Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-28 / 149. szám

Fejlődésünk

ellentmondásai

ELINDULTAK A KOMBÁJNOK

Szinte meglepő, hogy a politikailag tudatos közvéleményben is milyen vágyódás él egy ellentmondásoktól men. tes állapot iránt. Pedig nagyon sokan tanulták, ismerik a marxista dialektikának azt az alapvető törvényét, hogy a természet és a társadalom minden jelensége, folyamata szükségszerűen hordoz belső ellentmondásokat. Ismerjük Leninnek azt a megállapítását, hogy az antagonizmus eltűnik, az ellentmondások viszont megmaradnak a szocializmusban is. Sokan mégis megütköznek azon, ha ilyeneket tapasztalnak, s szinte vá- dolón kérdezik: hát miikor érjük már el a feszültségektől mentes harmónia állapotát?

Pedig az ilyen feltételezés nem egyéb illúziónál. »A történelemben előbbre lépni lehet, de kilépni belőle — azaz megszüntetni a társadalmi mozgás ellentmondásosságát — nem lehet! — mondta Aczél György, az országos agitációs és propagandatanácskozáson. — Az. ellentmondások nem tekinthetők pusztán negatívumnak, létezésük, megoldásuk és magasabb szinten való újrakeietkezésük a társadalmi fejlődés feltétele, alapja.« Téves tehát az olyan vélemény, mely szerint az ellentmondás a szocializmusnak valamiféle fogyatékossága, valami véletlen dolog, vagy a vezetés hibáiból, az emberek helytelen viselkedéséből származik. Az ellentmondások szükségszerűen, akaratunktól és szándékainktól függetlenül léteznek a mi társadalmi’inkiban is.

Nem abból áll tehát a különbség a kapitalizmus és a szocializmus között, hogy az előbbiben vannak, az utóbbiban nincsenek belső társadalmi ellentmondások. Hanem abban — és ez nem csekélység, ez roppant fontos dolog! —, hogy a szocializmus ellentmondásai összeütközések és mélyreható konfliktusok nélkül megoldhatók az új társadalom viszonyai között, azok állandó fejlesztésének talaján. A kapitalizmus lényegi ellentmondásai viszont, mivel azok mögött antagonisztikusan

szemben álló, csak egymás rovására kielégíthető osztályérdekek húzódnak meg, csupán a tőkés rend megdöntésével oldhatok fel.

Miért vannak, s milyen jellegűek a mi társadalmunkban mutatkozó ellentmondások? Számos ellentmondás forrása a műit öröksége, az előző társadalomtól örökölt tényezők és a jövő igényei között feszülő ellentét. S amikor a múlt örökségét említjük, távolról sem csupán a gyakran emlegetett burzsoá maradványokra, hagyományokra, tudati megnyilvánulásokra gondolunk. Ezek is jelen varrnak még életünkben, szer-epet játszanak, olykor zavarokat, konfliktusokat is okoznak. Különösen azért, mert hatásuk összefonódik a két társadalmi rendszer világméretű szemben állásának és kölcsönhatásának állandóan érezhető következményeivel. Ez a mi társadalmunk szempontjából külső ellentmondás sokféle közvetítésén keresztül kapcsolódik belső ellentmondásainkhoz, visszatükröződik bennük, s ezért a problémák megoldásánál soha nem hagyható figyelmen kívül. .

De a műit öröksége sokkal szélesebb fogalom: mindazt magában foglalja, amit a kapitalizmustól egészen a felépült, kommunizmusig vezető átmenet során le kell küzdenünk, át kell alakítanunk, gyökeresen újjá kell formálnunk. A termelőerők színvonala, a munkamegosztás, az emberek szakképzettsége, műveltsége, a szükségszerűen fennmaradó áru- és pénzvisaonyok es az ugyancsak szükségszerű társadalmi egyenlőtlenség, az állami és társadalmi irányítás, az életmód, a szokások — hosz- szan lehetne még sorolni, milyen területeken kell gyökeres átalakulásokat vegbevin-ru a

kommunizmus eléréséig,

szüntelenül változtatva az örö- ■ költ állapotokon, és egyúttal (némelyikre rövidebb, inások- ! ra hosszú ideig) építve, tá- j maszkodva rájuk. Hogyan mehetne ez végbe ellentétek, fe- j szültségek nélkül, hiszen magának a folyamatnak a lényege az ellentmondás: a múlt és a jövő ellentmondásai!

Ezekhez kapcsolódnak azok az ellentmondások, amelyek már magából az új társadalmi j rendből, a szocializmus viszo- ! nyálból fakadnak. Ezek is ; többféle tényezőből származ- J nak. így abból, hogy a szocializmus viszonyai között van- i nak bizonyos részleges eltéré- ! sek, sőt ellentétek az egyes j társadalmi osztályok, rétegek.

! csoportok, illetve az össztár- sadalom, a kisebb közösségek és az egyének közvetlen érdekei között. Ellentmondások forrása, hogy a szocializmus által létrehozott gazdasági és társadalmi viszonyok egyes oldalai, vonásai, formái a fejlődés folyamán elavulnak, az előrehaladás fékjévé válnak. Vagy egy«, területeken gyorsabb az előrehaladás, másutt lassabb, s az ütem különbsége okoz ellentmondást. így került ellentmondásba például a hatvanas évek közepén a gazdaságirányítás akkori rendszere az intenzív fejlődés szükségleteivel. Ilyen ellentmondás tapasztalható ma több területen a termelés igényei és dolgozók szakképzettségi

színvonala között, és így tovább.

Nem Lehet természetesen minden tapasztalt ellentmondást a fejlődés objektív, szükségszerű következményének tekinteni. Keletkeznek ellentmondások szubjektív okokiból: hibákból, tévedésekből, kellően át nem gondolt intézkedésekből, egyes személyek felelői- i lenségóből is. Ezek közül egyik | sem tekinthető szükségszerű- j nek (bár az alighanem tenmg- | szeles és törvényszerű, hogy

mindig lesznek bizonyos szubjektív fogyatékosságok, tévédé sek, és soha nem érhetünk e; egy teljesen hibamentes állapotot). A társadalom szubjektív erőin — a vezetésen és a tömegeken egyaránt! — áll; hogy lehetőleg elkerüljük'azokat. s számuk minél csekélyebb legyen.

A szubjektív erők szerepe azonban nem merül ki ebben. Nagyon fontos, hogy helyesen foglalkozzanak az objektíve, szükségszerűen keletkező és | Létező ellentmondásokkal. Ezeket idejében föl kell ismerni, le kell balölük vonni a szükséges következtetéseket a cselekvés módjára vonatkozóan, s ha megérett rá az idő, intézkedni kell megoldásuk érdekében. A szocialista ém'tés számos hazai és külföldi tapasztalata igazolja: épp oly káros lehet a megoldás halogatása, mint a tűi korán, tűi radikálisan történő feilépéí;; konfliktust okoz az adott ellentmondás lekicsinylése, bagatellizá- lása, csakúgy, mint a »túld.ra- matizálása«, szükségtelen kiélezése. De még több tapasztalat tanúskodik amellett, hogy a szocialista építést irányító kommunista pártok képesek az ellentmondások időben történő felismerésére és helyes irányú megoldására. Nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy az utóbbi csaknem tizenhét, esztendőben ez jellemezbe a mi pártunk politikáját, s az 1972. novemberi párthatározat ezt ismételten tanúsította.

Azonban tudnunk kell: a megoldott ellentmondások helyébe szűke ágszer űen mások lépnek, s ha azokat feloldot- , tűk, megint csak újak keletkeznek. Ez a fejlődés egyetlen | lehetséges útja a mi társadal- . munkban is. Az ellen tanon dá- : sok szüntelen keletkezésén és j megoldásán keresztül visz az 1 út mind előbbré, mind mesz- szebbre és magasabbra. De sohasem visz el egy olyan áU. lapothoz, amelyben már nem lesznek — megoldandó és megoldható — ellentmondások.

Gy. U

‘V : v " ' ’' r. ;

;«$$ : w^ «V ,

:

kv# # “• v fjM &

Egymást követi a három német kombájn.

1973. június 27. Somogybán megkezdődött az aratás.

Egy nappal korábban, amikor telefonon beszéltem Kovács Józseffel, a böhönyei termelőszövetkezet főállattenyésztőjével, azt mondta:

— Most délután »megkóstoljuk«', azután holnap elindulunk.

Valami különös izgalom volt a hangjában, amikor elsorolta, mennyire »ugrásra készen-“ állnak már. Ö maga — bár állattenyésztő — járt a pécsi AGROKER-nél, és beszerzett négy egytengelyes szemszállító kocsit. — Igen ügyes, mozgékony eszközök ezek, csak indulhassunk már.

És tegnap reggel kilenc órakor a vasút melletti huszonnyolc holdas árpa táblában elindult hat kombájn. Három NDK-gyártmányú és három szovjet SZK.

Bódis Imre főkönyvelő reggel hétkor bement az irodába, hogy a papírmunkát elintézze erre az időre. Illés László fő| agronómus. így kezdte a szerdai napot:

; — Eddig azt mondtam, húsz

mázsa lesz holdanként. A teg- [ napi próba után ma azt mon- ! dóm, meglesz a húsz-huszonöt j mázsa. — Azután hozzáteszi: — A sok izgalom után — meg j előtt I— kell az embernek ilyen öröm.

— Hű, de príma az árpa! — Szabó Kálmán elnök egy pillanatra leül az irqodában, ki tudja, hajnal óta hány helyen fordult meg. — Ügy van ilyenkor az ember, hogy felejti a betegségét, baját. Elfelejt mindent.

A huszonnyolc holdas táblán elindultak a kombájnok.

| Perzsel a nap. A leborot- j vált tarló tüskésen szúrja a j lábat. De a föld! Olyan, mint a gumi!

A kezdés szépségét, izgalmát j — no és a gondjait — láttam j tegnap a böhönyei szövétke- j zetban. Mert áz árpa tökélete- ! sen beérett, sok helyen már ; a földre hajtotta a fejét, de a

Brigádok a termelésért

»Üzemünk vezetőinek sokat jelent az a segítség;, mélyeit a szocialista brigádoktól kap. Könnyebben megértik a feladatokat, érzik a íelelőssséget.

| Az átiliaginál többet basznék a I selejt csökkentésért, a minőség javításáért, az anyaghányad betartásáért.«

Mindazt Kelemen Zoltán, a j balatonmáiriai afesz betonáru - es lakatosüzemének vezetője | mondta él,

j A 300 000 négyzetméter mo- 1 aaikla-p — ez 7,5 millió darab j — 22 millió forintot ér. Nehéz j betaraáruból 13 imiMíó, ABC- ' áruházak k önnyüaoel -szerke- sebeiből. vasiportálokból és nyílászárókból 5 millió forint értékűt telepítenek evembe. A balatonmanai a Dunántúl együk legnagyobb ilyen üzeme. Rekonstrukciója júliusban fejeződik be. s új iparvágányt kap. Négy brigád dolgozik a szocialista címért. A 40 millió forintos termelési érték azt is jelenti, hogy évi 6000 vagon alapanyagot es ugyanennyi készárut kell ide, illetve innen elszállítani. ' A folyamatos anyagellátás, a gyártásszervezés, az áruk értékesítése' nem könnyű feladat. 54 tagja van a Komarov brigádnak, mély a mozaifclapokat gyártja. Az olasz félautomata gépsorok mellett nagyrészt nők állnak. Az üzem vezetője csak az elismerés hangján szólt róluk. A j Komarov brigád asszonyai ki- érd emelték a megbecsülést. A múlt év néhány hónapos próbaüzemelése után 1973 januárjától hónapról hónapra emelik a termeLesit.

Kelemen Zoltántól tudtuk meg, hogy tavaly, amikor a mozaiklla,pgyártó üzem. jelenlegi csarnokát építették, nem kaptak munkaerőit a vízvezeték fektetéséhez, az árkok megáaásálhoz. A Komarov brigád asszonyai vnimnmnk -m. -&1I végezték ezt a munkát. A Dó- j zsa brigád 32 tagja a nehéz | betonmunkáit végizi. Betoncsö- ; vek, kerítésoszlopok, szólótám- [ berendeszéseik, útelemek ké- : szülnek összefogásukkal. Ke- j vesen tudják például, hogy1 a 7-es útnak sók elemét a bala- tonimáiriai üzem szállította és szállítja a jövőben is.

A Gagarin brigád tagjai lakatosok. Ok készítik a könny ű- aoél-szerkezetéket az épülő ABC-áruházakhoz. Kilenc ilyen ABC készült közreműködésükkel a Balaton mélletit, de például Barcson, Zailalövőn és Keszthelyen is felállítottak ilyen vasvázas üzletet. Ök készítették el az üzem jelenlegi mozaä<ila-pcsar,nolkait. Ezt tavaly áprilisban, még csak tervezték. augusztusban pedig már megikezdhetiték a próbaüzemeit az olasz félautomata gépeikkel. Ez a csarnok 1000 néigj’zetmiéteres. Nemrég vezették be a Lakatos briigadn^l

a portálok és a nyílászárók gyártását. Ez iránit máris nagy I az érdeklődés.

A Rákóczi brigád a saállí- I tásiban naponta 5 vagon, slap- | anyagot és ugyanennyi kész- j árut mozgat. A kétmillió forintos költséggel a telepre be- | vezetett iparvágány gyökeres ! változást jelent az üzem éle- I télben. Ezt júliusban valószínűleg abadják a forgalomnak, ezért csökken majd a szállítógépeik száma. Jobban kell gépesíteni viszont a rakodást.

1961-ben alakult itt az első szocialista címért küzdő brigád, s a munka láttán nem ie- heit csodálkozni azon, hogy a brigádok mindegyike elnyerte már azt.

Termiékeiket őt dunántúli megye TÜZÉP vállalatainak, az áfié&z-ek közös vállalatainak szállítják, de vásárolnak a be- tonüzerrben közvetlenül építő- és útépítő vállalatok is.

D. Z.

— Ra jtunk nem fog műim! Csak az idő maradjon ilyen.

— Odanézz, már porzik a kombájn körül!

— Az a jó, ha porzik! Az az igazi, aratás!

A kombájnok tetején újra és újra villogni kezdett a sárga lámpa. Üríteni kell. A gumipuha talajon kerülgetni kell a gödröket, még akadozik a gapezet.

Tizenkét komibájnos, három szerelő és a szemhordók. Rájuk vár a tegnap megkezdődött nagy munka elvégzése. Böhönyén ez 486 hektár kenyérbúza, 121 hektár őszi árpa, 85 hektár tavasa árpa, 121 hektár takarmánybúza, 68 hektár olajlen, 63 hektár repce és 30 hektár zab learaiását jeleníti. És ha huszonkét nap alatt mindezt sikerül elvégezni két százaiéit alatti szem- veszteség mellett, akkor a komba jnosokat fejenként kétezer forint célprémium ülteti, a szemhordókat pedig a normán felül minden beszállított mázsáért tíz üllér. Mondják,

A takarékszövetkezetnél fizetik ki a háztáji sertések elleaértékét

A háiztájá állattartóik éveiken át kifogásolták, hogy a sertések leadásának napjian óraikat, sőt fel napokat kell várakozniuk, amíg a feltváisá-rlók kifizetik az állatok aEienérbékat. Az AUatfongalíni es Húsapa ri

Tröszt július 1-től egyszerűsítette az adas-véteilt. Az országban 400 ezer házbaji gazda foglalkozott tavaly seiiteshizlalas- sal; 620 átvételi helyen adták le az áLLatdkat.

A tröszt megállapodott a SZÖVOSZ takarékszövetkezeti főosztályával abban, hogy 1973. július 1-itól kezdve azokon, ahol takarékszövetkezet működük, a szövetkezetek fizetik ki majd az á,Hatok ellenértékét. A termelő gazda a felvásárlóktól vételi jegyet kap, így már az esedékes pénzösszeget reggel 8 óraikor a takarékszövetkezetnél felveheti. Az áiRaitforgialimd és húsipari vállalatok az új ügyintézéssel kapcsolatos költségeket magukra váHaltáik, ezért az ügyvitel módosulása az egyéni háztáji termedökmek semmiféle költségtöbbletet nem okoz.

Július 1-itői a 620 átvétepi hely közül 341 -en a takarék^koee -az- ékiaUatotUÉtoh -úeöjre-a ^zovetkeaetofizetí

Ömlik a szem.

szemet szállító kocsi itt is, ott is megsüllyed. Pörög, agyig ássa el magát a kerék. Olykor két traktornak kell a tábla széléig vinnie az egy kocsi! A gépészmérnöktől a tori- gádvezeboig, a szerelőtől a geposoportvezetöig mindenki ott van. Segítenek, intézkednek, szerveznek — »délutánra J mindenképpen kell egy Dutra, j j amelyiknek csak az lesz a dol- í gía, hogy a megsüllyedt gepe- I két kihúzza.«

Amikor elindultak, a segéd- | vezetők .ültek a gépen, a »fő« i vezetők pedig ott gyalogoltak a dübörgő masinák körül, vizsgálták, nézték, . milyen a szalma, ndncs-e pergés, nincs-e veszteség Mert az aratást itt Böhönyén huszonkét nap alatt el kell végezni. Pontos, mindenre kiterjedő program készült erre!

Valaki megjegyezte a táb- tJÁBJ i

vita volt azon ,hogy ki vehessen részt az aratásban.

Kis szemüveges vízhordó fiú fut el mellettem. Perzsel a nap, a nagy táblán hol itt, höl ott vizet kérőn emelkedik föl egy kéz.

Holnap már jönnek a szal- malehúzók, őket követi nyomon az eke — és talán tíz map múlva a frissen, szántott, vetett föld feledteti azt, hogy itt kezdődött meg az aratás. Ez a tábla volt a tanúja a nagy munka megkezdésével járó izgalomnak, gondmak, és az őszinte emberi tenni akarás megannyi apró, szavakkal ki sem fejezhető jelének.

Dübörög, remeg a föld.

Somogybán, Böhönyén megkezdték a legnagyobb, legszebb nyári munkát, az aratást .

Vörös Márta

Somogyi Néplap