Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

Oktatásügyünk áj erőpróbája Miért több a kevesebb? Erdész szakmunkások MíA M egvan az iskola ú.i tan­tervi, rendtartási előírá­sa, mely immár elisme­ri az egyéni hajlam, a tehet­ség polgárjogát. Elismeri? Mi több: megteszi az első lépést a jövő iskolája felé, mely a diáktól kevesebbet követel, hogy többet tudjon. Kevesebb tényismeretet — mélyebb (a lényeghez közelítő) tudást; ke­vesebb leckefelmondást több gondolkodást; több önál­lóságot, aktivitást. Csak így Válik a tanuló kezdeményező, alkotó személyiséggé. Pár éve mondogatják a pe­dagógia vezető szakemberei: az egyéni képességet, a sze- mélyiséget kell kibontakoztat­nia az iskolának diákjaiban. De volt-e rá lehetőség koráb­ban? Az általános »jeles ren- dűség« törekvése, a felduzzadt tananyag nem nyomta-e agyon az ifjúban az egyéniséget? Hadd válaszoljunk Aezél György szavaival: »a minden- irányú túlterhelés éppen attól foszt meg, ami a szocialista ember sajátja: a sokoldalú, kulturált, teljes emberi életre való felkészülés lehetőségétől«. Oktatáspolitikánk hangsúlyoz­za, hogy »a túlzott lextkalitás, az életben hasznosíthatatlan ismeretek fékezik az önálló gondolkodást, az ítéletalkotás képességének' kibontakozását«. A fölösleges tényeknek és adatoknak a könyvekben a he­lyük, a tanulónak s majd a felnőttnek e forrásokból merí­teni, feldolgozni kell tudniuk. A holnap iskolája valóban a tanuló személyiségét kívánja kibontakoztatni. A tananyag- csökkentés és az új pedagógiai j követelmények számolnak az egyéni hajlammal és képesség­gel már az általános iskolában, de különösen a középiskolá- j ban. Az ősszel életbe lépő új tanterv és rendtartás első lé­pés ahhoz, 'hogy majd isko­, Iánk eljusson a fakultatív tan* j tárgyak oktatásához. Az egyé- : niségnek. a tehetségnek ugyan- ! is ez kínálja majd -a kitelje- i sedés szabadságát. o a túlterhelés csökken­tésének egyik fontos [ tényezője a tanulók aktivitá- * sa. érdeklődésük fölkeltése. A diákok a tényeket ismerve ön­állóan vonjanak le következ- I tetőseket, mintegy újból »fölfe­dezve«; az emberiség által már | megszerzett tudást... Világszerte vitatják, hogy az oktatásra jellemző tantár­gyi szétaprózottság gátol ab- | ban, hogy egyrészt a termé- j szeti jelenségeket a maguk ! egységében (biológiai, fizikai, ; kémiai vonatkozásaiban) is­merjük meg; másrészt az így I szerzett tudás kevésbé nyújtja j a fölfedezés örömét. ArsZenyev szovjet tudós szerint a tárgyak I mai felosztása a XIX századi I helyzetet tükrözi, vagyis a tu- j dományok differenciálódásá­nak korát, míg ma már a tudo­mányok integrálódásának va- | gyünk tanúi. Az oktatás tar- 1 talmát is ehhez kellene igazí- j tani. (Persze, ez bonyolult fel- ] adatot jelent a tanításban, hi­szen egy időben több szakta­nár együttműködését feltétele­zi.) Jelenleg gyakran előfordul. 1 hogy a gyermek ugyanazzal a problémával több tantárgy keretében találkozik, sőt a fizikai vagy kémiai jelénségek megértéséhez szükséges mate­matikai ismeretek megtanu­lására a tanterv alapján ké­sőbb kerül sor, mint ahogy arra a jelenség megértéséhez szükség volna. Az integrált oktatás megszünteti ezt a hely­zetet. Oktatáspolitikánk tö­rekvése, hogy az oktatás tan­anyagait egységes alapokon, egymásra építve tervezze meg. ! Az állami oktatás fejlesztésé­ről szóló párthatározat hangoz- f tatja: »Keresni kell a jelenlegi I tantárgyi szétaprózottság fel­számolásának útjait, a több tudományág keretébe tartozó i és jelenleg külön tantárgyak­ban oktatott ismeretanyag kö­zös tantárgy keretében történd integrált oktatásának lehetősé­geit.« Persze, ez még a jövő fel­adata. Annak az útnak távo­labbi állomása, melyen okta­táspolitikánk most elindult. Kevesebb ismeretanyagot — a több tudásért? — kérdez­heti kétkedve bárki. Keveseb­bet ma. amikor a tudomány rohamosan, fejlődik? K érdéssel válaszolunk: Az iskola megtaníthat-e mindent? Nem. Nos, akkor a tanulás képességét, készségét kell elsősorban meg­tanítani. Lábon járó lexikon helyett — gondolkodó, ismereteit és képességeit önmaga és a tár­sadalom javára hasznosító, szüntelen megújhodásra képes emberek nevelése. Ez több, alkotóbb. B. Ö. Az ajándékba kapott gépeken az alkatrészek karbantartásával ismerkednek a tanulók. 87 000 tag Somogybán Tízéves a cseperios élet- és balesetbiztosítás Sajtótájékoztató az Állami Biztosító megyei igazgatóságán Az Állami Biztosító tíz esz­tendővel ezelőtt. 1963-ban ala­kította ki a munkaviszonyban levők csoportos élet- és bal­esetbiztosítását, mely célját tekintve egyedülálló szinte az egész világon: átsegíteni a családokat a kereső családfő, családtag betegsége, balesete, halála miatt bekövetkezett jö- vedelemcsükkenes nehézsé­gein, segítséget nyújtani a kis­korú gyermekek fölnevelésé­hez. Ebből az alkalomból tegnap délelőtt sajtótájékoztatót tar­tottak az Állami Biztosító So­mogy megyei Igazgatóságán. Dr. Rábai István igazgató kö­szöntötte a meghívottakat, majd Sándor Gyula szervezési osztályvezető, igazgatóhelyet­tes ismertette a csoportos élet- és balesetbiztosítás bevezeté­se óta szerzett tapasztalatokat. — A CSÉB »forradalmi« vál­tozást jelentett a személybiz­tosításában. Ezt még a régi biztosítási szakemberek is me­rész kísérletnek tartották és kételkedtek sikerében, életre­valóságában. Az üzemekben, a hivatalokban, a termelőszövet­kezetekben és az állami gaz­daságokban együttesen 51 CSÉB intéző bizottság tevé­kenykedik, a tagok száma U7 ezer. Megyénk dolgozói, a terme­lőszövetkezetek tagsága jónak tartják a csoportos élet- és balesetbiztosítási formát, olyannak, amelyik legjobban követi társadalmunk fejlődé­sét. Megyénkben tavaly 262 ha­láleset után 4 millió 76 ezer forintot fizettek ki a hozzá­tartozóknak. A közúti, illetve a háztartási balesetek száma a gépjárművek számának emel­kedésével, a háztartások gé­pesítésével arányosan növek­szik. Az üzemi balesetekkel együtt összesen 3797 esetben 3 476 000 forintot kaptak a cso­port tagjai. Az Állami Biztosító nagy | összeget juttat évente az inté­ző bizottságoknak; 1972-ben ! 3,5 millió forintot, s ebből j csaknem nyolcezren, összesen 2.5 millió forint segélyt kap- I tak. Mintegv ezer CSÉB-tag I kirándulásához, utazásához 898 ezer forinttal járultak hozzá. szociális alapot utazásra fel­használni, helyette szélesítik a segélyezések körét. Segélyt ad­hatnak az egyedülálló szülő­nek, a sokgyermekes csalá­doknak neveltetési költségek­re, gyógyászati eszközök Vá­sárlására, gyermekbetegségek esetén az otthon maradó Sándor Gyula igazgatóhe- anyának, a katonaságtól lesze- lyettes elmondta, hogy több J relő CSÉB-tagoknak, s hozzá- üzemben — villamossági gyár. j járulnak a kórházi ápolás költ- Pamutfonó-ipari Vállalat Ka- j ségeihez is. posvári Gyára, ruhagyár stb Sándor Gyula igazgatóhe- — igen magas a szervezettség, i lyettes végül hangsúlyozta: Hogy másutt is ilyen legyen, { ennek a biztosítási formának tovább korszerűsítik, még job- célja az önsegélyezés színvona- ban változó, fejlődő életünkhöz ' Iának további emelése. Minél alakítják ezt a biztosítási for- magasabb összegű segély jus- mát, Többek között a lsz-ek j son a rászoruló CSEB-tagok megyei intéző bizottsága he- j családjainak; elsősorban azok- lyetl a jövőben a száznál több | nak, akiknek a kiskorú gyer- tsz-tagot számláló csoportok-1 mekek fölneveléséhez nagyobb nak önálló intéző bizottságuk j segítségre van szükségük, lesz. Ez évtől nem lehet a | Sz. L. Az erdészeti szakmun­kásképző iskola számára ideá- lisabb helyét aligha lehetett volna találni, mint a szőcsény- pusztai kastély. A tanulók itt a hatalmas park közepén együtt élnek a fáikkal, a mada­raikkal. melyek csicsergése még a zárt ablakokon keresz­tül is behallatszik. Tanulás után kellemiesen el lehet töl­teni itt az időt, és az erdőt jár­va, szórakozva sok olyan ta­pasztalatot szerezhetnek a diá­kok, amelyet későbbi munká­juk során gyümölcsöztethet- nek majd. Szakmunkásokat képeznek itt, olyan embereket, akik a korszerű erdőgazdálko­dás során felmerülő feladatok­kal eredményesen birkóznak meg, és a fákat nemcsak ki- elinteni. feldolgozni tudják, hanem az ápolásukhoz, a tele­pítésükhöz is értenek. Az órák véget érnek, szünet van. A várt zaj azonban el­marad. A tanulók könyvvel a kezükben sétálnak a fák alatt. Még néhány nap, és jön a va­káció. Talán még javíthatnak az osztályzaton. Az itt folyó képzésről Ott Györggyel, az iskola igazgatójával beszélge­tünk. — Ezek a fiatalok m, erdé­szetek technológiai és techni­kai eszközeinek használói lesznek. Az egész gazdálkodást: ismerniük kell, mert csak így dolgozhatnak eredményesen. Az erdőiben, is egyre több gép segít az embernek, ma már a legnehezebb munkafolyamatok közül csaknem valamennyit géppel végzik. Aki a gépek kezeléséhez, szereléséhez nem ért. az ebben a szakmában nem érvényesülhet. Ugyanígy ismerni kell a növények élet­tanát. tehát biológiai ismere­tekre is szükség van. Orszá­gos törekvés, hogy egy erdő­ben egy 5—6 fős komplexbri- gád dolgozzon, egész évben ugyanazon a területen, és minden munkaművele­tet elvégezzen, amelyre szükség van. A képzés | szintje ennek megfelelő­en magas. Azt hiszem, nyugod­tan állíthatjuk, hogy ilyen te­kintetben világviszonylatban I is az elsők között vagyunk. El­lentmondás mindössze abban van. hogy az így képzett, nagy szaktudással rendelkező fiatal­emberek jelenleg még kevés 1 olyan gazdasággal találkoz­hatnak, ahol a gazdálkodás ! ilyen magas fokon Alii, Mi egy kicsit inkább a jövőnek képez­zük a szakmunkásokat. Aki itt végez, az utána elmegy kato- i némák, és mire onnan vissza­tér, addigra az erdőgazdasá­goknál is sokat változik a helyzet, hiszen m gépparkok évről évre növekednek. A fiatalok nemcsak a Mt- lönböző eszközökkel ismer­kedhetnék it meg. hanem az erőgépek kezelését is műkö­dő traktorokon sajátítják eL A gyakorlati foglalkozások egy része a gépudvarban zajlik, ahol a somogyi a zalai a keszthelyi, és a mecseki eirdő- és fafeldolgozó gazdaisáigőktól kapott gépek segítségével ta­nulhatják meg az erő géptan t. Szarka József hamarosan, ke­zébe veheti a szakmunkés-bi- zonvítványt. Most harmadéves. Júniusig az intézet KIS/­titfcára volt, a napokban adta át helyét az újonnan érkezet­teknek. — Ba 1 wtonsiaáinsaúm Wkom. Talán furcsa, hogy ezt a pá­lyát választottam, hiszem fe­lénk a fiúk nagy része pincér vagy autószerelő lesz. De arra nemcsak az idegenforgalom Aki most búcsúzik az Iskolá­tól: Szarka József. — Jól érzem Itt magam — mondja Tóth Gyula elsőéves. nagy, hanem, gyönyörű erdők is vannak. Mindig erdők kö­zött laktunk, megszerettem azt a vidéket, ezért választot­tam ezt a pályát A szakmun­kásvizsga letétele után sze­retnék tovább tanulni Sop­ronban, a szakközépiskola,ban. Ha lehet, akikor különbözeti­vel fogok átmenni ,tehát a második évben kezdem az is­kolát, így egy évvel hamarabb végzek. Szeretek tanulni, és nagyoh érdekel az, amit csi­nálok. Azt hiszem, ezt más­képp nem in lehet. Most vet­tem részt a Szakma kiváló ta­nulója országos versenyén, ahol egyéni versenyben a ti­zenkét fős mezőnyből az ötödik helyen végeztem. Csapatunk második lett. Üg;y érzem, hogy amit eddig tudok, "az kevés, va­lójában az embernek mindig tanulnia kell. Tóth Gyula most végezte el az első osztályt. Szegerdőről jött, édesapja is erdészeti dol­/. GOLOVANOV fl Jezsuita bukása 10. J Átlapozta a naptárt. Sehol Jsemmi jel. J Még egyszer figyelmesen út­inézte a naptárnak azokat a 1lapjait, amelyek Sklyton itt 1 tartózkodásának napjait mu- Jtatták. Már fel akart állni, ihogy elmenjen, amikor vátal- Jlanul fölfedezte, hogy az új, i tiszta naptárlapok közül egy. a ^december 21 -i hiányzik f Ezen a napon még itt volt ^Sklyton. A lapot tehát vagy ó itépte ki, vagy valamelyik lá- d fogatúja. # Természetesen kitéphette imás is. például a Sklyton előt- dti vendég is. De az illető azt #a lapot tépte volna ki, amely d napon itt lakott. És miért tépték ki ezt a la­pot? Nyilván, mert valamit írtak rá. Valamit, amit meg kellett őrizni vagy meg kellett semmisíteni. Ha meg a naptár­ban jegyeztek föl valamit a december 22-i lapra, akkor a december 22-i lapon az analí­zis kimutathat valamit. Egyéb­ként meglehet, hogy a decemú bér 21—i lap hátoldalára írtak föl valamit, akkor pedig ennek nyomait a december 20-i lapon kell keresni. Ha azonban a lapot előbb kitépték és csak azután írtak föl rá valamit, akkor nem maradt semmi nyom. Mindegy, ellenőrizni kell. Roscsin gondosan kitépte a naptárból a két lapot... Estére elkészült az analízis. A december 20-i lap üres volt. A december 22-i lapon viszont szemmel alig észrevehető nvom maradt, egv szám és két betű: -21)1618 L. D.« Szóval egv hatjegyű szám. Igen. Esetleg egy moszkvai telefonj! zárh. Es az L. ÍJ.? Esetleg egy név kezdőbetűi. Két órába tellett, amíg meg­állapították, hogy a fenti te­lefonszámon nem ismernek L. D. nevű embert. A szám egyébként Alekszandr Krasz- novszkijé, aki a fizika-mate­matikai tudományok doktora, s bosszú évek óta él ebben a lakásban feleségével, Valentyi- na Andrejevnával, anyósával, Antonvia Dmitrijevna Veres- csaginával és Vlagyimir nevű fiával, aki egyetemi hallgató. A Krnsznovszklj család utá­ni érdeklődés Roscalnnak a legkisebb alapot sem adta ah­hoz, hogy bármilyen formában még csak gyanúsíthassa is ezeket az embereket. Rendes, békés család. No de hogyan került a telefonszámuk Skly- tonhoz? Re miért? Elhatározta, hogy elmegy Krasznovszkijhoz, beszélget vele, és megkísérli, hogy ki­fürkésszen valamit, ami vilá­gosságot deríthet erre a kér­désre. A férj és feleség már várt rá. Roscsin mindjárt a tárgy­ra tért: »Egy külföldinél, aki iránt államvédelmi szerveink melegen érdeklődnek, megta­lálták az önök telefonszámát. Nem tudnának-e nekünk segí­teni abban, hogy megtudjuk, miként került hozzá ez a le- lefonszám ? — Fogalmain sincs róla — vont vállat Alekszandr Krasz- novszkij. — Sok külföldi tu­dóssal vagyok ismeretségben, de nem emlékszem, hogy bár­melyiknek is megadtam volna a telefonszámomat.. Nem csi­nálnék belőle titkot, de egy­szerűen nem volt erre szük­d gozó. ld . ség. Egészen közeli barátomf ,Az általános iskola el- nincs a külföldiek között.{ tegzese után nem ide jöttem. Őszintén szólva nem tudom,{ ^'n n‘a®'on szerettem volna, de hogvan segíthetnék. ( nt*m »űvenilt, fey ipán tanú o­— Nem emlékszik, hogy va-{ nak jelentkeztem. Egy ewg ta­lamilyen külföldi felhívta vol-{ mlUam olt' dt‘ nen! íu,am -?1 na az utóbbi időben? - kér-J « '^nyt. hogy ide jöhess«» dezte Roscsin # Azután Kikerült. Jól érzem itt — Pontosan emlékszem.J magam. Ügy érzem, ez a pálva Nem hívott senki. {igazán nekem való. A hö/y>‘­— A családtagjain kívül va-Jlen kapcsolat, mely itta diákok laki más is használja ezt a te-Je« a 11<?ve,ök között van. sokat lefont? {segít az embernek. Jó muri­— Nem használja senki. i kát «mk az végezhet, áld meg­— Es valaki azok közül, aki 5 osztja gondjait másokkal, ki- gyakran felkeresi önöket? >kérí a tapasztaltabbak vélem* :an ieiKeresi onoKet : A ^ . Sok ismerősünk és bará-J,lvét- miiünk így Van. Hadd tunk van — tárta szét karjait! mondjam el aZtiS — nem dl- Alekszandr Krasznovszkij csekvés Aieicszanor ivrasznovszKii —. hogy . de úgy tudom, mindegyiknek# csapatai a nemrég , ___ \ rlól -,m ti.o'VQ t vvv»C7á öi < n em di­az intézet lezajlott van saját telefonja. — Az egyetlen talán Ljuba{ néni — szólt közbe a feleség.# — Igen, Ljüba néni az édes-# anyám testvére, vezetékneved Sabolina — magyarázta Ros-{ csínnak. — Gyakran eljönnek# hozzánk, a mamával teázgat-d | nak. elbeszélgetnek. Tudja. u/.{ !.ln foi.eiösegel kínál. Akik p. van miről#. dél-magyarországi sportvetél­kedőn két első és két harma­dik helyet szereztek, összesít­ve pedig másodikak lettünk. A tanulók a napi munka elvégzése után sportolhatnak, szórakozhatnak. A gyönyörű park. a klubhelyiség számla­kinál kikapcsolódásra l \ dig másfajta vágynak, azok számára olt öregekek mindig csevegni. Ljuba néninél Valerijnek. a fiának nincs * könyvtár. Filmvetítés is. van az lefonja. A nagynenem nemregf intézetben, hetenként egv alka- figyelmeztette a mattiamat.# i hogy hívni fogják telefonon, s, kérte, hogy ne felejtse elkérni{ az illetőtől a telefonszámát. * (Folytatjuk,) ■ i lommal. Dán Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents