Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

Boszorkányság ? Misztikum ? Az akaratátvitel mint gyógymód Feydeau elaltatott bennünket. Kiköltözött az élet de meddig? Á »mágikus erővel« rendel- kező x-hőspimicér« — láttuk Georges Feydeau tv-re alkal­mazott vígjátékában. — tetszé­se szerint kutyulja össze gaz­dája emlékezőtehetségét, s bo­nyolítja a cselekményt. A francia bohózatírót megihlet- tók korának kutatásai, fölfe­dezései, a pszichológia terén el­ért eredmények. S ő — ter­mékeny író lévén — azonnal tómét látott bennük. Ismere­tei azonban — enyhén szólva ;— hiányosak voltak. Mi is a hipnózis? Dr. Hárdi István meghatározása szerint: » __i szuggesztív úton előidé­z ett alváshoz hasonló állapot ;__« (Lelkiélet, lelki bajok.) S a z első példa? Az ókorból «mentették át«. Aszüdiepiosz isten templomá­ban "-furcsa, ibídótí álom« vett erőt az oda betérőkön. Az ál­mokban maga ae »orvosisten« jelent meg, s pairancsolt egész­ségességet a betegnek. így a »-tejfájós« A.gesztrátosznak is, aki olyanannyira megfogadta tanácsát, hogy röviddel ezután a nemeai játékokon ellenfe­leit sorra legyőzte. A tudo­mány mai állása szerint nem történt semmi boszorkányság, valaki hipnotizálta a templom­ba belépőket, így Agesztrátoszt is. A hipnózis tehát nem más, mint az öntudat és az önálló akarat részleges vagy teljes hiányával járó állapot. Olyan ►«művelet«, melyhez legalább két személy — hipnotizőr és alany — kell. De csoportos szugigesztióiról is beszélhetünk egy-egy esetben. Századokiig híres cirkuszi produkciók születtek egy-egy hipnotizőr képességeinek ka­matoztatásából. De az újabb kori példáknak is bővében va­gyunk. Eléig, ha csak a néhány évvel ezelőtt elhunyt, ismert szovjet »mágusra«, Kióra hi­vatkozunk, aki hazánkban is fellépett, vaigy utódjára, a je­lenleg Budapesten szereplő Averinóna. ! Álmodj szépet, kiskakas! A produkciókon látványos­ságon túl azonban az akarat- átvitelnek gyakorlati haszna is van. az idegigyógyászatban. Dr. j Völgyesi Ferenc Emberek és I állatok hipnózisa című köny- I vében leírja Kircher páter hí­res kísérletét a kakassal. A tarka tollú szárnyas fejét a í jámbor páter a földhöz nyom- j ta, majd csőrétől kiindulva krétával vonalat húzott az ál« lat szeme elé. Ettől az szinte megbaibonázotitan hevert a por­ban. í gy kezdődött... S Iám hova jutott a tudo­mány! Számtalan állaton kí­sérletezték — azt is fölfedez­ték, hogy hizonyos állatok egy­másra is delejező hatást képe­sek gyakorolni —, amíg dr. James Braid »talán szemeebé- szi gyakorlatának hatására az állati maignetizmus lényegét el­sősorban a szeme kifáradásá­ban ... kereste«. Módszere ma is alkalmazott. Üj korszak kez­dődött: a hipnózis gyakorlati alkalmazásának első időszaka. Az akkor általánossá vált né­zet szerint a pszichoterápia a hipnózist jelentette. Pavlov, Freud munkássága mérföldkő volt e területen is. A szovjet tudóstól idézünk: »A belső gátlás, a hipnózis és az alvás egy és ugyanazon lélek­tani folyamat.«. Az orvosi hipnózison ma mást értünk, mint amit régeb­bi korok tudóselméi értettek. Nemcsak idegi diagnózis meg­állapítását jeleníti, hanem a be­tegek megnyugtatását, fájdal­muk leküzdését, az önállóság növelését, a rossz tulajdonsa ­Fölvételi vizsgák a pedagóguspályán Lehetőségek és esélyek A héten megkezdődtek a fölvételi vizsgák. EzúttaL a Pécsi Tanárképző Főiskola kü­lönböző szakjaira jelentkezett pedagógusjelöltek lehetőségeit és esélyeit nézzük meg köze­lebbről. Korai lenne ugyan a tanulságok levonása, a jelent­kezések számbavétele után né­hány észrevételt mégis tehe­tünk. Nőtt az érdeklődés a peda­góguspálya, nevezetesen az ál­talános iskolád tanári pálya iránt .a túljelentkezés átlago­san 326,9 százalékos, és ha fi­gyelembe vesszük az előfelvet­tek számát, akkor az említett arány több mint négyszeres. A múlt évi 1125 jelentkezőhöz viszonyítva az idén 107-tel nőtt a számuk. Változatlanul magas a nők jelentkezési aránya (76,3 százalék), ami a pálya tartós elnőiesedését ígéri. örvendetesen magas a je­lentkezők között a fizikai dol­gozók gyerekeinek az arány­száma (csaknem 600 fő), az összlétszám 50 százalékát te­szik ki. Mindebből következik, hoigy az értelmiségi pályák kö­zött a fizikai dolgozók gyere­keinek aránya a tanárképző fő­iskolákon a legmagasabbak kö­zé tartozik .A jelepség politi­kai-társadalmi következmé­nyeit pozitívan értékelhetjük, de az említett tendencia a je­lentkezők, illetve a fölvettek fotózott erkölcsi-anyagi támo­gatásának, valamint elhelyez­kedésük megkönnyítésének szükségességére is felhívja a figyelmet. Az értékelés során, kitűnik, hogy az egyes szakokkal (ma­gyar, orosz, biológia, földrajz és matematika) kapcsolt szak­párosításokban változatlanul jelentős jelentkezési arányta­lanságok mutatkoznak. A ma­tematikával kapcsolt szakokon, különösen a műszakin, maga­sak a jelentkezők esélyei, ugyanakkor a biológia—rajz, biológia—testnevelés, német— választott és magyar—történe­lem szakon igen nagy harc várható a bejutásért, * mert a túljelentkezések több szőlősen meghaladják az orvosi vagy jogi egyetemi arányokat! A hallgatók kiválasztása szempontjából ez kedvező, hi­szen nem lehet közömbös a tanárképzésiben a jelöltek fel- készültsége. Az aránytalansá­gok viszont várhatóan egyéni »tragédiák« velejárói lesznek, mert sokan nem kerülnek majd be a választott szakra. A több megyeszékhelyen működő pályaválasztási tanácsadás el­lenére lesznek a jelentkezők között -olyanok, akik egyéni makacsság vagy téves orientá­ció miatt viszonylag magas pontszámúkkal is kívül marad­nak a főiskola kapuin, illetve akiket alacsony pontszámmal is fölvesznek. Főleg a magyar, biológia és a földrajz számít jelenleg »sláger szaknak«, pe­dig a ikiésőbbi elhelyezkedés szempontjából a matematika szak lényegesen kedvezőbb le­hetőségeiket nyújt. A területi igényeknek meg­felelően. Tolna, Somogy, Veszp­rém és Zala 34. Fejér megye 38, Győr-Sopron megye pedig 44 fős keretszámmal rendelke­zik. A nemzetiségi nyelv és a választható saakpáir helyeinek betöltése nem a megyei keret- I számok, hanem az országos igények alapján történik. A keretszámok betöltése során I különös figyelmet: fordítanak a fölvételi bizottságok arra, hogy a nyelvet anyanyelvi szinten beszélő hallgatók kerüljenek a főiskolára, akik diplomájuk megszerzése után nemzetiség lakta területen kívánnak elhe­lyezkedni. Ez nem jelenti azt, hogy esélytelenek a nyelvet jól beszélő, iskolában szerzett nyelvtudással rendelkező hall­gatók. Dr. Vuics Tibor goik »viisszaigyűrését«, a gátlá­sok oldódását is. Ez sokoldalú munkát igényel az orvostól. A páciens körülményeinek meg­ismerését többek között. „Kovács úr, most nagymama lesz!4 Ahogy képzeljük. »Kovács úr, maradjon már nyugton, ne izegjen-mozogjon, mint a sajt­kukac! Üúúúúgy! Elaltatom. V igyáááázz! Kész! Rajt! Phüh! ön most már alszik, mint a tej. Képzelje azt. hogy .nagymama, aki térítőt horgol. Brávó, jól csinálja, Kovács úr!« Hát nem! De mégis: hogyan kerül valaki ebbe az állapot­ba? (Csak zárójelben: az em­berek kilencvenöt százaléka — de különösen a nők és a fiata­lok — alkalmas alanya a hip­nózisnak. A hipnozitör ki­egyensúlyozott, szuggesztív egyéniség. A forrásmunkák szerint egyszer Caesar fogság­ba esett, de olyan erős hatást gyakorolt őrzőire, hogy azok behódoltak neki. S a mi Kos- suthunk is szuggesztív egyéni­ség volt...) Hipnotikus álomba több úton lehet kerülni. A Braid-féle fi- xációs módszer lényege az, hogy egyetlen — lehetőleg fé­nyes — tárgyat helyeznek az alany szeme elé. Rakhatnak a füléhez monoton egyhangúság­gal ketyegő zsebórát is. A be­széd — a nyugtató hangsúly, az ismétlődő mondandó — is elősegíti az említett állapotba jutást. A legismertebb módsze­reik közé tartozik az is, amikor a hipnotizőr a szemével ««ejti rabul« a gyógyítandót. Abban megegyeznek a vélemények, hogy a 'gyógymód akkor töké­letes, ha az alany teljes mér­tékben megbízik kezelőorvosá­ban. A1 vászava rok tál, gátlások tói. kétes értékű tulajdonságoktól jelenthet szabadulást a hipnó­zis. A színműírók, detektívre- gény-szerzők gyakran »vetik be« egy-egy cselekményfordu- lat indoklására azt. hogy a hős hipnotikus állapot hatása alatt tett ezt vág}' azt. Megfe­ledkeznek arról, amit a gya­korló hipnotizőr-ideggyógyá­szok egyöntetűen állítanak: »a hipnózis hatása alatt álló sze­mély ebben az állapotban, sem tesz soha saját erkölcsi törvé­nyei ellen«. Nem rabolja ki a sarki bankot, nem szúr kötőtűt vagyonos nagynénikéjébe. nem mérgezi meg elpatkolni nem akaró örökséghagyóját. Egyszóval: fütyüL a cselek­mény elakadására... Leskó László A művelődési háznak nin­csenek állandó lakói, a jó in- I tézményben mégis állandó az : élet. A lánc és a vaskos lakat ; a látrányi Ady Endre műve- : lődési ház kapuján látható. ! Nappal is, nemcsak éjszaka — immár hosszú évek óta. ; Kiköltözött az élet, a közmű­velődés még csak nyomokban 1 sem fedezhető fel a község- j ben. A helybeli vezetők közül Z ana Irén tanácstitkár áll most a község élén, az elnök pártiskolán van. — Zárva találtuk a műve­lődési házat. Véleménye sze­rint milyen Látrányban a köz- művelődés? — Hát, nem a legjobb. — Hányán laknak a köz­ségben? — Ezerhétszázan. — S nincs igény? — A nagyteremben vannak előadások néha, az ŐRI szer­vezésében. A művelődési há­zat tiszteletdíjas vezeti... Ott a könyvtár is. — Ismeretterjesztés? — Nincs. — Folklórműsor, néptánc- együttes, szakkör? — Nincs. — Irodalmi színpad? — Az sincs ... — A helybeli értelmiség? — Egy ember kellene, aki irányít. Somogytúron. So- mogybabodon és itt is. A társ­községekben sem sóikkal jobb a helyzet. — Tárgyalt közművelődési témáról a tanács? — Igen. A megyei szervek végeztek egy átfogó szakfel­ügyeleti vizsgálatot. Annak az alapján tárgyaltunk. — És mi volt a következ­tetés? — Hogy »fehér folt« a köz­ség. — Mikor épült ez a nagy művel ődési ház ? — Azt hiszem a hatavanas évek elején. De kiscsoportos népművelésre nemigen alkal­mas. — Véleménye szerint mi a megoldás? — Főállású népművelő fog dolgozni július 1-tól. Ennyi beszélgetés a tanács- házán. Nem vagyak pesszi­mista, de azt hiszem, a főállá­sú népművelő nem fogja egy­hamar »megszínesíteni« a lát­rányi fehér foltot. Évekig fi­zettek úgynevezett tiszteletdí­jat. Mire? S a főállás megold majd mindent? Egy bizonyos, ■ a látrányi művelődési ház most egy »kis­sé« érdemtelenül viseli Ady Endre, nevét. T. T. A megyei könyvtár két új kiadványa Negyedik számával gazda­godott a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár Somogyi bibliográfiák, című sorozata. A jellegzetesen somogyi —ba­latoni — kutató, pedagógus, publicista, Lukács Károly életét, fontosabb műveinek jegyzékét adja közre Reöthy Ferenc balatonszemesi tanár | és a megyei könyvtár kutató- csoportja. Reöthy életrajzírá­sa tömör tanulmány, amely j végigkíséri Lukács életútjának fontosabb állomásait. Kirajzo­lódik a sorokból sokoldalú, a j természet- és társadalomtudo­mány, a gazdaságtan iránt érdeklődő, majd ezeket műve­lő kutató egyénisége is. Kü­lönös »pont« az életrajzon, hogy 1919-ben — harminchét évesen a győri főreáliskola igazgatója, aki járatos volt s nevet szerzett akkor már a ! csillagászatban is — hirtelen i lemondott. A megyei könyv­tár kutatói a győri könyvtáro­sok segítségével olyan doku- I mentumokat tártak fel — és j ismertetnek —, amelyek alap­J. GOLOVANOV A Jezsuita bukása 20. — Szóval, hogy szökjünk ki. J Állandóan azzal az igénnyel J lépett fel, hogy mind újabb \ és újabb érdekes dolgokat J meséljek neki. Persze, a mun- J kamrol. Mindent feljegyzett. f»Ez lesz a második külde- ! mény« — mondta. Szörnyű ez, J tudom, szörnyű ... j — Hol vannak ezek a fel­jegyzések? 4 — Azt mondta, hogy »meg­f bízható helyen«. Vagyis Szó- ifija Tolcsinszkajánál, a Tá- 4virda utcában. 4 Egy órával ezután Szófija 4 Tol Csinszka ja lépett a nyomo- 4 zó szobájába. 4 J ÜT AZ ÉJSZAKÁBAN t Miután a nyomozók kihall- Jgatták Szófija Tolcsínszkaját, i vele együtt fölkeresték a la- J kását, hogy a kém utolsó rej- ú fekhelyét is megtalálják. — Mindent elmondok, nincs titkolnivalóm, semmi rosszat nem tettem. Itt étkezett, ivott nálam, gitározott. — Szófija Tolesinszkaja arca csak úgy izott a felháborodástól. Hol a nyomozóra nézett, hol rám, hol meg a két szomszédnőre, akiket behívtunk a házkuta­táshoz. — Nyugodjék meg, Szófija Alekszejevna — mondta lá­gyan Roscsin, s leültette az idős asszonyt egy karosszék­be —, tudjuk, hogy nem tett semmi rosszait. De miután Anatolij Prohorov itt élt ma­gánál, keresnünk kell bizo­nyos, minket nagyon érdeklő papírokat, amelyeket bizonyá­ra önnél rejtegetett. — Igen, van ilyen — ugrott fel Szófija Tolesinszkaja —■, egy egész dosszié, a kottáival. A dossziéban valóban kot­ták voltak. Lírai dalok. »Nem­sokára eljössz hozzám tiszti köpenyedben« — olvastam a szöveget és akaratlanul elmo­solyodtam. Valóban ebben jönnek hozzá, nemsokára. Üjra csak kották, semmi más. — Nos hát, mit tegyünk? — mondta Roscsin, miután át­nézte a dossziét. — Nincs más hátra, bocsásson meg, de meg kell néznünk az egész lakást. — Tessék csak — mondta készségesen Szófija Tolcsinsz- kaja —, ha óhajtják, segíthe­tek. — Köszönöm — mondta mo­solyogva Roscsin —, majd mi magúnk i Vannak lakások, amelyek-4 ben csak úgy halmozzák a ha-f szontalan, szükségtelen holmi-4 kát. Az egyetlen válasz, hogyf miért nem hajítják ki ezeket, rendszerint az: »minek dobjuk ki, amikor itt vannak már húsz esztendeje.« Mindenféle kacatok. szobrocskák, zárak kulcs nélkül és kulcsok zárak nélkül, kiégett villanyvasaló.1 gombok, régi számlák, nyug ták — lehetetlen mind felső rolni. Ilyen volt Szófija Tol Csinszkája lakása is. Itt meg találni néhány papírdarabot gigászi feladatnak látszott. V Roscsin átlapozott mindent egyes könyvet, régi, elsárgultj újságokat, belekukkantott aj számtalan fiókba, megnézte a ■ polcokat — sehol semmi. A fáradt Szófija Tolcsinsz- 'kaja egyre csak azit hajtogat­ta, hogy Tótjának nem volt, előtte semmi rejtegetni valója,] és fáradozásaink úgyis hiá-ba- valóak. Már-már arra gondol­tam, hogy Sabolin összekavart valamit a vallomásában, mi­kor Roscsin egy aktatáskát ta­lált. Olyan volt, mint a többi ak­tatáska. Elhasznált, fekete, két zárral. Kották voltak benne,4 néhány újság, ceruza. Ez mi,n-4 den. Roscsin kifordította az4 aktatáskát, megrázta, csak ügyi, hullott belőle a por. Kezével ( belenyúlt, s végül, egészen mélyen, a fenekén, rátalált egy* kis csomagra, amely beleszo-* rult a táskába. S máris az* asztalon hevert néhány, kis* betűkkel teleírt papírlap. (Folytatjuk.) <*, ján bizonyosnak látszik, hogy a Tanácsiköztársasággal ro­konszenvezett a tudós, s az új rezsim fojtó légkörében ezért megvált állásától és visszavonult a Balaton mellé. »Fel a fejjel, félre a búval, megszűnt a kenyérgond! Mondjuk ki határozatilag, hogy a vörös zászlót, amelyre most felesküszünk, el nem hagyjuk soha/« Egy újságcikk tudósítása szerint így beszélt 1919 áprilisában. A bukás után a Balaton volt a minde­ne. gyűjtött, kutatott, a bala­toni halászat, a balatoni há­lák tanulmányozása, a tóparti élet szemlélése, jellemzése, publikálása kötötte- le ener­giáját. Már akkor, a negyve­nes évek elején tevékenyen érdeklődött az idegenforgalom iránt. Foglalkozott a Balaton­nal kapcsolatos korábbi mo­nográfiák. megjegyzések, lé­nyeges írások ismertetésével, elvégezte Bél Mátyás Tractu- sának szövegkritikai vizsgála­tát. A kiadvány bibliográfiai módszerességgel közli műveit, sőt kéziratait is. Nemrég került le a könyv­tár nyomdagépéről egy másik kiadvány, amelyet a jubileum alkalmából jelentettek meg. Roboz István emlékezései Petőf i Sándorra A bevezető tanulmányt Kellner Bernát, a megyei könyvtár igazgatója írta. Azért is jelentősek a Robozt értékelő bevezető sorok, mert az erősen vitatható, s mégis értékes munkásságot jól teszi mérlegre. Tömören jellemzi a korabeli zsurnalisztikát, a So­mogy című hetilap szerepét, jellegzetesen »vegyes tartal­mú« és politikájú lap összké­pét adva. Kíméletlenül felhív­ja a figyelmet Roboz anakro­nizmusaira, ám figyelmeztet az írások értékeire is. Hat­vány szavaival ». .. ponyvaízű képzeletük termékei közé minduntalan egy-egy reális adat vegyül« — írja a szerző a divatos, lelkesedő visszaem- lékezőkről. Olvashatjuk a pápai diák­évekről írt, kiszínesített visz- szaemlékezéseket. A pápai évek valóságos ciklusa, néhol fellengzős, máskor ügyesen választékos stílusában. Az ol­vasó tehát kellő forráskritikai eligazítás után élvezettel for­gathatja a kiadványt, hiszen a korabeli újságírás jellegzetes példányaiba ma már avíttnak is, érdekesnek is ható. soraiba olvashat bele. Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents