Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-23 / 145. szám

Budapesttől Százhalombattáig A Kaposvár fedélzetén Mint egy lépés a kilométer­ből, talán ennyi utat tettünk meg a Kaposvár fedélzetén. Izmait és Regensburg között ugyanis 2380 kilométer a tá­volság, s ezt az utat járja ti­zenhárom éve a városunkról elnevezett dunai vontatóhajó. A Vigadó téri kikötőben most vendégekre várt a kapitány és a tizennégy főnyi személyzet. Arra, hogy találkozzanak a hajó névadó városának kül­dötteivel. A Kaposvár nem sétahajó, most is dolgozni in­dult dél felé. de szívesen fo­gadta egy kis ismerkedésre vendégeit. Alighogy leeresztették az árbocot, alighogy elsuhantunk az Erzsébet-híd ("alatt, egy «ci­vil« és egy egyenruhás kettő­sére bukkantam a hajó orrá­ban. Az első és a mai kapi­tány beszélgetett. A «civil« Varga János, s a parancsnok Ottó Antal. — Ez ma is a legjobb vonta­tóhajó a Dunán — mondta nem kis büszkeséggel Varga János, akit az üzemigazgató szerint csupán a testsúllyá miatt «váltottak le« a hajóról, valójában azóta a személyzeti osztály vezetője. Derűs ember, mint ár. Erdős Ferenc. az üzemigazgató. S büszke arra. hogy ő indította el ezt a ha­jót a vízi utakon. S hogy mennyi élmény, mennyi ked­ves epizód köti ehhez a hajó­hoz? Nem. a hajós ezekről nem sokat beszél, hátha ille­téktelenek is , megtudják. De hogy ők kezdeményezték a 200 ezer tonnás teljesítményt, ezt nem hallgathatja el. Csinosan berendezett szalon, társrigó. hajók abi nők sora. konyha — szinte minden van ezen a hajón, hogy a hosszú utakon . is jól érezze maga! a személyzet. Nem csoda hát, hugv Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára. Rostás Károly tanácselnök és a város több vezetője is rög­tön otthon érezte magát a hajón, és barátokra leit. A pesti kikötőben máris ta­núi lehettünk annak, hogyan dolgozik a hajó legénysége. Manőver — szélben. Nem is volt olyan egyszerű a Kapos­várhoz kötni a fit tonnás. T— 81-es uszály óriás testét, amely azután üresen szelte a habokat Százhalombatta felé. A fedélzeten, a társalgóban szalatt tartalmas eszmecsere folyt. Somogyi József jóvoltá­ból Kaposvár történetével, fej­lődésével. mai gondjaival is­merkedtek a hajósok: Zöllner Laszlone, a MAHART párt­bizottsági titkára pedig a ha­jósok küzdelmes életéről, eredményeiről beszélt. Talán mondanom sem kell, hogy er­re a találkozásra a város cen­tenáriuma alkalmából került sor. Elivégre az ünnepi é<v eseményeiből nem maradhat­nak ki azok a dunai hajósok sem. akik Kaposvár név alatt hajóznak Európa vízi útjain. Közben ismerkedtünk a matrózokkal, próbáltam szóra bírni őket. megvallom, nem sok eredménnyel. Még talán Némedy József, a harmincegy éves fedélzetmester volt a leg- ) közlékenyebb. A többiek alig tudtak még valamit városunk- , ról, magukról meg nem szíve­sen beszéltek. Szlovicsák Fló­rián meg Kővári András, a két gépkezelő, nyolcvan-száz­ezer lakosúra becsülte váro­sunkat. Természetesen ezt tu­dományos előrelátásnak minő­sítettük. Azonban a képek, a könyvek, az ajándékok és az előszó őszinte érdeklődésre ta­láltak. S ha majd Hevesi ba­jos, a kormányos. Sáhó József, Szatmári István matrózok. Hálás István kapitány. Fenes László üzemvezető gépész, a két szakácsnő: Mészáros Má­ria és Kovács Katalin, s a többiek is eljutnak egyszer Kaposvárra, egészen bizonyos, hogy nem idegen és ismeretlen városba érkeznek. Talán ehhez nem is kell hajózhatóvá lenni a Kapóst a Kaposvár számára. Annyit mindenesetre tőlük is megtudtunk, hogy a mi ha­jónk — hadd nevezzem igv — 50 méter hosszú, hét és fél méter széles: két 400 lóerős, hathengeres motor hajtja. S az Al-Dunán sokszor hal-hét. | ! északon két három megrakott uszály is követi a vontatohajó útját. Kíváncsi voltam, hogy mi foglalkoztatja ezeket a hajóso­kat, akik úgynevezett »turnus- rendszerben« dolgoznak már, azaz kel utat hajóznak, egy utat családjukkal töltenek, s általában húsz naponként jut­nak haza. Az együk matróz — bemutatkozása után. s mert újságíróval találkozott — amo­lyan fenegyerekes jókedvvel visszakérdezett: — Hát akkor mit hazudjunk még úgy kapásból ? De azután hozzátette: — A jövő. Azzal mi lesz? Nos hát neVn mi. hanem Erdős Ferenc üzem igazgató válaszolt erre a nagyon is jo­gos kérdésre. A Dunán hét év i alatt át lak újaik az egész hajó- j parkot, önjáró és tol óhajokat j építenek. Budapest alatt a tolóhajózás, a főváros fölött1 | az önjárózás lesz a jövő útja. | 1980-ra elkészül a Duna—Raj- : na—Majna csatorna, akkor már Hamburgig is eljuthatnak | a magyar folyami hajók, de j ezen a csatornán csak önjárók j i közlekedhetnek. A Kaposvár ! | tolóhajó lesz; az idén vagy j jövőre tolószarvaikat, süllyeszt­hető kerékáMást kap, de addig is dolgozik, vontat a Dunán. S hogy városunk hajójának jövője is van, nemcsak múltja, ez megnyugtatta a személyze­tet. A kapitány azonban nem j hagyta sokat töprengeni őket, mert Százhalombattánál fordult a vontató. Ott hagyta üres tér- ! hét és megrakott, teli uszály- j lyal indult vissza a főváros felé. . J. B. 7 Arcok, hagyományok Rózsa Richard és Ferenc Harminc, illetve harminc- i egy éve, hogy a magyar mun - j kásmozgalom két kiemelkedő | egyénisége, Rózsa Ricbárd és Ferenc szíve megszűnt dobog­ni. Kevesen tudják varosunk­ban. hogy a két testvér gim­nazista korában, a Tanácsköz­társaság napjaiban Kaposvá­ron. a MÁV Internátusbán la­kott. A haladó gondolkodású vasúti mérnök, hogy fiai ma­gyarul tanuljanak, előbb a zágrábi vasúti, majd később a kaposvári internátusba íratta be őket. Mivel a vasútépítő apa szolgálati helye Fiúmétól . Dombóvárig terjedt, szükséges i volt a Rózsa-fiúk internátusi nevelése. Jugoszlávia megalá- kulása után került a család Magyarországra, illetve a fiúk Kaposvárra. Akkor, a mai MÁV Nevelőintézet udvari ré- , szén voltak elszállásolva, mi- ' vei az utcai szárnyban sebe­sülték. illetve katonák voltak. 1919. február elejétől tanúi le­hettek a kaposvári és a so­mogyi proletariátus küzdelmé­nek. A helyi gimnázium ifjú- kommunista diákmozgalmá­ban mindketten részt vettek. • Ferencet osztálybizalminak vá­lasztották meg. Richárd pedig lelkes aktivistája volt a diák­mozgalomnak. Édesapjuk visz- szaemlékezése szerint mindkét fiában mély nyomot hagytak a Tanácsköztársaság esemé­nyei. és Kaposvárnak nagy szerepe volt forradalmárrá érésükben is. Itt érték meg a prol etá rfon-ad alom megdön - tését, a fehérterrort. A fehérterror első iskolai rendelete közé tartozott, hogy a Tanácsköztársaság alatti mi­nősítéseket nem ismerték el. Augusztus végén újabb vizsgát tettek, illetve osztályzást kap­tak. Mindketten jó rendüen fejezték be az iskolaévét. 1919 augusztusában Kaposváron szemtanúi lehettek a tiszti kü­lönítményesek garázdálkodá­sainak. gyilkosságainak. Hal­lottak tanaraik letartóztatásá­ról és a diákvezetők, a diák vőröskatonák meghuncolasa- ról. A Prónay-különítmény au­gusztus 20-a utáni gyilkossá­gairól megdöbbenve vettek tu­domást. Ezek után a haladó szellemű, humánus apa szép . tember elején fiait egy fl&n rosi gimnáziumiba íratta be. A két fiatalból néhány é*r , múlva az illegális ifjukomm u- nista mozgalom vezetője lett. • A polgári jólét, a nyugodt mérnöki állás helyett mind- ! keltén a kommunista harcos j útját választották. Rózsa Richárd harminc esz­tendeje. május végén lengyel területen part.izánharcban hakt, hősi halált, öccse. Ferenc pe- j dig. aki az illegális korrimu- I nista párt egyik vezetője volt, a háború alatt itthon i:rár>yí- ! tóttá az an ti tasis-ata harcok 1942 júniusa,ban elfogták, és ; a hírhedt esendőmyomoKÓk válogatott kínzásaitól június | 13-án mártír halált halt. Utolsó szavaival a mozgalmat éltette. Ügy élt és hali meg. ahogy azt az. el vta fsainak tanácsolt«* -Ha gyötörnek, ha akármilyen kínzásokat alkalmaznak, ama gondolj, hogy a pártnak élnie kelU* Andrassy Antal Elloptak 120 rózsatövet, letörtek 45 facsentetét Vigyázzunk a parkokra! Pénz, sok munka es gondos­kodás ölt testet minden szál virágban, minden csemetében, melyet a város centenáriumá­nak tiszteletére ültettek ©1 az idén Egy dossziét megtöltené­nek azok az írások, melyek a diákok, a munkások, a lako­sok önzetlen munkájáról szá­moltak be. Ezek a hírek min­denkit örömmel töltenek el, s természet esen a pompázó vi­rágok látványa is. Éppen ezért megdöbbenéssel tapasztalják a varosukat szerető kaposvá­riak. hogy milyen károkat okoznak némelyek. fittyet hányva írott es íratlan szaha- lyokra. Érdemes megismerkedra az­zal a leltárral, melyet a költ­ségvetési üzem készített a par­77 utcában vilin** a sárga fény A tanräas kőfteegKretesT üwp- nmének jelenleg ölt gépkocsija sarló ocsolja és mossa a város szi- j tárd bwrkoifai útjait Naponta Somogy megyei Állami Épülő flíasaar-ttíaentoétapaer töltik meg ipari Vá llalat irodabázábofl ki - 4a Kapósból hééköbméteres pet az. emlékmű korúi tesznek a díszcserjékben rosrész parkosított területeiről száz rózsatövet elloptak. A leltár elszomorító. Csak egv módon lehet megakadá­maesaö dolgozo mosóautók csak az, aszfalton és a lefolyó­val! ellátott útszakaszokon dol­gomnak. Baénl nem locsolnak lyozni: vigyazaonk jobban j néhány bekvanosi részen, mint minden virágra, facsemetére, példáiul a Kossuth Lajos utca szóljunk rá azokra, akik nem Beioiamnssz. utcán túli szaka­óvják a városképet emelő j szán. Az. idei feladattervükben zöldterületeket. Éneikül nem 4a utca rendszeres mosása sze­kok rongálásáról. A Széchenyi behatunk a nyomara az «1«- ref>e| Ha szükség van rá. ak­téren — noha ott a kijelölt Jjjenseeei kor a tetephet.vükön létesített hely a gyalogosoknak - utal ^ «*» ellensegev . . _J ... ____ t apostak a kis parkosított rész- ; a szépnek, ben. Ez egyébként közlekedési j szabálysertés is! A Vár utca- _______ . b an a rózsaágyon járnak át a dolgozok az A FIT-telepnél, pedig néhány méterre járda vezet. Tíz rozsatő eltűnt a parkból. A közelmúltban fel­avatott váremlékmű szépen ki­alakított környékét sem kímé­lik az em,berek. Araikor le­eresztik a sorompót a cseri átjárónál, úgy mennek át sza kosba! is vebetoek vizet a lo- k- <»- jesertó- es mosógépek. Szélesítik az Arany János utcát bálytalanul a vasúti síneken, j közlési Üzemének brigádjait hogy közben letapossak a gye- | bízta meg a Kaposvári városi j Április első napjaiban kéz- p Tanács építési osztálya. Az dődött meg az a munka, melv- Arany Janos utca korszerűsi- lyel a Közúti Építő Vállalat, a í tese —- tekintettel a hirtelen Dél-dunántúli Aramsaotgál- nnegnövekedett forgalomra — tató Vállalat és a P?9*B i szinte egyik napról a másikra Kaposváron történt HHI ÉVE történt, hogy a jú-1 nius 19-i rendkívüli megyegyű­lésen elhatározták: az elszapo­rodó lopások miatt az addig 126 fegyenc befogadására al- j kaimra vármegyei börtönt | »300 fő befogadására átala- ; kítják-4. — Ugyanakkor a vá- I ros utcáinak a kikövezésére és a javítására nincs pénz. A Pap ! utcát ugyan kiköveztette a varmegye, de azután egy-egy I esőzés után sártengerré válik. —- Június 20-án nyilvános vizsgát tartottak a kisdedóvo­dában, ahol az első két kapos­vári óvó. Tar Csatar és neje, nagy elismerést kapott. 50 ÉVE. június 18-an a vá­rosi képviselőtestület megsza­vazna a 40 milliós bankkölcsön felvételét. Az újság ára ekkor 30—40 korona volt. — 19-én a Kaposvári Takarékpénztár j igazgatósági ülésen alaptőké­iét 16 millió koronára emelte. — 20-án nyilvánosan közölték, hogy a város választóinak szá­ma 9256 fő. — 20-án kitört a szabósztrájk. mivel a munka­adók nem volta'A hajlandók az infláció miatt emelkedő élel­miszerárakhoz azonosítani a munkabért. A szabóiparban korábban az órabér 1 kg főző- t liszt árával egyezett meg. 1 Most a szabó mesterek nem ! hajlandók teljesíteni a mun­kavállalók fenti követelését, j — 20-an közöltek, hogy Ceer-s noch hercegprímás »tek nutet - tel a folyton emelkedő drága­ságra, a szentmise diját és az anyakönyvi díjakat felemelte.« — 21-én sztrájkba leptek a helyi villanytelepi munkások, mivel fizetésük emelését nem teljesítették. 25 EVE. 1948 június 17-én a Nemzeti Bizottság elhatároz­ta, hogy a városban »egy száz­ötven tanoncot befogadó ott­hon.! állá tanaik tel«. — 20-án, Vasárnap megnyitották az MNDSZ kaposvári gyermek - hetét. — Ezen a napon 8:1-es gólzáporral győzött a KMTE a PBTC ellen. Az NB Il-es 'bajnoki mérkőzést szakadó esőben, mintegy másfél ezer szurkoló nézte végig. — 23-an az első 80 fős gyeiekcsoportot ingyen Fonyódra vittek nya­ralni. — 23-an megkezdődött a Kaposvár és Pécs varosok között a közigazgatási munka­verseny. A mozik -műsora 21-e és 23-a között: Városi: Egye­temi éveim. Matkszim Gorkij világhírű regénye filmen. Az Apollóban a Sárga pokoi cí­mű izgalmas magyar filmet ját­szották. Egy magyar orvospár- nak a távol-keleti dzsungelben végzett gyógyító munkáját lát­hatták a nézők. Főszerepben Jávor Pál és Tásnády Mária. A. A, rendtoivül időszerűvé vált. A hónap etején a Közúti FpÁtö ! Vaiialot brigádjai feltörtek a ha tattoos betonígbláikat és szie- . tesatern kezdtek az utal. Major Tibor építési osztályvezető el- mondta, hogy a Petőfi és a Honvéd utcai szakaszon gya- . korlat.il-ag bele jetedot l a beto- 1 nozás és a szegélyépítés, már csak asz asztoltbunkolat. hiány­zik. A brigádok az Arany, Já­nos téren dolgoznak es nemso­kára a Buasaki utcáig eíkészí- ! tik a szélesebb, _ korszerűbb ■ utat. Az utca a korábbihoz képest két méterrel lesz széle­sebb. Üj csapadékcsatornára . csak az Arany János tértől a I Buzsáki utcáig terjedő szaka­szon lesz szükség. Az építőipari munkáik mel­lett a Dél-dunántú li Áramszol- 1 gáltaitó Vállalat szakemberei a villanyoszlopok. kábelek és hálózatok átszerelését végzik. Kis Sándortól, a szerelési osz­tály vezetőjétől megtudtuk, j hogy a korszerűsítés az eredeti tervek szerint négyszázezer forintba került volna, azon­ban ennek kétszeresét emész- I tik föl a munkálatok. Két bri­gád dolgozik a Kisfaludy és a Buzsaki utca közötti szailca- szon. A légvezetéket helyetek I át, a kis feszültségű hálózatot : építaik. Az utat ostornyetes, kétoldalas lámpatestek v&a- gítják majd meg. Bánsági Istvántól, a Táv­közlési Üzem vezetőjétől ka­pott értesülések szerint a pos­■ ta szakemberei befejezték a ' tavbeszélő-halozat atteiepite­hsaL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents