Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

) M iijen helyet kapnak a pártmunkában a kultu­rális kérdések? — tuda­kolták a közelmúltban számos ipari és kereskedelmi vállalat­nál a pár talapszervezetek ve­zetőitől. S mint a válaszokból kitűnt, sok helyen kiesik a »látószögből« ez a terület. »Mi ehhez nem értünk« — fogal­mazták meg egyik-másik he­lyen a magyarázatot. Másutt úgy indokolták, hogy ezekkel a kérdésekkel a művelődés te­rületén működő pártszerveze­tek hivatottak törődni, az üze­mi, vállalati alapszervezetek- i nek a gazdasági kérdésekkel kell foglalatoskodniuk. A gazdaság és a kultúra ef- j féle merev elválasztása, elkü- | lönítése azonban napjainkban j már nem fogadható el. A mű- j velődés mind elválaszthatatla- j nabbul kapcsolódik az élet j egyéb területeihez, s ugyan- j olyan figyelmet igényel és ér­demel. Ezért tekintjük a kul- j turális politikát a párt egész ! politikája szerves alkotórészé- j nek. S • tevékenykedjék bár- j mely területen, a párt művelő- j déspolitikájának megvalósítá- j saban minden alapszervezetre hárul bizonyos teendő. Gyakran megfogalmazódik { mostanában az a gondolat, j hogy a műszaki fejlődés, a J termelés korszerűsödése a dol­gozók tudósának, ismereteinek állandó gyarapodását igényli. S ha ez így van, akkor a ter­melőüzemekben folyó párt­munka sem hagyihatja figyel­men kívül az ebből eredő követelményeket. De a mun­kás nálunk nemcsak termelő, PÁRTMUNKA ES MŰVELŐDÉS hanem a hatalmon levő osz­tály tagja is. Márpedig a hata­lom gyakorlásához ugyancsak szükséges a megfelelő tájéko­zottság, látókör, világnézeti megalapozottság. S ebben az összefüggésben a kultúra elsa­játítása már közvetlen politi­kai kérdésként jelentkezik. Minden alapszervezeti veze­tő érzékelheti, hogy maguk a dolgozók is gyakran így te­kintenek a kulturális élet fo­lyamataira. Évek óta gyakori vita tárgya a munkahelyi be­szélgetésekben a közoktatás: az iskolai felvételek, elbírálá­sok, a tananyag terjedelme és így tovább. Vitatkoznak, vé­leményt mondanak az embe­rek tv-játékokról, filmekről, olykor könyvekről vagy szín­darabokról is. Élénk érdeklő­dést váltanak ki a tudományos fejlődés problémái. A kommu­nisták természetesen részesei ezeknek az eszmecseréknek, s ezek során a párt kultúrpoli­tikájának szellemében kell ál­lást foglalniuk. De ezt csak akkor tudják következetesen megtenni, ha ehhez pártszer­vezetüktől rendszeres támoga­tást, kellő felkészítést kapnak. E legendő mértékben in­dokolja mindez, miért szükséges, hogy az ipa­ri -kereskedelmi területen mű­ködő alapszervezetek is rend­szeresen napirendre tűzzenek I taggyűléseiken, vezetőségi ülé- I seiken és a pártélet egyéb fó­rumain kulturális jellegű té- j mákat. Természetesen ezekkel j a kérdésekkel is csak a párt- j irányítás korszerű elveiből ki- I indulva lehet hasznosan fog­lalkozni. Más szóval: a párt- i alapszervezet ne akarja elven- j ni az üzemi kulturális élettel I foglalkozók kenyerét, vagy j helyettük megoldani a felada­tokat, hanem segítse ebben őket iránymutatással, tanács- I adással, a politikai összefüg- j gések kiemelésével, a megva- ! iósulas ellenőrzésével. Ne a j részletekbe merüljön, hanem i azon munkálkodjon, hogy J hiánytalanul és érdemben ér- I vényesüljön saját területén a | párt művelődési politikája. Sok jó kezdeményezés ta­pasztalható már ilyen tekin­tetben. Több helyen a párt- szervezet időről időre elemzi a szakszervezet és a KISZ kul­turális tevékenységét, annak politikai összefüggéseit. Má­sutt megkülönböztetett figyel­met fordítanak a szocialista brigádok ilyen irányú tevé­kenységére. Sok az olyan üze­mi pártszervezet, amelyik fon­tosnak tekinti és szorgalmazza a dolgozók munka melletti is­kolai tanulását, a tanév köz­ben is figyelemmel kíséri és támogatja az erre vállalkozó­kat. Csak helyeselhető, ha a politikai oktatás tervezésekor i a vezetőség nem feledkezik ! meg a munkahelyi ismeretter- j jesztésről sem. Mint ahogy , jő gondolatként említhető, hogy ; néhol rendszeresen figyelem- j mel kísérik a dolgozók olvasási kedvét és igényeit, s azt fo­kozni, befolj'ásolni is igyek- i szilt az alapszervezet. Mindebben nagy szerepet játszhat a kommunisták legki- ! sebb közössége, a pártcsoport is. Az egyes párttagra ez a : kollektíva tud a legjobban hat­ni. S ez a ráhatás ugyancsak fontos a kommunista példa- mutatás szempontjából. A kulturális témákban való ; jártasság megszerzéséhez szá­mos eszköz áll a pártszerveze­tek rendelkezésére. A művelő­déspolitikával foglalkozó tag- j gyűlésre, pártnapra kérhet az üzemi alapszervezet a témához mélyebben értő előadót. Tájé­koztatnak a folyóiratok cikkei, a politikai vitakör anyagai is. S nem utolsósorban lehet tá­maszkodni a pártoktatás e tár­gyú tanfolyamának anyagára, melyet az eddiginél szélesebb körben lenne érdemes az üze­mekben oktatni. M indez elősegítheti, hogy a kulturális orientáló tevékenység a jövőben ne gyenge oldala legyen az alapszervezeti pártmunkának, I hanem rangos és eredményt j hozó részévé váljon, i Gy. E. MAI KOMMENTÁRUNK összefüggések Nemrég Kaposvár adott ott­hont a TIT V. országos mező- gazdasági és élelmezésügyi vándorgyűlésének. Mint an­nak idején beszámoltunk ró­la, ez az országos jórum egyetlen témával: szarvas­marha-tenyésztésünk helyze­tével, fejlesztésével foglalko­zott. Tegnap és ma a növény­termesztők mosonmagyaró­vári vándorgyűlésén ugyan­csak egyetlen témáról tanács­koztak a szakemberek: a tö­megtakarmány termeléséről és a fejlesztés legfőbb fel­adatairól. A két nagy jelentőségű or­szágos fórum témája között észre kell venni a szoros kap­csolatot, a beszédes összefüg­gést. Alapvető követelmény­ként hangoztatott tény, hogy csak úgy lehet eredményes a szarvasmarhaprogram, ha az egymással kapcsolatban levő feladatok mindegyikét valóra váltja a termelőüzem. Az ál­lattenyésztés fejlesztéséhez nemcsak a célnak megfelelő fajtára, épületre, tartástech­nológiára van szükség; a si­kerhez elengedhetetlenül fon­tos a megfelelő minőségű ta­karmány. A szarvasmarha­ágazat igényel elsősorban sok tömegtakarmányt. Éppen ezért a tömegtakarmány ter­melésében vált sürgető fel­adattá a termelési módszerek fejlesztése, korszerűsítése. Nem véletlen tehát, hogy a növénytermesztő szakembe­rek két napon keresztül kizá­rólag ezzel a témával foglal­koznak. Üzemi vezetők, szakembe­rek nagy várakozással tekin­tenek a tudományos szintű fórum elé, tapasztalatokat, útmutatást, segítséget várnak tőle. Érthető az is, hogy ez a várakozás fokozott mértékben jellemző Somogy megyére, ahol kiterjedt gyepterületek, rétek, legelők állnak rendel­kezésre. Ezek okszerű hasz­nosítása döntően befolyásol­hatja a megye szarvasmarha­programjának sikerét. Tegnap három szekcióban tanácskoztak a feladatokról; a takarmánytermelés, a tartó- , sítás és tárolás, valamint a gyepgazdálkodás adott témát egy-egy szekció részvevőinek. Ma a gyakorlati, a szakmai bemutatókat tartják. A kaposvári vándorgyűlés a tenyésztési, a tartási, az állategészségügyi stb. kérdé­sekben adott felbecsülhetetlen értékű útmutatást. A mostani mosonmagyaróvári az ezzel egyenrangúan fontos takar­mányozási témákban foglal állást. Az országos fórumok tematikája közötti összefüg­gés egyben a célratörő követ­kezetesség jele. Jó, hogy így van — követésre méltó példa lehet ez az üzemek előtt is! V. M. A közös környezetvédelemért OlcSOílj £3ZCÍESS^0S3n| CrGcJíTICIiyCSCn A KGST-országok műszaki i és természettudományi egye­sületeinek képviselői a napok­ban Budapesten elfogadták azt a tervezetet, melynek alapján az MTESZ 1975-ben nemzet­közi környezetvédelmi szimpo- ziont szervez. A szunpozion előkészítő bizottságának veze­tője dr. Madws András mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, aki tájékoz­tatta az MTI munkatársát. Néhány szocialista ország műszaki és természettudomá­nyi szövetségeinek vezetői ugyanis a múlt évben elhatá­rozták: közös társadalmi tevé­kenységüket egyre inkább a KGST integrációs programja megvalósítása na k szolgálatá­ba állítják. Az MTESZ-tanács­kozás előkészítő bizottsága már összeállította azokat a témaköröket, amelyeket a két év múlva sorra kerülő szimpo- zionon vitatnak meg a rész­vevő országok. Az egyik téma­kör a környezetfejlesztésnek es védelemnek a szocialista terv­gazdaságban elfoglalt helyze­tét veti föl. A szocialista orszá­gokban szigorú követelmény, hogy a környezet károsítása nélkül oldják meg a gazdasági termelés növelését. A környezetvédelemhez nemcsak pénz kell, hanem a közvélemény korábbi felfogá­sának megváltoztatása, tudat­formálása is. A termelés nö­velésével és a fogyasztási cik- i kék bővülő választékával több I hulladék is keletkezik. A vá­ros minden lakójának közössé­gi szellemben leéli a szűkebb j környezet védelméről gondos- j kodni, a házak között és a ki-1 randülőhelyeken egyaránt. A szimpozionon külön téma­körben tárják majd fel a rész- ] vevők, hogy a műszaki és ter- I mészettudományi egyesületek j szövetségei hogyan segíthetik j társadalmi munkájukkal a j környezet védelmét. (MTI) j ,A látrányi tehenészet titka* A látrányi Alkotmány Ter­melőszövetkezet száztehenes tehenészete régi, magtárpad- lásos istállóikban, van. De a »régi« kifejezés itt nem jelent elhanyagoltságot. Inkább az ellenkezőjével találkozunk: mindenütt rend, tisztaság. Az állatok szépen gondozottak, nincs közöttük egy sem, ame­lyik nem fénylő szőrű, vagy a betegség legkisebb jelét mutat-, ná. Az élösdiek itt nem talál­nak melegágyra, és a gondos ápolást, a szakszerű tenyész- ká választást a tejtermelés is tükrözi. Az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés 1972-ben Somogy megyében 2186 liter volt. A látrányi tehenészetben 3427, tehát több mint ezer li­terrel jobb a megvei átlagnál. Ez nemcsak a műit évben, volt így. Az előző években is ha­sonló eredményeket ért el a Korszerűsített korkedvezmény Előbb mehetnek nyugdíjba A ledolgozott évekkel arányos nyugdíjkedvezmény Újabb foglalkozási ágakra is kiterjed A MUNKÁSOK között né­hány hónap óta mind több­ször kerül szóba a nyugdíj- korkedvezmény. Igaz, nem­csak most, hanem már hosz- szabb ideje napirenden van e téma, mert a szakembereknek bőven volt tennivalójuk, a ko­rábbi — immár több mint húsz éve megjelent — szabá­lyok és a korkedvezményre jogosító munkaköröket tar­talmazó jegyzék átdolgozását ban. Mit jelent és kiket érint a njrugdíj - korkedvezmény ? A nyugdíj-korkedvezmény azt jelenti, hogy az öregségi korhatárnál (férfiak 60, nők 55 év) előbb mehetnek nyug­díjba azok a dolgozók, akik e kedvezményre jogosító mun­kakörben az előírt időt ledol­gozták. A műit év végéig ér­vényes rendelkezés szerint öt évvel korábban mehetett nyugdíjba az a férfi, aki leg­alább 25, a nő pedig ha 20 éven át korkedvezményre jo­gosító munkakörbe dolgozott Az ez óv január elsején ha­tályba lépett rendelet alapján kedvezőbben számítják a kor- kedvezményt, mert a kedvez­mény nagysága arányban van a munkakörben eltöltött évek számával. Az űj szabályok szerint két érevei korábban mehet nyug­díjba az a férfi, aki legalább 10 éven át, és az a nő, aki 8 éven át korkedvezményre jo­gosító munkakörben dolgo­zott Korkedvezményre jogo­sító munkakörben eltöltött további öt esztendő a férfiak­nál, négy év pedig a nőknél 1—1 év újabb kedvezményre menyre jogosító munkakörö­ket. A munkakörök 12 csoportba vannak 'besorolva, és a cso­portok fele kifejezetten azo­kat a munkaköröket nevezi meg, amelyekre eddig a kor­Egy a húszliteres tehenek közül. A 218-as Cifra testsúlya is tekintélyes: 10 mázsa. | kedvezmény nem terjedt ki. I Sok somogyi munkást érint jogosít. Tehát az a férfi, aki j a módosított munkaköri jegy- 30 évig ilyen munkakörben I zéfc, mert újabban már kor­kedvezményre jogosítanak — dolgozott, már 54 éves korá­ban nyugdíjba mehet. Mond­hatnánk például nőkre is, hi­szen a korábbá, szinte kizáró­lag férfiak által betöltött munkakörökkel szemben most olyan munkakörökre» is kiter­jed a korkedvezmény, ame­lyeket kizárólag nők töltenek be. Válasszunk ki egy ilyen munkakört: pl. szövőnő; 24 évi szövőnői munkája 6 évi korkedvezményre jogosítja, ezért öregségi nyugdíját mái' 49. életévének betöltésekor kérheti. Ha már a munkakörnél tar­tunk, nézzük meg, hogy a jo­gosultsági es időszámítása szabálymódosításokon kívül milyen változások varrnak a munkaköri jegyzékben, tehát kikre terjed ki a korkedvez­mény. A teljes felsorolásra itt nem vállalkozhatunk, egyéb­ként a Magyar Közlöny 1972. i óvá 86. számában megjelent J munkaköri jegyzek tartalmaz- 1 aa a- hateriyas. karkedwow­többek között — a textilipar­ban, a sütőiparban, a hűtő- házban, a villamosenergia­iparban, a csatorna- (zárt) karbantartásnál, a fúrótorony­nál betöltött egyes munkakö­rök. Tehát az iparag vala­mennyi munkaköre nem jogo­sít korkedvezményre, hanem csak a jegyzék által megneve­zettek. Például a textilipar­ban a következő három mun- | kakor jogosít korkedvezmény- | re: előfonónő. fonónő és stö- J vőnő; a hűtőházban végzett munkák közül pedig csak a j hűtőházi rakodó munkakör. A MUNKAKÖRI jegyzék korszerűsítése nem oldhat meg minden gondot e terüle­ten, ezért a jövőben is első­soriban a munkakörülmények javításával, munkavédelmi és munkajogi intézkedésekkel kell gondoskodni a nehéz, az egészségügyi ártalmaknak ki­tett munkakörökben dolgozók­ról. szövetkezet. A munkáról Skel- lecz József főállattenyésztővel beszélgettünk. — Minek köszönhető ez a kimagasló teljesítmény? — A tejtermelés szempontjá­ból első és egyik legfontosabb tényező a takarmány. Megfe­lelő termelés csak olyan, állo­mánytól vámható, amelyet ügy takarmányoznak, hogy a benne rejlő genetikai aidottságok fel­színre kerüljenek. Régi tör­vény az, hogy amilyen a ta­karmány, olyan a tej. Semmi­ből a tehén sem képes tejet termelni. — A szarvasmarha legelte­tését általában előnyösnek tartják, azért is, mert így so­kat mozog az állat. — Mi nem legeltetünk. En­nek több oka van. Közülük a legfontosabb, hogy nincs meg­felelő minőségű , legelőnk. Az állatok mozgáséihoz, szabad le­vegőn való tartózkodásához karámot építünk. Most fejez­tük be egy meglehetősen nagy terület körülkerítését, aihoi az állatok a nap bármelyik sza­kában találnak árnyékos és napos helyet egyaránt, kedvük szerint mozoghatnak, pihen­hetnek. — Jelenleg milyen takar­mányt fogyasztanak a tehe­nek? — Amint lehet, azonnal Gy- *Sé95Ü93k a zöld át­ezt kapják. A zöld futószala­gon a baltacím a soros, utána következik a vöröshere. Saj­nos itt egy kis fennakadásra számítunk, mert a szárazság nagyon megviselte a növény­zetet. Ha nincs zöldtakarmány, akkor jó minőségű sáiázzsal pótoljuk azt — Az állatok gondozása, ápolása milyen mértékben van kihatással a tejtermelésre? — Hogy mennyi tejet termel egy tehén, az a takarmányo­zástól, az öröklött tulajdonsá­goktól, s hogy mennyi tejet nyerünk tőle, az elsősorban a tenyésztők hozzáértésétől, a gondozók , lelkiismeretességé­től függ. Nálunk egy ember 13—14 tehenet gondoz. Ennyi­vel megfelelően tud foglalkoz­ni. Nagyon fontos a gépi fej és után a kézi utócsepegtetés, hi» szén az így nyert tej tartal­mazza a legtöbb zsírt. Ha a tőgyben tej marad vissza, tőgygyulladas léphet fel, a tej elapad. Az alapos munkának az eredménye is látható. A magas tejtermelés mellett a zsírtartalom is megfelelő, 3,9— 4 százalék. A dolgozók jövedelme álta­lában 3300 forint havonta. Va­lamennyien régi szakemberek, olyanok, akik értik a szafcmá­nagyon, fontos! Állatszeretet nélkül nem lehet eredményes az állattenyésztés. Az állo­mányról csak annyit, hogy va­lamennyi tehén saját tenyész­tésű. Vannak közöttük kiugró­an jó teljesítményt nyújtók, amelyek harminc liter tejet adnak naponta, hűsaliteres te­henünk pedig bőven van. — Gondolnak-e arra, hogy fejlesszék a tehenészetet? — Ilyen terveink nincsenek. A selejtezés 10 százalékos, ezt saját tenyésztésből pótolni tudjuk. A gazdaság takar» mánytermő területe ennél na­gyobb állományt nem tud el­tartani. Ezért célunk a jelen­legi termelési szint tartása, esetleg növelése ekkora állo­mánnyal A látrányi szövetkezet pél­dája hizonyítja, hogy a ma­gyartarka szarvasmarha nem­csak a hús-, hanem a tejter­melésben is jó tulajdonságok­kal rendelkezik. Dicséretes eredményeket lehet elérni egy­szerű, olcsó tartási körülmé­nyek kötött is, ha gondos, kö­vetkezetes, jól szervezett mim­ika jellemzi az ágazatot. »Mind­össze« ez a titka a látrányi szövetkezet megyeszerte pél­dás tehenészetének. Dán Tibor eteteséoe, naosti jókat, szeretik ar. M Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents