Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-14 / 137. szám

/«kor Adatik: Izrael végleg elvesztette a világ bizalmát A Biztonsági Tanács közel-keleti vitája Kart Waldheim ENSZ-főtitkár és Jakov Malik, a Szovjet­unió EÍVSZ-nagykövete megbeszélést folytat a Biztonsági Tanács közel-keleti vitáján. (Telelőtó: AP—MTI—KS) Az ENSZ Biztonsági Taná­csának keddi ülésén — a kö­zel-keleti helyzet átfogó vitá­jában — felszólalt Jakov Ma­lik nagykövet, a Szovjetunió állandó ENSZ-kép viselő je is. A most folyó BT-vita arról tanúskodik, hogy Izrael vég­leg elveszítette a világ bizal­mát — mondotta Malik. Az az izraeli propaganda, amely az agressziót és az idegen te­rületek meghódítását próbálja igazolni, felháborítja a világ lelki ismeretét, általános el­ítélést vált ki — hangsúlyozta a Szovjetunió képviselője. A Szovjetunió következete­sen síkra szállt és síkra száll a közel-keleti válság békés politikai rendezéséért A Szovjetunió — folytatta — továbbra is támogatni fog­ja azokat az építő javaslatokat, amelyek a közel-keleti ren­dezésre irányulnak, kész fel­[ újítani a Biztonsági Tanács állandó tagjainak konzultá­cióit. A Szovjetunió nagyra ér­tékeli Gunnar Jarring közel- keleti ENSZ-közvetítő tevé­kenységét és kész a jövőben is tevékenyen elősegíteni Jar­ring küldetését, amely a békés politikai rendezésre irányul. Ugyancsak a keddi ülésen El-Zajjat egyiptomi külügy­miniszter kijelentette, hogy Egyiptom kész tárgyalni Izra­ellel, az ENSZ keretében, ha Izrael véget vet az 1967-ben elfoglalt területek megszállá­sának és megváltoztatja azt az álláspontját, amelyet Jarring 1971. február 8-án előterjesz­tett memorandumára adott vá­laszában fejtett ki. Ebben Iz­rael leszögezte hogy nem vo­nul vissza az 1967. június 5-e előtti határok mögé. Szadat és Kadhafi befejezte tárgyalásait Az epyesítés előkészítése további erőfeszítéseket kíván Július elején újabb megbe­szélést tartott az egyiptom— líbiai egyesített politikai ve­zetőség — jelentette be Szadat egyiptomi elnök a libiai rádió­nak és televíziónak adott in­terjújában. Szadat és Kadhafi következő csúcstalálkozóján megteszik a végső előkészüle­teket a két ország szeptember elsején, esedékes teljes egye­sítésére. s nyilvánosságra hoz­zák a kilenc vegyes bizottság által kidolgozott törvényeket. Szadat elismerte, hogy az egyesítés előkészítése még mindkét állam részéről to­vábbi erőfeszítéseket követel. Ugyanakkor reményét fejez­te ki. hogy a törvények prok- lamálása és a helyzet megvilá­gítása mind Egyiptomban, mind Líbiában elősegíti majd az unióval kapcsolatos kérdé­sek tisztázását. Az A1 Akhbar és az A1 Gum- hurija jelentése szerint Sza­dat és Kadhafi keddi találko­zójával befejeződtek a kétol­dalú politikai tárgyalások Tri- poliban. 4 Szadat elnök egyébként ren­deletileg meghosszabbította a Líbiában dolgozó egyiptomi­ak kiküldetését. Eszerint mindaddig nem lehet elbocsá­tani őket eredeti állásukból, amíg a líbiai fél igényt tart a munkájukra. A rendelkezés hatálya az unió életbelépéséig szól. NSZK sajtóvélemények Fennmaradnak a belső bajok Változatlanul fennmaradtak a Kereszténydemokrata Unió belső bajai — hangzik szerdán a nyugatnémet lapok egybe­hangzó ítélete a CDU rendkí­vüli kongresszusáról. A liberális Stuttgarter Zei­tünk vezércikke megállapítja, hogy a CDU élére a kormány­zásból történt kiszorulás óta már másodszor kerül új em­ber, aki ráadásul színtelenebb elődjénél. »-Mikor fogja a párt a személyek helyett elképze­léseit kicserélni és mikor vá­lik néppárttá?« — veti fel a kérdést a lap. í A müncheni Süddeutsche ; 1 Zeitung szerint a kongresszus nem adott egyértelmű választ arra, vajon képes-e Kohl. Biedenkopf főtitkárral együtt, a párt egységét biztosító veze­tő egyéniséggé válni. A lap emlékeztet arra, hogy az al- j elnökké választott Stoltenberg több szavazatot kapott, mint Kohl és hogy az új parlamen- i ti frakcióelnök, Carstens be­széde nagyobb tetszést aratott, j mint az új pártelnök felszóla- | lása. Mindketten vetélytársai i lehetnek Kohlnak, ha kancel­lárjelöltként akarna majd fel­lépni. (MTI) A kanadai kormány véleménye „Nem lehet egy csomagba rakni a pénzügyi és a katonai problémákat“ Jövő szerdára várható az új olasz koroiány megalakulása Berlinguer az OKP álláspontjáról-OTTAWA A kanadai kormány vélemé­nye szerint a Henry Kissinger által felvázolt »új atlanti charta« megvitatása nem el­sődleges feladata a NATO-nak — jelentette ki Mitchell Sharp kanadai külügyminiszter egy montreali napilapnak adott interjújában. A kanadai külügyminiszter, aki kedden utazott el Kop­penhágába a NATO miniszteri tanácsának ülésére, úgy véli, hogy »nem lehet egy csomag­ba rakni a pénzügyi és a ka­tonai problémákat«; Sharp szerint az atlanti charta »féL­I.AIRD BEJELENTÉSE Az NSZK is szerepet kap a létesítendő Földközi-tengeri NATO-flottában A nyugatnémet hadügymi- nisztériumibam. kedden vacso­rát adtaik a bonmban tartózko­dó Melvin Laird volt amerikai hadügyminiszter tiszteletére. A vacsorán átnyújtották neki az NSZK külföldieknek ado­mányozható legmagasabb ki­tüntetését. Laird a kitüntetés átvétele­kor -mondott beszédében a Hel­sinki európai biztonsági érte­kezletről és a bécsi haderő- csökkentési tárgyalásokról szólva kijelentette, hogy a két ország (az Egyesült Államok és az. NSZK) ezeken a fórumo­kon. »szíLard szövetségben hg- lad tovaibb az enyhülés útján«. Bonni politikai körökben meglepetést keltett Lairdnek az a bejelentése, hogy a Föld­közi-tengeren hamarosan ál­landó NATO-flottát létesíte­nek és ebben az NSZK is sze­repet kap. A meglepetés Abból ered, hogy az NSZK eddig nem szerepelt az Atlanti Szövet­ségnek a Földközi-tengerrel kapcsolatos stratégiai tervei­ben. Somogyi Néplap frissítésének« megvitatása előtt a NATO-nak közös ál­láspontot kell kialakítania az európai biztonsági értekezlet, valamint a haderő csökkentés­ről Becsben folyó előzetes kon­zultáció kérdéseiben. KOPPENHÁGA A NATO miniszteri taná­csának küszöbén álló ülésezése előtt 34 pacifista szervezet rendezésében kedden NATO- ellenes értekezlet nyílt meg- Koppenhágában — jelenti az j AFP. Az értekezleten Johan I Gattung norvég professzor, a ! béke és a konfliktusok kérdé- í seit tanulmányozó oslói inté- I zet vezetője 400 főnyi hallga- i tóság előtt annak a vélemé- ; nyének adott hangot, hogy a NATO-t meg kell fosztani ka­- tornai jellegétől. Leone olasz köztársasági el­nök csütörtökön kezdi meg előzetes tanácskozásait az újabb kormányválság megol- j dására, amely az' Andreótti- konmány lemondása miatt vált szükségessé. A köztársasági elnök, mielőtt megbízást ad- s na valakinek a kormányai akí- i tásra, a hagyományos forma­ságoknak megfelelően előbb ! több ná-pon keresztül tanács- ! koziik elődjeivel, majd a volt j miniszterelnökkel, a pártok vezetőivel. Időközben a Ke- ! reszténydemokrata Párt újon­nan megválasztott országos ta­nácsa megválasztja az ú.i főtit- i kárt, aki ezeken a megbeszé- j léseken a vezető kormánypár- | tot képviseli. A program sze- ; ránt egy hét múlva, szerdára várható, hogy a köztársasági elnök megbízást ad a háború } utáni 35. olasz kormány meg­alakítására. Az Andreotti-kormány le­mondását a kommunisták két parlamenti csoportja úgy ér­tékelte, mint sikeres befejezé­sét annak a hosszú és kemény harcnak, amelyet a baloldal a konzervatív politikai irányzat megváltoztatásáért vívott a parlamentben és a széleskörű társadalmi megmozdulások­kal. Enrico Berlinguer, az olasz Kommunista . Pért főtitkára Triesztiben mondott beszédé­ben megfogalmazta az OKP álláspontját: Olyan kormányra j van sizükség, amely változást hoz a politikai légkörben és új módon képes szembenézni | a megoldást sürgető társadalmi problémákkal. Berlinguer a legfontosabb j időszerű feladatként a kor- j mánypolitika általános irányá­nak megváltoztatását jelölte meg. és közölte: az OKP el­lenzéki magatartása nem a kormányformulaktól függ majd..a konkrét intézkedések, politikai irányváltozás szab­ják meg, milyen típusú el- j lenzéki magatartást tanúsít j majd a párt az új kormánnyal i szemben. Újabb merénylet Észak-írországban Az észak-Írországi Coleraine városban ismeretlen terroristák újabb bombamerényletei kö­vettek eh A robbanásnak hat halálos és harmincegy sebesült áldozata van. Cfele&aó. AP—AÍTJj—JCS9 A párbeszéd folytatódik A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődése Jönnek a hírek Moszk­vából és Washingtonból: húsz évre szóló, nyolc mil­liárd dollár értékű kölcsö­nös szállításokat előirányzó megállapodás született a szovjet külkereskedelmi mi­nisztérium és egy amerikai cég között nagy műtrágya­kombinát építéséről; megszü­letett egy tízimilliárd dolláros földgázszállítási üzlet keret­terve: két év alatt több mint megötszöröződött a két or­szág közötti kereskedelmi forgalom. A szovjet—amerikai kap­csolatok fejlődése annyira felgyorsult, hogy az ember alig hinné: csak néhány hét­tel több, mint egy esztende­je, 1972. május 22-n érkezett szovjet földre az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Richard Nixon, hogy moszk­vai tárgyaló partnereivel megegyezésre jusson a két ország politikai, gazdasági kapcsolatainak alakulásáról. S a jövő héten, június 18-án Leonyid Brezsnyevet fogadja amerikai földön washingtoni tárgyaló partnere, hogy az egy év alatt megtett utat közösen felmérjék és a két­oldalú kapcsolatokban csak­úgy, mint a világpolitika na­pirenden levő nagy kérdé­seiben a békés egymás mel­lett élés elveinek megfele­lően keressék a lehetséges megoldási módokat. Csúcstalálkozókra — szov­jet—amerikai viszonylatban — azelőtt is került sor, még­hozzá akkoriban is nem kis várakozásoktól kísérve. De ezek a csúcstalálkozók a hatvanas években — az ak­kori nemzetközi viszonyok miatt — inkább a légkör ja­vításának általános célját tűzhették ki. Ennek megfele­lően az eredmények és az azokat rögzítő nyilatkozatok, illetve közlemények is in­kább törekvést és magatar­tást fejeztek ki, mintsem vál­lalt kötelezettségeket. A ta­valyi ' riiószkvái szovjet— amerikai csúcstalálkozó ez­zel szemben szerződésekbe, okmányokba — köztük vi­lágpolitikai jelentőségű szer­ződésbe a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról, valamint ideiglenes megálla­podásba a hadászati támadó fegyvereket korlátozó néhány intézkedésről — rögzítette a »mit kell tenni« kérdésekre a választ Az indításit, vagy még in­kább a nagy ösztönzést az SZKP XXIV. kongresszusán, az 1971 tavaszán kimunkált platform, a külpolitikai el­vek és a gyakorlati akció- program adta. A központi bi­zottság beszámolója, amelyet a jövő héten Washingtonba érkező Leonyid Brezsnyev terjesztett elő, megállapítot­ta : »Abból indulunk ki, hogy van lehetőség a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti kapcsolatok javítására. Elvi álláspontunk a'kapita­lista országokra, köztük az Egyesült Államokra vonatko­zólag az, hogy következete­sen és teljes mértékben gya­korlatilag megvalósítjuk a békés egymás mellett élés el­vét, kibontakoztatjuk a köl­csönösen előnyös kapcsolato­kat, azokkal az államokkal pedig, amelyek erre hajlan­dók. együttműködünk a béke megszilárdításában, a lehető legbiztosabb alapokra építve a velük való kölcsönös kap­csolatokat«. A szovjet külpolitika lendületes akciói és nagy si­kere azóta meggyőzően iga­zolta az elhatározott irány­vonal helyességét. A nemzet­közi enyhülési irányzat felül­kerekedett, ami az erőviszo­nyok fokozatos megváltozá­sának kifejezője. Az új itt az, hogy ezek az erőviszony- eltolódások már nemcsak a negatív tendenciák érvénye­sülési lehetőségeinek korláto­zására elegendők — mint ez hosszú ideig tapasztalható volt —, hanem közvetlenül és közvetetten egyre inkább po­zitív módon, a haladás irá­nyába befolyásolják a nem­zetközi ügyek alakulását Tavaly, Moszkvában tizen­két pontos nyilatkozatot fo­gadtak el a szovjet—amerikai kapcsolatok alapelveiről. A békés egymás mellett élés­nek eme »tizenkét parancso­lata« — ahogy ezt annak idején a polgári sajtó emle­gette — bevallása volt ame­rikai részről annak, hogy 1945 után a lehető legkedve­zőbb kiindulópont és adott­ságok ellenére a Szovjetunió­val szemben végül is képte­lenek voltak előnyt kicsikar­ni. Ezért ismerte el Nixon a nyilatkozat aláírásával mind­azt, amit a Szovjetunió az egész történelmi szakaszban a maga részéről elfogadott és elfogadásra ajánlott az Egye­sült Államoknak is: »önmér­sékletet kell tanúsítaniuk az egymás közötti kapcsolataik­ban«; el kell ismerniük a tárgyalásos módszert, amely »az álláspontok kölcsönös fi­gyelembevételével és a köl­csönös előnyök alapján« fo­lyik; nem törekedhetnek a »másik fél rovására történő előnyszerzésre«; nem tart­hatnak igényt semmiféle »kü­lönleges jogokra vagy előny­re a nemzetközi kapcsolatok­ban«; a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztése »nem irányulhat harmadik ország és azok érdekei ellen«. A realitás kényszerítő parancsának elfogadásáig nem könnyen jutott el az amerikai politika. S még amikor — a nyilatkozaton látható Nixon-aláírás tanú­sága szerint — a tényeket, a valóságot elismerte olyan­nak, amilyen, akkor is kö­vetkeztek erőfeszítések a visszafordulásra. De végül is felülkerekedtek a kényszerí­tő realitások. S ezek között nem utolsó tényező volt a gazdasági érdek. Az Egyesült Államok egé­szen egyszerűen nem enged­heti meg magának, hogy a kelet—nyugati kereskedelem és gazdasági kapcsolatok ígé­retes fellendülése idején át­engedje a terepet Nyugat- Európának, Japánnak. A Szovjetunióval való gazdasá­gi együttműködés az Egyesült Államok számára nem egy­szerűen kedvező, de — kü­lönösen a nem is távola perspektíváiban — egyes ága­zatokban, például az ener­giahordozók kiaknázásában alapvető kérdés. Az az esztendő, amely a két csúcstalálkozót — a mosákvait és a jövő heti wa­shingtonit — egymástól elvá­lasztja, gyakorlati próbája volt annak a különleges, az együttműködés és a szüntelen küzdelem elemeit egyaránt magábaíoglaló viszonynak, amely a szocialista Szovjet­uniót és az imperializmus ve­zető hatalmát, az Egyesült Államokat egymáshoz köti, illetve egymással szembeál­lítja. A párbeszéd folytatása és az esetleges új megálla­podások továillb szélesíthetik a békés egymás me’lett élés politikájának ezt a gyakor­latát. N. J. í CHILE Több tízezer nö rokonszenvtüntetése Kedden este a chilei fővá­rosban a népi egység kormá­nyának támogatására rokom- szerw tüntetést és nagygyűlést tartottak a haladó érzelmű santiagói asszonyok. Több tíz- ; ezer nő tüntetett az onszág tar- i tonnányi központjaiban és más nagyvárosaiban «. A balolda­li koalíció kormányát éltető chilei asszonyok és leányok a nagygyűléseken elfogadott ha­tározatokban leszögezték, hogy megvédik a népi hatalom vív­mányait a reakció polgáhhábo- ' rus kísérné ten vei szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents