presztízsét, és nevetségessé válik, tehetetlenné és ügyetlenné, mint a lovasság közé keveredett gyalogos. A magánautó úgyszólván minden városban megölte a Válaszok a Tv Fórum kérdéseire A Tv Fórumra több kérdés érkezett a tele vízi »nézőktől, amelyeket Nyers Rezső elvtárs a rendelkezésre állé adásidőben nem tudott meg álaszolni. A Központi Sajtó- szolgálat ez alkalommal a Könnyűipari Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium és a Magyar Beruházási Bank válaszait közli az alábbi kérdésekre. Kérdés: Milyen meggondolás alapján történt áremelkedés a fodrásziparban? BÉRCI BÉL.A, a Könnyűipari Minisztérium árosztályának vezetője: — A fodrászatban az alapvető szolgáltatások, mint például a vágás, a borotválás, a dauer (tartós hajhullám készítése) országszerte maximált árkategóriába tartoznak. Az olyan szolgáltatások, melyek nem alapvető szükségleteket elégítenek ki, például a manikűr, a hajfestés, a kozmetika, szabad árasak. Ezek árának megváltozása a szövetkezetek, a tanácsi vállalatok hatáskörébe tartozik. A maximált árkategóriában szereplő szolgáltatásoknál a helyi ár- hatóságoknak lehetőségük van rá, hogy azokon indokolt esetben változtassanak. Egyébként régi gond a szolgáltatások ára, mivel ezeket évtizedekkel ezelőtt állapították meg. Ma már gvakran előfordul, hogy az árak nehezen költségeket. fedezik Kérdés: Mi volt az indítéka a szakmunkásképzés tanácsi irányítás alá helyezésének? Nem okoz-e átmeneti visszaesést a szakmunkásképzésben az irányítás megváltoztatása, mivel a tanácsok kevésbé ismerik a szakmunkásképzés speciális gondjait? SZAMOS JÓZSEF, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának csoportvezetője: — Az állami oktatás irányításában, de a középfokú, ezen belül a szakközépiskolai és szakmunkásképző iskolai Irányításban különösen fontos a kellő összehangoltság. A középfokú szakoktatás közvetlen irányítása jelenleg a legszét- aprózottabb. Ezeket az iskolákat a tanácsok mellett tizenhárom, ezen belül a szakmunkásképző iskolákat hat főhatóság irányítja. Azonos szakra vagy szakmára több tárca közvetlen felügyelete alett. működő intézményekben is képeznek fiatalokat különböző. egymástól gyakran nagyon is eltérő körülmények között. Ez bonyolulttá teszi az irányítást, megnehezíti az egyébként is szűkös anyagi és szellemi erőforrások megfelelő koncetrálását. a különböző iskolatípusok képzési feladatainak összehangolását, és a korszerű iskolahálózat megteremtését. Az állami oktatás múlt évben lezárult felülvizsgálata ezeket a hiányosságokat felszínre hozta. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a többi között ezért hangsúlyozta, hogy az egész közoktatás tartalmi korszerűtömegközlekedést. Teljeéen el- j ^'^tóvel párhuzamosan mintűntek az utcákról az autóbuszok, a trolibuszokra már nem is emlékeznek. Vegyétek el John Smitih-től a gépkocsiját, és ő égnek meredő hajjal állapítja meg, hogy nemcsak a munkahelyétől, hanem megszokott üzleteitől, barátaitól, mozijaitól — az egész világtól elvágták. Pedig a szóban forgó John Smith reggelenként, amikor a gépkocsi volánja mellett a New York-i forgalomban munkahelye felé igyekszik, százszor is elátkozza a széles den szinten hatékonyabbá kell tenni az irányítást, növelni kell a szervezettséget, és javítani az iskolahálózat fejlesztésének összehangolását. Az irányítás szervezetére vonatkozóan a határozat előírta, hogy: főhatósági irányításra tekintet nélkül minden iskolatípus fenntartásának jogát a jövőben a tanácsok gyakorolják. Ez az intézkedés, ha átmeneti gondokkal jár is, közoktatásunk, s ennek keretében a utcákon, hidakon, alagutakon j ^mu'ücasképzes fejlődései körülbelül- 4- milAno- mérföldét -nunt-az_JÄLl-as gyaiaxoatUMi keletkező közlekedési dugókat. Csúcsforgalomban egy-egy dugó okozta gépkocsisor gyakran eléri a 10—15 mérföldes hosszúságot. Több ezer gépkocsi egymástól néhány centiméteres követési távolságra, a teknősbéka gyorsaságával halad. <<&olyta.t}p»k) szolgálja. A szakmunkásképzésben a Munkaügyi Minisztérium központi — szakmai ágazati — irányítása változatlan marad. Úgyszintén az iskola- igazgatók önállósága is. Emellett a Munkaügyi Minisztérium minden szükséges támogatást megad a tanácsoknak az új feladatok ellátásához. Így-nemeihetó,. hogy az Umum* ima**. közvetlen irányításának megváltozása nem okoz átmeneti visszaesést a képzésben. Hosz- szabb távon pedig mindenképpen hasznos. Kérdés: 1974-től a kereskedelmi beruházásokra (például általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek) megszüntetik-e a beruházási stopot? VÁNDOR SÁNDOR, a Belkereskedelmi Minisztérium közgazdasági főosztályának helyettes vezetője: — Jelenleg nincs beruházási stop a belkereskedelemben. A beruházások alapja ma is a vállalatok hitelképessége, fizetési lehetősége, valamint a mindenkori építőipari kapacitás. A szövetkezeteknél a negyedik ötéves terv idejére határozták meg a pénzügyi kereteket. Ezeknek felszabadításával a beruházási piac lehetőségétől függően foglalkoznak. Kérdés: A forgóeszközöket ! a vállalatoknak saját fejlesz- j tesi alapjukból kell finanszí- j rozni. A Magyar Nemzeti Bank június 1-től nem dolgozza fel 1 a hozzá beérkezett anyagokat, : így a kereskedelmi vállalatok ] készpénzbefizetését sem, ezért a vállalatoknál növekszik a forgóeszköz-állomány. Változtatnak-e ezen a jövőben? DR. BÉL IMRE, Belkereskedelmi Minisztérium közgazda- sági főosztálya: — Valóban, a vállalatoknak kell finanszírozniuk saját fejlesztési alapjukból a forgóeszközöket. Ezen a jövőben sem változtatunk. Ami a készpénzbefizetések kifogásolt feldolgozását illeti, az nyilvánvalóan az államigazgatasban június 1 -tői bevezetett szabad szombattal függ össze. A Magyar Nemzeti Bank csak szombaton nem könyvel: se nem terhel, se nem ír jóvá. Ez némileg növeli az átfutási időket, de jelentősen nem befolyásolja a vállalati gazdálkodást. Kérdés: Az utóbbi időben több jelentős beruházást leállítottak. példa erre a paksi atomerőmű. Az eddig befektetett pénz vajon kárba veszett? DEÁK ANDREA, a Magyar Beruházási Bank főosztályvezetője : — Beruházási tevékenységünknek anyagi-műszaki kapacitásainkkal való összehangolása időnként szigorú központi intézkedéseket kívánt. Emiatt volt már példa, hogy kormányunk a tervezett nagyberuházásaink közül néhánynak az indítását későbbre halasztotta. A már megkezdett beruházások leállítására azonban hosszabb időtávra visszatekintve sem került sor. Más kérdés, hogy kivételesen indokolt esetben a beruházás kivitelezésének megkezdése után rendel te el a kormány a szüneteltetést, természetesen a várhaló következmények sokoldalú mérlegelése után. A paksi atomerőművet szüneteltető (és nem leálLító!) határozatra gazdaságossági okokból került sor. A negyedik ötéves tervidőszakban ugyanis a vártnál több szénhidrogén állt rendelkezésünkre, s így olcsóbb volt olaj- erőműveket (pl. a százhalombattai hőerőmű sib.) építeni. Most időszerűvé vált az atomerőmű építésének a folytatása. A Szovjetunióval érvényben levő államközi egyezmény alapján — a mar elvégzett 'területeiókészítés folytatásaként — 1973-ban az atomerőmű kivitelezése ismét megindul, és az eddigi befektetések mind a megvalósításban, mind a villamosenergia- termelésben megtérülnek. Tehát kárba veszett befektetem
