Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-30 / 151. szám
•■fr ^IP0S>Í^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Somogyi Néplap MSZMP SOMOGY-MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam 151. szám 1973. június 30., szombat Munkásgyűlés Kispesten A most elvetett magból a magyar gépipar jövője sarjad Péntek délután a kispesti Vörös Csillag Gyár szerelőcsarnokában munkásnagygyűlést rendeztek. A nagygyűlésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Horváth NYERS REZSŐ BESZEDE Ede, a Központi Bizottság tagja, a gyár miniszteri biztosa, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója. Molnár Endre, a XIX. kerületi pártbizottság első titkára, Virágh Ferencné, a kerületi tanács elnöke, továbbá a kispesti gyár párt-, gazdasági és tömeg- szervezeti vezetői. A nagygyűlés mintegy ezer í Nyers Rezső elmondta, hogy reszt vevőjét Kotka Sándor, a a központi, kormányzati szer- Vörös Csilláig gyár partin- i vek a leggazdaságosabb alter- zottságáinak titkaira köszön- natívat választotta" akikor, tette, majd Nyers Rezső mondott beszedet. Bevezetőjében arról szólt, amikor úgy határoztak, hogy a kispesti gyár kapcsolódjék be a közúti járműgyártásba, azon hogy a Vörös Csillag Traktor- belül is az autóbuszprogram gyár olyan húsz éves periódus , megvalósításához szükséges végére érkezett, amelyben | alkatrészek gyártásába. Az átdöntöem országos szükségleteket kielégítő és exportra is szállított traktorokat és dömpereket gyártott Új fejeset nyílik most a kispesti gyár történetében, amelynek során elkezdődik a gyár teljes rekonstrukciójának folyamata. Új termelési profil alakul, ki, fokozatosan új gyártmányokat vezetnek be — új technika alapján, korszerű körülmények és sok sizempontból új szervezési- formák között. Több mint húsz évre előretekintve biztosam lehet állítani, hogy ezek az intézkedések a gyárnak és munkásgárdájánaik jövőjét egyaránt megalapozzák. A termelési szerkezet megváltoztatása távolról sem úgy zajlik le, ahogy a harmincas években, a gazdasági válság idején ment volna végbe, amikor a gyárak teljes megszűnésével, üzemek, műhelyek teljes kiürülésével járt volna együtt. Most, a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a Vörös Csillag Traktorgyár fúziójának esetében arról van szó, hogy a fejlődéssel együtt új feladatok kerültek napirendre, amelyeknek megoldásához átszervezésre van szükség. Ilyenkor óhatatlanul kicsit alábbhagy a munka lendülete, die csak azért, hogy hamarosan új lendületet vehessen. A traktorgyártás a kispesti gyárban ötven éves múltra tekinthet vissza —, folytatta Nyers Rezső. — Igaz, ez idő alatt nagyon sok tapasztalat gyűlt össze, de kétségtelen az is, hogy az itt gyártott és még most is készülő traktorok — nemzetközi mércével mérve — drágák: már olcsóbban tudjuk a szocialista országokból, elsősorban a Szovjetunióból beszerezni. A Vörös Csillag Traktorgyár — fajlagos mutatókkal érzékeltetve — egy ió- erős teljesítményt 3500 forint ráfordítással termel. Nemzetkört szinten viszont ma már ez a költség — a legfejlettebb traktorgyárakban — ahonnan ma mezőgazdáságunk trabtor- szükságletémek 90 százalékát beszerzi — a miénknél alacsonyabb : forintban kifejezve 1700-tól maximum 2800 forintig terjed. Azért, mert nagyobb szériában, korszerű technológiával termelnek, amit nem lehet biztosítani a Vörös Csillag Traktorgyár mai körülménye: között. A lényeget tekintve a dömperrel is majdnem ugyanaz a helyzet, mint a traktorral. Ráadásul évtizedeinkben a dömpereket már kiszorítják a billenős teherautók, amelyek gyorsabban, több célra használhatok. állás nem megy átmeneti nehézségek nélkül, a jövő azonban tartósan csak így biztosítható. A fejlesztési előirányzattal tehát két célt szolgálhatunk: a közúti járműprogram megvalósítását és a Vörös Csillag Ttiraiktorgyár jövőjének biztosítását. Ez a megoldás egymillliárd forint népgazdasági ráfordítást igényel, ami lényegében három év alatt visszatérül. Az új termelési feladatokkal akkor tud a gyár jól megbirkózni, ha miunkás- kollektívája együtt marad. Joggal érezheti mindenki, hogy szükség van munkájára; mindannyian, megtalálják számításukat. Az átállás megköveteli a vezetőktől — hangsúlyozta Nyers Rezső, — két fontos követelmény megvalósítását, amit a gazdasági vezetőknek, a pártós szakszervezeti vezetőknek egységesen, együttesen szem előtt kell tartaniuk. Az egyik az, hogy szervezettség és fegyelem legyen a munkában, s ez a munkafeladatok világos és pontos kiadását, számonkérését és lelkiismeretes elvégzését jelenti, A másik: a szocialista üzemi demokrácia, amelyet mind érdemibben, mind jobban kell érvényesíteni. Demokratikus légkör legyen a műhelyekben, az üzemekben és az irodákban, is. Változatlanul működjeinek a társadalmi szervek, hogy a dolgozók nyugodtan fordulhassanak hozzájuk problémáikkal, választ kapjanak rájuk. Ha igazuk van, intézzék el az ügyüket, ha pedig nincs, akkor ezt világosan mondják meg és indokolják is meg. Az üzemi demokráciának az átállás sajátos körülményei között sem szabad csorbát szenvednie. (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa Teendők a szakszervezeti nevelő munka következetesebb végrehajtásáért A szakszervezeti nevelőmunka, agitációs, propaganda és kulturális tevékenységéről tárgyalt pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácsülésen részt vett és felszólalt Ácséi György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, ott volt Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, s meghívták a tanácskozásra a SZOT intézményeinek vezetőit, a szakszervezeti központok és az SZMT-k kulturális kérdésekkel foglalkozó munkatársait is. Földvári László elnöki megnyitója után Viriz- lai Gyula, a SZOT titkára vitaindító beszámolójával egészítette ki az elnökség előterjesztését a szakszervezeti nevelőmunka időszerű kérdéseiről. A SZOT 1968-ban átfogóan vizsgálta, értékelte a szakszervezeti nevelőmunkát és hosszú távra meghatározta az ezzel kapcsolatos tennivalókat, ezen belül az agitációs, a propaganda és a kulturális nevelőmunka feladatait. Az írásos beszámoló a megkezdett munka főbb tapasztalatairól adott számot, s felhívta a figyelmet a SZOT ezzel kapcsolatos korábbi állásfoglalásának még következetesebb végrehajtásához szükséges teendőkre. A SZOT titkára beszámolójában elsőként a munkahelyi nevelés fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a munkahely, a munka, a termelési aktivitás formálja az embereket, erősíti bennük a közösségi érzést. A szocialista munkaversenyben sem csak a termelés mennyiségi vagy minőségi alakulásáról, hanem a dolgozók felemelkedéséről, a vezetésben való részvételükről, a párt politikája megvalósításának fontos feltételeiről is szó van. A szakszervezetek, a kö- j zösség, a társadalom ügyével 1 törődő, a termelésben es a közéletben aktív, művelődő, olvasó, magát képző, a becsületes munkát tisztelő, a szépet, a jót, az igazságot kedvelő embereket akarnak nevelni. A szocialista társadalom még nem épült fel, és így az emberek többsége még nem ilyen. Ebből adódik a szakszervezetek egyik legfontosabb tennivalója. A munkahelyi nevelés kérdései között a SZOT titkára felhívta a fi gyeimet az ifjúság és az értelmiség körében végzett szakszervezeti munka fontosságára, a munkahely és a szülők felelősségére, együttműködésére. Hangsúlyozta azt is, hogy a szakszervezeteknek bővíteniük kell az értelmiség világnézeti felkészültségét, politikai ismereteit, s több alkalmat kell teremteni részükre ahhoz, hogy az úgynevezett kényes kérdésekben is felszínre kerüljön véleményük. Az értelmiséget fokozottabban be kell vonni a szakszervezeti munkába, kérni kell aktívabb közreműködésüket. Ezután a munkások, dolgozók iskoláztatásának, a közművelődés problémáinak kérdéseivel, tennivalóival foglalkozott a beszámoló. Az elnökség az iskolarendszerű felnőtt oktatásban egyebek között hiányolja a társadalmi összefogásit és az átfogó tervet az ezzel kapcsolatos feladatok megoldásához. A szakszervezetek javasolják a felnőttoktatás továbbfejlesztése érdekében, hogy a közművelődési intézmények segítségével tegyék lehetővé a vizsgára való felkészülést iskolába járás nélkül | i.s. Nem a bizonyítványok hiányoznak — hangsúlyozta a j beszámoló —, hanem az ismeretek. A szakszervezetek kívánatosnak tartják azt is, hogy mielőbb hozzák létre a szakmunkások középiskoláját, amely lehetővé tenné a tapasztalt, képzett dolgozók tömeges továbbtanítását, az érettségi szint deresét. Befejezésül a dolgozók és a művészek kapcsolatával foglalkozott a beszámoló. Megállapította, hogy a szakszervezetek törekednek a művészetek megismertetésére, de arra már kevésbé figyelnek, hogy felszínre hozzák a különböző művészeti eseményekről, művekről a közönség, a dolgozók véleményét, s ezeket eljuttassák az alkotókhoz, nyilvánosságra hozzák megfelelő fórumokon. Nem igaz — kelt ki a beszámoló a nem ritkán hangoztatott nézet ellen —, hogy a munkásközönségnek nincs véleménye, s hogy csak az igénytelenség jellemzi ízlését. Azt nem lehet várni tőlük, hogy mindenre kiterjedő szakszerűséggel fogalmazzák meg műbírálatukat — hiszen sajnos, ezzel még a hivatásos kritikák is sokszor adósak maradnak —, de ha figyelembe akarják venni a tömegek jelzéseit, akkor biztos, hogy őszintén elmondják, mennyire hatott rájuk egy-egy alkotás, igaznak érzik-e azokat a konfliktusokat, emberi sorsokat, amelyeket különböző írásokban, filmekben, színdarabokban, Ívben, rádióban észleltek. Az eddigieknél még követ- kezetesbben kell dolgozni azért, hogy a tömegek véleménye eljusson a művészekhez. A szakszervezetek javasolják a dolgozók és a művészek kapcsolatának fejlesztéséhez űj lehetőségek és módszerek felkutatását, alkalmazását. Az aktív, sok javaslatot és kiegészítést tartalmazó vita után a tanácsülés elfogadta az elnökség előterjesztését és a szóbeli beszámolót. Ezután Gál László, a SZOT titkára javaslatot tett a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a SZOT elnökségének második félévi munkatervére, majd beszámolt a SZOT két ülésé között végzett munkaitól. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a KB gazdaságpolitikai szerveiről Az MSZMP Központi Bizottsága 1973. június 27-én újjáválasztotta a Központi Bizottság gazdaságpolitikai bizottságát. A bizottság elnöke Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára; tagjai: Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes, dr. Tímár Mátyás, miniszterelnök - helyettes, Lázár György miniszterelnök-helyettes. az Állami Terv bizottság elnöke, Párdi Imre, a KB osztályvezetője, dr. Romany Pál, a KB osztály- vezetője, Nagy Richard, a buT dapesfci pártbizottság titkára, Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára. A Központi Bizottság Bálint Józsefet, a KB osztályvezetőjét, tekintetted arra, hogy fontos állami funkcióba kerül, érdemeinek elismerése mellett felmentette tiszitségéből. A Központi Bizottság a gazdaságpolitikai osztály vezetőjének Párdi Imrét, a területi gazdaságfejlesztési osztály vezetőjének dr. Romany Pált aevezte ki. Pártbizottsági ülések Az MSZMP megyei bizottságai és a budapesti pártbizottság június 28-án és 29-én ülést tartottak, amelyen meghallgatták és megvitatták a Központi Bizottság június 27—i üléséről szóló tájékoztatót. A Hajdú-Bihar megyei pártbizottság Karakas Lászlót, a megyei bizottság első titkárát, érdemeinek elismerése mellett felmentette tisztségéből és első titkárnak megválasztotta Siku- la Györgyöt, a megyei pártbizottság titkárát. Az ülésen részt vett Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. A Bács-Kriskun megyei Pártbizottság dr. Romány Pált, a megyei bizottság első titkárát érdemeinek elismerése mellett felmentette tiszitségéből és első titkárnak megválasztotta dr. Horváth Istvánt, az. MSZMP KB tagjait. Az ülésen részt vett Aczél György, a Központi Bizottság titkára. A KISZ központi bizottságának ülése A KISZ központi bizottsága június 29-én Föcze Lajosnak, a KISZ kb titkárának elnökletével ülést tartott. Dr. Gombár Józsefnek, a KISZ kb titkárának előterjesztésében meghallgatta és megvitatta az MSZMP Központi Bizottságának június 27-i üléséről szóló tájékoztatót. Az ülésen részt vett és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A KISZ központi bizottsága dr. Horváth Istvánt, a KISZ kb első titkárát, tekintettel arra, hogy fontos pártfunkcióba .került, érdemeinek elismerése mellett felmentette tisztségéből. A KISZ központi bizottsága kooptálta dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP szentendrei városi bizottságának volt első titkárát és egyben megválasztotta őt a KISZ központi bizottságának első titkárává. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ülést tartott. Az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront országos tanácsa elnökségének javaslatára — érdemel elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt felmentette Párdi Imrét az Országos Tervhivatal elnöki tisztéből. Lázár Györgyöt felmentette a munkaügyi minisztert tisztéből és megválasztotta a Minisztertanács elnökhelyettesiévé, egyben az Országos Tervhivatal elnökévé. Az Elnöki Tanács Karakas Lászlót munkaügyi miniszternek választotta meg és Bálint Józsefet a Központi Statisztikai Hivatal elnökét államtitkárrá nevezte ki. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke élőtt a minisztertanácsba újonnan megválasztott Karakas László munkaügyi miniszter illetette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke. A Minisztertanács ülést tartott A Minisztertanács ülést tartott. Az MSZMP Központi Bizottságának javaslatára a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének tokozott elősegítése, a népgazdasági tervezés hatékonyságának növelése és a központi irányításának szervezett összehangolása céljából a kormány szerveként Állami Tervbázottságot hozott létre. A Minisztertanács az Állami Tervbdzpttság elnökévé 'kinevezte Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnökét, tagjaivá: dr. Ajtai Miklóst, Fehér Lajost, dr. Tímár Mátyást és Vályi Pétert, a Minisztertanács elnökhelyetteseit, valamint dr. Faluvégi Lajos pénzügyminisztert, dr. Bíró József külkereskedelmi minisztert, Karakas László munkaügyi minisztert és dr. Huszár István államtitkárt, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesét. A kormány felmentette dr. Huszár István államtitkárt a Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisztéből. Karádi Gyulát — miután saját kérésére nyugállományba vonul, — érdemei elismerése mellett felmentette az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesi tisztsége alól. A Minisztertanács dr. Huszár István államtitkárt az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesévé, Bálint Józsefet a Központi Statisztikai Hivatal elnökeivé nevezte ki. , ,
