Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
) M iijen helyet kapnak a pártmunkában a kulturális kérdések? — tudakolták a közelmúltban számos ipari és kereskedelmi vállalatnál a pár talapszervezetek vezetőitől. S mint a válaszokból kitűnt, sok helyen kiesik a »látószögből« ez a terület. »Mi ehhez nem értünk« — fogalmazták meg egyik-másik helyen a magyarázatot. Másutt úgy indokolták, hogy ezekkel a kérdésekkel a művelődés területén működő pártszervezetek hivatottak törődni, az üzemi, vállalati alapszervezetek- i nek a gazdasági kérdésekkel kell foglalatoskodniuk. A gazdaság és a kultúra ef- j féle merev elválasztása, elkü- | lönítése azonban napjainkban j már nem fogadható el. A mű- j velődés mind elválaszthatatla- j nabbul kapcsolódik az élet j egyéb területeihez, s ugyan- j olyan figyelmet igényel és érdemel. Ezért tekintjük a kul- j turális politikát a párt egész ! politikája szerves alkotórészé- j nek. S • tevékenykedjék bár- j mely területen, a párt művelő- j déspolitikájának megvalósítá- j saban minden alapszervezetre hárul bizonyos teendő. Gyakran megfogalmazódik { mostanában az a gondolat, j hogy a műszaki fejlődés, a J termelés korszerűsödése a dolgozók tudósának, ismereteinek állandó gyarapodását igényli. S ha ez így van, akkor a termelőüzemekben folyó pártmunka sem hagyihatja figyelmen kívül az ebből eredő követelményeket. De a munkás nálunk nemcsak termelő, PÁRTMUNKA ES MŰVELŐDÉS hanem a hatalmon levő osztály tagja is. Márpedig a hatalom gyakorlásához ugyancsak szükséges a megfelelő tájékozottság, látókör, világnézeti megalapozottság. S ebben az összefüggésben a kultúra elsajátítása már közvetlen politikai kérdésként jelentkezik. Minden alapszervezeti vezető érzékelheti, hogy maguk a dolgozók is gyakran így tekintenek a kulturális élet folyamataira. Évek óta gyakori vita tárgya a munkahelyi beszélgetésekben a közoktatás: az iskolai felvételek, elbírálások, a tananyag terjedelme és így tovább. Vitatkoznak, véleményt mondanak az emberek tv-játékokról, filmekről, olykor könyvekről vagy színdarabokról is. Élénk érdeklődést váltanak ki a tudományos fejlődés problémái. A kommunisták természetesen részesei ezeknek az eszmecseréknek, s ezek során a párt kultúrpolitikájának szellemében kell állást foglalniuk. De ezt csak akkor tudják következetesen megtenni, ha ehhez pártszervezetüktől rendszeres támogatást, kellő felkészítést kapnak. E legendő mértékben indokolja mindez, miért szükséges, hogy az ipari -kereskedelmi területen működő alapszervezetek is rendszeresen napirendre tűzzenek I taggyűléseiken, vezetőségi ülé- I seiken és a pártélet egyéb fórumain kulturális jellegű té- j mákat. Természetesen ezekkel j a kérdésekkel is csak a párt- j irányítás korszerű elveiből ki- I indulva lehet hasznosan foglalkozni. Más szóval: a párt- i alapszervezet ne akarja elven- j ni az üzemi kulturális élettel I foglalkozók kenyerét, vagy j helyettük megoldani a feladatokat, hanem segítse ebben őket iránymutatással, tanács- I adással, a politikai összefüg- j gések kiemelésével, a megva- ! iósulas ellenőrzésével. Ne a j részletekbe merüljön, hanem i azon munkálkodjon, hogy J hiánytalanul és érdemben ér- I vényesüljön saját területén a | párt művelődési politikája. Sok jó kezdeményezés tapasztalható már ilyen tekintetben. Több helyen a párt- szervezet időről időre elemzi a szakszervezet és a KISZ kulturális tevékenységét, annak politikai összefüggéseit. Másutt megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szocialista brigádok ilyen irányú tevékenységére. Sok az olyan üzemi pártszervezet, amelyik fontosnak tekinti és szorgalmazza a dolgozók munka melletti iskolai tanulását, a tanév közben is figyelemmel kíséri és támogatja az erre vállalkozókat. Csak helyeselhető, ha a politikai oktatás tervezésekor i a vezetőség nem feledkezik ! meg a munkahelyi ismeretter- j jesztésről sem. Mint ahogy , jő gondolatként említhető, hogy ; néhol rendszeresen figyelem- j mel kísérik a dolgozók olvasási kedvét és igényeit, s azt fokozni, befolj'ásolni is igyek- i szilt az alapszervezet. Mindebben nagy szerepet játszhat a kommunisták legki- ! sebb közössége, a pártcsoport is. Az egyes párttagra ez a : kollektíva tud a legjobban hatni. S ez a ráhatás ugyancsak fontos a kommunista példa- mutatás szempontjából. A kulturális témákban való ; jártasság megszerzéséhez számos eszköz áll a pártszervezetek rendelkezésére. A művelődéspolitikával foglalkozó tag- j gyűlésre, pártnapra kérhet az üzemi alapszervezet a témához mélyebben értő előadót. Tájékoztatnak a folyóiratok cikkei, a politikai vitakör anyagai is. S nem utolsósorban lehet támaszkodni a pártoktatás e tárgyú tanfolyamának anyagára, melyet az eddiginél szélesebb körben lenne érdemes az üzemekben oktatni. M indez elősegítheti, hogy a kulturális orientáló tevékenység a jövőben ne gyenge oldala legyen az alapszervezeti pártmunkának, I hanem rangos és eredményt j hozó részévé váljon, i Gy. E. MAI KOMMENTÁRUNK összefüggések Nemrég Kaposvár adott otthont a TIT V. országos mező- gazdasági és élelmezésügyi vándorgyűlésének. Mint annak idején beszámoltunk róla, ez az országos jórum egyetlen témával: szarvasmarha-tenyésztésünk helyzetével, fejlesztésével foglalkozott. Tegnap és ma a növénytermesztők mosonmagyaróvári vándorgyűlésén ugyancsak egyetlen témáról tanácskoztak a szakemberek: a tömegtakarmány termeléséről és a fejlesztés legfőbb feladatairól. A két nagy jelentőségű országos fórum témája között észre kell venni a szoros kapcsolatot, a beszédes összefüggést. Alapvető követelményként hangoztatott tény, hogy csak úgy lehet eredményes a szarvasmarhaprogram, ha az egymással kapcsolatban levő feladatok mindegyikét valóra váltja a termelőüzem. Az állattenyésztés fejlesztéséhez nemcsak a célnak megfelelő fajtára, épületre, tartástechnológiára van szükség; a sikerhez elengedhetetlenül fontos a megfelelő minőségű takarmány. A szarvasmarhaágazat igényel elsősorban sok tömegtakarmányt. Éppen ezért a tömegtakarmány termelésében vált sürgető feladattá a termelési módszerek fejlesztése, korszerűsítése. Nem véletlen tehát, hogy a növénytermesztő szakemberek két napon keresztül kizárólag ezzel a témával foglalkoznak. Üzemi vezetők, szakemberek nagy várakozással tekintenek a tudományos szintű fórum elé, tapasztalatokat, útmutatást, segítséget várnak tőle. Érthető az is, hogy ez a várakozás fokozott mértékben jellemző Somogy megyére, ahol kiterjedt gyepterületek, rétek, legelők állnak rendelkezésre. Ezek okszerű hasznosítása döntően befolyásolhatja a megye szarvasmarhaprogramjának sikerét. Tegnap három szekcióban tanácskoztak a feladatokról; a takarmánytermelés, a tartó- , sítás és tárolás, valamint a gyepgazdálkodás adott témát egy-egy szekció részvevőinek. Ma a gyakorlati, a szakmai bemutatókat tartják. A kaposvári vándorgyűlés a tenyésztési, a tartási, az állategészségügyi stb. kérdésekben adott felbecsülhetetlen értékű útmutatást. A mostani mosonmagyaróvári az ezzel egyenrangúan fontos takarmányozási témákban foglal állást. Az országos fórumok tematikája közötti összefüggés egyben a célratörő következetesség jele. Jó, hogy így van — követésre méltó példa lehet ez az üzemek előtt is! V. M. A közös környezetvédelemért OlcSOílj £3ZCÍESS^0S3n| CrGcJíTICIiyCSCn A KGST-országok műszaki i és természettudományi egyesületeinek képviselői a napokban Budapesten elfogadták azt a tervezetet, melynek alapján az MTESZ 1975-ben nemzetközi környezetvédelmi szimpo- ziont szervez. A szunpozion előkészítő bizottságának vezetője dr. Madws András mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, aki tájékoztatta az MTI munkatársát. Néhány szocialista ország műszaki és természettudományi szövetségeinek vezetői ugyanis a múlt évben elhatározták: közös társadalmi tevékenységüket egyre inkább a KGST integrációs programja megvalósítása na k szolgálatába állítják. Az MTESZ-tanácskozás előkészítő bizottsága már összeállította azokat a témaköröket, amelyeket a két év múlva sorra kerülő szimpo- zionon vitatnak meg a részvevő országok. Az egyik témakör a környezetfejlesztésnek es védelemnek a szocialista tervgazdaságban elfoglalt helyzetét veti föl. A szocialista országokban szigorú követelmény, hogy a környezet károsítása nélkül oldják meg a gazdasági termelés növelését. A környezetvédelemhez nemcsak pénz kell, hanem a közvélemény korábbi felfogásának megváltoztatása, tudatformálása is. A termelés növelésével és a fogyasztási cik- i kék bővülő választékával több I hulladék is keletkezik. A város minden lakójának közösségi szellemben leéli a szűkebb j környezet védelméről gondos- j kodni, a házak között és a ki-1 randülőhelyeken egyaránt. A szimpozionon külön témakörben tárják majd fel a rész- ] vevők, hogy a műszaki és ter- I mészettudományi egyesületek j szövetségei hogyan segíthetik j társadalmi munkájukkal a j környezet védelmét. (MTI) j ,A látrányi tehenészet titka* A látrányi Alkotmány Termelőszövetkezet száztehenes tehenészete régi, magtárpad- lásos istállóikban, van. De a »régi« kifejezés itt nem jelent elhanyagoltságot. Inkább az ellenkezőjével találkozunk: mindenütt rend, tisztaság. Az állatok szépen gondozottak, nincs közöttük egy sem, amelyik nem fénylő szőrű, vagy a betegség legkisebb jelét mutat-, ná. Az élösdiek itt nem találnak melegágyra, és a gondos ápolást, a szakszerű tenyész- ká választást a tejtermelés is tükrözi. Az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés 1972-ben Somogy megyében 2186 liter volt. A látrányi tehenészetben 3427, tehát több mint ezer literrel jobb a megvei átlagnál. Ez nemcsak a műit évben, volt így. Az előző években is hasonló eredményeket ért el a Korszerűsített korkedvezmény Előbb mehetnek nyugdíjba A ledolgozott évekkel arányos nyugdíjkedvezmény Újabb foglalkozási ágakra is kiterjed A MUNKÁSOK között néhány hónap óta mind többször kerül szóba a nyugdíj- korkedvezmény. Igaz, nemcsak most, hanem már hosz- szabb ideje napirenden van e téma, mert a szakembereknek bőven volt tennivalójuk, a korábbi — immár több mint húsz éve megjelent — szabályok és a korkedvezményre jogosító munkaköröket tartalmazó jegyzék átdolgozását ban. Mit jelent és kiket érint a njrugdíj - korkedvezmény ? A nyugdíj-korkedvezmény azt jelenti, hogy az öregségi korhatárnál (férfiak 60, nők 55 év) előbb mehetnek nyugdíjba azok a dolgozók, akik e kedvezményre jogosító munkakörben az előírt időt ledolgozták. A műit év végéig érvényes rendelkezés szerint öt évvel korábban mehetett nyugdíjba az a férfi, aki legalább 25, a nő pedig ha 20 éven át korkedvezményre jogosító munkakörbe dolgozott Az ez óv január elsején hatályba lépett rendelet alapján kedvezőbben számítják a kor- kedvezményt, mert a kedvezmény nagysága arányban van a munkakörben eltöltött évek számával. Az űj szabályok szerint két érevei korábban mehet nyugdíjba az a férfi, aki legalább 10 éven át, és az a nő, aki 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott Korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött további öt esztendő a férfiaknál, négy év pedig a nőknél 1—1 év újabb kedvezményre menyre jogosító munkaköröket. A munkakörök 12 csoportba vannak 'besorolva, és a csoportok fele kifejezetten azokat a munkaköröket nevezi meg, amelyekre eddig a korEgy a húszliteres tehenek közül. A 218-as Cifra testsúlya is tekintélyes: 10 mázsa. | kedvezmény nem terjedt ki. I Sok somogyi munkást érint jogosít. Tehát az a férfi, aki j a módosított munkaköri jegy- 30 évig ilyen munkakörben I zéfc, mert újabban már korkedvezményre jogosítanak — dolgozott, már 54 éves korában nyugdíjba mehet. Mondhatnánk például nőkre is, hiszen a korábbá, szinte kizárólag férfiak által betöltött munkakörökkel szemben most olyan munkakörökre» is kiterjed a korkedvezmény, amelyeket kizárólag nők töltenek be. Válasszunk ki egy ilyen munkakört: pl. szövőnő; 24 évi szövőnői munkája 6 évi korkedvezményre jogosítja, ezért öregségi nyugdíját mái' 49. életévének betöltésekor kérheti. Ha már a munkakörnél tartunk, nézzük meg, hogy a jogosultsági es időszámítása szabálymódosításokon kívül milyen változások varrnak a munkaköri jegyzékben, tehát kikre terjed ki a korkedvezmény. A teljes felsorolásra itt nem vállalkozhatunk, egyébként a Magyar Közlöny 1972. i óvá 86. számában megjelent J munkaköri jegyzek tartalmaz- 1 aa a- hateriyas. karkedwowtöbbek között — a textiliparban, a sütőiparban, a hűtő- házban, a villamosenergiaiparban, a csatorna- (zárt) karbantartásnál, a fúrótoronynál betöltött egyes munkakörök. Tehát az iparag valamennyi munkaköre nem jogosít korkedvezményre, hanem csak a jegyzék által megnevezettek. Például a textiliparban a következő három mun- | kakor jogosít korkedvezmény- | re: előfonónő. fonónő és stö- J vőnő; a hűtőházban végzett munkák közül pedig csak a j hűtőházi rakodó munkakör. A MUNKAKÖRI jegyzék korszerűsítése nem oldhat meg minden gondot e területen, ezért a jövőben is elsősoriban a munkakörülmények javításával, munkavédelmi és munkajogi intézkedésekkel kell gondoskodni a nehéz, az egészségügyi ártalmaknak kitett munkakörökben dolgozókról. szövetkezet. A munkáról Skel- lecz József főállattenyésztővel beszélgettünk. — Minek köszönhető ez a kimagasló teljesítmény? — A tejtermelés szempontjából első és egyik legfontosabb tényező a takarmány. Megfelelő termelés csak olyan, állománytól vámható, amelyet ügy takarmányoznak, hogy a benne rejlő genetikai aidottságok felszínre kerüljenek. Régi törvény az, hogy amilyen a takarmány, olyan a tej. Semmiből a tehén sem képes tejet termelni. — A szarvasmarha legeltetését általában előnyösnek tartják, azért is, mert így sokat mozog az állat. — Mi nem legeltetünk. Ennek több oka van. Közülük a legfontosabb, hogy nincs megfelelő minőségű , legelőnk. Az állatok mozgáséihoz, szabad levegőn való tartózkodásához karámot építünk. Most fejeztük be egy meglehetősen nagy terület körülkerítését, aihoi az állatok a nap bármelyik szakában találnak árnyékos és napos helyet egyaránt, kedvük szerint mozoghatnak, pihenhetnek. — Jelenleg milyen takarmányt fogyasztanak a tehenek? — Amint lehet, azonnal Gy- *Sé95Ü93k a zöld átezt kapják. A zöld futószalagon a baltacím a soros, utána következik a vöröshere. Sajnos itt egy kis fennakadásra számítunk, mert a szárazság nagyon megviselte a növényzetet. Ha nincs zöldtakarmány, akkor jó minőségű sáiázzsal pótoljuk azt — Az állatok gondozása, ápolása milyen mértékben van kihatással a tejtermelésre? — Hogy mennyi tejet termel egy tehén, az a takarmányozástól, az öröklött tulajdonságoktól, s hogy mennyi tejet nyerünk tőle, az elsősorban a tenyésztők hozzáértésétől, a gondozók , lelkiismeretességétől függ. Nálunk egy ember 13—14 tehenet gondoz. Ennyivel megfelelően tud foglalkozni. Nagyon fontos a gépi fej és után a kézi utócsepegtetés, hi» szén az így nyert tej tartalmazza a legtöbb zsírt. Ha a tőgyben tej marad vissza, tőgygyulladas léphet fel, a tej elapad. Az alapos munkának az eredménye is látható. A magas tejtermelés mellett a zsírtartalom is megfelelő, 3,9— 4 százalék. A dolgozók jövedelme általában 3300 forint havonta. Valamennyien régi szakemberek, olyanok, akik értik a szafcmánagyon, fontos! Állatszeretet nélkül nem lehet eredményes az állattenyésztés. Az állományról csak annyit, hogy valamennyi tehén saját tenyésztésű. Vannak közöttük kiugróan jó teljesítményt nyújtók, amelyek harminc liter tejet adnak naponta, hűsaliteres tehenünk pedig bőven van. — Gondolnak-e arra, hogy fejlesszék a tehenészetet? — Ilyen terveink nincsenek. A selejtezés 10 százalékos, ezt saját tenyésztésből pótolni tudjuk. A gazdaság takar» mánytermő területe ennél nagyobb állományt nem tud eltartani. Ezért célunk a jelenlegi termelési szint tartása, esetleg növelése ekkora állománnyal A látrányi szövetkezet példája hizonyítja, hogy a magyartarka szarvasmarha nemcsak a hús-, hanem a tejtermelésben is jó tulajdonságokkal rendelkezik. Dicséretes eredményeket lehet elérni egyszerű, olcsó tartási körülmények kötött is, ha gondos, következetes, jól szervezett mimika jellemzi az ágazatot. »Mindössze« ez a titka a látrányi szövetkezet megyeszerte példás tehenészetének. Dán Tibor eteteséoe, naosti jókat, szeretik ar. M Somogyi Néplap
