Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-19 / 141. szám

Kukoricatermesztés zárt rendszerben MAI KOMMENTÁRUNK A lakosság élelmiszer-el­látásában, valamint ha­zánk külkereskedelmi forgalmában a húsnak kiemel­kedő szerepe van. Az élejimi- szer-fogyasztás strukfcúrális át­alakulása következtében a la­kosság évről évre 2,5—3 szá­zalékkal több húst és állati terméket, vagyis állati eredetű fehérjét igényel. Az állattenyésztés fejleszté­se, az ágazat állandóan nö­vekvő abraktakanmány-igé- nyének a kielégítése fokozott követelményeket támaszt a nö­vénytermesztéssel szemben. A növénytermesztés csak úgy tud megfelelni ennek, ha ál­landóan emelkednek az egy­ségnyi területre jutó hozamok, növekszik a megtermelt abrak­takarmány mennyisége mel­lett annak tartalmi értéke is. Megyénkben az abraktakarmá­nyok között meghatározó sze­repe van a kukoricának — ho­zama az utóbbi években emel­kedik —, ezért elsősorban en­nék a növénynek a termelés­fejlesztése az elsőrendű fel­adatunk. Ahhoz viszont, hogy a kukoricánál a kívánt ütemű hozamnövekedést elérhessük, a hagyományos termesztési módszerek már nem elegen­dőek. A további előrehaladás csak az iparszerű, zárt kukori­catermesztési rendszerre való áttéréssel valósítható meg. Ennek felismerése vezetett bennünket arra az elhatározás­ra, hogy a 'bábolnai CPS vál­lalkozással szocialista együtt­működési megállapodást kös­sünk. Ebben a megállapodás­ban a Somogy megyei Tanács V. B. is és a CPS vállalkozás is biztosította a csatlakozni kívánó mezőgazdasági üzeme­ket arról, hogy minden lehet­séges eszközzel elősegíti a zárt rendszerű termesztés bevezeté­sét, és annak távlati kiszéle­sítését. Mit jelent ez a támogatás a gyakorlatban a gazdaságok számára? dig is több traktorost és sze- ' A zárt kukoricatermesztési relőt kiképeztek. A csurgói! rendszer egyik fontos eleme a M egállapodásurik értel­mében a CPS vállalko­zás már ez év júniu­sában fölkeresi azokat a ter­melőszövetkezeteket, amelyek 1974-től kezdve a bábolnai zárt termelési rendszerben kí­vánnak kukoricát termeszteni. Jelenleg 18 ilyen termelőszö­vetkezetünk van, 15 000 hektár területtel. A helyszíni bejárá­sokat követően megkötik a szerződést, majd megkezdődik a termelési rendszer elemei­nek az üzemekre való adaptá­lása. A vállalkozás biztosítja, hogy a rendszer gépegységeit — a kombájn kivételével — már ez év őszén leszállítsák. Még ez évben speciális képzés­ben részesítik az érdekelt ter­melőszövetkezetek szakveze­tőit, műszaki vezetőit, szere­lőit és traktorosait, hogy azok a munka eredményes végre­hajtásához szükséges szakmai ismereteket elsajátítsák. Eze­ken a tanfolyamokon már ed­Zrínyi Tsz-ben már ebben a rendszerben vetettek el mint­egy 800 hektár kukoricát. A legalkalmasabb fajták ki­választása végett a megye há­rom jellegzetes tájegységének egy-egy termelőszövetkezeté­ben 20—25 fajtával összeha­sonlító kísérleteket végeztek, hogy az annak a tájegységnek, talajadottságnak, illetve ter­mőhelyi viszonynak legjobban megfelelő fajták kiválasztha­tók legyenek. A kukoricavetőmag csíraké­pességével kapcsolatos problé­mák közismertek. A múlt év kedvezőtlen időjárása olyan károsodásokat okozott, ame­lyek következtében különösen a korai fajták alkalmatlanná váltak a továbbtermesztésre. A gondok enyhítésére a CPS vállalkozás a leendő partner­gazdaságok részére már az i^én 2000 hektár területre ele­gendő vetőmagot szállított, fő­képp a korai fajtákból. Módot adott a vállalkozás ezeknek a termelőszövetkezeteknek arra is, hogy a programon kívül importált John Deer kombáj­nokból — a rendszerrel azonos feltételek mellett — igénybe vehessenek. Hét tsz igényelt egy-egy kombájnt. A vállalko­zás szeptember 15-ig szállítja a kombájnokat, melyekkel az adott üzemekben az idei ku­koricabetakarítás gondjait már jelentősen enyhíthetik. Bács, Baranya, Hajdú megyéből érkeztek az elsők Megnyitották kapuikat a somogyi építőtáborok Vasárnap is­mét diáklányok érkeztek me­gyénkbe az or­szág különbö­ző részeiből: Lengyel tóü'ban és Balatonúj- helyen meg­nyitották ka­puikat a nyári építőtáborok. A Balatombog- lári Állami Gazdaság len­gyeltóti tábo­rába 315-en érkeztek Ba­ranya és Bács megyéből. Az első táborozok fogadásán ott volt Szűcs Ist­vánná, a KISZ központi bizott­ságának titká­ra, Göndör József, a KISZ kb építőtábori bizottságának ve­zetője, valamint a Bács-Kis- | gyümölcsről, amely mind mind kun megyei KISZ-bizottság j a diákok jó munkáját dicséri. termővé tett földekről, a le­szedett másfél mill;ő mázsa munkatársa. Szűcs Istvánná köszöntötte a táborozókat, és értékébe azt a munkát, melyet az épíiőtábo­Külön kiemelte a Lengyeltóti­ba érkezett Bács-Kiskun és Baranya megyei fiatalok ha­gyományom jó teljesítményét; A KISZ kb titkára felhívás­sal is fordult a táborlakók­hoz; az ifjúsági szövetségnek az oktatáspolitikai határozat fölött vállalt védnöksége értel­mében a kéthetes turnus alatt önkéntes alapon vállaljanak egy fél műszak — tehát három óra — pluszmunkát, ennek el­lenértékét pedig ajánlják föl iskola vagy kollégium építésé­re. A táborozok elfogadták a felhívást, amelyhez előrelátha­tóan a többi építőtáborok la­kója is csatlakozik, A Bács és Baranya me­gyeiek a két hét alatt gyümöl­csöt szednek a Bogiári Állami Gazdaságban. Tegnap volt a nyitó tábor ­tűz, melyet még nagyon sok helyi és központi pr ogram kö­vet. Lesz műsoros d!'ratbemu- tató, komoly zenei program, ki mit tud stb. Még egy tábornyitó volt va- Isárnap: Balatonújhelyre 296 | Hajdú-Bihar megyei középis- | | kolás lány érkezett. A len- 1-1 I gyeltótiakéhoz hasonló mun­kát végeznek. megfelelő szárítókapacitás biz­tosítása. Ennek érdekében föl­mérést végeztünk az érintett termelőszövetkezeteknél, melynek eredményeként — a lehetőséghez képest — hét tsz-nek adtunk összesen 7,2 millió forint fejlesztési támo­gatást szárító- és tárolókapaci­tás megépítésére, illetve bőví­tésére. Együttműködési megállapo­dásunknak megfelelően a CPS vállalkozás állandó kapcsolatot tart a megyével; folyamatos munkakapcsolatot épít ki a partnergazdaságokkal, ame­lyek részére bemutatókat szer­vez, információt szolgáltat és szükség szerint konzul táji ókat tart. Célunk, hogy a CPS vállal­kozással az eddig kialakult jó kapcsolatokat elmélyítsük: a termelőszövetkezeteket megfe­lelő információval lássuk el a bevezetésre kerülő zárt ter­mesztési rendszerben rejlő adottságok és lehetőségek jobb kihasználása végett. Bízunk abban, hogy munkánk eredmé- ( nyes lesz, és a közeli években í a jelenlegi termésátlagok meg­kétszereződnek. Javasoljuk azoknak a termelőszövetkeze­teknek, melyeknél a lehetősé­gek adottak, hogy csatlakozza­nak a bábolnai zárt termesz­tési rendszerhez, mert az az eredményesebb termesztést, a jövedelmezőbb gazdálkodást biztosítja, és végső soron az üzem és a népgazdaság érde­két is szolgálja. A kukaricatermesztés zárt rendszere csak akkor ad kedvező eredménye­ket, ha a technológiai előírá­sokat maradéktalanul betart­ják, ha jó üzem- és munka­szervezéssel megteremtik az anyagok és eszközök hatékony hasznosulásának a feltételeit. Ez a termesztési rendszer — ha jól alkalmazzák üzemeink — meggyorsítja nemcsak a ku­koricatermesztés fejlődését, hanem az egész mezőgazdaság, korszerűsítési folyamatát, a mezőgazdaság iparosodását is. Tóth Lajos, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese Közös gondjainkról — az ország elölt! Tegnap este 1 órán keresz­tül Kaposvárról, illetve So- mogyról hallhattak számta­lan kérdést és feleletet azok, akik bekapcsolták készülé­keiket és meghallgatták a Ma­gyar Rádió belpolitikai rova­tának 45., Kaposváron rende­zett sajtókonferenciáját. S bizonyára nemcsak a so­mogyiaknak és a megyeszék­hely lakóinak adott nagyon sokat az adás, hanem mind­azoknak, akik szeretik a Ba­latont és szívügyüknek tekin­tik fejlesztését, gazdagodását. Igaz, nagyon sok sajátos kaposvári és megyei gond kapott teret az ország nyil­vánossága előtt; az ipar to­vábbi fejlesztése, a mezőgaz­daság fejlődése során felsza­baduló munkaerő foglalkozta­tása, a lakásépítkezések stb. Jó volt hallani Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter­nek a hozzá intézett kérdé­sekre adott válaszait, melyek­ből az derült ki, hogy ismerik Somogy gondjait, s arra tö­rekszenek, hogy megyénkben az ipar tovább fejlődjön, s az itt élőknek újabb munkaal­kalom teremtődjön. S ugyan­így Böhm Józsefnek, a me­gyei tanács tanácselnökének és Rostás Károlynak, a váro­si tanács tanácselnökének fe­leleteit, melyek a közösségi és egyéni kérdésekben — kérel­mekben is megnyugtatóak voltak. S nem csak egészen kapos­vári, somogyi gondokról hall­hattak azok, akik végig fi­gyelemmel kísérték a Kossuth Rádióban tegnap este közve­tített, s első alkalommal vi­déken megrendezett sajtókon­ferenciát. Hiszen a válaszok a megyék jobb együttműkö­désére hívták fel a figyelmet. Ha az előbbiek az ország tá­volabbi részében lakókat ta­lán kevésbé érintik, az már bizonyára jobban érdekelte őket, ami a megye melegvizes gyógyfürdőivel és a Balaton­nal kapcsolatban elhangzott. Somogybán és másutt az or­szágban is sok, még nem elég­gé hasznosított melegvízű gyógyfürdő van. Igái, Csoko- nyavisonta, s a többször is emlegetett táskái melegvíz, amely megváltoztathatná Fo­nyód környékének idényjelle­gét és téli — állandó — üdü­lési, gyógyulási lehetőséget is biztosíthatna. Helyi tanácsaink és a me­gyei tanács vezetőinek jó szándéka ezek fejlesztéséhez azonban nem elegendő, s nem elég az a pénz sem, amit erre a célra Somogy biztosítani tud. Így ez már nem csak So­mogyi, hanem országos gond, illetve az kell, hogy legyen. S hogy legyen gazdája ezeknek a feladatoknak, aki összefog­ja a megyei és az országos erőket, az anyagi lehetősége­ket, hogy az országos érdekű javaslatok, a tíz- és százezre­ket érintő jogos kérések mi­előbb megvalósulhassanak. A kispénzű hazai és a szo­cialista országokból érkező balatoni vendégek érdeke is szót kapott a sajtókonferen­cián. Az ő érdekükben épül­nek az olcsó áras bisztrók, vendéglők, és a tanács ellen­őrzi, hogy mindenhol kínálja­nak olcsó menüket is. — Örülünk annak, hogy az ország nyilvánossága előtt őszintén beszélhettünk gond­jainkról, terveinkről — mond­ta a sajtókonferencia végén Böhm József, a megyei tanács tanácselnöke. Valóban, ez a megye továb­bi fejlődése érdekében is so­kat jelenthet, hiszen hallhat­ták a kaposvári, a somogyi gondokat, a megoldásra váró feladatokat azok is — nem csak a jelenlévő könnyűipari miniszter —, akik sokat te­hetnek azért, hogy egy követ­kező, hasonló sajtótájékozta- tón már kevesebb gondról és több eredményről értesülhes­sen az ország lakossága! Sz. L. Az ordacsehi gépműhelyben Készülnek az aratásra a fb- | évig Lengyeltótiban, voltam a nyódi Magyar Tenger Terme- j gépállomáson. Reggel héttől lőszöwetkezetben is. A kombáj- J délután ötig a műhelyben va- nofcat már kijavították, az or- I gyök, leszámítva az ebédszü- dacsehi üzemegység gépudva- ' natet, bár az nem vesz sok időt rában várják, hogy kigördül- 1 igénybe, hiszen itt lakom Or­rozás kezdete óta, tizenöt éve í minden évben száz százalékon végeznek a fiatalok. Beszélt a i felül teljesítettek. A Somogy megyei fiatalok a második turnusban, július 1- én kezdik meg a táborozást Villányban. Fejlődi kertészetek, további feladatok Zöldségtermelési tanácskozás és bemutató Öreglakon hessenek először az árpa-, majd a . búzatábláikra. Az es szovjet gyártmányú arató-cséplőgép mellett két korszerű E—512-es NDK- gyártmányú kombájn is dolgo­zik majd. A kombájnokat ki­próbálták, már csak az igazi nagy erőpróba van hátra a földeken. A gépműhelyben azoníbon mégis bőven akad munka, hiszen a traktorokat, pótkocsiikat folyamatosan ja­vítják. A műhely vezetője, Dávid Ferenc, huszonnégy embert irányít. — Hat éve dolgozom a szö­vetkezetnél. Előtte tizenhét A Somogy megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Osztályának és a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek közreműködé­sével a MEK zöldségtermelési szakbizottsága tegnap az öreglaka Kertészeti Tsz-ben zöd'dségtermelósi tanácskozást tartott. Küher János, a MÉK igazga­tója üdvözölte a megjelenteket, majd megyénk zöldségtermesz­tésének helyzetéről beszélt. So­mogybán, ennek az ágazatnak niincesnefc hagyományai, nagy­üzemi szinten az 1950—60-as évektől foglalkoznak vele. Ad­dig sem megfelelő termelési és anyagi eszközök, sem pedig beillő tapasztalattal rendelke­ző szakembereink nem vol­tak. A számottevő fejlődést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ma már országosan a 4— 5. helyen állunk. Saját tapasz­talatok igazolják, hogy nem­csak nagy (befektetéssel érhe­tő el szép eredmény, hanem sokszor a saját ötlet, az egy­szerű módszer is jó eredmé­nyekhez vezethet. A fólia alat­ti termelés' meghonosítása ug­rásszerű fejlődést eredménye­zett a megye zöldségtermelésé­ben. Jelenleg 13,5 hektárnyi területet borítanak fóliasátrak, és ez a szám évről évre nö­vekszik. Részben ennek kö­szönhető, hogy míg 1963-ban a MÉK ezernyolcszáz vagon zöld­ség átvételére kötött szerző­dést, addiig az idén háromezer- hatvan vagomnyi mennyiségre. A konzervipari zöldségterme­lés is több mint kétszeresére emelkedett ez idő alatt. A tanácskozáson részletesen elemezték az egyes zöldségfaj­ták termelésiének helyzetét. Megyénkben a dinnyebermelés »vezet«. A nagy hagyományok­kal rendelkező megyéket is magunk mögé utasítottuk, ex­portunk ás jelentős, mintegy ezt a növényt a méretes ubor­ka követi, melyből a MÉK 450 vagonnal vásárol fel az idén. A paprika termelése is foko­zatosan növekszik, különösen a paradicsom alakú paprika termesztése a fontos, mert ez — szemben a csípőssel — kül­földön is keresett. A zöldség­félék ára általában megfelelő. A továbbiakban Bartalos Ti­vadar, a SZÖVÉRT főelőadója a zöldségtermelés országos helyzetét ismertette, hangsú­lyozva, hogy igen sok feladatot kell még elvégezni a termelés színvonalának foikozása végett. A (korszerű technológiák be. 2- zetésénék fontosságára, a he­lyes fajtamegválasztás jelen­tőségére hívta fel a figyelmet. A (beszámolók után a rész­vevők az öreglakd termelőszö­vetkezet kertészetében' a fólia­sátrak alatt fejlődő növénye­iket, m.ajd a szántóföldi zöld­7—800 vagon. Nagyságrendben i ségíéléket tekintették meg. j Dávid Ferenc műhelyvezető. dacsehiben, néhány méterre a műhelytől. A fiam is itt dol­gozik, ő a szövetkezet autóbu­szának a vezetője. Tavasz óta folyik a felkészülés az aratás­ra. A kombájnokon kívül a tsz többi gépét is rendbe (kell hoz­ni, a tíz traktort, tíz pótkocsit Az alkatrészellátással nem volt problémánk. Jó anyagbeszer­zőnk van, mindent megszer- , zett, amire szükségünk volt. Igaz, a megvásárolt alkatrész nem mindig megfelelő, de egy kis átalakítással felhasználha­tó. A gépek minősége általában jó. Az idén a három saját kombájn mellett egy John Deer bélikombájn is dolgozik majd földjein­ken. A műhely-- foen fegyelem, rend és pontos­ság uralkodók. Huszonnégy embert csak így léheit ösz- szefogni, csak így lehet jó munkát elvár­ni tőlük. A fő­nöknek min­dig példát kell mutatnia, ö az, aki elsőnek ér­kezik, és utol­sónak hagyja el a munkahe­lyet Ahhoz, hogy munká­juk kifogásta­lan legyen, megfelelő lég­kört kell te­remteni, és ez — ügy éreztük — Ordacsehi­ben megvan. A szerelők­Keszi István. kedvvel, vidáman dolgoznak. Keszi István épp egy régi MTZ-t javít. — öreg gép ez már — mond ja —, de jó gép. Nemrég újítottuk fel, most pedig fő­tengelyt cserélünk, aztán bír­ja még egy darabig. — Én nem vagyok itt régi dolgozó, mindössze három éve, hogy a lengyeltóti gépjavítótól átjöttem. — Mi késztette a cserére? — A főnök csábított el — folytatja nevetve. — Különben Szőlősigyörökön lakom, onnan járok be mindennap. — Nem nehéz így bejárni? Télen nem lehet kellemes. — A mezőn keresztül, dűlő- úton jövök. Körbe, a műúton legalább 25 (kilométert kéne megtennem, de így csak a ne­gyed részét. Elérkezett az ebédidő. A műhely lassan elnéptelenedik, az emberek hazaindulnak, hogy egy félórát pihenjenek, azután újra a gépek mellé állva foly­tassák a javítást. Mire elérke­zik az aratás ideje, a szállító- járművekmek ás üzemelniük kell. D. T. Somogyi Néplap \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents