Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-14 / 137. szám
/«kor Adatik: Izrael végleg elvesztette a világ bizalmát A Biztonsági Tanács közel-keleti vitája Kart Waldheim ENSZ-főtitkár és Jakov Malik, a Szovjetunió EÍVSZ-nagykövete megbeszélést folytat a Biztonsági Tanács közel-keleti vitáján. (Telelőtó: AP—MTI—KS) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülésén — a közel-keleti helyzet átfogó vitájában — felszólalt Jakov Malik nagykövet, a Szovjetunió állandó ENSZ-kép viselő je is. A most folyó BT-vita arról tanúskodik, hogy Izrael végleg elveszítette a világ bizalmát — mondotta Malik. Az az izraeli propaganda, amely az agressziót és az idegen területek meghódítását próbálja igazolni, felháborítja a világ lelki ismeretét, általános elítélést vált ki — hangsúlyozta a Szovjetunió képviselője. A Szovjetunió következetesen síkra szállt és síkra száll a közel-keleti válság békés politikai rendezéséért A Szovjetunió — folytatta — továbbra is támogatni fogja azokat az építő javaslatokat, amelyek a közel-keleti rendezésre irányulnak, kész fel[ újítani a Biztonsági Tanács állandó tagjainak konzultációit. A Szovjetunió nagyra értékeli Gunnar Jarring közel- keleti ENSZ-közvetítő tevékenységét és kész a jövőben is tevékenyen elősegíteni Jarring küldetését, amely a békés politikai rendezésre irányul. Ugyancsak a keddi ülésen El-Zajjat egyiptomi külügyminiszter kijelentette, hogy Egyiptom kész tárgyalni Izraellel, az ENSZ keretében, ha Izrael véget vet az 1967-ben elfoglalt területek megszállásának és megváltoztatja azt az álláspontját, amelyet Jarring 1971. február 8-án előterjesztett memorandumára adott válaszában fejtett ki. Ebben Izrael leszögezte hogy nem vonul vissza az 1967. június 5-e előtti határok mögé. Szadat és Kadhafi befejezte tárgyalásait Az epyesítés előkészítése további erőfeszítéseket kíván Július elején újabb megbeszélést tartott az egyiptom— líbiai egyesített politikai vezetőség — jelentette be Szadat egyiptomi elnök a libiai rádiónak és televíziónak adott interjújában. Szadat és Kadhafi következő csúcstalálkozóján megteszik a végső előkészületeket a két ország szeptember elsején, esedékes teljes egyesítésére. s nyilvánosságra hozzák a kilenc vegyes bizottság által kidolgozott törvényeket. Szadat elismerte, hogy az egyesítés előkészítése még mindkét állam részéről további erőfeszítéseket követel. Ugyanakkor reményét fejezte ki. hogy a törvények prok- lamálása és a helyzet megvilágítása mind Egyiptomban, mind Líbiában elősegíti majd az unióval kapcsolatos kérdések tisztázását. Az A1 Akhbar és az A1 Gum- hurija jelentése szerint Szadat és Kadhafi keddi találkozójával befejeződtek a kétoldalú politikai tárgyalások Tri- poliban. 4 Szadat elnök egyébként rendeletileg meghosszabbította a Líbiában dolgozó egyiptomiak kiküldetését. Eszerint mindaddig nem lehet elbocsátani őket eredeti állásukból, amíg a líbiai fél igényt tart a munkájukra. A rendelkezés hatálya az unió életbelépéséig szól. NSZK sajtóvélemények Fennmaradnak a belső bajok Változatlanul fennmaradtak a Kereszténydemokrata Unió belső bajai — hangzik szerdán a nyugatnémet lapok egybehangzó ítélete a CDU rendkívüli kongresszusáról. A liberális Stuttgarter Zeitünk vezércikke megállapítja, hogy a CDU élére a kormányzásból történt kiszorulás óta már másodszor kerül új ember, aki ráadásul színtelenebb elődjénél. »-Mikor fogja a párt a személyek helyett elképzeléseit kicserélni és mikor válik néppárttá?« — veti fel a kérdést a lap. í A müncheni Süddeutsche ; 1 Zeitung szerint a kongresszus nem adott egyértelmű választ arra, vajon képes-e Kohl. Biedenkopf főtitkárral együtt, a párt egységét biztosító vezető egyéniséggé válni. A lap emlékeztet arra, hogy az al- j elnökké választott Stoltenberg több szavazatot kapott, mint Kohl és hogy az új parlamen- i ti frakcióelnök, Carstens beszéde nagyobb tetszést aratott, j mint az új pártelnök felszóla- | lása. Mindketten vetélytársai i lehetnek Kohlnak, ha kancellárjelöltként akarna majd fellépni. (MTI) A kanadai kormány véleménye „Nem lehet egy csomagba rakni a pénzügyi és a katonai problémákat“ Jövő szerdára várható az új olasz koroiány megalakulása Berlinguer az OKP álláspontjáról-OTTAWA A kanadai kormány véleménye szerint a Henry Kissinger által felvázolt »új atlanti charta« megvitatása nem elsődleges feladata a NATO-nak — jelentette ki Mitchell Sharp kanadai külügyminiszter egy montreali napilapnak adott interjújában. A kanadai külügyminiszter, aki kedden utazott el Koppenhágába a NATO miniszteri tanácsának ülésére, úgy véli, hogy »nem lehet egy csomagba rakni a pénzügyi és a katonai problémákat«; Sharp szerint az atlanti charta »féLI.AIRD BEJELENTÉSE Az NSZK is szerepet kap a létesítendő Földközi-tengeri NATO-flottában A nyugatnémet hadügymi- nisztériumibam. kedden vacsorát adtaik a bonmban tartózkodó Melvin Laird volt amerikai hadügyminiszter tiszteletére. A vacsorán átnyújtották neki az NSZK külföldieknek adományozható legmagasabb kitüntetését. Laird a kitüntetés átvételekor -mondott beszédében a Helsinki európai biztonsági értekezletről és a bécsi haderő- csökkentési tárgyalásokról szólva kijelentette, hogy a két ország (az Egyesült Államok és az. NSZK) ezeken a fórumokon. »szíLard szövetségben hg- lad tovaibb az enyhülés útján«. Bonni politikai körökben meglepetést keltett Lairdnek az a bejelentése, hogy a Földközi-tengeren hamarosan állandó NATO-flottát létesítenek és ebben az NSZK is szerepet kap. A meglepetés Abból ered, hogy az NSZK eddig nem szerepelt az Atlanti Szövetségnek a Földközi-tengerrel kapcsolatos stratégiai terveiben. Somogyi Néplap frissítésének« megvitatása előtt a NATO-nak közös álláspontot kell kialakítania az európai biztonsági értekezlet, valamint a haderő csökkentésről Becsben folyó előzetes konzultáció kérdéseiben. KOPPENHÁGA A NATO miniszteri tanácsának küszöbén álló ülésezése előtt 34 pacifista szervezet rendezésében kedden NATO- ellenes értekezlet nyílt meg- Koppenhágában — jelenti az j AFP. Az értekezleten Johan I Gattung norvég professzor, a ! béke és a konfliktusok kérdé- í seit tanulmányozó oslói inté- I zet vezetője 400 főnyi hallga- i tóság előtt annak a vélemé- ; nyének adott hangot, hogy a NATO-t meg kell fosztani ka- tornai jellegétől. Leone olasz köztársasági elnök csütörtökön kezdi meg előzetes tanácskozásait az újabb kormányválság megol- j dására, amely az' Andreótti- konmány lemondása miatt vált szükségessé. A köztársasági elnök, mielőtt megbízást ad- s na valakinek a kormányai akí- i tásra, a hagyományos formaságoknak megfelelően előbb ! több ná-pon keresztül tanács- ! koziik elődjeivel, majd a volt j miniszterelnökkel, a pártok vezetőivel. Időközben a Ke- ! reszténydemokrata Párt újonnan megválasztott országos tanácsa megválasztja az ú.i főtit- i kárt, aki ezeken a megbeszé- j léseken a vezető kormánypár- | tot képviseli. A program sze- ; ránt egy hét múlva, szerdára várható, hogy a köztársasági elnök megbízást ad a háború } utáni 35. olasz kormány megalakítására. Az Andreotti-kormány lemondását a kommunisták két parlamenti csoportja úgy értékelte, mint sikeres befejezését annak a hosszú és kemény harcnak, amelyet a baloldal a konzervatív politikai irányzat megváltoztatásáért vívott a parlamentben és a széleskörű társadalmi megmozdulásokkal. Enrico Berlinguer, az olasz Kommunista . Pért főtitkára Triesztiben mondott beszédében megfogalmazta az OKP álláspontját: Olyan kormányra j van sizükség, amely változást hoz a politikai légkörben és új módon képes szembenézni | a megoldást sürgető társadalmi problémákkal. Berlinguer a legfontosabb j időszerű feladatként a kor- j mánypolitika általános irányának megváltoztatását jelölte meg. és közölte: az OKP ellenzéki magatartása nem a kormányformulaktól függ majd..a konkrét intézkedések, politikai irányváltozás szabják meg, milyen típusú el- j lenzéki magatartást tanúsít j majd a párt az új kormánnyal i szemben. Újabb merénylet Észak-írországban Az észak-Írországi Coleraine városban ismeretlen terroristák újabb bombamerényletei követtek eh A robbanásnak hat halálos és harmincegy sebesült áldozata van. Cfele&aó. AP—AÍTJj—JCS9 A párbeszéd folytatódik A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődése Jönnek a hírek Moszkvából és Washingtonból: húsz évre szóló, nyolc milliárd dollár értékű kölcsönös szállításokat előirányzó megállapodás született a szovjet külkereskedelmi minisztérium és egy amerikai cég között nagy műtrágyakombinát építéséről; megszületett egy tízimilliárd dolláros földgázszállítási üzlet keretterve: két év alatt több mint megötszöröződött a két ország közötti kereskedelmi forgalom. A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődése annyira felgyorsult, hogy az ember alig hinné: csak néhány héttel több, mint egy esztendeje, 1972. május 22-n érkezett szovjet földre az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Richard Nixon, hogy moszkvai tárgyaló partnereivel megegyezésre jusson a két ország politikai, gazdasági kapcsolatainak alakulásáról. S a jövő héten, június 18-án Leonyid Brezsnyevet fogadja amerikai földön washingtoni tárgyaló partnere, hogy az egy év alatt megtett utat közösen felmérjék és a kétoldalú kapcsolatokban csakúgy, mint a világpolitika napirenden levő nagy kérdéseiben a békés egymás mellett élés elveinek megfelelően keressék a lehetséges megoldási módokat. Csúcstalálkozókra — szovjet—amerikai viszonylatban — azelőtt is került sor, méghozzá akkoriban is nem kis várakozásoktól kísérve. De ezek a csúcstalálkozók a hatvanas években — az akkori nemzetközi viszonyok miatt — inkább a légkör javításának általános célját tűzhették ki. Ennek megfelelően az eredmények és az azokat rögzítő nyilatkozatok, illetve közlemények is inkább törekvést és magatartást fejeztek ki, mintsem vállalt kötelezettségeket. A tavalyi ' riiószkvái szovjet— amerikai csúcstalálkozó ezzel szemben szerződésekbe, okmányokba — köztük világpolitikai jelentőségű szerződésbe a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról, valamint ideiglenes megállapodásba a hadászati támadó fegyvereket korlátozó néhány intézkedésről — rögzítette a »mit kell tenni« kérdésekre a választ Az indításit, vagy még inkább a nagy ösztönzést az SZKP XXIV. kongresszusán, az 1971 tavaszán kimunkált platform, a külpolitikai elvek és a gyakorlati akció- program adta. A központi bizottság beszámolója, amelyet a jövő héten Washingtonba érkező Leonyid Brezsnyev terjesztett elő, megállapította : »Abból indulunk ki, hogy van lehetőség a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok javítására. Elvi álláspontunk a'kapitalista országokra, köztük az Egyesült Államokra vonatkozólag az, hogy következetesen és teljes mértékben gyakorlatilag megvalósítjuk a békés egymás mellett élés elvét, kibontakoztatjuk a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, azokkal az államokkal pedig, amelyek erre hajlandók. együttműködünk a béke megszilárdításában, a lehető legbiztosabb alapokra építve a velük való kölcsönös kapcsolatokat«. A szovjet külpolitika lendületes akciói és nagy sikere azóta meggyőzően igazolta az elhatározott irányvonal helyességét. A nemzetközi enyhülési irányzat felülkerekedett, ami az erőviszonyok fokozatos megváltozásának kifejezője. Az új itt az, hogy ezek az erőviszony- eltolódások már nemcsak a negatív tendenciák érvényesülési lehetőségeinek korlátozására elegendők — mint ez hosszú ideig tapasztalható volt —, hanem közvetlenül és közvetetten egyre inkább pozitív módon, a haladás irányába befolyásolják a nemzetközi ügyek alakulását Tavaly, Moszkvában tizenkét pontos nyilatkozatot fogadtak el a szovjet—amerikai kapcsolatok alapelveiről. A békés egymás mellett élésnek eme »tizenkét parancsolata« — ahogy ezt annak idején a polgári sajtó emlegette — bevallása volt amerikai részről annak, hogy 1945 után a lehető legkedvezőbb kiindulópont és adottságok ellenére a Szovjetunióval szemben végül is képtelenek voltak előnyt kicsikarni. Ezért ismerte el Nixon a nyilatkozat aláírásával mindazt, amit a Szovjetunió az egész történelmi szakaszban a maga részéről elfogadott és elfogadásra ajánlott az Egyesült Államoknak is: »önmérsékletet kell tanúsítaniuk az egymás közötti kapcsolataikban«; el kell ismerniük a tárgyalásos módszert, amely »az álláspontok kölcsönös figyelembevételével és a kölcsönös előnyök alapján« folyik; nem törekedhetnek a »másik fél rovására történő előnyszerzésre«; nem tarthatnak igényt semmiféle »különleges jogokra vagy előnyre a nemzetközi kapcsolatokban«; a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztése »nem irányulhat harmadik ország és azok érdekei ellen«. A realitás kényszerítő parancsának elfogadásáig nem könnyen jutott el az amerikai politika. S még amikor — a nyilatkozaton látható Nixon-aláírás tanúsága szerint — a tényeket, a valóságot elismerte olyannak, amilyen, akkor is következtek erőfeszítések a visszafordulásra. De végül is felülkerekedtek a kényszerítő realitások. S ezek között nem utolsó tényező volt a gazdasági érdek. Az Egyesült Államok egészen egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy a kelet—nyugati kereskedelem és gazdasági kapcsolatok ígéretes fellendülése idején átengedje a terepet Nyugat- Európának, Japánnak. A Szovjetunióval való gazdasági együttműködés az Egyesült Államok számára nem egyszerűen kedvező, de — különösen a nem is távola perspektíváiban — egyes ágazatokban, például az energiahordozók kiaknázásában alapvető kérdés. Az az esztendő, amely a két csúcstalálkozót — a mosákvait és a jövő heti washingtonit — egymástól elválasztja, gyakorlati próbája volt annak a különleges, az együttműködés és a szüntelen küzdelem elemeit egyaránt magábaíoglaló viszonynak, amely a szocialista Szovjetuniót és az imperializmus vezető hatalmát, az Egyesült Államokat egymáshoz köti, illetve egymással szembeállítja. A párbeszéd folytatása és az esetleges új megállapodások továillb szélesíthetik a békés egymás me’lett élés politikájának ezt a gyakorlatát. N. J. í CHILE Több tízezer nö rokonszenvtüntetése Kedden este a chilei fővárosban a népi egység kormányának támogatására rokom- szerw tüntetést és nagygyűlést tartottak a haladó érzelmű santiagói asszonyok. Több tíz- ; ezer nő tüntetett az onszág tar- i tonnányi központjaiban és más nagyvárosaiban «. A baloldali koalíció kormányát éltető chilei asszonyok és leányok a nagygyűléseken elfogadott határozatokban leszögezték, hogy megvédik a népi hatalom vívmányait a reakció polgáhhábo- ' rus kísérné ten vei szemben.
