Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

Látogatás Nagyatádon A jövő gyárában Műszakváltás. Kerékpárral, motorral igye­keznek haza a Danuvia nagy­atádi gyárából. a munkások. Sokan közülük autóbuszra szállnak. S ami nagyon meg­lopó: rengeteg a fiatal. Ügy tűnik, ebben a gyárban csak fiatalok dolgoznak. — Valóban nagyon sok a fiatal, és ennek örülünk. Dol­gozóink száma 360, kívülük még száz szakmunkástanuló tartozik a gyárhoz. Az átlag­életkor igen alacsony, csak­nem kétszázan KISZ-korúak. Sajnos, jelen pillanatban fia­' koztató gyárrá fejlődik a Da­nuvia. A megduplázódó tenme- ! lést modern gépek segítik máris, s még inkább a jövő­ben. Érdekesen fogalmazta meg ; a Danuvia szerepét Nagyatád ! fejlődésében Gémesi Sándor, a városi pártbizottság első tit­kára: — Fiatal városunkban kevés a szakmunkás. A cérnagyár­ban és a konzervgyárban is jobbára betanított, illetve .se­gédmunkásokat foglalkoztat­nak. Városunkban a szakmun­kások aránya jelenleg r m éri ! el a harminc százalékot. Varga Sándor esztergályosszakmát tartja a legszebbnek. táljaink még nem rendelkez­nek megfelelő szakmai gya­korlattal, és a bonyolult mű­szaki feladatokat nehezen tud­ják elvégezni. De aminek na­gyon örülünk: öt esztendő múlva gyárunk dolgozóinak többsége még a fiatalsághoz fog tartozni, s megfelelő ta­pasztalatokkal is rendelkezik majd. Nem lesz olyan feladat bármilyen bonyolult mű­szaki munkáról lesz. is szó —. amelyet ne tudnának elvégez­ni. A Danuvia 4-es számú nagy­atádi gyára tehát a jövő gyá­ra. S ez nem csupán azokból az adatokból tűnik ki. melye­ket Kismarton László főmér­nök, megbízott igazgató és Szerecz Béla, a gyár pártszer­vezetének titkára ismertetett. Erről vallanak a tervek is, melyek megvalósulása után csaknem ezer munkást foglal­! Azért is vonzódnak a fia- | falok a Danuviához, mert tudják, hogy az itteni munká­hoz, a szerszámgépgyártáshoz magasan képzett szakemberek­re van szükség. Huszonegy községből járnak a Danuviába dolgozni. S a gyár tanműhe­lyében nevelődő, szakmát ta­nuló fiatalok nemcsak magas fokú szakmai, hanem ehhez hasonló általános műveltségről is bizonyságot, adnak. Koráb­ban, amíg nem alakult ki a j jelenlegi, már véglegesnek tekinthető termelési profil, a ! szerszámgépgyártás. gyakran i változott a gyár dolgozóinak összetétele. Ezért nagyon fon­tos, hogy olyan politikai mun- '. kát fejtsenek ki, mellyel a i gyárhoz való ragaszkodásra Pnevelik a fiatalokat és a íel- ! nőiteket is, hogy a Danuvia elfoglalhassa az őt megillető | helyet Nagyatád társadalmi I életében. A megbízott igazgató és a pártszervezet titkára a törzs­gárda kialakításáról elmond­ta, hogy elsősorban olyan munkafeltételeket kivannak teremteni, mely vonzó a fiata­lok számára. A legmodernebb gépeket szerelik be, az idén például két NDK-gyártmányú, hatorsós automata esztergát helyeznek üzembe, öt fiatal tanulta négy hónapon át a Kismotor- és Gépgyárban ezeknek a kezelését, s akik ezt jól elsajátították. 12 fo­rintos órabért kapnak. Diffe­renciált bérezésben részesül­nek a harminc év alatti, jó szakmunkások. Nemrég a központ által létrehozott if­júsági bizottság tárgyalta az ifjúsági törvény végrehajtását. Az első intézkedés megszüle­tett: a központ vezetői egy­millió forintot biztosítottak lakásépítés céljaira. Ebből mindazok a fiatalok kaphat­nak, akik tíz évre szerződést kötnek, hogy legalább addig náluk dolgoznak. A megélénkülő brigádmoz- galom is a gyárhoz való egy­re erősödő ragaszkodásról .ta­núskodik. összesen tizennégy, szocialista címért küzdő bri­gád van a Danuviában — ket­tő már okleveles —, köztük négy ifjúsági brigád. Csúcs­vezetőség irányítja a négy KISZ-alapszervezetet. A sport- és a kulturális élet mellett mind élénkebb a fiatalok po­litikai tevékenysége is. Rend­szeresen tartanak politikai vi- [ tafórumokat, ahol a gyár ve­zetői beszélgetnek a^'iatalok- \ | kai. A Danuvia KISE-istái el­határozták, hogy ebben az év­ben a város többi gyárának | j fiataljaival együtt közösen If- í j jú Gárda századot alakítanak. Szerszámlakatos lesz Majer Csabából. Hamarosan felszabadul az első tíz szerszámkészítő, aki már itt kezdte tanulni a szak­mát, s jövőre újabb nyolc fiatal követi őket. Majer Csa­ba szerszámkészítő- és Varga Sándor esztergályostanulóval beszélgettem, ők másodévesek. Mindketten örülnek, hogy ide jöttek, ezt a gyárat választot­ták, mert itt biztosítva van a jó kereseti lehetőség, a szak­mai fejlődés, biztosítva van a jövő. Ha felszabadulnak. Itt maradnak a Danuviában, s a Legtöbb fiatalnak ez a vélemé­nye. Hiszen nekik épül az új üzemcsarnok, a korszerű öltö­ző, fürdő, van ifjúsági klub is, és egyre több modern gép érkezik, melyeken öröm dol­gozná __ í gy vallanak legfiatalabb városunk legfiatalabb gyáráról a jövő szakmunkásai. S ez is biztosíték arra, hogy a Danu­via már a közeljövőben betöl­ti majd azt a szerepet, amely Nagyatád fejlődésében, a vá­ros alakuló, formálódó társa­dalmi életében a gyárra, az itt dolgozókra vár. . Szalai László Növényvédelmi tájékoztató Időszerű munkák a zöldségesekben Tömegesen kelnek néhány nap óta mindenfelé a káposz­taültetvényekben a káposzta­bagolylepke hernyói. A l^vél fonákján elhelyezkedő, cso­portosan károsító hernyók el­leni védekezést haladéktalanul meg kell kezdeni. A hernyók kés jbb szétszóródnak, majd berágnak a káposztafejekbe. a karfiol virágzatába, és ürülé­kükkel szennyezik. A termény folyamatos szedése, felhaszná­lása miatt különös figyelmet érdemel az egyes szerekre előirt élelmezésegészségügyi várakozási idők betartása. A később betakarítandó fajták védelmére használjuk a hosz- szabb várakozási idejű készít­ményeket: Lebayeid (21 nap) 0,1 százalék (100 liter vízhez 1 dl), Sevin, Metation, Dipte- rex, Dltrifon, Satox P—50 (14 nap) 0.2 százalék (100 liter vízhez 2 dl, illetve 20 dkg). A korábbi felhasználású fajták védelmére a hét nap várako­zása idejű Nogost, Vaponát vagy Unifoszt használjuk 0.1 százalékban (100 liter vízhez 1 dl). A permedéből 100 négy­zetméterre 7—8 litert kell ki­juttatni. Kizárólag nagyüzem­ben használható a Gusathion, Metíl-Cotnion 0,3 százalékos oldata. A hektáronkénti víz- mennyiség 600—800 liter. Az itt javasolt valamennyi vegy­szer védelmet nyújt még a ve­Somogyi Néplap tési, a gammabagolylepke és a káposztalepke hernyói ellen t­Meg kell kezdeni a paradi­csom és a burgonya legjelen­tősebb gombabetegségei, a pa­radicsom- és burgonyavész. a szeptóriás levélfoltosság elleni megelőző védekezést is. Az említett kórokozók hatásos le­küzdésének az az alapja, hogy még az elsődleges fertőzések tüneteinek megjelenése előtt . folyamatosan védő réteggel t borítsuk a növények lombját, f Ha már bekövetkezett a fér- t tözés, a kórokozók a számuk­ra kedvező feltételek között rohamosan terjednek, és fő­leg a paradicsom-, illetve a burgonyavész néhány nap alatt a lombozat nagy részét megsemmisítheti. Permetezés­re a Dithane M—45, Orthocid, Zineg 0,2 százalékos oldatát használjuk. (100 liter vízhez 20 dkg szer, 100 négyzetméter­re 6—7 liter permetlevet kell kijuttatni.) Ezt célszerű 14 naponként megismételni. Egy a korszerű gépek közül: marógép. /. GOLOVANOV A Jezsuita bukása Az uborka, sárga- és görög­dinnye-ültetvényekben a kór­okozók közül a különféle le­vélfoltosságok és a peronosz- póra elleni védekezés a legfontosabb. Permetezésre javasoljuk az Antracol és az Orthocid 0,2 százalékos olda­tált. A peronoszpóra elleni vé­dekezés különösen akkor lesz fontos, ha az időjárás csapa- Má 15. AnatolSj egy órával a meg- i beszólt idő előtt jelent meg a (Majakovszkij téren. Cipót ’ t isztiittatott a Bábszínház mel- I lett, elsétált a Szófia étterem lelőtt, a Metróban újságot vá­msáról!, elolvasta a Csajkovsz­kij hangversenyterem hirdet- (menyeit. Gyanúját semmi se keltette 1 föl, a tér megszokott életét él- Jte. A szobornál gyermekek játszadoztak. Egy fiú fényké­pezett egy lányt, aztán a lány Ja fiút. A mozi bejáratánál em­berek nyüzsögtek. A Szovre- mennyik színháznál eladó jegy J iránt érdeklődték. Pillantása [ végigfutott a szállodának a programvezérlésű függőleges térre néző ablakain, de ott se látott olyat, ami nyugtalanít­hatta volna, öt perccel hét előtt kék taxi gördült a Csaj­kovszkij terem bejárata elé. Középkorú nő szállt ki belőle, zöld köpenyben, egyik kezé­ben divatos ernyő, a másik­ban retikül. Átment a téren, körüljárta a szobrot, megállt, táskájából elővett egy doboz Camel cigarettát, gá/öngyújtó­val rágyújtott és körülnézett »-Megjött-« — gondolta Pro­horov. A Moszkva mozi bejá­ratánál állt, és átment a szo­borhoz. — Jó estét! — szólította meg az asszonyt — Jó estét! — felelt »►Cathe­rine« barátságos mosollyal. — A na toli j Prohorov va­gyak. Megkaptam a Levelét. — Ö, valami tévedés lehet — mondta »Catherine« enyhe angol akcentussal. — Én Aleksz Prohorovnak írtam. A küldemény Aleksznek szói. Ezek szerint ön nem az. Té­vedés. Ném adhatom át a kül­deményt. .. Anatolij szorosan »Catheri- ne«-hez lépett — Nincs itt semmiféle té­vedés. Kitől kapta a címemet? Sklytontól ? — Sklyton? — »Catherine« összevonta szemöldökét. — Nem ismerek semmilyen Slcly- torit T udományos-teclmikai forradalom az élelmiszeriparban A tudomány és a tech- [ nika fejlődése az utolso 2—3 évtizedben olyan mértékben meggyorsult és olyan változá­sokat hozott, hogy méltán be­szélhetünk egy új -tudoma- j nyos és technikai« forrada­lomról. A tudományos-technikai forradalom korunk bonyolult, összetett társadalmi jelensége. Komplex jellegét bizonyítja, hogy gyors és gyökeres válto­zások történnek egyidejűleg a technikáiban, a tudományban, a termelőerők alkotóelemei­ben, a termelés jellegében és struktúrájában, az emberi munka tartalmában, formái­ban, egymáshoz való viszonyá­ban, a munka termelékenysé­gében, az egyes emberek ké­pességeiben, ismereteiben, élet- | módjában, életvitelében, mun- i ka- és szabad idejének kitölté­sében, kulturálódásában, ön- i képzésében stb. Hosszú lenne i felsorolná a tudományos és technikai forradalom új vív­mányait. Példának csak hadd j említsük meg az élelmiszer- j ipart. Az élelmiszeripari tectmológi - 1 ák fejlesztésére rendkívül ked­vezően hatottak az új eredmé­nyek, melyeik nyomón elveik­ben is új tartósító és feldolgo I zó technológiák bevezetésére nyílik lehetőség. | A sugárzásos tartósításnak j nagy előnye az eddig hővel | végzett sterilizálás helyett a hideg eljárás alkalmazása. Így | elérhető, hogy számos hőéraé- ' kenv termék kémiai összetéte­lének. biológiai értékének, szí­nének és állományának káro­sodása nélkül végezzék el a tartósítást. Az italok, a kávé. a tea, a ka­kaó liofiilezése egyes piacokon ! kezdi kiszorítani a porlasatásos | eljárást. Tért hódít a tej, vog- I hurt, túró, tojás, a zöldségfé­lék és a levesporok szárítá­sa is. Az eljárás műszaki töké­letesítésének következtében mindinkább versenyképesebb lesz a hagyományos eljárások­hoz viszonyítva. Az antibioti­kumok élelmiszeripari alkal­mazásában nagy technológiái és gazdasági lehetőségek rejle­nek. Segítségükkel elsősorban a j húsok és húskészítmények el­tartási ideje hosszabbítható meg. A mikrobiológiai, ipar. a kémiának ez a viszonylag új * ága fehérjéket, fiziológiailag aktív anyagokat állít efő. * gyártmányok az élelmiszer­iparban részben mint adalék­anyagok, részben mint techno­lógiai segédanyagok egyre na­gyobb jelentőségre tesznek szert. A világméretű fehér jehiánv megszüntetésében nagy szerep vár az élelmiszeriparra. Mik­robiológiád módszerekkel a legkülönfélébb, legtöbbször már más célra nem használ­ható anyagokból termei betűk nagy vitamin- és fehérjetar­talmú takarmányok. Az élelmiszeripari techmoéó- gia számításba jöhető forra- dailmasítasa mellett nagy fej­ődés várható az anyagmozga­tásban és raktározásban. Elő­térbe kerül az élelmiszeripari technológiák méréstechnikai problémáinak megoldása, kü­lönös tekintettel a műszeres minőségellenőrzésre. Az M élelmiszeripari technológiák éa feldolgozó vonalak kialakításá­val meg kell oldani azok *zá- mítógépes központi Irányítását is. Ezáltal elérhető a minőségi követelményeket kielégítő, gazdaságos gyártás mellett « változó anyagellátás és értéke­sítés lehetőségeink figyelembe­vétele az egyre fokozódó mun­kaerőhiány mellett A tudományos technikai formada lommal jelentősen bő­vülnek azok a lehetőségek, me­lyek az egész emberi életet, az emberek közötti viszonyokat, az emiber és a természet vi­szonyát meghatározzák. Más­részt páratlan lehetőségeket kí­nál az emberiségnek a termé­szet átalakítására, az anyagi ! javak bősegének létrehozásá­ban az ember alkat «képessé­gének k ibon >t.etikázta fására. Ez a folyamat — ma már örömmel mondhatjuk — állandósult. Ami tegnap a leg­korszerűbb volt, az ma már középszerűvé válik, s holnap ■ esetleg elavult lesz. Karunk­ban a legtökéletesebb techno- \ lógia sem képes hosszú ideig helytállni a gyors ütemű fej­lődési versenyben. Szinte min­dennapos szükségszerűség a 'technológia folyamatos átdol­gozása, változtatása. A ma emberének tehát nemcsak az ízlése, a világképe változott meg, hanem mestersége, hoz­záértése, szaíkma i felfogása is. : Dr. László László — Borjatyinszkijt sem isme­ri? Nyikolaj Borjatyinszkijt, Washingtonból? Haditengeré­szeti akadémia. Talán már el­felejtette. mi a keresztnevem. Nem Aleksz vagyok, hanem Anatolij, érti? Én nem felej­tettem el a tizenegyes számot, Borjatyinszkij jelszavát. — Ö, nem. Borjatyinszkijt sem ismerem. Miféle jelszóról beszél? 1955 óta nem jártam Washingtonban. Semmiféle Borjatyinszkij nevű ismerős um nincs. — Nos. rendben. Nem lénye­ges. — Prohorov egy másod­percig gondolkodott. — Nem fontos. Nagyon kérem, legyen a segítségemre! Hirtelen egész más -hangon kezdett beszé’ni. Gyors, heves, suttogó szavakkal, körülnéze- getive, lihegve, mint aki rohan: — Fogságban voltam, Fran­ciaországban élnek a bará­taim. Sklyton. a Seokolnyiki parkban rendezett kiállítás ügyintézője ismer engem, meg­ígérte, hogy felhív telefonon, de nem hívott. Hihet nekemn, én lágerben ültem, sokat szen­vedtem a kommunisták tói. — És nekem mi közöm van ehhez? — érdeklődött »Cathe­rine«. — Hallgasson meg! Vannak barátaim, segíteni akarunk magának, a hazájának. Olyan értesüléseim vannak, ami ér­dekelheti önöket, biztosain ér dekli. És ez csak a kezdet, az­tán jön a folytatás. — Én kozmetikai cikkekkel és illatszerekkel foglalkozom, hallani sem akarok ezekről a dolgokról. Prohorov megragadta a kar­ját: — Magának nem i6 kell tud­nia sammiről.Kéram, továbbít­sa ezt a levelet Sklytonhoz vagy Borjatyinszkijhez, akár a követségnek is átadhatja. Egy csomó rajz, ábra van benne, telefonok, nevek és a címem. Értsen meg, most nem kérek pénz, de kérem, hogy bízzon bánnám. — Nem veszek át semmit, értse meg végre! — No jól van — és Proho­rov arca megrándult. Gyorsan elővett zsebéből egy levelező­lapot és kettétépte. — Ha ön vagy másvalaki mégis látni akarja, ezzel jelen.tkemen ná­lam. Anatc&j gyorsan •Cathe­rine« kezébe nyomta a levele­zőlap felét, a másik felét meg a zsébőbe süllyesztette, gyor­san megfordult, és elindult a Gorkij utcán a Belorusz pá­lyaudvar felé. (FolyiatjuikJ

Next

/
Thumbnails
Contents