Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

A megyei tanács vb megtárgyalta a kisiparosok és a kiskereskedők tevékenységéi­NŐTT A KISIPAROSOK létszáma a megyében. Munka­viszonyuk megtartásával egyre többen, váltanak iparenge­délyt — állapította meg leg­utóbbi ülésen a megyei tanács végrehajtó 'bizottsága. A helyi áruértékesítésben — s néhány terület ellátásában — pedig a magánkiskereskedők játszat nak egyre nagyobb szerepet. A kisiparosok tevékenységét jól szemlélteti, hogy a lakos­ság részére végzett javítóé szolgáltató tervékenység felét ők végzik. A textiltisztító és kelmefestő szakmákban az utóbbi években — a törekvé­sek ellenére — nem sikerült növelni a létszámot. Töibb vi­szont az általuk végzett lakás- karbaintartásá munka, és sok elektroakusztikai cikket javí­tanak. A magánerőből történő lakásépítés növekedése' követ­keztéiben egyre többen kérnek iparjogosítványt az építőipari szakmákban. Másutt viszont — például a cipészek, a női és férfiszabók körében — csök­ken a kisiparosok száma. A megyében 859 lakosra jut egy kisiparos, s ez csak­nem az országos átlaggal azo­nos. A magánkisiparosok egy része viszont nem ott kér mű­ködési engedélyt, ahol legin­kább szükség lenne a munká­jára. Elsősorban Barcs, Nagy­atád, Mtarealá, Csurgó és Tab környékén kell gyorsabb ütemben fejlesztem a szolgál­tatásit A végrehajtó bizottság ülé­sén szó esett a kontárokról is. A tapasztalatok szerint az utóbbi években emelkedett a jogosulatlanul ipart folytatók száma. Kaposváron például 556 kisiparos dolgozik. Becslé­sek szerint ezenkívül legalább kétszázan kontárkodnak. Nagy részük az építőiparral kapcso­latos tevékenységet folytat. A KIOSZ kontárellenőrző háló­zatot épített Iki a jogosulatlan kisipari tevékenység felderíté­sére. Azt szeretnék elérni ez­zel, hogy többen kérjenek — elsősorban hiányszakmákban — munkaviszonyuk megtartá­sával működési engedélyt 23 vagon újburgonya, 30 vagon uborka Évente 6 millió forint a háztáji terményekért (T udósit ónktól.) A napokban Kulcsár Sándor felvásárlási vezetővel beszél­gettünk a kadankúti áfész-nél a háztáji gazdaságok itenmelé- sóről. Megtudtuk, hogy a szö­vetkezet 23 vagon újburgonya szállítására, szerződött 80 ház­táji gazdasággal. A giülbaba vetőgumút — 500 mázsát — miéig a múlt év végién megho­zatták a Nyíregyházi Agrotech­nikai Kutató Intézettől. A májusi szárazság nem kled- i veziett a burgonyának, így csak jún ius-6-án vehették meg az első burgonyatermést. Ka- dartkútoni hagyományai vannak a csírátztatótt burgonya terme­lésének. Június 23-ig 10 va­gonnal vásárolt a szövetkezet. Minden remény megvan arra, hogy a tervezett 23 vagonnyit felvásárolják, de ennek egy része mar csak nyári burgo­nya lesz. A napdktoan lehullott csapa­dék kedvez a másodvetésű uborkának, mely a kiszedett újburgonyia helyéire kerül, A szövetkezet 9 községében ösz- szissen. 240 termelő vállalko­zott uborkatermelésre. A leg­nagyobb mennyiségieket a giged termelőik adják. Itt június 25-én kezdődött meg a szedés. A szövetkezet 30 vagonnal sze­retne felvásárolni, erre van a szerződésűik. Az uborkát a MÉK-mek adják tovább. Ta­valy 15 vagonnal exportra is seáiliíltóttak. Ezt szeretnék 1973-ham is elérni. A szövetkezet meghonosí­totta — elsősorban Gige kör- nyékén — a szaimócatermelést. Ez éviben, 450 mázsát vásárol­tak, melynek 80 százaléka ex­port minőségű volt Máinate- üepítiósek is vannak a kadar- kúti áfésiz körzetében, az idén 25 mázsa felvásárlására szá­mítanak. A napokban, kezdő­dött meg a meggy felvásárlá­sa. 300 mázsa cigány- és 150 máizsa pándimeggy elszállítá­sa várható Kadátkútról. Az eddigi termelési módszer sze- ninit Kadarkút burgonyát, Gige pedig uborkát és szamócát ad. A szövetkezet éves viszonylat­ban 6 millió forint értéket fi­zet ki a háztáji gazdaségok- nialk. Ennek félét zöldségért, gyümölcsért. Most újabb há­rom községben szorgalmazzák szamóca, 2 holdon pedig fe­kete ribizli telepítését. A végrehajtó bizottság ülé­sén az utánpótlásról is beszél­tek. Az első megállapítás, hogy javult a kisiparosok kor- összetétele, a náluk dolgozó ipari tanulók létszáma viszont csökkent. 1973-ban például csaknem 800, a múlt évben pedig csak 530 fiatallal kötöt­tek szerződésit. A szolgáltatást végző kis­iparosoknak és kiskereskedők­nek hézagpótló és kiegészítő szerepük van a megyében. A magánkereskedőknél lehet ta­pasztalni, hogy elsősorban a j jól ellátott területekre kémek működési engedélyt, 64 száza­lékuk például a Balaton-par- ton tevékenykedik. A megye kis településein, a gyengébben ellátott területeken viszont alacsony a létszámuk. Rájuk elsősorban az a feladat hárul, hogy ott javítsák az ellátást, ahol az állami és szövetkezeti kereskedelem hálózata még nem kielégítő. A kiskereske­dők töibb mint harmincféle tevékenységet végeznek, a leg­jelentősebbek közé tartozik a zöldség-igyümölcsárusítás, a vegyeskereskedés és a kifőzés. Az idegenforgalmi igények jobb kielégítésére évek óta szorgalmazzák a Baiaton-par- ton penziók létesítését. Eddig azonban még egyet sem nyi­tottak meg. A beszámoló azt is megálla­pította, hogy egyes szakmák­ban — mint például a pecse­nye- és lángossütő — nagy a fluktuáció a déli parton. Né­hány kiskereskedő nem .bővíti áruválasztékát, hanem csak keresett cikkeket tart. Jelen­ségként mondták el, hogy üz­leteik korszerűsítésére, a köz­egészségügyi szabályok betar­tására nem fordítanak kellő gondot. A MAGÁNSZEKTOR cél­szerű fejlesztése végett fölmé­rés készült arról, hogy mely területekéin és mely szakmák­ban van szükség a kisiparo­sok és kiskereskedők tevé­kenységének növelésére. Ezt az engedélyek kiadásánál fi­gyelembe veszik, hiszen csak így lehet biztosítani, hogy a szocialista kereskedelem tevé­kenységevei összhangban le­gyen a munkájuk. Arra kell törekedni ezután is — állapí­totta meg a végrehajtó bizott­ság —, hogy a magánkeneske- dés az ellátatlan területeken fejlődjön. A tejet, tejtermé­ket, zöldséget, gyümölcsöt áru­sító helyek, a vegyeskereske­dések és kifőzdék számának növelésére van többek között szükség. K. I. Tanulni soha nem késő A somogyudvarhelyi Március 15. Termelőszövetke­zetben májusban fejeződött be az a tanfolyam, melynek részvevői szarvasmarha- és sertéstenyésztésből szereztek oklevelet. Két hónappal a vizsgák után beszélgettünk a tanfolyam részvevőivel. Kozma László brigádvezető. Az építkezéseken dolgozik, az ott folyó munkákat irányítja, szervezi. Van egy másik fel­adata is: a háztáji gazdaságok­tól begyűjtött tejet ő kezeli. Milyen változást hozott életé­ben a képzésen való részvé­tel? — 1961 óta dolgozom a szö­vetkezetben, de nem az állat­tenyésztésben, A tanfolyam mégis hasznos volt. Megismer­kedtem az új technológiákkal, és ez sokat segít a munkám­ban. Mi az állatok számára készítünk »lakhelyet«, és ez megmagyarázza, miért fontos számunkra is a tanfolyam. Sokan megkérdezték már, hogy nehéz volt-e ennyi idős korban, munka mellett tanul­ni? Erre mindig azt válaszo­lom, hogy nem volt nehéz, de könnyű sem. Negyvenegy éves fejjel, de nagy kedvvel és aka­rattal tanultam. Tanulni soha nem késő. Géptanból, takar­mányozás tanból, politikai is­meretekből, állattartásból vizsgáztunk. Szarvasmarha- tenyésztésiből jó rendű lettem, sértésiből jelest kaptam. Mezőgazdasági Szakközépis­kolába jár, most végezte a második osztályt. Egy kicsit furcsának hangzik, hogy mű- helyadminisztrátor a beosztá­sa, és mégis állattenyésztési tanfolyamokat végzett. — Nagyon szeretem az álla­tokat. Olyan térveim vannak, hogy átmegyek az állatte­nyésztésbe dolgozni. Ha még­sem sikerül, aikkor sem baj, hogy a tanfolyamon részt vet­tem, mert tanulni sohasem árt. Az itthoni munka mellett is tudtam időt szakítani arra, hogy elmenjek az előadások­ra. A fiam is sokat segített. A nyolc osztályt is felnőttként végeztem el. Azután Kőszegen a mezőgazdasági szakközépis­kolába iratkoztam be, de a családi körülményeim nem engedték, hogy az iskolát be­fejezzem. Ezen a tanfolyamon a géptan ment egy kicsit ne­hezebben. Ez nem érdekelt annyira, mint a többi tan­tárgy, de a munkatársak itt a műhelyben sokat segítettek.­— Az adminisztrációs mun­kák egy nő számára köny- nyebbek, mint az állattenyész­tés. Hogy-hogy mégis azt választja, oda szeretne kerül­ni? — Es remélem sikerül is — folytatja nyomban. — Igaz, ott nincs ünnep és hétköznap, mindig dolgozni kell. Fizikai­lag ’is nehezebb, a fizetésem viszont magasabb lenne, és napközben több idő jutna az otthoni munkákra. A műhelyvezető nem örül, hogy Pintér Károlyné menni készül. — Mindig pontos munkát végzett. Hót éve dolgozik a műhelyben, nézeteltérésünk soha nem volt. Számíthattunk rá. Tanulni soha nem késő. Űj ismereteket szerezni, több­re törekedni becsülni való erény. A májusban befejező­dött tanfolyamon huszonhat ember szerzett oklevelet. Dán Tibor — Mikar jutott ideje a ta­nulásra, hiszen ha az építke­zéseknél vége van a munká­nak, akkor kezdődik a tej- gyűjtés. Ha a háztájiban is van jószág, az is ad munkát. Kozma László bólint, s mintegy magyarázatul sorolni kezdi a napját. — Naponta általában reggel fél ötkor kelek, és este fél tízig talpon vagyok. Otthon is sok a munka. A fiam most kezdett el dolgozni, a lányom még iskolába jár. Általában vasárnap tanultam, meg hét­köznap ebédszünetben. Min­den percet ki kellett használ­nom. Hetenként három-négy alkalommal jártam foglalko­zásra. Az elméleti órákat más­nap rögtön gyakorlati bemu­tató követte, így aztán jobban rögződött az anyag. Kozma Lászlónak több tár­sadalmi funkciója is van. So- mogyudvarheiyen ő a Haza­fias Népfront elnöke, ezenkí­vül tanácstag. Nagyon sok tár­sadalmi munkát végez. De amire vállalkozott, annak si­kerrel megfelelt. Pintér Károlynét a szövet­kezet gépműhelyének iroda­helyiségében találtuk meg. Több mint tíz éve dolgozik a szövetkezetnél. A tanfolyam mindkét szakát kitűnően fe­jezte be. Családja, két gyer­meke van, A fiú a Kaposvári 1 Egyesültek a szakcsoportok Kutason (Tudósítónktól.) Mozgalmas napjuk volt a kutasi áfész-hez tartozó, an­nak irányításával működő szakcsoportoknak. Kutason kívül Belegen, Kisbajomban, Szabáson és Nagykorpádon is részközgyűléseket tartottak, melyeken az idei év első fél­évének eredményeit értékel­ték, és meghatározták a to­vábbi tennivalókat. Kutason eddig önállóan mű­ködött a zöldséget és szamócát »hagyományosan« termelő és az úgynevezett »fóliás« ter­melő szakcsoport, viszonylag alacsony taglétszámmal. Gon­dos előkészítő tárgyalások után a két szakcsoport tagsá­ga úgy döntött, hogy zöldséfe- és gyümölcstermelő mezőgaz­dasági szakcsoport néven egyesülnek. Az erők egyesíté­se révén kívánnak az eddigi­eknél még jobb eredményt el­érni a termelésben, a fogyasz­tók ellátásában és az értéke­sítésiben. Az egyesült szakcsoport el­nökéül István János kisbajo- mi lakost, a felügyelő bizott­ság elnökéül pedig Szabó Gyula kutasi lakost — szak- csoporttag'-kat — választották meg. ma' 1 elfogadtak az új alapszabályi, melyet jóváha­gyásra felterjesztettek a járá­si hivatalihoz. Sok szó esett a szakszerve­zetek, valamint a Hazafias Népfront megyei kiüldö ttérte- kiezlletém. arról, hogy még nagy tartalékok rejlenek szorosabb együttmiüködésüiklbeii. Éppen ezért munkálta Iki a két elnök­ig a további közös munka oéljait, tartalmát és területeit. A népfront, valamint az SZMT elnökségié a közelmúltban együttes ülésen élfogadta az együttműködési megallapodasit. \ Együtt a közbégpolitikáért E megállapodás azt a célt szolgálja, ihoqy a kiét testület összehangolva a közös felada­tokat, együttműködjön a vég­rehajtás megszervezésében. S hogy miiben ? Elsősorban a tö- megpcxlitikai munka kiszélesí­téséiben, azután a megyei, vá­rosi és községpoiiitiikiai felada­tok megismertetésében, a meg­oldásukra való mozgósításiban. A munkás—paraszt szövet­ség további erősítése védett munkás—paraszt találkozókat, tanácskozásokat szerveznek közösen. Nagy gonddal segítik a munkások közéleti tevékeny­ségét. Ez már abban megnyil- víniull —- s a jövőben még jobbat megnyilvánul —, hogy a aépf-roritbizcttságokiban na­gyobb képvrséleteft kapták s kapnak a munkások. A szak­Lrősítik a munkás-paraszt szövetséget Tervszerűen együttműködnek a népírontbizottságok és a szakszervezetek | szervezetek a megállapodás i alapján sokkal szorosabban : együttműködnek a Hazafias , Népfronttal az országgyűlési képviselői, valamint a .tamécs- ! tagi választások során, véle- ! mény>t nyilvánítanak arról, ! hogy a munkások aránya meg- felelő-e a jelöltek között. E tisztségekre olyan munkásokat javasolnak, akik kiemelkedtek aiz üzemben vagy a gazdaság­ban:. Szinte viszonzásként a szakszervezetiek feladatot vál­lalnák. a választási törvény megismertetesében, az egész választási munkában. Különö­sen gyümölcsöző lehet az együttműködés már most ab­ban. hogy a szakszervezetek elősegítik a megválasztott kép­viselők. tanácstagok és a dol­gozók kapcsolatának erősödé­séit. A bejáró dolgozok élet- és munkakörülményeiről több- i szőr tárgyait már a két élinak- j siág együttes ülésért, legutóbb i éppen a múlt héten. A jövö- ! bem elsősorban, az üzemék és a | községeik vezetőinek szorosabb együttműködése nevem probál- itjek • beja-ro munkasokat job­i ban bevonni a közéletbe, mű­velődésüket elősegíteni. Fórumok a vásárlóknak A város- és köasegpolitiká- ban akikor lehet még jobb eredményeket elérni, ha a nép- fronitbizottságiokat mindenben támogatják a szakszervezeti alatpsizerveaetefc és a szakma­közi bizottságok egy-egy vá- ! rosban, községben. Ez terme - { szietesen a javaslatok megtéte­lével kezdődik, majd folytató- ! diik a táinsiadaikni akciókra való mozgósítással. Naigyon fontos, hogy a közsiégfejlesztési tervek összeállítása, ismertetése szin­tén közös feladat lesz a jövő­ben. Elsősorban a kisebb köz­ségekben ad .lehetőséget a kü­lönféle helyeken dolgozó s»ak- szervezeti tagoknak, hogy vé­leményt formálhassanak, még­pedig szervezetten, A Hazafias Népfront, a szak- Sizerveaetek mozgósítják a dol­gozókat a IV. ötéves terv ered­ményes teljesítésére. Már ed­dig is jó tapasztalatokat sze­rezitek. éppen ezéirt közösen szervezik meg például a gaz­dasági vezetők, azután a vá­sárlók fórumát Összehangol­■ jók azokat aiz ellenőrzéseket, I melyek a lakóterületek áruel- 1 látására, az árakra terjednek ; ki. Egyre nagyobb a szerepe a ! kereskedelmi társadalmi el- í lenőrzésnek, ebben éppen étert közösen vesznek részt Közösen mindent megtesznek azért, hogy több bölcsőde, | óvoda épüljön, a régiek fooví- ! tése révén több gyereknek jusson hely. Bőven van lehetőség a szo- ! ros együttműködésire a műve­lődéspolitikában is. Első he­lyen határozták meg a felnőtt­oktatás felkarolását,. az állami . oktatás továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok együttes I megoldását. Elősegítik, hogy a fizikai dolgozók gyermekei megfelelően tanulhassanak, majd továbbtanulhassanak, s a .legmegfelelőbb pályát vá­lasszák ki magúknak. Ennek érdekében szakköröket, ta­nácsadásiakat. üzemlátogatáso­kat szerveznek. Békevonat , a Szovjetunióba A kiét testület fontosnak tartja az együttműködést a honismereti, helytörténeti i munkában, az üzem.történet- írásiban. is -a szervezéstől egé­szen az irányításig. A politi­kai israaratterjasizités hatósuga­rát mind az ü-zemekben, mind a lakóterületen növelni kíván­ják, mégpedig úgy, hogy' pél­dául máméi több bejáró dolgozó váljon hallgatóvá, és termé­szetesen később a vitában is részt vegyen. A művészeti és az irolalmi közízlést úgy for­málják. hogy közösért író—ol­vasó találkozókat, könyvismer­tetéseket, képzőművészeti ki- áliításoikiait rendeznek. A béke és barátsági tevé­kenységiben szinten kialakul­tak a közös feladatok. A béke­hónapot, a barátsági heteket, n apokat, nemzetközi táiékozta- tókiat együtt ' szervezik meg. Ápolják a magyar—szovjet ba­rátságot, ismertetik a Szovjet­unió életét, eredményeit, etgyüftes szervezésben báke- vbmatot indítanak a Szovjet­unióba. A szabadságukért és függetlenségükért küzdő népe­ket szintem együttesen segítik majd a népfront-bizottságok és a szakszervezetek. Az együttműködési megálla­podás csak keret a további munkáihoz. A városi, község: népfrontbiizottsáiftok és a szak- szervezeti, alaipsziervezetek, szakmaközi biizatitságok szaros és tartalmas (kapcsolatuk révén érhetik el azokat a célokat, melyeket a kiét testüle* meg- Vm. L. G. Somogyi Nép/oftj 3

Next

/
Thumbnails
Contents