Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
A könyvhéten Jelent meg KÖRKÉP‘ Huszonkét mai magyar elbeszélés A Körkép 73 iránt megnyilvánuló olvasói érdeklődést legjobban azon lehet lemérni, hogy napok alatt elfogyott ismét aiz antológia. A népszerűségnek nem tudnak megfelelni a hazai nyomdáik, de a kötet írásai sem nyújtanak egyforma él1vezetet az olvasóknak. A népszerű antológiáik veszélyére már az első megjelenésük pillanatéiban figyelmeztetett a kritika. Pontosain rámutatott, hogy ikönnyen sematikussá válhatnak ezek a kötetek, ame- melyekmek feladatuk az is. hogy évről évre érzékeltessék a magyar irodalom teljességét. A Körkép 73 sokat öregedett«. Kevés fiatalt szerepeltet. Messze elmarad például az 1964. évi antológiától, amelyikben harminc novellát olvashattunk még. És a mai miagyar prózaitermés szélesebb horizontjáról »tudósított«. Az új kötet értékéhez tartozik kétség 'kívül, hogy fölfedezte Illyés prózáját, de kimarad az antológiából Bertha Bulcsú, Fenákel Judit, Gáli István, Moldova György, Sánta Ferenc, a tehetséges fiatal és középkorú nemzedék java. A fiatalok közül csak Simonffy András, Vámos Miklós és Mészöly Miklós szerepel egy-egy jó írással a kötetben. Galgóczi Erzsébet Pókhálója lényeges megfigyelésen alapszik. A történet egy termelőszövetkezetbe kíséri el az olvasót, de az ottani élet ábrázolása, azt hiszem, kivetíthető sok más közösségre is. Az ilyen leleplező szándékú írás segíthet a társadalmat károsító jelenségek felismerésében, a hibák kiküszöbölésében, a magas színvonalú írói szándék megvalósításában. Nemcsak megöregedett a Körkép 73, hanem néhány írásiról kereken kimondhatjuk, hogy csak helyet foglal el .mais, értékesebb művektől. Az irodalomba vetett lút i csorbul, hia olyan lapos törté- j nettel találkozik az olvasó, ; mint az írói rutinmunkának számító, felszínt tükröző Át- ! tételek, Birkás Endre elbeszélése. A kritikának kötelessége, hagy figyelmeztessen: az ' irodalmi ábrázolás nem kerülheti meg a problémákat, nem tekintheti az embert »érdektelennek« ... Kiemelkedő írások Déry: A napok hordalékai, Illés: Törtetők, Illyés: Gyerekkorom lángjai. Ezek az írások valójában memoárirodalmunk értékei, el- beszíélésgyűjteményünkben elsősorban. írói példaként tartjuk számon a szerzőket. Lényeglátásról, nemes írói anyagról tanúskodnak. Példájuk szükséges iránytű a fiatal nemzedéknek. A toll »használatára« tanítanak azok az idősebb írók. akik ma is fiatalok, gondoljunk csak Déry reneszánszára, aki »popfesztiváljával« jelentős sikert ért el az olvasók és a színházba járók körében. A Körkép 73 ugyan érzékelteti a mai magyar irodalom kiemelkedő »csúcsait«, de nagyon szűk pasztában vetíti a fényt. H. B. hímvásár Uj magyar alkotások „vizsgája“ Siófokon Szovjet, lengyel, bolgár, román, NDK-beli, csehszlovák és jugoszláv filmátvételi bizottság foglalja el ezekben a napokban a siófoki Május 1. filmszínház nézőterét. A legutóbbi idők magyar filmtermését tekintik meg. Az évi két alkalommal — eddig Budapesten rendezett — filmszemlék egyikét tartják meg most itt Néhány játékfilmcím a bemutatottak közül: János vitéz, Plusz mínusz egy nap, Lányarcok tükrében, Harmadik nekifutás, Bob herceg, Magyar ugaron, Szabad lélegzet, Kakukk Marci, Fekete város. A dokumentumfilmeket többek között a Poézis és a •Bal- czó címűek képviselik. De bemutatnak néhány rajz- és tudományos kisfilmet is. A szerdától hétfőig tartó »seregszemle« szinte szünet nélkül folyik. Vasárnap a so- mógyi vendéglátók vitorlázást iktattak pihentetőként a szo- ■lalista országok filmátvételi üldöttségeinek programjába, k szerződéskötésekre és a cgyzőkönyvek aláírására hét- in kerül sor, a delegációk ?d den utaznak el. A tárgyalásokon a Hungaro- i tér—Zimre Péter Harmadik filmet Dósai István igazgató képviseli. A küldöttségek tagjai között olyan, filmkörökben ismert szaktekintélyek vannak, mint M. A. Szolovjev, az OSZSZK állami filmbizottságának elnökhelyettese, Eugen Madric Romániából, aki a 3. számú alkotócsoport vezetője, a lengyel ZygmUnt Kalyzuski kritikus, dr. Erhard Kranz, az NDK filmfőigazgatóságának képviselője, Josef Kot, a szlovák. központi forgató vállalat osztályvezetője. Egy-egy vetítési blokk befejezése után a küldöttségek megbeszélik, értékelik a látottakat. M. A. Szolovjevet, a szovjet delegáció vezetőjét kérdeztük benyomásairól. Bár érdemben csak hétfőn nyilatkozhat, elmondta, hogy a látottak megnyerték tetszését. Először vett részt zsűrizésen, de nem most ismerkedett meg a magyar filmmel. Jól ismeri eredményeinket. A most látottak közül néhány film — bár nem éri el az egykori csúcsot — sikerre számíthat a szovjet nézők előtt is. Kiemelte a témaválasztás gazdagságát, külön kitérve Bacsó Pénekifutáá című alkotására, élő problémaként jellemezve a látottakat. A delegáció nevében köszönetét mondott a »so- mogyias« vendéglátásért a rendező szerveknek. Helyesnek látná, ha az évi két szemle közül az egyiket továbbra is itt, a Balatonnál rendeznél, meg a Hungarofilm. S ez — az előzetes hírek szerint — teljesülő kívánság. A »filmvásár« eredményére visszatérünk. Holnap indul Velencébe Fedélzetmester szárazon Most egy kicsit tengerre szállunk. A kikötőpadló egyik vége itt van Kaposváron, a Rippl- Rónai utca 22. szám alatt, a másik vége pedig Alexandriában, Bejrutban, Hamburgban. Lehet hajót is választani, természetesen olyat, amelyen magyar zászlót lenget a szél. Nem fogunk csalódni: hiszen vihar vár ránk, továbbá garantáltan eredeti zsebmetszők valamelyik keleti kikötőben, és obiigát birkahúsok. Aki _ , hajlamos a *-» Debrecen tengeri betegségre, leteheti az újságot. Akivel tengerre szállunk: Mészáros Csongor fedélzet-1 mester, s itt ringatózunk egy pohár vodka mellett a már j említett Rippl-Rónai utcai udvari kikötőben. Itt lakik ugyanis két hónapig egyfolytában, kapálgat kedvére és vágja a marhahúst ebédhez. Mert a tengerészek szárazon sem tétlen emberek. Nem tudom elkerülni az »indítókérdést«, hiszen tenger- telen országunkban nem olyan hétköznapi dolog az, hogy valaki tengerész lesz. A Tizenötéves kapitány után természetesen mindenki elhatározza, ő azonban tizennyolc éves korába döntött így. Miért? (Azt még elárulom, hogy az egy pohár vodka valóban egy pohár. én kaptam tengeri védőitalként, a fedélzetmester — ahogy mondta — több mint egy éve “-jellempróbát« tart, s nem iszik szeszt.) — Érettségi után választani kellett. A sors úgy hozta, hogy az apám éppen érettségi találkozón jött össze egy régi osztálytársával, egy hajóskapitánnyal, aki sokat mesélt. Azután apám mesélt nekem, és fedélzetén találtam magam.« én egészen hirtelen a Debrecen fedélzetén találtam magam, a Fekete-tengeren, hajósinasként. Mészáros Csongor nem bőbeszédű ember. Úgy mondja, hogy a tenger inti megfontolásra, határozottságra az embert, így nem kis kérdező&kö- désbe kerül, amíg megtudom, hogy hajósinasnak lenni nem olyan szörnyű és megalázó, mint Maximkának a moziban. A beszélgetés gyorsan meggyőzött arról, hogy jó lesz elbúcsúzni az álmodozásoktól, a kalandkönyvek élményeitől. Mert így utólagos elmondásban a vihar az Atlanti-óceánon. a Biscayne-öbölben, a Tisza nevű ötezer tonnás hajó fedélzetén, egészen köznapi rendellenességnek tűnik, mint egy menetrendszerű családi háborúság vagy egy hét végi hajrá. Legföljebb jobban inog az ember alatt minden ... — A hajósinas felavatása komoly ceremónia. Én a DebFöldközi-tenger partja és más az Északié. Az Északi-tenger nagy kikötőiben a modern gépesítés a szembeötlő, délen az olcsó kézi munka. Megfigyeltem egy arab rakodót. Két lepényen és petrezselymen élt egész nap. Sok a gyerek. Először a fényes, vonzó, elegáns »plafont« látja az ember, csak ha jól körülnéz a kikötőváros peremén, Bejrutban például, akkor veszi észre a »p ncét« is — a nyomornegyedet. Láttam, amikor egyet széthordat- tak a buldózerek. Mikor újra kikötöttünk, megint minden a régi volt. Különös ellentmondások ezek. A bádogviskó tulajdonosának Jaguárja van. és tv-antenna nyúlik a rozoga tákolmány fölé. Lakásra mégsem telik. Megszakításokkal beszél a fedélzetmester. Arról, hogyan élnek jó közösségben a fuvarhajók tengerészei — a MAHART alkalmazottai —, hogyan telnek napjaik, miért a legszebb sziget számára a Rho- dosz, mit játszik a Metro Go’.dwin Mayer saját mozija Alexandriában. A tengerész [ kedves témája azonban a jó étel. — A Földközi-tenger partvidékén a legkedveltebb a birka. De mindenütt másként készül. A törökök a túlfűszerezett birkahúst krumplival keverik, aludttejjel locsolják, kiI sütik — s ez a ' piláf. Csodálatos az íze. A románok a daralt birkahúst mint a kolbászt töltik és kisütik, ennek mitite a neve. Az arabok hoez- szú pálcikára tűzik a birkahússzeleteket, közte faggyú van. A görögök a két legfontosabb tengeri halat, a keíart és a scambrit készítik nagyszerűen, hüvelykujjnyi zöldbabbal. — Hányszor kapott gyomorrontást? — Még egyszer sem. De azt írja meg. hogy piláf ide. piláf oda, a legjobb a magyar konyha, — mondja, és hirtelen észbekapva kisiet, megkeveri a rotyogó marhagulyást. Azt hiszem, azt még nyugodtan hozzátehetjük, hogy a „A Panác kamu kér iája“ >omo?yi mozitorténet mmikönyvben, buzsáki hímzéssel Túszomat éves a hazad szofista filmszakma: ebbőí az i;kálómból július 10-töl 12-ig -ínyódon továbbképzést tartalak Baranya, Tolna, Fejér és Somogy filmklub-vezetőinek. A részvevőknek bemutatják az elmúlt huszonöt év kiemelkedő magyar filmsikereit is. Az évfordulóhoz kapcsolódik, de csak az év végére jelenik meg a Somogyi mozitör- ténel, melyet a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, Szántó József és Torma Károly osztályvezető készített. A minikönyvgy új tőknek bizonyára csemege lesz a mű, melyben a szerzők — figyelembe véve, hogy elsőként vállalkoztak erre a feladatra — ■ nsgiliehetősen sok diokumemtu- rro.t használnak fel. A század első éveiben sátoros -ánidonmozik járták a megyét, amolyan cirkuszos mutatványként játszották a fran- 'cia Lumiére filmjeit. Egyik híres filmjében a kamera felé rohanó mozdony is megjelent, mindenütt navy batránvt kavarva. A nézők zöme féléiméiben a padok alá bújt. Egy ilyen esetet jegyzett föl Torma Károly Csurgón, ahol elmesélték, hogy e szavakkal bátorította a Közönséget egy személy: — Ne ijedjenek mag, ez csak a Panác kamukérdája. A kamukéria tudjuk mit jelent. — 'becsapást —, s kiderült az is, hogy Csurgón volt egy Panác nevű mozigépész. Valószínű, az elsők között rendezett mozielőadásokat a községben. Érdekes adathoz jutottak a minifcönyv írói az 1904-es Somogyi Hírlapból is. A Budapestről kölcsön vett vetítővel M-esztegnyőn tartottak előadást, ahol a fővárosról és a Magas-Táti'áról készült filmeket mutatták be. A kaposvári Kossu th-szoborhoz az Uránia mozi tulajdonosa, Grünwald Mór egy előadás bevételét ajánlotta föl. A mnnákönyv borítói máris elkészültek, buzsáki asszonyok hímezték. A háramszáz számozott példány mindegyike másféle hímzést kap. Hasonló munkára hazai példa nincs. Egy fénykép vallomása Az üzletek kirakataiban megjelentek a végzős diákok osztályképei. Előttük rokonok, barátok, ismerősök és kíváncsi ismeretlenek nézik az ifjakat. Az én kezemben egy régi osztályképről készült kicsiny fénykép van, 1951-ből való. Felirata: »Latinjai S. Szak- érettségis Tanfolyam hallgatói, 1950:51-ben végzett közgazdász B. oszt.« A képről 30 fiatalember néz le rám, meg a tanfolyam, kollégium vezétői, az osztály tanárai. Beszédes kép ez, embersorsok múltja, jelene és jövője villan elő az arcok, nevek mögül: munkás- és paraszt- fiátalok nehéz gyermekkora, hősi küzdelme a szellemi föl- emelkedésért, majd életpályájukon a nép szolgálata. Mi lett belőlük az egyetem, főiskola elvégzése után? Túlnyomó többségükből államunk szocialista szemléletű, kiemelkedő szaktudású dolgozója. Többen közülük ma vezető beosztásban szolgálják a népet, amely tanulni küldte őket. Van közöttük író és megyei népi ellenőrző bizottsági elnökhelyettes, járásbírósági elnök és gyári művezető, gyárigazgató és az Árhivatal egyik országos vezetője, nemzetközi jogász, azután mérnökök, orvosok, tanárok, mezőgazdászok. Egy kissé szétszórva a hazában, de mindenütt szívesen gondolva egymásra, hiszen együtt voltak életük egy jelentős korszakában. »Kisvárosok őszi vasárnapjai. Ma megint találkoztam veletek ...« — írta a század elején Ady Endre, lenézve a Korona szálló ablakából a bús, nyomott hangulatú térre, és ismét felköd- lött előtte az elmaradott Magyarország. De 1950-, 51- és 52-ben már lázas szellemi munka folyt ugyanennek a szállónak emeleti helyiségeiben: a szakérettségis tanfolyam kollégiuma és tantermei adtak szállást és munkahelyet 200 férfihallgatónak. Ezek az ifjak hozzájárultak a város szellemi arculatának megváltoztatásához is. A tükrös nagyteremben, ahol egykor irodalmi esten Ady Endre fújt riadót verseivel a harcra, most méltó utódként ők rendeztek a kultúrforra- dalom szellemében történettudományos, irodalmi előadásokat, hangversenyeket. A szakérettségis kollégium Somogyi Pál igazgató vezetésével a város egyik fontos kulturális központja lett. Hősi korszak volt ez tanárok és diákok életében egyaránt. A nagy társadalmi átalakulás láza fűtötte mindnyájukat, hiszen hallatlanul nehéz feladatot kellett megoldaniuk. A hallgatóknak aránylag rövid idő, egy év alatt kellett a tantárgyak középiskolai anyagát megtanulniuk, érettségizniük, és nemcsak papírral, hanem tudással fölfegyverezve magasabb tanulmányokra jelentkezniük. A város legjobb pedagógusai foglalkoztak velük Fehér György, majd a következő évben dr. Páti Ferenc tanulmányi vezetővel az élükön. A megyei pártbizottság. a megyei tanács oktatási osztálya szerető és féltő gonddal istápolta a tanfolyam munkáját, támogatta a hallgatók életkörülményeinek kedvező alakulását. Köszönöm neked, kis fénykép, ezeket a múltból felmerülő, de társadalmunk jelenére is kiható emlékeket. Köszönöm mai ifjúságunknak szóló, kitartó erőfeszítésre, becsületes munkára való buzdításodat. Tőrök Lehal A Hajdúszoboszló az Atlanti-óceánt szeli. Mészáros Csongor készítette a felvételt. récén fedélzetén estem át ezen. Valaki felöltözik Neptun nak, megborotválják az embert, átmászatják egy kátrányos hordón. Rég volt. Azóta megjártam az Atlantióceánt, a Földközi-tengert, az Égéi- és a Vörös-tengert, valamint a Fekete-tengert. A hajósi nasságtól a fedélzetmesterségig vittem. Hogy miiben áll a lényege ennek a munkának? Állandó felügyelet, ellenőrzés, a raktártér szemmel tartása, a gépek fölötti szemle. — És a kikötői benyomások ? — Alapjában más jellegű a magyar konyha közül is ez a legjobb számára, hiszen itt ülhet asztalhoz feleségével és a kisfiával. — Mikor száll tengerre megint? — Hétfőn. Megjött a távirat, vége a szabadságnak. Utazom Velencébe. — Az utazás során mi a legszebb élménye? — A legszebb a hazatérés... Tröszt Tibor Somogyi Néplap